|
Címkék
 konfliktuskezelés
 A lányok elsősorban tőlem várták a megoldást, én pedig igyekeztem olyan helyzeteket-gyakorlatokat létrehozni, amelyben kimondhatják érzéseiket, de a megoldásra nekik kellett javaslatokat tenniük. Amit nehezen értettek meg: saját felelősségük abban, hogy képesek legyenek együttműködni másokkal, és betartani s maguk alkotta szabályokat.(Kádár Rita)
 A Raabe Akadémia az iskolai konfliktusok kezelésére szakmai műhelymunkát szervez általános és középiskolák pedagógusai számára. A rendezvényre szeretettel várjuk Önt is! Időpont: 2010. október 16. (szombat), 9.00–15.00 óráig
 Hogyan kezeljük az iskolai, tanórai, tantestületen belüli konfliktushelyzeteket?
Milyen a jó konfliktuskezelés?
Hogyan válunk képessé a megoldások megtalálására? Mindehhez nyújt segítséget 30 órás akkreditált tanfolyamunk.
 90 perces foglalkozás, mely a konfliktuskezelési módokkal, a mediációs eljárással ismerteti meg a tanulókat. Simon Gabriella (budapesti Homoktövis Általános Iskola) pályázatunkra írt óratervét 8. évfolyamos, illetve középiskolás gyerekeknek és osztályfőnöküknek ajánljuk.
 Frissítsük együtt az Óratervek rovatot!
 A napokban záródó, a lakókat és a térségben tevékenykedő szervezeteket egyaránt megmozgató kísérleti modellprogram eredményeként megteremtődtek a konstruktív kommunikáció és a hatékony konfliktuskezelés helyi lehetőségei.
Retorzió
Szekszárdi Júlia évtizedek óta foglalkozik a hatékony konfliktuskezelés iskola gyakorlatával, lehetőségeivel. Az Új utak és módok című könyve elméleti alapot és hátteret is biztosít, de igazi értéke a számtalan gyakorlat, játék, feladat. Ezek leírását sok esetben külön útmutató követi a megvalósító számára, ezzel adva több évre elegendő muníciót a gyakorló pedagógusoknak, ifjúsági szakembereknek vagy éppen a szülőknek.
 A konfliktusok az iskolai élet természetes részei, számuk napjainkban érzékelhetően megsokszorozódott. Igen sok feszültséggel jár – többek között – a szabályok betartatása a gyerekekkel. Kérdéses, hogy mennyi energiát érdemes befektetni csupán azért, hogy kivegyék a piercinget, ne fessék magukat az iskolában, hagyják a hajukat a maga természetes színében, vagy tekintsenek el a műköröm használatától.
 Az írás részletesen ismerteti az egyik legeredményesebb konfliktuskezelési módszer elméleti hátterét és folyamatát. A szerzők az ismertető végén konkrét esetek bemutatásával segítik a módszer lényegének megértését.
A „szemtől szembe”-módszer
 „Ha a tanár nem tudja feldolgozni saját belső feszültségeit, nem boldogul a személyközi konfliktusokkal sem. Hányszor találkoztam alacsony önértékelésű kolléganővel, aki diákjaiban saját életének a megrontóit látta, vagy nyugdíj előtt álló kollégával, akinek nincs már türelme sem a tanulókhoz, sem a szülőkhöz, de még a munkatársaihoz sem.” (Kováts Nóra írása.)
 „Azon konfliktusok között kutakodva, melyekben magam is szereplő voltam, két eset jutott eszembe… A másik eset talán méltóbb a kifejtésre, hiszen egy olyan problémáról van szó, amellyel szinte minden tanári pályán dolgozó kolléga találkozhat, és talán a büszkeségem is ösztönöz arra, hogy elmondjam, hiszen az esetet sikerült az osztállyal közösen eredményesen megoldanunk.” (Pápai Júlia írása)
 A következő írás szerzője egy olyan fővárosi iskolában tanít, ahol már kilenc éve működik eredményesen a Montessori-adaptációs program. Segítségével tanúi lehetünk annak, hogy a kooperatív technikák rendszeres alkalmazásával milyen módon kezelik a kiskamaszok konfliktusait egy valóban gyermekközpontú intézményben.
 A lemeznek mindig (legalább) két oldala van, és mindig fontos meghallgatni a másik felet is... A serdülőknek szüleikkel kialakult konfliktusaik napjainkban is gyakran előforduló jelenségek. A következő párhuzamos monológok segítségével lehetőség nyílhat arra, hogy kamasz tanítványaink beleéljék magukat az őket korlátozni próbáló szülők lelkivilágába, megértsék az ő szempontjaikat. A 12 éven felüli korosztálynak ajánljuk.
 Az osztályban előforduló konfliktusok akár hasznára is lehetnek a pedagógusnak, ha ezeket olyan jelzésekként értelmezi, amelyek lehetőséget adnak rejtett problémák megbeszélésére, elfojtott feszültségek enyhítésére. A következő gyakorlat megtörtént konfliktusélmények felszínre hozásához és feldolgozásához kíván segítséget nyújtani.
Konstruktív konfliktuskezelés
 A szerző egy olyan, nem mindennapi és tanulságos konfliktus elemzésére vállalkozik, amelynek középiskolai tanulmányai során lehetett szemtanúja. Elsődleges elemzési szempontja az érintettség megállapítása, amely különösen nagy jelentőséggel bír akkor, ha a kialakult konfliktus több embert érint, és idővel még többen sodródnak bele (pedagógus, tanuló, osztálytársak, szülő, pedagógus kollégák).
 Szinte valamennyiünknek akadt már olyan tanítványa, aki miatt nehezebben boldogult a tanórán, akivel több gond adódott, mint a többiekkel, akivel feloldhatatlan konfliktushelyzetekbe bonyolódott, és tehetetlennek bizonyult. Nem ritka, hogy az ilyen esetben az összecsapások állóháborúvá fajulnak, amiből nehéz eljutni a tűzszünetig. Szükségszerű, hogy éveken át háborúzzon tanár és diák? A következő írásban egy a maga idejében „problémás” gyerek huszonéves pszichológushallgatóként gondol vissza az osztályfőnökével kialakult egyre jobban elmélyülő konfliktussorozatra, ami végső soron meghatározta egész iskolai pályafutását. Visszaemlékezése azért is különösen tanulságos, mert érett felnőttként világosan látja a konfliktusok gyökereit, elemzi ezek „természetrajzát”, felveti mindkét fél felelősségét a helyzet kedvezőtlen alakulásában.
„A probléma, a konfliktushelyzetekben való gondolkodás, a benne rejlő lehetőségek meglátása régóta foglalkoztat. Miért? Mi hagy igazán mély nyomot a gyermek lelkében, ami később kedvezően hathat, kedvező irányba mozdíthatja el fejlődését? Egy esemény? Vagy tananyag? Kirándulás, egy közeli családtag halála? Úgy tűnik, az ok másodlagos. Legyünk minél inkább és minél többet a gyerekek életének részesei” – írja Pólya Zoltán, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén megye abaúji területének 300 lelkes – főleg cigányok lakta – falujában összevont osztályokat tanít. A konfliktuskezelő programot 6–9 éves gyerekekből álló csoportjában próbálta ki; a fenti írás e kísérlet megejtő naplója.
A szerző a Rogers Személyközpontú Iskola az 1999/2000. tanév 8. osztályában folytatott konfliktuskezelési kísérlet eredményeiről számol be. A foglalkozásokat Csizmazia Katalin és Csata István vezette.
A visontai Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 8. osztályában tizenegy foglalkozásból álló konfliktusóra-sorozatot tartott Boldog Károlyné és Tóthné Pap Ildikó az 1998/99-es tanévben Dr. Szekszárdi Júlia módszere alapján. A fenti munka egyebek mellett a gyerekekkel való találkozások tanmenetét, valamint szöveghű – talán éppen ezért rendkívül izgalmas és helyenként megrázó – „jegyzőkönyvét” tartalmazza.
A szerző a Rogers Személyközpontú Iskola az 1999/2000. tanév 7. osztályában folytatott konfliktuskezelési kísérlet eredményeiről számol be.
A szerző a Rogers Személyközpontú Iskola első osztályában 1999-ben végzett kísérlet eredményeiről számol be írásában.
E konfliktuskezelő módszer lényege, hogy a megfelelő viselkedésre való motiválás nem a pedagógus jutalmazó és büntető magatartása, hanem a közösség szabályozó szerepe által valósul meg. A pedagógus nem büntet, hanem felmutatja a konfliktust, és részt vesz annak konstruktív, jövőorientált rendezésében. Vagyis a konfliktus kezelésének célja nem a bűnös felelősségre vonása (és ilyen módon a „múlt rendezése”), hanem olyan megoldás, szabály, kompenzáció kidolgozása, amely a jövőben biztosít garanciát a hasonló konfliktusok elkerülésére.
 A szerző különösen izgalmas feladatra vállalkozik: Kőszegi Imre A diákszázad becsülete című, talán kevéssé ismert regényének elemzése kapcsán többek között arra keresi a választ, hogy meddig terjed a tanár felelőssége diákjai értékrendjének formálásában; joga van-e a pedagógusnak úgymond ráerőltetni nézeteit tanítványaira, s milyen következményekkel járhat, ha ezt megteszi.
|
  Kommentek  |
|
OFOE
OFOE
Juli
