OFOE a Facebook-on
Betűméret
Címkék

erkölcs

Az OFOE filmklub 2014 november 4-i vetítésén Pepe Danquart francia rendező németekkel és lengyelekkel koprodukcióban készített filmdrámáját nézhetjük meg. A film fő mondandója, hogy miként tud küzdeni egy nyolc-tíz éves gyerek az áldozattá válás ellen, a benne egyre erősebben megnyilvánuló élni akarás miként teszi már-már emberfelettien bátorrá, s hogyan válik sorsának irányítójává, ami végül is lehetőséget ad a megmenekülésre, a túlélésre. (Schüttler Tamás)

Jól tudjuk – túl a kortársaknak való megfelelésen -, épp azért menekül nem kevés kamasz szexuális kapcsolatba, mert érzelmi pótlékot, megerősítést remél tőle. (Sőt, minden bizonnyal az egyre gyakoribb tini-terhességek hátterében is gyakran ez áll.) Ha ez nem következik be, akkor csalódnak. Csalódásukat, frusztrációjukat tovább vihetik a következő kapcsolatukba. Anélkül azonban, hogy tisztában lennének ezzel, erről ugyanis senki nem beszélget velük. (Lévai Julianna)

Teenagers, it´s OK not to have sex Szexuális forradalmak A nemi felvilágosítás kérdései Fiatalok a szexualitás labirintusában

Szeretettel várunk minden érdeklődőt OFOE Filmklub márciusi vetítésére. Az Egy jobb világ című dán film két helyszínen játszódik: egy afrikai menekülttáborban és egy dán kisvárosban, ahol két család sorsa kereszteződik, amikor a fiaik barátságot kötnek. A kiskamaszokra jellemző magányosság, morális gyengeség és bánat azonban rossz irányba tereli a barátságot (SzJ).

Egy olyan tanárnő meséli el a történetét, aki – saját bevallása szerint – nagyon nem szereti a konfliktusokat. Ő maga nem dob kesztyűt senkinek, de ha neki dobják, felveszi. Olvassátok el a történetét, és döntsétek el, hogy győztesként vagy vesztesként került-e ki a csatából. Magatartása manapság, amikor annyit emlegetik a félelmet és a kiszolgáltatottságot mint a passzivitás mentségét, szerintem példaértékű (Szekszárdi Júlia).

A Budapest Film Zrt és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete szeretettel várja az érdeklődőket a Felnőtteknek gyerekekről című sorozatának következő vetítésén. Ez alkalommal egy 2011-ben készült iráni filmet nézünk meg, amelynek a központjában egy teheráni házaspár válása áll. Bizonyos nézőpontból Nader és Simin 11 éve kislánya tekinthető főszereplőnek, mivel az ő sorsa modellezi a gyermeki, naiv egyszerűség-eszmény összeomlását. A válóper után neki kell döntenie arról, hogy melyik szülőnél marad. (Szekszárdi Júlia)

Az e tanévtől érvénybe lépő Nemzeti Alaptanterv kötelező tantárgyként építi be a hit- és erkölcstant, pontosabban vagy a hittant, vagy az erkölcstant a szülő, illetve a tanuló döntésének megfelelően. Idén az első és az ötödik osztályban indult el ez a régi/új tantárgy. Azért régi, mert egészen 1948-ig minden iskolában volt hit- és erkölcstan, amelynek keretében minden gyerek a saját felekezetének megfelelő hitoktatásban részesült. Olyan azonban még nem volt Magyarországon (tudomásom szerint más országban sem), hogy a hittan és a világi erkölcstan alternatívaként szerepeljen egy kötelező érvényű tantervben. (Szekszárdi Júlia)

Címkék: oktatás   iskolarendszer   erkölcs  

A Budapest FiImnél is elkezdődött a tanév, tovább bővítettük Suli-Mozi programunkat. A sikeres TABU sorozat szeptember 26-án folytatódik a Precious – A boldogság ára c. filmmel.A film megtekintése után Dóka Péter tart beszélgetést a diákokkal. (Erdős Emese)

Címkék: könyv   film   erkölcs   beszélgetés  
TABU TÉMÁKRÓL NYÍLTAN filmen és könyvben – rendhagyó osztályfőnöki órák a Puskin Moziban

A Tabu sorozat november 15-i előadása a Puskin moziban sajnos elmarad. Bemutatásra került volna a Juno című film és Christine Biernath: Gólyaregény című könyve. Reméljük, egy másik időpontban sor kerülhet majd a tervezett bemutatóra.

TABU TÉMÁKRÓL NYÍLTAN filmen és könyvben Juno Dóka Péter blogja

Minél több a tilalom és a szabály, a nép annál szegényebb, minél több a fegyver, a nép annál nyugtalanabb, minél több a rendelet, annál nagyobb a felfordulás, minél több a törvény, annál több a tolvaj és a rabló. (Lao-Ce)

A mai fogyasztói társadalomban a kulturális csatornák – újságok, tévék, rádiók – zabolátlan önmegvalósításra ösztönöznek. A kultúra bizonyos fokig elvesztette moderáló szerepét, nem foglalja keretbe az emberi vágyakat és ösztönöket. Így könnyen szétzilálódik az emberek és társadalmak élete – állítja Hankiss Elemér szociológus.

Címkék: értékek   jövő   individualizmus   erkölcs   Európa  
Erkölcsről, igazságról... Hankiss Elemér: Antall óta nincs példaadó politikusunk Hankiss Elemér: A szabadsághoz bátorság kell

Sok (legtöbb?) közéleti szereplő mintha egyáltalán nem vesződne ezzel a kolonccal, és eleve azt gondolja, hogy az erkölcs végső soron magánügy, amellett az ember otthon hagy, mielőtt a közélet színterére lépne. Ott ugyanis a szakértelem, de még inkább a hatékonyság, és mindenekfelett az eredményesség számít. (Felcsuti Péter)

A bevezetendő erkölcstanról szóló szakmai konferencián mint felkért hozzászóló az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnökeként mondtam el a véleményemet abban a tudatban, hogy szavaim az egyesület által több, mint tíz éve képviselt szemléletet tükrözik (Szekszárdi Júlia).

Osztályviták erkölcsi dilemmákról Erkölcsi botrányok az iskolában Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról Az alkalmazott mérőeszköz Klasszikus iskolai normaszegések 1. Klasszikus iskolai normaszegések 2. Alapvető etikai normák megszegése 1.: Lopás Alapvető etikai normák megszegése 2.: Agresszió Mihez kezdjünk mások titkaival? Mi tartozik az osztályfőnökre, és mi nem?

Két tanuló iskolaidőben kisebb értékű árukat emel el egy bevásárlóközpontból. Módszerük kifinomult, de mégsem eléggé hatékony: a biztonsági őrök lefülelik őket, és rendőrségi feljelentést tesznek ellenük. A gyerekeket aznap rendőrök kísérik be az iskolába. A következmények: botrány, büntetés, megbélyegzés... Farkas Zoltán írása.

Címkék: erkölcsi nevelés   erkölcs  
Szekszárdi Júlia: Erkölcsi botrányok az iskolában

„Hogy alkalmassá válhassunk a polgári engedetlenség gyakorlására, előbb önként és tisztelettel engedelmeskednünk kell az állam törvényeinek. Általában azért engedelmeskedünk a törvénynek, mert félünk a törvényszegést megtorló büntetéstől, s ez kivált olyan törvényekre áll, amelyek nem tartalmaznak erkölcsi elvet...” A Gandhi-idézetet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

Szekszárdi Júlia: Vajon miért „tartunk be a törvényeknek”, ahelyett, hogy betartanánk őket? Török Ildikó: „Tényleg nem tetszett tudni semmiről?”

Túlkoros nyolcadikosok álldogálnak a folyosón a tanári előtt. Tanítás van. Az egyik kislányt a tanár elküldi valamiért a tanári szobába. A fiúk elkapják, az ölükbe vonják. A kiskamasz lány nem érez késztetést arra, hogy komolyan tiltakozzon, ha a fiúk kicsit megfogdossák, mi több, a terembe visszatérve még a késés okát firtató tanár előtt sem próbálja eltitkolni a dolgot. A két fiút szexuális zaklatás miatt kizárják az iskolából. Vajon mit old meg ebben az esetben a büntetés?

Vajon összeegyeztethető-e az erkölcs és a jog? Mikor igen és mikor nem? Erkölcsi kategória-e a törvénytisztelet? Illetve erkölcstelen-e az, aki megszegi a törvényt? Ezek a kérdések is felvethetők a svájciak nemzeti hősének, Tell Vilmosnak a története kapcsán. A szemelvényt felső tagozatos diákoknak ajánljuk.

A mások tulajdonának tisztelete olyan etikai norma, amelynek érvényessége általában nem képezi vita tárgyát. Ennek ellenére, mintha a fiatalok körében egyre kevésbé számítana súlyos véteknek az eltulajdonítás, a lopás. A kérdőívben három szituációban is felmerül ez a téma. A három probléma különböző súllyal és eltérő kontextusban veti fel a kapcsolódó normaszegés, illetve a normaszegő megítélésének kérdését.

A felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk jelen részében ezúttal azokkal a szituációkkal foglalkozunk, ahol a serdülőknek el kellett dönteni: a tanár pártjára állnak, vagy pedig inkább a társ, illetve a kortárscsoport érdekét helyezik előtérbe. A szituációk azonban súlyukat, körülményeiket, illetve a döntés tétjét tekintve erősen különböztek egymástól.

Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó által a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról végzett felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk újabb részében olyan szituációkkal foglalkozunk, amelyek kihasználása a tanulókat nagy előnyökhöz juttathatja. A nagyobb településeken élők és az idősebbek mernek inkább élni egy ilyen helyzet által nyújtott lehetőségekkel – derül ki a felmérésből.

A puskázás, másolás, súgás ősi diákszokás, a tanulók hagyományosan nem tartják erkölcsi problémának, ha valaki ilyen fajta segítséget vesz igénybe, illetve nyújt társainak. Sőt a tapasztalatok szerint általában el is várják, a szolidaritás hiányaként élik meg, ha valaki ezt megtagadja – derül ki a Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó által a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról végzett felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk újabb részéből.

A kérdőívben kétféle kérdéstípussal próbáltuk feltérképezni a diákok erkölcsi kérdésekben vallott nézeteit. Az első blokkban a diákoknak különböző, összesen 18 szituáció kapcsán kellett dönteniük arról, hogy ők hasonló helyzetben miként cselekednének. A helyzetek kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a serdülőket foglalkoztató, valódi dilemmákat kifejező és tényleges döntéshelyzetet szimuláló esetek kerüljenek a kérdőívre.

Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó 2004-ben megismételte a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról 1998-ban végzett felmérést. A két vizsgálat időpontja között lejátszódó változások néhány izgalmas és elgondolkodtató eleme kimutatható az új adatok tükrében. A tanulságok valamennyi pedagógus számára elgondolkodtatóak lehetnek, hiszen mindnyájan érezzük, hogy e területen megoldásra, de legalábbis „kezelésre” szoruló problémák vannak. A vizsgálatból nyert adatok tudatosítanak olyan tendenciákat, amelyeket olykor magunknak sem merünk bevallani.

Érdekes riportot olvastam az egyik országos napilapunkban. Arról szólt, hogy ama híres-nevezetes totócsalás fő szervezőjét – aki négy és fél éves szabadságvesztés-büntetéséből három évet letöltve föltételesen szabadlábra került – hogyan várta epekedve az egyetem klubjában négyszáz fiatalember és lány.

Címkék: erkölcs  

Nem kapott nyilvánosságot az a két botránynak számító eset sem, amely a hatvanas és hetvenes évtized fordulóján, közel egy időben történt egy másik fővárosi középiskolában.

Címkék: erkölcs  

„Az én erkölcsi érzékem szerint, amennyiben az ember képes enni adni a gyerekeinek, tudja őket ruházni és iskoláztatni, és mindenkinek jut meleg szoba, akkor alantas dolog irigykedniük azért, mert a másik többet kap. De addig, amíg olyan emberek, akik sokat dolgoznak, és nem maguk választják a szegénységet, mégis nyomorban élnek, és sem etetni, sem iskolázni nem tudják a gyermekeiket kielégítően nos, addig az ilyenfajta erkölcsi ellenérzés indokolt...”

Címkék: erkölcs  

Az évtized első felében a vidéki nagyváros igen jó hírű iskolájában az egyik érettségiző osztály tanulói szilvesztert ünnepeltek az egyik diáktárs szüleinek hétvégi házában. Néhány fiatalnak az elfogyasztott alkoholtól mámoros hangulatban az az ötlete támadt, hogy felhívja néhány pedagógusát, és névtelenül, megváltoztatott hangon sértő szövegeket mond neki...

Címkék: erkölcs  

„Az erkölcsi átrétegződés évtizedeiben (márpedig ezt éljük régóta, s fogjuk még élni évtizedekig) a sodródó, bizonytalan, sőt gyáva pedagógia a saját sírját ássa-ásogatja. Éljük és átérezzük azt az ellentmondást, ami a nevelés szükségessége és személyiségünk hitelességének csökkenése, a hitelességet alátámasztó módszerek és eszközök megkopása, tehát a kedvezőtlen körülmények között feszül. Nincsenek hiteles adatok, hogy a tanárságnak – az óvodapedagógusok, tanítók és tanárok összességének – milyen hányada érzi pedagógusi szerepét válságosnak. Akárhányan is érzik, csak a valóságra éreznek rá.”

Címkék: jog   erkölcs  

„Hová tűnt az erkölcsi halál?” – vetette fel a kérdést már évtizedekkel ezelőtt Popper Péter, amikor egy börtönből kiszabadult csalót népes társaság ünnepelt. Azóta ez a tendencia erősödött, alapvető erkölcsi normák hitelessége kérdőjeleződött meg, tabuk dőltek le, s több ok miatt egyre nehezebb alapvető emberi értékek, normák érvényesítése. A közgondolkodásba egyre inkább beépül a cinizmus. E jelenség mélyebb megértéséhez, továbbgondolásához, az esetleges megoldás irányainak megtalálásához jelenthet segítséget az Élet és Irodalomban megjelent két izgalmas írás.

Címkék: jog   erkölcs  

Nagyon nehéz lezárni a felidézett történetek által gerjesztett gondolatsort. Meg lehet állapítani, hogy ma társadalmi szinten az erkölcsi halál – a fogalom Popper Péter által sejtetett értelmében – valóban nem létezik, de bárki erkölcsi hullává tehető hosszabb-rövidebb időre, ha úgy hozzák a körülmények. Miközben hatalmas bűnöket meg lehet úszni, sőt nyertesként is ki lehet jönni belőle. Ma már akár mártírrá vagy hőssé, ideig-óráig sztárrá válhat még az olyan ember is, aki nyilvánvalóan áthágott erkölcsi törvényeket.

Címkék: erkölcs  

Az iskolai erkölcsbotrányok természetrajzának fél évszázados történetét néhány jellegzetes eset példáján keresztül szemügyre véve figyelemre méltó tendenciák rajzolódnak ki, amelyek – többek között – azt is segítenek megérteni, hogy miért olyan nehéz ma a pedagógus, az iskola dolga, ha szerepet akar vállalni diákjai erkölcsi szocializációjában.

Címkék: erkölcs  

„...A tökéletes világban egy ember marad: ő ölt meg könyörületből mindenkit, aki más volt, mint ő, tehát mindenkit, mindenkit ezen az egész böhöm nagy világon. És akkor könyörületből ő is öngyilkos lesz, hogy végre csönd legyen.” A szövegrészletet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

A század-, illetve ezredfordulóhoz közeledve az előbb érzékeltetett tendencia, tehát a média hatásának a növekedése, az erkölcsi értékek világának egyre kaotikusabbá válása tovább erősödött megnehezítve az iskola, a pedagógusok számára diákjaik erkölcsi szocializációjáért történő felelősségvállalást.

Címkék: erkölcs  
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2015.04.20.
Ha most csendben maradunk, mi lesz ezután?
Rendhagyó órákkal készülnek az esti hallgatói fórumra az ELTE Társadalomtudományi Karán, mivel a minisztérium a nemzetközi tanulmányok és a társadalmi tanulmányok alapszakot is megszü...
(Forrás: abcug.hu)
--
2015.04.20.
Egyetemi botrány: a hallgatók nem adják fel
A tanárok és a hallgatók fórumot szerveztek, ahol Mezey Barna az ELTE rektora közölte: a pénteken nyilvánosságra hozott, elfogadása esetén szakok megszüntetését is jelentő tervezet még...
(Forrás: Hír24.hu)
--
2015.04.20.
Megnéztük a jövő iskoláját, itt van Magyarországon
A Logiscool iskolában Magyarországon egyedülálló sikerrel tanítják a programozást gyerekeknek. A projekt 2014 januárjában indult. Idén ősztől egy franchise-szerű bővítés révén már...
(Forrás: hvg.hu)
--
2015.04.20.
A képernyő elidegenít?
A sok időt a képernyő előtt eltöltő gyerekek nem tudnak olvasni mások tekintetéből és arcjátékából, állítják amerikai kutatók. Mások szerint nem ilyen sötét a kép.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2015.04.20.
Veszélyben vannak az egyetemi képzések?
Az EMMI elszomorítónak tartja, hogy a felsőoktatási képzésekről folyó szakmai tárgyalásokba ismételten beavatkozik a pártpolitika, és a hallgatók teljes félrevezetésével olyan demonstr...
(Forrás: Edupress)
--
2015.04.20.
Itt a hivatalos bejelentés: ezek a szakok szűnnének meg
Elvégezte a bolognai rendszer felülvizsgálatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkársága, a kormány célja, hogy a szakok számának csökkentésé...
(Forrás: Eduline)
--
2015.04.20.
Nyílpuskával lőtt le egy tanárt a diák Barcelonában
A támadásban négyen sérültek meg, de egyikük állapota sem válságos. A spanyol közszolgálati televízió információi szerint a lövöldöző a múlt héten többször mondta osztálytársainak...
(Forrás: index)
--
2015.04.20.
A TASZ is felemelte a szavát a Netfit mérési módszerei ellen
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Adatvédelmi Hatósághoz fordul, hogy azonnal állítsa le a Netfit rendszert, ami nevesítve gyűjti a gyerekek testi adottságaival kapcsolatos adatait (...
(Forrás: Kölöknet)
--
2015.04.20.
Iskolai konfliktusok megoldásához - valóságban és virtuálisan
Az iskolai bántalmazás jelenségéről készített országos, reprezentatív felmérést az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A pedagógusok és diákok körében készült kutatás az eddig...
(Forrás: Modern Iskola)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT OFOE agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek nevelés oktatás oktatáspolitika olvasás osztály osztályfőnöki szerep osztálykirándulás pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem verseny virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  Juli0

No comment!

--
  HP0

Jászfényszarun megtörtént a szülői szavazás a fenntartóváltásról: a szülők 70%-a szavazott az egyházi kézbe kerülésre. A szavazást felügyelő bizottságba az iskola igazgatója delegáltatta magát, ám tevékenysége abból állt, hogy autóval járta körbe a szülőket, s szállította be szavazásra őket, úgy hogy sokukat az ágyból ugrasztotta ki, illetve rábeszélte. Rajta kívül a helyi Fidesz prominensei aktivizálták magukat a szülők beszállításában (pl. az egyik Fideszes önkormányzati képviselő, vagy az iskola egyik Fideszes pedagógusa).
Hogy is van ez? A FIDESZ- kormány állami kézbe vette az iskolákat, s ugyanaz a Fidesz kiveszi onnan, hogy egyházi kézbe kerülhessenek??!
Mi folyik itt?!! Nesze neked „világnézetileg semleges közoktatás”- alapelv betartása!!!

--
  jano

Halani hogy megszunik a kozalkalmazotti jogviszony a rendvedelmi szerveknel. tud-e valaki valamit erol?

--
  mp

Magyarázat a "kilóra megvehetőre": az önkormányzat saját forrásból kb. 500-600 millió forintért "közösségi házat" épít az egyháznak, s a polgármester további 100 milliót ígért, ha átveszi az iskolát. Különben Jászfényszarun 1 templom működik egyetlen egy pappal (talán egy harangozó lehet, s egy bejárónő még alkalmazásban). Csak így tovább a szegénység, s a nyomor felszámolásáért!

--
  mp

Ennek az ügynek a tanulsága kezd kikristályosodni, mégpedig az, hogy az egyház is kilóra megvehető.

--
  Juli

Kedves János! Tökéletesen megértem, de nem tudok egyéb megoldást. Ki kell várni, hogy mi történik majd, még az sem kizárt, hogy minden szerencsésen alakul.

--
  T.János

T.Juli!
Hajnaltól estig dolgozom, hogy eltarthassam a családomat (ami így is nehezen sikerül), mikor szervezkedjek (este 10- reggel 6 óraközött)? Az átvételi szándék itt nem a pénzről szól, illetve a pénzről, de másképp, mint az egyházi iskola átvételeknél szokott (Az itteni önkormányzat az ország egyik leggazdagabb önkormányzata).Mások téveszméinek megvalósítása miatt szakadjon ki a gyermekem az iskolai, s a települési közösségből?

--
  Juli

Kedves Kérdezőnk! Ombudsmanhoz, oktatási jogok biztosához, jogvédő szervezetekhez, szakszervezethez, országgyűlési képviselőhöz, sajtóhoz, KLIK-hez, megyei kormányhivatalhoz, szülői szervezetekhez és a pedagógus karhoz kell fordulni + meg kell szervezni egy hasonlóan gondolkodó szülői és helyi pedagógus csoportot. Ha erre valamiért nincs energia, meg kell nézni, hogy reggelenként mikor megy busz Jászberénybe vagy Hatvanba.

--
  T.János

Jászfényszarun egyetlen egy általános iskola van, amit az iskolavezetés és az önkormányzat ősztől tankerületiből mindenképp katolikus egyházi fenntartásba szeretne átteni. Én nem szeretném gyermekemet egyházi iskolába járatni. Most akkor mi lesz velünk?

Ateista

--
  OFOE

Kedves Bernadett! 16 éves korod után már nem vagy tanköteles. Elmehetsz dolgozni, szakmát tanulni. Valamit csak kezdened kell magaddal. Mit gondolnak erről a szüleid? Vagy a saját lábadra akarsz állni 16 évesen?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Rackné Csepi Edit:] Kedves Kati! A tanulmány elhivatottságról és szakértelemről tanuskodik, de nem mindenben értek egyet vele. Gyakorló pedagógusként kicsit másként látom az iskolák belső világát bemutató részt. Szerintem beköltözött az iskola falai közé egy olyan probléma, amit társadalmi […]
Az integráció gátjai a terepi tapasztalatok tükrében »

--

[Horváth Elemér:] Kedves Nóra,letisztult gondolatokat, megoldásokat tartalmaz közzétett gondolatai.Számomra szívhez, észhez szóló ez a tanulmány. Tanulmány, mert igen is, kedves pedagógus társadalom valamint tisztelt kormányzat, tisztelt felelősen gondolkodó szülők,az is siker lenne, ha elolvasnák […]
Az integráció gátjai a terepi tapasztalatok tükrében »

--

[Munkácsy Katalin:] Kedves Nóri! Kedves Olvasók! Mélységesen egyetértek Nóri gondolataival. Szeretném, ha ennek az írásnak az ürügyén beszélgethetnénk a kérdésnek egy másik oldaláról is. Elemezzük a hasonlóságokat és különbségeket, hátha ezzel közelebb kerülünk a problémák […]
Az integráció gátjai a terepi tapasztalatok tükrében »

--

[Józsa István:] Ebben a beszélgetésben tényleg sok minden benne van, lehetne írni róla néhány tanulmányt... A cím pedig nemcsak telitalálat, de bátor is, úgy értem, az egyedüli út a rendszer kritikájához és megváltoztatásához: ÉN miben vagyok felelős és ÉN MIBEN tudok változni.
„Az a szörnyű, hogy eljutottunk a diktatúrák utolsó mozgatórugóihoz. Magunkhoz.” »

--

[Leiner Károly:] Soha semmire nem vittem, mert egyik rendszert sem voltam hajlandó szolgálni: most is elsőkként írtam alá a portfólió feltöltésének elutasításáról a nyilatkozatot. Semmilyen körülményt nem tudok elképzelni arra, hogy aláírjam, akkor sem, ha egzisztenciálisan az eddigi pályán […]
„Az a szörnyű, hogy eljutottunk a diktatúrák utolsó mozgatórugóihoz. Magunkhoz.” »

--

[OFOE:] Kedves Eszter! Feltételezhetően jelentkeznie kell a minősítésre. De a biztonság kedvéért itt a link, ahol utána lehet nézni pontosan a jogszabályoknak.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Eszter:] kedves Petra! 2014 december 1-től dolgozom óvodapedagógusként! Arra lennék kíváncsi, hogy nekem kell e jelentkeznem április 30-ig a minősítésre? Ugyan is azt olvastam, hogy a 2014 január 2 és 2015 január 1 között munkaviszonyt folytatóknak kell jelentkezni! Sajnos a munkahelyemen […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Emilia:] Kedves Petra! Nagyon szépen köszönöm válaszát! Üdv.: Emi
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[OFOE:] Kedves Emi! Nem számít bele a játszóház a gyakornoki időbe, ugyanis nem óvodapedagógusi munkakörben alkalmaztak, még akkor sem, ha ez a végzettség volt a feltétele a felvételednek. A helyzet azonban az, hogy az első perctől kezdve gyakornokként kellett volna alkalmazni Téged. […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[OFOE:] Kedves Veronika! Sajnos, nem. A mesterképzés egyetemi diplomát ad, és "csak" névrokonságban van a mesterpedagógusi besorolással. Ha úgy lenne, ahogy kérdezed, akkor minden egyetemi végzettségű pedagógus automatikusan mesterpedagógusi besorolást kapna, miközben még a PhD-s […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--
OFOE (2001–2015) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek