OFOE a Facebook-on
Címkék

kutatás

2016 őszén, reflektálva az egész évet végigkísérő pedagógus megmozdulásokra, online kérdezést végeztünk a közoktatás legégetőbb kérdéseiről a pedagógusok, szülők, diákok és az oktatás ügyei iránt érdeklődő közönség körében. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan reagál a közoktatás ügyére érzékeny szakmai és civil közvélemény a 2016 első felében kibontakozott pedagógus mozgalmak követeléseire, illetve ezzel összefüggésben: mit tartanak a válaszadók a közoktatás legnagyobb problémáinak, és milyen a különböző megoldási alternatívák támogatottsága körükben.

Amikor egy újságíró is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy vajon igaz-e, hogy a rosszul tanulókat ilyenkor inkább arra kérik, be se jöjjenek az iskolába, tollat ragadtam. Azt hiszem, itt az ideje kicsit elgondolkodni azon, vajon mire jó és mire nem a kompetenciamérés. (Lannert Judit)

A kulcs a tanulói sokféleség elfogadása. Ez egyrészt eltérő tanulási utakat jelent, másrészt annak elfogadását, hogy a mai globalizálódó világban a gyerekek egyszerre sokféle identitással bírnak. A pedagógia világában valamelyest persze szükség van kategóriákra, de ezek olyan mélyen beivódtak a pedagógiai gondolkodásba, hogy sok esetben meggátolják a konstruktív, alkotó pedagógiai folyamatok tervezését. (Rapos Nóra)

Tizennyolc alprojekt keretében dolgoztak új informatikai megoldásokon és kapcsolódó kutatásokon az ELTE, a BME és a CISCO szakértői 2013. január és 2014. június között. A fejlesztések négy nagy témakör köré szerveződtek. Az okostelefonos tartalommegosztás, a városi közlekedés szervezését segítő, illetve a legújabb oktatási és tanulási módszereket ötvöző informatikai megoldások, valamint a hatékony védelmi és biztonsági technológiák kidolgozása egyaránt a kutatási program témái voltak.

Címkék:
         

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a társadalomra jellemző általános bizonytalanság a szülők és pedagógusok, a család és az iskola között is jelentkezik, sőt a feszültség az utóbbi időben folyamatosan növekszik. Ez indokolja hogy a Kölöknet című szülőknek szóló portál és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete egyre többet foglalkozott/foglalkozik az iskola és a család közötti kapcsolat, a pedagógusok és a szülők közötti kommunikáció kérdéskörével.

Digitális pedagógus Virtuális szülői értekezlet 7 - A pedagógus, ha szülő Értjük egymást? - Konferencia a szülők és pedagógusok közötti párbeszédről Miért nem értjük egymást?

A Kölöknet és az OFOE szülő-pedagógus témában folytatott online vizsgálatainak tanulságait taglaló cikksorozatunk harmadik részében a tipikus iskolai problémák előfordulásáról és azok várható kezeléséről írunk. A kutatás eredményei is bizonyítják, hogy a felnőttek többnyire nem találnak megnyugtató megoldást jellegzetes iskolai problémahelyzetekre, ezért is lenne égető szükség a szülők és pedagógusok közötti kommunikáció minőségének javítására. (Lannert Judit és Szekszárdi Júlia)

A cikk a Kölökneten

Milyen súlya van a családnak és az iskolának a fiatalok értékvilágának formálódásában? Hogyan hatnak az új inforkommunikációs eszközök a szülő-pedagógus kommunikációra? Ezekkel a témákkal foglalkozunk a vizsgálatról szól sorozatunk második részében (Lannert Judit – Szekszárdi Júlia).

Címkék:
     

A nevelési problémák érzékelhetően sokasodnak. Ezért is ezért is egyre sürgetőbb, hogy a pedagógusok és a szülők a szövetségest, a partnert lássák és keressék egymásban. De vajon milyen formákban, milyen gyakran és milyen hatékonysággal kommunikál egymással a nevelés két főszereplője? Mennyire elégedettek a kommunikáció különböző formáival? Erre és sok minden másra is kíváncsi volt a Kölöknet és az OFOE, amikor 2013 júniusa és szeptembere között online felmérést végzett. Az online kérdőívet közel 1500 fő töltötte ki. A minta 40 százaléka nem pedagógus-szülő, 60 százaléka pedagógus (részben szülő), fele osztályfőnök volt. (Lannert Judit – Szekszárdi Júlia)

Címkék:
     
Miért nem értjük egymást? Mit old meg az egymásra mutogatás?

Az OFI vezetése úgy döntött, hogy a rendesen működő, rendszeresen megjelenő folyóiratra szüksége van a szakmának, a szaktudománynak, az új pedagógus nemzedékeknek Szakmai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Pedagógiai Társasággal, ez alapján új szerkesztőbizottság alakult. Mindössze félévnyi csúszással megjelent tehát az Új Pedagógiai Szemle legfrissebb: 2013/1-2. száma új főszerkesztővel (Takács Géza), átszervezett szerkesztőséggel megváltozott összetételű szerkesztőbizottsággal (elnök: Halász Gábor) és új külsővel (Szekszárdi Júlia).

Címkék:
       

A Facebook létrehozott egy közösséget, egy olyan terepet, amit a legtöbben ismernek és rendszeresen használnak, ezáltal alkalmas lehet arra, hogy segítségével a formális közösségként összekovácsolódott osztályokból valódi osztályközösségek alakuljanak ki.

Digitális Pedagógus Digitális Pedagógus Konferencia

Az online közösségi felületek megismerése a pedagógusok és szülők számára egyaránt kihívásokat jelentő feladat lehet. Szeretnénk megérteni, hogy mi vonzza ide naponta a gyermekeinket, diákjainkat, de mindaddig nem kapunk pontos választ ezekre a kérdésekre, amíg magunk nem válunk a folyamat résztvevőivé. Tudjuk, hogy amint belépünk ebbe a világba, egy olyan új helyzetben találjuk magunkat, amelyben a kezdetektől fogva alakulhat online személyiségünk – akár aktív felhasználók leszünk, akár csak csöndes megfigyelők.

Az online közösségi oldalon megjelenő tanár-diák kapcsolat kezdeményezése és fogadása a metaforák tükrében Facebook-kutatás 2011 A netgeneráció tagjai az osztályközösségben Szociális szerepek az osztályban

Az OFOE munkatársai pedagógiai szakértőkként vettek részt egy olyan projektben, amely a fiatalok innováció iránti attitűdjének fejlesztését tűzte ki célul. E projekt keretében került sor egy oktató DVD elkészítésére, tesztelésére és egy két szakaszból álló attitűdvizsgálatra. Ezúttal a munkálatok első tapasztalatairól tájékoztatjuk a honlap olvasóit.

Az OECD-országok szakemberei 2001-ben az „Iskoláztatás a holnap számára” program keretében hat különféle forgatókönyvet dolgoztak ki. Az akkori értelmezés szerint két forgatókönyv ezek közül tulajdonképpen a ma is meglévő modelleket folytatja, kettő az iskolának mint intézménynek a lényeges megerősödését jelzi, a többi pedig az iskola helyzetének jelentős romlását prognosztizálja.

Címkék:
   

Az amerikai közvélemény napjaink ifjúságát „text generációnak” nevezi. Ez az elnevezés jelzi az ún. X generációt felváltó új korszak kezdetét. Amíg az X generációra vonatkozó statisztikai adatok az adott nemzedék viszonylag magas képzettségi szintjét mutatják, a text generáció elnevezés visszafejlődést sejtet. (Subert Mária írása.)

Címkék:
     
Mobiltelefon és iskola „Adjatok, tanárnénik, telefont!…”

Az elmúlt tanév iskoláinkban és a közbeszédben is az agresszió kezelésének jegyében telt, mára azonban a kedélyek megnyugodni látszanak. Vajon az agresszióellenes kampány hatása eltűnik a múlt tanévvel együtt, vagy számíthatunk fenntartható eredményekre is?

Címkék:
   
A diákok erőszakos magatartásának tipológiája

A 23 ország 200 iskolájában mintegy 5000 felsős tanárral végzett TALIS elnevezésű kutatás szerint Magyarországon kiugróan sok tanár gondolja azt, hogy a vulgáris beszéd, illetve a fizikai bántalmazások komolyan zavarják a tanítás folyamatát – derül ki az OECD felméréséből.

A közelmúltban nyilvánosságra hozott negyedik Fanta TrendRiport a fiatalok életmóddal és testkultúrával kapcsolatos szokásaival és véleményeivel foglalkozik. Ebből közlünk a tizenévesek gondolkodását jellemző néhány részletet.

Címkék:
 
Digitális bennszülöttek

Az év elején zárult le az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére végzett, „A pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése” című vizsgálat. A kutatást vezető Tárki-Tudok Oktatáskutató Központ beszámolója szerint a tantestületekben egyaránt találhatunk túlterhelt és alulterhelt pedagógusokat. Részletek a kutatási beszámolóból.

Címkék:
     

Egy nemzetközi pedagógusvizsgálatban három olyan kompetenciát találtak a kutatók, amelyek az olasz, a holland és a magyar pedagógusok számára egyformán gondot jelentenek: a diákok motiválása, az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése, a diákok kulturális hátterének megismerése.

A 8–14 évesek kommunikációs és fogyasztói, valamint életmódbeli szokásait vizsgálta a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. A kutatásban részt vevő 2000 tanuló reprezentálja az ország kiskamaszait. Az adatokból megtudhatjuk például, hogy a korosztály 29%-a nem érti, hogyan lehetett korábban mobiltelefon nélkül élni.

A pedagógus szakma presztízse az utóbbi évtizedben soha nem látott mélységbe zuhant. Mindig talál a média tanárverő szülőt, gyerekverő tanárt, gyerekverő gyereket, ügyetlenül nyilatkozó igazgatót. És mindig találnak a csatornák okos szakembereket, akik differenciálatlanul elmarasztalják a pedagógusokat. Ilyen közhangulatban miért akarna egy értelmes fiatal pedagógus lenni? A helyzetképhez Sallai Éva fűz kommentárt.

Címkék:
 

Nagyon sok gondot okoznak a család és az iskola közötti kompetenciahatárok bizonytalanságai. Nem egyértelmű ugyanis, hogy kinek pontosan meddig terjed a jogosítványa. Így míg az egyik oldalon a felelősség teljes áthárítása jellemzi a szülők egy részét, a másikon tartja magát az álláspont, mely szerint az iskolának nincs joga beleszólni a gyerek nevelésébe, az kizárólag a szülő privilégiuma. Az eredményekhez Kádár Judit fűzött kommentárt.

Szülők és iskolák

A média erősségeinek és gyengeségeinek felsorolásánál összemosódnak a média különböző elemei, a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok, a rádió, a televízió és az internet, valamint a sajtó kapcsán felmerülő gondolatok. A vélemények túlnyomó része a televízióra, egy kisebb része az internetre vonatkozik… Az eredményeket ezúttal Mészáros János, az Aula szerkesztője kommentálja.

Előremutató elem a kompetenciaalapú fejlesztés, az integráció, a gyakornoki rendszer és a nem szakrendszerű oktatás bevezetése. Általános benyomás azonban, hogy a döntéshozók nincsenek tisztában az iskolai valósággal. A SWOT-analízis oktatásirányítókkal kapcsolatos eredményeit Barlai Katalin értékeli.

Számos fenntartó eltúlozza hatósági szerepét, visszaél a függelmi viszonnyal – többek között ez derül ki online kérdőíves vizsgálatunk következő részéből. A SWOT-analízis fenntartókra vonatkozó eredményeit Sinka Edit, a Tárki-Tudok munkatársa kommentálta.

Fény- és árnykép a tanulókról Az is bolond, aki pedagógussá lesz Magyarországon?

A közoktatás SWOT-analízisére vállalkozó vizsgálatunk eredményeinek közlését a tanulók erősségeivel és gyengeségeivel folytatjuk. Az összegyűjtött és rendszerezett véleményekhez munkatársunk, Peer Krisztina pszichológus, szociálpedagógus fűzött kommentárt.

A pedagógusra a következő elemzésben úgy tekintünk, mint a közoktatási rendszer egyik szereplőjére. Az így kialakuló – pontosításra, kiegészítésre szoruló – helyzetrajz nem az egyes pedagógusokra vonatkozik, hanem a teljes pedagógustársadalomról kialakult közvélekedést mutatja. A helyzetképet Gyulai Zsuzsa kommentárja egészíti ki.

November óta zajló virtuális kongresszusunkhoz kapcsolódóan online kérdőíves vizsgálatot végeztünk a közoktatás szereplői között annak érdekében, hogy a válaszok alapján árnyaljuk az iskoláról a kongresszuson kibomló képet. Célunk, hogy megfelelő alapot szolgáltassunk egy, a nevelés ügyéről folyó diskurzushoz.

Címkék:
   

A Sebestyénné Kruchió Ilona által végzett kutatás arra keresett választ, hogy fontosnak tartják-e a pedagógusok az osztályfőnöki órákat, szerintük mi az osztályfőnöki óra legfontosabb feladata, és hatékonynak értékelik-e az osztályfőnöki órákon folyó nevelőmunkát.

Címkék:
 

Oktatási-nevelési intézményeinkben a kortársak közötti zaklatás egyre elterjedtebb jelenség, kutatására mégis kevés empirikus munka irányul hazánkban. Az itt ismertetett vizsgálat az agresszivitásnak azt a formáját vette górcső alá, amely tartós és ismétlődő jelleggel zajlik, egy vagy több diák gyakorolja egy gyengébb vagy magányos egyénen, és nincs nyilvánvaló kiváltó oka.

Címkék:
   

Hála a médiának, terjed a gyermekek közötti erőszakos cselekmények híre, s az amúgy is hiszterizált légkörben különösen nagy visszhangot vált ki. A kapcsolódó (sajnos nem nagyszámú, de azért létező és tanulságos eredményeket hozó) kutatások tapasztalatai segíthetnek tágabb kontextusban és valamivel higgadtabban, objektívebben szemlélni a problémát.

Címkék:
   

Az iskola életvilága különösen gazdag szubjektív élményekben. Amikor ezeknek az élményeknek és az ezekből (is) eredő viszonyulásoknak a felderítésére vállalkozunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy csak részben tudatos, racionális folyamatokról van szó. A metafora kutatási eszközként történő használata lehetővé teszi, hogy megismerhessük a viszonyulások elfedett rétegeit.

Rapos Nóra: Ami nem mérhető...? – Vagy másképp...!

Az egyéni sikeresség vágya alapvetően befolyásolja mindennapi életünket. Ritkán gondolunk azonban arra, hogy mi van azokkal, akik nem sikeresek, és ki ezért a felelős. Vajon ismerjük-e eléggé tanulóinkat, és elég figyelmet fordítunk-e a személyiségük megismerésére? S milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a megismerés ilyen irányánál? Ebben az írásban egyetlen szempont mentén törekszünk ennek a bonyolult kérdéskörnek az áttekintésére: ez a gyermekek félelmeinek a feltárása.

Címkék:
     

Az e témakörhöz sorolható két helyzetben a döntési alternatíva az osztálytárs, a barát titkának megőrzése, illetve ennek kiszolgáltatása a felnőtteknek (pedagógusnak, szülőnek). Mindkét szituációban kockázatos a tények elhallgatása, mivel az érintett kortárs veszélyes helyzetbe sodródhat, ha nem kap segítséget. Az eddigi adatok fényében azonban nem hagyható figyelmen kívül a közömbösség, a mások ügyeibe való belekeveredéstől való tartózkodás, a felnőttek iránti bizalmatlanság.

Címkék:
     

A vizsgálat egyik különösen elgondolkodtató eredménye, hogy az agresszió elutasítása erősödött, de ez az elutasítás – eddigi elemzésünk alapján – feltételezhetően nem annyira erkölcsi meggyőződésből, sokkal inkább a félelemből fakad. A „jobb a veszélyes dolgokba nem belekeveredni, biztonságosabb kívül maradni” tendenciája már korábban is érzékelhető volt. Ez magyarázza, hogy a többség megérti, megbocsátja, etikai szempontból nem kifogásolja, ha valaki fenyegetett helyzetben feladja elképzeléseit, vagy akkor sem árulja el társait, ha azok veszélyes helyzetet idéznek elő.

A mások tulajdonának tisztelete olyan etikai norma, amelynek érvényessége általában nem képezi vita tárgyát. Ennek ellenére, mintha a fiatalok körében egyre kevésbé számítana súlyos véteknek az eltulajdonítás, a lopás. A kérdőívben három szituációban is felmerül ez a téma. A három probléma különböző súllyal és eltérő kontextusban veti fel a kapcsolódó normaszegés, illetve a normaszegő megítélésének kérdését.

A felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk jelen részében ezúttal azokkal a szituációkkal foglalkozunk, ahol a serdülőknek el kellett dönteni: a tanár pártjára állnak, vagy pedig inkább a társ, illetve a kortárscsoport érdekét helyezik előtérbe. A szituációk azonban súlyukat, körülményeiket, illetve a döntés tétjét tekintve erősen különböztek egymástól.

Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó által a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról végzett felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk újabb részében olyan szituációkkal foglalkozunk, amelyek kihasználása a tanulókat nagy előnyökhöz juttathatja. A nagyobb településeken élők és az idősebbek mernek inkább élni egy ilyen helyzet által nyújtott lehetőségekkel – derül ki a felmérésből.

A puskázás, másolás, súgás ősi diákszokás, a tanulók hagyományosan nem tartják erkölcsi problémának, ha valaki ilyen fajta segítséget vesz igénybe, illetve nyújt társainak. Sőt a tapasztalatok szerint általában el is várják, a szolidaritás hiányaként élik meg, ha valaki ezt megtagadja – derül ki a Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó által a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról végzett felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk újabb részéből.

A kérdőívben kétféle kérdéstípussal próbáltuk feltérképezni a diákok erkölcsi kérdésekben vallott nézeteit. Az első blokkban a diákoknak különböző, összesen 18 szituáció kapcsán kellett dönteniük arról, hogy ők hasonló helyzetben miként cselekednének. A helyzetek kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a serdülőket foglalkoztató, valódi dilemmákat kifejező és tényleges döntéshelyzetet szimuláló esetek kerüljenek a kérdőívre.

Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó 2004-ben megismételte a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról 1998-ban végzett felmérést. A két vizsgálat időpontja között lejátszódó változások néhány izgalmas és elgondolkodtató eleme kimutatható az új adatok tükrében. A tanulságok valamennyi pedagógus számára elgondolkodtatóak lehetnek, hiszen mindnyájan érezzük, hogy e területen megoldásra, de legalábbis „kezelésre” szoruló problémák vannak. A vizsgálatból nyert adatok tudatosítanak olyan tendenciákat, amelyeket olykor magunknak sem merünk bevallani.

Több pécsi középiskolában ismert a szecskáztatás, mely a szeptemberben újonnan érkező elsős diákokat beavató szertartás. Ennek során az év elején – rendszerint a gólyabál (illetve ahogyan itt hívják, a szecskabál) napjáig – a felsőbb évfolyamosok minden szünetben felkeresik az elsős osztályokat, s különböző játékos (sokszor csak látszólag játékos) feladatokat adnak az új diákoknak. Gyakran fordul elő, hogy a szünetben egy-egy elsőst többen megállítanak, s ott helyben fekvőtámasztatják, esetleg felszedetik vele a szemetet.

Címkék:
       

„Az érzelmi színskála beszűkülése, az érzelemelfojtás, a feldolgozatlan negatív emóciók kivetülése jellemző jelenlegi életünk egészére. Tetten érhető az érzelem–jellem–erkölcsi érték kapcsolatának gyengülésében, a terjedő erőszakban, a gyermekek elleni és a gyermekek által elkövetett bűncselekmények számának növekedésében. A tanárok, diákok, szülők többsége érzelmi szempontból sivárnak éli meg az iskola világát is” – írja Hegyiné Ferch Gabriella az érzelmi kultúráról szóló tanulmányában. Ezért is örvendetes, amikor egy pedagógusjelölt a diákok érzelmeinek vizsgálatára vállalkozik, mint ezt Schrenk Veronika teszi. Az ő vizsgálatának eredményeit tartalmazza az itt közölt tanulmány.

Címkék:
     
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.07.21.
A Klebelsberg szerint teljesen oké, hogy a tantestület és a szülők ellenében az igazgatót 25 év után egy fideszes alpolgármester tanácsadójára cserélték le
„Tévesek azok a sajtóban megjelent találgatások, amelyek szerint politikai szándék áll a Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium intézményvezet...
(Forrás: 444.hu)
--
2017.07.21.
Félelem és reszketés az egyházi iskolában
Kiabálás és röpködő papi pofonok, erőszakkal és kirúgással fenyegetőzés, kötelező misék és körmenetek hétvégén és az ünnepek alatt, megfélemlített és tehetetlen tanári kar. A...
(Forrás: A TASZ jelenti)
--
2017.07.21.
Baj, ha a gyerek társaságban is a telefont nyomkodja?
Egy felháborodott ausztrál szülő is írt erről nyílt levelet a Kidspot Facebook-oldalára. Maga a szerző sem tudja eldönteni, hogy mit gondoljon, először dühös, hogy elrontották az estéj...
(Forrás: Dívány)
--
2017.07.21.
Fiatalok ítélete: korrupt a közélet
A tavalyi közoktatási tüntetések számos diák számára jelentettek kereteket a tapasztalatszerzésre, az aktívak köre azonban szűk. Elsősorban a nagyvárosi, leginkább budapesti gimnáziumokban...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.07.21.
Ezek a fiatalok
A Hallgatói Hálózat tüntetései, az egyetemi diákság ellenállása nyomán változott a felsőoktatási koncepció. A mind ez idáig az elmúlt hét év legnagyobb kormányellenes tüntetésének...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.07.21.
Minőségi problémák a hazai nyelvoktatásban
Amikor azt mondjuk, hogy a magyar nyelvoktatás nem jó, hogy kevesen beszélnek nyelveket, akkor nemzetközi statisztikákra szoktunk hivatkozni – mondta Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyes...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.07.21.
Alulfizetett tanárok, rosszul működő egészségügy: lesújtó kép az OECD-től
Magyarország az állami vezetők és középvezetők fizetéséről sem szolgáltatott adatokat, így nem tudunk következtetéseket levonni, ám a tanárok esetében megint dobogós hazánk – sajnos...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.07.21.
Ballagási ajándék: migránsmesével nevelné gyermekjogokra a kormány a gyerekeket
Néhány napja az óvodából ballagó gyerekek útravalóul mesekönyvet kaptak az Emmitől. Nem lenne ebben semmi különös. Csakhogy Az elveszett madártoll című kötet, amit az Országos Betegjogi...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2017.07.20.
Kerényi Kata: DIY érettségi
Ez azt jelenti – mondhatják néhányan a történet tanulságaként – hogy túl könnyű az érettségi! Vagy épp túl nehéz, mert a középiskolai oktatás nem készít fel rá! Pedig ha van tanuls...
(Forrás: Alterkata Cafeblog)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Tanári végzettséggel lehet működni tanítói munkakörben, feltételezhetően az ebédeltetést és a játéktevékenységet is felügyelheti, akinek pedagógus végezettsége van. Részletesebb tájékoztatás található ezen a linken.

--
  Mammma

Tisztelt Osztályfőnök!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz. Problémát okoz iskolánkban, hogy alsó tagozaton a tanítási órák utáni ebédeltetést illetve játékidőt, ami a napközi előtt van, nem végezheti tanári végzettségű kolléga. A törvény ugye kimondja, hogy alsó tagozaton csak tanító taníthat, de ebben az esetbe inkább a nevelés dominál. Van-e olyan törvény, vagy valami megoldás, hogy ezt a feladatot tanári végzettségű ember végezhesse az alsó tagozaton? Kevés a tanító kolléga. Mi lehet a megoldás?
Köszönöm válaszát!

--
  OFOE

Kedves Erzsa!
Ha pedagógusbeosztásban vagy a papírod szerint, akkor annyi szabadság jár, amennyi a munkaköröd alapján megillet. De ha hivatalosan másképp osztottak be, akkor feltételezhetően kevesebb jár, és ezt nyilván a Munka tv alapján számolják.

--
  Erzsa

Szeretném megkérdezni,hogy magánóvodában is 46 nap szabadság jár az óvónőnek? Vagy a Munka tv.alapján kell csak számolni?
Köszönöm,ha választ kapok.

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Az osztályfőnöki megbízatáshoz pedagógusi végzettség kell.

--
  ofő

T. Uram/Hölgyem!
A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz. A tagintézmény vezető úgy döntött két osztály alacsony létszáma miatt összevonásra kerül. Az egyikben én vagyok az ofő. Az osztályt azonban a másik osztály ofője kapja. A 9. évfolyamon két olyan embert jelölt meg ofőként, akiknek pedagógiai végzettsége nincsen, nekem, ígérete ellenére nem ad osztályt. Kérdésem az lenne, hogy milyen végzettség kell az osztályfőnöki megbízáshoz?

Üdvözlettel, egy volt ofő

--
  OFOE

Kedves János! A törvény betűje szerint, amíg nincs kezedben a diploma, nem taníthatnád azt a tárgyat, amiből nincs meg a végzettséged. Persze a helyszínen meg lehet állapodni az iskolavezetővel, és/vagy a fenntartóval a következő félévre, hiszen januárban meglesz a diploma, túl vagy az abszolutóriumon is, főleg ha nincs az iskolában olyan kolléga, aki ezt a feladatot ellátja. Nem tudjuk, hogy mennyire lehet rugalmasan kezelni ezt a problémát.

--
  OFOE

Kedves Zsuzsa, erre vonatkozóan nem létezik törvényi szabályozás.

--
  János

Tisztelt Osztályfőnök!
15 év tanítással (határozatlan idő ugyanott) rendelkezem. Egy új szakon szereztem abszolutóriumot, de a diplomát (portfólió védés) csak januárban kapok.
Taníthatom-e addig az új szakomat is az iskolában?

--
  zsuzsa

Kedves Osztályfőnök! Érdeklődni szeretnék, hogy van-e rá törvényi szabályozás vagy bármilyen szabály arra vonatkozóan, hogy a férjem volt felesége nem taníthatja a gyermekemet? Sajnos a helyzet ismerése ellenére is úgy tűnik, hogy olyan helyzetbe hoznak, hogy ő lesz a gyerek osztályfőnöke. Én nagyon nem örülök ennek a helyzetnek, tehetek valamit? Válaszát előre is nagyon köszönöm!

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Laszlo:] @Peter: "Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt." Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[OFOE:] Kedves Dia! Gondolom ez azon múlik, hogy a három év gyakorlatát az itteni intézmény elfogadja-e, és három év után megadja-e a ped1 státuszt. Pontosabb és jogi szempontból napra kész válaszért keresse meg az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatát.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Péter:] Csilla a lényegre tapintott: "...csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? " Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[DIA:] Üdvözletem kérdezném hogy külföldön megszerzett oklevelem már honosítottam és hogy milyrn minôsítésben alkalmaznának, ha külföldön már van 3 éves pedagógusi tapasztalatom? Csak gyakornok lehetek?
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek