|
Címkék
 gyermekvédelem
 „Ha hátranéznek, kik irányítják szociális és oktatáspolitikát majd’ húsz éve, látják-e már, mit csináltak? Lett »jóságból« szociális háló, mi rátekeredett egy jobbra érdemes nemzedékre, kik megtanulták jól a leckét, ne tégy semmit, s lesz kicsi kenyér. S ha teszel, sem lesz nagyobb. Van csekélyke jövedelem, miért tenni nem kell. Lett mostanra már szülőnemzedék, ki nem dolgozott soha, kinek megélhetés, csak mit állam csöpögtet, s ez jól beágyazott életforma.” (Benedekné Fekete Hajnalka)
 Brutálisan megvertek és megrugdostak osztálytársai egy diákot egy debreceni iskolában. A tanulók rendszeresen verték társukat. Az egyik verést pedig rögzítették is egy mobiltelefon kamerájával. Az iskola igazgatója azt mondja, sem ő, sem kollégái nem tudtak arról, mit művelnek társukkal a hatodikos gyerekek a szünetekben. Az igazgató most vizsgálja az esetet, és büntetést ígér. A gyermekpszichológus szerint életre szóló lelki hatásai lehetnek az ilyen megaláztatásoknak.
 A hatékony, a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartó és egyúttal az érintett szakemberek, így a pedagógusok munkáját is segítő együttműködés csak akkor jöhet létre, ha a tanárok tisztában vannak azzal, hogy milyen szerep- és felelősségvállalást vár el tőlük a „hivatalos”, professzionális gyermekvédelem.
 Az iskola egy a nem gyermekvédelmi alapfeladatot ellátó, de a gyermekvédelemhez kapcsolódó szervek rendszerében, így jelzési és együttműködési kötelezettsége van, ha gyermek bántalmazását, elhanyagolását vagy egyéb veszélyeztetettségét észleli. Sorozatunk első részében e három alapfogalmat tekintjük át.
„Miközben viszonylag egyszerűnek látszik az iskolai büfék megregulázása, a parlament 2004 decemberében a Költségvetési Törvény tárgyalásába csomagolva megváltoztatta a Közoktatási Törvényt, és a korábban kötelező iskolai gyermekvédelmi felelősök foglalkoztatását szabadon választhatóvá tette. Ennek következtében lehet, hogy a büfében nem lesznek az egészségre káros élelmiszerek, de akár sok százezer különféle okból veszélyeztetett gyerek számára még az a szerény esély is elvész, hogy legalább valamiféle segítségre számíthasson, ha szegénység, bántalmazás, személyes problémák okán támaszra, szakember segítségére lenne szüksége.”
 Bizonyított tény, hogy a szexuális bántalmazást elszenvedő gyerekek túlnyomó része a bizalmas információk továbbadásától való félelmében gyermekkorában senkivel, szakemberrel különösen nem osztja meg problémáit. Sajnos a rendőrségi és bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy a gyerekek joggal félnek attól, hogy a hivatalos eljárás rendkívül fájdalmas élmény lesz számukra, melynek során elveszítik a lehetőségét annak, hogy bármiféle befolyással legyenek a további eseményekre. Annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen bánásmódot igényelnének hasonló helyzetben a gyerekek, a szerző és munkatársai a DAPHNE Program segítségével 2000-ben négy ország részvételével akciókutatás végzett szakemberek (szociális munkás, pszichológus, védőnő, orvos, pedagógus, jogász, rendőr) és 12–14 éves gyermekek bevonásával. A tanulmány e kutatás tapasztalatait összegzi.
|
  Kommentek 
A tanácsadó határozatlan ideig szünetel. Új kérdésekre nem áll módunkban választ adni, de a korábbi válaszok természetesen továbbra is olvashatók.
|
|
FeketeVipera
zöldbéka
Iskolamesék »
Új hírek az Aulán »
