OFOE a Facebook-on

Elmélet

„A nemzeti ünnepeket menetrendszerűen kísérő megosztottságok hátterében a nemzeti önmeghatározás zavarait és a múlthoz való viszony ellentmondásait találjuk. Magyarországon minden rendszer- és kurzusváltás felerősítette a nemzeti önmeghatározás kényszerét. Így volt ez az 1989-es rendszerváltás után is.” - írta 2008-ban az azóta elhunyt kiváló szociológus, Szabó Ildikó. Most ismét ünnepelni fogunk, és az írás fájóan aktuális maradt. A társadalom megosztottsága nem hogy csökkent volna, inkább erősödött.

Címkék:
   
Nemzeti ünnepek az iskolában

A feladatunk sokkal inkább a szívóssághoz szükséges lelki erő és harmónia erősítése, és nem a fogak összeszorításának dicsérete. A "grit" (szívósság) és a "flow" (áramlat) egyaránt a fejlődés és siker elérésére alkalmas erők. A kifejezések különbsége azonban mutatja a két fogalom szemléletbeli különbségét. Míg az egyik szenvedéstől sem mentes megfeszülés, a másik örömteli önátadás. Mindkettő erő, de a szívósság ellenállás, harc, az áramlat pedig együttmozgás, repülés (Gyarmathy Éva).

Címkék:
     

A szabad tevékenység az identitásfejlődés egyik kulcsa. A szabadság, vagyis a választás lehetősége segíti, hogy megtaláljuk a helyünket a világban. Sok mindent kipróbálhatunk, kereshetünk kihívásokat, hogy aztán megvalósítsuk önmagunkat, betöltsük szerepünket. Az iskola ennek lehetne terepe, ha kevesebb és szabadabban megválasztható feladattal erősítené meg a mindenkiben meglévő tevékenységvágyat. Már csupán a tanulás korlátainak tágításával, és a nagyobb tanulási szabadsággal is lehetőség nyílik a tanuló megismerésére, valamint a személyre szabott tanításra (Gyarmathy Éva).

Címkék:
       

A jelenlegi magyar oktatási rendszer számomra olyan, mint egy meredeken zuhanó vízesés, amire még nem épült vízerőmű. Óriási, hasznosítható munkát lehetne belőle kinyerni , mert nagyon messze van attól az állapottól, amit úgy hívunk, hogy a rendszer és környezete közti egyensúlyi állapot. Mondhatjuk úgy is, hogy a magyar oktatási rendszer exergiája nagyon magas, de az exergiahatékonysága igen alacsony (Szirbik Gabriella).

A szerző blogja

A szofisztikált diktatúrák felesleges munkákat végeztetnek az állampolgáraikkal, s így elérik, hogy a létfenntartásért folytatott küzdelem továbbra is az egész napjukat kitöltse. Az állandó stresszben az ember könnyen elveszíti a saját élete feletti irányítást, és így a szabadságát is. Az oktatás ennek megfelelően kevéssé hatékony és sok stresszel jár, feleslegesen köti le a gyerekek idejét, túlhajszolja őket. Ugyanakkor fenntart jobb oktatási lehetőségeket az uralkodó elit és klientúrája számára annak érdekében, hogy újratermelje önmagát (Gyarmathy Éva).

Az autonómia lényege nem csupán a szabadság, hanem a szabadsághoz kapcsolódó felelősségvállalás. Vagyis a pedagógiai manipuláció abban különbözik a tiszta pedagógiai helyzetektől, hogy ez utóbbiakban a gyerek döntéseinek valódi következményei vannak, és döntéseit az életkorának megfelelő kérdésekben elegendő információ birtokában hozhatja meg. Így a gyerek felelőssé is tehető a döntéseiért, és attól kezdve, hogy ezt vállalja, autonóm személyiségnek számít. Amennyiben másokat okol a saját helyzetéért, nem autonóm személyiség, nem tud önmagán segíteni (Gyarmathy Éva).

A könnyűséget a bizalom, a stabilitást a szabályok biztosítják. Ez a két első és legfontosabb elem, amit A nevelés során meg kell adni minden gyerekeknek. A gyerekek azonban nem egyformák abban a tekintetben sem, hogy mire mennyire fogékonyak. A szabályok befogadására sem egyformán képesek. A nevelést, és általában a környezet viszonyulását az egyén viselkedéséhez érdemes igazítani. Nem minden szabály érvényes mindenkire egyformán, de vannak olyanok, amelyek mindenki számára kötelezők (Gyarmathy Éva).

Közismert probléma, hogy a munkaerőpiac igényei és a frissen végzettek képességei nem feltétlenül felelnek meg egymásnak. Az iskola világából a nagybetűs életbe való átmenet nem zökkenőmentes a szakképzésben végzettek esetén sem. A szakmai képzés központi fejlesztése folyamatos, ám a tanulóknak a munkaerőpiacon nemcsak szakmai kritériumoknak kell megfelelniük, hanem számos, úgynevezett soft skillel is rendelkezniük kell, ha meg akarják találni a helyüket.

A Dyslexiás Gyermekekért Egyesület szeretettel várja az érdeklődőket május 24-i rendezvényére a Villányi úti rendezvényközpontba. Sipos Zsóka logopédus előadásában megismerhetjük az ötödikesek olvasási tempóra, a hibázásokra, valamint a szöegértésre vonatkozó mérési eredményeit.

Címkék:
     
Dyslexiás Gyermekekért Egyesület honlapja Az egyesület Facebook oldala

Arno Stern és André Stern könyvének magyarországi megjelenése alkalmából május 28-án 11 és 18 óra között egész napos, előadással és beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót szervez a Gyermekkor Ökológiája. Helyszín: Bijó Rendezvényközpont,1135 Budapest, Róbert Károly krt. 96-100.

André Stern: Én sosem jártam iskolába - interjú Gyermekkor Ökológiája honlapja Facebook esemény Rémán Izabella: A bizalom iskolái

Az atipikus fejlődés kezelése a közoktatásban nem megoldott. Hiányzik a pedagógusoknak az integrált tanulók ellátására való felkészítése, miközben a változó környezeti háttér idegrendszerre gyakorolt hatásai miatt a probléma egyre nő. A pedagógusoknak azonban szükségük van módszerekre ezeknek a különleges gyerekeknek a tanításához. Ezért indítjuk el mini-konferencia sorozatunkat. Első rendezvény Atipikus nyelvtanulók címmel május 6-án lesz a Zöld Kakas Líceumban. Szeretettel várjuk az érdeklődőket (Gyarmathy Éva).

A szabályszegést elnéző közegben megnő a csalók száma, s ez jelentősen megkönnyíti a szabályszegők dolgát, hiszen közösen könnyebb mentséget találni. A szabályszegők csoportja önerősítő közeg. A kutatási eredmények szerint a többek által elkövetett szabálysértő tettek megerősítő ereje sokszoros, mivel ezek szabályszegésre irányuló értékrendszert közvetítenek. Erre példa lehet a diákok puskázása vagy a kalóz zene- vagy filmletöltések, de ide sorolhatók egy-egy cégnek, politikai pártnak vagy egyéb csoportnak önnön érdekérvényesítése céljából alkalmazott tisztességtelen eljárása is (Gyarmathy Éva).

Az egészen kisbabák és kölyökkutyák még viszonylag mentesek a tapasztalatoktól, bizalommal és önbizalommal fordulnak a világ felé, de hamar kiderül számukra, hogy jobb lesz vigyázni. Szükség is van az óvatosságra, mert még ha a világ csupa jó szándékból állna, akkor is tele van veszélyekkel. A szocializáció során nem csak a saját élményeinken keresztül tanulunk, mások tapasztalatai révén is gazdagodik a tudásunk. A kisgyerekek a körülöttük lévők viselkedéséből szűrik le, hogyan mennek a dolgok. Felépítik a képüket a felnőttvilágról, és később erre alapozzák a viselkedésüket (Gyarmathy Éva).

A beiratkozások után az iskola már ismeri leendő diákjai adatait, fel lehet tehát készülni a sajátos nevelési igényű gyermek, gyermekek fogadására. Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell! Egy alsó tagozaton jól induló integrációs folyamat csak akkor lesz hatékony, ha a felsős szaktanárok tovább viszik! Ha nem érezzük magunkat kompetensnek, akkor nem vállalhatjuk fel az integrációt. Nem szabad felvállalni! Nem befőtteket akarunk a padokban! (Leiner Károly)

A bizalom a feltétlen elfogadáson alapszik, ezáltal termeli és újratermeli önmagát. A bizalom és a feltétlen elfogadás átadható, és megváltoztathat bennünket. Pszichoterápiában, szerelemben, bármikor. Az, aki rendelkezik ezzel a hatalmas erővel, egészen más személyiség, mint a bizalmatlan, akiből hiányzik az elfogadás, aki mindent szorongva méricskél, mindent ellenőrizni akar, és kizárja a világot. Azért kell rejtőzködnie, sőt manipulálnia, hogy megtévesszen másokat, így reméli ugyanis megtartani a veszélyesnek ítélt külvilág feletti kontrollt (Gyarmathy Éva).

Címkék:
         

Eddig nyolc osztályom volt. A második osztályommal ránk jutott néhány iskolai műsor. Ekkor döbbentem rá, micsoda ereje van a színpadnak osztályfőnöki szempontból is. Egyik darabunk fesztiválokon is sikeres lett, ekkor kezdtem igazából tanulni a szakmát. Utolsó öt osztályomban órarendi keretben négy éven keresztül heti két óra drámára volt lehetőség (Achs Károly).

A szerelem különös és csodás érzés. A művészettől a biokémiáig minden oldalról leírt és elemzett jelenség. Ugyanakkor olyan rendkívüli érzésről beszélünk, amit igazán csak az ismer, aki megélte. A kapcsolódás egészen mély formája, ami nem is maradhat fenn hosszasan, mert felemészti a lelket. Ezért jó esetben mély szerető kapcsolattá alakul, amely viszont rendkívül tartós lehet (Gyarmathy Éva).

Címkék:
     

Ez a nagy sebességű változás az iskolának is feladja a leckét világszerte. Egyrészt mit kezdjen az emberiség exponenciálisan növekvő tudásmennyiségével? Ha nem beszél róla: lemarad. Ha beszél mindenről: elvész az elmélyedésre fordítható idő. Másrészt az iskolának kellene valamilyen szinten megerősítenie az embert, hogy legyen esélye elkerülni a Freund Tamás által is említett szorongásos, depressziós állapotot. Az iskola felelőssége óriási: vagy marad szánalmas saját világában – vagy adaptálja magát ehhez a veszélyekkel teli, de nagyon izgalmas folyamathoz (Achs Károly).

Achs Károly: Brutális színház A gyerekek nem bírták sírás nélkül – egy diszkóbaleset szimulációja (videó) Achs Károly: Történelmi ünnep a színpadon Achs Károly: Holokauszt emlékműsor 2013 áprilisában a mezőtúri Teleki Blanka Gimnáziumban

Erikson fejlődési rendszere nem áll meg a felnőtté válás, a huszonéves kor körül, amikor a fizikai növekedés véget ér. A testi-fizikai növekedés csak egy része a fejlődésnek. A fizikai növekedésnél mélyrehatóbb szellemi növekedés kevésbé érzékelhető, szemmel nem mindig látható, bár jelentősebb változásokat hoz.A felnőtté válás egy fontos határ, de nem a fejlődés vége, hanem az érés egyik csúcspontja (Gyarmathy Éva).

A fejlődés egy-egy adott pontján szükség van jelentős változásra és változtatásra, mert ezáltal lehet egy újabb szakaszba jutni. A változtatás elkerülhetetlen, hiszen a fejlődés a korábbi kereteket meghaladta. A változtatás elkerülése végzetes, mert a régi páncél szűkké vált, és megnyomoríthat. Ahogyan a vedlés, a fejlődési krízis is egyszerre veszély és lehetőség. A korábbi páncél, azaz a kialakult viselkedési és önvédelmi rendszer megszűnik, s ez védtelenné tesz (Gyarmathy Éva).

A hatékonyság e szembeszökő hiányának nyilván nagyon sok oka van. Egyet emelnék ki, mert kulcsfontosságúnak tartom: a fiatalok nem szeretnek az iskolában lenni, túlélésre játszanak, életük súlypontja az iskolán kívül található. Ezt közönségesen a motiváció hiányaként szoktuk emlegetni. Az iskola kényszer, kellemetlen kényszer, márpedig a kényszer nem kedvez a tanulásnak. Az iskola nem jó hely. És megfordítva: azzal tehetnénk a legtöbbet az iskoláért, ha jobb hellyé tudnánk tenni, ha a gyerekek ott jobban éreznék magukat. Többet érne ez minden módszertani megújulásnál (Knausz Imre).

Címkék:
     

A krízis még nem vészhelyzet, és nem is feltétlenül baj. Lehet akár a természetes fejlődés része is, és mint ilyen, inkább lehetőségként, mint zavarként érdemes azonosítani. Abban a szemléleti keretben azonban, amelyben a problémát is bajnak tekintik, miközben csupán feladatot jelent, a krízisből is jó eséllyel vészhelyzetet lehet generálni. A krízis ugyanis feladatok megoldását kívánja, kihívást jelent, amihez igen komoly lelki és szellemi erőket kell mozgósítani. Éppen ezért nem népszerű műfaj, általában igyekszünk is elkerülni, és ezzel csak még nagyobb válságot, akár komoly bajokat idézhetünk elő (Gyarmathy Éva).

A megnövekedett információs térben minden hatványozódik. Az alaptalan állítások, a tudatos megtévesztés és a butaság aránya mindig is nagyobb volt a tudásénál, és most exponenciálisan növekedve látványosabban és átütőbben jelenik meg, mint a valóságos tudás. Ebből is látszik, hogy az emberiség közel sem ismeretekre és tudásra épít, sokkal inkább információkra. Az ismeretek megszerzése és a tudáshoz jutás nehéz munka, mert gondolkodást igényel, míg locsogni könnyű és felelősségmentes tevékenység (Gyarmathy Éva).

Könnyű lenne a fekete-fehér megoldás, mint a sakkban és a mesében: világossal játszik a demokratikus vezető, indul, és tíz lépésben győz a sötét autokratával szemben. Ideje a 21. századi kihívásoknak megfelelő csoportlégkörről gondolkodni. Nincsen egyféle tökéletes vezetési stílus, mert nem csupán a csoport, de a csoport helyzete is meghatározza, milyen vezetésre és milyen légkörre van szükség. Eltérő vezetői stílus hatékony például vészhelyzet és válsághelyzet esetén (Gyarmathy Éva).

Címkék:
         

Egy csoport választott vezetője leképezi a csoport átlagát, ez azonban még nem elég ahhoz, hogy egy csoport vezetője lehessen valaki. Akár egy osztály, akár egy vállalat, akár egy ország vezetéséről van szó, a társas-vezetői hatékonyság sokféle lehet, és a csoportfolyamatokba történő tudatos beavatkozáshoz fontos ismeret a szociálisan legfontosabb jellemzőcsoportokként leírt Big Five (Nagy Ötös), és az ártalmas, de társas-vezetői státusz szempontjából igen hatékony Dark Triad (Sötét Hármas). (Gyarmathy Éva)

November 26-án került sor a Digitális Pedagógus és Nemzedék Konferenciára az ELTE PPK épületében. A szakmai rendezvénysorozatot 2012 óra szervezzük, és ez a jubileumi alkalomról is örvendetesen jó visszajelzések érkeztek. Ez alkalommal a plenáris előadások tartalmi összefoglalóit adjuk közre (Szekszárdi Júlia).

Egy csoport vezetője soha nem a csoport legkiválóbb tagja. Sokkal inkább a csoport legátlagosabb tagja: a prototípus. Ő az, aki a leginkább megszemélyesíti a csoportot, mert a gondolkodásmódja, értékei és céljai a legtöbb csoporttag számára vonzónak és elérhetőnek látszanak. Egy csoport választott vezetője tehát az lesz, aki rendelkezik olyan személyes jellemzőkkel, amelyek a csoportot is jellemzik, és így a csoport céljainak megfelel. Egy csoport választott vezetője leképezi a csoportot. Igaz ez akkor is, ha egy informális gyerekcsoportról, és akkor is, ha egy nép vezetőjéről van szó. (Gyarmathy Éva).

Nem a világ zavar minket, hanem ahogyan értelmezzük. Az értelmezési keretet pedig mindenki önmagában hordozza. Ezt nevezhetjük életfilozófiának, meggyőződések rendszerének, hitnek. Sokféle környezeti és lelki hatás alakítja ki és tartja fenn. Ez az értelmezési keret meghatározza az új információk és tapasztalatok helyét és értékét, sőt, ezeket erőteljesen befolyásolja is. Az értelmezési keret ad magyarázatot arra, hogy ugyanazok az események, információk miért jelennek meg különböző emberek fejében egészen különböző gondolatok formájában (Gyarmathy Éva).

Minél összetettebb a világ, annál inkább szükség van a bölcs mérlegelésre, amire a kritikai gondolkodás tesz alkalmassá. A dolgok nem egyszerűen jók vagy rosszak, hanem van, amire jók és van, amire nem. Ráadásul mindez nem marad változatlan, időről időre újra kell értékelni a korábbi tudásunkat, vélekedéseinket és saját magunkat is. Ha nem merünk szembenézni önmagunkkal, másokkal és a világgal, egyre jobban gúzsba kötjük gondolkodásunkat, és egyre nehezebb lesz ebből a gúzsból kikászálódni. (Gyarmathy Éva).

Az összeegyeztetéshez kell, hogy legyen mit összeegyeztetni, vagyis tudás és gondolkodás útján minél tisztábbá kell tenni a terepet. Így jobban látszanak a lehetséges kapcsolódási pontok. Nem véletlen, hogy az intelligencia és a kreativitás tesztek eredményei rendre korrelálnak, bár nem teljesen fedik egymást. A tudásra szükség van ahhoz, hogy az ember minél messzebb jusson a gondolkodásban. Ami pedig más, az a kis többlet, a feszültség elviselése, a bizonytalanba történő ugrásra szánt energia. (Gyarmathy Éva).

Szorongást és félelmet keltéssel a legkönnyebb befolyásolni az embereket, mert zsigerből, és nem a fejéből cselekszik, aki veszélyben érzi magát. Az szív gyorsabban reagál, mint az agy, de ez csak tűzoltás esetén adaptív. A hatékony, hosszú távú megküzdés számára ott van az embernek a készletében a gondolkodás. A félelmet keltő helyzetekben könnyű uralkodni. (Gyarmathy Éva).

A tehetség sokszor nem is kiváló képességekben mutatkozik meg, sőt, akár komoly gyengeségei lehetnek. Egy diákot, aki nem tud jól olvasni, egy színészt, aki dadog, egy matematikust, aki nem tud számolni, vajon mekkora eséllyel akarna bárki tehetségként fejleszteni, "tehetséggondozásban" részesíteni? A képességek mérése alapján történő kiválasztás azokat a tehetségeket éri el, akik a megszokott utakon haladnak (Gyarmathy Éva).

Az iskolai erőszak érzékelhető növekedése bizonyítja az iskolában felgyülemlő feszültség fokozódását. A gyerekek egyre távolabb kerülnek az irántuk támasztott követelményektől, és így egyre nagyobb a mindennapi kudarcok valószínűsége. A minősítő-büntető nevelés most azért ártalmasabb a korábbinál, mert nagyobb az esély a hibázásra, kudarcra ott, ahol a gyerekek nagy diverzitása miatt a még legnagyobb gondossággal a gyerekekhez igazított tanítási környezetben is sokan nem tudnak megfelelni a merev elvárásoknak (Gyarmathy Éva).

Címkék:
         

"Mivel nincsenek felmenőink, akik egy generációt átívelően nem nevelési erőszakban, hanem feltétel nélküli bizalomban részesültek, nem tudjuk, hogy ennek az új hozzáállásnak hogyan is kellene működnie. Ez megnehezíti a dolgunkat, hiszen semmink nincs, amire támaszkodhatnánk. De ez egyben a hatalmas esélyünk is, hogy a belső vágyakozásunknak engedve, maximális szabadságban valami teljesen újat találjunk és fejlesszünk ki." (André Stern)

Címkék:
         

Az embernek mindig megvolt az önfejlődési igénye, de mindig csak a kevés szabadidejében lehetett önmaga. Sokáig a létéért kellett dolgoznia, majd most már azért, mert az a szabály, hogy dolgozni kell. A fejlődésnek közben azt a szintjét értük el, amikor az öncélú, vagyis közvetlenül hasznot nem hozó önfejlődésre egyre több időnk lehetne, ha nem értelmetlen munkákkal kötnék le az embereket (Gyarmathy Éva).

Címkék:
   

A pszichopaták nem tudnak megélni ott, ahol a kreatív megküzdés által többféle utat és erőforrást használnak az emberek. Az alternatív erőforrások használatával kikerülhető a zsarolás és az elfogadhatatlan feltételeknek való alávetettség, vagyis a szolgaság. Csak ne gondoljuk, hogy mindezt ingyen kapjuk. A szabadságért kell a legnagyobb kihívást, a lemondást felvállalni. Aki viszont megtanult lemondani, azon nincsen hatalma senkinek (Gyarmathy Éva).

A pszichopatákat a legtöbb ember úgy képzeli el, mint a "Bárányok hallgatnak" szörnyetegét, de legalább is villogó szemekkel, nagy húsvágó késsel a kézben. Pedig ez csak a jéghegy csúcsa. A pszichopaták nagy része kifejezetten kedves ember, és sok közöttük igen tehetséges is. És buták is vannak, de ők kevésbé veszélyesek (Gyarmathy Éva).

Címkék:
     

A Komplex Instrukciós Program (KIP) első sorban a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola által kidolgozott modell révén vált közismertté. Kevesebb szó esik azokról az intézményekről, amelyek szintén magukévá tették e program szemléletét, elsajátították a program elméletét és megvalósítják saját iskolájukban a gyakorlatát. Most Elisabeth G. Cohen és Rachel A. Lotan könyvének magyar kiadása teszi különösen aktuálissá a témát. A kötet megjelenése alkalmából hazánkba látogatott a szerzőpáros egyik tagja: Rachel A. Lotan (Borbélyné Nagy Éva).

Hátrányos helyzetűek oktatása program (H2O Program) Komplex Instrukciós Program. Hejőkeresztúri Modell

A hazugság az egyik legbiztosabb módja a befolyásolásnak, hiszen félrevezető, hamis információkat ad, és így alternatív valóságot teremt, amelyben ő az úr. Sok manipulátor akkor is hazudik, ha látszólag nincsen belőle semmi haszna. Csupán azért hazudik, hogy az irányítást a kezében tarthassa, alattomban befolyást gyakorolhasson (Gyarmathy Éva).

A manipulatívak a legpusztítóbbak és a legkevésbé azonosíthatók éppen azon sajátosságuk miatt, hogy nem játszanak tisztán. Megtévesztően bármelyik másik attitűdöt mímelhetik. Gyakran úgy tesznek, mint akik az érdekeket egyeztetik, miközben hamisan a mások kárára szereznek előnyöket (Gyarmathy Éva).

Az agresszív viselkedés nem verekedős erőszakosság, hanem az alacsony önértékelés elfedésére kialakított látszólagos önbizalom, afféle túlkompenzálás. Gyakran éppen a gondoskodásban, a gyengéken való segítésben jelenik meg az agresszív attitűd. Olyan, mint aki mindenkit gyereknek akar látni, hogy maga erős "szülőként" jelenhessen meg (Gyarmathy Éva).

A tehetség egyenletesen oszlik el a népességben, tehát a szociokulturálisan hátrányos helyzetű, és egyéb okokból eltérő fejlődésű populációkon belül is éppen annyira ott van a lehetőség, mint ahol könnyebben tud talentummá fejlődni. Ezért mindenkire úgy kell nézni, hogy tehetség lehet, még ha nem is mindenki tehetség, sőt nem is mindenki akar tehetséggé lenni (Gyarmathy Éva).

"Napjaink hírei azonban többnyire arról szólnak, hogy – ellentétben az 1950–60-as évekkel – éppen a tehetségesek és a teljesíteni akarók kerülnek hátrányos helyzetbe. Az iskolák tanulói hálózatának középpontjában az anarchista kudarckerülők és nem a tehetségükkel kitűnni törekvő sikerkeresők találhatók. A kortárs csoport gyakran perifériára kényszeríti a teljesíteni akarókat." (Marosán György, Élet és Irodalom, 2016. április 22. 5. o.)

Azok a szülők és nevelők, akik a fiatal tehetséget folyton teljesítményekre késztetik, gyorsan akarnak sikereket aratni, és a saját bizonyosságukat erősítik, nem a gyerekét. A korai teljesítménybe nyomás ártalmas lehet, viszont a korai magas szintű tevékenység, amelyet a gyerek maga választ, fejlesztő hatású (Gyarmathy Éva).

Gyarmathy Éva (2014) A nem szunnyadó erő. Neveléstudomány Online

Az iskola tehát nem akarja elengedni, illetve vissza akarja szerezni a gyereket, ehhez viszont a gyerek okoseszközökbe és hálózatokba kiszervezett hamis tudata feletti kontrollt kell visszaszereznie, miközben a kiszervezett hamis tudattal való azonosult állapotukat – ebben partnerként – minden erővel fenn kell tartani. (Veszprémi Attila)

Azok a tehetségek, akik elé a környezet akadályokat állít akár, mert fejlődésük a szokásostól eltérő, vagy, mert kulturális gátak hátrányt okoznak a fejlődésében, a társadalomból kirekesztve, a társadalmi értékektől elzárva antiszociális irányba fejlődhetnek (Gyarmathy Éva).

A tanulásra motiválásról szóló tanulmányok tömege íródott már meg. Pedig a tanulásra nem kell motiválni, csak a tanulási motivációt nem kell kiölni azáltal, hogy saját hozzáértésünket akarjuk érezni a gyerek teljesítményein keresztül, és – ha kell, ha nem – tanítjuk ahelyett, hogy hagynánk tanulni. (Gyarmathy Éva)

A zsonglőrjáték sok ezer éve része az emberek életének. Elsősorban a keleti kultúrákban, de az ókori Egyiptomban is a mindennapi élet része volt. Számos előnyös hatása miatt az indiai nők egyik kötelessége volt a kaszkáddobást készség szinten megtanulni. Így a gyermekek utánozva az anyát, természetes idegrendszeri fejlesztésben részesültek (Gyarmathy Éva)

A könyv remek gyakorlatgyűjtemény lehet a már tapasztalt trénerek számára, ugyanis a sok ismert gyakorlatot új perspektívákból képes megvilágítani, és rengeteg új játékkal, a szerzők által kitalált, illetve továbbfejlesztett gyakorlattal bővítheti a szakemberek eszköztárát. (Peer Krisztina recenziója)

Címkék:
       
A csapatépítés nagykönyve Z-Press Kiadó

Az iskola feladata, hogy a gyerekeket belső indíttatásuknak megfelelően a kor és kultúra értékeinek mentén segítse fejlődni. A pedagógusoknak mindennapi kihívás, hogy egyszerre legyenek türelmesek, vagyis vegyék figyelembe, hol tart a diák, de legyenek nagyon határozottak, hogy a kulturális értékek mentén tartva engedjék fejlődni őt.

Címkék:
   

A manipulatív vezetés, avagy a gyáva diktatúra, a megegyezést és a demokráciát hangsúlyozza, miközben a háttérben autokratikus irányításra törekszik. Jellemzője a gyanakvás és a csalárdság. A bizalom, megbízhatóság és hozzáértés zászlaját lengetve tökéletesen paranoid, megbízhatatlan és hozzá nem értő. Ez utóbbi miatt van szüksége a csalásra. (Dr. Gyarmathy Éva)

Címkék:
       

Abban a reményben szemléztük az folyóirat legfrissebb számát, hogy a kiemelt cikkrészletek felkeltik látogatóink kíváncsiságát, és egyre többen kézbe veszik majd a lapot, illetve átböngészik annak online változatát. Nagyon színes, változatos a tartalom, bízunk abban, hogy sokan találnak benne kedvükre való olvasmányt.

Címkék:
   

Programunkban a kompetenciafejlesztő foglalkozásokat az osztályfőnöki órákhoz – illetve az osztályfőnöki tevékenységhez, így az osztályfőnöki órán kívül kirándulásokhoz, táborokhoz – rendeltük, míg az életpálya-építéssel kapcsolatos kereszttantervi tartalmak megjelenítésére témanapok, témahetek, projektek tervezését és megvalósítását kértük az intézményektől, de javasoltuk a témának a szakórákon történő megjelenítését is. (Földes Petra)

A pályaválasztás nem kitüntetett pillanat többé, egyszeri és végleges jellege megszűnt. A szülői generáció egyszakmás, egyiskolás mintái teljességgel használhatatlanná váltak a fiatalok számára – akiknek immár abban van (volna) szükségük támogatásra, hogy az élethosszig tartó pályaorientáció – a lifelong guidance – folyamatában önmaguk kalauzává váljanak. (Földes Petra)

Inklúzió alternatív médiával. A konferencia a RoboBraille Projekt, a MTA Pszichológiai Intézete, az Óbudai Egyetem Mérnöktanárképző Intézete, a Tehetségműhely és a SNI Tehetségeket Segítő Tanács szervezésében augusztus 26-án (Gyarmathy Éva).

Címkék:
         

Vezetői pályám elején még találkoztam az iskolában kiabálással a tanár részéről, mára azonban ez teljesen megszűnt. Egyetlen pedagógus sem kiabál. Miért? Mert én sem kiabálok. A probléma rendezése még a legsúlyosabb rendbontás esetén is azzal kezdődik, hogy a diák bejön az irodámba, leültetem, egészen másról elbeszélgetünk, és utána térünk rá a konkrét esetre. Felderítetlen, ki nem vizsgált ügyek nincsenek. A kollégák eltanulták és maguk is alkalmazzák ezt a stratégiát, és nem gondolják, hogy egy gyereket hozzám kellene behozni, vagy hogy minden ügyben nekem kellene igazságot tenni. (K. Nagy Emese)

A honlapunkon induló sorozat a TEMPUS Közalapítvány Iskolavezetők a méltányos oktatásért című kötetének egyes fejezeteiből közöl részleteket annak reményében, hogy a látogatóinkban kedvet ébresztünk a teljes szövegek megismeréséhez. A kötetek interjúi által megteremtett párbeszédek közérthető formában járják körül az oktatás világának aktuális kérdéseit, azzal a céllal, hogy a tanítás, a felnövekvő generációk nevelése, de leginkább a tanulás iránt elkötelezett szakmabeliek és laikusok tájékozódását segítse.

Iskolavezetők a méltányos oktatásért

Aki felüti Gyarmathy Éva könyvét, mintha a lapok közül: friss levegő érinti meg az arcát. Mitől ez a felszabadult lélegzet? Mondanivalója tudományosan alátámasztott, de mondatai homlokráncoló tudományoskodástól mentesek. Gyakorlatias tanácsokkal szolgál, de óvakodik a metodika mindenhatóságának kinyilatkoztatásától. (Kerényi Mari)

Ki van kulturális lemaradásban? Az iskola hitelessége "Kiterítenek úgyis" A hazai tehetséggondozás buktatói

Hogyan értelmezhető a digitális írás- és olvasástudás vagy a digitális analfabetizmus a digitális bennszülöttek korában? A digitális bennszülött nem programozó, de készségszinten használja az internetet, a technikai eszközöket, érti működésük logikáját, hiszen születése óta rendszeresen találkozik velük. Az infokommunikációs technológiák eszközszinten fontosak a számára, s nem tartalmi vonatkozásokban, ezért a legegyszerűbb eljárásokat s a céljainak leginkább megfelelő applikációkat választja. (Horkai Anita)

Horkai Anita tanulmánya Műveltség és tudásépítés a digitális korban Screenager

Tudásmegosztás, tapasztalatcsere és innovatív megoldások – ezek mentén folyt a beszélgetés a Tempus Közalapítvány műhelymunkáján, ahol iskolavezetők járták körül a méltányos oktatással kapcsolatos kihívásokat és válaszlehetőségeket. A műhelymunka apropóját az Alma a fán sorozat most megjelent, negyedik interjúkötete adta. (B. Tier Noémi)

Alma a fán – iskolavezetők a méltányos oktatásért – Kötetbemutató és műhelymunka Alma a fán – a tanulás jövője (sorozat 8 részben, zárszóval)

Az integráció ma a társadalom egyik legsúlyosabb problémája. A megoldásra való igény egyre erősebb, mivel a problémák lassan kritikus méreteket öltenek. A hatósági eszközök túltengése, az egyre szélsőségesebb megoldások körvonalazódása nem fog megoldást hozni. Csak a pedagógia teremthet sikeres integrációt. Nemcsak a gyerekeknél, hanem a szüleiknél is, akik úgy nőttek fel, hogy az iskola nem tudott valós tudást, fejlesztést adni nekik. (L.Ritók Nóra)

A szekció vezetői: Gyarmathy Éva és Veszprémi Attila általános iskolásokkal készített amatőr, művészi jellegű kisfilmeken és rövid előadásokon keresztül próbálják megérteni és megértetni: valójában ki az a gyermek, akit az IKT-kor nevelés-szempontú vitái tárgyukká tesznek, s egyben magukra hagynak.

Digitális nemzedék konferencia program Gyarmathy Éva:Ki van kulturális lemaradásban? Vakon a változásra: IKT-paradigmaváltás az iskolában

Az információs és kommunikációs technológiák jelentősen megváltoztatták életünket. A technológiai fejlesztések miatt sokak munkavégzésének, szórakozásának módja, mikéntje alakult át, de az új eszközök, programok minden bizonnyal a kommunikációra és a kapcsolattartásra gyakorolták legnagyobb hatásukat. Éppen ezért ma már nem az a kérdés, hogy belépünk-e a digitális világba, hanem az, hogy milyen mértékben van ez hatással életünkre. (Buda András)

Digitális nemzedék konferencia 2015. Digitális nemzedék konferencia 2014. Új nemzedék – digitális tanárjelöltek

Konferenciánk keretében – három programot is kínálva – exponált szerepet szánunk a témának. Egy prezentációkkal színesített kerek-asztal beszélgetést, két párhuzamosan futó workshop követ, így a kedves érdeklődök a gamifikáció elméletével és gyakorlati alkalmazásával is megismerkedhetnek. (Hülber László)

Digitális nemzedék konferencia

Az iskolában is el kell fogadni, hogy világunkban újra erős egy jellemzően képi, érzékszervi, holisztikus befogadás, ami nem a relaxáció jellegű eseti kikapcsolódást, hanem a folyamatos "bekapcsolódottságot" jelenti nagyon sokaknak. Ha ennek jellemző tere, formája jelenleg digitális, akkor az. Ez nem akadály, hanem lehetőség. (Veszprémi Attila)

Új Pedagógiai Szemle 2014/11-12. A VII. Nevelésügyi Kongresszus egy lehetséges feladatáról A változást nem elvárni kell, hanem csinálni Falak között

Az Iskolakultúra 2015/1. számában olvasható Lannert Judit és Szekszárdi Júlia Miért nem érti egymást szülő és pedagógus? című tanulmánya Az írás a 2013 nyarán végzett online kutatás eredményeit foglalja össze. Honlapunkon a vizsgálat adataiból levont főbb következtetéseket tesszük közzé azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezzel kedvet csinálunk a teljes tanulmány elolvasásához.

Értjük egymást? - Konferencia a szülők és pedagógusok közötti párbeszédről Pedagógus kérdőív Mit old meg az egymásra mutogatás? Miért nem értjük egymást? 1. rész Miért nem értjük egymást? 2. rész Miért nem értjük egymást? 3. rész

Véget ért az a nyolc részből álló sorozat, amelyben az Alma a fán – A tanulás jövője című kötet interjúiból közöltünk részleteket. Nagy örömünkre szolgált az interjúkat övező figyelem és érdeklődés. Most hozzászólások formájában várjuk az Olvasók véleményét! Kíváncsiak vagyunk, mely beszélgetések voltak a kedvencek, milyen pozitív üzenetek, inspiráló gondolatok fogalmazódtak meg az olvasás közben, esetleg kivel szeretnének további interjúkat látni? (B. Tier Noémi)

Címkék:
           

Mindig az a félelmünk, hogyha nem osztályozzuk azonnal a gyerekeket, akkor nem foglalkoznak majd a feladattal, az én tapasztalatom viszont az, hogy így sokkal többet dolgoznak, még ha nem is mindig a kezdetektől. Ennek a rendszernek az egyik nagyon fontos pozitívuma, hogy a negatív értékelést sikerült szinte teljesen kiszorítani, és ez nem ment a munkamorál rovására. A másik, hogy a diáknak sokkal nagyobb szabadsága van abban, hogy ő mit és hogyan szeretne csinálni. Joga van például néha nem tudni dolgokat, viszont bármikor, bármit hozzátehet a munkájához. (Prievara Tibor)

Tanárblog 21. századi pedagógia a gyakorlatban (Digitális Pedagógus konferencia) 21. századi tanulás a gyakorlatban (szekciófoglalkozás) Elbírja-e a demokráciát a magyar osztályterem? (HVG)

Ma olyan értelemben is nyitott az iskola, hogy sokkal jobban figyelnek rá. Egy-két évtizede talán nem volt ekkora a felelősség terhe a pedagógusokon, mert nem kellett az összes törvényt ismerni, vagy akár azon gondolkodni, hogy extrém esetben a tetteik következményeként bekerülnek-e az aznapi híradóba. (Nagy Mariann)

A kulcs a tanulói sokféleség elfogadása. Ez egyrészt eltérő tanulási utakat jelent, másrészt annak elfogadását, hogy a mai globalizálódó világban a gyerekek egyszerre sokféle identitással bírnak. A pedagógia világában valamelyest persze szükség van kategóriákra, de ezek olyan mélyen beivódtak a pedagógiai gondolkodásba, hogy sok esetben meggátolják a konstruktív, alkotó pedagógiai folyamatok tervezését. (Rapos Nóra)

Bármilyen abszurdnak tűnik, de a hazai nevelési szemlélet és gyakorlat is nagyban felelős a kutyáimmal történtekért, mert félelemre építő, mert címkéző, büntető és rosszkor elnéző, félrenéző. Ez termeli a beszűkült problémamegoldási készlettel rendelkező gyávákat, a sötét oldalnak az utánpótlását. (Dr. Gyarmathy Éva)

Címkék:
           

A pedagógusok gyakran hivatkoznak arra, hogy azért sem alkalmaznak modern módszereket, mert túl nagy az osztálylétszám. Nem lehet mindenkire odafigyelni, ha egyéni munkát csináltat, vagy nem tud minden csoportnál egyszerre jelen lenni, ha csoportmunkáról van szó. Ez nem helytálló érvelés, ugyanis abból indul ki, hogy a pedagógusnak abszolút módon rajta kéne tartania a kezét a tanulás ütőerein, minden pillanatban mindent kontrollálnia kellene. Pedig ez nincs így. A tanulást sokkal inkább önállóvá, a tanulók, csoportok által irányítottá kéne tenni. (Nahalka István)

Nahalka István blogja Nahalka István: Még egy rangsor! Tehetségnevelés: ne mismásoljunk!

Ez a program akkor működik igazán jól, hogyha a gyerekeknek döntési, választási lehetősége van. A közösségi szolgálat kötelező jellege ebből a szempontból nem kedvező, mert így a tanárnak már nincs a kezében az a gyengéd, bevonó, motiváló eszköz, ami a sikeres programok egyik alapfeltétele lenne. A valódi szolgálat nem itt indul, hiszen nem lehet egyik napról a másikra társadalmilag érzékennyé válni. Már az óvodának, az iskolának is erre kellene szocializálnia. (Galambos Rita)

Közösségi Szolgálat Portál Demokratikus Ifjúságért Alapítvány

A hazánkban is egyre nagyobb figyelmet követelő kortárs bántalmazás témájában tartottak szeptember 30-án könyvbemutatóval egybekötött sajtóbeszélgetést az Aranytíz Kultúrházban, amelyen felszólalt többek között dr. Herczog Mária az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja és Reményiné Csekeő Borbála a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője.

Amikor a tudásról, a tudás átadásáról, a tanulásról gondolkodunk, beszélgetünk, gyakran elhangzik, hogy napjainkban megváltozott az erről alkotott képünk. Mi jellemezte korábban, és mi jellemzi most az iskola tudásátadó szerepét? Vajon tudjuk-e értelmezni magunk körül a világot, tudunk-e, akarunk-e a dolgok mögé látni? És vajon milyen szerepe van ebben a műveltség megőrzésének az egyén és a társadalom életében? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Knausz Imrével.

Műveltség és tudásépítés a digitális korban Az iskola hitelessége A digitális pedagógia esélye a motiválásra

Csak reménykedni tudok abban, hogy nem sikerült túlságosan riasztóra a cikk címe. Az ugyanis a tapasztalatom, hogy a "vállalkozó" szó önmagában, szinte automatikusan ellenállást, bezárkózást – jobb esetben értetlenséget – vált ki a (nemcsak) tanár-emberekből; és bevallom, ez alól én se voltam kivétel. Pedig ami itt következik, egyáltalán nem ördögtől való. (Földes Petra)

Tudásbázis a neten

Az elmúlt évtizedekben végbemenő információs és kommunikációs technológiai fejlődés alapjaiban formálja át a társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyokat, a minket körülvevő világról alkotott képünket, látásmódunkat, kapcsolatainkat, tevékenységeinket, mindennapi életünket. A globális, mélyre ható változás eredményeképpen megjelenő információs társadalmi minőség az iskolarendszer és a tanulás kereteit, jellemzőit is lassanként átformálja. Ennek hátteréről, folyamatáról, szereplőiről készül interjú Z. Karvalics László információs társadalom kutatóval.

Részlet Z. Karvalics László Mangalány mondja: közeledik a "digitális beavatottak ideje" című előadásából

A Tempus Közalapítvány a tanulás új trendjei iránt érdeklődő szakmabelieknek és laikusoknak, azaz a jövő generációt nevelő, tanító pedagógusoknak és szülőknek egyaránt ajánlja Alma a fán sorozat A tanulás jövője című kötetét. Honlapunkon – a kiadó hozzájárulásával – sorozat formájában tesszük közzé az egyes interjúk részleteit.

Még 2013-ben jelent meg Anoni Mara: Bűn vagy bűnhődés. Vallomás egy traumáról és a terápiáról (és a kivezető útról) című könyve, ami a megjelenés évében nem keltett túl nagy feltűnést. A botrányt kavaró Sipos Pál ügy után azonban különös reflektorfénybe került a gyerekek elleni abúzus témaköre, és ráirányította figyelmet a könyvre, és a szerző által létrehozott Beszélj róla! nevű honlapra is. (Szekszárdi Júlia)

Címkék:
         
Beszélj róla! A gyermekbántalmazás megelőzése a gyerekek táboroztatásakor

A magabiztos technikai-biztonságtechnikai tudás önmagában nem elegendő védelem az online felületen, a saját és mások érdekében szükségünk lesz többek között az indulataink azonnali kifejezésének gátlására (flame war), tetteink és mások online magatartása közötti összefüggés felismerésére (derailing) és arra is, hogy képesek legyünk az eltérő funkciójú felületekhez igazítani online kifejezésmódunkat. Mindezek okán helyet kapott a szekcióban az elektronikus zaklatás, a gyűlöletbeszéd, az online gyermekvédelem. (Domonkos Katalin)

Elektronikus zaklatás Ujhelyi Adrienn: Digitális nemzedék – szociálpszichológiai szempontból Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Digitális Pedagógis konferencia 2014.

A Kölöknet és az OFOE szülő-pedagógus témában folytatott online vizsgálatainak tanulságait taglaló cikksorozatunk harmadik részében a tipikus iskolai problémák előfordulásáról és azok várható kezeléséről írunk. A kutatás eredményei is bizonyítják, hogy a felnőttek többnyire nem találnak megnyugtató megoldást jellegzetes iskolai problémahelyzetekre, ezért is lenne égető szükség a szülők és pedagógusok közötti kommunikáció minőségének javítására. (Lannert Judit és Szekszárdi Júlia)

A cikk a Kölökneten

A szülők világossá kell tegyék a család életében a jogosultságokat. Milyen kérdésekben döntenek ők, milyen megfontolások alapján, milyen kérdésekben kapnak a gyerekek beleszólást, és miben döntenek közösen. A közös döntésekért azután mindenki egyaránt felelős is. Tisztázottnak kell lenni annak is, hogy miben dönthetnek a gyerekek teljesen önállóan.

Fóti Péter honlapja

Milyen súlya van a családnak és az iskolának a fiatalok értékvilágának formálódásában? Hogyan hatnak az új inforkommunikációs eszközök a szülő-pedagógus kommunikációra? Ezekkel a témákkal foglalkozunk a vizsgálatról szól sorozatunk második részében (Lannert Judit – Szekszárdi Júlia).

Címkék:
     

"Megpróbálom a szülőkkel megérteni, hogy rajtuk múlik az emberiség jövője. Ha folytatják gyerekeik életerejének rombolását önkényes tekintélyük erőszakolásával, akkor csak a bűnözés, a háború, a nyomorúság fog folytatódni. Ha folytatják, akkor el fogják veszteni a gyerekeik szeretetét, mert senki nem szereti azt, akitől fél. A gyerekek bölcsek: a szeretetre szeretettel, a gyűlöletre gyűlölettel reagálnak. A szeretetre úgy, hogy ha az valódi akkor képesek lesznek az önfegyelemre a családban."( A.S. Neill)

A nevelési problémák érzékelhetően sokasodnak. Ezért is ezért is egyre sürgetőbb, hogy a pedagógusok és a szülők a szövetségest, a partnert lássák és keressék egymásban. De vajon milyen formákban, milyen gyakran és milyen hatékonysággal kommunikál egymással a nevelés két főszereplője? Mennyire elégedettek a kommunikáció különböző formáival? Erre és sok minden másra is kíváncsi volt a Kölöknet és az OFOE, amikor 2013 júniusa és szeptembere között online felmérést végzett. Az online kérdőívet közel 1500 fő töltötte ki. A minta 40 százaléka nem pedagógus-szülő, 60 százaléka pedagógus (részben szülő), fele osztályfőnök volt. (Lannert Judit – Szekszárdi Júlia)

Címkék:
     
Miért nem értjük egymást? Mit old meg az egymásra mutogatás?

Egy bizonyos életkorig a felnőtteknek döntéseket kell hozniuk a gyerekek feje felett. Nem mindegy az azonban, hogy ez hogyan történik. Ezeknek a döntéseknek jó okai kell legyenek, és meg kell indokolni őket a gyerekek számára. Ha ezeknek a döntéseknek a kizárólagos oka csak az, hogy valakinek (a szülő, vagy harmadik személy) hatalma van a gyerek felett, és azt engedelmességre kényszeríti, leggyakrabban félelemkeltéssel, akkor ott félre fog siklani a kezdetektől fogva a nevelés. Ilyen helyzetekben az alávetett gyerek fejlődése súlyosan sérülni fog.

Párbeszéd a gyerekirodalomról, Summerhillről, a demokratikus iskolákról Egy film tanulságai avagy mi az iskolai demokrácia minimuma?

Mintegy másfélszáz hazai oktató részesülhet díjmentes továbbképzésben március és július között egy Európai Uniós projekt keretében. A képzés célja, hogy átadja a globális nevelés szemléletrendszerét a pedagógusok számára, amelynek segítségével tantárgytól függetlenül építhető bele a tanmenetbe a globalizációval kapcsolatos kihívások megbeszélése, közös átgondolása. (Bőhm Kornél)

Így élünk és így eszünk Mindenkinek van egy filmje

A feltétlen elfogadást legkönnyebb egy újszülöttre irányuló szeretetünk által megélni és megérteni. Valljuk be, egy ilyen kis lény összességében elég kiábrándító: néha ugyan mosolyog is, de főképpen alszik, eszik, sír, bekakil, bepisil. Mégis szeretjük, úgy fogadjuk el, ahogy van. Ha ugyanezeket a nagypapa produkálja, már közel sem érezzük azt az elfogadást, mint a kisbaba esetén. Mi a különbség?

Címkék:
       
Mindennapi Pszichológia Ünnepi Könyvheti Fesztivál a Mindennapi Pszichológiával

Gyarmathy Éva az Iskolakultúrában megjelent tanulmányában elemzi és bírálja a tehetséggondozás hazai rendszerét, amelyiknek minél előbb tudomásul kellene vennie a változó társadalmi igények mellett a gyerekek megváltozott szükségleteit és képességeit. Hangsúlyozza, hogy a tehetség nem teljesítmény, hanem tevékenység. A tehetséggondozás, és általában a tanítás és fejlesztés feladata tevékenységben tartani az egyént, és megfelelő környezetet biztosítani a tevékenységnek. Az ő írásával zárjuk a tehetséggondozó műhelyek bemutatását tartalmazó sorozatot.

A tehetséggondozás változási kényszere (pdf)

Nemcsak azt kérdeztük a fiataloktól, hogy bizonyos esetekben jobbnak tartják-e a diktatúrát a demokráciánál, hanem azt is, hogy most is olyannak ítélik-e a helyzetet, amikor szerintük diktatúrára volna szükség. És a magyar egyetemisták és főiskolások hat százaléka erre a kérdésre 2013-ban igennel válaszolt. (Szabó Andrea)

Részletek Tamás Gáspár Miklós Szegény náci gyermekeink című írásából Miért nem ismerik a fiatalok a XX. század történelmét Megosztott társadalom, megosztott ünneplés

Az "Oktatásinformatikai módszerek" című kötet az ELTE PPK ITOK keretében dolgozó oktatók és kutatók tanulmányaiból épül fel. A "Digitális de_generáció" részben a "Digitális nemzedék" , illetve a "Digitális pedagógus" konferenciasorozat keretében elhangzott előadások anyagát, részben más, e témához kapcsolódó írásokat tartalmaz.

Digitális de_generáció 2. Taní-tani online: digitalis_de_generacio 2.0 Csodás kevercs ELTE PPK Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport

Mit tanultak a demokrácia helyett a mai tanárok az iskolában: paternalizmus és korporativizmust, amit szép szóval diákönkormányzatnak hívnak. A bizonyíték erre, hogy szinte tiltakozás nélkül lenyelik a az őket gyereksorba taszító Nemzeti Pedagógus Kart. Csodálkozunk, hogy csak a pedagógusok legjobbjai tiltakoznak a pedagógus kari kötelező tagság ellen, és kevesen tiltakoznak annak léte ellen is.. Még ők is két évtizedig vígan működtették az iskolákban a diákönkormányzatokat, amelyek semmiben nem különböznek a pedagógus kar működésétől. A diákönkormányzatnak minden gyerek tagja, automatikusan, amint belép az iskolába. (Fóti Péter – Miskolczy Zsuzsanna)

Ki kormányozza a diákönkormányzatot? Párbeszéd a gyerekirodalomról, Summerhillről, a demokratikus iskolákról Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak

Miután augusztus 30-án megjelent a pedagógus életpályát szabályozó kormányrendelet, legalább tudhatjuk, miről is beszélünk valójában. Főleg ha alaposan végigbogarásszuk a dokumentumot. Megtettük, remélve, hogy sokaknak sikerül segítenünk ezzel. Bár jó hírekkel nem szolgálhatunk, talán már önmagában az is felüdülés lesz, hogy a rendelkezés jelentése magyarról-magyarra fordítva, a jogszabályi nyelvezetből kiszabadítva olvasható (Földes Petra).

Az online és offline én megkülönböztetése szerintem olyan tévedés, ami akár veszélyes is lehet. Ha valakit megbántok online, nem mentegetőzhetek azzal, hogy az csak a “facebook-énem” volt, nem én! Hiszen az online konfliktusokból adódó fájdalom sem csak a “facebook-énünket” érinti. Pláne veszélyes ez a felfogás akkor, amikor az online helyzetek egy jó része egyáltalán nem anonim (Szabó Orsi).

Gondolkodjunk együtt a digitális állampolgárságról! A „Gondolkodjunk együtt a digitális állampolgárságról!” kurzus tapasztalatai Együtt gondolkodtunk a digitális állampolgárságról

Az információs és kommunikációs technológiák iskolai megjelenése számtalan új problémát, lehetőséget, kérdést indukál. A "digitális_de_generáció 2.0" című kötet ezek közül jó néhányra választ ad. Az igazán érdeklődő olvasóban azonban a válaszok után számtalan új kérdés is generálódik. Ennél többet a kötet szerzői nem is kívánhatnának. (Buda András)

Digitális de_generáció 2.0 Lencse Máté recenziója Pedagógusok az információs társadalomban

A gondolkodjunk együtt a digitális állampolgárságról című 3 hetes kurzus zárásaként arra kérték a résztvevőket, hogy készítsék el saját internetes névjegykártyájukat, és osszák meg azt egymással. A folytatásra a tervek szerint ősszel kerül majd sor. Tóth Renáta beszámolójának második része a sikeres virtuális eseményről.

A "Gondolkodjunk együtt a digitális állampolgárságról!" kurzus tapasztalatai Gondolkodjunk együtt a digitális állampolgárságról! a facebook-on

Július elsején indult el az interneten a Virtuális Egyetem kurzusa, amely iránt már az előkészületek során nagy érdeklődés mutatkozott, több százan csatlakoztak az esemény Facebook oldalára. Az azóta nagy intenzitással zajló kurzus első szakaszának eseményeiről ad tudósítást a kurzus egyik vezetője: Tóth Renáta.

Gondolkodjunk együtt a digitális állampolgárságról! Gondolkodjunk együtt... Facebook-csoport

Csak partneri együttműködés hozhat létre olyan kiváló iskolát, amelyet a jó tanulmányi teljesítmény mellett egészséges környezet is jellemez. Ahol a diákok érzelmi kultúrája legalább olyan mértékben fejlődik, mint értelmi képességeik. Ahol a tananyag elsajátításával egyenrangú cél a tanulás iránti pozitív attitűd kialakítása. Ahol a diákoknak van jövőképük, továbbtanulási céljaik. Az egészséges környezet magában foglalja a megfelelő étkeztetést (ezt számos országban a szülők szervezik), a megfelelő mennyiségű és minőségű testedzést, az alkohol, a dohányzás és a kábítószer terjedésének megakadályozását (Salamon Eszter).

„Mi mindannyian a XX. századból vettük nevelői mintáinkat…” Ez történt a Digitális Nemzedék Konferencián - Digitális szülő szekció Alternatív oktatáspolitika? Európai Szülők Magyarországi Egyesülete

Viszonylag kevés olyan pedagógus van az országban, aki néhány évtizede nem csak tanúja, hanem aktív szereplője is volt a számítástechnika iskolai megjelenésének. S még kevesebb az olyan, aki rögtön a folyamat kezdetén felismerte, hogy ez az új elem nem csupán technikai téren rejt lehetőségeket, hanem a gyerekek személyiségformálásában, a tanulás iránti pozitív attitűdjük, szociális kompetenciáik  kialakításában is szerepet  játszhat.  Bedő Ferenc azóta is következetesen képviseli azt a szemléletet, hogy az infokommunikációs eszközök iskolai életbe történő bevitele segíthet utat találni a megváltozott szocializációs környezetben nevelődő gyerekekhez, fiatalokhoz.

Tele vagyunk azzal a problémával, hogy hogyan lehet motiválni a gyerekeket. Pszichológusként tudom, hogy a gyerekeket nem motiválni kell, hanem nem elvenni a motivációjukat. Beépítetten ott van, 8 éves korig automatikusan, hogy tenni akar a gyerek. Hogyan lehet a motivációt lohasztani? Úgy hogy értékeljük. A gyerek automatikusan tevékenykedni akar. Egyébként ez a jövő útja, és szerintem erre ad lehetőséget a digitális technika.

A gyerekek most már rákérdeznek, hogy az a tudás, amit ha kell, öt perc alatt megszerzek, mire jó nekem, jó-e nekem egyáltalán valamire. Az iskola által közvetített tudás visz-e engem előbbre? Ha erre csak azt tudom mondani, hogy sajnos nem, de azért tanuld meg, mert jegyet fogsz rá kapni, az hiteltelen válasz. Ebben látom a lényeget. Keresztre feszülhet a digitális pedagógus, hogyha olyan tananyagot kell átadnia, ami nem veszi figyelembe a kornak a változását.

Címkék:
         

„Nem tudjuk tisztázni még a pedagógiában sem, hogy mit értünk tudás alatt. A genetikailag kódolva velünk született tudást, amit csak szolid határok között fejleszthetünk? Vagy azt az általános tudásképet, ami minden létező környezeti hatására kialakul? Vagy amit az iskolai tantárgyak kapcsán megpróbálnak nekünk megtanítani? A tudás ennek a három tudástípusnak az összessége. Árnyaljuk ezt tovább! Milyen tudást akarunk? Deklaratív tudást, tehát elméleti tudást, ami szabálytudást jelent? Vagy a procedurális tudást, a miként tudást, hogy valamit meg tudjak csinálni? Ennek az arányaival van óriási probléma. A deklaratív tudásban a magyar gyerekek változatlanul a világelsők között lennének, ha mérnének ilyet, csakhogy ma nem erre van szükség.”

Prievara Tibor  előadása egyedülálló produkció, hiszen hazai viszonylatban eddig nagyrészt ismeretlen tanulásszervezési és értékelési komplex megoldást mutatott be. Kivételes eset, hogy van aminek előbb van hiteles, jól működő gyakorlata, mintsem leíró kutatási eredményei és ebből született elméletei. Szerencsések a résztvevők, akik itt hallottak erről először, mert a hiteles és eredményessége felől kétséget nem hagyó beszámoló alapján már nem a megszokott kritikával és elutasító stratégiák alkotásával fogadják majd egyszer ennek a területnek az általános módszertanát (Ollé János).

TanárBlog Pedagógiai Műhely - IKT svédasztal 21. századi tanár – egy kísérlet krónikája 21. századi tanár - 1. rész (Bevezető)

Az OFOE honlapon megjelenő sorozatunkban a konferencia néhány fontos részletét idézzük fel annak reményében, hogy azoknak is sikerül majd felkelteni a téma iránti érdeklődését, akik erre az aktuális problémakörre eddig nem igazán figyeltek, sőt akár idegenkedtek is tőle. Elsőként dr. Buda Andrásnak, a Debreceni Egyetem docensének előadásából emelünk ki néhány izgalmas gondolatot.

Digitalispedagogus.hu Digitalisnemzedek.hu

A Digitális pedagógus konferenciára megjelenik A Digitális_de_generáció című kötet bővített és átdolgozott kiadása. A kötet részben az eddigi digitális konferenciákon elhangzott előadások anyagát tartalmazza, részben a másutt megjelent, de a témához szorosan kapcsolódó írásokat közöl. A szerzők között van tudományos kutató, egyetemi oktató, közoktatási szakértő, gyakorló pedagógus és egyetemi hallgató is. A téma megközelítése különböző diszciplínák nézőpontjából történik:a pedagógia, az irodalomtudomány, az informatika, a pszichológia,a szociálpszichológia, a szociológia oldaláról, s ez adhat némi garanciát arra, hogy sikerül viszonylag árnyalt képet mutatni erről a valamennyiünket érintő és foglalkoztató, rendkívül aktuális problematikáról. (Szekszárdi Júlia)

Digitális nemzedék Digitális pedagógus

Köztudott, hogy a Waldorf iskolákról különböző, egymásnak ellentmondó vélemények élnek a köztudatban. Ezt is jelzik például azoknak a kommenteknek egyes részletei, amelyek a Gyomorgörcsös gyermekeink című blogbejegyzéshez kapcsolódtak. A vele készült interjú második részében arra kértem Beöthy Hannát, hogy reflektáljon néhány, a Waldorf iskolákat érintő felvetésre (Szekszárdi Júlia).

Mennyire időszerű napjainkban a Rudolf Steiner filozófiájára alapozott Waldorf pedagógia? Hogyan tudnak megküzdeni ezen intézmény pedagógusai olyan gondokkal mint – többek között – a társadalmi szintű bizalmatlanság, a digitális világ hatásai, a fiatalok körében érzékelhető motivációhiány, az egyre gyakoribb devianciák? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Beöthy Hannával, a Pesthidegkúti Waldorf Iskola tanárával. (Szekszárdi Júlia)

A Digitális nemzedék konferencián, 2013 tavaszán két műhelybeszélgetésen is szó esett a szülői szerepek változásáról, a szülők és az iskola kapcsolattartásának módosulásáról, a szükséges változásokról, valamint a digitális világ térnyerésének előnyeiről és veszélyeiről. Bár a műhelybeszélgetés során a legtöbbet a digitális napló használatáról beszéltünk, számos egyéb téma is felvetődött.(Salamon Eszter)

Az értelmiség a rendszerváltás óta lövészárokban ül és lövöldöz egymásra a bal- és jobboldaliság rögeszméi szerint, sőt mára az egész társadalmat megfertőzte már az előítéletes észjárás. A választópolgároknak ma már sokkal fontosabb, hogy ki melyik ideológia megszállottja, mint az, hogy valamennyien azonos nemzethez tartozunk. (Domokos Zsuzsa)

„Szegény náci gyermekeink” „Külföldön fogok élni” Tétova válaszkísérlet

Egy világban két tábor néz farkasszemet – mire mennek egymással? Hogyan boldogul a digitális nemzedékkel a nem digitális iskola? És fordítva. Ki tűr többet? Mert egyelőre még ez is fennforog. De inkább az alapkérdés az: hogyan közelítsünk a problémához? Hogyan haladjon együtt tanár és diák? Hogyan fordítsa saját hasznára a két fél a kor felkínált lehetőségeit? (Sz. Tót Gyula a magyartanárok szekciójáról)

Digitális Nemzedék

Nekünk, normálisoknak, sok mindent meg kell oldanunk mások helyett. Tengernyi problémán dolgozunk becsülettel; nem is nagyon teszünk egyebet. Életünk lassan nem áll másból, mint válságkezelésből, s ennek eredményeképp van ötezer féle samponunk, ötezer féle gyógyszerünk és ötezer féle pedagógiai programunk. Mégis nők és férfiak, gyerekek és felnőttek; ténfergünk betegen, korpás hajjal, a civilizációnak nevezett háborús övezetben, és nem értjük egymást. (Veszprémi Attila)

A VII. Nevelésügyi Kongresszus egy lehetséges feladatáról A változást nem elvárni kell, hanem csinálni Kiss Orsolya: Gondolataim Az osztály című filmről

Hogyan ösztönözheti az egyén boldogulását a közösség támogatása? Milyen tudást kínálhat az egyén számára a közösség és viszont? Milyen tanulási formák lehetnek a jövőben eredményesek? Ezeket a kérdéseket járja körül a kiállításokkal is egybekötött konferencia, melynek fókusztémája a tanulás jövője, az egyéni tanulási utak sokszínűsége és a tanulás közösség általi támogatása. Időpont: április 13.

Jelenleg az iskola és a család közötti kommunikációban is problémát okoz a lakosságnak a közintézményektől való elidegenedése, amelyet általános társadalmi jelenségként írnak le a kutatók. A magyar szakirodalom is leírja, hogy a család és az iskola korunkban elidegenedett egymástól, a szülők elszakadnak az iskolától, olykor egyenesen szembefordulnak vele. A pedagógus pedig többnyire nem érti, miért nem támaszkodhat a szülői házra. (Tobisch Márta)

Szülők és pedagógusok Szükség lenne rá, de... (Családlátogatás – múlt időben)

Z. Karvalics László úgy vélekedik, hogy ma már nem érvényes a Marc Prensky által 2001-ben megalkotott „digitális bennszülöttek”’ elnevezés, hiszen – mint a konferencián elhangzott előadásának címe is jelzi –: Mangalány mondja: közeledik a „digitális beavatottak” ideje.

Március 2-án sikeresen lezajlott a Digitális Nemzedék 2013 konferencia. A plenáris előadások videófelvétele elérhető a rendezvény honlapján és ugyaninnen letölthető a példás gyorsassággal elkészült konferenciakötet. Sorozatunkban a konferencia gazdag szakmai anyagából válogatunk, szem előtt tartva egyesületünk profilját, valamint az OFOE honlap látogatóinak érdeklődését. Az elsőként idézett Ujhelyi Adrienn, az ELTE PPK adjunktusa szociálpszichológiai nézőpontból közelítette meg a digitális generációt.

Az Anthropolis Egyesület három éve nyitotta meg az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karának Könyvtárában (Budapest VII., Kazinczy utca 23–27.) a mindenki számára elérhető Globális Nevelés Tudásközpontot azzal a céllal, hogy tananyagokkal, oktatási eszközökkel és személyes tanácsadással segítse a globális nevelés szemléletének térnyerését a hazai oktatásban.

anthropolis GlobEdu Környezetvédelmi kalandfüzet II.: Nagy indiánkönyv Elképesztő örömmel csinálták...

A XXI. század iskolájában a szülő partner, aki komplementer szerepet tölt be a tanáré mellett. Nem lehet tehát az a régimódi, kisebbségi érzésbe kényszerített valaki, aki gazsulál a tanárnak, és addig veri otthon a gyereke fejét, amíg az be nem fejezi a leckeírást. De nem is az arrogáns megrendelő-figura, aki úgy gondolja, hogy ő mint megrendelő fizet, így ő is diktál az iskolának mint szolgáltatónak. Ez mindenesetre igen torz leképezése a szülői jogoknak. (Salamon Eszter)

Szülőnek lenni Infopoly Alapítvány OFOE FILMKLUB pedagógusoknak és szülőknek 2.

Mi a közös a gyerekek által játszott mesékben, szerep- és drámajátékokban, az önkéntességen alapuló közösségi szolgálatban, a műveltség közvetítésének felelősségében és Janne Teller kortárs regényének órai feldolgozásában? Látszólag Semmi, ahogy Teller regényének címe is hirdeti, miközben mégis a felnövekvő nemzedéket érintő életbevágóan fontos kérdéseket boncolgatunk. (Tier Noémi - Peszleg Brigitta)

Galéria a műhelyfoglalkozásról Valóságvesztés és műveltséghiány A Semmi-projekt Csepelen IKSZ=Iskolai Közösségi Szolgálat

Philip Zimbardo, a világhírű szociálpszichológus nevét a stanfordi börtönkísérlet tette ismertté, s ez a kísérlet késztette őt arra, hogy feltegye azt a kérdést, amelyik tudományos pályája során mindvégig foglalkoztatta: Vajon mitől válnak teljesen normális, hétköznapi emberek egyszerre végtelenül kegyetlenné? Könyvét most 20 százalékos kedvezménnyel kínálja az Ab Ovo Kiadó.

Stanford Prison Experiment Pszichológia Blog Abovo Kiadó

S ebben a villódzó-dörömbölő környezetben az első, ami kialakulhat: a nem koncentrált figyelés képessége. Felszínesek, kapkodók, semmit se csinálnak igazán, mondja a felnőtt, miközben maga állítja elő a feleslegesnek tartott ingerek jórészét. A fülébe nőtt mikrofonnal élő kamaszgyereket megszóljuk, pedig ő éppen azt próbálja előállítani, amit a körötte örvénylő világ megtagad tőle – a legalább auditív csatornán egyféle ritmust. Két úton indulhatunk el, ha érteni, s ami fontosabb nevelni szeretnénk ezeket a gyerekeket.(Benedekné Fekete Hajnalka)

Miért van szükség a digitális tudásra hamisciprus.blogspot.hu Digitális Pedagógus

Aronson a Columbine után – az iskolai erőszak szociálpszichológiája című könyvét egy elborzasztó iskolai vérengzés hatására írta. A Colorado állambeli Columbine középiskolában 1999 áprilisában két őrjöngő diák lőfegyverekkel és robbanóeszközökkel felszerelkezve ámokfutásba kezdett. A könyv a középiskolában történt vérengzés szociálpszichológiai elemzését tartalmazza. A kötet 35 %-os kedvezménnyel kapható a kiadóban.

Kérdezzük meg bármelyik tanárt, hogy mi a legfontosabb problémája! Bizonyos, hogy személyes problémalistáján előkelő helyen fog szerepelni az, hogy tanítványait nem érdekli a tananyag, nem fontos nekik az iskolai előrehaladás, nem lehet őket motiválni. A másik oldal véleményét is pontosan ismerjük. Kevés dolog érdekli kevésbé az ifjúságot, mint a redoxireakciók, a francia forradalom alkotmányai vagy Bánk bán haragja, azaz éppen az, amiről az iskolában tanulnak.

Knausz Imre: Műveltség és demokrácia

A következő hét végén kerül sor a 12 legszebb magyar vers című konferenciasorozat következő (11.) rendezvényére, amelynek keretében szeptember 28-án délelőtt József Attila Eszmélet című versét szavalja majd el mintegy 600 diák Jordán Tamás vezényletével (Fűzfa Balázs).

A 12 legszebb magyar vers Szondi 300 apródja Esti kérdés-konferencia Ki viszi át a Szerelmet-konferencia Nagy Versmondás Szombathelyen

Mindig figyeltem a körülöttem levő pedagógusokat. Kit azért, mert követhető mintát adott számomra, kit pedig azért, mert azt mutatta nekem, milyen nem szeretnék lenni. Ma is ezt teszem. Furcsa, zavaros a kép, amit látok. És mindig történik valami, ami miatt újra és újra azon gondolkodom, miért vagyunk olyanok, mi pedagógusok, amilyenek.(L. Ritók Nóra)

A Facebook létrehozott egy közösséget, egy olyan terepet, amit a legtöbben ismernek és rendszeresen használnak, ezáltal alkalmas lehet arra, hogy segítségével a formális közösségként összekovácsolódott osztályokból valódi osztályközösségek alakuljanak ki.

Digitális Pedagógus Digitális Pedagógus Konferencia

A mostani diákok iskolatáskája még korántsem digitális: jórészt füzeteket, könyveket, tollakat tartalmaznak. Ha okostelefon, esetleg tablet van is bennük (az e-book olvasót már ne is említsük), az biztosan nem az iskolai munka kelléke még. Nem megkerülhető a kérdés: szükség van-e egyáltalán erre a bizonyos "digitális iskolatáskára"? Ha eddig megfeleltek a hagyományos tankönyvek, miért lenne éppen most másra szükség? Annyira mások lennének ezek a gyerekek? (Kerber Zoltán)

A generációk közti kommunikációnak e különleges státuszú helyén, az iskolában mindig, minden korban érezhető volt (hisz úgy kell lennie!), hogy más nyelvet használnak, másféle közösséget alkotnak diákok és tanárok. Vagyis a közöttük való kommunikációban mindig meg kellett találni a közös pontot – pedagogice és didaktice –, ami mindkét részről megközelíthető és elfogadható, hogy azután a világ megismerésében és megértésében, majd tovább-alakításában együtt mehessenek tovább a felnövő és felnőtt közösség tagjai. (Sirató Ildikó)

A Facebook-üzenőfal és a korábbi 160 karakterre kalibrált sms-nyi szövegtér a diákok gondolkodását is jelentősen átstrukturálja. Alapvetően a rövid hozzászólásokra, az emotikonokkal kísért megnyilatkozásra biztatja őket, miközben a magyarérettségin három A/4-es nyomtatott lap telefirkálása nélkül szóba sem állnak velük. (Boldog Zoltán)

Címkék:
       

A "digitális pedagógus" egy nyilvánvaló metafora, egy érzékletes, a figyelemfelkeltés mai kultúrájában kellően provokatív kép. A pedagógusnak mindazonáltal, úgy hiszem, nem "digitálissá", hanem megint paidagógosszá kellene változnia, gyermekvezető "rabszolgává", aki elkíséri a fiatalságot a Tudás Házába, mint a szó eredeti hellén értelmében. Szerencsére sok ilyen "paidagógosz" van, akik ráadásul egyre inkább otthonosan mozognak már a digitális világban is, félelem nélkül, derűsen. (Bodrogi Ferenc Máté)

Címkék:
       

A félreértések elkerülése végett fontosnak tartom megjegyezni, hogy az oktatás innovációja, XXI. századivá tétele nem azt jelenti, hogy le kell számolni mindennel, ami eddig volt. A tanár személye például továbbra is az egyik legfontosabb része az oktatás folyamatának. A szakmailag felkészült, hiteles, lelkes és innovatív oktatókat nem pótolhatják még a legmodernebb technikai eszközök sem. Igaz, nem is ez a céljuk. (Varga Richárd)

A Digitális Pedagógus Konferencián mindössze egy órát szánhattunk egy kerekasztal-beszélgetésre, amelyen különböző diszciplínák kiváló szakemberei villantottak fel nagyon fontos és időszerű gondolatokat. Kifejtésre, vitára, reflexiók meghallgatására offline nem jutott idő. Ezért is szeretnénk most online megindítani a szélesebb körű diskurzust. A moderátor offline és online is dr. Fűzfa Balázs, irodalomtörténész, az ő felvezetőjével indul a sorozat. Az első bejegyzés szerzője Sz. Tóth Gyula, oktatási szakértő.

Digitális Nemzedék Digitális Pedagógus

Mindennapi életünkben egyre inkább megkerülhetetlennek látszik a digitális eszközök használata – írtuk a modern technika iskolai alkalmazásának lehetőségeit bemutató cikkünk első részének bevezetőjében, s az angol iskolarendszerből való példák segítségével vázoltuk, hogyan alakíthatják át ezek a lehetőségek az iskolai élet valamennyi területét. (Nádas Rita)

A modern technológia iskolai használata számos elméleti és gyakorlati problémát vet fel. Az anyagi kihíváson túl a tanároknak is magas szintű technikai képzettségre van szükségük, máskülönben nemhogy az eszközöket nem fogják tudni használni, de a diákok szemében sem tudják majd megőrizni szakmai tekintélyüket. Éppen ezért a tanárképzést is ennek megfelelően kell átalakítani – bár ezt megkönnyíti, hogy a fiatal tanárok nemsokára a digitális bennszülöttek közül kerülnek ki. (Nádas Rita)

Digitális nemzedék Digitális pedagógus

Az osztályfőnök továbbra is körvonalazatlan szerepkörrel (s fájóan hiányos feltételrendszerrel) az iskolában ma is az egyetlen nevesített képviselője a személyes törődésnek. Mivel az idők sodrában felmorzsolódó funkció létjogosultsága ma sem vitatott, és nem lehet belenyugodni abba, hogy a munkakör a puszta adminisztrációra korlátozódjék, a most pályára lépő pedagógusok osztályfőnöki feladatokra történő felkészítésének rendkívül nagy jelentősége van. (Szekszárdi Júlia)

Az osztályfőnöki tevékenység helyzete és fejlesztési feladatai Kerekasztal-beszélgetés az osztályfőnök mai szerepéről

Tartanak-e a tanárok a digitális nemzedéktől? - tette fel a kérdést Becker András a Csobánka Zsuzsával és Földes Petrával készült beszélgetésben, amely a Digitális Nemzedék Konferenciát követően készült.

digitalisnemzedek.hu Pál Csobánka Zsuzsa: Zöld szandálom Földes Petra: A negyedik dimenzió

A mai fogyasztói társadalomban a kulturális csatornák – újságok, tévék, rádiók – zabolátlan önmegvalósításra ösztönöznek. A kultúra bizonyos fokig elvesztette moderáló szerepét, nem foglalja keretbe az emberi vágyakat és ösztönöket. Így könnyen szétzilálódik az emberek és társadalmak élete – állítja Hankiss Elemér szociológus.

Címkék:
         
Erkölcsről, igazságról... Hankiss Elemér: Antall óta nincs példaadó politikusunk Hankiss Elemér: A szabadsághoz bátorság kell

Sok (legtöbb?) közéleti szereplő mintha egyáltalán nem vesződne ezzel a kolonccal, és eleve azt gondolja, hogy az erkölcs végső soron magánügy, amellett az ember otthon hagy, mielőtt a közélet színterére lépne. Ott ugyanis a szakértelem, de még inkább a hatékonyság, és mindenekfelett az eredményesség számít. (Felcsuti Péter)

Az itt megfogalmazott felvetésekkel abban próbáltam segíteni, hogy jobban értsük saját helyzetünket a minket körülvevő digitális kultúrában. Az állításom, ami nem más és nem több, mint a megértést segítő metafora, a negyedik dimenzió fogalmát használja a generációs különbségek megvilágítására. (Földes Petra)

Digitális Nemzedék Konferencia 2012 Digitális bennszülöttek Szegény kreatív gyermekeink "Nekem a facebook az oxigén"

Az iskolai zaklatás jelenségét már hosszú évtizedek óta kutatják, számos, nemzetközi és magyar kutatás központi témájává vált, ezen felül a témával foglalkozók beszámolóikban jelzik a problémakör, IKT használatával való bővülését. Az új technológiák, nyújtotta térben megjelenő agresszív viselkedés jelenségével ("cyberbullying") a nemzetközi kutatások 2004-től kezdtek foglalkozni. (Domonkos Katalin)

Digitális Nemzedék

Az EU Kids Online kutatásban vizsgált 9-16 év közötti korosztály az internethasználati szokásaik szempontjából nem alkot homogén csoportot. Dacára a "digitális bennszülöttekkel" kapcsolatos, általánosnak tartott, sztereotip vélekedésnek, a hagyományos társadalmi-gazdasági dimenziók mentén hátrányos helyzetben lévő családok gyermekei hozzáférésükben, használati szokásaikban is jelentős hátrányban, lemaradásban vannak. A digitális szakadék ebben a korosztályban is létezik. (Ságvári Bence)

Digitális nemzedék

Azt tartom nagyon aggasztónak, hogy a gyerekek nap mint nap anélkül alkalmazzák a digitális eszközöket, használnak internetes alkalmazásokat, tartoznak virtuális közösségekbe, hogy ezekre a folyamatokra az iskolarendszer bármilyen nemű hatással bírna. Amennyiben az iskola nem lesz képes már rövid távon is befolyást gyakorolni a digitális nemzedékre, akkor e jelenség egyszerűen átlép az iskolarendszeren és az eddigi negatív módon gyakorol végleges és visszafordíthatatlan hatást az érintett korosztályra. (Bedő Ferenc, közoktatási szakértő, www.zalai-iskola.hu)

Digitális Nemzedék Ki van kulturális lemaradásban? Hogyan olvasnak a fiatalok?

Hogyan olvasnak az újabb generációk, milyen olvasási és szövegértési stratégiák alakulnak ki, hogyan alakul a szövegek befogadása, milyen módon formálódnak azok a gondolkodási, ismeretszerzési és tájékozódásbeli szokások és technikák, amelyek az olvasásra hatnak? (Fenyő D. György)

Fenyő D. György: Hogyan olvasnak a mai fiatalok? Tézisek

Karácsonyra jelenik meg Tari Annamária új könyve ezúttal a Z generációról. A nagy sikerű Y generáció című kötet olvasói bizonyára kíváncsian várják a folytatást.

Részlet egy beszélgetésből Tari Annamária pszichoterapeutával Az internethasználat és a generációk közti különbségek

A magyar irodalmi kánon 12 remekművének újraértésére és újraértelmezésére tesz kísérletet a Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi bölcsészettudományi karán elindított A 12 legszebb magyar vers című program. A konferencia témája ezúttal Berzsenyi Dániel A közelítő tél című költeménye, amelyet az elmúlt héten Szombathelyen szavalt el közel 800 középiskolás.

A 12 legszebb magyar vers - konferencia- és könyvsorozat Szondi 300 apródja "...Ez a sok szépség mind mire való?" Ki viszi át a Szerelmet-konferencia

Szeptember 26. és 28. között került megrendezésre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával a VI. Nemzetközi Médiakonferencia Balatonalmádiban. A konferencia lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy megvitassák, hogyan befolyásolják az elektronikus és az nyomtatott médiumok, a számítógépes játékok és a mobiltelefonok a gyermekek és fiatalok fejlődését.

Címkék:
         
Sms-ezem, tehát vagyok Mobiltelefon és iskola Az internethasználat és a generációk közti különbségek Facebook-2011 Digitális bennszülöttek

Örülhetnénk is, hogy ma már kevésbé az a kérdés, hogyan fejlesszük gyermekeink kreativitását, sokkal inkább az, hogyan őrizzük meg. A környezeti változások részben elvégezték a dolgunkat, hallatlan kreatív potenciált szabadítva fel; ám ugyanezek a változások látható deficitet okoztak a megszokott iskolai készségek tekintetében.

Tehetséggondozás a digitális korban Kreatív Tamás esete

Arról, hogy mennyit olvasnak a fiatalok, meglehetősen pontos képet festenek a kutatások, és szintén képet kapunk arról, hogy mit olvasnak. Sokkal kevesebb szó esik azonban arról, hogyan olvasnak az újabb generációk. Valószínűnek tartom, hogy amit mint „kevesebb olvasást” vagy „az olvasás háttérbe szorulását” szoktunk azonosítani, amögött – legalábbis részben – megváltozott olvasási és gondolkodásbeli stratégiák állnak.

Fordulópont Féloldalas netgeneráció (egy tévéinterjú margójára) Facebook-2011 (Részletek Tóth-Mózer Szilvia és Lévai Dóra tanulmányából)

Az online közösségi felületek megismerése a pedagógusok és szülők számára egyaránt kihívásokat jelentő feladat lehet. Szeretnénk megérteni, hogy mi vonzza ide naponta a gyermekeinket, diákjainkat, de mindaddig nem kapunk pontos választ ezekre a kérdésekre, amíg magunk nem válunk a folyamat résztvevőivé. Tudjuk, hogy amint belépünk ebbe a világba, egy olyan új helyzetben találjuk magunkat, amelyben a kezdetektől fogva alakulhat online személyiségünk – akár aktív felhasználók leszünk, akár csak csöndes megfigyelők.

Az online közösségi oldalon megjelenő tanár-diák kapcsolat kezdeményezése és fogadása a metaforák tükrében Facebook-kutatás 2011 A netgeneráció tagjai az osztályközösségben Szociális szerepek az osztályban

Az Educatio Kht. 2007-ben adta ki Lisa Delpit Mások gyermekei (Other People´s children) című művét. A kötet nem került kereskedelmi forgalomba, így, bár ingyenesen hozzáférhető, létezése a szélesebb szakmai közönség számára a mai napig titokban maradt. A kiváló afroamerikai szakember június végén egy hetet töltött Magyarországon, és látogatása alkalmat adott a Hivatalos kultúra és kisebbségi tanuló alcímet viselő kötet újra felfedezésére.

L. Ritók Nóra: Esélyegyenlőségi napló Subert Mária: Két elfojtott párbeszéd: Gondolatok az európai romák és az amerikai feketék helyzetéről

A diákok az internet közösségi oldalain korlátozás nélkül mozognak egy dinamikusan változó társas erőtérben. Az online és az offline alakuló közösségek határai elmosódnak, folyamatosan újabb csoportok szerveződnek, s az ezekkel kialakuló kapcsolat jelentősen befolyásolja a serdülők személyiségének alakulását. Ennek tudatában kell az osztályfőnöknek újragondolnia saját közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait.

Szükség van-e egyáltalán osztálykirándulásra? Kerekasztal-beszélgetés az osztályfőnök mai szerepéről Legyen közösségi élet az iskolában! Szociális szerepek az osztályban Féloldalas netgeneráció (egy tévéinterjú margójára) A Facebook fény- és árnyoldalai

[...] a jogszabályi hiba azt jelentette, hogy fenntartói jogsértés hiányában az iskola nyugodtan megsérthette az egyenlő bánásmód követelményét, s határozatot is hozhattak az iskola ellen ezügyben, akár bírósági szinten is, ettől még nyugodtan igénybevehette fenntartója, s az iskola pedig felhasználhatta az IPR- támogatásokat. S voltak, akik igénybe is vették, s voltak, akik nem merték, de megtehették volna. (Csirmaz Mátyás)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról Közoktatásban használt fogalmaink: az integráció 2. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 4. Közoktatásban használt fogalmaink: az "integráció"

"Erőltetett integráció" alatt azt értem, amikor az együttnevelésben, együttoktatásban érintett két fél közül vagy az egyik, vagy mindkét fél tiltakozik a "mások" által rájuk kényszerített együttnevelés, együttoktatás ellen. Az erőltetett integrációnak lehet pozitív, illetve negatív hatása, hozadéka, következménye. (Csirmaz Mátyás)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3 A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 4 Közoktatásban használt fogalmaink: az "integráció"

Az Európai Unió a roma kérdést a kisebbségi politika és az oktatás egyik legfontosabb megoldásra váró problémájaként kezeli. Felmerül azonban a kérdés: lehetséges-e, és ha igen, hogyan, helyreállítani azoknak az embereknek a megbecsülését és önbecsülését, akiknek generációk hosszú sora óta kell megélniük a negatív diszkriminációt. Az Európát erősen foglalkoztató roma probléma nem csak abban hasonló a feketékkel kapcsolatos amerikai problémához, hogy nehéz róla valami újat mondani. (Subert Mária)

A Fordulópont című folyóirat legfrissebb (51.) tematikus száma a tehetség, a tehetséggondozás tematikáját járja körül rendkívül sokoldalúan, a megszokott igényességgel. Mindenkinek ajánlom, akit érdekel, hogy mi minden segítheti, illetve gátolhatja a tehetség felismerését, kibontakozását mai világunkban.

A Fordulópont című folyóirat legfrissebb száma Én ne lennék tehetséges?

Sok szó esik manapság a követhetetlenül gyors generációs váltásokról, amelyek következtében gyakran lép fel kommunikációs zavar, támad feszültség az egymás mellett élő nemzedékek között. Az olykor szakadékká mélyülő távolságokat nagyrészt az magyarázza, hogy az idősebbek, a középkorúak és az x,y,z generációkra bomló fiatalok életük más-más szakaszában találkozhattak az internettel. Az iskolában pedig valamennyi érintett generáció jelen van! Az így kialakult helyzetet segíthet megérteni, s talán kezelni is Szirbik Gabriella tanulmánya.

XYZ generáció és a 4 tanuláselmélet Mobiltelefon és iskola Adjatok, tanárnénik... Digitális bennszülöttek Hogyan élnek... Y generáció Sms-ezem Generációs szakadék Kalandozás a neten

Valahányszor azt hallottam az utóbbi két évtizedben, hogy oktatáspolitikusok vagy neves pedagógusok a szakszerűségre hivatkozva intették le az „álmodozókat”, az 1968-as diákmozgalmak kedvenc jelszava ötlött fel bennem: „Légy realista, kívánd a lehetetlent!”. A maguk helyén és mértékében illúziók, utópikus vonások vállalása nélkül nincs mélyenszántó változás. Aki ezt nem vállalja, az úgy jár, mint sok folyó a sivatagban, elvékonyul, majd eltűnik a homokban. Emberre forgatva a szóképet, az illető elsekélyesedik, megölik a kompromisszumok, belesimul a megszokottba.

Címkék:
   

Bajban vagyunk az ünnepi műsorokkal. Pedig évente többet is kellene készítenünk, sőt, ezek a műsorok kerülnek ki a kirakatba: a helyi tévé –hál’Istennek– nyilván sose fogja felvenni, ha a szünetben odaszólok egy szomorkodó gyereknek, vagy ha néha-néha egy-egy pillanat fölfénylik az órán. Egy megemlékezés viszont ott is leadható. (Achs Károly)

Címkék:
 
Megosztott társadalom, megosztott ünneplés Nemzeti ünnepek az iskolában

Lehetett volna jó is. Differenciált tanulásszervezés, az egyéni különbségeket figyelembevevő pedagógia. Akik hozták, nem csak tanítják, teszik is. Sok éve, sok helyen. S lekötöttük az időpontot fél évvel előbb, volt idő felkészülni. Igaz, a tanév vége nem feltétlen szerencsés időszak, akkorra már zöldbe vágyik a megfáradt tanerő, s nem háromnapos fejtágításra. De tanítási napok száma adott, a hétvégi tréningekből elege van már mindenkinek.

Címkék:
 
Tanfolyamról tanfolyamra, avagy amikor a pedagógust tanítják

A mosdóvízzel a gyereket is kiöntjük...Ez a szólás jut eszembe, ha a nem szakrendszerű oktatás jövőjére gondolok, hiszen már nem kötelező az ötödik-hatodik évfolyamon. Sok iskolában fellélegeznek, mert nem kell a helyi tantervet, a tanmeneteket, a tantárgyfelosztást vagy az órarendet módosítani, és nem kell eltölteni hónapokat (és forintokat) tanfolyamokkal és témahetek vagy projektek megszervezésével. (Török Ildikó)

Címkék:
 

Minden oktatásirányító állandó frusztrációjának oka Magyarországon, hogy kezdeményezéseik elakadnak az iskolák kapujánál, nem képesek hatást gyakorolni az osztálytermekben zajló tanításra és tanulásra. Ennek egyik nyilvánvaló oka az oktatáspolitika által alkalmazott eszközök alkalmatlansága, de nem ez az egyedüli ok. (Radó Péter)

Címkék:
 
Hogyan alakul a közeljövőben az „iskola dolga”? Külső elvárásokról és reflexivitásról.

Nincs biztatóbb üzenet a tanköteles gyerekek és szüleik számára szeptember 1-jén, mint azt hallani a nevelés gurujától, hogy az iskolába járástól a gyerekek megbetegszenek. Miközben Vekerdy a gyerekek esetében fölöttébb ártalmasnak ítéli a szorongást, a szülőket egyáltalán nem próbálja megóvni tőle. (Vajda Zsuzsanna)

Az innovációról szóló oktatófilm az ún. UTANPOT projekt keretében készült el. A projektről részletes tájékoztatás olvasható az INNOVA honlapján és a Facebookon. Az új taneszközt jelenleg 60 iskolában tesztelik. A film feldolgozását segítő tanári útmutató honlapunkról is letölthető. Az OFOE munkatársai pedagógiai szakértőkként vesznek részt a munkacsoportban.

Címkék:
 

Még csak röviddel vagyunk a választások után, és egyelőre még nem kristályosodott ki az új oktatáspolitikai stratégia. Ezért éled újra a remény: talán ezúttal a pedagógus szakma képviselői is beleszólhatnak a dolgok alakulásába...

Virtuális kongresszus

Egy, a felsőoktatással foglalkozó levelezőlistán az elmúlt héten heves vita folyt a fiatalok általános műveltségének hiányosságairól. E levelezés része Szalay Luca személyes tapasztalatokra (is) épülő, a közoktatási rendszer funkciózavarairól és ennek a diákokra gyakorolt hatásáról szóló írása, amelyet – hozzájárulásával – közzé teszünk.

Címkék:
     

A kisérettségi elméletileg az igazi érettségire való felkészítést szolgálja. Azért találták ki, hogy a fiatalok a fontos vizsgákon is tudják a legjobb formájukat hozni, tehát az ilyen helyzetekhez szoktat hozzá. Elméletileg. Sajnos azonban két év és öt darab kisérettségi után én még mindig nem érzem úgy, hogy hozzászoktam volna.

Címkék:
   

Április 30-án mutatja be Háy János Völgyhíd című művéből készült előadását a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház. A középiskolásoknak szóló bábos-élőszínészes színdarab egy Veszprémben tanuló, az ottani viaduktról leugró tinédzser pár tragédiájának előzményeit meséli el. A valóságon alapuló fiktív történet színházi átdolgozását Bagossy László rendezte.

„Pár hónappal ezelőtt sorozatban írt nullapontos angoldolgozatokat, s ez a fiatal tanár behívta a nyelvtanári kuckóba. Valami meleg emberszag áradt belőle, ezért őszintén elmondta neki, hogy mindennap görcsökkel indul az iskolába, úgy érzi, rádől az emelet. – Leisure time, relaxáció, nem görcsölni… elengedni magunkat, élvezni az életet… – mondta neki tagoltan a fiatal, szakállas angoltanár.” (Schüttler Tamás novellája.)

Az amerikai közvélemény napjaink ifjúságát „text generációnak” nevezi. Ez az elnevezés jelzi az ún. X generációt felváltó új korszak kezdetét. Amíg az X generációra vonatkozó statisztikai adatok az adott nemzedék viszonylag magas képzettségi szintjét mutatják, a text generáció elnevezés visszafejlődést sejtet. (Subert Mária írása.)

Címkék:
     
Mobiltelefon és iskola „Adjatok, tanárnénik, telefont!…”

A sikerre vágyó szülők egyre nagyobb arányban sajátíttatnak el bébijükkel az életkoruknak nem megfelelő tudást, egyre korábban ültetik őket számítógép vagy oktató videó elé annak érdekében, hogy intelligenciája a legintenzívebben fejlődjön. De vajon jó-e ez a kicsiknek? (Subert Mária írása)

Amerikában egyre fiatalabb gyerekeken látni tetoválást. A tetováló „művészek” szerint a test ilyetén díszítése a dohányzáshoz és a szexhez hasonlóan egy lépés a felnőtté válás felé; a fiataloknak elemi szabadságjoguk dönteni a saját testükről. Az Amerikában élő szerző a kérdés társadalmi és morális vonatkozásait járja körül.

„Szabott a recept, szabott az étlap, szabott az ár. Miért is kéne ide kreatív elme? A szakácshivatás, illetve a mosogatáshivatás, a pincérhivatás, a zöldségelőkészítő-hivatás, tálaláshivatás mind-mind alapvető emberi értékeken alapul, életcél önmagában is, ezért is nem szükséges kifizetni. Hiszen aki egyszer rászánta magát, úgyis ezt fogja csinálni.” (Hanczár Gergely)

„Mi az új, az előremutató ebben a vitairatban? A Szárny és teher azért jelent fordulatot a hasonló jellegű dokumentumok sorában, mert körvonalazódik benne annak felismerése, hogy az oktatás, de különösen a közoktatás világában jelentkező súlyos problémák megoldása csak a mainál sokkalta nevelésközpontúbb, az értékközvetítést előtérbe helyező szemlélet érvényre juttatásával lehetséges.” (Schüttler Tamás)

„Elment egy hiteles ember, egy olyan személyiség, aki megnyilvánulásaiban, tetteiben mindig azonos volt önmagával, azzal a belső iránytűvel, amely ma oly sokakból végzetesen hiányzik.” (Schüttler Tamás)

Címkék:
 

„Tavaly – én balga, naiv – azt írtam valahol, hogy immár diplomákon és pedagógiai szakvizsgán is túl, védett korba lépve már csak olyan tanfolyamokat választok, amelyek valóban érdekelnek. Tévedtem. Néhány hónapja újabb papírt szereztem, mely szerint alkalmassá váltam »a nem szakrendszerű oktatásban való tanításra«. Hurrá!” (Török Ildikó)

Címkék:
 

„Valami Prométheuszhoz hasonló van a Zöldkönyvvel is, nyomtalanul eltűnt, és nem áldoz neki senki semmit. Mindeközben teljesen jelentéktelen félisteneknek építenek szentélyeket. Itt kilométerhosszú felsorolás következhetne multimédiákkal, sulinettel, kompetenciaméréssel, egyebekkel. Ahogy Csapó Benő fogalmaz: a sebességváltó üresben van.” (Hanczár Gergely)

Címkék:
 

„Hogy van-e értelme? Egy hozadéka biztosan volt az útnak. Eddig időnként napokig hezitáltam, míg belekezdtem valami reménytelennek tűnő munkába. Most, hogy felnéztem a tízegynéhány kilométeres hegyoldalakon kúszó utakra, és feljutottam, lassú, konok pedálozással, halogatás helyett rögtön belevágok.” (Szávai István)

Címkék:
 

Az elmúlt tanév iskoláinkban és a közbeszédben is az agresszió kezelésének jegyében telt, mára azonban a kedélyek megnyugodni látszanak. Vajon az agresszióellenes kampány hatása eltűnik a múlt tanévvel együtt, vagy számíthatunk fenntartható eredményekre is?

Címkék:
   
A diákok erőszakos magatartásának tipológiája

„Nem jó érzés rádöbbenni, hogy jót akartunk, de utat tévesztettünk. Bárcsak tévednénk annak kimondásában, hogy a demokratikus korszak oktatási politikája nem eléggé vette figyelembe sem hagyományainkat, sem a társadalom elvárásait, sem a pedagógusok lassúbb haladást igénylő kritikáját.” (Domokos Zsuzsa)

Címkék:
 
Domokos Zsuzsa: Egy, kettő, bal, jobb...

Hajdan a családlátogatás kötelező feladata volt valamennyi osztályfőnöknek. Ma már ez a kötelezettség megszűnt. Vajon hatékonyabb lenne a nevelés, ha az osztályfőnökök ismét valamennyi gyerek otthonába eljutnának? Egyáltalán elvárható-e az amúgy is túlterheltségről panaszkodó pedagógusoktól, hogy erre is időt áldozzanak? S a családok vajon igénylik ezt az áldozatot?

Ez a magabízó mentalitás, hogy minden, ami jó, csak a „mi csapatunk” ötlete lehet, és senki sem akarhat jót, aki vélünk vitatkozni mer – a pedagógiai szakma ma látható csődjének legfőbb oka. Az oktatás irányítói hatalmi helyzetükkel számos esetben visszaélve döntöttek. Ha ki is kérték a társadalmi, civil, szakmai szervezetek véleményét – formálisan, figyelembe sem véve a gyakorlati szakértők kételyeit. (Domokos Zsuzsa)

Címkék:
 

„Emlékszem, amikor egyik reggel azzal fogadtak, hogy egy osztálytársunkat elütötte a kamion, és meghalt. Életében először és utoljára ő vezette a triatlonos bringásokat. Csak nevetni tudtam a folyosón, egészen addig, míg nem értem be a terembe, ahol nem láttam egyetlen tekintetet sem. Meg arra, hogy a kamaszok a temetésen zavarukban vagy a trauma hatása miatt nemcsak síró-, de röhögőgörcsöt is kaphatnak.”

Címkék:
 
Az esztergomi Szent István Gimnázium ügyéről

Miért oly rövid életű a jó kísérletek, programok, központi és helyi innovációk döntő hányada a közoktatásban? Van-e remény arra, hogy a több milliárdos költésvetésű kompetenciafejlesztő programok jónak talált eredményeit a pedagógusok és az intézmények később is használni fogják? Gönczöl Enikő ezek apropóján a tudás és a tudásmegosztás kérdéseit járja körül.

Címkék:
   

„Végignézek a seregen, és csodálkozom, hogy még ennyien vagyunk. A kisebb, öregebb lovakat egyszerűen elvitték, ezért néhány erősebb ménen hárman is ülnek. Hogy fognak így harcolni? Pedig valamit hallottam a tábornoki parancsról, hogy differenciálni kell. Szóval, hogy csata közben, tömegben, lőporfüstben is a megfelelő egyéni taktikát kell alkalmazni az ellenséggel szemben. Na, de ez így nem fog menni!”

Címkék:
 

„... egy társadalmi problémát akartunk megoldani a pedagógia eszközeivel. Előreszaladtunk az időben. Az integráció egy idő után szegregációvá vált. Eleinte lassan, aztán szinte robbanásszerűen. ... Borzasztó igazságtalannak érzem, hogy a munkám értékét az oktatást »igénybevevők« társadalmi helyzete, kultúrája alapján ítélik meg. Jó, amit csinálok, de sajnos...”

Címkék:
 

A hosszú nyári szünet öröm a tanárnak és a diáknak, ám a szülőknek bizony gondot okoz: sok pénzbe és energiába kerül biztosítani, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el az idejüket. Ráadásul nem babra megy a játék. A legújabb amerikai kutatások szerint minél hosszabb a nyári szünet, annál szélesebbé válik az olló a tehetős és a szegényebb gyerekek tanulmányi teljesítménye között.

Címkék:
   

A 23 ország 200 iskolájában mintegy 5000 felsős tanárral végzett TALIS elnevezésű kutatás szerint Magyarországon kiugróan sok tanár gondolja azt, hogy a vulgáris beszéd, illetve a fizikai bántalmazások komolyan zavarják a tanítás folyamatát – derül ki az OECD felméréséből.

Fenyő D. György 2002-ben fogalmazta meg az osztályfőnököknek szóló tanácsait. Azóta eltelt hét viharos év. Vajon érvényesnek tekinthetők-e napjainkban ezek a gondolatok? Van-e közöttük betarthatatlan elvárás? Hiányzik-e valami lényeges gondolat a listáról?

Mi tartozik az osztályfőnökre, és mi nem? Húsz tézis az osztályfőnöki munkáról

A szerző dominanciaviszonyok szerint osztályozza a diákok agresszív magatartásait. A különböző jelenségek más és más intrapszichés, illetve társas folyamatokat jeleznek. Ez a fajta osztályozás megkönnyíti a jelenségek értelmezését és a helyes beavatkozás megtalálását.

Az erőszak piszhológiája és helyzetkezelése Adjatok, tanárnénik, telefont! Kutatások a gyerekek közötti erőszakról

Vajon lehet-e a pedagógus etikát, a pedagógusok etikus viselkedését szabályozni, keretek közé szorítani oly módon, hogy egy ténylegesen betartható és releváns dokumentumot, kódexet alkotunk? Cikksorozatunkban egy pedagógusok körében végzett kutatás eredményeiről számolunk be.

Címkék:
 
Fenyő D. György: Tanári eskü Cinizmus és moralizálás nélkül A tanár, a gyerek és a titok

„Néhány éve tapasztaltam egy ifjúsági szálláshelyen, hogy három aprócska női tanerő hogyan próbál megfékezni és a faházakba terelni harminc erősen ittas szakközépiskolást az éjszaka közepén… Nem sikerült, így még négy másik csoport hallgathatta hajnalig mulatozásukat...” (Török Ildikó írása.)

Az osztálykirándulások egykor a tanév csúcspontját jelentették. Manapság egyre ritkábbak, hisz a tanárok és a diákok nagy része számára inkább kellemetlen, mint kellemes programnak számítanak. A szülők véleménye is megoszlik.

„Meddig avatkozhat bele – tisztességesen – egy osztályfőnök a tanítványai életébe? Meddig avatkozhat bele a családok életébe? Azért kérdés ez, mert azt tapasztaljuk, hogy ha egy osztályfőnök foglalkozik a diákjaival, akkor óhatatlanul is beleavatkozik az életükbe. Értékeket, magatartási mintákat ad át, vonzó vagy taszító példává válik a diákok szemében.” (Fenyő D. György írása.)

Húsz tézis az osztályfőnöki munkáról Tanári eskü

A közelmúltban nyilvánosságra hozott negyedik Fanta TrendRiport a fiatalok életmóddal és testkultúrával kapcsolatos szokásaival és véleményeivel foglalkozik. Ebből közlünk a tizenévesek gondolkodását jellemző néhány részletet.

Címkék:
 
Digitális bennszülöttek

Mit kell tenni a jövő érdekében, hogy gyerekeink ne legyenek elvadult agresszorok, és úgy alakuljon ki a lelki rendszerük, hogy abban még a közöny se születhessen meg? Dr. Bagdy Emőke tanulmánya a tudományos pszichológiára támaszkodva veszi számba azokat a módszereket, melyek hatékonyak az iskolai erőszak kezelésében.

Címkék:
 

Hát hova lett a nagyot akaró, világot felforgató ifjúi láz? Ki fogja fenekestül felforgatni a világot az igazság szent nevében? … Ők jól elvannak, de illúziók nélkül, magukba zárva. És épp ez a legnagyobb kihívás a szakmánkban: annyi félelemmel, kétséggel tele mégis, mindennek ellenére hitet csepegtetni beléjük.

Címkék:
 

Az év elején zárult le az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére végzett, „A pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése” című vizsgálat. A kutatást vezető Tárki-Tudok Oktatáskutató Központ beszámolója szerint a tantestületekben egyaránt találhatunk túlterhelt és alulterhelt pedagógusokat. Részletek a kutatási beszámolóból.

Címkék:
     

Szeghalmon az osztályteremben folyt közösülés (13 éves lány, 16 éves fiú). Elbocsátották a kenderesi iskolaigazgatót, akinek szexképek voltak a hivatali komputerén. Egy tanárnő az interneten keresett (szex)partnert, a férje jelentette fel, ezek után neki is távoznia kellett az iskolából. Megannyi zaftos sztori, lehet jókat csámcsogni és nagyokat botránkozni.

Címkék:
 

„A nyanyaság nem kizárólag életkorhoz kötött, de szignifikánsan mégis a középkorúsággal kezdődő állapot a női pedagógusok körében. Addigra ugyanis már legalább húsz-huszonöt éve a pályán vannak, és bármennyire is szeretik a gyerekeket, nagyon kevés az a nő, aki ezt a hosszú időtartamot ép egészséggel, ép idegrendszerrel és mentális fittséggel vészelné át.” (Török Ildikó)

Címkék:
 

Az osztályfőnöki munka szempontjából rendkívül fontos változás a közösségek szerepének elhalványulása, az egyéni érdekek előtérbe kerülése. Az ún. közösségi nevelés jelentősége, tartalma, eszköztára részben elavult, részben méltatlanul elfelejtődött. Egyáltalán beszélhetünk-e ma az iskolában közösségi nevelésről? Vagy maga a kifejezés is lomtárba való?

Új sorozatunkat Fenyő D. György írásával nyitjuk, aki 20 pontban foglalja össze az osztályfőnökség aktuális jellemzőit. 14 tézis a helyzetképet vázolja fel, a fenn maradó hat pedig e funkció alaptételeinek megfogalmazására tesz kísérletet. Az írást vitaindítónak is szánjuk.

„Reggel: mosogatógép berak, mosógépben időzített mosás berak, szemét!! Utána két hiszteroid egyed iskolába juttatása. (Lásd: gyermek ül, bambul, majd fél pár zoknival a kezében tévelyeg a lakásban indulás előtt 10 perccel.) BKV gyönyörei – no comment. Még nem jeges...” (Gyulai Zsuzsa)

Címkék:
 

„Aki a harmadik generáció óta munkanélküli családban él, azt nem fogja motiválni sem a jól felszerelt iskola, sem az új módszerek. Innen nagyon nehéz csillogó szemmel, tudásvággyal, pozitív jövőképpel indulni reggelente. Az is csoda, hogy ezekből a családokból csak annyi problémával jönnek, amennyivel megérkeznek hozzánk. Innen, így nincs kiút.” (L. Ritók Nóra)

Címkék:
   

„Az iskolát a társadalom már jó ideje szólongatja, tegyen valamit, mert baj van a fiatalokkal: nem készülnek fel az »életre«, a gyorsan változó világhoz való alkalmazkodásra, a kemény problémákkal való szembenézésre, a kitartó munkára, az együttműködésre, a konfliktusok békés, konstruktív megoldására… De hát akkor mire fordították a diákok azt az egyre hosszabb időt, amit az iskola padjaiban töltöttek?” (Klein Sándor)

„Viccelődve kérdeztem meg elsős fiamtól, hogy a tanító néni mit tesz veletek, ha nem fogadtok szót, volt-e már sarokba térdepeltetés. Fiam még a kölkös játék hevében derűsen válaszolta, hogy egyszer a Gézának az osztály elé, a sarokba kellett guggolnia.”

Címkék:
   

Megint kevesebben lettünk eggyel, akik egyszerűen azért jók, mert rossznak lenniük rossz. Ugrin Gáborné Majoros Márta könyvtárostanár, a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati verseny elindítója, a Könyvtárostanárok Országos Egyesületének megalapítója életének 74. évében (f)elköltözött.

Az alábbi kérdőívet a Pressley Ridge Magyarország Alapítvány kérésére tesszük közzé honlapunkon. A felmérés célja, hogy a pedagógusok mindennapi tapasztalatai alapján közelebb hozza az iskola világát és a viselkedészavarokkal foglalkozó szakmát. A vizsgálat eredményeit először a Mindengyerek 2009 konferencián ismertetik. Szánjon rá negyedórát!

Amíg a felnőttek egy része óvatosan közelít az újabb és újabb számítógépes programokhoz, és minden szabályt betart, addig a ‘82 után születettek – ők az Y generáció – már belenőttek a számítógépes programok felhasználási stádiumába. Akik 82 óta születtek, már munkavállalók. De a legtöbb figyelmet érdemlő sáv mégiscsak a kiskamasz és kamasz korosztály.

Földes Petra: Digitális bennszülöttek

Miért is kellene különválasztani? Nem ugyanarról a gyerekről beszélünk? Nem. Nem mindig. Az iskolai gyerek viselkedése egészen más is lehet, mint az otthonié. Jobb vagy rosszabb, de más. Erről a kettősségről szól Török Ildikó írása.

Egy nemzetközi pedagógusvizsgálatban három olyan kompetenciát találtak a kutatók, amelyek az olasz, a holland és a magyar pedagógusok számára egyformán gondot jelentenek: a diákok motiválása, az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése, a diákok kulturális hátterének megismerése.

„Tudatában vagyok annak, hogy esküt tenni nagy jelentőségű gesztus, morális teher. Most mégis javaslatot teszek egy tanári eskü szövegére azért, hogy komoly és felelősségteljes együttgondolkodásra hívjak mindenkit, akinek erről gondolatai, mondanivalója és kérdései vannak.”

Címkék:
 

„A csütörtök éjszakák legalább olyan mozgalmasak, mint a péntekiek vagy a szombatiak. Ifjúságunk általában szerdáig bírja ki pia nélkül. Aztán tovább már nem. Szerda éjjel még nagyjából nyugi van, de csütörtökön ismét megtelik a város igazi zombikkal...”

„Az 56-os forradalom évfordulójának apropóján idézek fel egy iskolai történetet az 50-es évekből. Vajon mit értenek meg belőle a később születettek? Mindenesetre különös érzés megélni, amikor az ember gyerek- és ifjúkora történelemmé válik.”

Címkék:
   
„Lehet, hogy az Isten nem engedi vesztünk...”

Csengőhangról ismerik meg egymást, mobilon interneteznek és interneten barátkoznak. Fejhallgatóval a fülükön szinte belezuhannak a monitorba, s órákat is képesek eltölteni mindenfajta tér- és időkoordinátán kívül. Ám ha gondunk akad a számítógéppel, hozzájuk bármikor fordulhatunk…

A közoktatás SWOT-analízise 6.: A média Hogyan élnek, hogyan gondolkodnak a mai gyerekek? Vajda Zsuzsanna: A gyermekek évszázada után

A 8–14 évesek kommunikációs és fogyasztói, valamint életmódbeli szokásait vizsgálta a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. A kutatásban részt vevő 2000 tanuló reprezentálja az ország kiskamaszait. Az adatokból megtudhatjuk például, hogy a korosztály 29%-a nem érti, hogyan lehetett korábban mobiltelefon nélkül élni.

A kollégák egy része pontosan ugyanúgy tanít, ahogy tanított 20-30 évvel ezelőtt, ha akkor a pályán volt, ha meg nem, akkor más mintát ő sem látott. Sokszor elgondolkodom azon, hogy mitől fog megváltozni a magyar iskola. Kitől? Ki tehet ezért? Többek között ezt a kérdést veti fel Cseh Györgyi közoktatási szakértő továbbgondolásra, vitára érdemes írása.

Címkék:
 

Annyi vád ér bennünket, pedagógusokat, hogy csak panaszkodunk, panaszkodunk és nem mondunk megoldásokat a közoktatás égető gondjaira. Íme, egy megvalósítható ötlet! Mi lenne, ha megszerveznénk a rosszul tanítás hetét, azaz évente egy hétig minden tanár olyan minőségben tanítana, amilyen minőség a körülményeit és a piac szabályait figyelembe véve elvárható tőle?

A svéd reformpedagógus, Ellen Key annak idején azt jövendölte, hogy a 20. század a gyermekek évszázada lesz. Valamennyien tudjuk, hogy ez a jóslat nem vált valósággá. Mit várhatnak gyermekeink a 21. században? Erre keres választ Vajda Zsuzsanna tanulmánya, amelyből néhány elgondolkodtató részletet emelünk ki.

Mit tudunk és mit nem tudunk a gyermekkorról?

Honlapunk gyakori szerzője (és egyesületi tagunk): Török Ildikó nyilatkozott a nemrégiben Vasárnapi Hírek újságírójának. A diákok zsebpénzével kapcsolatos gondolatait, mivel közérdekű kérdésről van szó, itt is közzé tesszük.

Címkék:
   

Olykor rádöbbenünk, hogy Madách a 19. században milyen tisztán látta napjaink máig megoldatlan, sőt súlyosbodó (globális?) problémáit. Ennek igazolására következzék itt egy részlet drámai költeményéből.

Vajon mi indokolja a fiatalok agresszivitását? Erősen frusztrál, gátlásokat ébreszt, olykor megtorlási vágyat gerjeszt a verbális bántalmazás. A verbális bántalmazás elkövetői pedig tanárok is lehetnek. Az Aranysárkány itt közölt részletében a különben rokonszenves és köztiszteletnek örvendő Novák tanár úr alázza porig rosszul teljesítő tanítványát. Liszner Vili pedig beváltja fenyegetését: a verbális bántalmazást kegyetlen veréssel torolja meg.

Rengeteg panaszt hallani azzal kapcsolatban, hogy a mai fiatalok egyáltalán nem hallgatnak a felnőttekre, bizalmatlanok, tiszteletlenek, sőt felháborító módon viselkednek. Biztosan sok szülőben és pedagógusban felmerül a kérdés: vajon miért is van ez? A probléma egy lehetséges magyarázata olvasható ki Mrożek szatírájából. (Agocs Írisz illusztrációja.)

Móra Ferenc egy tanéven át tanító is volt. Ez az élmény olyan igazságok megfogalmazására ösztönözte, amelyek napjainkban, amikor a pedagógustársadalom (és általában a felnőttek) gyakorta teljesen reménytelennek vélik a tanulók motiválását az iskolai munkára, a tanulásra, rendkívül tanulságosak.

A média egy része szerint az iskolák élete szenzációs botrányok sorozata. Ma már nem is számít igazi szenzációnak, ha a diákok semmibe veszik egy tanár személyiségi jogait, megsértik, illetve a technika lehetőségeivel élve nyilvánosan megalázzák őt. Még mielőtt (nagyrészt joggal) elkezdenénk méltatlankodni, és tovább sorolni a hasonló eseteket, érdemes egy-egy ilyen ügy mélyére nézni.

„Ha a tanár nem tudja feldolgozni saját belső feszültségeit, nem boldogul a személyközi konfliktusokkal sem. Hányszor találkoztam alacsony önértékelésű kolléganővel, aki diákjaiban saját életének a megrontóit látta, vagy nyugdíj előtt álló kollégával, akinek nincs már türelme sem a tanulókhoz, sem a szülőkhöz, de még a munkatársaihoz sem.” (Kováts Nóra írása.)

„Szerettem volna megváltoztatni. Mivel természetesen ez lehetetlen volt, folyamatosan lelkiismeret furdalást éreztem, hiszen úgy véltem, hogy egy segítséget kérő tanulót nem tudtam támogatni, illetve nem éreztem, hogy az iránymutatás nélküli meghallgatás segítség lenne. Folyton aggódtam, szorongtam, és féltem a beszélgetésektől. Valójában zavarba hozott, az egyenrangú kapcsolat.” (Hodor Julianna esetleírása a „Mint arcokon a ráncok” blogról)

Címkék:
 

„Az alábbiakban olyan nem tipikus nevelési helyzetekről írok, amelyek a saját praxisomban fordultak elő. Az élet valamennyit megoldotta, az idő sok mindent enyhített, de a múltból felidézve is érzékelhető, hogy olykor csak egy hajszálon múlott a súlyosabb következmény.” – Gyulai Zsuzsanna írása.

Címkék:
 

„És még sorolhatnám tovább a rémületes eseteket, melyek közös nevezője, hogy valamennyiben gyermeki és ostoba módon viselkedem. Úgy tűnik, amint belépek az iskola kapuján, egy hirtelen agymosás, elektrosokk hatása alatt elbutulok, és az egyébként normális felnőttből ügyefogyott gügye válik.” – Federmayer Katalin írása.

Címkék:
 
„Saját peremmel kezdődött az egész...”

„Igen, Trencsényi Lászlónak teljesen igaza van. Ha ő lehetne maga a Magyar Pedagógiai Társaság, ha elég volna egy országos szakmai szervezet működéséhez, hogy a főtitkára főtitkároskodik, akkor a szervezetet nagyon is tevékenynek és aktívnak kellene nevezni.” – Takács Géza írása.

Címkék:
 
Takács Géza: A megdrótozott fogaskerék Helyreigazítási kérelem

„Ennyi volt. 12 éve vagyok ebben a suliban, és most vége. Ma (MA!!!!!!!) megkaptam a felmondásomat. A következő tanévben már nem tanítok itt. Elbúcsúzni nem tudtam...”

Címkék:
 

„Mindjárt kicsengetnek, vége a szabad órájának. Ugyan hasznosan eltöltötte! Nem, jövőre nem csinálja tovább, ha nem segít a központ, maga veszi kezébe a dolgot. Elmegy zöldségesboltba, káposztát válogatni, Katus cs betűinél érdekesebb feladat lesz. Ha az ember répát árul, legalább nem kell naponta harmincszor elmagyaráznia egy falka gyereknek, hogy az igazság mindig győz, és az élet gyönyörű.” – Szabó Magda 90 éves.

Címkék:
 

Az embereket számtalan módon lehet csoportosítani. Van, aki elítéli a lopást, más gátlás nélkül megteszi. Sokan soha nem hallottak még az IMEI-számról, mások viszont pontosan tudják, mi az. Utóbbiak feltehetőleg azon kevesek, akik tettek már feljelentést mobiltelefon eltulajdonítása miatt.

Címkék:
   

A nagyóvodáskortól a felső kamaszkorig követi végig a szerző, Kádár Judit a személyiségfejlődés egyes szakaszait, azok érzelmi, kognitív, társas és etikai sajátosságait, domináns tevékenységeit. Ezek határozzák meg ugyanis, milyen az adott életkorban a „meghallható” történet, és hogyan kell azt elmondani.

Címkék:
   

Közvetlenül a 2001-es terrortámadás után Szávai Ilona és munkatársai egy négy kérdésből álló kérdőívet küldtek szét hazai és határon túli magyar iskolákba. Az évforduló apropóján most a gyerekek válaszaiból mutatunk be egy ma is beszédes összeállítást.

Címkék:
   

Bármerre is járunk a városban, nem kell túl nagy éberség ahhoz, hogy észrevegyük: a közelben iskola működik. Van, ahol zebrák, KRESZ-táblák figyelmeztetnek a szeptembertől ismét padba ülőkre. Másutt az út menti fák törzsébe nyomott rágógumik jelzik a tanintézet közelét. Olyan különleges jelekről azonban kevesen számolhatnak be, mint amilyeneket egy rákospalotai utca lakói már hónapok óta szemlélhetnek.

Címkék:
 

A reformok hallatán gyakran csak a leépítésre, az iskolák bezárására és összevonására tudunk asszociálni. Írásunkban más nézőpontból igyekszünk megvilágítani, milyen tényezői lehetnek annak, hogy a pedagógusok megbecsültsége, a pedagógustársadalom önmagáról alkotott képe megváltozott, és ez milyen mértékben segíti a (látszat?)reformok térnyerését.

Címkék:
 

A Sebestyénné Kruchió Ilona által végzett kutatás arra keresett választ, hogy fontosnak tartják-e a pedagógusok az osztályfőnöki órákat, szerintük mi az osztályfőnöki óra legfontosabb feladata, és hatékonynak értékelik-e az osztályfőnöki órákon folyó nevelőmunkát.

Címkék:
 

„És a pedagógusok nem sírnak, csendben, de dühösen és elkeseredetten teszik a dolgukat a fent említett körülmények között. Nem igazából a keresetem az, ami mélységesen felháborít és elkeseredetté tesz, hanem az a mellőzöttség, melyben élünk és dolgozunk. A társadalmi megbecsülés hiánya. Mert két dologhoz mindenki ért: a focihoz és a pedagógiához.” – Leiner Károly írása.

Címkék:
 

A következő (nem szigorúan karácsonyi) cikkel szeretnénk békés, boldog ünnepeket kívánni minden olvasónknak. Szávai Géza írása eredetileg a Fordulópont 34. számában jelent meg. A „fanton” pedig nem elírás.

Mindenekelőtt középiskolásoknak szeretnék itt üzenni, akik szeretik, ráadásul nagyon szeretik a zenét. Akiket foglalkoztat, hogy mitől jó vagy rossz, izgalmas vagy unalmas egy zene. Persze nagyon sokféle zene lehet jó és izgalmas, s minél inkább izgat valakit ez a sokféleség, annál inkább neki szól ez az üzenet. Azoknak írok, akik sok zenét hallgatnak, és közben kérdések merülnek fel bennük.

Címkék:
 

„Hatodik órám volt az első emeleti utcafrontos tanteremben. Talán harmadikosokkal. Az ablak nyitva, a Béke úti fák lombjai szinte behajoltak; fény a terem. Egyszer csak Kossuth-nóta hallatszik az utcáról. Felvonulók énekelnek. Fiatalok, egyetemisták, diákok. Transzparensek a kézben. Jelszavakat skandálnak. Nincs kétségem, a vagongyár felé tartanak. Már a pártház előtt elhatározták, hogy csatlakozásra szólítják fel a munkásokat. Hamarosan vége a műszaknak.”

Címkék:
 

Annyiszor mondjuk, hogy a mai gyerekek egészen másképp gondolkodnak, mint néhány évvel ezelőtti kortársaik, egészen más az ízlésük, más tetszik nekik, mint hajdan nekünk. És bizony számos dolog akad, amelyért a nem is olyan régi generáció még rajongott, a mai tinédzserek pedig nem tudnak vele mit kezdeni. Ha így is van, azért meg lehet találni, s ha nem találunk, ki lehet építeni a különböző nemzedékek közötti hidakat. Kriston Aranka írása bizonyítja, hogy ez a törekvés olykor meglepő eredményeket hoz.

Címkék:
 

Nyilván egyszerűbb és biztonságosabb szabályok, paragrafusok mögé rejtőzve lemondani az önálló döntések meghozataláról. Meggyőződésünk szerint azonban a pedagógus nem szorítható be az engedelmes hivatalnok előírások és szabályok által meghatározott szerepkörébe. Bizony, olykor éppen a pedagógushivatás természetéből fakadóan kényszerülhet – például – az osztályfőnök egyedi „szabálytalanságokra”. Ilyen helyzetekről szól Grábics Éva írása.

„... Belefáradtam, hogy szinte mindennap vele kellett foglalkoznom, amikor ott van még vagy fél tucat problémás gyerekem... Nem tudom, érted-e... Majd meglátod szeptemberben, hiszen te kapod a hírhedt 4. a-t. Ott találkozhatsz majd két-három, Tamásnál is keményebb legénnyel, akik megesznek reggelire...”

Annak ellenére, hogy a mai tizenévesek számos olyan dolgot produkálnak, ami akár egy évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, sok olyan tabut döntenek le, mely örök tiltásnak tűnt, szükségleteik közel sem változtak annyit, mint azt felszínesen gondolnánk. A mostani kamasz is igényli az odafigyelést, a problémái iránti nyitottságot, az elfogadást, a valóságos kapaszkodókat.

Nem kis érdem, ha egy osztályfőnök képes elszakadni a közvélekedéstől, és utat talál az olykor végképp reménytelennek, kezelhetetlennek ítélt diákcsoporthoz. Ez történik a következő esetben, ahol az új osztályfőnöknek sikerül megváltoztatni a rossz irányú folyamatokat és újraírni a rábízott osztály történetét.

Amikor a határontúli magyarságot emlegetjük, leginkább Erdélyre gondolunk, esetleg a Felvidékre, az utóbbi időben előforduló erőszakos megnyilvánulások óta a Vajdaságra, de Kárpátalja általában a háttérben marad. Még ma is viszonylag kevesen tudják, hogy létezik ott egy színmagyar falu, Szelmenc, amelyen sajátos módon léptek át a 20. században több alkalommal is az országhatárok.

Címkék:
 

Nem véletlenül adja Fischer Eszter az ÉS-ben megjelent írásának a West Side Geschichte címet, hiszen ezúttal Berlin potenciális Romeói és Júliái juthatnak nagy eséllyel a Shakespeare-drámából ismert helyzetbe. Persze más ezen a témán a színházban elandalodni, és más érzékelni a körülöttünk lévő közeget, amelyben gyerekek sorsát határozza meg, hogy milyen perspektívákat kínál nekik az a társadalom, amelybe beleszülettek, illetve ahová kivándoroltak.

Földes Petra: A tettesek is áldozatok...? Tusa Cecília: A multikulturális nevelés létjogosultsága és szükségessége az Európai Unióban Ligeti György: A kritikátlan zsörtölődés lángjai

Röfi honlapunkon elbeszélt budapesti története is bizonyítja, hogy még a pedagógusok sincsenek mindig tisztában azzal, hogy milyen mély sebeket lehet ejteni pusztán szavakkal. A gyerekek egymással szemben szóban is megnyilvánuló kegyetlensége pedig csak akkor enyhíthető, illetve szorítható vissza, ha a pedagógus tudatában van annak, hogy milyen hatása lehet a szóbeli bántalmazásnak.

Címkék:
   
Röfi Budapesten: Előítéleteink

Golding „Röfi”-je nem sportos, kicsit tudálékos, inkább a felnőttekhez vonzódik, mert nem találja a hangot kortársaival. Ilyen kisfiú az alábbi írásban szereplő Gábor, aki a fiútársaitól elválasztó hagyományos „másság” mellett még egy nagyon kemény előítélettel is szembesülni kényszerül.

Azonosság – másság, avagy mindenki másképpen egyforma: Gyakorlatok, játékok osztályfőnöki órákhoz

Oktatási-nevelési intézményeinkben a kortársak közötti zaklatás egyre elterjedtebb jelenség, kutatására mégis kevés empirikus munka irányul hazánkban. Az itt ismertetett vizsgálat az agresszivitásnak azt a formáját vette górcső alá, amely tartós és ismétlődő jelleggel zajlik, egy vagy több diák gyakorolja egy gyengébb vagy magányos egyénen, és nincs nyilvánvaló kiváltó oka.

Címkék:
   

Hála a médiának, terjed a gyermekek közötti erőszakos cselekmények híre, s az amúgy is hiszterizált légkörben különösen nagy visszhangot vált ki. A kapcsolódó (sajnos nem nagyszámú, de azért létező és tanulságos eredményeket hozó) kutatások tapasztalatai segíthetnek tágabb kontextusban és valamivel higgadtabban, objektívebben szemlélni a problémát.

Címkék:
   

Brutálisan megvertek és megrugdostak osztálytársai egy diákot egy debreceni iskolában. A tanulók rendszeresen verték társukat. Az egyik verést pedig rögzítették is egy mobiltelefon kamerájával. Az iskola igazgatója azt mondja, sem ő, sem kollégái nem tudtak arról, mit művelnek társukkal a hatodikos gyerekek a szünetekben. Az igazgató most vizsgálja az esetet, és büntetést ígér. A gyermekpszichológus szerint életre szóló lelki hatásai lehetnek az ilyen megaláztatásoknak.

Címkék:
   

Az iskola életvilága különösen gazdag szubjektív élményekben. Amikor ezeknek az élményeknek és az ezekből (is) eredő viszonyulásoknak a felderítésére vállalkozunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy csak részben tudatos, racionális folyamatokról van szó. A metafora kutatási eszközként történő használata lehetővé teszi, hogy megismerhessük a viszonyulások elfedett rétegeit.

Rapos Nóra: Ami nem mérhető...? – Vagy másképp...!

A hatékony, a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartó és egyúttal az érintett szakemberek, így a pedagógusok munkáját is segítő együttműködés csak akkor jöhet létre, ha a tanárok tisztában vannak azzal, hogy milyen szerep- és felelősségvállalást vár el tőlük a „hivatalos”, professzionális gyermekvédelem.

Címkék:
 

Az iskola egy a nem gyermekvédelmi alapfeladatot ellátó, de a gyermekvédelemhez kapcsolódó szervek rendszerében, így jelzési és együttműködési kötelezettsége van, ha gyermek bántalmazását, elhanyagolását vagy egyéb veszélyeztetettségét észleli. Sorozatunk első részében e három alapfogalmat tekintjük át.

Címkék:
 

„Bizonyára én sem tudok már annyi lelkesedést sugározni, mint régen. Hiába mondom többek között, hogy tanuljanak, mert akkor jó állásuk lesz, hiszen ez sem igaz. Mivel szolgáltatók lettünk, néha ki vannak szolgáltatva az elveink is...” Szilágyiné Polgár Éva személyes hangvételű írása az osztályfőnöki szerep változásairól.

Irodalomtanárként az átlagos tanár-diák viszonynál sokkal közelebb kerülünk egymáshoz tanítványaimmal. Így azt gondoltam, nem is kell nekem osztályfőnöknek lennem, hiszen tanítványaim nagyobb bizalommal fordulnak hozzám, mint az osztályfőnökükhöz. E viszony pikantériája, hogy míg az osztályfőnök adminisztrál, szaladgál, szervez, pénzt szed, én nagyvonalúan lelki életet élek velük. Én viszont vágyakozva néztem utánuk, mikor az osztály saját, megszokott belső rítusait végezte.

„Arra panaszkodunk, hogy a diákok egyre többet engednek meg maguknak erkölcsi és magatartási szempontból is, túl sokat emlegetik a jogaikat, de a kötelezettségeiket, a jómodort, a fegyelmet meg elfelejtik stb. Ez az eset azonban azt bizonyította számomra, hogy még mindig egy gyerek a kiszolgáltatottabb a tanár jó- vagy rosszindulatának.” Török Ildikó fordulatos írása a pozícióból fakadó hatalom különös logikájáról.

Kedves Kollégánk! Szeretné jobban megismerni tanítványait? Szeretné tudni, hogy miért kerül egy-egy gyerek az osztály középpontjába, és miért maradnak mások a kör szélén vagy a körön kívül? Szeretne tudatosabban segíteni pályaválasztási, pályaorientációs kérdésekben? Szeretné motiválni a tanulókat? A grafológia számos lehetőséget kínál az osztályfőnök számára, hogy a fenti kérdésekben eligazodjon. Várjuk a témával kapcsolatos kérdéseit.

Címkék:
 

„Ezt a cikket legfőként húsz tanárnak írom [...], és persze mindenki másnak, aki hiszi vagy reméli, hogy ami gyerekeink világában megérett és méltó a megújulásra, azt közös gondolkodással, kreativitással megújítani rendesebb mulatság, mint tunyán sírdogálni a tartalmatlanná vált megszokások halmain. Nem azért jobb mulatság, mert feltétlenül sikerülni fog, hanem azért, mert semmi nincs, aminek személyes jelentősége és személyes felelőssége ennél nagyobb lehet. Meg kell próbálni, és ha nem sikerül, meg kell próbálni újra.”

Címkék:
     

„Kedves szülői értekezletekre járó olvasók! Ugye, tudjuk, melyik az a mozdulat, amelyik csalhatatlanul jelzi, hogy a szülői értekezlet a második félórájába lépett? Hát persze, hogy a lopva az órára pillantás, amit nem sokkal később a szülők pironkodó elsettenkedése követ – eleinte egyesével, aztán a merész úttörők példáján felbátorodva kisebb-nagyobb csoportokban...”

Címkék:
     

„Két évvel ezelőtt Budapest egyik gimnáziumában a szülők saját akaratukból szülői szervezetet alapítottak. Ez a hír. A világ boldogabb felén – úgy értem, ott, ahol a demokrácia nem a központi bizottság ajándéka, hanem a levegő, amit beszívnak – ez a hír olyan trivialitást közölne, amit épelméjű ember le sem ír. A mi vidékünkön ez a butácska mondat hihetetlen, felfoghatatlan, megbotránkoztató újdonságot ad hírül.”

Címkék:
     

„Mozart Varázsfuvola című operájában a szerecsen Monostatos és a madárember Papageno egymást megpillantva riadtan menekül a számára ismeretlen és különös lénytől. Ez a jelenet egyre gyakrabban idéződik fel bennem, amikor azt tapasztalom, hogy szülők és pedagógusok kölcsönösen valami titokzatos és veszélyes ellenfelet látnak a másikban...”

Az iskola világa szigorúan társadalomkutatási szempontból tekintve végtelen horizontokat kínáló terület. A közoktatás rendszere minden társadalmi réteget, csoportot érint, benne megtalálhatók a legkülönbözőbb életkorú emberek. Mint intézmény ezer szállal kapcsolódik a társadalom világához. Az elmúlt évek vizsgálatai három nagyon fontos területet érintettek: ezek a társadalmi és állampolgári nevelés, az esélyegyenlőség, valamint a személyiség- és a közösségfejlesztés kérdésköre.

Miklós gyermekkora óta papi pályára készül. Mikor tizenegyedikes szakközépiskolásként megvallja osztálytársainak pályaválasztását, kiközösítik, csúfolni kezdik a háta mögött. Osztályfőnöke mindent megtesz annak érdekében, hogy változtasson az áldatlan helyzeten… Meglepően szép történet az egyén autonómiájáról, a másik meggyőződésének tiszteletben tartásáról.

Párizs lángjai címmel jelent meg Váncsa István írása az ÉS 2005. november 11-i számának címoldalán. Ha jól értem a szerzőt, a franciaországi zavargások nyomán valami olyasmi mellett próbál érvelni, hogy meg kellene már végre regulázni az autókat gyújtogató, túlnyomórészt fiatalokból álló csőcseléket, nem pedig azon vacakolni, hogy nevezhetők-e bevándorlóknak, feketéknek vagy araboknak.” – Ligeti György írása.

Címkék:
 

„Dühös voltam és szomorú is, de igazából elcsodálkoztam, hogy engem, akiről köztudott, hogy jól ismerem ezt a generációt is, mennyire becsaptak, elárultak minden látható lelkiismeret-furdalás nélkül. Eleinte nem is értettem, miért csinálták, vagy miért velem, akit – állítólag – kedveltek, aztán sokat törtem a fejem azon is, hogy minden tanításom/tanításunk ellenére nem is érzik tettüknek a súlyát, és nevetésükből ítélve nem is gondolják ezt sem hibának, sem bűnnek, legfeljebb egy kis szabályszegésnek.” – Török Ildikó írása.

Közelednek az országgyűlési választások, nagy hévvel beindult a többoldalú kampány. Az ehhez kapcsolódó események óhatatlanul beépülnek napi élményeink közé, s akarva akaratlan véleménynyilvánításra késztetik az iskola különböző szereplőit is. Különösen aktuális tehát az az ajánlás, melyet az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet fogalmazott meg a politika iskolai jelenlétének határairól.

Címkék:
 

Az egyéni sikeresség vágya alapvetően befolyásolja mindennapi életünket. Ritkán gondolunk azonban arra, hogy mi van azokkal, akik nem sikeresek, és ki ezért a felelős. Vajon ismerjük-e eléggé tanulóinkat, és elég figyelmet fordítunk-e a személyiségük megismerésére? S milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a megismerés ilyen irányánál? Ebben az írásban egyetlen szempont mentén törekszünk ennek a bonyolult kérdéskörnek az áttekintésére: ez a gyermekek félelmeinek a feltárása.

Címkék:
     

„Miközben viszonylag egyszerűnek látszik az iskolai büfék megregulázása, a parlament 2004 decemberében a Költségvetési Törvény tárgyalásába csomagolva megváltoztatta a Közoktatási Törvényt, és a korábban kötelező iskolai gyermekvédelmi felelősök foglalkoztatását szabadon választhatóvá tette. Ennek következtében lehet, hogy a büfében nem lesznek az egészségre káros élelmiszerek, de akár sok százezer különféle okból veszélyeztetett gyerek számára még az a szerény esély is elvész, hogy legalább valamiféle segítségre számíthasson, ha szegénység, bántalmazás, személyes problémák okán támaszra, szakember segítségére lenne szüksége.”

Nem szabad semmi olyat tanítani, mondani vagy példaként állítani a gyerekek elé, ami emberellenes, életellenes. Nem szabad a tanárnak a diákokat manipulálni, saját céljai, ideológiája, érvényesülése vagy elvárásai szolgálatába állítani. Nem szabad nem tisztelni a tanítványokat, személyiségüket, autonómiájukat, fejlődésüket. Meg kell adni minden embernek, kollégának, diáknak, szülőnek a kellő komolyságot, tiszteletet, figyelmet...

Címkék:
 

A nemzeti ünnepek iskolai megünneplése az állampolgári kultúra fontos eleme minden országban. Erre a kultúrára Magyarországon rányomja bélyegét, hogy az ünnepek többségével kapcsolatban nem kristályosodhattak ki társadalmi tradíciók. Ráadásul 2000 óta Magyarországon az iskolákban kötelező két emléknapot is tartani: a holokauszt-emléknapot és a kommunizmus áldozatainak emléknapját. A tanulmány elsősorban arra keresi a választ, mit jelentenek a gyerekek számára ezek az évről évre visszatérő alkalmak.

Címkék:
   

„A közoktatás legfontosabb mutatója az elmúlt évtizedekben a gyereklétszám csökkenése lett. Ez a legtöbb problémát okozó – a finanszírozást meghatározó – mutatószám azonban csal. Az, hogy egy pedagógusra átlagosan egyre kevesebb gyerek jut, elhomályosítja azt, hogy mennyit változtak a gyerekek (és a körülmények) ebben az időszakban.” Bán Mihály elgondolkodtató írásában a pedagógusi munka napi gyakorlatának – mindannyiunkat mélyen érintő – problémáit veszi számba. A gondolatokat kísérő (illusztráló, alátámasztó, mélyebb összefüggésbe helyező) újságcikk- és könyvrészletek megdöbbentő érzékletességgel közvetítik az ismerősnek tetsző tapasztalatokat. Az írást három részletben közöljük – abban a reményben, hogy megállapításai termékeny vita alapjául szolgálnak majd.

Címkék:
 

Az egyén és közösség kapcsolata, a közösségi nevelés tartalmának átalakulása alapjaiban érinti az osztályfőnöki szerep tartalmát. Ezért is ajánlunk kollégáink figyelmébe egy e témát színvonalasan feldolgozó tanári képesítő dolgozatot. A ma már friss diplomás pedagógus szerző szerint a rendszerváltás előtt a közösség, a közösségi érdekek túlsúlya volt jellemző, amelynek helyébe az egyén, az egyéni érdekek túlsúlya került. Ma az individualitás időszakát éljük, ezért érdemes megvizsgálni a közösség megváltozott szerepét az egyén szocializációjában.

Az ismertetett módszerek: komplex helyzetelemzés a tanulócsoportban, megfigyelés, eseménynapló, időmérleg, dokumentumelemzés – gyakorlati példákkal, valós élethelyzetekkel.

Címkék:
 

Az ismertetett módszerek: fogalmazásvizsgálat, az erkölcsi ítéletalkotás vizsgálata, értékválasztás – példákkal, az eredmények feldolgozását és értékelését segítő technikákkal.

Címkék:
 

Az ismertetett módszerek: egyéni interjú, csoportos interjú, jelenismereti vizsgálatok, az osztály önarcképe, pedagógiai jellemzés – és végül a pedagógus önarcképe.

Címkék:
 

„Aprócska gyerek áll a sorban, maga előtt lógatja a tálcát, lábával ritmikusan billegeti. Éppen a cipőjéig ér. Bal térd, jobb térd, bal, jobb, nem szabad elrontani, mert baj lesz, bal, aztán a jobb, meglökik, két bal egymás után, elrontotta, most már biztos, hogy valami rossz lesz. Tele nagyokkal az ebédlő, zaj, nyüzsgés, kiabálás, türelmetlen tolakodás. Ez a szünet ugyanis a felsősöké...”

Címkék:
 

Az osztályfőnöki munka lényegesen többet jelent az osztályfőnöki órák megtartásánál. Az osztályfőnök hagyományosan az a pedagógus, aki állandóan az arcvonalban állva a legközvetlenebbül tapasztalja meg az osztályába járó gyerekeken és szüleiken keresztül a társadalom valamennyi feszültségét és problémáját – mondta Szekszárdi Júlia a Felvételi Információs Szolgálatnak adott interjújában.

Az osztályfőnöki feladatkör sajátossága – szemben a szaktanári funkcióval –, hogy nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, reflektivitást igényel. Ha a pedagógus nem csupán az osztály adminisztratív ügyeinek intézője kíván lenni, tudomást kell vennie arról a világról, amelyben élünk. Az elvárások, amelyek kereszttüzében a dolgát tennie kell, sok esetben egymásnak is ellentmondanak. Senki sem veszi le a pedagógusról a felelősséget, hogy ezek között mérlegeljen, rangsoroljon, a rábízott tanulók szükségleteit, igényeit szem előtt tartva, saját személyisége hitelét megőrizve alakítsa ki működőképes nevelési programját.

A rendszerváltás nyomán felszínre került és kiéleződött társadalmi különbségek nem hagyták érintetlenül az iskola világát. Az elszegényedés, meggazdagodás, a különféle – sikeres és sikertelen – megküzdési stratégiák, az ezekből fakadó családi hangulat rányomja bélyegét az iskolába érkező gyermek személyiségére, iskolával kapcsolatos várakozásaira s hétköznapi viselkedésére. Természetes (kellene, hogy legyen), hogy egy pluralista társadalom iskolája számol ezekkel a különbségekkel, annál is inkább, mivel napjaink pedagógiája azt a célt tűzi maga elé, hogy adaptív, kooperációra, megújulásra képes személyiséggé fejlessze diákjait; vagyis célkitűzése individuális, az egyes gyermekre irányuló. Ezt a nagyon is differenciált célt azonban még mindig egy erősen homogenizáló s egyúttal rendkívül hierarchizált rendszerben próbáljuk elérni.

Mielőtt az „elvárások kereszttüzében” munkálkodó pedagógus (és osztályfőnök) szerepét taglaltuk volna, szükségesnek tartottuk egy pillantást vetni az iskola iránt támasztott, folyamatosan változó társadalmi elvárásokra. Ezért indítottuk szakmai programunkat Perjés István előadásával, aki éppen arra próbált választ keresni, hogy milyen hiedelmek és mítoszok hagyományozódnak át nemzedékről nemzedékre, s ezek hogyan határozzák meg az iskolával szembeni társadalmi elvárásokat.

A szaktanári munkát érintik az oktatás tartalmához, módszereihez kapcsolódó változások. Az életminták változása magával hozza a szokatlan iskolai helyzeteket is. Soha nem tapasztalt különbségek vannak az egy osztályba járó diákok életmódjában. Az iskola mint szervezet is a megújulásban van. Más típusú házirend, másféle jogi szabályozás érvényes napjainkban. A legjellemzőbb mégis az, hogy az iskola nem tudja megszólítani a diákok tömegeit sem a tanítás tartalmával, sem a tanórán kívüli aktivitásaival. Nem tud vonzó lenni, vagy legalább jó érzésekkel elviselhető. A kultúra-azonos pedagógiától is nagyon messze van a pedagógiai gyakorlat.

Címkék:
 

A családdal kapcsolatos modern mítoszok egyike a család válságjelenségeiről, kiürült, tönkrement kapcsolatokról, válásokról, elhanyagolt gyerekekről szól. A mítosz kimondottan vagy kimondatlanul a régi idők harmóniájának idillikus képzetéből, a családi tűzhely melegének biztonságából és a családi béke, az egymás iránti törődés nosztalgikus érzéseiből, tudományosan pedig a nukleáris kiscsalád és a személyiségfejlődés összefüggéseinek normalizálásából táplálkozik.

Címkék:
 

„Munkámban a jutalmazás és büntetés szerepét vizsgálom J. K. Rowling Harry Potterről szóló meséiben. Habár a regényt teljesen átszövi a fantázia világa, a roxforti iskola hangulatában határozottan a mai angol iskolai szellemet ismerhetjük fel. Ezért is alkalmas ez a mű arra, hogy pedagógiai szempontok alapján vizsgáljuk meg. A téma választásánál nagy szerepet játszott Rowling műve, hiszen úgy vélem, hogy ez az alaposan megszerkesztett varázsvilág a maga valós elemeivel számtalan példát kínál különböző tanártípusok és módszereik vizsgálatára.”

Az Új Pedagógiai Szemle 2003. novemberi számában jelent meg egy fiatal, idén diplomázott pedagógus írása a multikulturalizmusról. Sajnos onnan – terjedelmi okokból – éppen azok a részek maradtak ki, amelyek számunkra különösen érdekesek: az ifjú kolléganő személyes emlékei, amelyekkel mondandóját szemlélteti. Az EU-hoz való csatlakozás jelenleg az emberek többségében kettős érzéseket kelt, ahogy egyre közelebb kerülünk, sokunkban egyre erősödik a bizonytalanság érzése, a félelem az ismeretlentől. Az Európáról való, a problémákkal is szembesülni törekvő gondolkodást is segíti Tusa Cecília írása – különös tekintettel azokra a konkrét tapasztalatokra, amelyeket ebben a változatban teljes egészében közlünk.

Címkék:
 

„Én nem tudom, hogy máshol (más iskolában) hogy van ez, de nálunk az osztályozó értekezleteken mindig ugyanaz a két kérdés képezi – általában meddő – vita tárgyát. Mindkét dilemma – »Mit jelent egyáltalán a példás, a jó, a változó és a rossz magatartás/szorgalom?«, illetve »Mihez, kihez viszonyítsuk az adott diák szorgalmát és magatartását?« – az értékelés kritériumrendszerével kapcsolatos. Félévente szembesülünk azzal, hogy a Házirendbe és egyéb iskolai dokumentumokba foglalt, »egyetemesnek vélt« elveink nem működnek a gyakorlatban.”

„A Mentor Magazin 2001. június – júliusi számában megjelent, Álom a stresszmentes életről című írást olvasva az alábbi – reményeim szerint tanulságos és érdeklődésre számot tartó – gondolatok jutottak eszembe.”

Címkék:
 

„A magyar, miként a civilizációs társadalmak oktatási rendszerének alapvető dilemmája, hogy az egyértelmű döntés hiányának következményeit szenvedik. Miközben az oktatás – a gazdasági-technológiai rendszerek egyre nyomasztóbb igényeinek megfelelően – fokozódó mértékben áruvá és szolgáltatássá válik, erősödik a felismerés, hogy az oktatási rendszerek hamis úton járnak, ha egyetlen feladatuknak a gazdasági-technológiai struktúrák munkaerő szükségletének kielégítését tartják. Az oktatás ugyanis nem áru és nem szolgáltatás, hanem elsősorban közjó, tehát alapvetően nem piaci, hanem társadalmi érték.” A szerző Bán Mihály „Egy szeg miatt a patkó elveszett” című írására reflektál.

A népszerű Nevelési kézikönyv – nem csak osztályfőnököknek című könyv után megjelenik az OKI Kiadó és a Dinasztia Tankönyvkiadó közös gondozásában a programcsomag következő része Neveletlenek? címmel. A hanganyag Gáspár Saroltának, a Magyar Rádió Neveletlenek című műsorában 1985 és 1996 között elhangzott interjúiból készült. Ebbe az összeállításba több mint száz adásból válogattunk olyan történeteket, amelyek ismerősek lehetnek: testvérféltékenységről, iskolai életről, szerelmi háromszögről, anya-lány kapcsolatról, titkokról, őszinteségről, gyerekmagányról, kamaszbánatról, felnőtt vágyakról.

Korunk iskolái sok esetben úgy érzékelik: csak akkor lesznek versenyképesek, ha már az alsó tagozatosokat a munkaerőpiac vélt vagy valódi követelményeire készítik fel. Gyakran a gyermekeik jövőjét biztosítani kívánó szülők erőltetik a minél magasabb szintű teljesítményt. Az elsős Anna édesanyja azonban másképp vélekedik erről a kérdésről: saját gyermekkori tapasztalatai alapján nem érti, miért kellene otthon rendszeresen tanulnia, gyakorolnia kislányával, miért ne hagyhatná őt a saját tempójában haladni. Ennek következtében azonban a kis Annát sorozatos iskolai kudarcok érik. Kérdéses, milyen hatással lesz a gyerek későbbi életére, ha a szülő nem veszi át az iskola versenyszellemét, a gyerek számára megerőltető gyors haladási tempóját.

Címkék:
   

Mi történik akkor, ha a szülő híven próbálja követni az iskola elvárásait, és ezek értelmében igyekszik gyermekét kötelességteljesítésre, szófogadásra nevelni? Ezt példázza Tamás története, aki az első találkozásnál nyolcesztendős. Az ő mamája pontosan az ellenkezőjét teszi, mint a kis Annáé (A határ a csillagos ötös): azon az elven áll, hogy az iskola által állított követelményeknek mindenáron meg kell felelni. Ebben az esetben lehetőségünk nyílik arra is, hogy szembesüljünk a következményekkel: a 14 éves Tamással, aki a többedik iskolába járva éppen újabb évismétlés előtt áll.

Címkék:
   

„Az érzelmi színskála beszűkülése, az érzelemelfojtás, a feldolgozatlan negatív emóciók kivetülése jellemző jelenlegi életünk egészére. Tetten érhető az érzelem–jellem–erkölcsi érték kapcsolatának gyengülésében, a terjedő erőszakban, a gyermekek elleni és a gyermekek által elkövetett bűncselekmények számának növekedésében. A tanárok, diákok, szülők többsége érzelmi szempontból sivárnak éli meg az iskola világát is” – írja Hegyiné Ferch Gabriella az érzelmi kultúráról szóló tanulmányában. Ezért is örvendetes, amikor egy pedagógusjelölt a diákok érzelmeinek vizsgálatára vállalkozik, mint ezt Schrenk Veronika teszi. Az ő vizsgálatának eredményeit tartalmazza az itt közölt tanulmány.

Címkék:
     

A napi iskolába járás alóli felmentést számos körülmény indokolhatja: egészségi ok, testi, érzékszervi és értelmi fogyatékosság, tartós külföldi szolgálat. Létezik azonban egy igen tág kategória, az úgynevezett „egyéb rendkívüli körülmény” miatt magántanulóvá nyilvánított diákok csoportja, mely az összes magántanuló több mint a felét teszi ki. Kik ezek a gyerekek? Milyen élethelyzetekre húzható rá ez a meglehetősen homályosan megfogalmazott kitétel? A tanulmány írója, Ó-Nagy Andrea a magántanulóknak erre a körére fókuszál. Előfeltevése ugyanis, hogy ők azok a gyerekek, akik valamilyen okból nem fértek bele az iskola elvárásrendszerébe.

Címkék:
 

Többen kerestek már meg bennünket, hogy nevelési vizsgálatokhoz mérő-, vizsgálati eszközöket kérjenek. A fokozott érdeklődés egyik magyarázata az iskolai nevelési programok elkészítésének aktuális kötelezettsége. Szabó Ildikó kérdőíve az ünnepekhez kötődő kérdéseivel ad alkalmat a diákok hazához fűződő ismereteinek és érzelmeinek a feltárására. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez nem szintfelmérés, és főként az érzelmek tekintetében nincsenek elvárt válaszok. Ez és a hasonló eljárások egy adott állapot feltérképezését segítik, s alkalmasak a kapcsolódó konkrét nevelési feladatok kijelölésére.

Címkék:
   

Az iskolai nevelőmunkának vannak jól mérhető szegmensei, melyek meghatározása segítséget nyújthat a tervszerű és gyermekközpontú nevelésben. A 12-13 éves tanulók iskolaértékelése már jól tükrözi az őket ért iskolai nevelő hatásokat, véleményüket figyelembe lehet, figyelembe szükséges venni a pedagógiai programok módosításánál, a nevelőmunka diagnosztikus és folyamatorientált értékelési rendszerének kialakításánál. A kutatás elsődleges célja a 12-13 éves tanulók iskoláról való gondolkodásának feltárása volt.

A magyar közvéleményt időben egyszerre, egymással párhuzamosan foglalkoztatja az iszlám jelene és múltja, illetve az uniós alkotmány vitája. Mi az iszlám válságának viszonya a nemzetközi terrorizmushoz? Helyes-e, vagy sem az uniós Európa történeti-kulturális hagyományának összetevői közül csak a kereszténységet megjeleníteni a közirat elvi bevezetőjében? Ilyen kérdéseket újabban a középiskolások is fel szoktak tenni. Pedagógiai szempontból ritka alkalom, hogy a diákok politikai jelenségek történeti hátterére kíváncsiak, s rá lehet vezetni őket, hogy a múlt és jelen kapcsolatának világkulturális jelenségekben találjuk magyarázatát.

Címkék:
   

A gyerekek ilyen vagy olyan politikai meggyőződése természetesen magánügy, amely legfeljebb a családok illetékességébe tartozik. Az állampolgári kultúra színvonalának kérdése azonban már távolról sem csak az. Az iskolában nincs helye sem a napi politikának, sem a politikai indoktrinációnak. Feltétlenül helye van azonban benne az állampolgári nevelésnek, ahogy ez a nyugati világban már sok évtizede általános gyakorlat.

Hahner Péter történész „Hol élnek maguk?" címmel nyílt levelet intéz az Oktatási Minisztériumhoz az Élet és Irodalom november 14-i számában. A minisztérium ugyanis azt fontolgatja, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok számára az egyetemi felvételihez elég lesz a nyolcvanszázalékos teljesítmény is. A terv akaratlanul is felidézheti a több évtizede a pedagóguspályán működő kollégák fejében a fizikai dolgozók gyermekeinek megjelölését avval a bizonyos „F” betűvel, amely a felsőoktatásba történő bekerülésnél előnybe juttathatta őket, és már a hetvenes, nyolcvanas években is megkérdőjelezhető módon, adminisztratív eszközökkel emelt ki egy tanulói réteget a többiek közül. Egyetértve Hahner Péterrel valóban az érintett fiataloknak „lesz problémájuk, hiszen hiába nyújtanak bárhol is százötven százalékos teljesítményt, azt fogják a szemükre vetni, hogy kizárólag a pozitív diszkriminációnak köszönhetik sikereiket.”

Címkék:
 

Szándékosan nem október 23-án, az állami ünnep napján akartunk egyik nagy halottunkra, Nagy Imrére emlékezni és emlékeztetni. Ez az ember akár a múlt század hőse, a fiatalok egyik eszményképe is lehetne, ha nem gátolná meg mindezt az a szűnni nem akaró törzsi torzsalkodás, mely az '56-os forradalom emlékének igaz felidézését is lehetetlenné teszi.

Címkék:
   

A következő oldalakon olvasható tanulmány egy olyan szociológiai kutatás összefoglalásának részlete, mely a hátrányos helyzetű tanulók és szüleik oktatási jogainak érvényesülését és sérülését volt hivatott feltárni. A kutatás az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából készült.

„Európában nyolcmillió roma él. Sokfélék. Csak a külső szem látja egyformának őket. Minden tizedik roma magyar állampolgár – négyötödük magyar anyanyelvű. Többségük most magyar akar lenni: kiszabadulva az informális gettóból, fokozatosan válva elismerten egyenrangúvá. Első lépésben annyival is megelégednének, hogy a közvélemény, majd mindinkább az egész társadalom is, fogadja el őket magyarnak. Elvben van másik lehetőségük is – követni a roma liberális nacionalizmust. Ennek bázisa, hogy május 1-jétől minden harmadik roma az EU állampolgára (is).”

Címkék:
 

Amikor a pedagógus osztályfőnökként vagy szaktanárként kapcsolatba kerül a tanulócsoporttal, menet közben lép be egy rendkívül komplex és soktényezős folyamatba. Hatékonyabban végezheti dolgát, ha az általa vezérelt tevékenység kezdetén megkísérli diagnosztizálni a kiinduló helyzetet. Ezt a helyzetfeltárást tanácsos időszakonként megismételni, és az újabb eredményeket összevetni az előző állapottal. Az összeállítás az elemzés hagyományos és kooperatív modelljével ismertet meg.

Címkék:
   

Az osztályfőnöki munka elsúlytalanodásáról és az iskolai élet részben ebből fakadó elszemélytelenedéséről már honlapunkon is adtunk hírt. Ennek ismeretében is nagyon tanulságosak annak a vizsgálatnak az adatai, amelyet egy tanári képesítő vizsga előtt álló egyetemi hallgató, Temesvári Balázs végzett társai körében. Bár az ő tapasztalatai nagyrészt visszaigazolják a kutatásokból, vizsgálatokból már korábban megrajzolt, nem túl biztató képet, írása segíthet árnyaltabban látni, továbbgondolni a helyzetet, és eltöprengeni az esetleges változtatás lehetőségein.

Kedves Kollégák! Többen jeleztétek, hogy problémákat okoz az osztályfőnöki munka tervezése. Talán segítségetekre lesz, ha olyan terveket, szempontsorokat ismerhettek meg, amelyet más iskolákban már sikerrel alkalmaztak. Pintér Ildikó, a kocsi ÁMK Vincze Imre Általános Iskolájának tanára, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője küldött egy náluk bevált szempontsort, és hozzájárult, hogy ezt a honlapon közzétegyük. Bármilyen kérdésetek merül fel az alkalmazással kapcsolatban, biztosan szívesen válaszol rájuk. Örömmel fogadunk más bevált terveket, ötleteket, javaslatokat is.

Egy, a neten élő listán (iskola@yahoogroups.com) olvastam a következő személyes vallomást. Nagyon megérintett talán azért, mert a pedagógus hivatás egyre kevésbé emlegetett szépsége, a gyerekekkel való kapcsolat, a napi alkotás lehetősége és öröme érződik a sorok mögül, amely a dédunoka emlékeiből is elevenen bukkan elő.

Címkék:
 

Most, amikor annyi jogos kritika éri a pedagógusképzést, az iskolai nevelőmunkára történő felkészítés elégtelenségét, érdemes lenne tanulni a múlt örökségéből. Mintha nagy- és dédanyáink korában egy sereg olyan, máig is érvényes dolgot tudtak volna már a „pedagógusmesterségről", ami már elhalványult, elfelejtődött, illetve ha hellyel-közzel létezik is, nincs meg a jogos becsülete. Középiskoláról van szó, pontosabban középfokú tanítóképzőről. Az itt közreadott képzési program segíthet a saját iskolai nevelési terv kialakításánál is. A XXI. században fejlesztendő „kompetenciák" közül talán csak az informatika hiányzik belőle...

Címkék:
 

„Jelenleg 25. évemet taposom ezen a pályán. (...) Ebből a negyedszázadból 20 évet »osztályfőnökösködtem«. Két évig, amíg főiskolás voltam, addig nem kaphattam osztályt, »csak« napközis lehettem, egy évig pihentem, most pedig két éve tudatosan nem vállaltam osztályt. Ennek okait boncolgatom ebben az írásban, talán azért is, mert magamnak is szükségem van magyarázatra, miért húzódozom mostanában az osztályfőnöki munkától.”

Már régen tervezem, hogy írok arról a három a szó szoros értelmében vett „nagyasszonyról”, akiknek segítsége és példája erőteljesen befolyásolta pályám alakulását. A Pedagógus Nap most kényszerítő apropó arra, hogy bele is kezdjek az évek óta érlelődő terv megvalósításába.

Címkék:
 

A pedagógusok egy része úgy gondolja, neki jár az ajándék év végén, ballagáskor, és ezt elég egyértelműen ki is fejezi a szülőknek. Vannak, akik még azt is megmondják mit szeretnének kapni. Egy anyuka, akinek mindkét gyermeke ballagni fog – egyik az általános, a másik a középiskolából –, kiszámolta, hogy egy év alatt körülbelül százhúsz ezer forintot ad ki a járulékos költségekre: a szalagavató bál terembérlete, meghívók, ruhakölcsönzés, a tanári karnak szánt ajándékok. A személyre szabott, akár kézzel készített ajándékok is lehetnek meghatóak, emlékezetesek – mondja egy tanárnő, aki szerint nem az a fontos, hogy drága legyen egy ajándék, hanem, hogy érezze, gondoltak rá, megköszönik egész éves munkáját.

Címkék:
 

Ebben a nehéz, a tanári lét és tanári etika legalapvetőbb kérdéseit érintő kérdésben kívánok most állást foglalni: nem feledve, de a vélemény megformálásának idejére felfüggesztve a homo politicust, és arra törekedve, hogy mindenekelőtt, s ha megy, kizárólag a homo pedagogicus nyilvánuljon meg.

Címkék:
   

Az etikai normarendszer tanári kezdeményezés nyomán, 28 kolléga összehangolt munkájának eredményeképpen készült el a 2000/2001-es tanév folyamán Széplaki Györgyné, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és Járó Katalin iskolapszichológus irányításával. Érdemes megismerkedni vele, elgondolkodni rajta.

Címkék:
 

N. Kollár Katalin, az ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszékének docense, 1997-ben végzett munkatársaival kérdőíves vizsgálatot, amelyben 13 budapesti iskola 843 tanulója és osztályfőnökei vettek részt. Kérdésfeltevésük az volt, hogy a magyar iskolarendszer, amely már az általános iskola szintjén is bizonyos mértékig kiválogatja a jobb társadalmi helyzetű és/vagy tehetségesebb tanulókat, milyen körülményeket teremt az átlagos és a legjobb helyzetben levő tanulóknak.

Címkék:
 

Több pécsi középiskolában ismert a szecskáztatás, mely a szeptemberben újonnan érkező elsős diákokat beavató szertartás. Ennek során az év elején – rendszerint a gólyabál (illetve ahogyan itt hívják, a szecskabál) napjáig – a felsőbb évfolyamosok minden szünetben felkeresik az elsős osztályokat, s különböző játékos (sokszor csak látszólag játékos) feladatokat adnak az új diákoknak. Gyakran fordul elő, hogy a szünetben egy-egy elsőst többen megállítanak, s ott helyben fekvőtámasztatják, esetleg felszedetik vele a szemetet.

Címkék:
       

Bizonyított tény, hogy a szexuális bántalmazást elszenvedő gyerekek túlnyomó része a bizalmas információk továbbadásától való félelmében gyermekkorában senkivel, szakemberrel különösen nem osztja meg problémáit. Sajnos a rendőrségi és bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy a gyerekek joggal félnek attól, hogy a hivatalos eljárás rendkívül fájdalmas élmény lesz számukra, melynek során elveszítik a lehetőségét annak, hogy bármiféle befolyással legyenek a további eseményekre. Annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen bánásmódot igényelnének hasonló helyzetben a gyerekek, a szerző és munkatársai a DAPHNE Program segítségével 2000-ben négy ország részvételével akciókutatás végzett szakemberek (szociális munkás, pszichológus, védőnő, orvos, pedagógus, jogász, rendőr) és 12–14 éves gyermekek bevonásával. A tanulmány e kutatás tapasztalatait összegzi.

Erőszak alkalmazása nélkül lehetetlen gyerekeket felnevelni – véli Somlai Péter szociológus. Szerinte olyan család is elképzelhetetlen, ahol még nem veszekedtek. Vagyis a kérdés nem az, hogy miért van erőszak a családban, hanem inkább az lehet, hogy hogyan működnek azok a családok, ahol nem rendszeres az erőszak.

Címkék:
   

A gyermek- és serdülőkorúak egészségi állapotát jellemző mutatókból ki kell emelnünk a 10–19 évesek halálozásának kétharmadáért felelős baleseteket és öngyilkosságokat, valamint a gyermekek ellen elkövetett erőszakos cselekményeket. Évente átlagosan 200-300 gyermek hal meg baleset, 60-100 gyermek öngyilkosság és 20-30 gyermek bántalmazás és erőszak következtében: messze több, mint daganat, fejlődési rendellenesség és egyéb betegség miatt. A gyermekek bántalmazása, a gyermekkori öngyilkosságok viszonylag magas száma is a társadalmon belüli feszültség növekedését, a gyermekek elhanyagolását és a szülői kontroll gyengülését jelzik.

Címkék:
 

Magyarország 1985 óta vesz részt a HBSC az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) című nemzetközi kutatásban. Ez a kutatás kivételes lehetőségeket biztosít arra, hogy egyfelől az egészség szempontjából kulcsfontosságú, meghatározó jelentőségű környezeti tényezők (iskolai közérzet, személyközi viszonyok, családi körülmények stb.) szubjektív megítélését felmérje.

Címkék:
 

Magyarország az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájának (EVSZ/EURO) kérésére 1985-ben csatlakozott ahhoz az európai ifjúságkutatáshoz, melyet az 1980-as évek elején négy ország (Norvégia, Finnország, Ausztria és Anglia) kutatói indítottak el informális együttműködésként. Az EVSZ hamarosan adoptálta a kutatást, amely 1984-től az európai iroda egyik kiemelt programjaként működik. Hazánkban a kutatást 1985-1999 között intézményközi együttműködés keretében az Országos Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi (OCSGYI) és a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) szakemberei végezték. A kutatásnak jelenleg az Országos Egészségfejlesztési Központ ad helyet. A kutatás négyévenként megismételt országosan reprezentatív, anonim módon végzett kérdőíves adatfelvételekből áll, melyekben egyre bővülő számú ország megismételt vesz részt Európában és Észak-Amerikában.

Képzeld el – mondja osztályfőnök ismerősöm. – Megkeresett a tesótanár. Azt mondta: Baj van Pistikével. Amikor rákérdeztem, mi a baj, azt mondta, képtelen a Szinteket teljesíteni. És ez szerinte nagy baj... Kérdeztem: Nem szeret mozogni? Azt válaszolta, sokáig szeretett, de most, ha módja van, inkább felmenteti magát. És képzeld, kicsi kefebajusszal rendszeresen felrajzol az öltözőszekrény falára...

Címkék:
   

A megkérdezett ötödikesek megnyilvánulásai az aradi vértanúkra történő emlékezés kapcsán számos érdekes gondolatot vetnek fel a tízévesek világképéről, gondolkodásáról, a hazához, a történelemhez, a nemzet hőseihez fűződő viszonyáról.

Címkék:
 

Az egészségesebb generációk neveléséért tenni akaró iskolák előtt a különböző egészségnevelési programok különböző utakat nyitnak meg. Önmagában egyik program sem garantálhatja az iskolából kikerülő korosztályok egészséges életmódját, életminőségét, azonban egyfajta hozzájárulást jelentenek ahhoz. Az Egész-ség program ebben a kontextusban úgy értelmezendő, hogy az eddigi egészségnevelési programoktól eltérő úton közelít az egészséges életmód iskolai évek alatti formálásához.

Címkék:
 

A tanév végi napok általában lazábban telnek, az iskolák többsége ezt a tanulás szempontjából már amúgy is holt időszakot használja ki szabadidős programokra, kirándulásra, városnézésre. A pedagógus nincs könnyű helyzetben. Hiszen felelősséget kell vállalnia a kisebb-nagyobb gyerekek biztonságáért; boldogulnia kell a kötöttségekből kiszabadult gyerekcsapatok fegyelmezésével; el kell viselnie, hogy vadidegen felnőttek szemrehányó megjegyzéseket tesznek tanulói viselkedésére...

Címkék:
 
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.12.09.
Tényleg akkora a siker? A CKP a PIRLS szövegértés-vizsgálatról és annak kormányzati kommunikációjáról
Palkovics Lászlónak a PIRLS esetében elég volt egyetlen növekedési adat, hogy a jelenlegi oktatáspolitika pozitív hatását vizionálja. A PISA szövegértés vizsgálat 2009-2012-2015. évi h...
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
--
2017.12.09.
A testi fenyítés valójában érzelmi bántalmazás
Az „intézetis” gyerekekről sokan gondolják, hogy lopnak, megbízhatatlanok, buták és csak a baj van velük – mondja Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő, az UNICEF Magyar Bizottság korábbi...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.12.09.
"Nincs olyan, hogy rossz fiú" – 100 éves Amerika óriási gyermekmentő intézménye
Egykori lakói közül sokan harcoltak és haltak hősi halált a második világháborúban. Több százan Flanagant jelölték meg legközelebbi hozzátartozójuknak, akivel leveleztek, és akit hal...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.12.08.
Nagyobb szerepet kapnak a helyi nemzetiségi önkormányzatok az iskolafenntartásban
A jövő évtől azonban a kormány biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak is a jogszabályi és finanszírozási kereteket ahhoz, hogy stabil intézményfenntartókká válhassanak –...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.12.08.
Elegük lett a rossz oktatási rendszerből, ezért elhatározták, hogy lehetőséget teremtenek a szakiskolásoknak
Eszterék azt mondják, nem tanodát indítanak, még ha a Deviszont sok elemében hasonlítani is fog az utóbbira, már csak azért is, mert több tagjuk is dolgozott tanodában. „Nem volt könnyű...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2017.12.08.
A Civil Közoktatási Platform is nekiment az oktatási államtitkárnak
Az iskolai oktatás eredményessége hallatlanul összetett hatásrendszer működése nyomán alakul ki. Semmilyen korrekt számítás nem igazolja, hogy az államtitkár által említett hatások voltak...
(Forrás: Eduline)
--
2017.12.07.
Palkovics László az Arénában (videó)
2 részes interjú a sikeres PIRLS mérésről, az oktatáspolitika ebben játszott szerepéről, valamint a felsőoktatási intézményeink színvonaláról, a külföldi kapcsolatainkról, a tudom...
(Forrás: Inforádió)
--
2017.12.07.
Párizsig kellett mennie, hogy ne egy roma legyen
Eljutott Párizsba Ötvös Pisti, akit a Pannonhalmi Bencés Gimnázium egyetlen roma diákjaként mutattunk be még az év elején, néhány hónappal az érettségi előtt. A Hencidán nevelkedett fi...
(Forrás: abcug.hu)
--
2017.12.07.
Így teszi magáévá a kormány kedvenc egyeteme Budapest régi közparkját
A kormány egy 2012-es határozattal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem birtokába juttatta az Orczy-parkot, hogy itt hozhassák létre az új Ludovika Campust. Mire a projekt lezárul, az egykori Orczy...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Nem tudok semmi olyan jogszabályról, ami szerint egy szülő ne lenne behívható az órára igazgatói engedély nélkül. Benne van ez Nálatok a házirendben? Meg kellene kérdezni, hogy milyen írott szabály alapján von az igazgatód ezért felelősségre. Inkább dicséret illetne ezért az akciódért.

--
  Dr.Kocsisné H. Monika

Kedves Szakértők! Kikaptam az igazgatómtól. Egyelőre szóban! 5.es osztályt kaptam ősszel és egy beilleszkedési zavarral küzdő gyermek miatt elég sok gondom volt (előtte 2 évig volt magántanuló a szülő kérésére, aki most újra iskolába járatta volna inkább). Mivel szerettem volna segíteni, hogy a gyermekek könnyebben elfogadják a kérdéses gyermeket, meghívtam egy osztályfőnöki órára a gyermek édesanyját, aki jól szót is értett a gyerekekkel. Eredményesnek ítéltem az "akciót" Azért kaptam feddést az igazgatótól, mert ezt a vendég-anyukát előre nem jelentettem be az igazgatónak. Van erre vonatkozóan jogszabály, vagy ez csak egy íratlan törvény? Válaszukat előre is köszönöm! Moni,of.

--
  OFOE

Kedves Kálovics András! Az osztályfőnök anyagilag nem felelősségre vonható személy. Tehát ha nincs a megrongáltak között olyan tárgy, amiért aláírásával felelősséget vállalt, nem jogszerű ez a követelés. A kiskorú károkozásáért indokolt és bizonyított esetben a szülő tartozik anyagi felelősséggel.

--
  Kálovits András

Kedves Szakértők! Köszönöm válaszukat. Talán nem fogalmaztam elég egyértelműen. Mint osztályfőnök az osztályom konkrét osztálytermét illetően soha semmilyen leltárt nem írtam alá. Illetve olyan esetekre gondol az ominózus mondat a munkaköri leírásban, hogy ha az adott osztályba járó tanuló(k) okoz(nak) kárt (szándékos és/vagy figyelmetlenségből fakadó rongálás), de sem az illető tanuló nem hajlandó a kárt megtéríteni, illetve osztálypénzből sem lehetséges ez, akkor jönne az osztályfőnök mint anyagilag felelősségre vonható személy. Ennek jogszerűsége iránt érdeklődtem/érdeklődöm.

--
  OFOE

Kedves Kálovits András! Kérdés, hogy van-e az intézménynek leltározási szabályzata, ha van, az mit tartalmaz, és mit írt alá ezzel kapcsolatban a pedagógus (aláírt-e egyáltalán valamit). Így ez a mondat szerintem sem állja meg a helyét, és én se írnék alá ilyen munkaköri leírást. Az alá nem írás egyébként nem elegendő, mert enélkül is érvényes a munkaköri leírás, ezért azt javaslom, hogy a fentiekkel kapcsolatban mindenképpen érdeklődjön a kolléga, és az Mt. kártérítés, megőrzési felelősség és leltározásra vonatkozó rendelkezéseit is érdemes megnéznie.

--
  OFOE

Kedves Marika! Három ötletünk van, de ezek csak ötletek, tanácsok, javaslatok:
1. Mivel rengeteg óvónő hiányzik, egyre több ovi keres szakképzett munkaerőt, nyugodtan keressen olyan helyet, ahol felveszik délutánosnak (akár magán ovi, akár önkormányzati), ahonnan délután hamar elviszik a gyerekeket és csak kevesen maradnak. A munka, a felelősség, az erőnlét kevesebb. Pl. Waldorf ovi is jó, akiknek muszáj ma már délután is bent tartani egy-két gyereket, de bármi más is. Hátha kapnak rajta, hiszen hiány van, és vele meg lehet oldani egy csoportot így.
2. Nézze meg, hogy családi bölcsibe felveszik-e, (A családi napközi megszűnt, ezért ezt írtam). Ha ott kevés a gyerek, akkor az is talán bírható, vagy ott is kereshet csak délutános állást.
3. Hátha talál olyan ovit, bölcsit, ahol óvodatitkárnak felveszik. De ez azért sok munka, ha más is, és bizonyára meg kell tanulni a szakmát.
Szia és üdv, Anna

--
  Takács Zoltánné Marika

Tisztelt Szakértők! Nem tudom mit tegyek? 38 és fél éve dolgozom óvónőként ugyanazon a munkahelyen. Egy éve daganatos betegségben műtöttek, azóta táppénzen vagyok. Jelenleg az orvosi kontroll eredményeim jobbak lettek, visszamehetnék dolgozni,de úgy érzem nincs hozzá erőm és a hangom is sérült.Önök szerint milyen lehetőségeim vannak?Ezt a másfél évet hogyan lehet áthidalni?Az 1 év táppénzt már kihasználtam. És érdekelne, hogy a jubileumi jutalom jár-e a részemre?Előre is köszönöm válaszukat!

--
  Kálovits András

Kedves Szakértők! Érdeklődni szeretnék, vajon jogszerű-e, ha egy osztályfőnöki munkaköri leírásba bekerül az alábbi vagy egy ehhez igen hasonló megállapítás: "Anyagilag felelősségre vonható az osztálya osztálytermében (itt konkretizálva is az adott tanterem) keletkezett esetleges károkért." Próbáltam utánanézni, de erre vonatkozó, ezzel kapcsolatos jogszabályi előírást sem A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. paragrafusában (A pedagógus kötelességei és jogai), sem a 20/2012. EMMI-rendeletben, sem a 326/2013. Kormányrendeletben nem találtam + az adott intézmény iskolai alapdokumentumaiban sincs ezzel kapcsolatos megjegyzés. Kötelezhető vagyok-e ennek aláírására? Válaszukat előre is köszönöm.

--
  OFOE

A dajka munkakörhöz nem kell érettségi és semmilyen végzettség, de előnyben részesítik azt, akinek van vagy érettségije, vagy dajkaképző tanfolyama, netán mindkettő.
Az asszisztensi végzettséghez szükséges az érettségire épülő OKJ-s tanfolyam, amivel asszisztens lehet egy óvónő mellett egy-vagy több csoportba(ahogyan beosztják). De önállóan csoportot (a jelen jogszabályok szerint) ezzel a végzettséggel sem kaphat. 

--
  Borza Zsuzsanna

Kedves Szakértők!

Jelen pillanatban egy magánóvodaban dolgozok dajka pozicióban.Lehetőséget kaptam miszerint ha elvégzem a pedagógia asszisztens Okj-s tanfolyamot akkor a 3. Csoport már az enyém lehet.A kérdés az az lenne hogy el kell e végeznem ezt a képesítést vagy elég hozza a középiskolai érettségi bizonyitvány.Én olvastam azt is hogy elég az érettségi viszont azt is hogy kell az okj-s végzettség.Kérem segitsenek eligazodni.Köszönöm!!

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek