Üzenő
| #605 | Sándor | kover[kukac]axelero[pont]hu | 2007-01-28 09:30 | | Azt szeretném kérdezni,hogy az iparitanuló idő, valamint a sorkatonai szolgálat beszámít e a közalakalmazotti munkaviszonyba? |
| #604 | Csilla | violinett[kukac]freemail[pont]hu | 2007-01-27 20:50 | | azt szeretném kérdezni hogy a felmentési idő nyugdíjazáskor hogyan jár. |
| #603 | Baranyai Imre | ofoe[kukac]chello[pont]hu | 2007-01-25 20:05 | Kedves Gabriella
Kérdésére válaszolva először is hangsúlyozni szeretnénk, hogy az iskolában oktatott idegen nyelv szabad megválasztását törvényi szinten nem szabályozták.
Ha az iskola pedagógiai programjában rögzítette az idegen nyelv szabad választásának lehetőségét, akkor az intézmény ezt a tanuló igényének megfelelően köteles biztosítani.
A pedagógiai programok ezt a kötelezettséget általában nem tartalmazzák, így a jelentkezők létszáma és egyéb szempontok (pl. nyelvtanárok óraszáma, tanulói csoportlétszám, tantermi, órarendi adottságok stb.)figyelembe vételével osztják be a tanulókat valamelyik nyelvi csoportba.
Természetesen egyedi esetekben, megfelelő indoklással kérhető az igazgatótól a korábbi döntés megváltoztatása. Van rá esély, hogy – amennyiben ezt a feltételek lehetővé teszik – az iskolavezető helyt ad a kérésnek.
Reméljük, sikerül mindenki számára megnyugtató megoldást találniuk.
OFOE
|
| #602 | Zsóka | dafuka[kukac]gmail[pont]com | 2007-01-25 19:42 | callmemike Óvatosan az internetes megmondomazigazat formációval. Veszélyes egy igazgatóról (néven nevezve) fórumon rosszat mondani. Én nagyon féltem a hozzád hasonló tizenéveseket. Őszinték vagytok, az gondoljátok az igazságból nem lehet bajotok. Ez nem így van.Sajna hasonló miatt rúgtak már ki ismerősömet gimnáziumból. Kérlek, légy óvatosabb |
| #601 | Brigi | brp[kukac]yahoo[pont]com | 2007-01-24 20:09 | Miért kaptál büntit, Dóryka Csak nem beszéltél csúnyán Ejnye-bejnye Asztán tudol szép szavakat találni |
| #600 | dóry | sz[pont]doree[kukac]freemail[pont]hu | 2007-01-24 17:08 | szép szavakat kell gyüjtenem magyarra mer az a büntetőm |
| #599 | gabriella2007 | gabriella2007[kukac]freemail[pont]hu | 2007-01-23 13:43 | Szeretnék választ kapni arra hogy 2 idegennyelv közül a gyerek választhat-e,vagy az iskola is kétfele oszthatja a létszámot?Jogos-e az iskola döntése,el lell a gyereknek fogadni amelyik idegennyel tanulására kényszerítik.Holott ő a másikat választotta.Köszönettel:gabi
UI: SÜRGŐS VÁLASZT VÁROK |
| #598 | Juli | szekja[kukac]t-online[pont]hu | 2007-01-20 18:39 | Sajnálom, hogy a dokumentumban rögzített etikai normák nem működnek az iskolátokban, de egy csöppet sem csodálkozom rajta. Különben a radnótis etikai kódex néhány évvel ezelőtt került hozzám, és mivel a készítői továbbra is aktuálisnak tartották, felkerült a honlapra. Magam részéről nem hiszek az etikai kódexekben, hacsak nem alapulnak valamennyi érintettel kialakított konszenzuson. Mivel jelenleg nem működnek, ez a konszenzus bizony hiányzik, és a "szép szavak" üres frázisokká silányulnak. Kár, hogy ez a korábban demokratikus szelleműnek ismert iskola ma már nem egészen hasonlít saját korábbi sajátmagára. Szerinted mit lehet evvel a helyzettel kezdeni |
| #597 | callmemike | callmemike88[kukac]gmail[pont]com | 2007-01-20 17:09 | Az ELTE Radnóti Mikós gyakorlóiskolájának diákjaként kiemelt érdeklődéssel olvastam az iskola etikai normáiról számot adó dokumentumot.
A bejegyzés minden bizonnyal jól lopható saját iskolánk házirendjébe, szakdolgozatokba vagy hasonlókba, és bizonyára nagyon jól is hangzik, "humanizmus" "kölcsönös tisztelet", "megértés", satöbbi.
Diákként azonban szinte soha nem érzékeltem ennek a normarendszernek a gyakorlati megvalósulását. A Radnótiban sajnos éppen olyan autoriter ostobaságoknak kell megfelelni, mint a magyar középiskolák többségében.Minden diáknak el kell tűrnie a pedagógusok és az iskola más dolgozóinak kisebb, de egyértelmű jogsértéseit (korbács nincs például, pofont viszont már nem is egyet láttam az elmúlt években).
Radnótis jellegzetesség azonban, hogy a DÖK munkája már régen nem a diákok jogainak védelmére, hanem teadélutánok szervezésére összpontosul. Tisztelt igazgatónk, Tomcsányi Péter így elég lazán lépeget át fontos témákat:
egy DÖK-táborban például indoklás nélkül közölte, hogy egy bizonyos tanár ellen benyújtott panaszokkal nem foglalkozik. Majdnem ugyanilyen érdekes az az eset is, miszerint az iskola diákjaitól valószínűsíthetően rendszeresen lopkodó, egy diák által lebuktatott takarítónő még mindig az iskola alkalmazásában áll, miközben az esetről a DÖK és a megkárosított diákok tudomást sem szereztek.
Hát, ennyi a különbség a valóság és egy szép hosszú karaktersor között. |
| #596 | raczicsilla | csillamama[kukac]citromail[pont]hu | 2007-01-12 22:09 | Kedves Mé
Nagyon sajnálom a helyzeteteket Én kb. két éve kértem állásfoglalást az oktatási minisztérium jogászától ( direkt írtam kis betűvel )a fenntartó direktíváival kapcsolatban: nem értették, hogy ilyen helyzet előfordulhatott egyátlatán, különben meg a fenntartót, ha forráshiányos költségvetése van minden fölmenti a kötelesség alól, de a saját pénzemen kérhetek szakértői ellenőrzést, ennyit tudtak ajánlani. Kösz, mondtam és próbáltam nem belefulladni a könnyeimbe, majd a kollégáim kilátástalanságán kaptam majdnem infarktust. Mindez emberi tényező, a 22-es csapdája, a kör bezárult, felejtse el, soroljam még.? |
| #595 | MÉ | penzugy[kukac]jozsefa-pszabolcs[pont]sulinet[pont]hu | 2007-01-12 12:28 | Kedves kollégák
Kérem, aki tud segítsen az alábbi témákban.
1.
Megteheti-e a fenntartó a költségvetés tervezésekor, hogy a nem kötelező órákat és az egyéni foglalkozásokat létszámarányosan finanszírozza minden évfolyamon
Tehát, nem a kötelező óra törvényben meghatározott százalékának megfelelően biztosítja ezeket a járulékos órákat, hanem annak annyi százalékát, ahány százaléka az osztály tanulói létszáma a maximális osztálylétszámnak.
Pl: 8. évfolyamon 64 tanulónk van, ez a max.létszám 71%-a. A törvény a nem kötelező foglalkozások 30%-át, azaz 7,5 órát engedélyezne, ami 22,5 óra lenne. Ehelyett a fent említett 71%-os létszám miatt, csak 15,975 órát biztosít a fenntartó ezen az évfolyamon.
Ugyanez érvényes az egyéni foglalkozásra is, ahol 8. évfolyamon a 6 óra helyett csak 4,26 órát biztosít.
2.
A képességvizsgáló és rehabilitációs intézet javaslata alapján magántanulóként heti 10 órában foglalkozunk egy tanulóval. Erre az órakeretet biztosította a fenntartó, viszont szerinte ez egyéni foglalkozásnak minősül, tehát az szeretné, hogy "grátisz" órában végezzék a kollégák.
Lehet-e az ilyen magántanulós óra "grátisz"
3.
A tanítási időkeret mellet kitöltjük a munkaidő nyilvántartó lapokat is. Van-e olyan határozat, jogszabály, ami ezt eltörölte, vagy a továbbiakban is vezessük ezt a munkaidő nyilvántartást
Szívesen veszek mindenféle útmutatást, segítséget, választ a fenti témákban.
Köszönöm
|
| #594 | Juli | szekja[kukac]t-online[pont]hu | 2006-12-31 14:16 | | BOLDOG ÉS SIKERES ÚJESZTENDŐT KÍVÁN AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK ORSZÁGOS SZAKMAI EGYESÜLETE |
| #593 | tomisenior | tomisenior[kukac]chello[pont]hu | 2006-12-21 12:53 | | Nagyon köszönöm mindanjiuk kedvességét, és segítségét. Kellemes ünnepeket kívánok. |
| #592 | toncsi13 | toncsi000[kukac]vipmail[pont]hu | 2006-12-20 11:16 | Kedves Apuka,
Mint osztályfőnök kerültem már hasonló helyzetbe. Én a történtek után behívattam mindkét gyerköc szüleit, és az igazgatóval, a szülőkkel és a gyerekekkel együtt közösen beszéltük meg a problémát. Szerintem nagyon fontos, hogy a gyerekek (a bántó és a bántott) ott legyenek ezen a beszélgetésen és hallják, hogy tettük mivel jár.
Nálam használt, és bár a két fiú soha többet nem szólt egymáshoz, nem volt több verés és piszkálódás. Kérje meg az osztályfőnököt egy ilyen beszélgetésre. |
| #591 | Kriszti | peerk[kukac]freemail[pont]hu | 2006-12-19 19:38 | Kedves Apuka,
Sajnos nagyon kevés olyan iskola létezik, ahol kislétszámú osztályokban tanulhatnak gyerekek (magatartásprobléma vagy tanulási probléma miatt ezt ajánlják), ezért nem tudják a tanulási problémával küzdőket külön iskolába küldeni. Valóban van olyan, hogy a tanárok már nem tudnak újabb "trükköket", vagy eszközöket bevetni a gyerekek érdekében. És nem könnyű egy ilyen helyzetben azzal foglalkozni, a másik gyerek vajon miért ilyen (miért verekszik, bánt másokat), de higgye el, nem magától lett ilyen. Neki is segítségre van szüksége (iskolapszichológus, vagy Nevelési Tanácsadó, esetleg a családja ) és sok figyelemre. Talán le lehetne ülnie a pedagógusoknak a két gyermekkel (bár nem tudom, csak az ön fiát bántja-e, mert ez is fontos lehet, hogy ha igen, miért), esetleg a gyerekekkel és a szülőkkel közösen (mindkét gyermek szüleivel). Ha úgy érzi, fiának is fontos lenne egy szakemberrel beszélnie a lelki sérelmei miatt, ne habozzanak felkeresni egy pszichológust (ez a szülőnek is mindig hasznos tud lenni) Ha már ennyi energiát tett bele, mert fontos önnek a fia lelki egészsége, próbáljon meg az iskolában még egyszer segítséget kérni. Kitartást kívánok és becsülöm, amit eddig is tett |
| #590 | tomisenior | tomisenior[kukac]chello[pont]hu | 2006-12-19 11:09 | Szép napot mindanyjiuknak.
Először keveredtem erre az oldara, és segítséget kérnék, abban, hogy milyen eszközökkel, vagy lehhetőségekkel tudnám végre az iskolában folyamatossan inzultált, és " terrorizált " fiam ügyében a megoldást elérni. A kisfiú már harmadik éve jár ebbe az iskolába, ahová a gyengébb tanulmányi teljesítménye miatt került, egy kissebb létszámú csoportba. Itt az osztályban egy -a fizikai fölényét kihasználó - igen testes, és túlkoros gyermek állandó célpontjává vált. Már több alkalommal kerestük fel mind az osztályfőnököt, mind az igazgatónőt, akitől a probléma megoldására ígéretet kaptunk. A helyzet nem változott, a fiú tanulmányi eredményében ugyan javulás történt, de a lelki sérelmek miatt egyre inkább visszahúzódik, és ez már tarthatatlan, mivel a támadások, és attrocitások nem szűnnek, és a pedagógusok csak egy bizonyos szintig kompetensek. A kérdésem, illetve a kérésem annyi lenne, hogy kit, illetve mit lehetne az ügyben lépnünk Hol kereshetünk végérvényesen akár jogorvoslatot is a helyzetre. Hozzáteszem, hogy a bántalmazó fiatalnak ez már a harmadik iskolája, de őt onnan eltávolítani nem hajlandóak.
Köszönettel. Egy elkeseredett apa Baranya megyéből. |
| #589 | Juli | szekja[kukac]t-online[pont]hu | 2006-12-19 08:10 | Kedves Csilla, Emese stb. Megértem az elkeseredést, senkinek sem könnyű manapság. De azért úgy gondolom: éppen ideje lenne, hogy mi, pedagógusok végre valamifajta konstruktív dialógust kezdjünk egymással, és a panaszkodás helyett közösen keressünk kiutat. Én erre látok némi lehetőséget. Szóval csak előre lehet menekülni. A honlapon a közeljövőben konkrét javaslatokat is közzé szeretnénk tenni a mit és hogyant illetően. |
| #588 | raczicsilla | csillamama[kukac]citromail[pont]hu | 2006-12-18 21:59 | Kedves Emese és mindenki
A létbizonytalanság  Igen, ez a főok. Én legalább is szeretném innen eredeztetni. Az etikátlanság ( ha nem jár minimális szakmai elismerés, akkor jól jön az ajándék, vagy a férjem, feleségem munkanélküli, legalább a szülők ajándéka "bearanyozza" a tanév utolsó napját.) A kiégettség: nincs pozitív megerősítés, a szülőket sem érdekli gyermekei továbbhaladása, gyermekeik szubjektív problémái, azért van a tanár, hogy megoldja A létbizonytalanság: az új munkaidő elszámolás az alapja mindennek, a fenntartói jogosítványok szinte megkötik az intézményvezetők kezét ( létszámmeghatározás: gyerek, pedagógus ) Felháborító Mi emberekkel, élő szervezetekkel, indivídumokkal dolgozunk. Itt nincs selejt, ez nem az ISO 2000. Ők gyermekek, akik a legnagyobb értékek, minden pénzt megérnek? Van egy Ferge Zsuzsánk, aki a statisztikai adatokat alapul véve pozitív hangulatban nyilatkozik a kormányról, a felszámolandó gyermekszegénységről, (de ki az igazán szegény?) a Népszabadságban Jöjjön ide Nézze meg A XXI. században szenvedhetnek a gyermekek a családon belüli erőszaktól, mert a rendőr nem megy ki családhoz, csak, ha vér folyik. Bizonyíték nélkül nem veheted védelembe, ha nincs védelembe véve, nem számít halmozottan hátrányos helyzetűnek és akkor nem kell fölvenni napközibe, nem kell neki egész napos óvodai elhelyezést biztosítani. Igaz lehet, hogy az egy főre jutó havi jövedelme, papíron éppen meghaladja a nyugdíjminimumumot, akkor a szülei nem kapnak sem lakásfenntartási támogatást, sem rendszeres gyermekvédelmi támogatást, fizetniük kell a tankönyvért, a napköziért, tehát a gyerek is csak kiadás. Drága az iskolaotthonos ellátás Csökkentsük a napközis csoportok számát Úgy is otthon van anyuka anyaságin-érvel a fenntartó  Anyuka a szociális biztonság miatt az aluliskolázottság és a munkanélküliség miatt ( főleg ) van anyaságin a harmadik...... gyermekkel, de nem amiatt, hogy nevelni akarja a gyermekeit. A harmincas korosztály sem angolul, sem németül nem tanult. Most elvárjuk tőle, hogy 9-10 éves gyermekétől otthon kérdezze ki a néme-angol házit, megmagyarázva hozzájuk a nyelvtant, gyakorolja vele a számítógép-használatot holott ő jobb esetben csupán be tudja kapcsolni a számítógépet, ha van otthon. Mikor jönnek rá, hogy jó a dán-modell, kell a két pedagógus egy osztályban De nem, még az óvodát is kurtítjuk. Végbe hallgattuk a MSZP-s kampányt: az óvoda 3 éves kortól lesz kötelező: Iskolaszolga 2006. decemberi szám: majd a fenntartó meghatározza a csoportok számát, a pedagógus létszámot, a többiről meg majd dönt az óvodavezető, felvállalva az elutasított felvételi kérelmeket az aktuális szülővel. ( szocializáljuk a gyermeket, harmónikus, családias környezetet biztosítva. ) Undorító és felháborító  A dolgok ilyetén való alakulása megint azt sugalja: a szülő haragszik az iskolára, mert nem tudja, hogy a fenntartó mit határoz meg egy-egy intézménynek, haragszik a pedagógusra, mert jól fizető állása van és mindennek tetejében 46 nap szabadsága. Haragszik a pedagógusra, mert tanév végén pironkodva bár, de az ajándékot elfogadja, nem biztos, hogy mérlegelve a szülő utolsó 300 forintját adta be az osztálypénztárba. Haragszik a pedagógusra, mert a gyerek szalagavató ruhája, tánctanára belépője, meghívója kb. 30000 forintjába kerül. Miért is vállaljon vele sorsközösséget. Ő nem lát a színfalak mögé. Nem látja a mi kiszolgáltatott helyzetünket, kényszerpályánkat. Nem látom a megoldást. De úgy gondolom, hogy a sok adoptált baromság helyett, az EU ajánlásaihoz jobb lett volna megfogalmazni a saját oktatáspolitikánkat és belátni számos előnyünk mellett még több fogyatékosságunkat, és ezen nyomdokán szépen fokozatosan felépítkeznünk. Költséges, de magabiztos gyermek és talán kiegyensúlyozottabb szülői társadalom nézne velünk szembe, és hinné el, hogy valóban lámpásként vagy jegenyeként szereplünk életükben. Mindezek után minisztériumi dicséret nélkül, szakmai elismerésként gyermeki tekintetek, szülői kézszorítások, könnyes szemek igazolnák vissza, hogy érdemes volt nagy dolgokért élnünk Sok a pedagógus, használjuk őket, párosával Higyjék el megérné Az olcsó áru még soha nem volt a minőség biztosítéka, ezt az ISO is tudja |
| #587 | Emese | elemh[kukac]freemail[pont]hu | 2006-12-17 09:14 | Hát bizony, nehéz védeni a "mundér becsületét", hiszen a pedagógusok között sok olyan akad, aki szennyezi ezt a mundért. Ennek pedig csak részben okai a kiégettség és a rosszabbodó körülmények.Mindehhez az is hozzájárul, hogy a bizonytalanság miatti szorongás miatt még a legkülönb pedagógusok is el-elvesztik a türelmüket, és olyat tesznek, mondanak, amit gyakran maguk is megbánnak. A gyerekek pedig figyelnek, lecsapnak minden tévedésre, hibára, és egyre jobban kicsúsznak a felnőttek kezéből, egyre kezelhetetlenebbé válnak. Szóval itt vannak önmagukat is gerjesztő folyamatok. És a presztízs mindeközben egyre romlik. Nem tudom, mit lehetne ez ellen tenni, hogyan lehetne ezeket a rossz köröket megszakítani |
| #586 | raczicsilla | csillamama[kukac]citromail[pont]hu | 2006-12-16 21:39 | Kedves Emese
Feltétlenül igazat adok neked, magam is támogattam a sztrájkot. Én csupán arra a mondatra reagáltam, ami kevesli a velünk együttérzők táborát. Az állam, kormány ügyesen végzi ezt az oszd meg és uralkodj című műsort. Már a társadalom számos rétegét megosztotta. A nyugdíjasokat, az orvosokat stb. És ami a legbántóbb, hogy mindeközben közöttünk is vannak automatizmusban, kiégéstől szenvedő kollégák, empatia nélküliek, etikátlanok. Mindaddig, amíg, ezek a szakmánktól és a saját szakmánkból adódó körülmények fennállnak, nem várhatunk teljes megértést. |
|

 Kommentek

|
|