OFOE | Nyomtatóbarát oldal: A hallgatás ára
2005. november 9.
: Háttér

A hallgatás ára

Előzetes a Fordulópont 29. számából

Megszokhattuk már, hogy a Fordulópont című folyóirat mindig egy-egy fontos, gyermekkorban gyökerező pszichológiai, nevelési, társadalmi témát jár körül. A legújabb szám írásainak zöme a gyermekpszichiátria által 1934 óta önálló betegségként számon tartott szelektív mutizmussal foglalkozik.

Sarkadi Borbála – Kóri Márta: (Sz)elektív mutizmus

„A klinikai kép igen változatos: általában az a jellemző, hogy a gyerek csak otthon, a családtagokkal beszél, az iskolában vagy az óvodában nem. Emellett számos variáció létezik: van olyan gyerek, aki csak a közvetlen családtagokkal beszél, de a tágabb családdal már nem. Van, aki idegen jelenlétében a szűkebb család tagjaival sem beszél. Van, aki az iskolában/óvodában nem beszél sem a felnőttekkel (ez a gyakoribb), sem a gyerekekkel, de van olyan is, aki ugyanezekkel a személyekkel az iskolán kívül igen. Van, aki suttogva hajlandó beszélni, a számára félelmetes helyzetben is, viszont alig van kapcsolata a környezetével, és van, aki teljesen szótlanul ugyan, de megpróbál jelzésekkel kommunikálni. Általánosságban tehát kimondhatjuk, hogy a mutizmusban szenvedő gyerek: 1. otthonától távol nem beszél, legkevésbé az iskolában; 2. (az iskolában is) inkább a társakkal beszél, mintsem a felnőttekkel, és 3. legkevésbé ismeretlen felnőttekkel hajlandó beszélni.”

Dr. Bárdos Katalin: „Neked már nem is kell, hogy szájad legyen”

„Erika egy hónapja jár óvodába. Egy jó légkörű vegyes életkorú csoportba került. Óvónői kedvesek. Erika nem szól senkihez, a csoportban leginkább egyedül játszik. A gyerekek közeledését elfogadja. Mivel azonban nem szól hozzájuk, csoporttársai egy idő után otthagyják őt, így Erika megint magára marad.

Az óvónők szerint Erika kedves, visszahúzódó kislány. Azt gondolják, hogy nehezebben szokja új környezetét, társaival és velük csak emiatt nem beszél. Mikor felajánlom a pszichológusi segítséget, azt mondják: Várjunk, hátha oldódni fog.

Mégis kérem, jelezzék a szülőknek, hogy szerintem szüksége van Erikának pszichológusi segítségre. Az első megbeszélésre az apa hozza kislányát. Az édesanya kisebbik gyermekével otthon maradt. Az apa közvetlen, barátságos ember. Érzi, hogy kislánya nem-beszélésének pszichés oka van. Amikor megpróbáljuk a tünet kialakulását megközelíteni, nem kapunk értelmezhető anyagot. Az apa elmondja, hogy Erika kicsit makacs, önfejű. De ezt a szülők jól kezelik, és a kislány szeretetteljes családban él. A beszélgetésünk vége felé derül ki, amikor az apától azt kérdeztem, hogy volt-e tőlük Erika valamilyen okból távol, hogy két éves volt a kislány, amikor a szülők nyaralni utaztak. Erika ez idő alatt a nagymamánál volt. Az apát emiatt még ma is bűntudat gyötri. A pszichológiában ezt a jelenséget »elektív mutizmusnak«, azaz részleges némaságnak nevezik.”

Vitai Katalin: „Mondanám, de...”

„Négy évvel ezelőtt kezdődött.
Leendő elsőseinket vártunk tanévnyitóra. Érkeztek is szépen sorban, tágra nyílt szemekkel nézegettek körbe-körbe, természetesen szüleik biztos kíséretében. Peti eleinte fel sem tűnt nekünk. Pár hét elteltével a többi gyerek felszabadult viselkedése mellett az ő változatlan csendessége már szembeötlő volt. Tette, amit kértünk tőle, de nem kereste társaságunkat. Ha megszólítottuk, csak nézett ránk, de nem szólalt meg. Kérdéseinkre alig-alig látható fejbiccentéssel jelezte az igen-t és a nem-et.

Hangját csak olvasáskor hallottuk. Hibátlanul, megfelelő tempóban olvasott, de nagyon halkan, szinte suttogva. Ha problémája volt egy feladattal, kihozta a füzetét vagy a könyvét, és ujjával rámutatott a problémás részre. Magyarázatom közben figyelmesen hallgatott, majd az »Érted? Most már fog menni?« kérdésemre apró bólintással reagált. Aztán a helyére ment, és hibátlanul befejezte a feladatot. Leckeírás közben álmodozónak tűnt, időnként a fal egyik pontját szemlélte merengve, néha engem nézett. Ha ránéztem, azonnal elkapta a tekintetét, nem kereste a kontaktust, nem mosolyodott el.”

Tartalom

Szávai Ilona
A hallgatás ára?

Sarkadi Borbála – Kóri Márta
(Sz)elektív mutizmus

Dr. Bárdos Katalin
„Neked már nem is kell, hogy szájad legyen”

Danon-Boileau, Laurent
A gyermek, aki nem beszélt

Vitai Katalin
„Mondanám, de...”

Szvetelszky Zsuzsanna
Interpasszív

Miller, Alice
Az erőszak megöli a szeretetet

Ksuz Szilvia
A csend hangjai

Knevel, A.G.
Szelektív felháborodások

Dr. Bárdos Katalin
Értelmezett képek

Gonda Zita
Mozart, Einstein, Julius Caesar és én...

Pektor Gabriella
Gyermek és mozgás

Varjó Emese Dóra – Gökhan Pamuk
Szigetvilág 2005

Meseíró pályázat
Aki tudja, mesélje!

Fordulópont
A PONT Kiadó folyóirata

Megjelenik évenként négy szám, kötetenkénti ára: 630 Ft.
Éves előfizetési díj 2000 Ft.

Felelős szerkesztő: Szávai Ilona

Megrendelhető a PONT Kiadó címén: 1300 Budapest, Pf. 215.
E-mail: rendeles[kukac]pontkiado[pont]hu
Fax: (1) 368-8058
Honlap: http://www.pontkiado.hu/fordulopont