OFOE | Nyomtatóbarát oldal: MI – 6. (Egy ofő naplójából)
2014. december 22.
» Hozzászólások (0)
: Gyakorlat

MI – Egy ofő naplójából

6. Kis karácsony, nagy karácsony...1.0

2014. december 12.

A héten már muszáj lesz az iskolai karácsonyi műsorral kicsit intenzívebben foglalkozni. Ebben az évben a felsősök nyerték ennek lehetőségét, Z. bácsi bevállalta.

A projekt alapja a „Légy jó...” Z. bácsi hetek óta készíti a fotókat, filmrészleteket, keresi és megtalálja a megfelelő effekteket, vágja... Zs. néni gyúrja a dalt a nyolcadikos K.-nal, aki szólót fog énekelni, természetesen élőben.

A témaválasztás oka nem más, mint az, hogy egy kollégiumban játszódik a történet. És mint tudjuk, mi is kolesz vagyunk. A kiragadott részlet pedig a lutrival kapcsolatos történések.

Szerepek kiosztva, próbálkozunk a szöveg tanulásával. Nem egyszerű mutatvány, mert a délelőtti órákra készülni kell, szabadidőnk – mint azt már az előzőekben jeleztem is – szinte semmi. Estére már minden gyerek hullafáradt, inkább valamiféle szórakozásra vágyna, nem szövegtanulásra. A próbák az osztályteremben kezdődnek. Egy darabig ez oké, de a terem mérete, arányai persze köszönő viszonyban sincsenek az előadás helyszínével, a tornateremmel. Oda bejutni? Délelőtt órák vannak, délután sportkörök és külsős sport. A külsősök ideje szent és sérthetetlen, mert azért fizetnek. Marad a kora dálutáni egy-egy óra a saját programjaink terhére, majd este 7-től egy-másfél óra. Nem tudom, van hírértéke annak, hogy este hétkor már mennyire használhatatlanok a kölykök? Ráadásul ebből az amúgy is kevéske időből 20-20 perc elmegy arra, hogy a mobil kisszínpadot előszedjük, összerakjuk, majd a végén szétszedjük, visszavigyük. Hangosítás beszerelése, majd leszerelése, kellékek sétáltatása... Na, mindegy, ez van, ezzel kell beérnünk!

Misi egy szőke, kékszemű, halkszavú negyedikes. A narrátor és a földrajz tanár nyolcadikos. A többi szereplő pedig a hetedikes kis drágák közül nyolc. Az egyik középiskolás is vállalta a közreműködést.

Ha valami csoda folytán mégis sikerül megtanulni a szöveget, nna akkor, óriási durranás lesz ebből, akárki meglássa! ☺ (Ígérem, nyilvánosság képesség esetén felteszem majd a felvétel linkjét.)

Gyűrjük a dolgot, még minden nehézség ellenére élvezik a próbákat. Sok időnk nincs, mert jövő héten szerdán ősbemutató. :)

Közben azért időnként csinálunk mást is. Például tanulunk, mert a számonkéréseket azért nem ússzuk meg. Újabb és újabb megrendítő erejű gyomrosok érkeznek, ahogy haladunk előre a tananyagban. Szinte mindegy, hogy melyikről beszélünk. Elképesztő mennyiségű és minőségű „tudományt” kéne elsajátítani.

A heti kedvenc: magyar irodalom, Arany János. Oldalakon keresztül nyomja a tudnivalókat a könyv. Van ott minden. Petőfival való barátság, Őszikék, munkahelyek, és sok-sok „fontos” dolog. Csupa olyan, és főleg úgy, hogy még véletlenül se keltse fel a gyerekek érdeklődését. Az oldal tetején két mondatban az életrajzi adatok.

Házi feladat: írj Arany életéről vázlatot! Jaaaaaaaaaaaaaaaajjjjjjj!!!! A mi gyerekeink, akik mindenféle diszekkel küzdenek! Olvassanak el úgy 8-10 oldalt, hogy abból használható vázlat legyen! Ááááááááááááá!!!!! Persze, kiírhatják a fejezetcímeket is, de az nem vázlat! Az tartalomjegyzék.

Értem én a kollégámat, aki nem mellesleg az ofő is. A félév lezárásakor elmegy babázni. Az a legnagyobb gondja, hogy mit fog szólni az utódja. Attól szorong, hogy mindent muszáj kinyomni a kölykökből, mert az új majd azt gondolja, hogy ő nem tanított rendesen. És képtelen vagyok elhitetni vele, hogy az új ember tudni fogja, hogy a mi gyerekeink döntő többsége nem problémamentes. Minden igyekezetem ellenére hajthatatlan! Így aztán abban a három osztályban, ahol ő tanít, most beledöglünk a tananyag elsajátításába! És ez három tárgyat is érint: irodalom, nyelvtan, töri.

A magyarul alig beszélő M. se panaszkodhat! A magyar órákat a másodikosoknál tölti. A kolléganőm pedig egy varázsló! Csodát képes tenni úgy, hogy közben persze a saját (baromi nehéz) osztályát is tanítja. Legutóbb a sarkvidékek földrajzát sikerült megtanulnia M-nek. G. néni iszonyú mennyiségű időt, energiát, szakmaiságot tesz ebbe a dologba! Nincs ötletem, hogyan tudnánk ezt meghálálni neki. És az eredmény? A földrajzszakos fanyalog. Mert ő látja, hogy mennyi munka van emögött, de M. nem érti a kérdéseit, nem tudja visszaadni a tanultakat. Mi vaaaaaaaaaaaan????

Állítólag kapunk mindenféle tankönyveket, olyanokat, amiket kifejezetten a kínai gyerekeknek találtak ki. Azoknak, akik valamikor Magyarországra jöttek, tankötelesek, de nem beszélik a nyelvet. Kíváncsi vagyok, mit szólnak majd a kollégák, ha más tankönyvből kell számonkérni M-t. Gondolom, majd morognak! Pedig a differenciálás nem új találmány!

Azért ezt a hetet is túléltük! A jövő hét megint drámai lesz, de aztán jön a szünet!

Szóval, a jövő hét menetrendje:

Hétfő, kedd: próba, próba, aztán még egy kevés próba. És bónuszként még mindig csak a próba. És amikor nem próbálunk, akkor tanulunk, mert ugye nem a karácsonyi műsorért járunk iskolába. Szóval, okosodunk is.

Kedden két próba között osztálykarácsony, szerdán iskolai karácsony, ősbemutató, csütörtökön az a már többször emlegetett „Angyalkák karácsonya”, pénteken még egy technika dolgozat a fiúknak (csak azért, hogy érezzék a törődést), majd ebéd után kitör a téli szünet.

DZS

--