OFOE a Facebook-on
Címkék

irodalmi mű feldolgozása

Annak apropóján, hogy a közelmúltban megjelent és nagy sikert aratott a Nevelj jedit! - A képzelet pedagógiája című kötet, felidézünk egy a honlapunkon megjelent tanulmányt, amelyet Shmied Borbála, a Veszprémi Egyetem hallgatója készített még 2005-ben, és ami akár ebben a kitűnő kötetben is helyet kaphatott volna.

Bízom benne, hogy írásaim olvasása során érezhető volt, mennyire fontos számomra, hogy a gyerekek számára örömforrássá tegyem a tanulást, a magam számára pedig a tanítást. A tanulók kreativitásának fejlesztése határtalan lehetőségeket nyújt ehhez, főleg, ha hozzáteszem a tanuló és meggyőződésem szerint a tanárok által is oly kedvelt IKT-eszközök használatát. A kreativitásban benne rejlik az állandó fejlődés, az egyre újabb megoldások felkutatásának lehetősége. A fejlődés pedig maga az élet, vagyis aki egyre-másra töri a fejét valamin, az –úgy gondolom – nem is tud soha beleunni abba a tevékenységbe, amit végez, ezért nem kell tartania a manapság oly sokat emlegetett kiégéstől. (Zelmanné Varga Zsuzsanna)

A projekt módszer alkalmazására az 5. és 6. osztályokban a tananyag legnagyobb részét kitevő János vitézzel kapcsolatban nyílt alkalmam. A projekt végére létrejövő produktumok a csoportmunkák során született anyagokat egy közösen létrehozott újság tartalmazza. A tanulók több hónapos, folyamatos munkájának gyümölcse ez a kétoldalas saját kiadvány. (Zelmanné Varga Zsuzsanna)

Mivel a következő tanévtől minden általános iskolában hetente lesz erkölcstan óra, sokaknak jelenthet segítséget, ha felelevenítünk egy a honlapunkon korábban megjelent sorozatot. Olyan hosszabb-rövidebb szövegeket teszünk közzé, amelyek beszélgetésre, vitára serkenthetnek, s ezekhez módszertani ajánlásokat is kapcsoltunk. Természetesen ajánlásaink nem csupán az erkölcstan órán használhatók fel, jól jöhetnek egyéb tanórai és tanórán kívüli alkalmakkor is. Kíváncsian várjuk visszajelzéseiteket, és szívesen tesszük közkinccsé bevált jó gyakorlataitokat.

2007-ben komolyan felvetődött az az ötlet a francia oktatási minisztériumban, hogy az irodalomoktatást fakultatívvá tegyék. Tíz évvel ezelőtt egy hasonló ötletet mindenki kinevetett volna, négy éve már érvelni kellett ellene. Nálunk ugyan nem esett szó az irodalomtanítás fakultatívvá tételéről, de a tárgy vonzereje az utóbbi időben erősen megcsappant. Mit lehet tenni a változás érdekében? Hogyan motiválhatók a mai fiatalok arra, hogy egy-egy irodalmi művel behatóbban foglalkozzanak?

Partnereink, az Aula.info és a Magyartanárok Egyesülete gondozásában valóban hézagpótló kötet jelent meg a kortárs irodalom tanításának lehetőségeiről gyakorló magyartanárok tollából, Hézagpótlás címmel. Nemcsak a kötetet, de a róla szóló diskurzust is ajánljuk olvasóink figyelmébe.

„Lázár Ervin mesenovellájával a harmadikosok olvasókönyvében találkoztam, de nem csak velük dolgozható fel. A mese ugyanis ötvözi a tündérmesének, a tanítómesének és a novellaírásnak az elemeit. A hős maga a történet során belső fejlődésen megy át. Számíthatunk arra, hogy a Lázár Ervin-szöveg, mivel igen lírai, megérinti a tanulókat.” (Debreczeni Tibor)

És élmény és vers és próza

„Miután alaposabban megismertem az osztályt, az egyik órán a krétakör történetét dolgoztam fel velük. Célom az volt, hogy nyíljanak meg, és merjenek beszélni, beleszólni egy konfliktushelyzetbe, illetve keressenek megoldásokat, képzeljék el, ők hogyan rendeznék ezt a helyzetet.” (Móra László óraleírása.)

A krétakör (Beszélgetések)

A beszélgetés célja: tudatosítani a diákokban, hogy a vallás, a hit mindenkinek a legszemélyesebb magánügye. Ráébreszteni őket arra, hogy vallása, hite vagy nem hívő volta miatt megítélni senkit sem szabad, a cselekedetek minősítik az embert. 13 évesnél idősebb tanulócsoportoknak ajánljuk.

A szegények, a koldusok, a kolduló gyerekek látványa a nagyvárosok utcáin már annyira hozzátartozik mindennapjainkhoz, hogy hajlamosak vagyunk észre sem venni őket. Frank McCourt, ír származású író regénytrilógiájának első részében (Angyal a lépcsőn) saját nyomorúságos gyermekkorát írja le. Az ebből vett idézet feldolgozását 13 évesnél idősebb gyerekeknek ajánljuk.

L. Ritók Nóra: A másik Magyarország Benedekné Fekete Hajnalka: Bogáncs története A szegények bankára (37. beszélgetés)

„Azt hiszem, hogy a gyerekek számos okból elidegenednek az irodalomtól, amely csak egy tantárgy, ráadásul, egyre nehezebb tantárgy a számukra. A gyerekeknek nincs idejük. Mert elraboljuk tőlük. Holott az irodalomhoz, az élmény megéléséhez idő kell…” (Kalina Judit beszélgetése Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel.)

Mi lenne, ha egy világhírű hegedűművész a Deák téri aluljáróban kezdene el zenélni? Hogyan fogadnák őt a járókelők, ha senki sem hívná fel a figyelmüket arra, hogy ezúttal nem egy egyszerű utcai zenészt hallanak? Észrevennék-e egyáltalán a közvetlen közelükben felbukkanó szépséget? (13 évesnél idősebbeknek.)

A történetekről folyó beszélgetés bevált módszere – többek között – a gondolkodás és a kreativitás fejlesztésének. Ha a történetek még humorosak is, akkor különösen jó esély van arra, hogy sikerül tanítványaink érdeklődését felkelteni, és bevonni őket az ehhez kapcsolódó beszélgetésbe. A következő mese például nem csupán szórakoztató, hanem fontos felismerésekhez is vezethet. (12 évesnél idősebbeknek.)

Tanulástanítás?

A farm „lakói” elhatározzák, hogy felkelést szerveznek az ember ellen, és ehhez vezért akarnak választani. Ezután az azonos fajhoz tartozó „állatok” csoportokat alkotnak. Közösen átgondolják, hogy melyek az ő legfontosabb tulajdonságaik, és mik az erősségeik. Minden csoport kijelöli a képviselőjét, és közösen elkészítik jelöltjük választási beszédét. (Óravázlat 14 éveseknek 90 percben.)

„Minél több a tilalom és a szabály, a nép annál szegényebb, minél több a fegyver, a nép annál nyugtalanabb, minél több a rendelet, annál nagyobb a felfordulás, minél több a törvény, annál több a tolvaj és a rabló.” Lao-ce gondolatát 14 évesnél idősebb tanulócsoportoknak ajánljuk.

Napjainkban, amikor annyira nehéz hiteles példaképeket állítani a fiatalok elé, különösen örvendetes a „szegények bankárának” felbukkanása. A 2006-os Nobel-békedíj kitüntetettje, Muhammad Junusz, egy olyan pénzintézetet hozott létre, amely a legszegényebbeknek nyújt hitelt, mégpedig fedezet nélkül, kizárólag a bizalmi tőkére alapozva...

A Ne légy szeles... második része évtizedekig egy rádióműsor felvezető gondolata volt; számos osztályteremben került fel a falra mint megszívlelendő, követésre érdemes gondolat. A József Attila-vers a felvezető két sorral együtt akár még arra is alkalmas, hogy osztálytermi beszélgetés keretében mély filozófiai problémákig is eljussunk a 12 évesnél idősebb gyerekekkel.

Bruce és Annette két tizenéves fiatal, akiket a gyermekparalízis egyik percről a másikra tolókocsiba kényszerít. Mozgássérültként ismerkednek meg egy dél-angliai menhelyen, egymásba szeretnek, és – egészséges kortársaikhoz hasonlóan – jogot formálnak a teljes élethez. Mivel igen jó humorérzékük van, képesek a dolgok fonákjáról szemlélni a dolgokat. A következő regényrészletben ők beszélnek olyan módon az őket mint cirkuszi mutatványt szemlélő látogatókkal, mint holmi különös lényekkel: lemmingekkel. A hatás nem marad el...

„Anyu, Apu megkért, hogy mondjam meg neked, elköltözik innen! Nekem persze csak akkor szóltok, ha üzenetet kell átadni. Az összes ruháit magával vitte a nagybőröndben. Én moziba mentem. Üdvözlöm a hájfejű Bélát! István. Egyébként három napja nyomdász ipari tanuló vagyok, ha érdekel.” – Vámos Miklós Cédulák című novelláját gimnazistáknak és osztályfőnöküknek ajánljuk beszélgetésre.

„A szabadság nevében az életből kivész mindenféle rend, (a világ) apró darabokból áll össze, és elveszítjük minden érzékünket az egészhez. Az egyén ott ül egyedül a darabkákkal, akár egy kisgyermek az összerakós játékkal.” – A Fromm-szöveg megvitatásának célja, hogy a diákokban tudatosodjanak a média által közvetített világban rejlő veszélyek és lehetőségek, ami segítheti a jelenben történő eligazodást. A beszélgetést 14 évesnél idősebb tanulóknak ajánljuk.

Rákosy Gergely novellája klasszikus parabola: példázat, amely kiválóan alkalmas arra, hogy erkölcsi ítéleteket váltson ki olvasójából. Szereplői: az agresszor, az áldozat, a hős és a tömeg. A novella hátterében nem nehéz felismernünk Dávid és Góliát klasszikus történetét. A történet alapvető morális üzeneteit egyrészt az agresszív dromedár és az agressziót eltűrő tömeg, másrészt az agresszióval egyedül is szembeszegülő, magányos hős, a kis púpos ember hordozza.

„...Aztán az első szünetben eszembe jutott, hogy még jobb lenne az útépítőket nézni, mint itt üldögélni, hiába. Hiszen írni már tudtam. Egy lapot kitéptem a füzetemből, s a következőket írtam a lapra: Kedves tanítónéni kérem hogy engedje el fiamat mert ma van a születésnapja és azt akarjuk ünnepelni. És aláírtam az apám nevét. Szép, nyomtatott betűkkel...” Nádas Péter korai novelláját 10 évesnél idősebb gyerekeknek és osztályfőnöküknek ajánljuk közös beszélgetésre.

Kipling verse az emberi minőségről szól, arról, hogy mi teszi az embert az emberi léthez méltóvá, a szó szoros értelmében emberré. Vajon érvényesek-e ma is az általa megfogalmazott tanácsok? Az ő közel száz évvel ezelőtt született gondolatainak a mai fiatalok életről, emberről alkotott elképzeléseivel történő összevetése érdekes beszélgetésre, tartalmas gondolkodásra, tanulságos következtetések levonására adhat alkalmat.

A molnár, a fia meg a szamár történetét korhatár nélkül ajánljuk feldolgozásra. A mese segítségével a gyerekek megtapasztalhatják a befolyásolhatóság veszélyeit, és érzékelhetik az önálló döntésért való felelősségvállalás fontosságát.

Nagyon sok olyan aforizmát, közmondást, szólást ismerünk, amely szállóigévé válva a szó szerinti konkrét tartalomnál lényegesen többet fejez ki. Ezeknek a tömör életbölcsességeknek egy része több ezer éves, de azóta is folyamatosan keletkeznek újabbak. Ezek közül válogattuk az alábbiakat. Feldolgozásukat 12 évesnél idősebb tanulók számára javasoljuk.

A kamasz Adrian Mole naplót vezet. Minden január elsején írásban rögzíti újévi elhatározásait. Az ezekhez kapcsolható beszélgetés az önismeret, az önnevelés témakörébe sorolódik. Ennek során felhívható a figyelem az önmagunk, kapcsolataink, illetve személyes jövőnk alakítása iránti felelősségre. Adrian újévi fogadalmaival indítható beszélgetés arról, hogy ki milyen elhatározásokkal kezdi a következő esztendőt. Eldöntendő kérdés, hogy mindhárom részlet feldolgozásra kerül-e.

„A kutyaerkölcsök íratlan törvényének örvendetes és rokonszenves oldala a nőket és gyermekeket, azaz szukákat és kölyköket megillető lovagias bánásmód. Normális kutya soha nem harapja meg nőstény fajtársát, a szuka feltétlen tabu, sőt bármit megengedhet magának a kannal szemben...” Konrad Lorenz gondolatát 12 évesnél idősebb gyerekeknek ajánljuk.

„Hogy alkalmassá válhassunk a polgári engedetlenség gyakorlására, előbb önként és tisztelettel engedelmeskednünk kell az állam törvényeinek. Általában azért engedelmeskedünk a törvénynek, mert félünk a törvényszegést megtorló büntetéstől, s ez kivált olyan törvényekre áll, amelyek nem tartalmaznak erkölcsi elvet...” A Gandhi-idézetet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

Szekszárdi Júlia: Vajon miért „tartunk be a törvényeknek”, ahelyett, hogy betartanánk őket? Török Ildikó: „Tényleg nem tetszett tudni semmiről?”

A lemeznek mindig (legalább) két oldala van, és mindig fontos meghallgatni a másik felet is... A serdülőknek szüleikkel kialakult konfliktusaik napjainkban is gyakran előforduló jelenségek. A következő párhuzamos monológok segítségével lehetőség nyílhat arra, hogy kamasz tanítványaink beleéljék magukat az őket korlátozni próbáló szülők lelkivilágába, megértsék az ő szempontjaikat. A 12 éven felüli korosztálynak ajánljuk.

„Ha kivágtál minden fát és megmérgeztél minden folyót, rá fogsz jönni, hogy a pénz nem ehető. Egy háborút ugyanúgy nem lehet megnyerni, mint ahogy egy földrengést sem...” Az osztályfőnöki órai beszélgetéshez ezúttal rendhagyó módon csoportmunkában feldolgozható aforizmákat gyűjtöttünk össze az erőszak témakörében – többek között Gandhi, Einstein, Rejtő Jenő tollából. Az aforizmákat a 12 éven felüli korosztálynak ajánljuk.

A legyek ura egyike azoknak az irodalmi műveknek, amelyek több témához is jól felhasználhatók (kapcsolatok, rivalizálás, erőszak, kiközösítés, felelősségvállalás stb.). A teljes regény ismeretében az is megfigyeltethető, hogy milyen következményekkel jár a szabályok eltűnése, az önbíráskodás, az erőszak elhatalmasodása. A regényrészletet 12 éven felüli diákoknak ajánljuk.

Szükségszerű-e, hogy tanár és diák kölcsönösen ellenfélnek tekintse egymást? Vajon ma is elkülönül, „kettős színpadként” működik-e a pedagógusok és a tanulók világa? Karácsony Sándor írása 1942-ből származik; vajon mi változott azóta? Van-e esély a békekötésre? Az erről folytatott beszélgetésre ad alkalmat a következő szöveg.

Az ember is gyakran az ösztönei szerint viselkedik. A következő novella mutatja, hogy miként viselkednek a „rangsorban” különböző pozíciót elfoglaló fiúk. A gyengébb ösztönösen megadja magát, míg társa él az erősebb természetes jogával. Ez az állatoknál ugyan természetes, de az embereknél nem kellene ugyanezt szükségszerűnek tekinteni. Vámos Miklós novellájának feldolgozását 12 évesnél idősebb gyerekeknek ajánljuk.

Aki azonban jól ismeri önmagát, az megelőzheti, hogy haragjában, indulataitól vezérelve elhamarkodott, rossz döntéseket hozzon. Erről a témáról folytatható beszélgetés Lázár Ervin meséje kapcsán. A történet feldolgozása már harmadik osztálytól ajánlott, de idősebbek számára is gondolatébresztő lehet.

Vajon összeegyeztethető-e az erkölcs és a jog? Mikor igen és mikor nem? Erkölcsi kategória-e a törvénytisztelet? Illetve erkölcstelen-e az, aki megszegi a törvényt? Ezek a kérdések is felvethetők a svájciak nemzeti hősének, Tell Vilmosnak a története kapcsán. A szemelvényt felső tagozatos diákoknak ajánljuk.

„Hát ez a nap kész katasztrófa volt. Már nem Pandora ül mellettem, hanem Barry Kent. Egész órán másolta, amit írok, és rágógumit fújt a fülembe. Megmondtam Miss Elfnek, de ő is fél Barry Kenttől, ezért azután egy szót sem szólt.” Adrian Mole naplója már több generáció óta kedves könyve a tizenéveseknek. A felnőttek is sokat megtudhatnak belőle a serdülőkről, arról, hogy miként élik meg az őket körülvevő világot. Ez a szemelvény jó vitaindító lehet a társas kapcsolatokról, a közvetlen agresszióról és az erre adott reakciókról szóló beszélgetésekhez.

Sorozatunkban időről időre közlünk osztálytermi feldolgozásra alkalmas idézeteket a hozzájuk kapcsolódó szempontokkal, feladatokkal együtt. Békés Pál Aztán pezsgő című írását 14 éven felüli diákokkal való beszélgetéshez ajánljuk.

Salamon király híres volt bölcsességéről, igazságos ítéleteiről. Egy napon két asszony jelent meg előtte. Az egyikük a következőket mondta: „Uram, én és ez az asszony ugyanabban a házban lakunk. Nemrégen a világra hoztam egy fiút. Három nappal később neki is fia született. Az elmúlt éjszaka ennek az asszonynak meghalt a fia. Erre míg én aludtam, elvette a mellemről a fiamat, és a halott gyermeket fektette oda helyette.” A másik asszony azonban ellene szólt: „Hazudsz!...” A történet feldolgozását tíz éven felüli tanulóknak ajánljuk.

„...A tökéletes világban egy ember marad: ő ölt meg könyörületből mindenkit, aki más volt, mint ő, tehát mindenkit, mindenkit ezen az egész böhöm nagy világon. És akkor könyörületből ő is öngyilkos lesz, hogy végre csönd legyen.” A szövegrészletet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

„Képes a legjobb barátod így szólni? Bocs, hogy kibeszéltelek a hátad mögött, Bocs, hogy nem hívtalak meg a bulimra, Bocs, hogy fütyültem a születésnapodra, Azt hittem, dobtál engem... Az enyém igen.” Bernard Young A legjobb barát című versét 12–14 éves gyerekeknek és osztályfőnöküknek ajánljuk – beszélgetésre.

„Á, te vagy az”, mondta Lena, elém jött, átkarolta a vállam, és a titkairól sugdosott. „Á, te vagy az”, mondta Lena, sarkon fordult és ment... Siv Widerberg versét 10–12 évesekkel történő beszélgetéshez ajánljuk.

A szerző különösen izgalmas feladatra vállalkozik: Kőszegi Imre A diákszázad becsülete című, talán kevéssé ismert regényének elemzése kapcsán többek között arra keresi a választ, hogy meddig terjed a tanár felelőssége diákjai értékrendjének formálásában; joga van-e a pedagógusnak úgymond ráerőltetni nézeteit tanítványaira, s milyen következményekkel járhat, ha ezt megteszi.

A szerző főiskolai hallgató. Tanulmányában az irodalmi művek erkölcsi nevelő hatására alapozva arra tesz javaslatot, miként dolgozható fel a Quo Vadis című regény etikai problémák osztályközösségben való megvitatására. Mert, mint írja, „ez a regény a maga nagyon is »multikulturális« történelmi és társadalmi közegével a posztmodern kor betegségeinek szinte valamennyi tünetét felmutatja”.

„Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam el. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bánts másokat! Mindent oda tégy vissza, ahonnét elvetted!...” Robert Fulghum gondolatát tízéves kortól ajánljuk.

„Ugyanolyan veréb maradt, mint korábban volt. Szökdécselt, csipogott, falt. Csak éppen csuklyás veréb lett belőle a horda szemében. Idegen, más, mint a többiek...” A Konrad Lorenz-szemelvényt 12 évesnél idősebb gyerekeknek és osztályfőnöküknek ajánljuk az idegenséggel szembeni ösztönös ellenszenv és a tolerancia témakörének feldolgozására.

„Thetisz istennő és Peleusz király lakodalmára hivatalos volt valamennyi isten, egyedül Eriszt, a viszály istennőjét szerették volna távol tartani a menyegzőtől. Erisz nagyon megharagudott ezért, és a maga módján állt bosszút. Egy aranyalmát dobott az isteni násznép közé ezzel a felírással: A legszebbnek...” A mitológiai történet feldolgozását tíz éven felüli tanulóknak ajánljuk.

„Az embernek nem kell mindig jól járnia! Nem kell minden helyzetből nyertesen kikerülnie! Aki ezt a kényszert el tudja engedni, az belsőleg nagyon szabad lesz. Az élet hosszú, bele kell, hogy férjenek vereségek, összeomlások, újrakezdések is. És ennek során új aspektusai nyílnak meg a dolgoknak, olyanok, amelyeket csak alulnézetből lehet látni.” A szövegrészletet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

„Ottó ma olyan messze állította le mopedjét a legközelebbi lámpától, hogy szinte teljesen sötétben állt. Henrik átment az utcán, hogy közelebbről megnézze. Magas kormánya volt, olyan magas, hogy aki vezette, az orrával egy magasságban kellett tartania a kezét. Pompás jószág volt. Vörös zománca csillogott. Henrik vigyázva megcsavarta a gázadagolót. Henrik már ment volna tovább, amikor megpillantott valamit. A kulcsot az indítóban. Egy pillanatig habozott. A támasztóvilla nagy kattanással ugrott fel, és Henrik ijedten pillantott körül. A legtöbb ablakban lehúzták a redőnyt. Senki sem látta, mire készülődik....” A novellarészletet tízéves kortól ajánljuk.

„Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki szavakban a gyűlölet mellé állna? Szavakban mindannyian a szeretetet hirdetjük. Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki a háború mellé állna? Aki a gyilkolás mellé állna? A halál mellé? Szavakban mindannyian a békét hirdetjük. Mégsincs béke, mégsem a szeretet regnál...” Esterházy Péter írását a középiskolás korosztálynak ajánljuk beszélgetésre, közös gondolkodásra.

A tehetség fogalmának értelmezéséről, fejlesztésének iskolai és iskolán kívüli lehetőségeiről, a tehetség és az életben való boldogulás viszonyáról időről időre fellángolnak a viták. Milyen életkorban választhatók ki jó eséllyel a valamilyen területen kiemelkedő képességűek? Milyen életkorban kell és lehet fejleszteni bizonyos speciális képességeket? Mi történik azokkal a gyerekekkel és fiatalokkal, akik valami okból nem kapnak esélyt a speciális fejlesztésre? Ki és hogyan támogassa azokat a gyerekeket és fiatalokat, akik kiemelkedő képességűnek, tehetségesnek bizonyulnak? Elképzelhető-e egyáltalán esélyegyenlőség ezen a területen?

„A kisdiák nem gondolkodik. A kisdiák vélekedik, összefoglal, értelmez, gondolatai támadnak, eldönti, helyes-e ez vagy az. Ezek az Örök Tanító szavai, kérdései. A kérdéseket D'Orta tanító úr közvetíti.” – olvasható az egyik gyerekdolgozat-gyűjtemény fülszövegében. A szöveg alkalmas a különböző népekkel, országokkal, kultúrákkal kapcsolatos sztereotípiákról, előítéletekről történő beszélgetésre – 10–12 éves gyerekek számára.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.08.13.
Az Oktatói Hálózat is tiltakozik a genderszak tervezett megszüntetése ellen
Az Emmi és az Igazságügyi Minisztérium rendeletmódosító tervezete, a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetéséről durván sérti az egyetemi tanszabadságnak még az Alaptörvé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.08.13.
Már árnyaltabb az ELTE álláspontja a gender szak tervezett megszüntetéséről
Az ELTE a rendelkezésre álló véleményezési határidőn – azaz 24 órán – belül megfogalmazta a tervezettel kapcsolatos észrevételeit az MRK részére. Ebben az Egyetem határozottan és...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.08.11.
Tájékoztatás a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetésének tervével kapcsolatban
A Kar vezetése nevében ezúton kívánom röviden tájékoztatni kollégáinkat, barátainkat és a szak iránt érdeklődőket a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak felmenő rendszerben rendeleti...
(Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar)
--
2018.08.11.
Politikai hecckampány tört ki az Ady Endre Gimnáziumban
Politikai hecckampányt emlegetett a debreceni Ady Endre Gimnázium iskolaigazgatói pályázata kapcsán Pósán László, az Ország­gyűlés kulturális bizottságának elnöke egy tegnapi sajtót...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.08.11.
„Ez egyszerűen sértés”: kormányközeli kiállás a társadalmi nemek képzése mellett
Egészen váratlan helyről érkezett határozott kiállás a társadalmi nemek tudománya mellett. Bencsik Gábor, az erőteljesen kormányközeli Magyar Krónika főszerkesztője (aki egyébként id...
(Forrás: mérce)
--
2018.08.11.
Magyar Idők: Még nincs döntés genderszak-ügyben
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt írta a Facebookon, hogy ha csak a tudomány és a munkaerőpiac irányából nézzük, a gender szak valószí...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.08.11.
Az ELTE genderoktatója elkeserítőnek tartja, hogy az egyetem nem emelt szót a genderszak bezárása ellen
„Az ELTE-s társadalmi nemek mesterszak egyik oktatójaként az ELTE tegnapi sajtónyilatkozatát elkeserítőnek tartom. Az egyébként érvényesen működő, tudományos jóváhagyással bíró...
(Forrás: Qubit)
--
2018.08.11.
Megszólalt a leváltott debreceni igazgató
Rózsavölgyi azt is megjegyzi, hogy 2014-ben országos kitüntetésben, Eötvös-díjban részesült, ami a közoktatás egyik legmagasabb elismerése (évente mindössze négyen kaphatják), és a d...
(Forrás: index)
--
2018.08.11.
Beleszól a hatalom, ki legyen a debreceni gimi igazgatója?
Az egyik legfontosabb helyi iskola igazgatói székére a nyolcvanas évek óta ott tevékenykedő Rózsavölgyi mellett Türk aspirált, aki idáig csak általános iskoláknál dolgozott. Előbbi 62...
(Forrás: Civishír)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zsuzsa! A jogszabályok között nem találtunk ezt kizáró rendelkezést. Feltételezhetően a helyi szabályozás dönti el, hogy ad-e osztályfőnöki megbízást ebben az esetben.

--
  OFOE

Kedves Hajna!
Ha nem megy a közös megegyezés, akkor marad a lemondás.
A Kjt.28. §-a szerint:
(1) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.
(2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Itt találod a rendelkezést: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200033.TV

--
  Csernavay Zsuzsa

Tisztelt Szerkesztőség ! Szeretném tudni, hogy a heti 10 órában tovàbbfoglalkoztatott nyugdíjas kaphat-e osztályfőnöki megbízást? Köszönöm vàlaszukat!

--
  Hajna

Tisztelt Cím!"fél" állású , határozatlan időre kinevezett gyógypedagógus vagyok heti 10 tanítási órával.Közelebb a lakhelyemhez sikerült más munkát(magáncég) találnom, a jelenlegit közös megegyezéssel szeretném elhagyni.Mennyi időre kell maximum még maradnom a munkahelyemen, ha a munkáltató nem megy bele a közös megegyezésbe? A szabadságom, ami maradt esetleg, hogy lehetne elszámolni? 20 éve vagyok közalkalmazott, 2 gyermekem 14 év alatti.Köszönöm a választ!

--
  Ramona

Köszönöm szépen valaszát. Megerősített abban, hogy megpályázzam az állást.

--
  OFOE


Kedves Ramona! Magas szintű nyelvtudása és pedagógusi végzettsége is van, ha csak főiskolai is. Elvileg a középiskolában egyetemi végezettség lenne kívánatos, de mivel elég nagy a pedagógushiány, nyelvtanár végképp nincs elég, feltételezhetően nem esélytelen a pályázata. Lehet, hogy feltételül szabják az egyetemi végzettség utólagos megszerzését.

--
  Ramona

Német nyelvszakos középiskolai tanári állást szeretnék megpályázni, viszont csak német nyelvtanári főiskolai végzettséggel rendelkezem. Ezenfelül gazdasági és társadalomtudományi szakfordító oklevelem is van. Német az anyanyelvem . Milyen eséllyel pályazható meg a fent említett állás? Mindenképpen szükség van egyetemi végzettségre??
Előre is köszönöm válaszukat.

--
  OFOE

Kedves Csilla! Az iskola állít ki igazolást a jogosultságról, és ennek alapján utólag téritik a költségeket. Feltételezésünk szerint az érintett tankerület.

--
  OFOE

Kedves Eszter! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § 123. § (3)
bekezdése szerint a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
Ebből következik, hogy a korábbi évekről bennmaradt szabadságot a munkába visszatéréstől számított 60 napon belül ki kell adni, és csak
a 2018-ra járó szabadságot lehet a későbbi időszakban kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a kiadás előtt legkésőbb 15 nappal
közölni kell.
A jogszabályt pontosan itt találhatjátok meg: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV
Reméljük, ezzel tudtunk segíteni.
Üdvözlettel a szerkesztőség.

--
  csilla

Meg szeretném kérdezni, hogy ki fizeti annak a négy éves, jól integrálható autista kisfiú utaztatását a szomszéd városba, ahol a befogadó és a pedagógiai szakszolgálat által kijelölt intézménye van? és a kísérőjéét? Ha fizetik, tömegközlekedésre és gépkocsira is finanszíroznak?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek