OFOE a Facebook-on
Címkék

oktatáspolitika

Sok mindenben nem értünk egyet a kollégáimmal, de abban igen, hogy az iskola a diákokért van. És nem fordítva. Sok mindenben nem értünk egyet, de abban igen, hogy emberséggel, lelkiismerettel, együttérzéssel kell dolgozni értük. Ha kiállunk értük és mellettük, talán az oktatásirányításban is megjelenhet végre az emberség és megjelenhetnek az úgy nevezett "pedagógiai szempontok". Mert az iskola nem hivatal (Sulyok Blanka).

És mi van a létminimum alatt? Hiány. Mindenből. Most nem a nagy dolgokra gondolok, nem az igazán fontosakra, mint például a lakás, az élelem, a ruházat, hanem azokra a jelentéktelen dolgokra, amelyeket általában észre sem veszünk, hiszen annyira természetes, hogy vannak, csak bele kell nyúlnunk valamelyik fiókba az éppen szükséges apróságért, egy igazolványtokért, egy kulcstartóért, vagy egy Aszpirinért. Ezek a kicsinységek biztonságot adnak, kényelmesebbé teszik a napjainkat, díszítik a szobáinkat, berendezik az életünket. Emberivé és élhetővé teszik a mindennapokat (Gyulai Zsuzsa).

Szégyellem, hogy Lázár pont az én városomban, édesapám egykori szószéke mellett fogalmazta meg kormánya álláspontját arról, kiket tart az oktatás legfontosabb szereplőinek. Nem tett mást, csak definiálta a mindenki által ismert gyakorlatot. Egy olyan iskolában, ahol nem először járt, ahol megfordult már Balog Zoltán, Czunyiné Bertalan Judit, talán még Orbán Viktor is. Elgondolkoztató, hogy egyiküknek sem jutott eszébe száz métert sétálni, hogy állami főpapként, lévitaként legalább egy pillantást vessen hulló vakolatú állami iskolámra... (Achs Károly)

"Bakó, ügyes légy - órjást vesztesz el" (A gimnáziumok kivégzéséről) "Egymás terhét hordozzátok" (Gal 6:2) Azt beszéli már az egész város "Mert hogy az iskolaügy végtelen dimenziós"

Egy 16 éves fiú mesélte nekem az alábbi történeteket az elmúlt másfél év során. Lassan és fájdalmasan törtek elő belőle a vallomások, amelyekből kirajzolódott az a kegyetlen gyerekkor, ami olyanná tette, amilyen. Már 16 éves, a felnőttkor küszöbén (törvényeink szerint nem is tanköteles). De még csak 16 éves, előtte az élet, de vajon milyen élet? (Gyulai Zsuzsa)

Túlélni a nyolcker közepét

Elismerjük, hogy a jelenlegi kormány rendelkezik a közoktatás irányítása felett. Sajnos azonban azt látjuk, hogy ez a kormány sem az általunk képviselt alapértékeket, sem az általunk javasolt gyakorlati formákat, eszközöket nem hajlandó átemelni, befogadni, megvalósítani. Amíg ez így van, addig nyomást fogunk gyakorolni rá (Tanítanék Mozgalom).

Még nem kezdődött meg a tanév. Még csak a szaga érződött. A sok éve használt, s mit tagadjuk, kissé büdös könyvek szaga, ahogy válogattunk az iskola könyvtárában. Ott álltak már osztályonként kupacolva, nevenként válogatva az újak is. Ezekhez raktuk a még csak részben oszlásnak indult "tartósakat" Az egyik asztalon hat kötetre eloszló tíz kilónyi papír álcázta magát: puha kötésű könyveknek látszottak. Csak a szagukat, a műanyagszagot, azt tudnám feledni! A tartalom azonnal feledhető. (Szabó Anna).

Címkék:
   

Különös dolog egy pedagógus-mozgalom tagjaiként épp a nemzetgazdasági miniszterhez fordulni. De nincs mit tenni, ma Magyarországon a szakképzésben tanulók és tanítók sorsáról bizony a Nemzetgazdasági Minisztérium dönt. Nincs más választásunk, mint nyílt levelet írni, hiszen ma Magyarországon az oktatási rendszer (is) olyan mértékben hierarchikus és bürokratikus, hogy egyetlen esélyünk csakis a nyilvánosság lehet. Az "alulról jövő" szakmai érvek amúgy nem számítanak.

Kapcsolódó anyag a tanitanek.com-on A nyílt levél a Facebook-on

A Civil Közoktatási Platformot növekvő aggodalommal töltik el azok a már megvalósult, illetve tervezett oktatásigazgatási döntések, amelyek általában a szakképzésben, illetve legutóbb specifikusan a szakgimnáziumi képzés területén születtek. A változások nagy részének irányát, a konkrét intézkedések többségét a szakképzés formálódása, a leendő szakemberek színvonalas képzése iránti igények szempontjából alapvetően problematikusnak tartjuk.

Ezek pozitívumok, de persze, csak féleredmények, úgyhogy bőven van még tennivaló. Értelmetlen és igazságtalan, hogy azokra nem vonatkozik az automatizmus, akik "önszántukból", azaz az adott évben még nem kötelezően jelentkeztek minősítésre, és nem kaptak a sikeres minősítéshez elegendő százalékot (Nagy Erzsébet, PDSZ).

Szóval, ez az első lépés. Hogy ki kell mondani. És már nagyon sokan kimondtuk, és egyre többen ki fogjuk mondani. A katarzis pedig az ember lelkében különös távlatokat nyit. Például ráébred arra, hogy az esélyek és a veszélyek latolgatása helyett egyszerűen csak hallgatnia kell a lelkiismeretére. Miért? Nincs logikus, ésszerű, politikus válasz. Csak. Mert nem lehet másképp. Lelkünk és személyiségünk egészsége ezt kívánja (Sulyok Blanka).

Kockás tanévzáró Radikális üzemmódra vált a Tanítanék Mozgalom

Szombaton (2016.06.12.) lezajlott a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform által szervezett kockás tanévzáró. Annak ellenére, hogy a helyszínen hatalmas felhőszakadás támadt, több ezer tüntető kitartott a rendezvény végéig. Íme az Introblog videója az eseményről.

Kockás tanévzáró

Június 11-én 15 órakor országos "Kockás tanévzárót" tartunk Budapesten a Várkert-bazárnál. A rendezvény a Március 15. téren indul 14 órakor, majd az Erzsébet-hídon átvonulva közelítjük meg a színpadot. A budapesti eseményhez több vidéki helyszín is csatlakozott: június 11-én délután 3-tól demonstrációk várhatók Miskolcon, Pécsett, Nyíregyházán és Győrött is. További helyszíneken is folyik az egyeztetés. Információért, kérjük, forduljatok a helyi PSZ és PDSZ képviselőkhöz (Tanítanék Mozgalom).

A szakképzésben tanul a magyar fiatalok két harmada. Ha elveszik a tanítványaink jövőjét, az ország jövőjét is elveszik. Ez nem praktikus. Nem szakszerű. Nem gazdaságos. Nem igazságos. És nem emberséges (Sulyok Blanka)

Cinkos, aki néma Kozmaköltészet, friss forgácsok

A Civil Közoktatási Platform szervezetei összefoglalták a közoktatás akut problémáinak orvoslásához elengedhetetlen azonnali intézkedéseket, melyek nem igényelnek hosszabb előkészítést. Ezen intézkedések mindegyikét szükséges haladéktalanul meghozni azért, hogy a soron következő tanévben érvényesüljenek, és hogy az érintett diákok érdeksérelme elkerülhető legyen.

Lelkes és szkeptikus hangok egyaránt övezik a "miskolciak" kezdeményezését. Ez az, végre történik valami, így tovább, veletek vagyunk - olvasható az optimisták internetes kommentjeiben. Na igen, egész csinos számok tűnnek fel a frissülő hírekben, főleg ahhoz képest, hogy mondjuk a pedagógusok etikai kódexének "demokratikus érvényre jutása" előtt mindössze hatvan pedagógus érezte úgy, hogy hozzá kell szólnia a dologhoz (Sulyok Blanka).

Sulyok Blanka: Etikus izzók Hanczár Gergely: "Az nem lehet, hogy annyi szív..." Maradj nyugodt. Lehet.

December 1-én került nyilvánosságra ifjúság aktuális helyzetéről készült jelentés Miből lehetne a cserebogár? címmel (szerkesztő Nagy Ádám). Az egész kötet letölthető és szabadon terjeszthető. Honlapunkon az oktatásüggyel foglalkozó részletet adjuk közre. E fejezet szerzője Salamon Eszter.

[...] a pedagógusokat és az intézményvezetőket olyan rendszeres egyéni és csoportos önértékelésre kötelezik, aminek eredményeit az Oktatási Hivatal központi adatbázisában tárolják majd. Az új szabályok lényegében [...] központi adatbázist hoznak létre, amelynek céljairól és az adatkezelés korlátairól az erről szóló jogszabályok alig mondanak valamit. A homályban hagyott szabályozás alapján törvénysértő módon zajló rendszeres központi ellenőrzés és maga az adatbázis a pedagógusok alkotmányos jogainak sérelmét okozza.

A honlapunkon induló sorozat a TEMPUS Közalapítvány Iskolavezetők a méltányos oktatásért című kötetének egyes fejezeteiből közöl részleteket annak reményében, hogy a látogatóinkban kedvet ébresztünk a teljes szövegek megismeréséhez. A kötetek interjúi által megteremtett párbeszédek közérthető formában járják körül az oktatás világának aktuális kérdéseit, azzal a céllal, hogy a tanítás, a felnövekvő generációk nevelése, de leginkább a tanulás iránt elkötelezett szakmabeliek és laikusok tájékozódását segítse.

Iskolavezetők a méltányos oktatásért

Az integráció ma a társadalom egyik legsúlyosabb problémája. A megoldásra való igény egyre erősebb, mivel a problémák lassan kritikus méreteket öltenek. A hatósági eszközök túltengése, az egyre szélsőségesebb megoldások körvonalazódása nem fog megoldást hozni. Csak a pedagógia teremthet sikeres integrációt. Nemcsak a gyerekeknél, hanem a szüleiknél is, akik úgy nőttek fel, hogy az iskola nem tudott valós tudást, fejlesztést adni nekik. (L.Ritók Nóra)

A kormány minősítési rendszerének köszönhetően talán soha nem volt a pedagógustársadalom olyannyira megosztott, mint most. Van, aki személyes, egzisztenciális okokból, más elvi, morális megfontolásokból döntött úgy, hogy részese lesz-e a rendszernek, feltölti-e a portfólióját, elkezdi-e minősíteni a saját kollégáit vagy sem. (Lévai Julianna)

Az elmúlt tanév krónikája (1-6.) Ártalmas viselkedési sémák a pedagógusok között

Sokszor mondtam már, milyen sokat jelentene, ha eljönnének hozzánk a döntéshozók. Mindenki, aki lehetővé teszi ezeket a folyamatokat. Jönnének ide, és néznék meg közelről, döntéseik következményeit. Tapasztalják meg, hogyan tesznek tönkre sorsokat. Mutassák meg, bizonyítsák be itt, hogy lehet ezt jól csinálni. Nem több pénzből, csak annyiból, mint ami általában rendelkezésre áll. Töltenének itt, köztük csak egy hónapot! Talán akkor megértenék. (L. Ritók Nóra)

Rá kellett jönnünk, tapasztalataink vannak, de érvényességüket elfújták az őszi szelek. A szóba jöhető iskolák egy része maga sem tudja, áll-e majd még másfél év múlva, s ha igen, kiket fogadhat majd, milyen képzést kínálhat nekik. Azt már igen, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókra nem jár többlettámogatás. (Szabó Anna)

A remény az egyetlen bizonyosság Felhők mögül...

A Pedagógusok Szakszervezete holnap, szombaton (november 22-én) demonstrációt tart Budapesten. Találkozó 14 órakor a Széchenyi téren, az Akadémia épülete előtt. Nagygyűlés 14.30 – kor a Szalai utcában, az EMMI épülete előtt.

2014. november 15-én, Budapesten a Kürt Gimnáziumban 18:30-kor sikeresen lezárult a Független Diákparlament alakuló plenáris ülése. Ezzel a történelmileg is legjobb magyar diákhagyományok éledtek újjá. Az ülésről november 16-án bocsátottak ki közleményt.

Független Diákparlament Indul a Független Diákparlament! (magyarinfo blog) Független Diákparlament – ahol a diákok döntenek Indul a Független Diákparlament! Indul a Független Diákparlament! (Propeller) Független Diákparlament (Facebook) Velük lesz az erő?

Szombaton (november 15-én) közölte a Népszabadság Achs Károly A gimnáziumok kivégzése című írását. A szerző engedélyével mi most az írás eredeti, vágatlan változatát közöljük. Mivel az OFOE állandó szerzőjéről van szó, nagyon fontosnak tartjuk, hogy gondolatai az egyesület oldalán is megjelenjenek.

Mostan finom sajtokról álmodom Szegizbajev-bizottság az iskolai erőszakról Osztrák hegyivadászként a nevelésügyi kongresszuson "Reformer a romhalmazon" Csak azért is osztályfőnök... "Mert hogy az iskolaügy végtelen dimenziós" Naiv felvetések az ingyenebédről "Egymás terhét hordozzátok” (Gal 6:2)

Az ellenzék káoszról, a kormány rendről beszél – olvashattuk néhány napja a Népszabadság online felületén. Ez a kettősség végigkíséri az új tanév megnyitását. Bizonyítékul szolgálnak erre a tegnapi és a mai sajtóból kiemelt idézetek. A tanév tehát ellentmondásosan indul. (Szekszárdi Júlia)

A Miniszterelnökségtől választ kaptunk a július 9-én kelt levelünkre a Kárpát-medencei magyar pedagógusok számára szervezett tanfolyammal kapcsolatban. Kicsit késve, de megkaptuk a levélhez csatolt támogatási szerződést is, így már ez is elérhető.

Nyílt levél a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának Adatigénylés az osztályfőnöki képzésről 2014 a külhoni magyar felsősök éve (Facebook)

Rendkívül időszerű, mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket feszeget a beszélgetés. Szó esik benne – többek között – a közoktatás centralizációjáról, a tankönyvpiac megszüntetéséről, a portfólió-készítés anomáliáiról, a különböző társadalmi rétegek, illetve a különböző generációk eltérő szükségleteiről, az irodalomoktatásban rejlő pedagógiai lehetőségekről. Abban a reményben közlünk néhány részletet a kiváló pécsi magyartanárral készült interjúból, hogy minél többen kedvet kapnak a teljes szöveg megismerésére. Ezt pedig nyomatékosan ajánljuk mindenkinek. (Szekszárdi Júlia)

Amit az utolsó években kifejlesztett magában, az a túlélés. Hogy ne ordítsa rekedtre magát. Ne kezdjen el bőgni. Hogy tudja könnyedén venni. Már csak az érdekli, mikor mehet haza. Váltson pályát? Mire? Mihez kezdjen majd’ 50 évesen? Neki kellene valami segítség. Neki, és a hozzá hasonlóknak. Akik nap, mint nap a HHH-s gyerekekkel küzdenek. Nekik nem a turulmadár, vagy a katolikus szabályok szerinti szexuális élet ad kapaszkodót. (L. Ritók Nóra)

A január 25-re meghirdetett Szabad Oktatásért Demonstráción közel 1500 fő vett részt. A szervezők szerint ez a megmozdulás egy tervezett tiltakozássorozat kezdete. A kezdeményezők ezúttal a diákok voltak, de a tüntetéshez több civil szervezet és szakszervezet is csatlakozott. A megjelent sajtóhírek alapján rövid tájékoztatást adunk erről a pedagógusokat közvetlenül érintő eseményről.

"Ez a rendszer alattvalókat termel" Hoffmann Rózsa szerint minden rendben volt "Elég volt!" – Szabad oktatásért demonstráció A szabad oktatásért tüntettek, Hoffmann a meleget választotta Maradt még lendület a diáktüntetésekben? Szabad Oktatást (Facebook)

Azt hiszem, ezzel a problémával rendszerszinten kellene szembe nézni. Nem annak a tanító néninek, aki decemberben letett elém a padra egy kupac érintetlen tankönyvet, és azt mondta: úgy tudom, ti foglalkoztok ezzel a gyerekkel. Tudom, még nem magántanuló, de nem akarjuk itt. Nem bírunk vele. Nem bírok még 23 HHH-s mellett egy ilyennel! Rettenetes, elviselhetetlen. Szófogadatlan, agresszív, mocskos szájú. Kezelhetetlen. Itt vannak a dolgozatok kérdései, ami alapján majd leosztályozzuk. Nem kell bejönnie sem. Elég, ha ti behozzátok a dolgozatokat. Hogy az adminisztráció rendben legyen (L. Ritók Nóra).

Elbúcsúztattunk egy nehéz és eseménydús évet, itt van tehát a hagyományos számvetés ideje. Ezért tekintem át, hogy miként tükröződnek az egyesületi honlapon az elmúlt esztendő eseményei, problémái, gondolatébresztő kérdései. Tematikus rendbe szedtem a tartalmakat, mivel így talán jobban áttekinthető, mintha csupán a kronológiát venném alapul. (Szekszárdi Júlia)

Mit tanultak a demokrácia helyett a mai tanárok az iskolában: paternalizmus és korporativizmust, amit szép szóval diákönkormányzatnak hívnak. A bizonyíték erre, hogy szinte tiltakozás nélkül lenyelik a az őket gyereksorba taszító Nemzeti Pedagógus Kart. Csodálkozunk, hogy csak a pedagógusok legjobbjai tiltakoznak a pedagógus kari kötelező tagság ellen, és kevesen tiltakoznak annak léte ellen is.. Még ők is két évtizedig vígan működtették az iskolákban a diákönkormányzatokat, amelyek semmiben nem különböznek a pedagógus kar működésétől. A diákönkormányzatnak minden gyerek tagja, automatikusan, amint belép az iskolába. (Fóti Péter – Miskolczy Zsuzsanna)

Ki kormányozza a diákönkormányzatot? Párbeszéd a gyerekirodalomról, Summerhillről, a demokratikus iskolákról Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak

Az iskolákban, óvodákban, pedagógiai szakszolgálatoknál, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott iskolatitkárok, óvodatitkárok, dajkák, kollégiumi titkárok, adminisztrátorok, laboránsok, pedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, ügyintézők, akiket összefoglaló néven "nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottként" határoz meg a Köznevelési Törvény valamennyien kimaradtak a béremelésből. Az ő nevükben szólal meg a 149 tagból álló, az interneten összekovácsolódott munkavállalói csoport. A levelük végén felteszik a kérdést: Tényleg ennyit ér a munkánk? Követelésüket jogosnak véljük, ezért közzé tesszük, és teljes mértékben támogatjuk. (Szekszárdi Júlia)

NYÍLT LEVÉL A HÍR TV-NEK ÉS HOFFMANN RÓZSÁNAK …ALATTVALÓK LETTÜNK… MI NEM ALATTVALÓKAT AKARUNK NEVELNI! (PEDAGÓGUSOK NYÍLT LEVELE)

A pécsi Babíts Mihály gimnázium öt tanára nyílt levéllel fordult az oktatásirányítókhoz és az egész társadalomhoz. Sokan éreznek így az országban a pedagógusok közül, ezért fontos, hogy minél többen megismerjék a szakma legkiválóbbjai közé számító tanárok írását.

NYÍLT LEVÉL A HÍR TV-NEK ÉS HOFFMANN RÓZSÁNAK Felhívás országos megmozdulásra

Miután augusztus 30-án megjelent a pedagógus életpályát szabályozó kormányrendelet, legalább tudhatjuk, miről is beszélünk valójában. Főleg ha alaposan végigbogarásszuk a dokumentumot. Megtettük, remélve, hogy sokaknak sikerül segítenünk ezzel. Bár jó hírekkel nem szolgálhatunk, talán már önmagában az is felüdülés lesz, hogy a rendelkezés jelentése magyarról-magyarra fordítva, a jogszabályi nyelvezetből kiszabadítva olvasható (Földes Petra).

A HÍVATLANUL csoport kezdeményezésére 2013. október 5-én, a Pedagógusok Világnapján 15:00 órakor szerte az országban ŐSZI NAGYTAKARÍTÁS AZ OKTATÁSBAN!

Őszi nagytakarítás az oktatásban

A nyílt levelet a Hívatlanul nevű Facebook csoport jegyzi. Erre a lépésre Hoffmann Rózsa Hír TV-ben adott interjúja késztette a pedagógusokat és szülőket, akik pártállásuktól függetlenül tiltakoznak az államtitkár asszonynak a közvéleményt a pedagógusok ellen hangoló, sok valótlanságot tartalmazó kijelentései miatt. (Szekszárdi Júlia)

A Hír TV P8 című műsorának vendége Hoffmann Rózsa

Legalább ötször futottam neki, ám a gondolatot minden alkalommal elsöpörte a tehetetlenség és a frusztráció. Mert az az érzésem, ezúttal nem mi kezdjük a tanévet. Nem, a tanév kezd minket. Besoroz, rendszerbe állít, beindít és azon sem kell aggódnunk, hogy ellenőrizetlenül magára hagy… (Földes Petra)

Kedves Pedagógusok, mi, magyarok nem szeretjük a demokráciát. Kérem, értsétek ezt már meg végre! Hányszor mondjam még?! Egyszerűen kényelmetlenül éreznénk magunkat benne. Szeretjük, ha megmondják, hogy mit szabad, és azt hogyan kell jónak látnunk. Szeretjük azt érezni, hogy nem mi tehetünk arról, hogy mi lett belőlünk. Szeretjük azt érezni, hogy mások miatt ment tönkre az életünk. Egyszerűen így jó nekünk. (Hanczár Gergely)

A rosszul tanítás hete Autonómia és uralom nélküli rend: Gondolatkísérlet A pedagógus munkaideje, avagy ki diktálhat az oktatásügynek?

Persze bizonytalanság volt eddig is, leginkább a pénzhiány miatt, de a helyzetet nehezíti most az új rendszerhez való alkalmazkodás. Amit egyre képtelenebbnek látok. Persze közben meg hallom a beszédeket, hogy minden rendben. Nincs probléma sehol. Olyan érzésem van, mintha a háztető csinosítgatásával lennének elfoglalva a döntéshozók, miközben az alap is inog, és a tartófalak is hiányoznak (L. Ritók Nóra).

Felkértek, hogy a Humán Platform „Add hozzá a hangod a változáshoz!” című demonstrációján, beszéljek a szegregált oktatásról, annak veszélyeiről. Eleget tettem a kérésnek, mert a szegregációt szakmailag és emberileg is elfogadhatatlannak tartom. A beszéd május 18-án hangzott el. (L. Ritók Nóra)

Az Unió által elfogadott ajánlások szerint a sikeres élethez nélkülözhetetlen az élethosszig tartó tanulás. Az ehhez a közoktatásban fejlesztendő nyolc kulcskompetencia közül mindössze két és fél kapna esélyt a magyar iskolákban, a matematikai és természettudományos kompetencia, az anyanyelv valamint két további uniós nyelv helyett az angol. Szóba sem kerül a második idegen nyelv, a digitális kompetencia, ahogy a négy ún. soft kompetencia, a tanulni tanulás, a vállalkozókészség, a kommunikáció és a kulturális tudatosság sem. (Salamon Eszter)

Címkék:
       

Másfél millió alkalmazott, pedagógus-életpálya, egységes, a minisztérium által kidolgozott tanterv, magas osztálylétszámok és óraszám, tantárgycentrikus oktatás, hagyományos, frontális osztálymunka – ezek a hazai oktatás-átalakítás mintájául szolgáló, és nagyon rossz eredményeket produkáló francia rendszer jellegzetességei. (Salamon Eszter)

A XXI. század iskolájában a szülő partner, aki komplementer szerepet tölt be a tanáré mellett. Nem lehet tehát az a régimódi, kisebbségi érzésbe kényszerített valaki, aki gazsulál a tanárnak, és addig veri otthon a gyereke fejét, amíg az be nem fejezi a leckeírást. De nem is az arrogáns megrendelő-figura, aki úgy gondolja, hogy ő mint megrendelő fizet, így ő is diktál az iskolának mint szolgáltatónak. Ez mindenesetre igen torz leképezése a szülői jogoknak. (Salamon Eszter)

Szülőnek lenni Infopoly Alapítvány OFOE FILMKLUB pedagógusoknak és szülőknek 2.

A Jogismeret Alapítvány műhelykonferenciáját különösen aktuálissá teszi, hogy 2012. július 1-től alapvetően új munkajogi keretekben, 2012. szeptember 1-től pedig alapvetően új közoktatási ("köznevelési") jogi keretekben kell az iskoláknak az agressziós jogkövetkezményeket alkalmazni.

Jogok az iskolában 2006 Jogismeret és demokrácia Szigor és agresszió

Globalizálódó világunkban egyre inkább felértékelődik az idegen nyelvek ismerete, a kulturális nyitottság és a nemzetközi tapasztalatszerzés. Fontos, hogy a magyar oktatási rendszerben is megjelenjenek ezen értékek. Az AIESEC Budapesti Corvinus Egyetemen működő irodája által szervezett konferencia erre hívta fel a figyelmet.

Magyarországon az új közoktatási és felsőoktatási törvény, valamint az ágazatot érintő kormányzati intézkedések a társadalom széles köreinek aggodalmát váltották ki. Páratlan összefogás alakult ki az érintettek: diákok, szülők és tanárok között. Tiltakozott a kormány oktatáspolitikai lépései ellen a közoktatásban dolgozó pedagógusokat tömörítő Hálózat a Tanszabadságért, a közel 230 egyetemi és főiskolai oktató részvételével alakult Oktatói Hálózat, valamint a több száz egyetemi és főiskolai hallgatót számláló Hallgatói Hálózat. E hálózatok kezdeményezői azt kérik Önöktől, hogy 2012. február 29-i találkozójukon tekintsék át az alábbi problémákat.

Címkék:
   

A Teleki egyik legfőbb erényének tartom, hogy mindenki azonos lehet önmagával. Nem "kommunista iskola", ahogy a suttogó propaganda terjeszti. Városi ünnepségen két kollégám viszi az evangélikus egyház koszorúját, más csendesnapokra jár a katolikusokhoz, megint más nyugodtan lehet vallástalan. Nyilvánvalóan lehetnek olyan egyházi iskolák, ahol a tantestület túlnyomó többsége ugyanezt meg tudja tenni, mert tényleg fenntartója hitében él, de a sokszínűségből kellene bemennünk egyetlen világnézet alá. (Achs Károly)

Achs Károly: Könyörtelenül

Kollégánk osztálya érdekében érdeklődött a 2013-as tanévre várható érettségi és felvételi szabályozásáról. "Kérem – írja -, hogy ha Önök is fontosnak tartják az alábbi kérdést, említsék meg a szakmai szervezetekkel folytatott megbeszéléseiken, vagy keressék fel vele Önök is az Oktatási Hivatalt, az Önök szava sokkal többet ér." Ez utóbbiról nem vagyunk meggyőződve, de a felvetett problémát igen fontosnak tartjuk, s ezért ki is hangosítjuk annak reményében, hogy hangunk eljut az illetékesekhez, sőt válasz is érkezik.

A fiú jár hozzánk, a művészetibe. SNI. 15 éves, nagy, kedves melák... színezgeti a rajzát, láthatóan örömét leli benne. Melléülök. Mesélni kezd. "Tudja, én speckós vagyok. Éntőlem mindenki fél. A nevelők is. Tudják, ha felbosszantanak, énnekem nem állja az utamat senki. Ja, gyógyszert szedek, persze. Nélküle nem is bírnám. Nyolc évesen kerültem be. Akkor már a tesóimmal kocsikat törtünk fel. Ment nekem is. Sok pénzünk volt. Ittam, és kábítóztam is. A szüleink nem törődtek velünk. Most itt jó. Nem is akarok elmenni innen. Mert, ha elmegyek, én nem tudom megállni." (L. Ritók Nóra)

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

Csak a közoktatási törvénytervezetet nem értem. Mondjuk, sok pontját nem. De most, az őszi szünetben, a gyerekeket nézve leginkább azon rágódtam, ki hiheti azt, hogy létezik olyan egységes, központilag irányított tananyagtartalom, szervezési forma, ami egyforma eséllyel fejleszti mindkét csoportot? Ki hiheti, hogy ebben a szélsőségességben a merev szabályozás sikeresebb lesz, mint a rugalmas? A büntetés sikeresebb, mint a dicséret? Az oktatásból minél előbbi kiléptetés eredményesebb, mint a bent tartás? (L. Ritók Nóra)

Alulírottak a mai napon kinyilvánítjuk, hogy létrejött a Hálózat a Tanszabadságért (HAT),  mert elfogadhatatlannak tartjuk azt, amilyen tartalommal és amilyen eljárásban – a szakmai, a szakmai érdekképviseleti és civil vélemények, valamint az előzetesen bejelentett véleményezési határidők figyelmen kívül hagyásával – a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetét előkészítették. A HAT nyitott kezdeményezés. Minden szervezet és magánszemély, aki céljaival azonosulni tud, csatlakozhat hozzá.

A köznevelési törvény elfogadása ellen tiltakozó csoportok a Facebookon Civil szakmai szervezetek nyilatkozatai Tiltakozás a köznevelési törvény ellen: Hálózat a Tanszabadságért

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

A közoktatásban működő civil szakmai szervezetek október 25-i találkozóján az aláíró szakmai szervezetek a csatolt 2 nyilatkozatot fogadták el. A OFOE a dokumentumban foglaltakkal egyetért, és csatlakozott az aláírókhoz.

A köznevelési törvény elfogadása ellen tiltakozó csoportok a Facebookon

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

Nincs ingyen túlóra, ingyen helyettesítés. Márpedig az új törvény a 32 órás kötelezhetőséggel épp erre akar kényszeríteni bennünket. Miközben nem kevés cinizmussal belefogalmazza: "az ország drámai állapotában az oktatás az egyetlen biztos alap, amelyre jövő épülhet". (Achs Károly)

Mostan finom sajtokról álmodom A pedagógus munkaideje, avagy ki diktálhat az oktatásügynek? (Részletek)

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A "kritika kritikája" számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.

Hálózat a Tanszabadságért A Hálózat a tanszabadságért alapító dokumentuma

Szeptember 30-án a Kossuth tér szomszédságában, Nagy Imre szobránál független gondolkodók, társadalmi és civil szervezetek vezetőinek részvételével társadalmi kerekasztal beszélgetés zajlott. A rendezvény egyik felszólalója: Radó Péter az oktatáspolitika időszerű kérdéseiről beszélt. Honlapunkon közreadjuk az előadás rövidített szövegét, és az erről készült videofelvételt.

OktpolCafé

Négyszázhetvenkilenc nem kötelezően előírt pedagógusi, illetve pedagógiai munkát segítő nevelési-oktatási álláshely megszüntetéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés június végén. A szerző egyike az állásukat vesztett szakembereknek.

Az elveszett gyerekek országa

Az alternatív iskolák régóta dolgoznak a szabad órakerettel, amikor a tevékenység és a gyerekek állapota dönti el, meddig tartson egy óra. Ha nagyon belemerülnek, lehet 60 perc is. Ám ha negyed óra múlva érzékelhetően fáradtabbak, mint kellene, abbahagyják a tanulást, és pihennek, játszanak, vagy kimennek a szabadba. Náluk valahogy működik. A hagyományos oktatási rendszerbe talán sose fog beépülni. Most pláne nem. (L. Ritók Nóra)

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkárságáról levélben keresték meg az iskolafenntartó egyházakat, és a válaszok alapján előzetes összesítést készítettek arról, hogy szeptembertől hány, az előző tanévben még önkormányzati fenntartásban működő óvoda és iskola kerül át egyházi fenntartásba. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a legtöbb: 53 óvodát és iskolát a katolikus egyház veszi át. A reformátusok tizenkettőt, a baptisták hatot, az evangélikusok és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ötöt-ötöt.

Kérdések az egyházivá váló iskolákról szóló sajtóhírek kapcsán Az oktatás “ellenszocializációs” potenciáljáról Mi is egyházi iskola leszünk

Régóta készül megírni a cikket, hónapok óta halogatja. Többször is rákészült már, de valahogy sehogy sem jutott el a megvalósításig. Előbb azért nem, mert képtelen lett volna beszélni arról, ami vele megesett. Aztán meg örült, hogy elmúlt a testét-lelkét megbénító fájdalom, és nem szívesen élte volna át újból, ami történt. De megint kérték, ezért most mégis nekiveselkedik az írásnak.

[...] a jogszabályi hiba azt jelentette, hogy fenntartói jogsértés hiányában az iskola nyugodtan megsérthette az egyenlő bánásmód követelményét, s határozatot is hozhattak az iskola ellen ezügyben, akár bírósági szinten is, ettől még nyugodtan igénybevehette fenntartója, s az iskola pedig felhasználhatta az IPR- támogatásokat. S voltak, akik igénybe is vették, s voltak, akik nem merték, de megtehették volna. (Csirmaz Mátyás)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról Közoktatásban használt fogalmaink: az integráció 2. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 4. Közoktatásban használt fogalmaink: az "integráció"

"Pozitív fejlemény viszont, hogy a szülők és gyerekek civil kurázsija más iskolákban tanuló tanulók és szüleik érdekérvényesítő kedvét is felcsigázta. Csak bízhatunk abban, hogy ezt a fenntartók nem támadásnak, hanem a közös kommunikációra való felhívásnak tekintik, és valóban elkezdődik egy, a helyi közösséget szolgáló közös okoskodás. Ennek hiányában marad az ellenségeskedés, egymásra mutogatás, erőfitogtatás és a rossz közérzet." (Lannert Judit, Kölöknet)

Most induló sorozatunkban olyan eseteket mutatunk be, amelyek az iskolarendszer mostohagyerekének számító szakiskolákban történtek meg. A szakiskolákban tanító tanárok egyre reménytelenebb helyzetekbe kerülnek, s számos ok miatt képtelenek boldogulni tanítványaik jelentős hányadával. A probléma szinte minden esetben visszavezethető a teljes rendszer működésének letagadhatatlan zavaraira. Jó lenne, ha felfigyelne erre valaki, valahol... (SZJ)

Azt hiszem, a gazdasági minisztériumnak saját portája előtt kellene söprögetnie. Ha a magyar alföld közepén hol lengyel tojást, lengyel disznózsírt, hol Makón csomagolt holland hagymát tudok csak venni, akkor lenne ott a gazdasági tárcának fontosabb feladata is, mint hogy más területeket is tönkretegyen... Hadd legyen hatalommal nem rendelkező tanáremberként ugyanannyi jogom dilettáns módon megnyilatkozni, mint a hatalommal rendelkező csúcsminisztériumnak. (Achs Károly)

A rosszul tanítás hete Hogyan alakul a közeljövőben az "iskola dolga"? Pedagógusok elefántcsonttoronyban Egyeztető megbeszélés az oktatásért felelős államtitkár és a szakmai civil szervezetek vezetői között

"Erőltetett integráció" alatt azt értem, amikor az együttnevelésben, együttoktatásban érintett két fél közül vagy az egyik, vagy mindkét fél tiltakozik a "mások" által rájuk kényszerített együttnevelés, együttoktatás ellen. Az erőltetett integrációnak lehet pozitív, illetve negatív hatása, hozadéka, következménye. (Csirmaz Mátyás)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3 A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 4 Közoktatásban használt fogalmaink: az "integráció"

Ezek a szavak fémjelzik majd az új közoktatási törvényt? Ezt olvashatjuk ki a döntéshozók nyilatkozataiból. Nyilván, hogy mi, pedagógusok, szokjuk. A gyerek és a szülő meg féljen. Hogy mindannyian felkészülhessünk a nagy változásra.

Az előző írásomban (A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3. ) az ún. IPR- program (integrációs pedagógiai rendszer, "Iskolai integrációs program") egyik fejezetéről, a "Képességkibontakoztató felkészítésről" írtam. A mostani írásomban e program másik fejezetét, az iskolai ún "Integrációs felkészítést" vizsgálom különböző összefüggések szempontjából.(Csirmaz Mátyás)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról

Achs kollégánk írása kommentként érkezett a Kinek kellenek? című naplórészlethez. De terjedelme és tartalma miatt úgy véltük: önálló írásként (vitairatként?) jobban hat majd. „Na hát akkor lehet, hogy most zárom ki magamat a pedagógiai közéletből – írja –, de már sajna abból is kezd elegem lenni, meg mindenből...”

Nem is az lep meg, hogy a mostani oktatáspolitikának nem kellenek a HH, vagy inkább HHH gyerekek. Ezt már sejteni lehetett. Inkább az lep meg, hogy vállalják ennek a tervnek az üzenetét. (L Ritók Nóra)

Amikor a közoktatási rendszer integráció- szegregáció kérdéséről beszélünk, akkor azt meg kell néznünk, hogy az egyes közoktatási intézmény egyáltalán abban a helyzetben van-e, hogy meg tudja tenni, hogy nem szegregál? S itt nem a pedagógiai hozzáállásáról beszélek, hanem arról, hogy egy szegregált kistérség szegregált településének iskolájában van-e lehetőség arra, hogy együttneveljen, oktasson hátrányos, halmozottan hátrányos, és nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos gyerekeket, együttnevelésre,- integrálásra- alkalmas arányszámban.(Csirmaz Mátyás)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról

A koncepció célkitűzésével, a pedagóguspálya modell létrehozásának jelentőségével egyetértünk. Attól tartunk azonban, hogy amennyiben a feltételek nem változnak, tehát nem biztosított a finanszírozás és a tervezett folyamat nem illeszkedik szervesen a közoktatási rendszer egészének fejlesztésébe, az elképzelés megvalósíthatatlan. (Szekszárdi Júlia)

Izgatottan vártam, hogy az uniós elnökséghez milyen roma stratégia társul. Aztán látom, olvasom: az államtitkár szerint a következő félévben kifejezetten a roma diszkriminációval kellene foglakoznia a magyar elnökségnek, a felzárkóztatással kevésbé. (L. Ritók Nóra)

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány üdvözli azt a törekvést, hogy a középiskolai tanulmányok során a diákoknak közösségi szolgálati tevékenységben kell részt venniük. Azonban lenne néhány szakmai észrevételünk és javaslatunk.

Egyre ritkábban megyek el konferenciákra. Ha felkérnek hozzászólásra, előadásra, az utóbbi időben mindig úgy érzem, kilógok a sorból. Ünneprontó hozzászólásaim vannak, amiket ráadásul, a többiekét meghallgatva egyre ingerültebben tudok csak előadni. (L. Ritók Nóra)

Igazgyöngyök a sárban

Valahányszor azt hallottam az utóbbi két évtizedben, hogy oktatáspolitikusok vagy neves pedagógusok a szakszerűségre hivatkozva intették le az „álmodozókat”, az 1968-as diákmozgalmak kedvenc jelszava ötlött fel bennem: „Légy realista, kívánd a lehetetlent!”. A maguk helyén és mértékében illúziók, utópikus vonások vállalása nélkül nincs mélyenszántó változás. Aki ezt nem vállalja, az úgy jár, mint sok folyó a sivatagban, elvékonyul, majd eltűnik a homokban. Emberre forgatva a szóképet, az illető elsekélyesedik, megölik a kompromisszumok, belesimul a megszokottba.

Címkék:
   

Lehetett volna jó is. Differenciált tanulásszervezés, az egyéni különbségeket figyelembevevő pedagógia. Akik hozták, nem csak tanítják, teszik is. Sok éve, sok helyen. S lekötöttük az időpontot fél évvel előbb, volt idő felkészülni. Igaz, a tanév vége nem feltétlen szerencsés időszak, akkorra már zöldbe vágyik a megfáradt tanerő, s nem háromnapos fejtágításra. De tanítási napok száma adott, a hétvégi tréningekből elege van már mindenkinek.

Címkék:
 
Tanfolyamról tanfolyamra, avagy amikor a pedagógust tanítják

A mosdóvízzel a gyereket is kiöntjük...Ez a szólás jut eszembe, ha a nem szakrendszerű oktatás jövőjére gondolok, hiszen már nem kötelező az ötödik-hatodik évfolyamon. Sok iskolában fellélegeznek, mert nem kell a helyi tantervet, a tanmeneteket, a tantárgyfelosztást vagy az órarendet módosítani, és nem kell eltölteni hónapokat (és forintokat) tanfolyamokkal és témahetek vagy projektek megszervezésével. (Török Ildikó)

Címkék:
 

Október 5-én került sor a találkozóra. Az eseményről jegyzőkönyv is készült, valószínűleg ehhez is hozzá lehet majd férni. Addig is egy gyorsjelentés a megbeszélésről saját jegyzeteim alapján – apró megjegyzésekkel. (Szekszárdi Júlia)

Címkék:
 
Meghívó a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárától Levél az oktatásért felelős államtitkárnak

Szakmai civil szervezetként kaptunk egy meghívó levelet dr. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól egyeztető megbeszélésre. Az egyesület elnöksége szívesen fogad minden témához kapcsolódó felvetést, véleményt, javaslatot.

Címkék:
 
Hogyan alakul a közeljövőben az iskola dolga? Pedagógusok elefántcsonttoronyban

Minden oktatásirányító állandó frusztrációjának oka Magyarországon, hogy kezdeményezéseik elakadnak az iskolák kapujánál, nem képesek hatást gyakorolni az osztálytermekben zajló tanításra és tanulásra. Ennek egyik nyilvánvaló oka az oktatáspolitika által alkalmazott eszközök alkalmatlansága, de nem ez az egyedüli ok. (Radó Péter)

Címkék:
 
Hogyan alakul a közeljövőben az „iskola dolga”? Külső elvárásokról és reflexivitásról.

Egy tanévköszöntőnek buzdító hangvételűnek, optimizmust sugárzónak kellene lennie. Sajnos képtelen vagyok megfelelni ennek a hagyományos elvárásnak. Minden bizonytalan, minden változik körülöttünk, és nehéz eldönteni, hogy az új oktatási kormányzat által kirajzolódó út milyen kátyúkat rejt, és milyen jövő felé vezeti a közoktatás igen csak döcögős szekerét.

Címkék:
 

Ha megszületik az új magyar alkotmány, bevezetője nyomatékosan állást foglal a hit méltatása, az egyház(ak) kiemelkedő történeti érdemei mellett. A pedagógusok egyre gyakrabban fognak találkozni vallási témákkal, e témákkal kapcsolatban pro vagy kontra elfogultságokkal, előítéletekkel, érzelmi-indulati érveléssel. (Dr. Kronstein Gábor)

Vannak ugye a nagy központi elhatározások, súlypontozások, stratégiák. Ami megújítja az oktatást. Sikeresebbé, eredményesebbé teszi. Mérhetően, ellenőrizhetően. Valami miatt mégsem működik az elvárásoknak, vagyis inkább a befektetett pénzeknek megfelelően. Persze csak a valóságban. Mert papíron minden rendben van...

Címkék:
     

Még csak röviddel vagyunk a választások után, és egyelőre még nem kristályosodott ki az új oktatáspolitikai stratégia. Ezért éled újra a remény: talán ezúttal a pedagógus szakma képviselői is beleszólhatnak a dolgok alakulásába...

Virtuális kongresszus

Az OECD-országok szakemberei 2001-ben az „Iskoláztatás a holnap számára” program keretében hat különféle forgatókönyvet dolgoztak ki. Az akkori értelmezés szerint két forgatókönyv ezek közül tulajdonképpen a ma is meglévő modelleket folytatja, kettő az iskolának mint intézménynek a lényeges megerősödését jelzi, a többi pedig az iskola helyzetének jelentős romlását prognosztizálja.

Címkék:
   

„Valami Prométheuszhoz hasonló van a Zöldkönyvvel is, nyomtalanul eltűnt, és nem áldoz neki senki semmit. Mindeközben teljesen jelentéktelen félisteneknek építenek szentélyeket. Itt kilométerhosszú felsorolás következhetne multimédiákkal, sulinettel, kompetenciaméréssel, egyebekkel. Ahogy Csapó Benő fogalmaz: a sebességváltó üresben van.” (Hanczár Gergely)

Címkék:
 

„Nem jó érzés rádöbbenni, hogy jót akartunk, de utat tévesztettünk. Bárcsak tévednénk annak kimondásában, hogy a demokratikus korszak oktatási politikája nem eléggé vette figyelembe sem hagyományainkat, sem a társadalom elvárásait, sem a pedagógusok lassúbb haladást igénylő kritikáját.” (Domokos Zsuzsa)

Címkék:
 
Domokos Zsuzsa: Egy, kettő, bal, jobb...

Ez a magabízó mentalitás, hogy minden, ami jó, csak a „mi csapatunk” ötlete lehet, és senki sem akarhat jót, aki vélünk vitatkozni mer – a pedagógiai szakma ma látható csődjének legfőbb oka. Az oktatás irányítói hatalmi helyzetükkel számos esetben visszaélve döntöttek. Ha ki is kérték a társadalmi, civil, szakmai szervezetek véleményét – formálisan, figyelembe sem véve a gyakorlati szakértők kételyeit. (Domokos Zsuzsa)

Címkék:
 

Az év elején zárult le az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére végzett, „A pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése” című vizsgálat. A kutatást vezető Tárki-Tudok Oktatáskutató Központ beszámolója szerint a tantestületekben egyaránt találhatunk túlterhelt és alulterhelt pedagógusokat. Részletek a kutatási beszámolóból.

Címkék:
     

Semmi okunk csodálkozni azon, hogy egy Magyar Bálint alakjáról, szerepéről szóló vita az iskolaügy kérdéskörébe torkollik. A pedagógus Achs Károly problémafelvetése (Reformer a romhalmazon, ÉS, 2008. november 21.) és Révész Sándor válasza (Vita nincs!, ÉS, 2008. november 28.) indulatokkal fűtött írások, ilyen hőfokon pedig kevés az esély az érdemi dialógusra. (Szekszárdi Júlia írása.)

Címkék:
 
„Reformer a romhalmazon”

Az elmúlt évben az ÉS-ben heves vita folyt Magyar Bálint alakjáról, tevékenységéről. A vitába Achs Károly is bekapcsolódott. Az ő írására reagált igen élesen Révész Sándor és Szunyogh Szabolcs. Achs válaszolt ugyan ezekre, s a két ellencikkel vitatkozó további írások is érkeztek a szerkesztőségbe, ezek azonban nem jelentek meg lapban... (Szekszárdi Júlia összeállítása.)

Szekszárdi Júlia: Miért nincs vita?

Két éve zajlik a közoktatás átfogó megújítására vonatkozó szakmai munka. Szakértők keresték, vitatták és foglalták össze a megújítást célzó legfontosabb teendőket. Vajon miért nem érzékelhető mégsem érdemi előrelépés? Megjelent a Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért című kötet.

Miért csak most jelenik meg ez az augusztusi írás? Jobb későn, mint soha. Achs Károly cikkéről lehetett volna vitatkozni, megingathatatlan érvekkel porrá zúzni, féligazságnak minősíteni, de lehetett volna helyeselni is. Ehhez arra lett volna szükség, hogy megjelenjen. Legyen ez a visszhangtalan Nevelésügyi kongresszus késői visszhangja.

Címkék:
 
Achs Károly: Szegizbajev-bizottság az iskolai erőszakról Achs Károly: Mostan finom sajtokról álmodom Hivatalos tájékoztatás a VII. Nevelésügyi Kongresszusról

„Magyarországon egy egész Szegizbajev-bizottság alakult Hiller Isván miniszter úr válogatásában az iskolai erőszak okainak feltárására. Sok jóra eleve nem számítottam: valahogy az oktatásügyben minden fordítva sül el. ... És nem tévedtem. A bizottság összetétele, a problémákra vonatkozó felszínes, néha fölényes nyilatkozatok előrevetítették a jelentés semmitmondó tartalmát.” (Achs Károly írása.)

Címkék:
 

„Az utóbbi években egyre határozottabban úgy gondolom, hogy alapvetően az oktatásirányításban kell keresnünk a problémák forrását. Mindez élesen két éve, a legutóbbi országgyűlési választásokkor merült fel bennem, amikor számomra máig sem kiderített okok miatt az egyik nagy napilap riportere azzal keresett meg, hogy tudtukkal én is jelölt lennék az oktatási miniszteri posztra...”

Címkék:
 

A véleményünket, ami a virtuális kongresszus tükrében az érintett kérdésekben tagadhatatlanul VAN, most itt az ideje nyíltan, világosan és ezúttal nem egy empatikus kisközösség, hanem a döntéshozók felé megfogalmaznunk. A kialakuló beszélgetést, vitát, javaslatokat és kérdéseket továbbítjuk a társadalmi vitát meghirdető OKM felé.

Az alábbi, a jövőből, 2017-ből való bizalmas feljegyzést – melyet a brit oktatásügyi miniszter írt finn kollégájának az oktatás 2006-ban indult, tízéves reformjáról – Michael Barber találta nemrégiben egy ultramodern fénymásolóban, valahol Londonban. Kiderül belőle, mit hoznak a következő évek…

Címkék:
 

Pedagóguskörökben is komoly feltűnést keltett Bodor Béla ÉS-ben megjelent publicisztikája, mely nagyon kemény kritikát fogalmaz meg az iskolai oktatásról. Véleménye meglehetősen sarkított, de gondolatai éppen provokatív voltuk miatt továbbgondolásra, vitára ösztönöznek. Ezért tesszük itt közzé az írás néhány részletét.

Címkék:
 

Andor Mihály Lépéskényszer című, idézett cikkében mindenekelőtt a reformoktól idegenkedő pedagógusokat teszi felelőssé a közoktatás kudarcosságáért. Ennek tudatában tartjuk szükségesnek, hogy meghallgassuk a másik felet is. Csirmaz Mátyás arról ír, hogy a reformvonat pedagógus utasaként miként is élte meg az elmúlt másfél évtized változásait.

Címkék:
 
Andor Mihály: Lépéskényszer

Új rovatunk első cikke több mint két éve jelent meg az Iskolakultúrában. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy PISA-eredménnyel ezelőtt. Rövidített változatban olvasható volt az ÉS-ben is „A csőd előtti utolsó pillanat” címmel.

Címkék:
 

„Most épp ott tartunk, hogy a tanárok egy része (tíz vagy tízezer tanár?! – noha egy is sok volna) nem tudja, nem tudhatja két héttel az iskolakezdet előtt, hogy lesz állása vagy sem. A minisztérium az önkormányzatokra mutogat, azok meg a minisztériumra, az iskolák meg az ujjukat sem merik mozdítani, nemhogy mutogatnának.” Takács Géza írása.

Címkék:
 
Helyreigazítási kérelem

„Amikor négy hónappal ezelőtt először értekezett »teljesítmény-csoportunk«, még nem sejtettük, mi vár ránk. Naivan azt gondoltuk, hogy lazán kirázzuk a kisujjunkból ezt a pedagógus-teljesítményértékelési szempont- és pontrendszer izét, amiről csak azt tudtuk, minden iskolának el kell készítenie… Mi is elkészítettük, és a tantestület megszavazta. Hurrá! Megcsináltuk…!” – Török Ildikó írása.

Címkék:
 

Mára mintha mérséklődött volna a kétszintű érettségit övező korábbi félelem és bizonytalanság. Sok tavaly és idén érettségizett fiatallal beszélgetve egyre erősebb az a meggyőződésem, hogy itt mintha megfeledkeztek volna egy deklaráltan fontos kérdésről: a hátrányos helyzetről.

Címkék:
 

A köz- és felsőoktatás aktuális problémáit tekintette át kolléganőnk, Botos Réka a Szocháló aktuális heti témái között. Mivel a téma közérdekű, és gondolatiságával tökéletesen azonosulni tudunk, ennek az írásnak az óraszámnöveléssel foglalkozó részletét itt közöljük. Már csak azért is, mert a témáról ők is megkérdeztek bennünket.

Címkék:
     

„Miközben viszonylag egyszerűnek látszik az iskolai büfék megregulázása, a parlament 2004 decemberében a Költségvetési Törvény tárgyalásába csomagolva megváltoztatta a Közoktatási Törvényt, és a korábban kötelező iskolai gyermekvédelmi felelősök foglalkoztatását szabadon választhatóvá tette. Ennek következtében lehet, hogy a büfében nem lesznek az egészségre káros élelmiszerek, de akár sok százezer különféle okból veszélyeztetett gyerek számára még az a szerény esély is elvész, hogy legalább valamiféle segítségre számíthasson, ha szegénység, bántalmazás, személyes problémák okán támaszra, szakember segítségére lenne szüksége.”

„A közoktatás legfontosabb mutatója az elmúlt évtizedekben a gyereklétszám csökkenése lett. Ez a legtöbb problémát okozó – a finanszírozást meghatározó – mutatószám azonban csal. Az, hogy egy pedagógusra átlagosan egyre kevesebb gyerek jut, elhomályosítja azt, hogy mennyit változtak a gyerekek (és a körülmények) ebben az időszakban.” Bán Mihály elgondolkodtató írásában a pedagógusi munka napi gyakorlatának – mindannyiunkat mélyen érintő – problémáit veszi számba. A gondolatokat kísérő (illusztráló, alátámasztó, mélyebb összefüggésbe helyező) újságcikk- és könyvrészletek megdöbbentő érzékletességgel közvetítik az ismerősnek tetsző tapasztalatokat. Az írást három részletben közöljük – abban a reményben, hogy megállapításai termékeny vita alapjául szolgálnak majd.

Címkék:
 

„A magyar, miként a civilizációs társadalmak oktatási rendszerének alapvető dilemmája, hogy az egyértelmű döntés hiányának következményeit szenvedik. Miközben az oktatás – a gazdasági-technológiai rendszerek egyre nyomasztóbb igényeinek megfelelően – fokozódó mértékben áruvá és szolgáltatássá válik, erősödik a felismerés, hogy az oktatási rendszerek hamis úton járnak, ha egyetlen feladatuknak a gazdasági-technológiai struktúrák munkaerő szükségletének kielégítését tartják. Az oktatás ugyanis nem áru és nem szolgáltatás, hanem elsősorban közjó, tehát alapvetően nem piaci, hanem társadalmi érték.” A szerző Bán Mihály „Egy szeg miatt a patkó elveszett” című írására reflektál.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.03.23.
Új informatikai kerettantervet készített az IVSZ
Új, a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége,amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak –...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.03.23.
Kulcscsomóval dobott fejbe egy gyereket a hittanórán a babócsai plébános
Rendetlenkedtek a gyerekek a babócsai iskolában hittanórán, a plébános pedig úgy akarta fegyelmezni őket, hogy egy kulcscsomót dobott közéjük. Nem azt a gyereket találta el, akinek szánta...
(Forrás: Sonline)
--
2017.03.23.
Jobban kéne szabályozni az iskolai fegyelmezést
Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez - közölte az Alapvet...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.23.
Hatszázmillió gyermeket fenyegethet vízhiány
A világon 2040-re minden negyedik gyerek – nagyjából 600 millió kiskorú – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások „rendkívül szűkösek” – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.03.23.
Borzasztó helyzetben az iskoláskorú afgán gyerekek
Az afgán gyermekek csaknem egyharmada nem jár iskolába, és sokukat munkára fogják, fiatalságuk ellenére besorozzák katonának vagy korai házasságokba kényszerítik - hívta fel a figyelmet...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.23.
A topiskola és a jó iskola
Éppen zajlik a középiskolai felvételi vonalhúzása, április körül lesz az általános iskolai beiratkozás Az általános és középiskolai rangsorok divatosságát mi sem mutatja jobban, minthogy...
(Forrás: Index- 10 perc iskola blog)
--
2017.03.23.
Inkább Harry Pottert olvassanak alsóban, mint Jókait - interjú Csépe Valériával
A mindennapos testnevelést megtartaná, de értelmes tartalommal töltené meg, a tanárok szabadságát a kerettantervek helyett tantervi ajánlásokkal lehetne növelni. Csépe Valéria nem politikai...
(Forrás: Index)
--
2017.03.22.
Ennél jobb dolgot nem is találhatott volna ki az ELTE: jön az egyetemi ombudsman
A felsőoktatási intézmény közleménye szerint a közelmúltban az Eötvös Loránd Tudományegyetem is szembesült azzal, hogy a megszokott intézményi struktúrák és eljárások sok esetben el...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.22.
Újabb változás előtt áll a BME gazdasági kara, jön az új dékán
A dékáni posztra két pályázat érkezett: Koltai Tamástól, a Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék egyetemi tanárától és Margitay Tihamér jelenlegi megbízott dékántól, a Filozó...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
  Ildikó

Azt szeretném megtudni, hogy törvényes-e az a gyakorlat, hogy egy középiskolai gyakornoknak kötelezően heti 24 órája van az előírt 20 óra helyett. A plusz 4 órát nem fizetik ki, ezen felül rendszeres helyettesítést is ellát. Az oklevele alapján felső tagozatos diákokat taníthat, ennek ellenére helyettesítésre elsőtől kilencedik évfolyamra is beosztják. Mi a gyakorlat, elvárható-e egy gyakornoktól a beleegyezése nélkül az ingyenes túlmunka és az alsó tagozatban való helyettesítés?

--
  Szekszárdi Júlia

„Kedves” Luda!
A kérdéseire többször is kapott választ, kétszer tőlem, egyszer Peer Krisztinától.
De Ön nem választ akar, hanem lehetőséget a mocskolódásra. Vajon miért teszi ezt?
Három lehetséges okot találtam erre:
1. Komoly paranoiája van (ez esetben sürgősen pszichológushoz vagy pszichiáterhez kellene fordulnia).
2. Politikai indítékkal uszították ránk (szó esett holmi kockásinges bűnözőkről is, akiknek mi segítünk megúszni a gyermekbántalmazást).
3. Ön zsigerből gonosz és aljas. (Ebben az esetben pedig menjen a pokolba!)
Ezen túl szó nélkül töröljük a beírásait, esetleg egy bocsánatkérést még hajlandók vagyunk elfogadni.
Rágalmazásért és a jó hírnév megsértéséért akár fel is jelenthetnénk, de erre nem ad lehetőséget, hiszen névtelenül fortyog.
Több időt és energiát sem én sem a kollégáim nem vagyunk hajlandók erre az ügyre fordítani.

--
  töritanár

Az persze egy ilyen országban a jelen körülmények között természetesen fel sem merül, hogy Luda és Péter ugyanaz a személy...

--
  gyönytyúk

1. Össze kéne ereszteni Ludát az egykori Péterrel. Luda itt azt mondja: "nem vizsgáljuk meg, hogy milyen rövid volt a hölgy szoknyája". Péter viszont kikelt a "jó illemű" öltözködés mellett Sulyok Blanka cikke után, szintén elég vehemensen... Az egyesületnek szép elegánsan, egy-egy frappáns mondaton túl hagyni kéne, hogy ők ketten kidühöngjék magukat.

2. Egyik hasonló vehemenciájú tanulómnak felajánlottam, hogy strigulázza az összes tévedésemet, hibámat, aljasságomat, ha jó sokat talál, Balaton szeletet kap. Ludának is felajánlhatom ezt, küldje az ímélemre az eredményt, kapja a Balaton szeletet.

3. Luda lehet, hogy Pecina embere: olcsóbban szeretné megszerezni a honlapot, hogy aztán "szüneteltethesse". Ez csak kicsit vicces: az országbeli eljárásokat egyre kevésbé tudom viccként felfogni, lassan elérjük a "korlátlan lehetőségek hazája" címet (Ludának erdélyi tapasztalatai alapján ismerős lehet a szlogen.)
Üdv. gy.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[paligreg:] Ki a szerző?
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[H. Zsuzsa:] Kedves Károly! Nagyon köszönöm a videót és a könyvtippet is, várólistára tettem, hamarosan sort is kerítek rá. :-) Érdekelne a szabadtanulásos feladatgyűjtemény is, ami a videóban szerepelt, mint elérhető jógyakorlat. Próbáltam megkeresni a hálón, de nem találtam. :-( […]
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Én is sajnálom Anna, mert az általad leírt eset valóban "csak" a pedagóguson múlik: van addig több mint félév. Fel lehet készülni, elő lehet készíteni a kislány fogadását. Ennek ellenére megértem én is, hiszen nem ismeri ezt a területet, nincs felkészítve rá, tart […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Anna:] 'Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell!' Ezt a kérdést csütörtökön feltettem egy olyan tanítónak, akinek a 4. […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Minden szava fontos és igaz. De kiemelnék egy gondolatot, ami az alfa és az omega, és amire mondhatni törvény van, hogy ne lehessen betartani: "Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Személyes tapasztalatom, hogy az iskolák a "különórákban" versenyeznek egymással - különböző tagozatokat hirdetnek. Ráadásul ezek plusz órákat jelentenek kötelezően minden azonos osztályba járó tanuló számára a minimálisan előírt kötelező óraszám felett, ami […]
Neked mindegy? Nekem nem! »

--

[fruzset:] Kedves Hozzászólók! Régebben is voltak magatartászavaros gyerekek, kevesebb IQ-val rendelkezők, stb...25 évvel ezelőtt kisegítő osztályokként működtek, részben integráltan, zökkenőmentesen a többi osztály mellett, egy intézményen belül 10-12 fős gyereklétszámmal. Az […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Fekete Hajni:] Ez nagyon jó! Nagyon remélem, hogy sokan reagálnak majd rá a szakmából is...! Kíváncsi vagyok a folytatásra!
Sikeres integráció - Javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából »

--

[Mia:] A bizalom szerepe nagyon fontos szerintem, főleg az lenne jó, ha a problémákat lenne kinek elmondani. Akkor kevesebb ilyennel szembesülnénk: http://tudomanyplaza.hu/tinedzser-kor-mentalis-betegsegek/
PSZICHOháttér 26 – Bizalom 1. »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek