OFOE a Facebook-on
Címkék

tanár-diák kapcsolat

Rám zúdítják minden vélt vagy jogos sérelmüket. A hangnem alpári. Nincs mese, végig kell hallgatnom őket, képtelenség így órát tartani.Eddig a történet szokványos. Innen viszont váratlan fordulat következik. Leányka vádolni kezdi osztályfőnökét azzal, hogy őt az osztályfőnök könnyű erkölcsűnek nevezte (virágnyelven fogalmazva), az ő szexuális életéről valótlanságokat állított a szülőknek. Konkrét neveket mond, ami az osztály többi tagját is érinti. Az osztály fölhördül. Ez már nem vicc (Pfeifer Erzsébet).

Pfeifer Erzsébet: Irodalom órán Pfeifer Erzsébet: Irodalom órán 2

Tegnap tapasztaltam meg éppen, hogy diákjaink ismerik híres elődeink neveit, de arról már fogalmuk nincs, ki mit követett el azért, hogy a neve fennmaradjon az utókor számára. Kölcsey, Széchenyi, Petőfi, Ady, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth... Csak egy halmaz részei, akiknek a nevét illik hibátlanul leírni. Szóval József Attila. Kedvenc költőm. Mit mondjak róla, hogy a név mögött meglássák az embert is? (Pfeifer Erzsébet)

Pfeifer Erzsébet: A gyermeknapról – egy kicsit másképp Pfeifer Erzsébet: Gondolatok a (gyógy)pedagógiáról. Lesütött szemmel Pfeifer Erzsébet: A megalkuvás rongyaiban

A fenti mondást egy középiskolai tanárom szokta idézni, aki már nem él. Ő volt az igazgatója is az oroszlányi, akkor még Lengyel József Gimnáziumnak, ahol érettségiztem. Rég volt, azóta már én is középiskolai tanár vagyok, de nincs egyetlen olyan, tanítással töltött napom sem, amikor ne gondolnék rá. (Sulyok Blanka)

Nádudvari Péter: Kozmaköltészet – friss forgácsok Sulyok Blanka: Kreatív írás középiskolás fokon

Szünetben jönnek, vegyesek az érzelmeik, de elkeseredve senki sincs. Csoki, szendvics, üdítő ismét belapátolva, jöhet a fekete leves, a matek. Emlékeztetem őket, ki izgul, ki dolgozik, ölelések, bátorító puszi azoknak, akik kérik, mehetnek. DZS

Nagy örömmel tölt el, ha a diákok jól érzik magukat az iskolában, amikor mindaz, amit ők az intézménytől kaptak, amiben őket az intézmény segítette, számukra értéket jelent. Néha persze vannak vitáink a kollégáimmal, hogy meddig szabad elmenni abban, hogy egy diák jól érezze magát az iskolában, és hol van az a határ, amit már nem szabad átlépni. Az is fontos visszajelzés számomra, hogy nemcsak a diákok, de a kollégák is szeretnek itt dolgozni... (Feketű Béla)

Mindig jobb akartam lenni, most is, maximalista vagyok. Nem jó tulajdonság, kicsit bele lehet halni. Hiába voltak a gyerekek, szülők, kollégák elismerő visszajelzései, mindig arra törekedtem, hogy jobban, másképpen is hozzáférhessek a kölykökhöz. Szerencsém van, mert a régi tanítóképzésből, de leginkább édesanyámtól megtanultam a pedagógia igazi alapjait, és erre könnyebben lehetett ráépíteni speciális tudásokat, ismereteket, módszereket, amelyek a falakat képezték. (Leiner Károly)

Diák ír tanárról. A közölt szöveget – a szerző engedélyével – egy blogból vettük át. Mintha Karinthy Tanár úr kérem című klasszikusának XXI. századi folytatását olvasnánk! Vagy inkább: Tanárnő, kérem. De ez lényegében teljesen mindegy. (SzJ)

drága magyartanárom (feketecilinder) Miért nem szeretjük az osztályfőnökünket? Egy tanárnak bármit lehet… Gyomorgörcsös gyermekeink

Pénteken délelőtt megyek be, a kollégák értetlenkedve kérdezik, mi a túró történt tegnap? Órát tartani nem lehetett, mert egymás szavába vágva meséltek valami ajándékokról, karácsonyról, ami nem volt jó, tündérről, angyalról. És mutogattak mindenfélét, hogy akkor ők most ezt és itt és mindenki nézze meg, hogy milyen klassz, stb. (DZS)

Ha egy iskolarendszerben hiányos a szellemi-technikai eszköztár, ha a gyerekek nem látnak világosan maguk előtt egy eljövendő, értékekkel, élményekkel teli életet, és nem érzik úgy, hogy napi tudásgyarapodásuk mindig egy újabb lépés e felé az élet felé, egyre nagyobb szerepe lesz a tanár személyiség-sugárzásának. Jön a folyosón, és jön vele valami "életerő" (Szávai István).

Logikusan következett, hogy a holokauszt témáját is fel kell dolgoznunk. Erre készülve részt vehettem a Jad Vasem intézet továbbképzésén, amely nagyon sok új ismeretet is adott, és megerősített abban, hogy az iskolában a személyes, "átlagemberi" történeteket kell megjeleníteni. Ahogy ők mondták: a sokkoló számadatok, sokkoló filmbejátszások már az ottani iskolásokat is hidegen hagyták. A személyes sorsok, az élet (és az elpusztított élet) bemutatása viszont megrendítő lehet. (Achs Károly)

A megemlékezés A helyi újság képtára Megemlékezés a gulágokról Október 23.

A gyengénlátó diák miatt jöttem. Hogy az ő mindenek fölött álló érdeke – a kifejezés kínos mosolyt csal arcomra, ahányszor csak felbukkan – ne sérüljön. Elképzelem ezt az érdeket, amint üvegbura alatt csillog, mint a Koh-i-Noor gyémánt. A diáknak, aki a meghatározás szerint középfokú tanintézményben tanul, az érdeke csöppet sem magányos, s gyakran sérül. Összefonódik ezer más érdekkel, s hol egyik, hol másik marad alul. Nem ritkán éppen a diák sérti meg, mert fel sem ismeri. Éppúgy, ahogy ő, aki itt ül mellettem kelletlenül a kanapén. A pszichológus szobájában. A másik szakembertől tudom, nyolc tárgyból bukott. (Szabó Anna)

Én is semmi lennék Két út van előttem

Mihez lehet kezdeni velük? A sok-sok élmény- és drámapedagógiai gyakorlat, a tanítási időn kívüli programok közösségteremtő ereje nélkül reménytelen lenne a dolog. Magam ehhez csatoltam hozzá a projektpedagógiát. Az eddigi két év közös munkája alakította ki a tanítást kísérő és az órai projektek keverékén alapuló projektek három lépcsőfokát. Azért így, hogy a fiatalok támaszkodhassanak a tanórán hallottakra, illetve megkapják a segítséget a választott pedagógustól – akár a tanítási órán. (Leiner Károly)

Mit nem teszek egy tanteremben? 15.: Nevelek, nem csak oktatok! Amikor a dzsinn bennragad a palackban "Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?" Az elveszett gyerekek országa (könyvbemutató)

Viszonylag kevés olyan pedagógus van az országban, aki néhány évtizede nem csak tanúja, hanem aktív szereplője is volt a számítástechnika iskolai megjelenésének. S még kevesebb az olyan, aki rögtön a folyamat kezdetén felismerte, hogy ez az új elem nem csupán technikai téren rejt lehetőségeket, hanem a gyerekek személyiségformálásában, a tanulás iránti pozitív attitűdjük, szociális kompetenciáik  kialakításában is szerepet  játszhat.  Bedő Ferenc azóta is következetesen képviseli azt a szemléletet, hogy az infokommunikációs eszközök iskolai életbe történő bevitele segíthet utat találni a megváltozott szocializációs környezetben nevelődő gyerekekhez, fiatalokhoz.

Tele vagyunk azzal a problémával, hogy hogyan lehet motiválni a gyerekeket. Pszichológusként tudom, hogy a gyerekeket nem motiválni kell, hanem nem elvenni a motivációjukat. Beépítetten ott van, 8 éves korig automatikusan, hogy tenni akar a gyerek. Hogyan lehet a motivációt lohasztani? Úgy hogy értékeljük. A gyerek automatikusan tevékenykedni akar. Egyébként ez a jövő útja, és szerintem erre ad lehetőséget a digitális technika.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt március 9-én a Kino Caféban. Ez alkalommal Az osztály című francia filmet nézzük és beszéljük meg. A film főszereplője François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartása és a tolerancia jellemzi. Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban. A diákok miközben sokszor szórakoztatóak és inspirálják a tanári munkát, magatartásukkal a legelszántabb tanár kedvét is elvehetik az együttműködő munkától.

Hétfőn az első órám ezzel a csoporttal volt. Amint beléptünk a terembe, megleptem őket. Körbe rakattam a székeket, mire a három „problémás” fiú megkérdezte: vajon beteg vagyok-e, hogy ilyet kérek. Az egész csoporton látszott a meglepettség, nem tudták, mi, de érezték, most történni fog valami szokatlan. Először is elmondtam, hogy ma nem németórát fogunk tartani, hanem meetinget. Mivel nem tudták, mi az, röviden elmondtam nekik. Nagyra kerekedett a szemük. (Hornyánszki Christiane)

Nem csináltam látványos balhét, hanem… Kiabáld azt, hogy „mazsola”! Konfliktuskezelés egy 7. osztályban

Milyen határig hallgassam meg tanítványaim személyes problémáit? Milyen mértékben befolyásolhatom jövőjükről hozott döntésüket? Adhatok-e ebben a kérdésben kötelezően megfogadandó tanácsot? Azt gondolom, hogy a legutóbbit semmiképpen sem tehetem. Az előző kérdésekre még keresem a választ. Ebben a keresésben látom további munkám értelmét. (Benő Ildikó)

Az első két évben egy fiatal kolléga tanította az osztályt magyarra csoportbontásban és epochális rendszerben. Minden epocha végén produktumot kellett készíteniük, ami a művészettagozatos gyerekek számára nem jelentett gondot, hiszen ott megfelelően érvényesíthették a fantáziájukat és tehetségüket. Szeptemberben sajnos megszűnt a csoportbontás és az epochális oktatás, ráadásul új magyartanárt kapott az osztály.

A hatásos motiváció egyik pillére a személyre szabottság. Általánosságban nehéz a tanulási kedv felkeltése: apró lépésekhez kell apró célokat kitűzni, melyek valóban megvalósíthatóak. "Tanulj, hogy ember legyen belőled!", "Tanulj, hogy ne kerülj utcára!", "Tanulj, hogy ne maradj buta!" – ezek teljesen hatástalanok. Olyanok, mint a tízedik figyelmeztető az ellenőrzőben – értelmetlen és semmilyen funkciót nem tölthet be. (Leiner Károly)

Tartanak-e a tanárok a digitális nemzedéktől? - tette fel a kérdést Becker András a Csobánka Zsuzsával és Földes Petrával készült beszélgetésben, amely a Digitális Nemzedék Konferenciát követően készült.

digitalisnemzedek.hu Pál Csobánka Zsuzsa: Zöld szandálom Földes Petra: A negyedik dimenzió

A legtöbb pedagógus igyekszik mindent megtenni a tanítványai, a hivatása érdekében, de egyszer el kell jönnie az első hullámvölgynek, mikor felteszi a kérdést magának: tényleg fontosabb az iskola, a más gyerekei, mint a magamé, magaméi? Tényleg muszáj a létminimum környékén lavírozva pluszmunkákat végezni – ingyen, köszönet és mindenféle megbecsülés nélkül? (Leiner Károly)

Nem szabad elfelejtenünk: bár lehet, hogy valamelyik divatos popsztárt jelölik meg példaképüknek, valójában mi állunk a figyelmük középpontjában. Akkor is, ha ezt letagadják, látszólag nem törődnek vele. De belül, személyiségük mélyén komoly változtatásokat érhetünk el. Ez csodálatos feladat – hivatásunk egyik varázsa. Példaképek vagyunk akkor is, ha nem neveznek így! Ennek megfelelően kell viselkednünk. (Leiner Károly)

A lány családgondozója a héten hívott, érdeklődött, hogy hogyan folytathatja a tanulmányait. Semmi sem rendeződött, de talán ...talán visszatér, talán újra tanulni fog, talán szakmát és ezzel munkát szerez, talán maradt még esélye a "normális" élete is. (Leiner Károly)

A Digitális Nemzedék Konferencia Netgeneráció az osztályban című szekciójában Kele Fodor Ákossal avval kapcsolatban gyűjtöttünk tapasztalatokat, hogy miként vonhatók be egy közös tevékenységbe a Z-generáció tagjai. A felkészülés már a rendezvényt megelőzően elindult. (Csobánka Zsuzsa).

Digitális nemzedék Pál-Csobánka Zsuzsa: A zöld szandálom, a hajtincsed és az ujja – ami a szilvafán túl van A gyerekek internethasználatának jellegzetességei

A bevezetendő erkölcstanról szóló szakmai konferencián mint felkért hozzászóló az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnökeként mondtam el a véleményemet abban a tudatban, hogy szavaim az egyesület által több, mint tíz éve képviselt szemléletet tükrözik (Szekszárdi Júlia).

Osztályviták erkölcsi dilemmákról Erkölcsi botrányok az iskolában Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról Az alkalmazott mérőeszköz Klasszikus iskolai normaszegések 1. Klasszikus iskolai normaszegések 2. Alapvető etikai normák megszegése 1.: Lopás Alapvető etikai normák megszegése 2.: Agresszió Mihez kezdjünk mások titkaival? Mi tartozik az osztályfőnökre, és mi nem?

Ha kimozdulunk a tanári asztal biztonságából, akkor esélyünk van felfedezni tanítványaink világát. Megláthatjuk a táskáikra rajzolt graffitiket, a padjaikba rejtett titkos levelezést, az alatta olvasott újságokat. De megismerhetjük igazi valójukat is, ha belépünk az ő világukba. Megismerhetjük valódi személyiségüket, amely egyébként sokáig, akár évekig, egészen az iskolába járás végéig rejtve maradna előttünk. (Leiner Károly)

A dzsinn létezésére egy természetismeret órán figyeltem fel először. Egy vulkános természetfilmmel próbáltam, a zömében fiúkból álló, osztály szűkös érdeklődését szélesíteni. Gondoltam, a fortyogó láva látványa, a tűz mint őselem, magával ragadja majd a nehezen leköthető figyelmet, a hatásos képi effektek segítik rögzíteni a tudnivalót. Az érdeklődés nem maradt el, a lelkesedés azonban a vártnál visszafogottabb volt. Kivéve Zét. A filmnézést követően szokatlan izgalom lett rajta úrrá. Szemében különös fény gyúlt, papírt kért, lázasan munkához látott. Töredékes mondataiból megértettem, hogy most valamit nagyon akar. (Schüttler Vera)

Az „Üveghegyen” innen és túl Mit nem teszek egy tanteremben? (6) Felejthetetlen élményeim

Eltelt húsz év. A japánoknak, koreaiaknak, finneknek ennyi elég volt, hogy elinduljanak. Mi elherdáltuk. Szívesen belegondolnék, mi lett volna, ha a rendszerváltás első évei nem a harácsprivatizációról és társairól, hanem az iskola felépítéséről szólt volna. Helyette ez lett, ami most van. Most már valós megoldások kellenének. De az biztos: egy roncstársadalmat nem lehet a következetes "jótanáros" könyörtelenséggel fölemelni. (Achs Károly)

"Reformer a romhalmazon" Dráma és tudomány: Jelenetek a vakok között Egy diszkóbaleset szimulációja "Mert hogy az iskolaügy végtelen dimenziós" A pedagógus munkaideje, avagy ki diktálhat az oktatásügynek? Történelmi ünnep a színpadon Naiv felvetések az ingyenebédről

Mindössze pár éve dolgozom gyerekekkel különböző kisfilmeken, de már az első, naiv kísérletek során rájöttem: az amatőr kamera nehezen fogható hazugságra. Sokat nem trükközhet: többé-kevésbé azt mutatja, amit lát. Ha álarcnak használt poénokat, üres hülyéskedést, tanult sablonokat, mesterkélt tanulságokat lát, akkor azt mutatja, ha pedig valami ennél valóságosabbat, akkor azt. (Veszprémi Attila)

asszem.hu

A pedagógiának nincs mindenki számára használható eszköztára a halál közvetlen élményének a feldolgozására. Hogy hogyan lehet mégis megtenni ezt? A gyerekek érzelmi állapotát, érettségi szintjét, érintettségét szem előtt tartva empátiával, tapintattal és hitelesen. (SZJ)

Új tanév indul sok kérdőjellel és bizonytalansággal. S nincs lehetőségünk arra, hogy leállítsuk a folyamatot, szünetet tartsunk, kivárjuk a helyzet nyugvópontra érkezését. Az idő múlik, itt vannak a diákok, kicsik és nagyok, élik a maguk visszahozhatatlan, megismételhetetlen diákéletét. Amit most elmulasztunk a nevelésükben, azt talán soha sem lesz módunk pótolni, amit most elrontunk, azt nem feltétlenül lesz lehetőségünk jóvá tenni. (Szekszárdi Júlia)

Hair – 2003-ban Szabó Ildikó: Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok 1. Szabó Ildikó: Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok 5. Szekszárdi Júlia: Osztályfőnöknek lenni a mai iskolában

Gyakran figyeltem igazán jó pedagógusokat azzal a szemmel, hogy megtaláljam titkukat, de sosem sikerült – egész egyszerűen úgy volt jó, amit tettek, ahogy tették, és nem tudtam megmagyarázni, hogy mi volt benne a különleges. Mi volt az, amit talán én is másképpen tettem volna. De hogy működött a dolog, az biztos. (Leiner Károly)

Achs Károly: Mostan finom sajtokról álmodom Babcsán Ákos: Felejthetetlen élményeim

1986-ban kezdtem tanítani, de egész életemet iskolákban éltem le. A pedagógusoknak etikai kódexük akkor se volt, nincs ma sem, de léteztek le nem írt szabályok, normák. A legtöbbet édesanyámtól, az egyszerű falusi tanítótól kaptam, hiszen ezek a normák mindennapi életünk alapjait képezik, emberségünk mutatói. Ezért címszavakba szedve összeírtam a számomra legfontosabbakat és kitűztem az íróasztalom fölé. Hogy sose felejtsem el, miért lettem pedagógus! (Leiner Károly)

Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?

Közösségi konfliktuskezelés az iskolában – filmes segédletet és felkészítő műhelyt biztosít a Foresee Kutatócsoport programja. A Klíma+ program egy középiskolások bevonásával készült filmmel és az erre épülő beszélgető-vetítő foglalkozás lebonyolításához szükséges tudással segíti az iskolai konfliktusok kezelésében, megoldásában tevékenykedő felnőttek és kortárs segítők munkáját.

Alternatív módszerek Nagybörzsönyben Arrabona kisfilm - Szóval.eu vitaverseny A Szemtől szembe konfliktuskezelő módszer az iskolai gyakorlatban L. Ritók Nóra: Esélyegyenlőségi napló Subert Mária: Két elfojtott párbeszéd: Gondolatok az európai romák és az amerikai feketék helyzetéről

Olykor a legreménytelenebbnek tűnő helyzeten is úrrá lehet lenni egy-egy kreatív ötlettel. Ilyenkor esély nyílhat arra, hogy a gyerek végre ráérezzen: köze van a tanárához, sőt részese és felelőse mindannak, ami az iskolában, az osztályteremben zajlik. Ezt példázza Benedekné Fekete Hajnalka története.

Terepmunka-mozaikok Bogáncs története

2007-ben komolyan felvetődött az az ötlet a francia oktatási minisztériumban, hogy az irodalomoktatást fakultatívvá tegyék. Tíz évvel ezelőtt egy hasonló ötletet mindenki kinevetett volna, négy éve már érvelni kellett ellene. Nálunk ugyan nem esett szó az irodalomtanítás fakultatívvá tételéről, de a tárgy vonzereje az utóbbi időben erősen megcsappant. Mit lehet tenni a változás érdekében? Hogyan motiválhatók a mai fiatalok arra, hogy egy-egy irodalmi művel behatóbban foglalkozzanak?

Ezek a szavak fémjelzik majd az új közoktatási törvényt? Ezt olvashatjuk ki a döntéshozók nyilatkozataiból. Nyilván, hogy mi, pedagógusok, szokjuk. A gyerek és a szülő meg féljen. Hogy mindannyian felkészülhessünk a nagy változásra.

Achs kollégánk írása kommentként érkezett a Kinek kellenek? című naplórészlethez. De terjedelme és tartalma miatt úgy véltük: önálló írásként (vitairatként?) jobban hat majd. „Na hát akkor lehet, hogy most zárom ki magamat a pedagógiai közéletből – írja –, de már sajna abból is kezd elegem lenni, meg mindenből...”

A besztercei Andrei Muresanu Főgimnázium magyar tagozatán nagy az izgatottság: a nyíregyházi testvériskolánk néhány diákját várjuk pár napos vendégeskedésre magunkhoz. Lesz kis erdélyi körút, betekintési lehetőség iskolánk oktatásába, sportvetélkedők, különbnél különb szervezett programok és – hogy az egésznek emléket állítson – egy ún. tábori lap. (Szilágyi Szabolcs-Dániel)

Valamennyien tudjuk, hogy a köz- és felsőoktatás éppen átalakítás alatt áll, de az építkezés alatt az iskoláknak (no meg a felsőoktatási intézményeknek) üzemelniük kell. Már csak azért is, mert a végzős diákok is működni kénytelenek, pontosabban ebben a káoszban kell meghozniuk egy a (közel)jövőjük szempontjából fontos döntést. Ehhez pedig segítségre van szükségük. Vajon kivételes esetről számol be ennek az írásnak a dologban személyesen is érintett szerzője? Ha az itt felvázolt kép általánosan jellemző, akkor valóban nagyon nagy a baj! (SZJ)

Megjelent Kósáné Ormai Vera népszerű kötetének második, átdolgozott kiadása, amely módszereket kínál az osztálylégkör, a nevelőtestület, a tanár-tanuló viszony, a baráti kapcsolatok, a motiváció, a tanulás, az értékelés-osztályozás, a lelki egészség, a konfliktusok, a tanulási és a viselkedési problémák, valamint az egyéni sajátosságok elemzéséhez.

Elte Eötvös Kiadó Libri

Az ún. konnektivista pedagógiai kurzusokról már korábban beszámoltunk. Most a nemi szerepekkel foglalkozó virtuális vitából (a kurzus moderátora Szabó Móni) emelünk ki néhány tanulságos, az iskolai nevelést különösen érintő részletet. Vajon különbözőképpen viszonyulnak-e a pedagógusok a különböző nemű gyerekekhez?

Kovács Mónika: Nemi sztereotípiák Forray R. Katalin – Kéri Katalin: Társadalmi nem és iskola

Az irodalomtanítás válságát már évekkel ezelőtt megfogalmazta Arató László, azonban a probléma azóta sem oldódott meg. Sok kísérlet mellett a kortárs irodalommal való találkozás is egy esély, mely új lehetőségeket kínálhat. Ennek szellemében indítottam a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban a"Csobi Sound"-ot, mely programsorozat nevében a diákok által rám ragasztott becenévre ural, és arra a sajátos hangra, mely a kortárs irodalommal való találkozás során mind gyerek, mind pedagógus számára hallhatóvá válik.

És élmény és vers és próza Szondi 300 apródja Esti kérdés-konferencia Ki viszi át a Szerelmet-konferencia

Az osztályfőnöki szerep e pillanatban országos szinten tisztázatlan, az egyes iskolák maguk töltik meg ezt konkrét tartalommal. Íme egy kipróbált modell: osztályfőnökök helyett függetlenített évfolyamfelelősök látják el a szerephez kapcsolódó feladatokat. Hogyan működik ez a csaknem két évtized óta bevált szervezési forma? Erről számol be a Bethlen Gábor Újreál Gimnázium évfolyamfelelősi csapatának nevében Soha József.

Járnak az iskolákba sok gondot okozó gyerekek, akik motiválatlanok, tiszteletlenek, agresszívek stb. És járnak jó tanulók, udvariasak, jószándékúak is. Tanulságos megnézni, miként vélekedik a tanárokról, a tanár–diák kapcsolatról egy ilyen diák. Írását olvasva felmerül a kérdés: biztos, hogy a nevelési problémák kizárólagos okozói a fiatalok?

„A kirándulás első napján kijelentette, hogy ki az, akit kirúgat, ha gyökeresen nem változik meg (...). Szinte tapintani lehetett a feszültséget. Nem volt sem bizalom, sem tisztelet a tanár–diák kapcsolatban. A tanárnő bezárt minket éjszakára a szobáinkba, átkutatta a holminkat, leszólta az öltözködésünket...”

Deviáns fiatalokat nevelünk? Tanárparadoxon: 44 tanács osztályfőnököknek Mi tartozik az osztályfőnökre, és mi nem?

„Meddig avatkozhat bele – tisztességesen – egy osztályfőnök a tanítványai életébe? Meddig avatkozhat bele a családok életébe? Azért kérdés ez, mert azt tapasztaljuk, hogy ha egy osztályfőnök foglalkozik a diákjaival, akkor óhatatlanul is beleavatkozik az életükbe. Értékeket, magatartási mintákat ad át, vonzó vagy taszító példává válik a diákok szemében.” (Fenyő D. György írása.)

Húsz tézis az osztályfőnöki munkáról Tanári eskü

„Olvastam Benjámin üzenetét. Fájt nagyon! […] Ezen töprengve azt álmodtam, hogy egy valódi demokratikus társadalomban élek. Ahol a lelki beteg tanárt a kollégái kérik meg, hogy a gyerekek további megalázása helyett menjen el betegszabadságra.” (Domokos Zsuzsa)

„A gyerek, a diák épp olyan gyarló, egoista, boldogságát nem-legitim módokon is előmozdító ember, mint a felnőtt, a tanár. Ezt kéne elhinni és elfogadni a tanároknak, és ezt kéne elfogadni és tudni a diákoknak. És ez az elfogadás és tudás mindjárt paradox módon kezdene működni: felszabadulna az egymástól való félelem, egymáshoz való bizalmatlanság – és a bántásokra, a legitimációs hiányokra hirtelen már nem is volna annyira szükség –, mert tudnánk, hogy egy húron pendülünk.” (Veszprémi Attila válasza Benjáminnak.)

Egy tanárnak bármit lehet… A demokrácia fontos, de veszélyes fegyver

„Mit változtat a helyzeten, hogy a tanárodról van szó? Nincs fórum és lehetőség arra, hogy elmondd neki a véleményedet? Dehogy nincs! Csak valószínűleg többnyire egymás között beszélitek meg az efféle dolgokat, vagy kissé torzított formában a szülőkhöz jut el, és senkinek nincs bátorsága ahhoz, hogy az osztály nevében kiállva elmondja!” (Vatai Éva válasza Benjáminnak.)

Egy tanárnak bármit lehet…

„Néha az osztály véleménye megoszlik egy-egy tanárról, de van, amikor egytől egyig mindenki ugyanazt érzi. Ezt többnyire nem a tanításának minősége befolyásolja, hanem a gyerekekkel való bánásmódja. Egyes eseteknél elgondolkozom: vajon néhány egyén azért megy pedagógusnak, hogy olyan embereket alázzon meg egész életében, akiknek nem áll módjukban kifejteni a véleményüket?”

A demokrácia fontos, de veszélyes fegyver A változást nem elvárni kell, hanem csinálni

„Úgy tapasztalom, hogy az utóbbi időben a tanulók és tanárok között nem csupán újjá éled, hanem felerősödik az ellenséges, olykor háborús hangulat. Pedig igazán régen volt, pontosan 1942-ben, amikor a nagy pedagógus, Karácsony Sándor, a nyolcéves háború színtereként emlegette az iskolát.” (Szekszárdi Júlia írása.)

„... Belefáradtam, hogy szinte mindennap vele kellett foglalkoznom, amikor ott van még vagy fél tucat problémás gyerekem... Nem tudom, érted-e... Majd meglátod szeptemberben, hiszen te kapod a hírhedt 4. a-t. Ott találkozhatsz majd két-három, Tamásnál is keményebb legénnyel, akik megesznek reggelire...”

Nem kis érdem, ha egy osztályfőnök képes elszakadni a közvélekedéstől, és utat talál az olykor végképp reménytelennek, kezelhetetlennek ítélt diákcsoporthoz. Ez történik a következő esetben, ahol az új osztályfőnöknek sikerül megváltoztatni a rossz irányú folyamatokat és újraírni a rábízott osztály történetét.

„Arra panaszkodunk, hogy a diákok egyre többet engednek meg maguknak erkölcsi és magatartási szempontból is, túl sokat emlegetik a jogaikat, de a kötelezettségeiket, a jómodort, a fegyelmet meg elfelejtik stb. Ez az eset azonban azt bizonyította számomra, hogy még mindig egy gyerek a kiszolgáltatottabb a tanár jó- vagy rosszindulatának.” Török Ildikó fordulatos írása a pozícióból fakadó hatalom különös logikájáról.

Szükségszerű-e, hogy tanár és diák kölcsönösen ellenfélnek tekintse egymást? Vajon ma is elkülönül, „kettős színpadként” működik-e a pedagógusok és a tanulók világa? Karácsony Sándor írása 1942-ből származik; vajon mi változott azóta? Van-e esély a békekötésre? Az erről folytatott beszélgetésre ad alkalmat a következő szöveg.

A felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk jelen részében ezúttal azokkal a szituációkkal foglalkozunk, ahol a serdülőknek el kellett dönteni: a tanár pártjára állnak, vagy pedig inkább a társ, illetve a kortárscsoport érdekét helyezik előtérbe. A szituációk azonban súlyukat, körülményeiket, illetve a döntés tétjét tekintve erősen különböztek egymástól.

Szinte valamennyiünknek akadt már olyan tanítványa, aki miatt nehezebben boldogult a tanórán, akivel több gond adódott, mint a többiekkel, akivel feloldhatatlan konfliktushelyzetekbe bonyolódott, és tehetetlennek bizonyult. Nem ritka, hogy az ilyen esetben az összecsapások állóháborúvá fajulnak, amiből nehéz eljutni a tűzszünetig. Szükségszerű, hogy éveken át háborúzzon tanár és diák? A következő írásban egy a maga idejében „problémás” gyerek huszonéves pszichológushallgatóként gondol vissza az osztályfőnökével kialakult egyre jobban elmélyülő konfliktussorozatra, ami végső soron meghatározta egész iskolai pályafutását. Visszaemlékezése azért is különösen tanulságos, mert érett felnőttként világosan látja a konfliktusok gyökereit, elemzi ezek „természetrajzát”, felveti mindkét fél felelősségét a helyzet kedvezőtlen alakulásában.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.03.24.
Nagy baj van a szakképzésben, ott a legrosszabbak a PISA-eredmények
A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktat...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.24.
Nem értjük, miért nem érti Palkovics László a statisztikákat
2015-ben Magyarország azon kevés európai ország közé tartozott, ahol mind a felső, mind pedig az alsó teljesítménysávban az eredmények romlása volt megfigyelhető. Mivel azonban a gyenge ...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.24.
Bréking: Hozzáértőt engedtek az oktatás közelébe!
Interjút adott az Indexnek Csépe Valéria pszichológus, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. Ahhoz képest, hogy az elmúlt hét évben milyen minőségű „szakemberek...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2017.03.24.
Fütyis színező: megszólal a szexedukátor
Dúl a kommentháború a fütyis színező miatt, ezerfelé kanyarodott a vita. Vannak, akik szerint felháborító a kis füzet, mások szerint pedig a legtöbb ember egyszerűen csak prűd - a szakember...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.23.
Új informatikai kerettantervet készített az IVSZ
Új, a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége,amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak –...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.03.23.
Kulcscsomóval dobott fejbe egy gyereket a hittanórán a babócsai plébános
Rendetlenkedtek a gyerekek a babócsai iskolában hittanórán, a plébános pedig úgy akarta fegyelmezni őket, hogy egy kulcscsomót dobott közéjük. Nem azt a gyereket találta el, akinek szánta...
(Forrás: Sonline)
--
2017.03.23.
Jobban kéne szabályozni az iskolai fegyelmezést
Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez - közölte az Alapvet...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.23.
Hatszázmillió gyermeket fenyegethet vízhiány
A világon 2040-re minden negyedik gyerek – nagyjából 600 millió kiskorú – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások „rendkívül szűkösek” – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.03.23.
Borzasztó helyzetben az iskoláskorú afgán gyerekek
Az afgán gyermekek csaknem egyharmada nem jár iskolába, és sokukat munkára fogják, fiatalságuk ellenére besorozzák katonának vagy korai házasságokba kényszerítik - hívta fel a figyelmet...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  Géza

Tisztelt Osztályfőnök!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valamilyen jogszabály, törvény stb., amely meghatározza, hogy kinek kell szerkesztenie, karbantartania az iskolája honlapját?
Ezt a tevékenységet (informatika) tanárnak, vagy a rendszergazdának kell végeznie?
Ha valamelyik kolléga kapja ezt a feladatot, órakedvezmény jár-e érte? Vagy szakköri feladatként kell számolni? Heti hány órában határozható meg ez a tevékenység?
Válaszukat előre is köszönöm:
Géza

--
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
  Ildikó

Azt szeretném megtudni, hogy törvényes-e az a gyakorlat, hogy egy középiskolai gyakornoknak kötelezően heti 24 órája van az előírt 20 óra helyett. A plusz 4 órát nem fizetik ki, ezen felül rendszeres helyettesítést is ellát. Az oklevele alapján felső tagozatos diákokat taníthat, ennek ellenére helyettesítésre elsőtől kilencedik évfolyamra is beosztják. Mi a gyakorlat, elvárható-e egy gyakornoktól a beleegyezése nélkül az ingyenes túlmunka és az alsó tagozatban való helyettesítés?

--
  Szekszárdi Júlia

„Kedves” Luda!
A kérdéseire többször is kapott választ, kétszer tőlem, egyszer Peer Krisztinától.
De Ön nem választ akar, hanem lehetőséget a mocskolódásra. Vajon miért teszi ezt?
Három lehetséges okot találtam erre:
1. Komoly paranoiája van (ez esetben sürgősen pszichológushoz vagy pszichiáterhez kellene fordulnia).
2. Politikai indítékkal uszították ránk (szó esett holmi kockásinges bűnözőkről is, akiknek mi segítünk megúszni a gyermekbántalmazást).
3. Ön zsigerből gonosz és aljas. (Ebben az esetben pedig menjen a pokolba!)
Ezen túl szó nélkül töröljük a beírásait, esetleg egy bocsánatkérést még hajlandók vagyunk elfogadni.
Rágalmazásért és a jó hírnév megsértéséért akár fel is jelenthetnénk, de erre nem ad lehetőséget, hiszen névtelenül fortyog.
Több időt és energiát sem én sem a kollégáim nem vagyunk hajlandók erre az ügyre fordítani.

--
  töritanár

Az persze egy ilyen országban a jelen körülmények között természetesen fel sem merül, hogy Luda és Péter ugyanaz a személy...

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Á. Izabella:] Kedves Károly, Nagyon tetszett a videó és az ötletek is. Sajnos nem találtam meg sehol sem a feladatgyűjteményt. Esetleg ha lehetséges, akkor nekem is elküldené? Előre is köszönöm.
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zsuzsa, szívesen elküldöm privát üzenetben, ha email címed megírod nekem, így a legegyszerűbb. Igazából nekem is keresgélnem kellene, hogy hova került, mert TÁMOP pályázatba lett "leadva", én meg elengedtem, megváltam tőle, hiszen egyetlen kiadónak sem kellett...
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[paligreg:] Ki a szerző?
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[H. Zsuzsa:] Kedves Károly! Nagyon köszönöm a videót és a könyvtippet is, várólistára tettem, hamarosan sort is kerítek rá. :-) Érdekelne a szabadtanulásos feladatgyűjtemény is, ami a videóban szerepelt, mint elérhető jógyakorlat. Próbáltam megkeresni a hálón, de nem találtam. :-( […]
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Én is sajnálom Anna, mert az általad leírt eset valóban "csak" a pedagóguson múlik: van addig több mint félév. Fel lehet készülni, elő lehet készíteni a kislány fogadását. Ennek ellenére megértem én is, hiszen nem ismeri ezt a területet, nincs felkészítve rá, tart […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Anna:] 'Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell!' Ezt a kérdést csütörtökön feltettem egy olyan tanítónak, akinek a 4. […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Minden szava fontos és igaz. De kiemelnék egy gondolatot, ami az alfa és az omega, és amire mondhatni törvény van, hogy ne lehessen betartani: "Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Személyes tapasztalatom, hogy az iskolák a "különórákban" versenyeznek egymással - különböző tagozatokat hirdetnek. Ráadásul ezek plusz órákat jelentenek kötelezően minden azonos osztályba járó tanuló számára a minimálisan előírt kötelező óraszám felett, ami […]
Neked mindegy? Nekem nem! »

--

[fruzset:] Kedves Hozzászólók! Régebben is voltak magatartászavaros gyerekek, kevesebb IQ-val rendelkezők, stb...25 évvel ezelőtt kisegítő osztályokként működtek, részben integráltan, zökkenőmentesen a többi osztály mellett, egy intézményen belül 10-12 fős gyereklétszámmal. Az […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek