|
Címkék
 gyermekvédelem
 Az Erőforrás Alapítvány - United Way Magyarország programjának célja, hogy a 7-14 éves korú gyermekek körében bekövetkező balesetek számát csökkentse, azáltal, hogy a gyermekeknek a veszélyes helyzetekkel kapcsolatos hozzáállását, óvatosságát igyekszik formálni, kialakítani. A program osztályonként 2 alkalmas, egymásra épülő, együttműködést fejlesztő, játékos, izgalmas, a drámapedagógia és a csoportmunka eszközeit használó interaktív tanulás.
A Biztonságos Iskola Program célja, hogy a 7-14 éves korú gyermekek körében bekövetkező balesetek számát csökkentse, azáltal, hogy a gyermekeknek a veszélyes helyzetekkel kapcsolatos hozzáállását, óvatosságát igyekszik formálni, kialakítani. A program osztályonként 2 alkalmas, egymásra épülő, együttműködést fejlesztő, játékos, izgalmas, a drámapedagógia és a csoportmunka eszközeit használó interaktív tanulás.
 Néhány kollégám számára megkönnyebbülést jelent a fegyelmi tárgyaláson hozott súlyosan elmarasztaló határozat, amelynek következtében megszabadulhat az oly sok problémát okozó diáktól. Ebben én nem szoktam partner lenni, kínos alapossággal vizsgálom meg az ügyeket és törekszem az adott diák számára a legkedvezőbb (vagy legkevésbé súlyos) döntéshez jutni. A következő eset pedagógiai eszközökkel kezelhetetlennek bizonyult. Talán ha a kellő időben történik szakszerű beavatkozás, nem jutunk el idáig.
 Az előző írásomban (A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3. ) az ún. IPR- program (integrációs pedagógiai rendszer, "Iskolai integrációs program") egyik fejezetéről, a "Képességkibontakoztató felkészítésről" írtam. A mostani írásomban e program másik fejezetét, az iskolai ún "Integrációs felkészítést" vizsgálom különböző összefüggések szempontjából.(Csirmaz Mátyás)
 A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról
Amikor a közoktatási rendszer integráció- szegregáció kérdéséről beszélünk, akkor azt meg kell néznünk, hogy az egyes közoktatási intézmény egyáltalán abban a helyzetben van-e, hogy meg tudja tenni, hogy nem szegregál? S itt nem a pedagógiai hozzáállásáról beszélek, hanem arról, hogy egy szegregált kistérség szegregált településének iskolájában van-e lehetőség arra, hogy együttneveljen, oktasson hátrányos, halmozottan hátrányos, és nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos gyerekeket, együttnevelésre,- integrálásra- alkalmas arányszámban.(Csirmaz Mátyás)
A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról
 „Ha hátranéznek, kik irányítják szociális és oktatáspolitikát majd’ húsz éve, látják-e már, mit csináltak? Lett »jóságból« szociális háló, mi rátekeredett egy jobbra érdemes nemzedékre, kik megtanulták jól a leckét, ne tégy semmit, s lesz kicsi kenyér. S ha teszel, sem lesz nagyobb. Van csekélyke jövedelem, miért tenni nem kell. Lett mostanra már szülőnemzedék, ki nem dolgozott soha, kinek megélhetés, csak mit állam csöpögtet, s ez jól beágyazott életforma.” (Benedekné Fekete Hajnalka)
 Brutálisan megvertek és megrugdostak osztálytársai egy diákot egy debreceni iskolában. A tanulók rendszeresen verték társukat. Az egyik verést pedig rögzítették is egy mobiltelefon kamerájával. Az iskola igazgatója azt mondja, sem ő, sem kollégái nem tudtak arról, mit művelnek társukkal a hatodikos gyerekek a szünetekben. Az igazgató most vizsgálja az esetet, és büntetést ígér. A gyermekpszichológus szerint életre szóló lelki hatásai lehetnek az ilyen megaláztatásoknak.
 A hatékony, a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartó és egyúttal az érintett szakemberek, így a pedagógusok munkáját is segítő együttműködés csak akkor jöhet létre, ha a tanárok tisztában vannak azzal, hogy milyen szerep- és felelősségvállalást vár el tőlük a „hivatalos”, professzionális gyermekvédelem.
 Az iskola egy a nem gyermekvédelmi alapfeladatot ellátó, de a gyermekvédelemhez kapcsolódó szervek rendszerében, így jelzési és együttműködési kötelezettsége van, ha gyermek bántalmazását, elhanyagolását vagy egyéb veszélyeztetettségét észleli. Sorozatunk első részében e három alapfogalmat tekintjük át.
„Miközben viszonylag egyszerűnek látszik az iskolai büfék megregulázása, a parlament 2004 decemberében a Költségvetési Törvény tárgyalásába csomagolva megváltoztatta a Közoktatási Törvényt, és a korábban kötelező iskolai gyermekvédelmi felelősök foglalkoztatását szabadon választhatóvá tette. Ennek következtében lehet, hogy a büfében nem lesznek az egészségre káros élelmiszerek, de akár sok százezer különféle okból veszélyeztetett gyerek számára még az a szerény esély is elvész, hogy legalább valamiféle segítségre számíthasson, ha szegénység, bántalmazás, személyes problémák okán támaszra, szakember segítségére lenne szüksége.”
 Bizonyított tény, hogy a szexuális bántalmazást elszenvedő gyerekek túlnyomó része a bizalmas információk továbbadásától való félelmében gyermekkorában senkivel, szakemberrel különösen nem osztja meg problémáit. Sajnos a rendőrségi és bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy a gyerekek joggal félnek attól, hogy a hivatalos eljárás rendkívül fájdalmas élmény lesz számukra, melynek során elveszítik a lehetőségét annak, hogy bármiféle befolyással legyenek a további eseményekre. Annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen bánásmódot igényelnének hasonló helyzetben a gyerekek, a szerző és munkatársai a DAPHNE Program segítségével 2000-ben négy ország részvételével akciókutatás végzett szakemberek (szociális munkás, pszichológus, védőnő, orvos, pedagógus, jogász, rendőr) és 12–14 éves gyermekek bevonásával. A tanulmány e kutatás tapasztalatait összegzi.
|
  Kommentek  |
|
OFOE
OFOE
Juli
