OFOE a Facebook-on
Címkék

kutatás

Amikor egy újságíró is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy vajon igaz-e, hogy a rosszul tanulókat ilyenkor inkább arra kérik, be se jöjjenek az iskolába, tollat ragadtam. Azt hiszem, itt az ideje kicsit elgondolkodni azon, vajon mire jó és mire nem a kompetenciamérés. (Lannert Judit)

A kulcs a tanulói sokféleség elfogadása. Ez egyrészt eltérő tanulási utakat jelent, másrészt annak elfogadását, hogy a mai globalizálódó világban a gyerekek egyszerre sokféle identitással bírnak. A pedagógia világában valamelyest persze szükség van kategóriákra, de ezek olyan mélyen beivódtak a pedagógiai gondolkodásba, hogy sok esetben meggátolják a konstruktív, alkotó pedagógiai folyamatok tervezését. (Rapos Nóra)

Tizennyolc alprojekt keretében dolgoztak új informatikai megoldásokon és kapcsolódó kutatásokon az ELTE, a BME és a CISCO szakértői 2013. január és 2014. június között. A fejlesztések négy nagy témakör köré szerveződtek. Az okostelefonos tartalommegosztás, a városi közlekedés szervezését segítő, illetve a legújabb oktatási és tanulási módszereket ötvöző informatikai megoldások, valamint a hatékony védelmi és biztonsági technológiák kidolgozása egyaránt a kutatási program témái voltak.

Címkék:
         

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a társadalomra jellemző általános bizonytalanság a szülők és pedagógusok, a család és az iskola között is jelentkezik, sőt a feszültség az utóbbi időben folyamatosan növekszik. Ez indokolja hogy a Kölöknet című szülőknek szóló portál és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete egyre többet foglalkozott/foglalkozik az iskola és a család közötti kapcsolat, a pedagógusok és a szülők közötti kommunikáció kérdéskörével.

Digitális pedagógus Virtuális szülői értekezlet 7 - A pedagógus, ha szülő Értjük egymást? - Konferencia a szülők és pedagógusok közötti párbeszédről Miért nem értjük egymást?

A Kölöknet és az OFOE szülő-pedagógus témában folytatott online vizsgálatainak tanulságait taglaló cikksorozatunk harmadik részében a tipikus iskolai problémák előfordulásáról és azok várható kezeléséről írunk. A kutatás eredményei is bizonyítják, hogy a felnőttek többnyire nem találnak megnyugtató megoldást jellegzetes iskolai problémahelyzetekre, ezért is lenne égető szükség a szülők és pedagógusok közötti kommunikáció minőségének javítására. (Lannert Judit és Szekszárdi Júlia)

A cikk a Kölökneten

Milyen súlya van a családnak és az iskolának a fiatalok értékvilágának formálódásában? Hogyan hatnak az új inforkommunikációs eszközök a szülő-pedagógus kommunikációra? Ezekkel a témákkal foglalkozunk a vizsgálatról szól sorozatunk második részében (Lannert Judit – Szekszárdi Júlia).

Címkék:
     

A nevelési problémák érzékelhetően sokasodnak. Ezért is ezért is egyre sürgetőbb, hogy a pedagógusok és a szülők a szövetségest, a partnert lássák és keressék egymásban. De vajon milyen formákban, milyen gyakran és milyen hatékonysággal kommunikál egymással a nevelés két főszereplője? Mennyire elégedettek a kommunikáció különböző formáival? Erre és sok minden másra is kíváncsi volt a Kölöknet és az OFOE, amikor 2013 júniusa és szeptembere között online felmérést végzett. Az online kérdőívet közel 1500 fő töltötte ki. A minta 40 százaléka nem pedagógus-szülő, 60 százaléka pedagógus (részben szülő), fele osztályfőnök volt. (Lannert Judit – Szekszárdi Júlia)

Címkék:
     
Miért nem értjük egymást? Mit old meg az egymásra mutogatás?

Az OFI vezetése úgy döntött, hogy a rendesen működő, rendszeresen megjelenő folyóiratra szüksége van a szakmának, a szaktudománynak, az új pedagógus nemzedékeknek Szakmai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Pedagógiai Társasággal, ez alapján új szerkesztőbizottság alakult. Mindössze félévnyi csúszással megjelent tehát az Új Pedagógiai Szemle legfrissebb: 2013/1-2. száma új főszerkesztővel (Takács Géza), átszervezett szerkesztőséggel megváltozott összetételű szerkesztőbizottsággal (elnök: Halász Gábor) és új külsővel (Szekszárdi Júlia).

Címkék:
       

A Facebook létrehozott egy közösséget, egy olyan terepet, amit a legtöbben ismernek és rendszeresen használnak, ezáltal alkalmas lehet arra, hogy segítségével a formális közösségként összekovácsolódott osztályokból valódi osztályközösségek alakuljanak ki.

Digitális Pedagógus Digitális Pedagógus Konferencia

Az online közösségi felületek megismerése a pedagógusok és szülők számára egyaránt kihívásokat jelentő feladat lehet. Szeretnénk megérteni, hogy mi vonzza ide naponta a gyermekeinket, diákjainkat, de mindaddig nem kapunk pontos választ ezekre a kérdésekre, amíg magunk nem válunk a folyamat résztvevőivé. Tudjuk, hogy amint belépünk ebbe a világba, egy olyan új helyzetben találjuk magunkat, amelyben a kezdetektől fogva alakulhat online személyiségünk – akár aktív felhasználók leszünk, akár csak csöndes megfigyelők.

Az online közösségi oldalon megjelenő tanár-diák kapcsolat kezdeményezése és fogadása a metaforák tükrében Facebook-kutatás 2011 A netgeneráció tagjai az osztályközösségben Szociális szerepek az osztályban

Az OFOE munkatársai pedagógiai szakértőkként vettek részt egy olyan projektben, amely a fiatalok innováció iránti attitűdjének fejlesztését tűzte ki célul. E projekt keretében került sor egy oktató DVD elkészítésére, tesztelésére és egy két szakaszból álló attitűdvizsgálatra. Ezúttal a munkálatok első tapasztalatairól tájékoztatjuk a honlap olvasóit.

Az OECD-országok szakemberei 2001-ben az „Iskoláztatás a holnap számára” program keretében hat különféle forgatókönyvet dolgoztak ki. Az akkori értelmezés szerint két forgatókönyv ezek közül tulajdonképpen a ma is meglévő modelleket folytatja, kettő az iskolának mint intézménynek a lényeges megerősödését jelzi, a többi pedig az iskola helyzetének jelentős romlását prognosztizálja.

Címkék:
   

Az amerikai közvélemény napjaink ifjúságát „text generációnak” nevezi. Ez az elnevezés jelzi az ún. X generációt felváltó új korszak kezdetét. Amíg az X generációra vonatkozó statisztikai adatok az adott nemzedék viszonylag magas képzettségi szintjét mutatják, a text generáció elnevezés visszafejlődést sejtet. (Subert Mária írása.)

Címkék:
     
Mobiltelefon és iskola „Adjatok, tanárnénik, telefont!…”

Az elmúlt tanév iskoláinkban és a közbeszédben is az agresszió kezelésének jegyében telt, mára azonban a kedélyek megnyugodni látszanak. Vajon az agresszióellenes kampány hatása eltűnik a múlt tanévvel együtt, vagy számíthatunk fenntartható eredményekre is?

Címkék:
   
A diákok erőszakos magatartásának tipológiája

A 23 ország 200 iskolájában mintegy 5000 felsős tanárral végzett TALIS elnevezésű kutatás szerint Magyarországon kiugróan sok tanár gondolja azt, hogy a vulgáris beszéd, illetve a fizikai bántalmazások komolyan zavarják a tanítás folyamatát – derül ki az OECD felméréséből.

A közelmúltban nyilvánosságra hozott negyedik Fanta TrendRiport a fiatalok életmóddal és testkultúrával kapcsolatos szokásaival és véleményeivel foglalkozik. Ebből közlünk a tizenévesek gondolkodását jellemző néhány részletet.

Címkék:
 
Digitális bennszülöttek

Az év elején zárult le az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére végzett, „A pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése” című vizsgálat. A kutatást vezető Tárki-Tudok Oktatáskutató Központ beszámolója szerint a tantestületekben egyaránt találhatunk túlterhelt és alulterhelt pedagógusokat. Részletek a kutatási beszámolóból.

Címkék:
     

Egy nemzetközi pedagógusvizsgálatban három olyan kompetenciát találtak a kutatók, amelyek az olasz, a holland és a magyar pedagógusok számára egyformán gondot jelentenek: a diákok motiválása, az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése, a diákok kulturális hátterének megismerése.

A 8–14 évesek kommunikációs és fogyasztói, valamint életmódbeli szokásait vizsgálta a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. A kutatásban részt vevő 2000 tanuló reprezentálja az ország kiskamaszait. Az adatokból megtudhatjuk például, hogy a korosztály 29%-a nem érti, hogyan lehetett korábban mobiltelefon nélkül élni.

A pedagógus szakma presztízse az utóbbi évtizedben soha nem látott mélységbe zuhant. Mindig talál a média tanárverő szülőt, gyerekverő tanárt, gyerekverő gyereket, ügyetlenül nyilatkozó igazgatót. És mindig találnak a csatornák okos szakembereket, akik differenciálatlanul elmarasztalják a pedagógusokat. Ilyen közhangulatban miért akarna egy értelmes fiatal pedagógus lenni? A helyzetképhez Sallai Éva fűz kommentárt.

Címkék:
 

Nagyon sok gondot okoznak a család és az iskola közötti kompetenciahatárok bizonytalanságai. Nem egyértelmű ugyanis, hogy kinek pontosan meddig terjed a jogosítványa. Így míg az egyik oldalon a felelősség teljes áthárítása jellemzi a szülők egy részét, a másikon tartja magát az álláspont, mely szerint az iskolának nincs joga beleszólni a gyerek nevelésébe, az kizárólag a szülő privilégiuma. Az eredményekhez Kádár Judit fűzött kommentárt.

Szülők és iskolák

A média erősségeinek és gyengeségeinek felsorolásánál összemosódnak a média különböző elemei, a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok, a rádió, a televízió és az internet, valamint a sajtó kapcsán felmerülő gondolatok. A vélemények túlnyomó része a televízióra, egy kisebb része az internetre vonatkozik… Az eredményeket ezúttal Mészáros János, az Aula szerkesztője kommentálja.

Előremutató elem a kompetenciaalapú fejlesztés, az integráció, a gyakornoki rendszer és a nem szakrendszerű oktatás bevezetése. Általános benyomás azonban, hogy a döntéshozók nincsenek tisztában az iskolai valósággal. A SWOT-analízis oktatásirányítókkal kapcsolatos eredményeit Barlai Katalin értékeli.

Számos fenntartó eltúlozza hatósági szerepét, visszaél a függelmi viszonnyal – többek között ez derül ki online kérdőíves vizsgálatunk következő részéből. A SWOT-analízis fenntartókra vonatkozó eredményeit Sinka Edit, a Tárki-Tudok munkatársa kommentálta.

Fény- és árnykép a tanulókról Az is bolond, aki pedagógussá lesz Magyarországon?

A közoktatás SWOT-analízisére vállalkozó vizsgálatunk eredményeinek közlését a tanulók erősségeivel és gyengeségeivel folytatjuk. Az összegyűjtött és rendszerezett véleményekhez munkatársunk, Peer Krisztina pszichológus, szociálpedagógus fűzött kommentárt.

A pedagógusra a következő elemzésben úgy tekintünk, mint a közoktatási rendszer egyik szereplőjére. Az így kialakuló – pontosításra, kiegészítésre szoruló – helyzetrajz nem az egyes pedagógusokra vonatkozik, hanem a teljes pedagógustársadalomról kialakult közvélekedést mutatja. A helyzetképet Gyulai Zsuzsa kommentárja egészíti ki.

November óta zajló virtuális kongresszusunkhoz kapcsolódóan online kérdőíves vizsgálatot végeztünk a közoktatás szereplői között annak érdekében, hogy a válaszok alapján árnyaljuk az iskoláról a kongresszuson kibomló képet. Célunk, hogy megfelelő alapot szolgáltassunk egy, a nevelés ügyéről folyó diskurzushoz.

Címkék:
   

A Sebestyénné Kruchió Ilona által végzett kutatás arra keresett választ, hogy fontosnak tartják-e a pedagógusok az osztályfőnöki órákat, szerintük mi az osztályfőnöki óra legfontosabb feladata, és hatékonynak értékelik-e az osztályfőnöki órákon folyó nevelőmunkát.

Címkék:
 

Oktatási-nevelési intézményeinkben a kortársak közötti zaklatás egyre elterjedtebb jelenség, kutatására mégis kevés empirikus munka irányul hazánkban. Az itt ismertetett vizsgálat az agresszivitásnak azt a formáját vette górcső alá, amely tartós és ismétlődő jelleggel zajlik, egy vagy több diák gyakorolja egy gyengébb vagy magányos egyénen, és nincs nyilvánvaló kiváltó oka.

Címkék:
   

Hála a médiának, terjed a gyermekek közötti erőszakos cselekmények híre, s az amúgy is hiszterizált légkörben különösen nagy visszhangot vált ki. A kapcsolódó (sajnos nem nagyszámú, de azért létező és tanulságos eredményeket hozó) kutatások tapasztalatai segíthetnek tágabb kontextusban és valamivel higgadtabban, objektívebben szemlélni a problémát.

Címkék:
   

Az iskola életvilága különösen gazdag szubjektív élményekben. Amikor ezeknek az élményeknek és az ezekből (is) eredő viszonyulásoknak a felderítésére vállalkozunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy csak részben tudatos, racionális folyamatokról van szó. A metafora kutatási eszközként történő használata lehetővé teszi, hogy megismerhessük a viszonyulások elfedett rétegeit.

Rapos Nóra: Ami nem mérhető...? – Vagy másképp...!

Az egyéni sikeresség vágya alapvetően befolyásolja mindennapi életünket. Ritkán gondolunk azonban arra, hogy mi van azokkal, akik nem sikeresek, és ki ezért a felelős. Vajon ismerjük-e eléggé tanulóinkat, és elég figyelmet fordítunk-e a személyiségük megismerésére? S milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a megismerés ilyen irányánál? Ebben az írásban egyetlen szempont mentén törekszünk ennek a bonyolult kérdéskörnek az áttekintésére: ez a gyermekek félelmeinek a feltárása.

Címkék:
     

Az e témakörhöz sorolható két helyzetben a döntési alternatíva az osztálytárs, a barát titkának megőrzése, illetve ennek kiszolgáltatása a felnőtteknek (pedagógusnak, szülőnek). Mindkét szituációban kockázatos a tények elhallgatása, mivel az érintett kortárs veszélyes helyzetbe sodródhat, ha nem kap segítséget. Az eddigi adatok fényében azonban nem hagyható figyelmen kívül a közömbösség, a mások ügyeibe való belekeveredéstől való tartózkodás, a felnőttek iránti bizalmatlanság.

Címkék:
     

A vizsgálat egyik különösen elgondolkodtató eredménye, hogy az agresszió elutasítása erősödött, de ez az elutasítás – eddigi elemzésünk alapján – feltételezhetően nem annyira erkölcsi meggyőződésből, sokkal inkább a félelemből fakad. A „jobb a veszélyes dolgokba nem belekeveredni, biztonságosabb kívül maradni” tendenciája már korábban is érzékelhető volt. Ez magyarázza, hogy a többség megérti, megbocsátja, etikai szempontból nem kifogásolja, ha valaki fenyegetett helyzetben feladja elképzeléseit, vagy akkor sem árulja el társait, ha azok veszélyes helyzetet idéznek elő.

A mások tulajdonának tisztelete olyan etikai norma, amelynek érvényessége általában nem képezi vita tárgyát. Ennek ellenére, mintha a fiatalok körében egyre kevésbé számítana súlyos véteknek az eltulajdonítás, a lopás. A kérdőívben három szituációban is felmerül ez a téma. A három probléma különböző súllyal és eltérő kontextusban veti fel a kapcsolódó normaszegés, illetve a normaszegő megítélésének kérdését.

A felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk jelen részében ezúttal azokkal a szituációkkal foglalkozunk, ahol a serdülőknek el kellett dönteni: a tanár pártjára állnak, vagy pedig inkább a társ, illetve a kortárscsoport érdekét helyezik előtérbe. A szituációk azonban súlyukat, körülményeiket, illetve a döntés tétjét tekintve erősen különböztek egymástól.

Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó által a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról végzett felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk újabb részében olyan szituációkkal foglalkozunk, amelyek kihasználása a tanulókat nagy előnyökhöz juttathatja. A nagyobb településeken élők és az idősebbek mernek inkább élni egy ilyen helyzet által nyújtott lehetőségekkel – derül ki a felmérésből.

A puskázás, másolás, súgás ősi diákszokás, a tanulók hagyományosan nem tartják erkölcsi problémának, ha valaki ilyen fajta segítséget vesz igénybe, illetve nyújt társainak. Sőt a tapasztalatok szerint általában el is várják, a szolidaritás hiányaként élik meg, ha valaki ezt megtagadja – derül ki a Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó által a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról végzett felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk újabb részéből.

A kérdőívben kétféle kérdéstípussal próbáltuk feltérképezni a diákok erkölcsi kérdésekben vallott nézeteit. Az első blokkban a diákoknak különböző, összesen 18 szituáció kapcsán kellett dönteniük arról, hogy ők hasonló helyzetben miként cselekednének. A helyzetek kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a serdülőket foglalkoztató, valódi dilemmákat kifejező és tényleges döntéshelyzetet szimuláló esetek kerüljenek a kérdőívre.

Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó 2004-ben megismételte a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról 1998-ban végzett felmérést. A két vizsgálat időpontja között lejátszódó változások néhány izgalmas és elgondolkodtató eleme kimutatható az új adatok tükrében. A tanulságok valamennyi pedagógus számára elgondolkodtatóak lehetnek, hiszen mindnyájan érezzük, hogy e területen megoldásra, de legalábbis „kezelésre” szoruló problémák vannak. A vizsgálatból nyert adatok tudatosítanak olyan tendenciákat, amelyeket olykor magunknak sem merünk bevallani.

Több pécsi középiskolában ismert a szecskáztatás, mely a szeptemberben újonnan érkező elsős diákokat beavató szertartás. Ennek során az év elején – rendszerint a gólyabál (illetve ahogyan itt hívják, a szecskabál) napjáig – a felsőbb évfolyamosok minden szünetben felkeresik az elsős osztályokat, s különböző játékos (sokszor csak látszólag játékos) feladatokat adnak az új diákoknak. Gyakran fordul elő, hogy a szünetben egy-egy elsőst többen megállítanak, s ott helyben fekvőtámasztatják, esetleg felszedetik vele a szemetet.

Címkék:
       

„Az érzelmi színskála beszűkülése, az érzelemelfojtás, a feldolgozatlan negatív emóciók kivetülése jellemző jelenlegi életünk egészére. Tetten érhető az érzelem–jellem–erkölcsi érték kapcsolatának gyengülésében, a terjedő erőszakban, a gyermekek elleni és a gyermekek által elkövetett bűncselekmények számának növekedésében. A tanárok, diákok, szülők többsége érzelmi szempontból sivárnak éli meg az iskola világát is” – írja Hegyiné Ferch Gabriella az érzelmi kultúráról szóló tanulmányában. Ezért is örvendetes, amikor egy pedagógusjelölt a diákok érzelmeinek vizsgálatára vállalkozik, mint ezt Schrenk Veronika teszi. Az ő vizsgálatának eredményeit tartalmazza az itt közölt tanulmány.

Címkék:
     
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.03.24.
Nagy baj van a szakképzésben, ott a legrosszabbak a PISA-eredmények
A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktat...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.24.
Nem értjük, miért nem érti Palkovics László a statisztikákat
2015-ben Magyarország azon kevés európai ország közé tartozott, ahol mind a felső, mind pedig az alsó teljesítménysávban az eredmények romlása volt megfigyelhető. Mivel azonban a gyenge ...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.24.
Bréking: Hozzáértőt engedtek az oktatás közelébe!
Interjút adott az Indexnek Csépe Valéria pszichológus, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. Ahhoz képest, hogy az elmúlt hét évben milyen minőségű „szakemberek...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2017.03.24.
Fütyis színező: megszólal a szexedukátor
Dúl a kommentháború a fütyis színező miatt, ezerfelé kanyarodott a vita. Vannak, akik szerint felháborító a kis füzet, mások szerint pedig a legtöbb ember egyszerűen csak prűd - a szakember...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.23.
Új informatikai kerettantervet készített az IVSZ
Új, a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége,amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak –...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.03.23.
Kulcscsomóval dobott fejbe egy gyereket a hittanórán a babócsai plébános
Rendetlenkedtek a gyerekek a babócsai iskolában hittanórán, a plébános pedig úgy akarta fegyelmezni őket, hogy egy kulcscsomót dobott közéjük. Nem azt a gyereket találta el, akinek szánta...
(Forrás: Sonline)
--
2017.03.23.
Jobban kéne szabályozni az iskolai fegyelmezést
Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez - közölte az Alapvet...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.23.
Hatszázmillió gyermeket fenyegethet vízhiány
A világon 2040-re minden negyedik gyerek – nagyjából 600 millió kiskorú – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások „rendkívül szűkösek” – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.03.23.
Borzasztó helyzetben az iskoláskorú afgán gyerekek
Az afgán gyermekek csaknem egyharmada nem jár iskolába, és sokukat munkára fogják, fiatalságuk ellenére besorozzák katonának vagy korai házasságokba kényszerítik - hívta fel a figyelmet...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
  Ildikó

Azt szeretném megtudni, hogy törvényes-e az a gyakorlat, hogy egy középiskolai gyakornoknak kötelezően heti 24 órája van az előírt 20 óra helyett. A plusz 4 órát nem fizetik ki, ezen felül rendszeres helyettesítést is ellát. Az oklevele alapján felső tagozatos diákokat taníthat, ennek ellenére helyettesítésre elsőtől kilencedik évfolyamra is beosztják. Mi a gyakorlat, elvárható-e egy gyakornoktól a beleegyezése nélkül az ingyenes túlmunka és az alsó tagozatban való helyettesítés?

--
  Szekszárdi Júlia

„Kedves” Luda!
A kérdéseire többször is kapott választ, kétszer tőlem, egyszer Peer Krisztinától.
De Ön nem választ akar, hanem lehetőséget a mocskolódásra. Vajon miért teszi ezt?
Három lehetséges okot találtam erre:
1. Komoly paranoiája van (ez esetben sürgősen pszichológushoz vagy pszichiáterhez kellene fordulnia).
2. Politikai indítékkal uszították ránk (szó esett holmi kockásinges bűnözőkről is, akiknek mi segítünk megúszni a gyermekbántalmazást).
3. Ön zsigerből gonosz és aljas. (Ebben az esetben pedig menjen a pokolba!)
Ezen túl szó nélkül töröljük a beírásait, esetleg egy bocsánatkérést még hajlandók vagyunk elfogadni.
Rágalmazásért és a jó hírnév megsértéséért akár fel is jelenthetnénk, de erre nem ad lehetőséget, hiszen névtelenül fortyog.
Több időt és energiát sem én sem a kollégáim nem vagyunk hajlandók erre az ügyre fordítani.

--
  töritanár

Az persze egy ilyen országban a jelen körülmények között természetesen fel sem merül, hogy Luda és Péter ugyanaz a személy...

--
  gyönytyúk

1. Össze kéne ereszteni Ludát az egykori Péterrel. Luda itt azt mondja: "nem vizsgáljuk meg, hogy milyen rövid volt a hölgy szoknyája". Péter viszont kikelt a "jó illemű" öltözködés mellett Sulyok Blanka cikke után, szintén elég vehemensen... Az egyesületnek szép elegánsan, egy-egy frappáns mondaton túl hagyni kéne, hogy ők ketten kidühöngjék magukat.

2. Egyik hasonló vehemenciájú tanulómnak felajánlottam, hogy strigulázza az összes tévedésemet, hibámat, aljasságomat, ha jó sokat talál, Balaton szeletet kap. Ludának is felajánlhatom ezt, küldje az ímélemre az eredményt, kapja a Balaton szeletet.

3. Luda lehet, hogy Pecina embere: olcsóbban szeretné megszerezni a honlapot, hogy aztán "szüneteltethesse". Ez csak kicsit vicces: az országbeli eljárásokat egyre kevésbé tudom viccként felfogni, lassan elérjük a "korlátlan lehetőségek hazája" címet (Ludának erdélyi tapasztalatai alapján ismerős lehet a szlogen.)
Üdv. gy.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Leiner Károly:] Kedves Zsuzsa, szívesen elküldöm privát üzenetben, ha email címed megírod nekem, így a legegyszerűbb. Igazából nekem is keresgélnem kellene, hogy hova került, mert TÁMOP pályázatba lett "leadva", én meg elengedtem, megváltam tőle, hiszen egyetlen kiadónak sem kellett...
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[paligreg:] Ki a szerző?
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[H. Zsuzsa:] Kedves Károly! Nagyon köszönöm a videót és a könyvtippet is, várólistára tettem, hamarosan sort is kerítek rá. :-) Érdekelne a szabadtanulásos feladatgyűjtemény is, ami a videóban szerepelt, mint elérhető jógyakorlat. Próbáltam megkeresni a hálón, de nem találtam. :-( […]
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Én is sajnálom Anna, mert az általad leírt eset valóban "csak" a pedagóguson múlik: van addig több mint félév. Fel lehet készülni, elő lehet készíteni a kislány fogadását. Ennek ellenére megértem én is, hiszen nem ismeri ezt a területet, nincs felkészítve rá, tart […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Anna:] 'Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell!' Ezt a kérdést csütörtökön feltettem egy olyan tanítónak, akinek a 4. […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Minden szava fontos és igaz. De kiemelnék egy gondolatot, ami az alfa és az omega, és amire mondhatni törvény van, hogy ne lehessen betartani: "Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Személyes tapasztalatom, hogy az iskolák a "különórákban" versenyeznek egymással - különböző tagozatokat hirdetnek. Ráadásul ezek plusz órákat jelentenek kötelezően minden azonos osztályba járó tanuló számára a minimálisan előírt kötelező óraszám felett, ami […]
Neked mindegy? Nekem nem! »

--

[fruzset:] Kedves Hozzászólók! Régebben is voltak magatartászavaros gyerekek, kevesebb IQ-val rendelkezők, stb...25 évvel ezelőtt kisegítő osztályokként működtek, részben integráltan, zökkenőmentesen a többi osztály mellett, egy intézményen belül 10-12 fős gyereklétszámmal. Az […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Fekete Hajni:] Ez nagyon jó! Nagyon remélem, hogy sokan reagálnak majd rá a szakmából is...! Kíváncsi vagyok a folytatásra!
Sikeres integráció - Javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek