|
Címkék
 kamasz
 Berta Péter írásának címszereplője: a Moha nevű "harcosnő" magával a rendíthetetlen Szmötyivel kénytelen felvenni a harcot barátja, Dönci érdekében, aki a pilótakeksz fogságában senyved. Ez a lényege az abszurd történetnek, amelyben a cselekmény ugyan a fantasy történetekre hajaz, de a közeg, amelyben játszódik, valahol a gardrób és a spájz környékén található.
Más módon, de abszurdnak számít Buka Zoltán Kérdőjel című (egyperces) novellája is. A kamasz önmegvalósítást tükröző, komoly előkészületeket igénylő írása egyetlen tömör, de a leglényeget kifejező mondattal éri el a poénnak is beillő hatást. Bár ez a poén nem csattan igazán, inkább nagyon is halk.
 Február 1-én a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház A gyáva című befogadott előadással bővíti színházi nevelési programját. A kábítószer-függők írásai alapján a középiskolásoknak készült, osztályteremben is előadható drámát Kovács Krisztián és Scherer Péter főszereplésével a Kolibri Pincében mutatják be.
 Amíg a felnőttek egy része óvatosan közelít az újabb és újabb számítógépes programokhoz, és minden szabályt betart, addig a ‘82 után születettek – ők az Y generáció – már belenőttek a számítógépes programok felhasználási stádiumába. Akik 82 óta születtek, már munkavállalók. De a legtöbb figyelmet érdemlő sáv mégiscsak a kiskamasz és kamasz korosztály.
 Földes Petra: Digitális bennszülöttek
 A 8–14 évesek kommunikációs és fogyasztói, valamint életmódbeli szokásait vizsgálta a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. A kutatásban részt vevő 2000 tanuló reprezentálja az ország kiskamaszait. Az adatokból megtudhatjuk például, hogy a korosztály 29%-a nem érti, hogyan lehetett korábban mobiltelefon nélkül élni.
 Honlapunk gyakori szerzője (és egyesületi tagunk): Török Ildikó nyilatkozott a nemrégiben Vasárnapi Hírek újságírójának. A diákok zsebpénzével kapcsolatos gondolatait, mivel közérdekű kérdésről van szó, itt is közzé tesszük.
A 14–17 éves kamasz védtelenül áll a reklámok kereszttüzében. Értékítélete még kialakulatlan, külső kontrollokat, megerősítéseket keres. Amennyire fontos a különbözni akarás, annyira döntő számára a választott szubkultúrához való hasonlóság. A reklámok világa befolyásolja vágyait, önmagáról s életéről alkotott elképzelését, erkölcsi értékrendjét. Az ahhoz való igazodás hamis énképhez vezet, súlyos esetben kamaszkori krízist is előidézhet.
 Szili Edit írásából egy 11. évfolyamos gimnazista, Zsolti történetét ismerhetjük meg, aki családi körülményeinek megváltozása miatt kerül súlyos lelki válságba. Az eset nem egyedi, olyannyira nem, hogy szinte bármelyik osztályban találhatunk hasonló problémával küszködő kamaszt. A kérdés csupán az, vajon osztályfőnökként képesek vagyunk-e diákunk krízisének olyan pontos regisztrálására, mint ahogy azt a szerző teszi.
 „Újra meg újra megdöbbent, hogy a gyerekek, kamaszok milyen »éhséggel« fordulnak olyan területek, témák felé, mint a barátság, az élet, a szeretet, a család... Csupa olyan fogalom, ami elméletileg mindenki ért, ám ha arra kerül a sor, mégsem tudjuk deffíniálni őket. A tanóra után kerekasztal-beszélgetésre hívtam a diákokat, hangsúlyoztam, hogy ez a beszélgetés nem kötelező, akinek kedve van, jöjjön. A 22 fős osztályból 16-an megjelentek, ketten pedig megkerestek, hogy különóra miatt nem tudnak maradni...”
|
  Kommentek  |
|
OFOE
Edit
OFOE
