OFOE a Facebook-on
Címkék

iskola és társadalom

2016 őszén, reflektálva az egész évet végigkísérő pedagógus megmozdulásokra, online kérdezést végeztünk a közoktatás legégetőbb kérdéseiről a pedagógusok, szülők, diákok és az oktatás ügyei iránt érdeklődő közönség körében. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan reagál a közoktatás ügyére érzékeny szakmai és civil közvélemény a 2016 első felében kibontakozott pedagógus mozgalmak követeléseire, illetve ezzel összefüggésben: mit tartanak a válaszadók a közoktatás legnagyobb problémáinak, és milyen a különböző megoldási alternatívák támogatottsága körükben.

Az OFOE portálon az elmúlt évben megjelent írások rangsorát a hozzájuk érkezett lájkok száma alapján készítettük el. A "sikerlistára" azok a cikkek kerültek fel, amelyekre legalább 100 klikk érkezett. Az írásokból kiemelt rövid részletek után minden esetben feltüntettük a rangsor alapjául szolgáló lájkok számát. Emellett jelezzük azt is, hogy hányan nyitották meg az adott írást az OFOE Facebook oldalán (SzJ).

Az OFOE portál 2015-ös sikerlistája

Szóval, ez az első lépés. Hogy ki kell mondani. És már nagyon sokan kimondtuk, és egyre többen ki fogjuk mondani. A katarzis pedig az ember lelkében különös távlatokat nyit. Például ráébred arra, hogy az esélyek és a veszélyek latolgatása helyett egyszerűen csak hallgatnia kell a lelkiismeretére. Miért? Nincs logikus, ésszerű, politikus válasz. Csak. Mert nem lehet másképp. Lelkünk és személyiségünk egészsége ezt kívánja (Sulyok Blanka).

Kockás tanévzáró Radikális üzemmódra vált a Tanítanék Mozgalom

Szombaton (2016.06.12.) lezajlott a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform által szervezett kockás tanévzáró. Annak ellenére, hogy a helyszínen hatalmas felhőszakadás támadt, több ezer tüntető kitartott a rendezvény végéig. Íme az Introblog videója az eseményről.

Kockás tanévzáró

Június 11-én 15 órakor országos "Kockás tanévzárót" tartunk Budapesten a Várkert-bazárnál. A rendezvény a Március 15. téren indul 14 órakor, majd az Erzsébet-hídon átvonulva közelítjük meg a színpadot. A budapesti eseményhez több vidéki helyszín is csatlakozott: június 11-én délután 3-tól demonstrációk várhatók Miskolcon, Pécsett, Nyíregyházán és Győrött is. További helyszíneken is folyik az egyeztetés. Információért, kérjük, forduljatok a helyi PSZ és PDSZ képviselőkhöz (Tanítanék Mozgalom).

A Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola irodalmi kávéháza nem csak Lackfi János látogatása miatt volt különleges. Ott volt a Fedél Nélkül, hajléktalanokat támogató kulturális és közéleti folyóirat önkéntese és három szerzője, a Romano Rat együttes, autentikus cigány népzenével és néptánccal színesítve a délutánt (Sulyok Blanka)

Nádudvari Péter: Kozmaköltészet – Friss forgácsok Kozmaköltészet – Friss forgácsok (a csoport Facebook oldala) Sulyok Blanka: Kreatív írás középiskolás fokon

Lelkes és szkeptikus hangok egyaránt övezik a "miskolciak" kezdeményezését. Ez az, végre történik valami, így tovább, veletek vagyunk - olvasható az optimisták internetes kommentjeiben. Na igen, egész csinos számok tűnnek fel a frissülő hírekben, főleg ahhoz képest, hogy mondjuk a pedagógusok etikai kódexének "demokratikus érvényre jutása" előtt mindössze hatvan pedagógus érezte úgy, hogy hozzá kell szólnia a dologhoz (Sulyok Blanka).

Sulyok Blanka: Etikus izzók Hanczár Gergely: "Az nem lehet, hogy annyi szív..." Maradj nyugodt. Lehet.

A múlt héten kezdték játszani a mozik A lecke című, 2014-ben készült bolgár-görög filmet. A történet középpontjában egy tanárnő áll, de nem a szó szoros értelmében vett iskolafilmmel van dolgunk. Veszprémi Attila szerint a főhős foglalkozásának nincs különösebb jelentősége, hiszen az ábrázolt probléma messze túlmutat az iskola világán, a „reménytelenség körei” az egész társadalmat elborítják. Szabó Anna viszont éppen az iskola zárt világa által meghatározott pedagógusszerepben véli megtalálni a mondandó lényegét. Nézzétek meg a filmet, és döntsétek el, hogy számotokra mi a megfelelő olvasat! (SZJ)

Mozinet Filmnapok (október 8-10)

2015. április 1-től az Eötvös Károly Intézet (ÉKINT) a Történelemtanárok Egyletével (TTE) ingyenes képzési programot indított pedagógusoknak, pedagógushallgatóknak és érdeklődő szülőknek az iskola és politika viszonyáról. (Jelentkezési határidő: október 30.)

A Fodor József Egészségügyi Társaság szeretettel várja az érdeklődőket továbbképző konferenciáján október 5-én Budapesten. A továbbképzés témakörei: hátrányos helyzetű tanulók iskola-egészségügyi ellátása, elhanyagolás, bántalmazás, korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás, együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, háziorvosokkal, területi védőnővel, szülővel, iskolapszichológusokkal a veszélyeztetett gyermekek ellátásában.

Az eléggé tagadhatatlan, hogy pedagógiai-, pszichológiai kutatók, illetve a pedagógiai szakmai elit többsége a liberális vonalon vizionálta a jövő pedagógiáját Magyarországon. Az is jobbára tagadhatatlan tény, hogy a nép egyszerű gyermeke és az ország elitjének is jelentős százaléka inkább a konzervatívabb, pofozós vonalon neveli a gyerekét (a "pofozás" az persze képletesen értendő, vagy legalább képletesen IS értendő). Mindkettőnek rengeteg előnye van. (H.G.)

Coming out a pedagógusok készülő "Etikai Kódex"-ének margójára

Akkor azt gondoltuk, hogy mi kiváló szakemberek vagyunk. Azt is megfogalmaztuk, hogy nem velünk van baj, hanem a gyerekekkel és a szülőkkel. Ám egy idő után felismertük, attól, hogy ezt csak mondogatjuk, nem fog történni semmi változás, így viszont előbb-utóbb mindenki el fog menekülni az intézményből. Ez senkinek nem lesz jó, márpedig mi azt akartuk, hogy jobb legyen. Ha viszont jobbat akarunk, akkor valami gyökeresen mást kell megvalósítanunk. (Radicsné Szerencsés Terézia)

Ma olyan értelemben is nyitott az iskola, hogy sokkal jobban figyelnek rá. Egy-két évtizede talán nem volt ekkora a felelősség terhe a pedagógusokon, mert nem kellett az összes törvényt ismerni, vagy akár azon gondolkodni, hogy extrém esetben a tetteik következményeként bekerülnek-e az aznapi híradóba. (Nagy Mariann)

Amikor a tudásról, a tudás átadásáról, a tanulásról gondolkodunk, beszélgetünk, gyakran elhangzik, hogy napjainkban megváltozott az erről alkotott képünk. Mi jellemezte korábban, és mi jellemzi most az iskola tudásátadó szerepét? Vajon tudjuk-e értelmezni magunk körül a világot, tudunk-e, akarunk-e a dolgok mögé látni? És vajon milyen szerepe van ebben a műveltség megőrzésének az egyén és a társadalom életében? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Knausz Imrével.

Műveltség és tudásépítés a digitális korban Az iskola hitelessége A digitális pedagógia esélye a motiválásra

Mit tanultak a demokrácia helyett a mai tanárok az iskolában: paternalizmus és korporativizmust, amit szép szóval diákönkormányzatnak hívnak. A bizonyíték erre, hogy szinte tiltakozás nélkül lenyelik a az őket gyereksorba taszító Nemzeti Pedagógus Kart. Csodálkozunk, hogy csak a pedagógusok legjobbjai tiltakoznak a pedagógus kari kötelező tagság ellen, és kevesen tiltakoznak annak léte ellen is.. Még ők is két évtizedig vígan működtették az iskolákban a diákönkormányzatokat, amelyek semmiben nem különböznek a pedagógus kar működésétől. A diákönkormányzatnak minden gyerek tagja, automatikusan, amint belép az iskolába. (Fóti Péter – Miskolczy Zsuzsanna)

Ki kormányozza a diákönkormányzatot? Párbeszéd a gyerekirodalomról, Summerhillről, a demokratikus iskolákról Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak

Nekünk, normálisoknak, sok mindent meg kell oldanunk mások helyett. Tengernyi problémán dolgozunk becsülettel; nem is nagyon teszünk egyebet. Életünk lassan nem áll másból, mint válságkezelésből, s ennek eredményeképp van ötezer féle samponunk, ötezer féle gyógyszerünk és ötezer féle pedagógiai programunk. Mégis nők és férfiak, gyerekek és felnőttek; ténfergünk betegen, korpás hajjal, a civilizációnak nevezett háborús övezetben, és nem értjük egymást. (Veszprémi Attila)

A VII. Nevelésügyi Kongresszus egy lehetséges feladatáról A változást nem elvárni kell, hanem csinálni Kiss Orsolya: Gondolataim Az osztály című filmről

Az OFOE Filmklub első találkozóján egy elgondolkodtató és nagy hatású filmet láttunk. A hatást érzékelteti az a percekig tartó megrendült csend, ami a vetítést követte. Lazhar tanár úr és kiskamasz osztálya a film végére egymást kölcsönösen segítve képesekké válnak ledönteni a tabukat, és kimondani a kimondhatatlant. Földes Petra szerint leginkább ezért az élményért érdemes megnézni a filmet.

OFOE FILMKLUB pedagógusoknak és szülőknek

A Budapest Film és az Osztályfőnökök Szakmai Egyesülete szeretettel meghívja a pedagógusokat és az érdeklődő szülőket az OFOE Filmklub első összejövetelére a január 19-én 15 órakor a Kino moziba (1137 Bp., Szent István krt. 16.). A Lazhar tanár úr című filmet fogjuk megnézni, és ezt követően szeretnénk beszélgetni a felvetődő témákról azokkal, akik ehhez kedvet éreznek. Terveink szerint 2-3 hetenként kerül majd sor a találkozókra. Az első alkalom ingyenes.

Feljegyző lettem, s eltelt néhány nap, míg ráébredtem, hova vittek az új szelek. Bár még csak szeptember elsejétől hatályos az új köznevelési törvény, s még némi megszorítást is alkalmaz a jelen tanév kilencedikeseire vonatkozóan, a szele már két évvel ezelőtt beindította a folyamatot, a problémás diákok kiszorítását, magántanulói jogviszonyba, majd tanulói jogviszonyukat megszüntető irányba. (Terepmunkás)

A Kurt Lewin Alapítvány másfél éves kutatási, fejlesztési programjában egy kelet-magyarországi város négy középiskolájában vizsgálta az iskola és az aktív állampolgárság viszonyát. A vizsgálatba bevont, számos szempontból eltérő iskolákra egyaránt jellemző, hogy a diákoknak nincs alkalmuk aktuális társadalmi, politikai kérdések megvitatására. A diákok és a tanárok többsége kiábrándult a politikai pártokból, ugyanakkor a fiatalok körében a legkevésbé népszerűtlen politikai pártnak a Jobbik bizonyult.

Vajon azért jelentkezett a szokásosnál kevesebb gyerek az idén, mert a szülők, gyerekek utánajártak, hosszasan mérlegeltek, és bármerre nézve sokkal-sokkal képzettebb tantestületeket, jobb pedagógiai programokat, hitelesebb hangot, hozzáállást, igényesebb műsorokat, nagyobb szabadságot, több autonóm gondolkozású embert láttak? Ha így lenne, fel kellene tennünk a kezünket: tök jól áll a magyar pedagógia, vesztettünk. (Achs Károly)

A költészet napja zenével és drámával a Mezőtúri Teleki Blanka Gimnáziumban 1. rész A költészet napja zenével és drámával a Mezőtúri Teleki Blanka Gimnáziumban 2. rész Drámatanítás a Teleki Blanka Gimnáziumban (ahogyan a régi diákok látják) Azt beszéli már az egész város... Könyörtelenül

A Teleki egyik legfőbb erényének tartom, hogy mindenki azonos lehet önmagával. Nem "kommunista iskola", ahogy a suttogó propaganda terjeszti. Városi ünnepségen két kollégám viszi az evangélikus egyház koszorúját, más csendesnapokra jár a katolikusokhoz, megint más nyugodtan lehet vallástalan. Nyilvánvalóan lehetnek olyan egyházi iskolák, ahol a tantestület túlnyomó többsége ugyanezt meg tudja tenni, mert tényleg fenntartója hitében él, de a sokszínűségből kellene bemennünk egyetlen világnézet alá. (Achs Károly)

Achs Károly: Könyörtelenül

Azt tartom nagyon aggasztónak, hogy a gyerekek nap mint nap anélkül alkalmazzák a digitális eszközöket, használnak internetes alkalmazásokat, tartoznak virtuális közösségekbe, hogy ezekre a folyamatokra az iskolarendszer bármilyen nemű hatással bírna. Amennyiben az iskola nem lesz képes már rövid távon is befolyást gyakorolni a digitális nemzedékre, akkor e jelenség egyszerűen átlép az iskolarendszeren és az eddigi negatív módon gyakorol végleges és visszafordíthatatlan hatást az érintett korosztályra. (Bedő Ferenc, közoktatási szakértő, www.zalai-iskola.hu)

Digitális Nemzedék Ki van kulturális lemaradásban? Hogyan olvasnak a fiatalok?

Eltelt húsz év. A japánoknak, koreaiaknak, finneknek ennyi elég volt, hogy elinduljanak. Mi elherdáltuk. Szívesen belegondolnék, mi lett volna, ha a rendszerváltás első évei nem a harácsprivatizációról és társairól, hanem az iskola felépítéséről szólt volna. Helyette ez lett, ami most van. Most már valós megoldások kellenének. De az biztos: egy roncstársadalmat nem lehet a következetes "jótanáros" könyörtelenséggel fölemelni. (Achs Károly)

"Reformer a romhalmazon" Dráma és tudomány: Jelenetek a vakok között Egy diszkóbaleset szimulációja "Mert hogy az iskolaügy végtelen dimenziós" A pedagógus munkaideje, avagy ki diktálhat az oktatásügynek? Történelmi ünnep a színpadon Naiv felvetések az ingyenebédről

Érdekes és elgondolkodtató kérdés, hogy a felelősség milyen arányban oszlik meg a gyermeknevelés három fő résztvevője között. Ez a szülők (család), közoktatás (iskola) és társadalmi környezet háromszög folyamatosan arra törekszik, hogy a másikra hárítsa a felelősséget. Közben pedig elvész a gyermek. A krétakörben akár szét is szakadhatnak gyermeki sorsok, s mi olykor tudomást se nagyon akarunk venni róla. (Leiner Károly)

Az elveszett gyerekek országa (Könyvbemutató a Tűzraktérben) Leiner Károly: Elveszett gyerekek országa (részlet)

Szeptember 30-án a Kossuth tér szomszédságában, Nagy Imre szobránál független gondolkodók, társadalmi és civil szervezetek vezetőinek részvételével társadalmi kerekasztal beszélgetés zajlott. A rendezvény egyik felszólalója: Radó Péter az oktatáspolitika időszerű kérdéseiről beszélt. Honlapunkon közreadjuk az előadás rövidített szövegét, és az erről készült videofelvételt.

OktpolCafé

Új tanév indul sok kérdőjellel és bizonytalansággal. S nincs lehetőségünk arra, hogy leállítsuk a folyamatot, szünetet tartsunk, kivárjuk a helyzet nyugvópontra érkezését. Az idő múlik, itt vannak a diákok, kicsik és nagyok, élik a maguk visszahozhatatlan, megismételhetetlen diákéletét. Amit most elmulasztunk a nevelésükben, azt talán soha sem lesz módunk pótolni, amit most elrontunk, azt nem feltétlenül lesz lehetőségünk jóvá tenni. (Szekszárdi Júlia)

Hair – 2003-ban Szabó Ildikó: Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok 1. Szabó Ildikó: Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok 5. Szekszárdi Júlia: Osztályfőnöknek lenni a mai iskolában

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkárságáról levélben keresték meg az iskolafenntartó egyházakat, és a válaszok alapján előzetes összesítést készítettek arról, hogy szeptembertől hány, az előző tanévben még önkormányzati fenntartásban működő óvoda és iskola kerül át egyházi fenntartásba. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a legtöbb: 53 óvodát és iskolát a katolikus egyház veszi át. A reformátusok tizenkettőt, a baptisták hatot, az evangélikusok és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ötöt-ötöt.

Kérdések az egyházivá váló iskolákról szóló sajtóhírek kapcsán Az oktatás “ellenszocializációs” potenciáljáról Mi is egyházi iskola leszünk

A ballaszt a Magyar Etimológiai Nagyszótár szerint "vitorlás hajó fenéksúlya, holtsúlya", "léggömb nehezéke, amelyet kidobnak az emelkedés érdekében", "(átvitt értelemben) tehertétel, visszahúzó erő". Ilyen ballasztot jelentenek pillanatnyilag az óvodák és iskolák a finanszírozási nehézségekkel küszködő önkormányzatok számára. Szeptembertől több, mint 80 tehertételnek minősülő nevelési intézmény kerül egyházi fenntartásba.

Viszik az egyházak az iskolát...

[...] a jogszabályi hiba azt jelentette, hogy fenntartói jogsértés hiányában az iskola nyugodtan megsérthette az egyenlő bánásmód követelményét, s határozatot is hozhattak az iskola ellen ezügyben, akár bírósági szinten is, ettől még nyugodtan igénybevehette fenntartója, s az iskola pedig felhasználhatta az IPR- támogatásokat. S voltak, akik igénybe is vették, s voltak, akik nem merték, de megtehették volna. (Csirmaz Mátyás)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról Közoktatásban használt fogalmaink: az integráció 2. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 4. Közoktatásban használt fogalmaink: az "integráció"

"Pozitív fejlemény viszont, hogy a szülők és gyerekek civil kurázsija más iskolákban tanuló tanulók és szüleik érdekérvényesítő kedvét is felcsigázta. Csak bízhatunk abban, hogy ezt a fenntartók nem támadásnak, hanem a közös kommunikációra való felhívásnak tekintik, és valóban elkezdődik egy, a helyi közösséget szolgáló közös okoskodás. Ennek hiányában marad az ellenségeskedés, egymásra mutogatás, erőfitogtatás és a rossz közérzet." (Lannert Judit, Kölöknet)

Most induló sorozatunkban olyan eseteket mutatunk be, amelyek az iskolarendszer mostohagyerekének számító szakiskolákban történtek meg. A szakiskolákban tanító tanárok egyre reménytelenebb helyzetekbe kerülnek, s számos ok miatt képtelenek boldogulni tanítványaik jelentős hányadával. A probléma szinte minden esetben visszavezethető a teljes rendszer működésének letagadhatatlan zavaraira. Jó lenne, ha felfigyelne erre valaki, valahol... (SZJ)

Pár éve figyelem ezt is. Mert sokáig nem voltak az általános iskolákban ilyen munkakörök. Sok iskolában ma sincsenek. De gyakoriak ma azokban az iskolákban, ahol magas a cigány, a HHH gyerekek aránya. És a munkájuk is eltér kicsit a "portás bácsiétól", bár a gyerekek így hívják őket. Sokkal inkább a biztonsági őrre emlékeztet. Az általános iskolákban. (L.Ritók Nóra)

Azt hiszem, a gazdasági minisztériumnak saját portája előtt kellene söprögetnie. Ha a magyar alföld közepén hol lengyel tojást, lengyel disznózsírt, hol Makón csomagolt holland hagymát tudok csak venni, akkor lenne ott a gazdasági tárcának fontosabb feladata is, mint hogy más területeket is tönkretegyen... Hadd legyen hatalommal nem rendelkező tanáremberként ugyanannyi jogom dilettáns módon megnyilatkozni, mint a hatalommal rendelkező csúcsminisztériumnak. (Achs Károly)

A rosszul tanítás hete Hogyan alakul a közeljövőben az "iskola dolga"? Pedagógusok elefántcsonttoronyban Egyeztető megbeszélés az oktatásért felelős államtitkár és a szakmai civil szervezetek vezetői között

Az Európai Unió a roma kérdést a kisebbségi politika és az oktatás egyik legfontosabb megoldásra váró problémájaként kezeli. Felmerül azonban a kérdés: lehetséges-e, és ha igen, hogyan, helyreállítani azoknak az embereknek a megbecsülését és önbecsülését, akiknek generációk hosszú sora óta kell megélniük a negatív diszkriminációt. Az Európát erősen foglalkoztató roma probléma nem csak abban hasonló a feketékkel kapcsolatos amerikai problémához, hogy nehéz róla valami újat mondani. (Subert Mária)

Sok-sok tapasztalattal gazdagított ez a speciális iskola, amit kizárólag anyagi megfontolások miatt kellett elhagynom. 2010. szeptembere óta rendszergazdaként dolgozom Budapesten a Zsigmond Király Főiskolán, de nagyon remélem, hogy lesz még arra lehetőségem az életben, hogy meg tudjak élni a pedagógusi fizetésből, visszakerüljek a tanári pályára, és hasonló élményeket szerezhessek. (Babcsán Ákos)

Megvolt az Underground Kiadóval közös könyvbemutatónk az ökohajón. A nap sütött, a Duna hullámzott alattunk, és Achs Karcsi drámásai fantasztikus előadást produkáltak, majd bemutatkoztak a szerzők. Hogy érezhessetek valamit a hangulatból, íme egy válogatás a fotókból!

Meghívó az OFOE és az Underground Kiadó könyvbemutatójára Underground Kiadó Hogy lehet még egyáltalán iskoláról beszélni?

Március 15. két évtizede ismét munkaszüneti nap, nemzeti ünnep. Idén sem számíthatunk azonban valódi ünnepi hangulatra. A nemzetet ugyanis erősen megosztja a politika, s még mindig képtelenek vagyunk közösen ünnepelni ezt a valóban szép napot. (SzJ)

Nemzeti ünnepek az iskolában Petőfi Sándor: Nemzeti dal Megosztott társadalom, megosztott ünneplés Ünnepi műsortervek március 15-éről Március 15. Március 15. Emlékezés 1848. március 15-re

A szalagavató bál az első igazi bál egy fiatal életében, ahol megünnepelheti a rokonaival, ismerőseivel, barátaival azt, hogy lassan véget érnek a diákévek, és felnőtté válik. Legalábbis elvileg erről kellene szólnia, de az utóbbi időben már inkább arról szól, hogy mennyire drága estélyit tud egy lány venni (vetetni) magának, és arról, hogy milyen óriási, és milyen gyönyörűen feldíszített teremben tartják meg az ünnepséget. Röviden: a pénzről. (Horváth Andrea)

Ma már országszerte legalább 200 iskolában valósul meg olyan program, amelyben a diákok tanórán vagy azon kívül teret és lehetőséget kapnak arra, hogy felelősségteljesen tegyenek valamit a környezetükért, a közösségükért. Közülük sokan nem így hívják, nem is igen tudnak egymásról, de a közös mindegyik kezdeményezésben az, hogy helyzetbe hozzák a diákokat. (Matolcsi Zsuzsa)

Demokratikus Ifjúságért Alapítvány

Nincs biztatóbb üzenet a tanköteles gyerekek és szüleik számára szeptember 1-jén, mint azt hallani a nevelés gurujától, hogy az iskolába járástól a gyerekek megbetegszenek. Miközben Vekerdy a gyerekek esetében fölöttébb ártalmasnak ítéli a szorongást, a szülőket egyáltalán nem próbálja megóvni tőle. (Vajda Zsuzsanna)

Miközben el kell fogadnunk, hogy a mobiltelefon ma már a napi működés alapvető eszköze, olyan tárgy, amelyet mindig magunknál tartunk, mint a zsebkendőt, úgy tűnik, a mobilkommunikáció etikai és viselkedésbeli szabályai, íratlan normarendszere ma még nem gyökeresedett meg a köztudatban. Pedig nagyon ideje lenne. Mit tehet ennek érdekében az iskola?

A mi számunkra azért is különösen érdekes ez a történet, mert egyes mozzanatai emlékeztetnek más, módszeresen tönkre tett tanintézetekben zajló eseményekre. Nem a Szent István az első és egyetlen patinás intézmény, amelyet végül is sikerült megroggyantani.

In Memoriam: Istvános diák voltam

Egy diák mobiltelefonra vette, ahogy egy ijedt és csöndes tanártól egy diáklány megpróbálja visszaszerezni a mobiltelefonját. Az archetipikusan lúzer tanárnéni a felvétel egy bizonyos pontján megpróbál kimenekülni a teremből, de a túlerővel szemben nem sikerül neki... (Hanczár Gergely írása)

„Az iskolát a társadalom már jó ideje szólongatja, tegyen valamit, mert baj van a fiatalokkal: nem készülnek fel az »életre«, a gyorsan változó világhoz való alkalmazkodásra, a kemény problémákkal való szembenézésre, a kitartó munkára, az együttműködésre, a konfliktusok békés, konstruktív megoldására… De hát akkor mire fordították a diákok azt az egyre hosszabb időt, amit az iskola padjaiban töltöttek?” (Klein Sándor)

Miért is kellene különválasztani? Nem ugyanarról a gyerekről beszélünk? Nem. Nem mindig. Az iskolai gyerek viselkedése egészen más is lehet, mint az otthonié. Jobb vagy rosszabb, de más. Erről a kettősségről szól Török Ildikó írása.

Nagyon sok gondot okoznak a család és az iskola közötti kompetenciahatárok bizonytalanságai. Nem egyértelmű ugyanis, hogy kinek pontosan meddig terjed a jogosítványa. Így míg az egyik oldalon a felelősség teljes áthárítása jellemzi a szülők egy részét, a másikon tartja magát az álláspont, mely szerint az iskolának nincs joga beleszólni a gyerek nevelésébe, az kizárólag a szülő privilégiuma. Az eredményekhez Kádár Judit fűzött kommentárt.

Szülők és iskolák

A média erősségeinek és gyengeségeinek felsorolásánál összemosódnak a média különböző elemei, a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok, a rádió, a televízió és az internet, valamint a sajtó kapcsán felmerülő gondolatok. A vélemények túlnyomó része a televízióra, egy kisebb része az internetre vonatkozik… Az eredményeket ezúttal Mészáros János, az Aula szerkesztője kommentálja.

A kaposvári tragédia valódi megrázkódtatás volt a közvélemény számára. Meddig terjed az iskola felelőssége? Milyen lehetőségek vannak egy ilyen eset megelőzésére? Az elmúlt napok sajtóhíreiből a pedagógiai vonatkozású megnyilvánulásokat, véleményeket, kommentárokat gyűjtöttük össze.

Előremutató elem a kompetenciaalapú fejlesztés, az integráció, a gyakornoki rendszer és a nem szakrendszerű oktatás bevezetése. Általános benyomás azonban, hogy a döntéshozók nincsenek tisztában az iskolai valósággal. A SWOT-analízis oktatásirányítókkal kapcsolatos eredményeit Barlai Katalin értékeli.

A svéd reformpedagógus, Ellen Key annak idején azt jövendölte, hogy a 20. század a gyermekek évszázada lesz. Valamennyien tudjuk, hogy ez a jóslat nem vált valósággá. Mit várhatnak gyermekeink a 21. században? Erre keres választ Vajda Zsuzsanna tanulmánya, amelyből néhány elgondolkodtató részletet emelünk ki.

Mit tudunk és mit nem tudunk a gyermekkorról?

Számos fenntartó eltúlozza hatósági szerepét, visszaél a függelmi viszonnyal – többek között ez derül ki online kérdőíves vizsgálatunk következő részéből. A SWOT-analízis fenntartókra vonatkozó eredményeit Sinka Edit, a Tárki-Tudok munkatársa kommentálta.

Fény- és árnykép a tanulókról Az is bolond, aki pedagógussá lesz Magyarországon?

A közoktatás SWOT-analízisére vállalkozó vizsgálatunk eredményeinek közlését a tanulók erősségeivel és gyengeségeivel folytatjuk. Az összegyűjtött és rendszerezett véleményekhez munkatársunk, Peer Krisztina pszichológus, szociálpedagógus fűzött kommentárt.

A média egy része szerint az iskolák élete szenzációs botrányok sorozata. Ma már nem is számít igazi szenzációnak, ha a diákok semmibe veszik egy tanár személyiségi jogait, megsértik, illetve a technika lehetőségeivel élve nyilvánosan megalázzák őt. Még mielőtt (nagyrészt joggal) elkezdenénk méltatlankodni, és tovább sorolni a hasonló eseteket, érdemes egy-egy ilyen ügy mélyére nézni.

„Mozart Varázsfuvola című operájában a szerecsen Monostatos és a madárember Papageno egymást megpillantva riadtan menekül a számára ismeretlen és különös lénytől. Ez a jelenet egyre gyakrabban idéződik fel bennem, amikor azt tapasztalom, hogy szülők és pedagógusok kölcsönösen valami titokzatos és veszélyes ellenfelet látnak a másikban...”

2004. október 15. várhatóan izgalmas és szomorú nap lesz: neonáci tüntetés (engedéllyel) és ellentüntetés. Mindez a Terror Háza előtt. Az ehhez kapcsolódó jelenségről szokatlan megközelítésben ír Tamás Gáspár Miklós az Élet és Irodalom 48/40. számában. Akár egyetértünk vele, akár nem, legalább nekünk, a fiatalság nevelésére hivatott pedagógusoknak át kellene gondolnunk az adott helyzetet az általa felvetett szempontból is.

A rendszerváltás nyomán felszínre került és kiéleződött társadalmi különbségek nem hagyták érintetlenül az iskola világát. Az elszegényedés, meggazdagodás, a különféle – sikeres és sikertelen – megküzdési stratégiák, az ezekből fakadó családi hangulat rányomja bélyegét az iskolába érkező gyermek személyiségére, iskolával kapcsolatos várakozásaira s hétköznapi viselkedésére. Természetes (kellene, hogy legyen), hogy egy pluralista társadalom iskolája számol ezekkel a különbségekkel, annál is inkább, mivel napjaink pedagógiája azt a célt tűzi maga elé, hogy adaptív, kooperációra, megújulásra képes személyiséggé fejlessze diákjait; vagyis célkitűzése individuális, az egyes gyermekre irányuló. Ezt a nagyon is differenciált célt azonban még mindig egy erősen homogenizáló s egyúttal rendkívül hierarchizált rendszerben próbáljuk elérni.

Mielőtt az „elvárások kereszttüzében” munkálkodó pedagógus (és osztályfőnök) szerepét taglaltuk volna, szükségesnek tartottuk egy pillantást vetni az iskola iránt támasztott, folyamatosan változó társadalmi elvárásokra. Ezért indítottuk szakmai programunkat Perjés István előadásával, aki éppen arra próbált választ keresni, hogy milyen hiedelmek és mítoszok hagyományozódnak át nemzedékről nemzedékre, s ezek hogyan határozzák meg az iskolával szembeni társadalmi elvárásokat.

Tanítgatom a diákokat, hogy mit jelent a társadalmi deviancia és a konformizmus fogalma. Hiszek abban, hogy a társadalomismeretbe ez is beletartozik. És ez a film sokkal jobban megmagyarázza e fogalmak tartalmát, mint a legbölcsebb tankönyv.

„A magyar, miként a civilizációs társadalmak oktatási rendszerének alapvető dilemmája, hogy az egyértelmű döntés hiányának következményeit szenvedik. Miközben az oktatás – a gazdasági-technológiai rendszerek egyre nyomasztóbb igényeinek megfelelően – fokozódó mértékben áruvá és szolgáltatássá válik, erősödik a felismerés, hogy az oktatási rendszerek hamis úton járnak, ha egyetlen feladatuknak a gazdasági-technológiai struktúrák munkaerő szükségletének kielégítését tartják. Az oktatás ugyanis nem áru és nem szolgáltatás, hanem elsősorban közjó, tehát alapvetően nem piaci, hanem társadalmi érték.” A szerző Bán Mihály „Egy szeg miatt a patkó elveszett” című írására reflektál.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.05.25.
CEU-törvény: lesöpri a kormány az Európai Bizottság aggályait
A 30 napos válaszadási határidő letelte előtti utolsó napon kelt levélben a minisztérium azzal is érvel, hogy az oktatás minősége minden egyéb irányelv felett áll, márpedig a módosít...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.05.24.
Kamrás Orsolya: Kész a puding
Idén tavasszal először bizonyíthatott a hirtelen megreformált magyar nyelv és irodalom írásbeli. Még a 2016/17-es tanév során is finomhangolták a követelményeket és a vizsgaleírást,...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2017.05.24.
Herczog Mária: a terror mindenkit megráz, de az önzésünk miatt egyre érzéketlenebbek vagyunk
Bár a manchesterihez hasonló terrortámadások mélyen megérintik az embereket, szinte általános, hogy a tartósan háborús övezetben élők helyzete kevésbé befolyásolja a békében élők...
(Forrás: Inforádió)
--
2017.05.24.
Eltűnnek a végzettség nélküli diákok a Híd programokból
Nagymértékben visszaesett a Híd programokban részt vevő tanulók száma. Míg tavaly előtt még közel 3100-an tanultak a felzárkóztató programban, a 2016/2017-es tanévben már alig több mint...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.05.24.
Mi lehet egy szülő helyes reakciója a terrortámadásokra?
Ha a 13-14 éves gyerek szeretne elmenni koncertre, az is fontos kérdés, hogy kié a félelem. Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus szerint azon múlik a beszélgetés, hogy milyen a kapcsolat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.05.24.
New York állam kormányzója üzent Orbánéknak: tárgyalna a CEU-ról
Kész tárgyalásokba kezdeni a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy a Közép-európai Egyetem folytathassa működését Budapesten – derül ki a kormányzó közleményéből. Cuomo ebben r...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.05.24.
Augusztustól eltűnik az utolsó előtti főiskola is Magyarországról
Magyarország kis ország, de 29 egyeteme van. az országban. Augusztustól csak egyetlen állami főiskola maradt még, és annak sincs könnyű dolga. A bajai Eötvös József Főiskolától egy mú...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.05.24.
Ismét Debrecenben készülnek majd a tankönyvek
Az Alföldi Nyomda Zrt. vezetésével létrejött konzorcium nyerte az idén is a 2017/18-as tanév tankönyveinek gyártására kiírt közbeszerzési pályázatot.A konzorcium július végéig több...
(Forrás: DEHIR)
--
2017.05.24.
Úton az elitképzés felé
Hetvenháromezer diák érettségizik az idén, nagyjából négytizedük gimnáziumban, ám utóbbiak száma néhány éven belül drasztikusan csökkenhet. A kormány tervei szerint ugyanis 2019-tő...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zsófia! Ezt a kérdést helyben kellene tisztázni. A törvény szerint, ha nincs az érintettnek tanítói képesítése, a puszta konduktori végzettséggel nem taníthat az alsó tagozatban. Ha ez ellen szülőként kifogása van, akkor az iskolavezetőnél kellene érdeklődnie. Ha nem kap tőle megfelelő választ, a fenntartóhoz lehet fordulni a problémával. OFOE

--
  Zsofia

Kedves Osztályfönök,
A kövwtkezö problémában szeretném a véleményüket segitségüket kérni. Tanithat e egy általános iskola (hagyományos iskola) alsó tagozatosait olyan tanár akiknek Peto Intézetes konduktori végzetsége van. A Intézet honlapja szerint nem, akkor még is hogy alkalmazhatja az Iskola? Mit tehet ilyenkor a szülö ? Válaszát nagyon köszönöm

--
  OFOE

Kedves Béla! Törvény nem szabályozza azt, hogy a tanár mikor kérjen/kérhet számon. Ha szakórát tartott az órán, amikor helyettesített, legyen az akár testnevelés, akár osztályfőnöki, akkor joga volt a "leadott" tananyagot számon kérni. Ha Ti ezt sérelmesnek találtátok valamiért, azt vele kellene megbeszélni. Javasoljuk, hogy a gondotokkal keressétek meg az osztályfőnökötöket, aki segíthet közvetíteni az osztály és a szaktanár között. Nem tudom, van-e az iskolában működőképes diákönkormányzat, mert annak lenne a tiszte a diákok érdekképviseletének ellátása. Mivel nem ismerjük a pontos körülményeket, a tanár szempontjait, az iskola házirendjét, nem tudunk ennél konkrétabb választ adni.

--
  Béla

Jónapot!
Azzal a kérdéssel fordulnék magához (magukhoz), hogy tanár önkényesen megváltoztathatja e az órarendet majd pedig ezen az órán leadott tananyagot számon kérheti-e ?(testnevelés óra helyett osztályfőnökink lett volna de fizika volt tartva, majd pár nappal később az ezen az órán elhangzottakból feleltünk.)

--
  OFOE

Kedves Noémi! Először is meg kellene nyugodnia, a kisfiát is megnyugtatnia. Azután pontosan informálódni, hogy pontosan mi is történt. Elképzelhető, hogy a pedagógusok is feszültek, idegesek voltak, hiszen egy tanulójuk komolyan megsérült. Nyilván nem indokolt a kis elsős gyereket hibáztatni, kérdőre vonni, de nem csak ő, Önök szenvedtek el traumát. Ha az indulatok lecsillapodnak (mivel azóta eltelt néhány nap, ez remélhetően megtörtént), beszélje meg nyugodtan a tanítóval, igazgatóval a dolgot, mondja el, hogy mit tart sérelmesnek, és rendezzék a problémát. Azt gondolom, nem a jog vonalán kellene keresni az igazságot.

--
  Noémi

Kedves Osztályfőnök!
A segítségét szeretném kérni, mint aggódó szülő. A kisfiam most első osztályos és a tegnapi délutáni udvari focizásban történt egy baleset amit nem látott tanár, hogy a focizás hevében a kisfiam el akarván venni a labdát ellökött egy 6-os kisfiút aki rosszul esett az aszfaltos pályára és nyílt törése lett. Még tegnap délután az egyik tanárnő leordította a kisfiam fejét, aki amúgy is meg volt ijedve a vér látványától. Ma bementem az iskolába, azzal a szándékkal, hogy beszéljek az igazgatónővel amikor látom, hogy az igazgatónő helyettes kézen fogva hozza kisfiámat akinek potyognak a könnyei hogy ők majd kikérdezik a gyereket. Van joga a tanárnak szülői jelenlét nélkül ilyet tenni? Illetve ma még a rajz tanár is leordította a gyerek fejét, hogy miért lökte el a másik fiút. Milyen jogaim vannak mint szülő? Mit tudok tenni hogy a gyerekem minél kisebb traumát szenvedjen el? Köszönöm a válaszát

--
  OFOE

Kedves Géza, nem tudunk ilyen jogszabályról, megbízható a feladattal akár egy informatika tanár, akár a rendszergazda. Bárkit is bíznak meg vele, beleszámít a munkaidejébe, óraszámába. Úgy véljük, hogy ezt a helyi munkaszerződésben kell rögzíteni. Pontos és naprakész információért forduljon az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatához

--
  Géza

Tisztelt Osztályfőnök!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valamilyen jogszabály, törvény stb., amely meghatározza, hogy kinek kell szerkesztenie, karbantartania az iskolája honlapját?
Ezt a tevékenységet (informatika) tanárnak, vagy a rendszergazdának kell végeznie?
Ha valamelyik kolléga kapja ezt a feladatot, órakedvezmény jár-e érte? Vagy szakköri feladatként kell számolni? Heti hány órában határozható meg ez a tevékenység?
Válaszukat előre is köszönöm:
Géza

--
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Laszlo:] @Peter: "Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt." Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[OFOE:] Kedves Dia! Gondolom ez azon múlik, hogy a három év gyakorlatát az itteni intézmény elfogadja-e, és három év után megadja-e a ped1 státuszt. Pontosabb és jogi szempontból napra kész válaszért keresse meg az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatát.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Péter:] Csilla a lényegre tapintott: "...csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? " Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[DIA:] Üdvözletem kérdezném hogy külföldön megszerzett oklevelem már honosítottam és hogy milyrn minôsítésben alkalmaznának, ha külföldön már van 3 éves pedagógusi tapasztalatom? Csak gyakornok lehetek?
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Mucus:] Nem lehet tenni valamit ezellen a nő ellen? Szakképzés nélkül osztja a rosszabbnál rosszab tanácsokat a szülőknek, akik közül sokan elhiszik amit mond, mert szintén nincs elég jó rálátásuk a témára. Nagyon nagy károkat okoz a gyerekeknek és a családoknak.
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Kovács Judit:] Sajnos lemaradtam a konferenciáról! Van-e lehetőség megnézni, vagy elolvasni valahol az elhangzottakat? Előre is köszönöm...
Az atipikus fejlődésű tanuló - Konferencia-sorozat! »

--

[csilla:] Ábelt látjuk a rengetegben!őt megrajzolta nekünk Tamási Áron! de a mi, mai gyerekeinket nem tudjuk így körvonalazni! ez az elmúlt hetek dilemmája nálam! Köszönöm Lannert Judit! Én a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozom és látom a papír szerinti halmozottan hátrányos […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[gyönytyúk:] "Bizonyítsa be, hogy a megbuktatott magyar tanulók valóban jobban jártak, mintha nem buktak volna meg." Az a baj, hogy ez szinte senkit sem érdekel. A tanár szabadulna tőlük, a szülő szeparálná tőlük az ő csodaokosédibédi gyerekét. Pedig mi mindent tanulhatna […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Lannert Judit hozzászólása lényegével egyet is értek, ám azt feltétlenül hozzá kell tennem, hogy a gyenge tanulmányi eredményt magam sem buktatásokkal gondolom leküzdeni. De fenn kell tartanom azt a tényekre alapozott negállapítást, hogy a továbbhaladásra hatalmi rendelettel […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Lannert Judit:] Válasz „Péter” nevű kommentelőnek Széles körben fennáll az a nézet, hogy a buktatással emeljük az oktatás színvonalát, miközben erre vonatkozó tudományos tény nincsen. Éppen ellenkezőleg, tudományos tények tucatjai mutatták ki, hogy a buktatás csökkenti a tanuló […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek