OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Megalkuvás vagy hősiesség?
Archív
: Gyakorlat

Krupla Eszter

Megalkuvás vagy hősiesség? – Etikai dilemmák a „Kurázsi mamá”-ban

Tartalom

1. A szépirodalom fontossága pedagógiai megközelítésből
2. A konfliktus szerepe a szépirodalomban
3. Kattrin mint a segítőkészség jelképe
4. A mű jelentősége az iskolai tanítás során

--

1. A szépirodalom fontossága pedagógiai megközelítésből

Az irodalom közvetlenül vagy közvetve – a természet, az ember alkotta tárgyak bevonásával – a társadalmi létet, az emberi életet ábrázolja és fejezi ki a maga teljességében. Az emberek magatartásának, a jellemeknek, a lelkiállapotoknak minél szemléletesebb megrajzolása lényegéhez tartozik. A világirodalom nagyjai – köztük Bertolt Brecht is – az emberi magatartás páratlanul gazdag bemutatása során olyan pszichológiai vívmányokkal dicsekedhettek, melyeket a tudomány csak jóval később vallhatott magáénak. Maga a pszichológia ily módon sokat kapott az irodalomtól.

A XX. századi világirodalomban a lelki élet és emberi magatartások sokoldalú elemzése középpontba került, ahogy azt a Kurázsi mama című alkotáson keresztül is felfedezhetjük. A szépirodalom, mint az emberek között létesülő szemléletes kapcsolat egyik legértékesebb formája, szerves része az emberi kommunikációs műveletek rendszerének. A kommunikáció nemcsak ismeretközlő szerepet tölt be, hanem egyaránt képek, gondolatok, érzések és magatartásformák közvetítésére illetve befogadására is szolgál. Ezt a célt a pedagógus is elérheti a Kurázsi mama iskolában történő elemzésével. A műben szereplő figurák között, illetve lelkükben fellépő összeütközések alapos kielemzése során pedagógiai és pszichológiai megközelítésből hangsúlyozza a pedagógus: az igazi emberi értékek és érzelmek a mai társadalmunkban se kerüljenek háttérbe a túlzott pénzközpontú mindennapjaink során. Az iskolai nevelés során igen fontos szerepet kaphat a mű valódi üzenete és tanító szándéka, hiszen az iskola a felnőttkorra készít fel.

A Kurázsi mama sokféleképpen értelmezhető és sok oldalról megközelíthető alkotás, amely befolyásolja a tanulók értékelését és hiteles műbefogadását.

2. A konfliktus szerepe a szépirodalomban

IllusztrációA konfliktus az irodalmi élet területén is fontos szerepet játszik évtizedek óta. Különböző összeütközések fedezhetők fel Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című darabjában. Brecht a XX. század egyik legkiemelkedőbb drámaírója volt. Jól tudta, hogy az igaz művészet nem táplálhat illúziókat ott, ahol az egyáltalán szóba se jöhet. Az eszméltetésben rejlik műveinek legfőbb tendenciája. Brecht a múltban megtörtént valós dolgot tárja elénk és próbálja azt a mai embereket is meggyőző módon ábrázolni. Meg akarja mutatni, hogy semmi sem tart örökké, minden valóságos dolog folyamatosan változik, mint ahogy az a társadalommal is történik az idő előrehaladtával. Igazi színházi ember volt: már előadásban gondolkodva írta meg színműveit, és jelentékeny szerepet vállalt színrevitelükben is.

A Kurázsi mama című drámai krónikát a második világháború kitörésekor, 1939-ben írta. A háború – az egész Európát behálózó, nyomorba döntő háború – témája 1939-ben természetesen közvetlenül is időszerű volt, nemcsak az elvont példázat szintjén. Mint sok írónak, Brechtnek is menekülnie kellett Németországból a nácizmus elől, Hitler hatalomra kerülésekor. A német fasizmus háborújának küszöbén Brecht jellegzetesen nemzeti tárgyat választott: a harmincéves háborút idézte fel, a németség elnyomorodásának ősi forrását. Hosszú évek krónikáját pergeti le a darab 11 jelenete. Alcíme is ez: „Krónika a harmincéves háborúból”.

A darab nagyon fontos szerepet töltött be az író életében. Olyan társadalmi problémákkal foglalkozik, amelyek a mai társadalmunkra is láthatóan jellemzőek.

Brecht megvalósítja a műben a nevéhez fűződő epikus színházról alkotott elképzeléseit is. A múlt társadalmi struktúráinak ábrázolásakor Brecht színháza nem keveri a különbségeket a mai állapotokkal, hiszen a társadalmi formák folyamatosan változnak.

A jelenetek közben Kurázsi mamát, a főhősnőt bátornak és megalkuvónak, okosnak és korlátoltnak, erősnek és gyengének, emberségesnek és embertelenül kapzsinak is láthatjuk. Ezen egymásnak ellentmondó vonások mégis egyetlen emberi arcot alkotnak együtt, és a Kurázsi mamában dúló, a felszínen soha nem érzékelt belső konfliktus megjelenítői. Kettős viselkedése anyai és markotányosnői szerepe között a kapitalista társadalmi rendszer emberekre gyakorolt negatív hatására utal.

Brecht hangsúlyozza, hogy a háború folyamatos gazdasági érdekeket von magával. Megérik lassan új művészeti feladata a háború éveiben: felfedi az ember igazi arcát, s leleplezi a köréje szőtt hazug ítéleteket. Az író az emberségest és embertelent akarja szétválasztani. A Kurázsi mama témája a háború és az ember, vagyis az ember az embertelenségben.

A műben az érték és szükséglet különbségei, illetve a szükségletek kielégítettségében mutatkozó különbségek jelentenek konfliktusforrást. Az értékek a személyiség alapvető választásait jelentik, melyek a személyiség stabilitását szolgálják és a viselkedés összerendezettségének feltételeit jelentik. Az egyéni értékek szerepe a konfliktusok kialakulásában a szoros emberi kapcsolatok erősségétől, érzelmi mélységétől is nagymértékben függ.

A darabban a harmincéves háború igen erős befolyással bír a szereplők pszichéjére és másokkal való viselkedésükre. Az ember fejlődése nem képzelhető el kapcsolatok nélkül. Az ember alapszükségleteit is csak emberi kapcsolatokban elégítheti ki.

A gyermek legfontosabb kapcsolata közismerten az anya-gyermek kapcsolat, ami a műben is fontos szerephez jut, hiszen Kurázsi mama megpróbálja megmenteni gyermekeit a háborús körülmények negatív hatásaitól. Sokan ezt minden későbbi kapcsolat ősmintájának tekintik.

Azonban a pénz jelenléte és a nyereségvágy minden esetben felülkerekedik az ész érveken és emberi érzelmeken. Kurázsi a pénzzel manipulálni akarja az embereket, amit ő a háború természetes velejárójának tekint. Az önérdekből történő befolyásolás azonban nemcsak a személyes kapcsolatokat rombolja szét, de gátolja a konfliktusok megoldását is. Kurázsi mama a környezetből jövő információk nagy részét nem veszi tudomásul, nem fogadja be azokat, pedig a világ, amiben él, információk tömegét szolgálja.

Meg sem próbálja életét máshogy irányítani, saját bezárt világában él. A háború befolyással van szükségleteire, értékeire, érdekeire és csakis megélhetési célként szerepel életében. Úgy gondolja, hogy minden úgy tökéletes és jó, ahogy azt ő elképzelte. De tudjuk, hogy a mai világban sem lehet hasonló nézetekkel emberi kapcsolatokat teremteni.

A személyes kapcsolatok fontos hatással vannak az ember személyiségének kialakulásában. Kurázsiban eltűnnek igazi emberi értékei és kapcsolata más lesz gyermekeivel.

Nem veszi tudomásul, hogy gyermekei is emberi érzésekkel, szenvedéllyel bírhatnak és vannak saját gondolataik, így elveszti őket örökre. Soha nem tud felkapaszkodni a „nagyok” közé, mindig is a „kis emberek” életét fogja élni.

Az üzleti érdek, a pénzsóvárság, a nyereségvágy életének meghatározó dolgai, melyek háttérbe szorítják a humánumot. A darab végén – ha egyedül is marad - tovább húzza kocsiját, töretlenül folytatja addigi életét. Brecht drámai módon tárja elénk a háború emberi érzelmekre gyakorolt romboló hatását.

Az „elidegenítő hatások” (V-Effekt) fontos szerepet játszanak drámáiban, melyek segítségével az olvasókat az együttérzés és teljes beleélés elkerülésével akarja meggyőzni igazáról. Szerinte meg kell akadályozni azt, hogy a színházban a néző érzelmileg azonosuljon a dráma hőseivel, cselekményével; ehelyett a közönség aktív, kritikusan figyelő részvételét kell előhívni. A legfontosabb „elidegenítő hatások”: a kommentár, amely a történetet folyamatosan megszakítja és történelmi összefüggésben ábrázolja; a dalok, a kórus és az idézetek felhasználása. Kattrin némaságát az író szintén elidegenítő hatásként használja, hisz ha beszélne, akkor igazi romantikus hősként jelenne meg a mű végén.
Azonban Kattrin hősies halálának ábrázolásakor ezeket a hatásokat mégsem tudja célravezetően alkalmazni.

Nagyon megrendítő, és magával ragadó módon ír tettének körülményeiről, azonban furcsa groteszk módon festi le, ahogy a lány némán egyre erőteljesebben veri a háztetőn a dobot.

A Kurázsi mama anyadráma: Kurázsi mama számára a háború puszta jelenség, természeti csapás, mint markotányosnő (kereskedő) meg akar élni belőle. Lányát és két fiát hiába óvja minden eszközzel, a háború áldozataivá válnak. A háború kiforgatja hétköznapi életvitelükből és értékrendjükből az embereket, de muszáj tudomásul venniük, hogy a háború hosszú ideig is eltarthat.

IllusztrációBrecht nem szereti hangsúlyozni műveiben a tragikumot. Kurázsi mama mégis nyilvánvalóan tragikus szereplő: kalmár ösztönén nem tud úrrá lenni, így akaratlanul is maga okozza gyermekei vesztét. A segítőkészség és emberi jóság Brecht drámáinak központi témája. De drámáin keresztül azt is ábrázolja az író, hogy a társadalmi viszonyok – itt a harmincéves háború körülményei – hatására a humánus magatartás mennyire válik meghatározó problémává.

A Kurázsi mama című darabban nagyon fontos szerepet játszanak Brecht visszatérő erkölcsi problémái is: az emberség megtagadásának kérdése és az „Einverständnis”, vagyis a belenyugvás, a kapituláció. Tehát az ember milyen mértékben képes a háború általi nyomás hatására belenyugodni kiszolgáltatott helyzetébe. Ebből adódnak a szereplőkben kialakuló belső feszültségek. Brecht egyetlen ember sorsába sűrítve vetíti az olvasó elé Kurázsi mama és lányának, Kattrinak a problémáját: megalkuvás vagy hősiesség?

Brecht a Kurázsi mama című művén keresztül próbálja meggyőzni az embereket arról, hogy milyen sors várhat rájuk egy háborúban, hogy sok esetben sorsuk elkerülhetetlen. Nemcsak a szereplő személyek, hanem a sorsok is haladnak előre, minidrámák bontakoznak ki a nagy tragédia, a háború elemeiként. Az ellentétek, a konfliktusok fő okozói nemcsak az üzleti és a családi szempont kettőségében, hanem az eltérő jellegű jelenetekben is megmutatkoznak. Egymás ellenpontja a két fiú is: az egyik eszes, a másik „buta”, az egyik vagány, rabló, a másik becsületes. Tehát ők is különböző, azaz ellentétes emberi értékek képviselői, azonban sorsuk egy lesz, mindketten meghalnak. Egymás ellenpontjai az anya és lánya is.

A talpraesett és felnőttként is anyjára szoruló ember, az érzelmeket magából kiölni kényszerülő és az érzelmeire hallgató, a családtagjait feláldozó és mások megmentéséért önmagát feláldozó emberek ellentéte nem kibékíthetetlen, de ugyanannak a kisemberi világnak sokarcúságát mutatja fel. Ellenpontja egymásnak a béke és a háború is, a civil és katona, a siker és sikertelenség, a küzdelem és behódolás, beletörődés. S ami igen szörnyű, hogy ellentétessé válik a jelenetek során az élet és az erkölcs, ami az egész történetet végigkíséri, s amely ellentétet Kattrin hőstette oldozza fel. Nemcsak ellentétek, hanem fokozatok is megfigyelhetők a gyermekekben: Eilif azonosul a háborúval, Stüsszi becsületes áldozattá válik, Kattrin pedig hős lesz.

Mindegyik magatartásból van valamennyi Kurázsi mamában is. A történet végén – az olvasó már tudja, hogy Eilif is a háború áldozatává válik – Kurázsi mama ezt nem tudja, benne még megmarad a remény, így e két nézőpont feszültségében búcsúzunk el tőle.

A műben megjelenő társadalmi probléma a mai idők helyzetére is mindenképpen értelmezhető. A különböző társadalmi csoportok által képviselt értékek, életfelfogás és a pénz ezekre gyakorolt negatív hatása mai társadalmunkban is folytonosan jelen van. A problémák forrása Magyarország gazdasági és politikai helyzetéből kiindulva ered. A gazdasági helyzet nem érett meg még arra a szintre, ami jobb lehetőségeket és megélhetést biztosítana az emberek számára. Habár a lakosság nagyobb százaléka aktív dolgozó, mégis mindennapos probléma a létfeltételek megteremtése. Mint ahogy Kurázsi mama is küzd a megélhetés érdekében, csak azt a háborús körülmények közt teszi. A feszültség, a stressz súlyos összeütközésekhez vezetnek nemcsak egyének, hanem családtagok között is, amit legtöbb esetben a szegénység és kilátástalanság gondolata okoz. Az öngyilkosságot elkövetők számában Magyarország az elsők között helyezkedik el. A pesszimizmus és a feszültség legtöbb esetben súlyos anyagi gondokból adódnak.

2.1. Az összeütközések megjelenése a „Kurázsi mamá”-ban

A „kurázsi” megnevezés, illetve fogalom már a 16. században is használatos volt és jelentése „bátorság”. Kurázsi mama legfőbb tulajdonsága a pénzsóvárság, mely egész sorsát meghatározza és okozza a sorozatos, de egyáltalán nem kiélezett konfliktusokat is. Emiatt veszti el gyermekeit is.

A háború számára csak jó üzletet jelent és ez őrli fel személyes emberi kapcsolatait is. Brecht a főhősnőt egy igen nehéz szituációban ábrázolja, mivel bátor üzleti szelleme nemcsak életben tartja a háború közepette, de egyben szétrombolja addigi életét is. Brecht a markotányosnő foglalkozást – kereskedő, aki háborúban követi a csapatokat, és élelmet illetve szükségleti dolgokat ad el a katonáknak – nem természetes, hanem történelmi jelenségként tüntette fel, azaz mint egy történelmi és múlandó korszak tartozékát, és megmutatta, hogy a háború a legkedvezőbb időszak a kereskedés szempontjából.

A kereskedés itt is magától értetődő kereseti forrás volt, de egyben mégis szennyezett forrás. Kurázsi mama belső lelki konfliktussal küzd, melyet az író nem jelenít meg egyértelműen, mert ahogy a főhősnő nevében is benne van, küzdenie kell bátran minden megpróbáltatást kiállva. Ami anyai ösztönein és érzésein felülkerekedik: a pénzsóvárság és a mindent elsöprő profitálás a háborúból. A főhősnő egy saját maga által kialakított világban él, ezáltal nem látja át a valós lét meghatározó összefüggéseit. Azt gondolja, hogy a háború nélkül élete semmit se ér, kiszolgáltatottá válik a körülmények hatására.

Kurázsi mamának egy a célja, egyszer nyíltan ki is mondja: „magamat, a gyermekeimet meg a kocsit átmenteni a háborún”. (6. jelenet) Később így ábrándozik: „Ha megmaradt gyermekeimmel találhatnék egy zugot, ahol nem lövöldöznek, akkor még hátralenne néhány nyugodt esztendőm”. (9. jelenet)

Egyszer anyaként, máskor kereskedő asszonyként jelenik meg a műben. A célkitűzés két eleme együvé tartozik, mégis rendre szembekerül egymással. De hiába ügyes és hiába kurázsival rendelkező ember – s ezért „Kurázsi mama” a főszereplő –, az üzleti élet és a család érdekei tragikus konfliktusokat okoznak.

Egy pillanatra sem keletkezik azonban az a látszat, hogy Kurázsi mama szívtelen, rideg teremtés. Elsősorban nem tőle, hanem a háború világától idegenedik el az olvasó és a néző, aki valóban egyre azt érezheti, ő is kerülhet hasonló helyzetekbe, s feltehetően neki is ritkán sikerülne jobb megoldásokat találni. Nagyon változatosan, különböző módon viselkedik, ahogy azt az „üzleti élet” megköveteli. Próbál mindent megtenni a gyermekei megmentése érdekében, az üzleti szellem és a pénzkereseti vágy azonban mindig legyőzi emberi érzéseit. Ez a jellemvonás okozza elhagyatottságát és a mű végén megjelenő teljes magányát.

Képtelen lenne életét más megélhetési forrásból biztosítani, úgy érzi, hogy a háború nélkül teljesen elveszne a társadalom szövevényes útjai között.

A „nagy kapituláció dalában” őszintén énekel magáról, életéről és terveiről Kurázsi mama. Az első versszakban még fiatal, optimista lányként jelenik meg, akinek rengeteg terve van még a jövőt illetve. Azután a hangvétel negatív lesz, és Kurázsi mama arról énekel, hogy céljait már nem tudja megvalósítani.

Önbizalma és erős jelleme szembe kerül a valósággal, a már megtapasztalt dolgokkal. Lemond minden igazi emberi értékről, még a vallást is megtagadja, hogy a háborút túlélhesse.
Ebből is láthatjuk, hogy ő is belső ellentmondásokkal küzd, mint ahogy a mai társadalom embere is küzd a pénzközpontúvá vált élet nyomása alatt. Mindig döntenie kell, hogy életét megfelelő módon élhesse tovább. Az asszony életében nincs semmi nyugvópont. Pozitív tulajdonság az, ha valaki minden akaratát és bátorságát összeszedve küzd a céljai beteljesítéséért. Azonban rengeteg akadály felléphet élete során, melyeket sok ember minden emberi érzést kizárva próbál legyőzni. Negatív irányba sodródnak személyes kapcsolatai, mindenkin átgázol, csakhogy saját érdekeit érvényesíthesse. Ez történik Kurázsival is, akinek sorsát az író tragikus módon ábrázolja.

A darabon keresztül arra is felhívnám a gyermekek figyelmét, hogy az ember személyes kapcsolatai mindennél fontosabbak az életben, hisz azért vagyunk emberek, mert érezni és szeretni tudunk. Ne rohanjunk el egymás mellett, tartsuk tiszteletben a másik véleményét és érzelmeit.

A vagyoni helyzetből adódó feszültségek már az élet minden területén megmutatkoznak. A feszültségeket és a rezgéseket az iskolában ma igazában a tanárok érzik. Szenvednek a megfelelő munkafeltételek hiányától, amelyek az oktatást kevésbé hatékonnyá teszik, mint amilyet a pedagógus szeretne. Az iskola (a kor fejlettségének megfelelően, és az adott társadalom célkitűzéseihez és lehetőségeihez igazodva) mindenkor szervezett hatásrendszer kiépítésével alakítja a felnövekvő nemzedékek értékválasztását. A tanuló meghatározott társadalmi közegben szocializálódik.

Ennek megfelelően teljesen különböző értékeket ismerhet meg és vehet át. A gyermekek számára a legfontosabb fejlesztő erő az az emberi környezet, kapcsolatrendszer, amelyben él, amelyhez érzelmileg kötődik. Mivel az iskolának elsődleges célja az értékközvetítés, a személyiségformálás, ezért én tananyagként is bevezettetném a Kurázsi mama című darab tanulókkal történő pedagógiai szempontú kielemzését. Ezáltal is érvényesülni tudjon a Bertolt Brecht által hangoztatott elv: „[...] vizsgáljátok, szükségszerű-e, ami megszokott”. A különböző értékek effajta megvilágítása a tanulók számára is érdekesebb és mélyrehatóbb lehetne. A felnőtt életre nevelést olyan módon kell tenni, hogy a tanulókban kialakuljanak mindazok az érzelmi, értelmi és erkölcsi tulajdonságok, melyek szükségesek lesznek értékes, kellemes és hasznos életéhez. Olyan értékes tulajdonságokat kell bennük kialakítani, melyekkel mindenképpen értékes módon alkalmazkodhatnak majd a felnőtt élethez.

Az átalakuló magyar társadalomban nélkülözhetetlen a határozott állásfoglalás és szakmai aktivitás. Ma valamennyi pedagógusnak joga van saját értékeit képviselni, s persze azokat közvetíteni is tanítványai felé, ami manapság igen nehéz feladat. Az anyagi javakból kialakuló különbségek a megbecsülés különbözőségét is hordozzák. A gyakorlati tanításom ideje alatt megfigyeltem, hogy az alacsonyabb társadalmi osztályokhoz, de főként a kisebbségi csoportokhoz tartozók számára az egyéni karriernél fontosabb a másik emberrel való kapcsolat, a közösséghez való tartozás. A középosztálybeli tanulókat inkább az önmagában birtokolt képességek ismerete és értékelése jellemzi. Az önértékelés pozitív, illetve negatív jellege befolyásolja a konfliktusok kialakulását és megoldásmódját is. A pedagógusnak jól felkészültnek, türelmesnek és hatalmas empátiával rendelkezőnek kell lennie ahhoz, hogy még időben észrevegye és feloldja a konfliktusokat.

3. Kattrin mint a segítőkészség jelképe

IllusztrációBrecht másutt, más értékek között keresi a humánumot, az emberi értékeket, mint más hasonló művek. Másfajta erényeket ábrázol Kattrin alakján keresztül. Brecht megtalálja az ember legfőbb ismérvét a háború embertelen körülményei közepette: az emberi természetben. Kattrin, a gyermekekért rajongó néma lány a maga szótlanságával is a dráma legfőbb szereplője, a brechti humánum élő példája. Ő Kurázsi mama ellenpólusa. Éles konfliktus nem alakul ki közöttük, viszont ellentétes, teljesen különböző emberi értékeket képviselnek, mely pedagógiai megközelítésből értékkonfliktusként fogható fel. Kattrin a másik anyatípus, a természetes nőiesség, az emberi jóság. Benne még élnek azon tiszta emberi értékek, amiket Kurázsi mamában már betemetett a háború.

A jóságos, szelíd, néma lány az egész történeten keresztül segíteni akar az elesett embereken. Mivel szándékait szavakkal kifejezni nem tudja, tragikus hőssé válik: a mű tizedik fejezetében élete árán is hangos dobolással próbál felverni egy szendergő várost, hogy megakadályozza az ellenséges katonák támadásától. A katonák ezt észreveszik és lelövik őt. Bátor és teljesen önzetlen cselekedete okozza tragikus halálát.

A történet egészét átlátva felfedezhető a benne is dúló belső konfliktus. Megpróbálja anyja példáját követni, de mégsem tud vele azonosulni. Igazi erkölcsi értékei és humánuma tragikus tettében fejeződik ki. Kattrin képes áldozatot hozni más emberek megmentése érdekében, amire Kurázsi mama egyáltalán nem hajlandó.

3.1. Konfliktus Kurázsi mama és idősebb fia között

Eilif, Kurázsi mama idősebb fia már a mű elején összeütközésbe kerül anyjával. A bátor és mindig hősiesen viselkedő fiú saját elhatározásból katonának áll. Kurázsi mama ezt minden erejével próbálja megtiltani fiának, aki azonban nem enged elhatározásából. Hősies, és talán túl magabiztos természete negatív irányba sodorja őt.

A háborúban kitüntetést is szerez, azonban a rövid időre beköszönő békében is katonához méltóan akar viselkedni: betör a parasztokhoz, kirabolja és megöli őket. Közönséges gyilkosként bíróság elé állítják és kivégzik. Elgondolkodtató, hogy más erkölcs érvényes a háborúban és más a békében is. Amikor kivégezni viszik, előtte még elbúcsúzhatna anyjától, Kurázsi mama azonban éppen üzletel valahol. Ezért nem tudja meg még a történet végén sem, hogy mi történt a fiával.

Meggondolatlan tette miatt kell meghalnia. Tüzesebb és indulatosabb természete ellenkezik Kurázsi mama akaratával, szabadulni akar az anyai kötelékből, így ő is a háború áldozatává válik.

Brecht nem tagadja többé az emberi jóságot, de nem ismer eszményesítést sem. Kurázsi mamát meghagyja lánya halála után, a darab végén tragikus tudatlanságában: magányosan még mindig a háborúba kapaszkodik. Az író végeredményben tanítani akar, így nem takargatja az igazságot.

A konfliktusokat lehet kezelni és éles helyzetekben rögtön megoldást kell találni. Az önérvényesítő stratégia esetében saját szándékaink megvalósítása vezérel bennünket és ezekért képesek vagyunk más embereken is átgázolni. Ilyen helyzetekben az egyetlen megoldási mód az lehet, ha személyes felelősséget vállalunk tetteinkért. Azonban vannak olyanok, akik kizárólag csak saját érdekeit tartják szem előtt, ami előbb – utóbb gátlástalan törekvésbe torkollhat, ahogy az Kurázsi mamával is történik.

4. A mű jelentősége az iskolai tanítás során

A Kurázsi mama összetett, sokoldalú és sokféleképpen értelmezhető mű, többet mond, mint amennyit az író mondani akart. A konfliktus nem könnyen értelmezhető módon jelenik meg a darabban. Nincsenek nagy, heves érzelmi töltésekkel rendelkező összeütközések. Azonban a pszichikumban kialakuló, belső konfliktusok könnyebben felfedezhetők Kurázsi mama és Kattrin alakjában.

Valódi konfliktushelyzetnek nem tekinthető emberi értékek összeütközéséről van szó, ami azonban nem sokáig marad megoldatlan. Kattrin belső ellentmondásokkal küzdve hoz áldozatot más emberek megmentéséért, akiket mégcsak nem is ismer.

Ezzel kifejezi anyjával egyet nem értési szándékát. Az ember pozitív-negatív értékei és a háborúhoz való viszonyulási formák jelennek meg a műben, de ezek nem okoznak kiélezett konfliktusokat. Kurázsi mama belső vívódás után, beletörődik a háború adta helyzetbe és meg sem próbál kiutat keresni.

Alkalmazkodó stratégiát választ, ami mögött nem mások véleményének elismerése, hanem a közömbösség, az emberi érzelmektől való teljes elszigetelődés áll.

Az iskolában történő nevelés során a pedagógus-diák kapcsolat szempontjából fordulópontok a konfliktusok. Az osztályon belüli problémás viselkedések – mai társadalmi viszonyok között – vagyoni különbségekből is adódnak, ami sajnálatos módon sok családnál erkölcsi elmaradottságot is hozhat magával. A negatív családi hatások személyiségkárosodást eredményeznek. Az osztály terében ugyanis minden egyéni magatartásmód egyben a csoportnak is szól. A gyerekek legtöbbször nem tudják, hogyan kezeljenek egy-egy osztályon belüli jelenséget. A világ- és társadalmi méretű folyamatokba nincs ugyan módunk közvetlenül beleavatkozni, de az egyes pedagógus nagyon sokat tehet saját közvetlen környezetének alakítása, saját személyisége, kapcsolatrendszere tudatos alakítása érdekében.

A Kurázsi mama iskolai elemzése során sok tanuló esetében az önértékelés és önismeret is nagymértékben fejlődhet. Nagyon fontos, hogy a pedagógus tudja megfelelően kezelni a pályáján előforduló konfliktushelyzeteket, meglátni és kihasználni az ezekben rejlő lehetőségeket, és képes legyen a tanítványait felkészíteni saját problémáik, konfliktusaik feldolgozására. A konfliktuskezelés elősegítéséhez jól felhasználható a Kurázsi mama című darab, ami azonban sokban függ a tanulók érettségi szintjétől, fejlődési tempójuktól. Általában a magasabb évfolyamokon már van mód az általánosabb tanulságok megfogalmazására, sőt a „moralizálásra” is. Szívesen gondolkodnak el előidézett történetek tanulságain.

Amikor még gimnáziumba jártam, és a Kurázsi mama című művel foglalkoztunk, azt tapasztaltam, hogy az osztály teljes aktivitással és saját gondolataik hozzáfűzésével vettek részt a darab elemzésében. Persze a pedagógusnak is nyitottnak kell lennie a tanulók véleményére, mondandójukra, melynek következtében a diákok szívesebben beszélgetnek, vitatkoznak akár elvont dolgokról is. Brecht maga is tanító szándékkal írta meg Kurázsi mama című drámáját. Az író mondanivalóját, az erkölcsi dilemmák hatását a pedagógus tananyagként felhasználhatja az oktatás során.

Napjainkban azonban egyre nehezebb feladat a tanulók figyelmét értékes feladatokkal és dolgokkal lekötni. Az emberközpontú közösségek hiánya is hozzájárul, hogy a tanulók negatívan viszonyulnak az iskolához. Gyakori, hogy osztályon belül kisebb csoportok jönnek létre és kialakulhat a rivalizálás, ha erős személyiség található az adott gyermekcsoportban. A „másság” elutasítása is általános feszültségforrásként folyamatosan jelen van. A vagyoni különbségekből adódó kirekesztés is igen gyakori eset. A kirekesztést elszenvedett gyerekek különböző módon reagálhatnak társaik viselkedésére. Van, aki inkább a háttérbe húzódik, azonban az elfojtott feszültség néha egyáltalán nem várt következménybe torkollhat. Vannak, akik kiállnak a maguk igazáért, ami újabb konfliktushoz vezethet. Az agresszív úton levezetett konfliktusok is egyre gyakoribbak az iskolákban. Sajnos a mai felgyorsult világban rengeteg agresszív mintát tapasztalhatnak a tanulók a környezetükből és a média közvetítéséből. Ezenkívül még számos tényező létezik, amely szerepet játszik az iskolai konfliktusok kialakulásában, emiatt is fontos dolognak tartom a pedagógus felkészültségét és kooperativitását a feszült helyzetek megoldására.