http://www.osztalyfonok.hu Utolsó 20 hozzászólás hu-HU http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=816#k1733
"Az Iskola a határon bizony sok szempontból határvonalat jelent. (...) Határvonalat jelent az erkölcsi értékrendben azon fiatalemberek számára, akik kisgyerekként, még tétova, talán sírós kisfiúként bekerülnek egy intézménybe, és onnan érett, edzett, erkölcsükben, testben, lélekben, tudásban megedzett férfiként távoznak." (2010.06.28, idézet a parlamenti ülés jegyzőkönyvéből)

Államtitkár asszony így értelmezte Ottlik regényét. Stimmt. Ha másból esetleg nem, ebből minden, ismétlem, MINDEN sejthető.

Bocs.]]> Fri, 3 Sep 2010 20:53:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=815#k1732 Köszönöm!]]> Mon, 30 Aug 2010 17:46:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1730 Mon, 30 Aug 2010 11:20:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1729 Az integráció az én nézetemben elfogadást jelent - semmi köze oktatáshoz vagy más területhez- Emberi magatartáshoz, erkölcshöz, toleranciához annál inkább!

Juli, ha megírtam a posztot, küldöm, mert megér "egy misét"!]]> Sun, 29 Aug 2010 19:17:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1728
Igenis van különbség a romagyerekek és az értelmi fogyatékosok integrációja között!
1. Nem minden roma gyerek fogyatékos!
2. Az integráció csak egy divatos szlogen. Engem pl. senki ne akarjon integrálni sehova. Van identitástudatom, és ha nem sértik meg, jól érzem magam a bőrömben. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Abban segítsenek, hogy megtaláljam a helyem a világban, ne pedig egy ketrecbe akarjanak belegyömöszölni. Volt már erre példa a történelemben bőségesen, a következményeit Ti is tanultátok.

Juli!
Az integráció sokfélét jelenthet, én az integrált oktatásban vagyok jártas. Tehát általában beszélni erről a témáról nem lehet. Szerintem!]]> Sun, 29 Aug 2010 13:15:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1727 Sun, 29 Aug 2010 12:07:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1726 Én nem látok különbséget a romagyerekek és a fogyatékos gyerekek integrációja között.Ugyanazok jellemzik mindkét csoport integrációját. Röviden, a teljesség igénye nélkül:
- mindkét réteg jelentős deficittel indul
- a legtöbb fogytékkal élő gyermek pontosan olyan mostoha körülmények között él és nevelődik, mint a cigánygyerekek - ilyen szempontból én csak megsegítésre váró emberkéket látok
- mindkét esetben anyagi érdekek húzzák és taszítják ide-oda a gyerekeket, közben elvész a gyerek
- nincsenek kiépülve a segítő rendszerek vagy rosszul működnek, vagy megvan kötve a kezük
- új intézménytípusok jönnek létre vagy más, meglevő intézménytípusok kénytelenek felvállalni a feladatot, amelyek nem tudják jobban betölteni szerepüket, mint a régiek (a fogyatékkal élők esetében ezeket építik le)
- a pályázatok, támogatások nem vagy alig jutnak el azokhoz, akikhez kellene, akkor se biztos, hogy arra használják, amire valóban szükséges lenne, vagy nincsenek egyáltalán
- A gyerekek integrációjának és felzárkóztatásának folyamatában több lépcsőfok is kimarad, úgy akarunk lépni, hogy közben ugrani kellene a célok érdekében - már a gyerek megszületése után ott kellene lennie a családsegítő szolgálatnak, védőnőnek stb.
- nincs elég képzett szakember, a normarontás ellenben általános jelenség az oktatásban is - minden szintjén
Lehetne folytatni, de a probléma azonos. Azt állítom, hogy ezeknek a problémáknak megoldója csak az óvodában,iskolában levő pedagógus lehet (ne), ha alkalmas lenne rá. Sajnos, mint a tapasztalatok mutatják, a legtöbb esetben nem alkalmas. Jó lenne magunkkal szemben is kérdéseket megfogalmazni:
- fel vagyunk-e készülve az osztályunkba kerülő gyerekek szocializációs hátrányaiból adódó problémák leküzdésére?
- Ismerjük és alkalmazzuk-e ennek érdekében a modern pedagógia eszközeit: differenciálás, koopratív munka,szabadtanulás stb? Ha igen, akkor valóban tudjuk-e használni ezeket - vállalva a vele járó "túlmunkát"?
- Megvan-e bennünk az akarat,a döntés, hogy valóban szeretnénk segíteni a gyereknek és valóban tesszük-e?
STB.,stb.
Ha ezeket ma egy tantestületben felteszed, a jóesetben meghallgatják és nem történik semmi, rosszabb esetben veled lesz problémájuk és ugyanúgy nem történik semmi és ahogy Rita esetében meg még tudnék sorolni konkrétan még tucatnyit: te leszel a bűnös, az üldözendő, mert ilyen kérdéseket mersz feltenni.

Mikor elolvastam Géza könyvét, a Kiútkeresőket, akkor azt mondtam magamban: jé, ez íródhatott volna az én gyerekeimről is. És tényleg.]]> Sun, 29 Aug 2010 09:12:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1725 segítetek? lehet itt még segíteni? ki mulasztott, kik mulasztottak?
2. Nem lehetne összehangolni az oktatási intézmények pótvizsgáztatását? arra gondolok, hogy az általános iskolában mondjuk augusztus 15-20-ig, a középfokú oktatási intézményekben meg augusztus 21-25-ig. van ennek valami akadálya?
A középiskolák a mi térségünkben sokszor találkoznak azzal, hogy a 8. osztályos gyermek még ilyenkor pótvizsgázik, és így a középiskolák bizonytalanok az osztálylétszám kialakításánál, annál is inkább, mivel sok szülő a középiskolában osztályt ismétlő gyermekének is ilyenkor akar iskolát váltani. ez csak a mi térségünkben probléma?]]> Sat, 28 Aug 2010 20:28:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1724 Az integrációba bekerülő értelmileg sérült gyerekeknek a normál iskolákban esélyük sincs arra, hogy akár csak egyetlen egyszer valamiben ők legyenek a legjobbak, legügyesebbek. Ha valamivel, hát ezzel végleg meg lehet nyomorítani őket és a családjukat is. Vannak persze kivételek, nekem is volt ilyen tanítványom, de a számuk annyira elenyésző, hogy nem indokolja a rendszer fenntartását.
Örülnék, ha erről a témáról vitát indítanátok, mert mondanivalóm nekem is lenne bőven!]]> Sat, 28 Aug 2010 14:35:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1723 Sat, 28 Aug 2010 11:43:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1722 Sat, 28 Aug 2010 10:28:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1721 Amíg az "anyagi" eszközök döntik el, hogy egy gyermek értelmi fogyatékos vagy sem, addig kár itt mindenről beszélni.
Azért egy konkrét példát mondanék: az (enyhe értelmi fogyatékosok)SNI-a gyerekek száma a gyógypedagógiai iskolákban (kisegítő) drasztikusan csökkent az elmúlt években (nálunk 120-150-ről 50-re), addig a velünk egy épületben levő többségi iskolában a tanulók majd fele SNI-a, SNI-b gyerek. "Természetesen" ott nincs gyógypedagógus alkalmazva, fejlesztő pedagógus se nagyon. A mi iskolatípusaink, úgy látszik, szép lassan elsorvadnak az "integráció" jegyében. Az senkinek nem tűnik fel, hogy ezt már megjátszotta néhány ország (pl az olaszok), akik megszűntették az iskoláztatásnak ezt a fokát, majd kétségbeesetten próbálták visszaállítani. Olyan ez, mit a 80-as években a bölcsőde bezárások, most meg kétségbeesetten és sűrgősen próbálják visszaépíteni - persze sokkal többért, mit, amit nyertek annak idején. Azt gondolom, hogy össze-vissza kapkod az ország, egymással ellentétes, de legalábbis így is- úgy is értelmezhető törvények vagy éppenséggel rossz rendeletek kuszaságában elvesznek a gyerekek.
Nagyon jó lenne, ha végre ezek meghozatalába beleszólhatnának azok is, akik valóban ott állnak a végeken "egyszerű" pedagógusként, akik valóban értenek hozzá a gyakorlatban és nem csak elméletben, mert e kettő ritkán fedi egymást.Mert akkor ez a pedagógus el tudná mondani, hogy nem szabad 25 fős osztályba 8 SNI-s gyereket "integrálni" - persze így nagyobb a normatíva - köztük 5 SNI-a, egy mutista, egy autisztikus, a többiek magatartászavarosak és minden dis-es problémával rendelkeznek.
Addig meg ül az autisztikus (vagy autista??) gyerek nyolcadmagával a többségi iskola 25 fős osztályában: órán csak pörgeti ujjai között a ceruzáját,néha tagolatlan üvöltésben tör ki, míg társa, a mutista kislány évekig meg sem szólal - nem is fog, mert a tanító nem ért hozzá, a szerencsés esetben adott heti 1 óra fejlesztés meg nem elég és a tanító kétségbeesetten nézi csak, mert nem tud vele mit kezdeni. Tényleg ez az integráció?]]> Sat, 28 Aug 2010 07:52:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1720 Nálam: pedagógiai-szemléleti-módszertani, szociális: család, utca, település, kisközösség, fenntartó: elkötelezettség, támogatottság, törvényi háttér: számonkérhetőség, differenciálhatóság, elérhetőség szolgáltatásban, támogatott szolgáltatás és fizető képes szolgáltatás egyaránt.
méltányosság: a jogosultságok odaítélésének megszerzése kapcsán.
Ki a szegény? Boldogok a lelki szegények? Polcz Alain is tudna a gyógyíthatatlan beteg gyermekekről ma idevalót mondani. Ki a pedagógialag javítható és ki nem? Kinek az érdeke egy családban gondozott halmozottan fogyatékos gyermek törvény szerinti integrációja és kényszerű fejlesztése: vizsgáljuk már felül az SNI kódokat! ne szégyeljük már bevallani, hogy a szakma tévedett. Vagy akitől már átvettük a kódokat, korábban tévedtek, és a mai viszonyok között normatíve nem, intézményesülve meg pláne nem alkalmazhatók. Pláne nem általánosan: szegregáció, integráció, családi gondozás, anyagi eltarthatóság, otthoni ápolás, intézményi keretek.
szerintetek?
]]> Fri, 27 Aug 2010 21:43:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1719 Fri, 27 Aug 2010 21:15:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1718 Fri, 27 Aug 2010 18:57:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1717 több példát tudnék hozni a gondozottaim közül, milyen anomáliákon mennek keresztül, amelyben úgy éreztetik velük, hogy szülői felelősség,: pedig a rendszer hiányosságait projektálják rájuk, megoldási módként, felelősként megnevezne a szülőket. fellebezni segítek, együttműködő jegyzőt győzök meg, ne índítson szabálysértési eljárást, tankötelezettség okán. talán erről is nyithatnánk egy külön fejezetet, ezen a honlapon. Kérlek Zöldbéka indítsd, konkrét esetek nagyon tanulságosak lennének, és talán általánosíthatóak is.
próbáljuk meg!
nem csak a halmozottan hátrányos helyzetű a szegény, de lehet boldog is, ha a törvényalkalmazás joghézagaiban eligazodni nem tudó "szakemberhez" kerül egy-egy ember dolga.
Kedves Juli, mehet?
]]> Fri, 27 Aug 2010 17:32:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1716 Wed, 25 Aug 2010 14:41:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1715 Persze legjobban annak a kommunikálása idegesít, hogy minden rendben van, a hangzatos szlogenek szintjén élik meg a pozíciókat, és nem törődnek vele, hogy a gyakorlat teljesen más képet mutat.
És hiába a sok szakértői vélemény, kutatás, adat, NEM VÁLTOZIK SEMMI. Sem ennél a kormánynál, sem az előzőnél.Csak fejlesztési tervek vannak, frázisokkal, és persze az ezt segítő rendszer, aminek a legfontosabb célja megfelelni ennek, igazolni ezt, mindenáron, akár csúsztatások árán is. Mikor fog a politikai vezetés szakmai szempontokat is figyelembe venni? Nem tudom. Mindig reménykedek. Most, a helyi választások előtt is. De nem vagyok túl optimista.
Bár most okos emberek azt mondták nekem, túl gyors vagyok, túl nagyokat akarok lépni,ezt nem lehet ilyen gyorsan, stb...Lehet. De megvan az okom rá. Már nagyon elegem van.]]> Wed, 25 Aug 2010 08:11:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1714 finanszírozás: intézményi társulások: polgármesterek által képviselt társulási tanácsok döntik el, hogy pl: x számú település pályáz-e pszichológusi létszám bővitésre vagy sem. Valyon járda, homlokzatok , virágok, szökökutak látványosabb beruházás-e az amúgy is elöregedő lakosságú, településeken vagy a gyerekek életébe történő hosszú távú tőke befektetés az érték. megjelenik-e akként a döntéshozó képviselő testületek előtt, akik elé a társulási tanácsok határozatát, bizottságokba tömörült (költségvetési, oktatási, pénzügyi stb. az oktatási törvény is szól a társulási tanácsokról, érdemes beleböngészni, milyen demokratikusnak tűnik, csak az a baj, hogy a demokratikusan választott pozicióban ülő döntéshozók nem biztos, hogy szakember gyanánt választódtak be) polgármesterek hozzák.
Kedves Nóra, megint igazad van: egyéni érdek megjelenik a politikai generált szükségletben, kommunikáció média és mindjárt el is hiszik az emberek, ha több csatornán ezt hallják egy hétig, kialakul a közvélemény, mert máshonnan nem kényelmes tájékozódni, hogy ez így vagy ,másként van: ki is alakult a politikai közvélemény! Lemérik, publikálják, esetleg népszavazzák: tabuként elfogadjuk a következő választásokig. meddig?
ui: Gyermekjóléti szolgálatok alakítása született gyermeklétszámhoz van kötve: 700 gyerek. mellékesen megjegyezve az esetszám, ha jelzőrendszer minden tagja jól működik nagyon magas: na nem ez alapján létesítenek új munkakört a szolgálatoknál.
új magyarország fejlesztési terv 2007-2013. érdemes elolvasni: szép. És: ????
stb., stb. stb.....]]> Tue, 24 Aug 2010 23:27:00 +0100 http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=814#k1713 Nekem meggyőződésem, hogy e nélkül az integráció, a felzárkóztatás nem vezet eredményre, akármilyen csudatáblával, módszerrel tanít az iskola... Hát mégha a csudamódszer is sántít...Össze kell kapcsolni a területeket, erősíteni egymást.
Sajnos, ez a döntéshozókat nem érdekli. Helyette maximum azt látom, hogy úniós pénzekből, a meglevő rossz rendszer mellett, annak hibáit pótolandó próbálgatnak új intézménytípusokat, pl. Biztos Kezdet Házak, Tanodák,stb. amik azt a munkát végzik, amit az iskola, óvoda, családsegítő stb. nem végez el, pedig az ő dolga lenne...És persze az állam fenntartja azt is, ami nem működik jól. Emezek meg gyűrik, ameddig a támogatás tart, aztán vége.
Zsuzsinak meg a pedagógusokkal kapcsolatban van teljesen igaza. A jó szakemberen múlik minden. Vagy a jó emberen.. mert minden más megtanulható.]]> Tue, 24 Aug 2010 21:43:00 +0100