OFOE a Facebook-on
Címkék

agresszió

Cirkusz az iskolában. Egyik szakiskolás leány órám elején megemelt hangon közölte, nem fog tanulni, fáj a feje, elege van mindenkiből, csapkodni kezdett, stb. Kérdeztem van-e konkrét oka, hogy így kikelt magából. Kiderült, hogy előző órai szünetben a tornaterem előtt várakozva nyakon vágta egy nyolcadikos srác. Kérdeztem szólt-e a testnevelő tanárnak vagy az osztályfőnökének. Vállát rángatta, minek, úgyis kiiratkozik, dögöljön meg mindenki, ez a rákos iskola is (Pfeifer Erzsébet).

Címkék:
       

Rám zúdítják minden vélt vagy jogos sérelmüket. A hangnem alpári. Nincs mese, végig kell hallgatnom őket, képtelenség így órát tartani.Eddig a történet szokványos. Innen viszont váratlan fordulat következik. Leányka vádolni kezdi osztályfőnökét azzal, hogy őt az osztályfőnök könnyű erkölcsűnek nevezte (virágnyelven fogalmazva), az ő szexuális életéről valótlanságokat állított a szülőknek. Konkrét neveket mond, ami az osztály többi tagját is érinti. Az osztály fölhördül. Ez már nem vicc (Pfeifer Erzsébet).

Pfeifer Erzsébet: Irodalom órán Pfeifer Erzsébet: Irodalom órán 2

Itt állunk tehát Magyarországon, ezzel a nagy – és egzisztenciális okokból, jövőkép híján egyre inkább elhatalmasodó - frusztráltságunkkal. Normális esetben ilyenkor tör ki a LÁZadás, a FORRadalom. Kivéve, ha a gőzt másképp is ki lehet ereszteni. Arról, hogy ez így legyen, indulatokat, rémületet keltő plakátokkal, manipulált híranyagokkal gondoskodnak. Az agressziót, a dühöt további agresszióval, dühvel gondolják levezetni, manipulálni, célt kreálni neki. Ami persze egy életveszélyes játék (Lévai Julianna).

Lásd meg az embert a menekültekben! Lévai Julianna: "Az a szörnyű, hogy eljutottunk a diktatúrák utolsó mozgatórugóihoz.Magunkhoz."

Ezen a munkahelyen a dolgozók többsége, valamilyen fogyatékossággal élő volt: többnyire vakok és siketek. Furcsa érzés kerített hatalmába, hogy ilyen emberek között kell megfelelnem. Semmi alázat nem volt bennem, de ahogy telt az idő, csodálni kezdtem ezeket az embereket, Gyakran időztem egy-egy műhelyben figyelve a munkafolyamatokat. Az állam leesett például a vakok precizitásán, lenyűgözött, hogy a fogyatékosságuk ellenére sok egészséges embert lepipáltak volna (H.R.).

Már a bemutatkozásom is bámulatosra sikeredett. Álltam anyámmal a bejárat előtt várva a patronálómat, aki az ügyeimet intézte. Rágóztam, dohányoztam, és figyeltem az előttem lévő kisbusz motorterében tevékenykedő férfit, ahogy szerel. Hamarosan lemászott a kocsiról, és kérdezte, hogy segíthet-e. Úgy nézett ki, mint egy indián: hosszú haj, mélyen ülő szemek, baltával vágott arc. Válaszoltam is rögtön, hogy "köszönjük nem", mire rám szólt, hogy köpjem ki a rágót, ha vele beszélek. Azt hittem, rosszul hallok! Ki ez a mókus? Mindegy – gondoltam, és kiköptem (H.R.).

Ekkor kezdett el komolyabban érdekelni a futás. Rövidtávon eléggé jó voltam. A tornatanárom elkezdett foglalkozni néhányunkkal. Eljutottunk országos versenyekre, ahol mindig jól szerepeltünk. Élmény volt ezeken a versenyeken részt venni. Máshogy néztek ránk, és jó volt megtapasztalni az egymás iránti kölcsönös tiszteletet. Komolyan terveztem, hogy ennek szentelem az életemet: atléta leszek. Jártam a Vasasba és nagyon élveztem, hogy nem sok riválisom akad (H.R.).

Szerintem onnan érdemes kiindulni, hogy mi vonz be bárkit is a szélsőségek irányába. Mert ha ragaszkodunk az ideológiához, mint okhoz, kiindulóponthoz, akkor azzal azt mondjuk, hogy létezik valami (az ideológia), ami kvázi megszállja az embert, és ha ez megszűnik, nincs többé, akkor itt a világbéke. Csakhogy az előzmények (IRA, ETA, Vörös Brigádok, a rasszista gyilkosságok stb. példája) nem ezt mutatják (Lévai Julianna).

A 18 éves, szüzességi fogadalmat tett Phin Lyman és az érzelmek "Az a szörnyű, hogy eljutottunk a diktatúrák utolsó mozgatórugóihoz. Magunkhoz." Ágoston László: A muszlimok már a spájzban vannak - húsz éve!

Anyám elköszönt, és elment. Sírtam… Este, miután lefeküdtünk, a párducomat szorongatva aludtam el úgy, hogy közben egy szót ismételgettem: anya. A sors fura fintora, hogy a párducom mellkasára az volt írva, hogy "Szeress engem!". Ragaszkodtam a párducomhoz, nevezhetjük ezt szeretetnek. Közben pedig úgy éreztem, engem nem szeret senki (H.R.)

Amikor Jézust fiatal jogvélő aktivisták arról faggatták, hogy ki is az ő felebarátjuk, Jézus a következő történetet mesélte nekik (Kamarás István).

Hárompupu és a háromkirályok Csillag a főkapitányság felett Menekült betlehemes Karácsonyi zengedelem Unorthodox betlehemes

Este hívom az otthont, kérdezem, hogy van a kislány, megnyugodott-e egy kicsit. Az ügyeletes megnyugtat. Elmondja, hogy anya berohant, sírdogált, beszélni akart a gyerekkel, de R. mereven elzárkózott még a gondolatától is annak, hogy találkozzanak. Csak azért vagyok meglepve, mert tartottam tőle, hogy hajlandó lesz szóba állni anyával, aki némi "szelíd erőszakkal" majd rábírja a távozásra. És akkor R-nek vége! (DZS)

Nem? Pedig mókás kis sztori az. Tudod, ezek olyanok ám, hogy letördelik magukat a körtékről, felállnak a gyerekek tányérja szélére, és fejest ugrálnak a spenótba. Nem hiszed? Nos, az a baj, hogy én sem. Ráadásul a történet rohadtul nem vicces. Semmivel nem viccesebb, mint az úrkúti menzán uborkadarabtól megfulladt lány története. (Szabó Anna)

A remény az egyetlen bizonyosság Felhők mögül Családi hétvége

Este emilke érkezik, újra lehet pályázni a mogyoródi futam pénteki szabadedzésére. Tavaly voltunk, imádták! Akkor mindenéle nyilatkozatok kinyomtatása, kiosztása, hogy hétfőre aláírva nálam legyen, mert az új rendszer szerint nem személyesen kell átadni, hanem gyerekenként, egyenként szkennelni. Na mindegy, a nyár közepén – ha nyerünk – láthatom a kisdedeket. És ez legalább tök jó! (DZS)

Az OFOE filmklub 2014 november 4-i vetítésén Pepe Danquart francia rendező németekkel és lengyelekkel koprodukcióban készített filmdrámáját nézhetjük meg. A film fő mondandója, hogy miként tud küzdeni egy nyolc-tíz éves gyerek az áldozattá válás ellen, a benne egyre erősebben megnyilvánuló élni akarás miként teszi már-már emberfelettien bátorrá, s hogyan válik sorsának irányítójává, ami végül is lehetőséget ad a megmenekülésre, a túlélésre. (Schüttler Tamás)

A hazánkban is egyre nagyobb figyelmet követelő kortárs bántalmazás témájában tartottak szeptember 30-án könyvbemutatóval egybekötött sajtóbeszélgetést az Aranytíz Kultúrházban, amelyen felszólalt többek között dr. Herczog Mária az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja és Reményiné Csekeő Borbála a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője.

A Kölöknet és az OFOE szülő-pedagógus témában folytatott online vizsgálatainak tanulságait taglaló cikksorozatunk harmadik részében a tipikus iskolai problémák előfordulásáról és azok várható kezeléséről írunk. A kutatás eredményei is bizonyítják, hogy a felnőttek többnyire nem találnak megnyugtató megoldást jellegzetes iskolai problémahelyzetekre, ezért is lenne égető szükség a szülők és pedagógusok közötti kommunikáció minőségének javítására. (Lannert Judit és Szekszárdi Júlia)

A cikk a Kölökneten

A mai gyerekek, fiatalok világának változásairól rengeteg szó esik, a felnőttek sok esetben értetlenül, gyakran riadtan szembesülnek korábban ismeretlen, de mára egyre sűrűben jelentkező gondokkal. Ezek megértésében is segíthetnek a megfelelően megválasztott filmek. Szeretnénk, ha szélesebb körben is élnének a kollégák a mozi által nyújtott pedagógiai lehetőségekkel, ezért hívjuk fel a figyelmet az eddig közösen látott filmekre. Az írás végén megtalálhatók azok a linkek, amelyek a kapcsolódó ismertetőkre, ajánlásokra mutatnak. (Szekszárdi Júlia)

Az OFOE filmklub első találkozóján látott film a rendkívüli érzelmi bevonódáson túl számos lélektani törvényszerűséget és megoldhatatlan társadalmi problémát is felvet. Milyen könnyen megrendülhetnek emberi létünk alapkövei, ha egyszer csorba esik a feddhetetlenségen. A törékeny jó hír elvesztése egyszersmind a bizalom és a közösségi támasz megszűnéséhez vezethet. Milyen fékezhetetlen indulatok rejlenek bennünk, amikor másokban büntethetjük negatív erőinket! (Mildner Katalin)

Címkék:
     
OFOE filmklub – Felnőtteknek gyerekekről OFOE Filmklub – A vadászat

Szeretettel várunk minden érdeklődőt OFOE Filmklub idei első bemutatójára. A vadászat című dán film egy ártatlanul meghurcolt pedagógusról szól, akinek az élete egy óvodás kislány apró füllentésének hatására válik pokollá. A gyermeki hazugság visszafordíhatatlan károkat okozva szabadul el, a korábban közmegbecsülésnek örvendő Lucas üldözött páriává válik.(Időpont: október 1. kedd 17. óra 30. Helyszín KINO CAFÉ, 1137 Budapest, Szent István krt. 16.)

OFOE filmklub – Felnőtteknek gyerekekről Facebook esemény

A Holdfény királyság kritikáit olvasva, zavarba ejtően eltérő, egészen végletes véleményeket találtam az elragadtatástól egészen a „micsoda zagyvaság!” minősítésig. Szombaton az OFOE Filmklub keretében néztük meg a filmet, a vélemények itt is megoszlottak. Többen azonosultak az én abszolút pozitív véleményemmel, mások kicsit fanyalogtak, keresték a mélyebb gondolatokat, a film egyértelműbb üzenetét. Egyben azért mindenki egyetértett: lebilincselő, szép filmről van szó, hihetetlenül jó zenével, humorral, neves színészekkel, jó gyerekszereplőkkel, fantasztikus képekkel. (Szekszárdi Júlia)

Lazhar Tanár úr: Elbeszéletlen történetek Szesztolvajok – Mese a furfangos legényről Gondolataim Az osztály című filmről Egy különleges filmélmény – Ben X Falak között OFOE Filmklub pedagógusoknak és szülőknek 6. Valóban beszélnünk kell Kevinről? És kell-e Kevinről beszélnünk egyáltalán?

Az OFOE Filmklub legutóbbi filmélménye valamennyiünket letaglózott. Összenéztem a mellettem ülőkkel, és jeleztem, hogy én erről nem tudok, nem akarok beszélgetni, mert olyan erős hatást gyakoroltak rám a filmvásznon történtek, hogy leginkább kifutnék a világból. Igen – hangzott a válasz – volt itt az utóbbi időben magányos gyilkos elég, a közülmúlt rettenete Bostonban, s nem oly régen hajtott végre tömeggyilkosságot az amúgy irigyelten békés Norvégiában Breivik. (Szekszárdi Júlia)

Címkék:
         
OFOE Filmklub pedagógusoknak és szülőknek 7.

Április 20-án, szombaton 16 órakor a Beszélnünk kell Kevinről című angol-amerikai filmdrámát nézzük meg. A főszereplő Eva soha nem akart igazán anya lenni. Egy olyan fiú anyja semmiképpen, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt. Most, két évvel a történtek után, elérkezett az idő Eva számára, hogy szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával.

Alábbi írásunk hőse a szemtől-szembe módszer szemléletét és eszközeit használó szerző mellett az iskola igazgatója, aki nemcsak átengedte a „terepet” kollégájának, de maga is résztvevőként segítette a konfliktus rendezését. És hősök a segítő szándékot respektáló, saját indulataikat „elengedni” képes érintettek, a két fiú és nem utolsósorban a két édesanya is.

Brokés-Hadházi Lívia – Földes Petra: A Szemtől szembe konfliktuskezelő módszer az iskolai gyakorlatban. Hadnagy Márta: Egy kifejezetten „zűrös” gyerek. Kavicsi Vilma: Viccelődés vagy zaklatás? Szőke-Milinte Enikő: Pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája.

A Jogismeret Alapítvány műhelykonferenciáját különösen aktuálissá teszi, hogy 2012. július 1-től alapvetően új munkajogi keretekben, 2012. szeptember 1-től pedig alapvetően új közoktatási ("köznevelési") jogi keretekben kell az iskoláknak az agressziós jogkövetkezményeket alkalmazni.

Jogok az iskolában 2006 Jogismeret és demokrácia Szigor és agresszió

Néhány kollégám számára megkönnyebbülést jelent a fegyelmi tárgyaláson hozott súlyosan elmarasztaló határozat, amelynek következtében megszabadulhat az oly sok problémát okozó diáktól. Ebben én nem szoktam partner lenni, kínos alapossággal vizsgálom meg az ügyeket és törekszem az adott diák számára a legkedvezőbb (vagy legkevésbé súlyos) döntéshez jutni. A következő eset pedagógiai eszközökkel kezelhetetlennek bizonyult. Talán ha a kellő időben történik szakszerű beavatkozás, nem jutunk el idáig.

Olykor tárgyaltunk, átmenetileg még békét is kötöttünk. Különös módon nem volt bennünk tartós ellenszenv egymás iránt. Előfordult, hogy együtt mentünk haza, együtt játszottunk, majdnem olyanok voltunk, mint az igazi barátok. Egyszer fordult csak elő, hogy én kezdtem a támadást, ezzel otthon el is dicsekedtem. A szüleim azonnal meg is kérdezték, hogy miért bántom, ha nem csinál semmit. Igazat is adtam nekik, hiszen én is jobban éreztem magam akkor, ha ő provokálta ki a pofont, mint amikor én ugrasztottam össze az osztálytársaimat...

Fura, amikor az ember, a pedagógus, aki a gyermekközpontúság elkötelezett híve, szembesül egy másfajta pedagógiai kultúrával. Ami persze ismerős, hiszen ötvenévesként még én sem felejtettem el saját általános iskolai éveimet. (L. Ritók Nóra)

A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bűnmegelőzési Osztálya támogatásával a fiatalkori agresszió és konfliktus kezeléséről forgatott oktatófilmet. A teátrum saját színház-pedagógiai foglalkozásai alapján készített oktatási segédanyagot, melyet elsősorban középiskolai pedagógusoknak ajánlja.

Elliot Aronsonról korábban megjelent művei alapján is tudtuk, hogy mesterien ötvözi a letisztult tudományos elméletet a leghétköznapibb gyakorlattal; és ez frissen megjelent két könyvében sincs másképp. A Columbine után – Az iskolai erőszak szociálpszichológiája, illetve a Történtek hibák (de nem én tehetek róluk) egyszerre a szociálpszichológia legújabb felismeréseinek közérthető bemutatása, az amerikai társadalom mesteri kritikája és a megoldás irányába mutató javaslat.

Címkék:
   

Az elmúlt tanév iskoláinkban és a közbeszédben is az agresszió kezelésének jegyében telt, mára azonban a kedélyek megnyugodni látszanak. Vajon az agresszióellenes kampány hatása eltűnik a múlt tanévvel együtt, vagy számíthatunk fenntartható eredményekre is?

Címkék:
   
A diákok erőszakos magatartásának tipológiája

Miközben el kell fogadnunk, hogy a mobiltelefon ma már a napi működés alapvető eszköze, olyan tárgy, amelyet mindig magunknál tartunk, mint a zsebkendőt, úgy tűnik, a mobilkommunikáció etikai és viselkedésbeli szabályai, íratlan normarendszere ma még nem gyökeresedett meg a köztudatban. Pedig nagyon ideje lenne. Mit tehet ennek érdekében az iskola?

A 23 ország 200 iskolájában mintegy 5000 felsős tanárral végzett TALIS elnevezésű kutatás szerint Magyarországon kiugróan sok tanár gondolja azt, hogy a vulgáris beszéd, illetve a fizikai bántalmazások komolyan zavarják a tanítás folyamatát – derül ki az OECD felméréséből.

A szerző dominanciaviszonyok szerint osztályozza a diákok agresszív magatartásait. A különböző jelenségek más és más intrapszichés, illetve társas folyamatokat jeleznek. Ez a fajta osztályozás megkönnyíti a jelenségek értelmezését és a helyes beavatkozás megtalálását.

Az erőszak piszhológiája és helyzetkezelése Adjatok, tanárnénik, telefont! Kutatások a gyerekek közötti erőszakról

Mit kell tenni a jövő érdekében, hogy gyerekeink ne legyenek elvadult agresszorok, és úgy alakuljon ki a lelki rendszerük, hogy abban még a közöny se születhessen meg? Dr. Bagdy Emőke tanulmánya a tudományos pszichológiára támaszkodva veszi számba azokat a módszereket, melyek hatékonyak az iskolai erőszak kezelésében.

Címkék:
 

„Olvastam Benjámin üzenetét. Fájt nagyon! […] Ezen töprengve azt álmodtam, hogy egy valódi demokratikus társadalomban élek. Ahol a lelki beteg tanárt a kollégái kérik meg, hogy a gyerekek további megalázása helyett menjen el betegszabadságra.” (Domokos Zsuzsa)

„Néha az osztály véleménye megoszlik egy-egy tanárról, de van, amikor egytől egyig mindenki ugyanazt érzi. Ezt többnyire nem a tanításának minősége befolyásolja, hanem a gyerekekkel való bánásmódja. Egyes eseteknél elgondolkozom: vajon néhány egyén azért megy pedagógusnak, hogy olyan embereket alázzon meg egész életében, akiknek nem áll módjukban kifejteni a véleményüket?”

A demokrácia fontos, de veszélyes fegyver A változást nem elvárni kell, hanem csinálni

„Úgy tapasztalom, hogy az utóbbi időben a tanulók és tanárok között nem csupán újjá éled, hanem felerősödik az ellenséges, olykor háborús hangulat. Pedig igazán régen volt, pontosan 1942-ben, amikor a nagy pedagógus, Karácsony Sándor, a nyolcéves háború színtereként emlegette az iskolát.” (Szekszárdi Júlia írása.)

„Viccelődve kérdeztem meg elsős fiamtól, hogy a tanító néni mit tesz veletek, ha nem fogadtok szót, volt-e már sarokba térdepeltetés. Fiam még a kölkös játék hevében derűsen válaszolta, hogy egyszer a Gézának az osztály elé, a sarokba kellett guggolnia.”

Címkék:
   

Ebben a tanévben a szokottnál is több szó esett az iskolában előforduló erőszakról. A közvéleményt folyamatosan borzolták az egyre sűrűbben médiaszenzációvá váló események. A közelmúltban egy civil szervezet kezdeményezésére a kapcsolódó problémák megoldásának módjairól tanácskoztak a különböző területeken működő szakemberek. A tanácskozáson jelen volt az OFOE elnökségének tagja, Földes Petra is. Honlapunkon a tanácskozáson kialakult állásfoglalást közöljük.

„Ha a tanár nem tudja feldolgozni saját belső feszültségeit, nem boldogul a személyközi konfliktusokkal sem. Hányszor találkoztam alacsony önértékelésű kolléganővel, aki diákjaiban saját életének a megrontóit látta, vagy nyugdíj előtt álló kollégával, akinek nincs már türelme sem a tanulókhoz, sem a szülőkhöz, de még a munkatársaihoz sem.” (Kováts Nóra írása.)

Az embereket számtalan módon lehet csoportosítani. Van, aki elítéli a lopást, más gátlás nélkül megteszi. Sokan soha nem hallottak még az IMEI-számról, mások viszont pontosan tudják, mi az. Utóbbiak feltehetőleg azon kevesek, akik tettek már feljelentést mobiltelefon eltulajdonítása miatt.

Címkék:
   

A fekete pedagógia jelensége már jóval azelőtt létezett a családban és az iskolában, mielőtt magát a fogalmat pontosan meghatározták volna. Nevelőktől, iskola- és osztálytársaktól elszenvedett sérelmek, bántások, cserbenhagyások sorolhatók ide, amelyek hosszú időn keresztül kínzó élményként rögzülnek az érintettekben, sok esetben veszélyeztetik testi-lelki és szellemi egészségüket...

Röfi honlapunkon elbeszélt budapesti története is bizonyítja, hogy még a pedagógusok sincsenek mindig tisztában azzal, hogy milyen mély sebeket lehet ejteni pusztán szavakkal. A gyerekek egymással szemben szóban is megnyilvánuló kegyetlensége pedig csak akkor enyhíthető, illetve szorítható vissza, ha a pedagógus tudatában van annak, hogy milyen hatása lehet a szóbeli bántalmazásnak.

Címkék:
   
Röfi Budapesten: Előítéleteink

Golding „Röfi”-je nem sportos, kicsit tudálékos, inkább a felnőttekhez vonzódik, mert nem találja a hangot kortársaival. Ilyen kisfiú az alábbi írásban szereplő Gábor, aki a fiútársaitól elválasztó hagyományos „másság” mellett még egy nagyon kemény előítélettel is szembesülni kényszerül.

Azonosság – másság, avagy mindenki másképpen egyforma: Gyakorlatok, játékok osztályfőnöki órákhoz

Rákosy Gergely novellája klasszikus parabola: példázat, amely kiválóan alkalmas arra, hogy erkölcsi ítéleteket váltson ki olvasójából. Szereplői: az agresszor, az áldozat, a hős és a tömeg. A novella hátterében nem nehéz felismernünk Dávid és Góliát klasszikus történetét. A történet alapvető morális üzeneteit egyrészt az agresszív dromedár és az agressziót eltűrő tömeg, másrészt az agresszióval egyedül is szembeszegülő, magányos hős, a kis púpos ember hordozza.

Oktatási-nevelési intézményeinkben a kortársak közötti zaklatás egyre elterjedtebb jelenség, kutatására mégis kevés empirikus munka irányul hazánkban. Az itt ismertetett vizsgálat az agresszivitásnak azt a formáját vette górcső alá, amely tartós és ismétlődő jelleggel zajlik, egy vagy több diák gyakorolja egy gyengébb vagy magányos egyénen, és nincs nyilvánvaló kiváltó oka.

Címkék:
   

Hála a médiának, terjed a gyermekek közötti erőszakos cselekmények híre, s az amúgy is hiszterizált légkörben különösen nagy visszhangot vált ki. A kapcsolódó (sajnos nem nagyszámú, de azért létező és tanulságos eredményeket hozó) kutatások tapasztalatai segíthetnek tágabb kontextusban és valamivel higgadtabban, objektívebben szemlélni a problémát.

Címkék:
   

Brutálisan megvertek és megrugdostak osztálytársai egy diákot egy debreceni iskolában. A tanulók rendszeresen verték társukat. Az egyik verést pedig rögzítették is egy mobiltelefon kamerájával. Az iskola igazgatója azt mondja, sem ő, sem kollégái nem tudtak arról, mit művelnek társukkal a hatodikos gyerekek a szünetekben. Az igazgató most vizsgálja az esetet, és büntetést ígér. A gyermekpszichológus szerint életre szóló lelki hatásai lehetnek az ilyen megaláztatásoknak.

Címkék:
   

„Ha kivágtál minden fát és megmérgeztél minden folyót, rá fogsz jönni, hogy a pénz nem ehető. Egy háborút ugyanúgy nem lehet megnyerni, mint ahogy egy földrengést sem...” Az osztályfőnöki órai beszélgetéshez ezúttal rendhagyó módon csoportmunkában feldolgozható aforizmákat gyűjtöttünk össze az erőszak témakörében – többek között Gandhi, Einstein, Rejtő Jenő tollából. Az aforizmákat a 12 éven felüli korosztálynak ajánljuk.

A legyek ura egyike azoknak az irodalmi műveknek, amelyek több témához is jól felhasználhatók (kapcsolatok, rivalizálás, erőszak, kiközösítés, felelősségvállalás stb.). A teljes regény ismeretében az is megfigyeltethető, hogy milyen következményekkel jár a szabályok eltűnése, az önbíráskodás, az erőszak elhatalmasodása. A regényrészletet 12 éven felüli diákoknak ajánljuk.

Az ember is gyakran az ösztönei szerint viselkedik. A következő novella mutatja, hogy miként viselkednek a „rangsorban” különböző pozíciót elfoglaló fiúk. A gyengébb ösztönösen megadja magát, míg társa él az erősebb természetes jogával. Ez az állatoknál ugyan természetes, de az embereknél nem kellene ugyanezt szükségszerűnek tekinteni. Vámos Miklós novellájának feldolgozását 12 évesnél idősebb gyerekeknek ajánljuk.

„Hát ez a nap kész katasztrófa volt. Már nem Pandora ül mellettem, hanem Barry Kent. Egész órán másolta, amit írok, és rágógumit fújt a fülembe. Megmondtam Miss Elfnek, de ő is fél Barry Kenttől, ezért azután egy szót sem szólt.” Adrian Mole naplója már több generáció óta kedves könyve a tizenéveseknek. A felnőttek is sokat megtudhatnak belőle a serdülőkről, arról, hogy miként élik meg az őket körülvevő világot. Ez a szemelvény jó vitaindító lehet a társas kapcsolatokról, a közvetlen agresszióról és az erre adott reakciókról szóló beszélgetésekhez.

A vizsgálat egyik különösen elgondolkodtató eredménye, hogy az agresszió elutasítása erősödött, de ez az elutasítás – eddigi elemzésünk alapján – feltételezhetően nem annyira erkölcsi meggyőződésből, sokkal inkább a félelemből fakad. A „jobb a veszélyes dolgokba nem belekeveredni, biztonságosabb kívül maradni” tendenciája már korábban is érzékelhető volt. Ez magyarázza, hogy a többség megérti, megbocsátja, etikai szempontból nem kifogásolja, ha valaki fenyegetett helyzetben feladja elképzeléseit, vagy akkor sem árulja el társait, ha azok veszélyes helyzetet idéznek elő.

A mások tulajdonának tisztelete olyan etikai norma, amelynek érvényessége általában nem képezi vita tárgyát. Ennek ellenére, mintha a fiatalok körében egyre kevésbé számítana súlyos véteknek az eltulajdonítás, a lopás. A kérdőívben három szituációban is felmerül ez a téma. A három probléma különböző súllyal és eltérő kontextusban veti fel a kapcsolódó normaszegés, illetve a normaszegő megítélésének kérdését.

Több pécsi középiskolában ismert a szecskáztatás, mely a szeptemberben újonnan érkező elsős diákokat beavató szertartás. Ennek során az év elején – rendszerint a gólyabál (illetve ahogyan itt hívják, a szecskabál) napjáig – a felsőbb évfolyamosok minden szünetben felkeresik az elsős osztályokat, s különböző játékos (sokszor csak látszólag játékos) feladatokat adnak az új diákoknak. Gyakran fordul elő, hogy a szünetben egy-egy elsőst többen megállítanak, s ott helyben fekvőtámasztatják, esetleg felszedetik vele a szemetet.

Címkék:
       

„Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki szavakban a gyűlölet mellé állna? Szavakban mindannyian a szeretetet hirdetjük. Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki a háború mellé állna? Aki a gyilkolás mellé állna? A halál mellé? Szavakban mindannyian a békét hirdetjük. Mégsincs béke, mégsem a szeretet regnál...” Esterházy Péter írását a középiskolás korosztálynak ajánljuk beszélgetésre, közös gondolkodásra.

Erőszak alkalmazása nélkül lehetetlen gyerekeket felnevelni – véli Somlai Péter szociológus. Szerinte olyan család is elképzelhetetlen, ahol még nem veszekedtek. Vagyis a kérdés nem az, hogy miért van erőszak a családban, hanem inkább az lehet, hogy hogyan működnek azok a családok, ahol nem rendszeres az erőszak.

Címkék:
   
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.03.23.
Új informatikai kerettantervet készített az IVSZ
Új, a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége,amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak –...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.03.23.
Kulcscsomóval dobott fejbe egy gyereket a hittanórán a babócsai plébános
Rendetlenkedtek a gyerekek a babócsai iskolában hittanórán, a plébános pedig úgy akarta fegyelmezni őket, hogy egy kulcscsomót dobott közéjük. Nem azt a gyereket találta el, akinek szánta...
(Forrás: Sonline)
--
2017.03.23.
Jobban kéne szabályozni az iskolai fegyelmezést
Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez - közölte az Alapvet...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.23.
Hatszázmillió gyermeket fenyegethet vízhiány
A világon 2040-re minden negyedik gyerek – nagyjából 600 millió kiskorú – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások „rendkívül szűkösek” – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.03.23.
Borzasztó helyzetben az iskoláskorú afgán gyerekek
Az afgán gyermekek csaknem egyharmada nem jár iskolába, és sokukat munkára fogják, fiatalságuk ellenére besorozzák katonának vagy korai házasságokba kényszerítik - hívta fel a figyelmet...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.23.
A topiskola és a jó iskola
Éppen zajlik a középiskolai felvételi vonalhúzása, április körül lesz az általános iskolai beiratkozás Az általános és középiskolai rangsorok divatosságát mi sem mutatja jobban, minthogy...
(Forrás: Index- 10 perc iskola blog)
--
2017.03.23.
Inkább Harry Pottert olvassanak alsóban, mint Jókait - interjú Csépe Valériával
A mindennapos testnevelést megtartaná, de értelmes tartalommal töltené meg, a tanárok szabadságát a kerettantervek helyett tantervi ajánlásokkal lehetne növelni. Csépe Valéria nem politikai...
(Forrás: Index)
--
2017.03.22.
Ennél jobb dolgot nem is találhatott volna ki az ELTE: jön az egyetemi ombudsman
A felsőoktatási intézmény közleménye szerint a közelmúltban az Eötvös Loránd Tudományegyetem is szembesült azzal, hogy a megszokott intézményi struktúrák és eljárások sok esetben el...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.22.
Újabb változás előtt áll a BME gazdasági kara, jön az új dékán
A dékáni posztra két pályázat érkezett: Koltai Tamástól, a Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék egyetemi tanárától és Margitay Tihamér jelenlegi megbízott dékántól, a Filozó...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
  Ildikó

Azt szeretném megtudni, hogy törvényes-e az a gyakorlat, hogy egy középiskolai gyakornoknak kötelezően heti 24 órája van az előírt 20 óra helyett. A plusz 4 órát nem fizetik ki, ezen felül rendszeres helyettesítést is ellát. Az oklevele alapján felső tagozatos diákokat taníthat, ennek ellenére helyettesítésre elsőtől kilencedik évfolyamra is beosztják. Mi a gyakorlat, elvárható-e egy gyakornoktól a beleegyezése nélkül az ingyenes túlmunka és az alsó tagozatban való helyettesítés?

--
  Szekszárdi Júlia

„Kedves” Luda!
A kérdéseire többször is kapott választ, kétszer tőlem, egyszer Peer Krisztinától.
De Ön nem választ akar, hanem lehetőséget a mocskolódásra. Vajon miért teszi ezt?
Három lehetséges okot találtam erre:
1. Komoly paranoiája van (ez esetben sürgősen pszichológushoz vagy pszichiáterhez kellene fordulnia).
2. Politikai indítékkal uszították ránk (szó esett holmi kockásinges bűnözőkről is, akiknek mi segítünk megúszni a gyermekbántalmazást).
3. Ön zsigerből gonosz és aljas. (Ebben az esetben pedig menjen a pokolba!)
Ezen túl szó nélkül töröljük a beírásait, esetleg egy bocsánatkérést még hajlandók vagyunk elfogadni.
Rágalmazásért és a jó hírnév megsértéséért akár fel is jelenthetnénk, de erre nem ad lehetőséget, hiszen névtelenül fortyog.
Több időt és energiát sem én sem a kollégáim nem vagyunk hajlandók erre az ügyre fordítani.

--
  töritanár

Az persze egy ilyen országban a jelen körülmények között természetesen fel sem merül, hogy Luda és Péter ugyanaz a személy...

--
  gyönytyúk

1. Össze kéne ereszteni Ludát az egykori Péterrel. Luda itt azt mondja: "nem vizsgáljuk meg, hogy milyen rövid volt a hölgy szoknyája". Péter viszont kikelt a "jó illemű" öltözködés mellett Sulyok Blanka cikke után, szintén elég vehemensen... Az egyesületnek szép elegánsan, egy-egy frappáns mondaton túl hagyni kéne, hogy ők ketten kidühöngjék magukat.

2. Egyik hasonló vehemenciájú tanulómnak felajánlottam, hogy strigulázza az összes tévedésemet, hibámat, aljasságomat, ha jó sokat talál, Balaton szeletet kap. Ludának is felajánlhatom ezt, küldje az ímélemre az eredményt, kapja a Balaton szeletet.

3. Luda lehet, hogy Pecina embere: olcsóbban szeretné megszerezni a honlapot, hogy aztán "szüneteltethesse". Ez csak kicsit vicces: az országbeli eljárásokat egyre kevésbé tudom viccként felfogni, lassan elérjük a "korlátlan lehetőségek hazája" címet (Ludának erdélyi tapasztalatai alapján ismerős lehet a szlogen.)
Üdv. gy.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[paligreg:] Ki a szerző?
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[H. Zsuzsa:] Kedves Károly! Nagyon köszönöm a videót és a könyvtippet is, várólistára tettem, hamarosan sort is kerítek rá. :-) Érdekelne a szabadtanulásos feladatgyűjtemény is, ami a videóban szerepelt, mint elérhető jógyakorlat. Próbáltam megkeresni a hálón, de nem találtam. :-( […]
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Én is sajnálom Anna, mert az általad leírt eset valóban "csak" a pedagóguson múlik: van addig több mint félév. Fel lehet készülni, elő lehet készíteni a kislány fogadását. Ennek ellenére megértem én is, hiszen nem ismeri ezt a területet, nincs felkészítve rá, tart […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Anna:] 'Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell!' Ezt a kérdést csütörtökön feltettem egy olyan tanítónak, akinek a 4. […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Minden szava fontos és igaz. De kiemelnék egy gondolatot, ami az alfa és az omega, és amire mondhatni törvény van, hogy ne lehessen betartani: "Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Személyes tapasztalatom, hogy az iskolák a "különórákban" versenyeznek egymással - különböző tagozatokat hirdetnek. Ráadásul ezek plusz órákat jelentenek kötelezően minden azonos osztályba járó tanuló számára a minimálisan előírt kötelező óraszám felett, ami […]
Neked mindegy? Nekem nem! »

--

[fruzset:] Kedves Hozzászólók! Régebben is voltak magatartászavaros gyerekek, kevesebb IQ-val rendelkezők, stb...25 évvel ezelőtt kisegítő osztályokként működtek, részben integráltan, zökkenőmentesen a többi osztály mellett, egy intézményen belül 10-12 fős gyereklétszámmal. Az […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Fekete Hajni:] Ez nagyon jó! Nagyon remélem, hogy sokan reagálnak majd rá a szakmából is...! Kíváncsi vagyok a folytatásra!
Sikeres integráció - Javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából »

--

[Mia:] A bizalom szerepe nagyon fontos szerintem, főleg az lenne jó, ha a problémákat lenne kinek elmondani. Akkor kevesebb ilyennel szembesülnénk: http://tudomanyplaza.hu/tinedzser-kor-mentalis-betegsegek/
PSZICHOháttér 26 – Bizalom 1. »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek