OFOE a Facebook-on
Betűméret
Címkék

erkölcs

Az OFOE filmklub 2014 november 4-i vetítésén Pepe Danquart francia rendező németekkel és lengyelekkel koprodukcióban készített filmdrámáját nézhetjük meg. A film fő mondandója, hogy miként tud küzdeni egy nyolc-tíz éves gyerek az áldozattá válás ellen, a benne egyre erősebben megnyilvánuló élni akarás miként teszi már-már emberfelettien bátorrá, s hogyan válik sorsának irányítójává, ami végül is lehetőséget ad a megmenekülésre, a túlélésre. (Schüttler Tamás)

Jól tudjuk – túl a kortársaknak való megfelelésen -, épp azért menekül nem kevés kamasz szexuális kapcsolatba, mert érzelmi pótlékot, megerősítést remél tőle. (Sőt, minden bizonnyal az egyre gyakoribb tini-terhességek hátterében is gyakran ez áll.) Ha ez nem következik be, akkor csalódnak. Csalódásukat, frusztrációjukat tovább vihetik a következő kapcsolatukba. Anélkül azonban, hogy tisztában lennének ezzel, erről ugyanis senki nem beszélget velük. (Lévai Julianna)

Teenagers, it´s OK not to have sex Szexuális forradalmak A nemi felvilágosítás kérdései Fiatalok a szexualitás labirintusában

Szeretettel várunk minden érdeklődőt OFOE Filmklub márciusi vetítésére. Az Egy jobb világ című dán film két helyszínen játszódik: egy afrikai menekülttáborban és egy dán kisvárosban, ahol két család sorsa kereszteződik, amikor a fiaik barátságot kötnek. A kiskamaszokra jellemző magányosság, morális gyengeség és bánat azonban rossz irányba tereli a barátságot (SzJ).

Egy olyan tanárnő meséli el a történetét, aki – saját bevallása szerint – nagyon nem szereti a konfliktusokat. Ő maga nem dob kesztyűt senkinek, de ha neki dobják, felveszi. Olvassátok el a történetét, és döntsétek el, hogy győztesként vagy vesztesként került-e ki a csatából. Magatartása manapság, amikor annyit emlegetik a félelmet és a kiszolgáltatottságot mint a passzivitás mentségét, szerintem példaértékű (Szekszárdi Júlia).

A Budapest Film Zrt és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete szeretettel várja az érdeklődőket a Felnőtteknek gyerekekről című sorozatának következő vetítésén. Ez alkalommal egy 2011-ben készült iráni filmet nézünk meg, amelynek a központjában egy teheráni házaspár válása áll. Bizonyos nézőpontból Nader és Simin 11 éve kislánya tekinthető főszereplőnek, mivel az ő sorsa modellezi a gyermeki, naiv egyszerűség-eszmény összeomlását. A válóper után neki kell döntenie arról, hogy melyik szülőnél marad. (Szekszárdi Júlia)

Az e tanévtől érvénybe lépő Nemzeti Alaptanterv kötelező tantárgyként építi be a hit- és erkölcstant, pontosabban vagy a hittant, vagy az erkölcstant a szülő, illetve a tanuló döntésének megfelelően. Idén az első és az ötödik osztályban indult el ez a régi/új tantárgy. Azért régi, mert egészen 1948-ig minden iskolában volt hit- és erkölcstan, amelynek keretében minden gyerek a saját felekezetének megfelelő hitoktatásban részesült. Olyan azonban még nem volt Magyarországon (tudomásom szerint más országban sem), hogy a hittan és a világi erkölcstan alternatívaként szerepeljen egy kötelező érvényű tantervben. (Szekszárdi Júlia)

Címkék: oktatás   iskolarendszer   erkölcs  

A Budapest FiImnél is elkezdődött a tanév, tovább bővítettük Suli-Mozi programunkat. A sikeres TABU sorozat szeptember 26-án folytatódik a Precious – A boldogság ára c. filmmel.A film megtekintése után Dóka Péter tart beszélgetést a diákokkal. (Erdős Emese)

Címkék: könyv   film   erkölcs   beszélgetés  
TABU TÉMÁKRÓL NYÍLTAN filmen és könyvben – rendhagyó osztályfőnöki órák a Puskin Moziban

A Tabu sorozat november 15-i előadása a Puskin moziban sajnos elmarad. Bemutatásra került volna a Juno című film és Christine Biernath: Gólyaregény című könyve. Reméljük, egy másik időpontban sor kerülhet majd a tervezett bemutatóra.

TABU TÉMÁKRÓL NYÍLTAN filmen és könyvben Juno Dóka Péter blogja

Minél több a tilalom és a szabály, a nép annál szegényebb, minél több a fegyver, a nép annál nyugtalanabb, minél több a rendelet, annál nagyobb a felfordulás, minél több a törvény, annál több a tolvaj és a rabló. (Lao-Ce)

A mai fogyasztói társadalomban a kulturális csatornák – újságok, tévék, rádiók – zabolátlan önmegvalósításra ösztönöznek. A kultúra bizonyos fokig elvesztette moderáló szerepét, nem foglalja keretbe az emberi vágyakat és ösztönöket. Így könnyen szétzilálódik az emberek és társadalmak élete – állítja Hankiss Elemér szociológus.

Címkék: értékek   jövő   individualizmus   erkölcs   Európa  
Erkölcsről, igazságról... Hankiss Elemér: Antall óta nincs példaadó politikusunk Hankiss Elemér: A szabadsághoz bátorság kell

Sok (legtöbb?) közéleti szereplő mintha egyáltalán nem vesződne ezzel a kolonccal, és eleve azt gondolja, hogy az erkölcs végső soron magánügy, amellett az ember otthon hagy, mielőtt a közélet színterére lépne. Ott ugyanis a szakértelem, de még inkább a hatékonyság, és mindenekfelett az eredményesség számít. (Felcsuti Péter)

A bevezetendő erkölcstanról szóló szakmai konferencián mint felkért hozzászóló az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnökeként mondtam el a véleményemet abban a tudatban, hogy szavaim az egyesület által több, mint tíz éve képviselt szemléletet tükrözik (Szekszárdi Júlia).

Osztályviták erkölcsi dilemmákról Erkölcsi botrányok az iskolában Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról Az alkalmazott mérőeszköz Klasszikus iskolai normaszegések 1. Klasszikus iskolai normaszegések 2. Alapvető etikai normák megszegése 1.: Lopás Alapvető etikai normák megszegése 2.: Agresszió Mihez kezdjünk mások titkaival? Mi tartozik az osztályfőnökre, és mi nem?

Két tanuló iskolaidőben kisebb értékű árukat emel el egy bevásárlóközpontból. Módszerük kifinomult, de mégsem eléggé hatékony: a biztonsági őrök lefülelik őket, és rendőrségi feljelentést tesznek ellenük. A gyerekeket aznap rendőrök kísérik be az iskolába. A következmények: botrány, büntetés, megbélyegzés... Farkas Zoltán írása.

Címkék: erkölcsi nevelés   erkölcs  
Szekszárdi Júlia: Erkölcsi botrányok az iskolában

„Hogy alkalmassá válhassunk a polgári engedetlenség gyakorlására, előbb önként és tisztelettel engedelmeskednünk kell az állam törvényeinek. Általában azért engedelmeskedünk a törvénynek, mert félünk a törvényszegést megtorló büntetéstől, s ez kivált olyan törvényekre áll, amelyek nem tartalmaznak erkölcsi elvet...” A Gandhi-idézetet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

Szekszárdi Júlia: Vajon miért „tartunk be a törvényeknek”, ahelyett, hogy betartanánk őket? Török Ildikó: „Tényleg nem tetszett tudni semmiről?”

Túlkoros nyolcadikosok álldogálnak a folyosón a tanári előtt. Tanítás van. Az egyik kislányt a tanár elküldi valamiért a tanári szobába. A fiúk elkapják, az ölükbe vonják. A kiskamasz lány nem érez késztetést arra, hogy komolyan tiltakozzon, ha a fiúk kicsit megfogdossák, mi több, a terembe visszatérve még a késés okát firtató tanár előtt sem próbálja eltitkolni a dolgot. A két fiút szexuális zaklatás miatt kizárják az iskolából. Vajon mit old meg ebben az esetben a büntetés?

Vajon összeegyeztethető-e az erkölcs és a jog? Mikor igen és mikor nem? Erkölcsi kategória-e a törvénytisztelet? Illetve erkölcstelen-e az, aki megszegi a törvényt? Ezek a kérdések is felvethetők a svájciak nemzeti hősének, Tell Vilmosnak a története kapcsán. A szemelvényt felső tagozatos diákoknak ajánljuk.

A mások tulajdonának tisztelete olyan etikai norma, amelynek érvényessége általában nem képezi vita tárgyát. Ennek ellenére, mintha a fiatalok körében egyre kevésbé számítana súlyos véteknek az eltulajdonítás, a lopás. A kérdőívben három szituációban is felmerül ez a téma. A három probléma különböző súllyal és eltérő kontextusban veti fel a kapcsolódó normaszegés, illetve a normaszegő megítélésének kérdését.

A felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk jelen részében ezúttal azokkal a szituációkkal foglalkozunk, ahol a serdülőknek el kellett dönteni: a tanár pártjára állnak, vagy pedig inkább a társ, illetve a kortárscsoport érdekét helyezik előtérbe. A szituációk azonban súlyukat, körülményeiket, illetve a döntés tétjét tekintve erősen különböztek egymástól.

Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó által a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról végzett felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk újabb részében olyan szituációkkal foglalkozunk, amelyek kihasználása a tanulókat nagy előnyökhöz juttathatja. A nagyobb településeken élők és az idősebbek mernek inkább élni egy ilyen helyzet által nyújtott lehetőségekkel – derül ki a felmérésből.

A puskázás, másolás, súgás ősi diákszokás, a tanulók hagyományosan nem tartják erkölcsi problémának, ha valaki ilyen fajta segítséget vesz igénybe, illetve nyújt társainak. Sőt a tapasztalatok szerint általában el is várják, a szolidaritás hiányaként élik meg, ha valaki ezt megtagadja – derül ki a Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó által a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról végzett felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk újabb részéből.

A kérdőívben kétféle kérdéstípussal próbáltuk feltérképezni a diákok erkölcsi kérdésekben vallott nézeteit. Az első blokkban a diákoknak különböző, összesen 18 szituáció kapcsán kellett dönteniük arról, hogy ők hasonló helyzetben miként cselekednének. A helyzetek kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a serdülőket foglalkoztató, valódi dilemmákat kifejező és tényleges döntéshelyzetet szimuláló esetek kerüljenek a kérdőívre.

Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó 2004-ben megismételte a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról 1998-ban végzett felmérést. A két vizsgálat időpontja között lejátszódó változások néhány izgalmas és elgondolkodtató eleme kimutatható az új adatok tükrében. A tanulságok valamennyi pedagógus számára elgondolkodtatóak lehetnek, hiszen mindnyájan érezzük, hogy e területen megoldásra, de legalábbis „kezelésre” szoruló problémák vannak. A vizsgálatból nyert adatok tudatosítanak olyan tendenciákat, amelyeket olykor magunknak sem merünk bevallani.

Érdekes riportot olvastam az egyik országos napilapunkban. Arról szólt, hogy ama híres-nevezetes totócsalás fő szervezőjét – aki négy és fél éves szabadságvesztés-büntetéséből három évet letöltve föltételesen szabadlábra került – hogyan várta epekedve az egyetem klubjában négyszáz fiatalember és lány.

Címkék: erkölcs  

Nem kapott nyilvánosságot az a két botránynak számító eset sem, amely a hatvanas és hetvenes évtized fordulóján, közel egy időben történt egy másik fővárosi középiskolában.

Címkék: erkölcs  

„Az én erkölcsi érzékem szerint, amennyiben az ember képes enni adni a gyerekeinek, tudja őket ruházni és iskoláztatni, és mindenkinek jut meleg szoba, akkor alantas dolog irigykedniük azért, mert a másik többet kap. De addig, amíg olyan emberek, akik sokat dolgoznak, és nem maguk választják a szegénységet, mégis nyomorban élnek, és sem etetni, sem iskolázni nem tudják a gyermekeiket kielégítően nos, addig az ilyenfajta erkölcsi ellenérzés indokolt...”

Címkék: erkölcs  

Az évtized első felében a vidéki nagyváros igen jó hírű iskolájában az egyik érettségiző osztály tanulói szilvesztert ünnepeltek az egyik diáktárs szüleinek hétvégi házában. Néhány fiatalnak az elfogyasztott alkoholtól mámoros hangulatban az az ötlete támadt, hogy felhívja néhány pedagógusát, és névtelenül, megváltoztatott hangon sértő szövegeket mond neki...

Címkék: erkölcs  

„Az erkölcsi átrétegződés évtizedeiben (márpedig ezt éljük régóta, s fogjuk még élni évtizedekig) a sodródó, bizonytalan, sőt gyáva pedagógia a saját sírját ássa-ásogatja. Éljük és átérezzük azt az ellentmondást, ami a nevelés szükségessége és személyiségünk hitelességének csökkenése, a hitelességet alátámasztó módszerek és eszközök megkopása, tehát a kedvezőtlen körülmények között feszül. Nincsenek hiteles adatok, hogy a tanárságnak – az óvodapedagógusok, tanítók és tanárok összességének – milyen hányada érzi pedagógusi szerepét válságosnak. Akárhányan is érzik, csak a valóságra éreznek rá.”

Címkék: jog   erkölcs  

„Hová tűnt az erkölcsi halál?” – vetette fel a kérdést már évtizedekkel ezelőtt Popper Péter, amikor egy börtönből kiszabadult csalót népes társaság ünnepelt. Azóta ez a tendencia erősödött, alapvető erkölcsi normák hitelessége kérdőjeleződött meg, tabuk dőltek le, s több ok miatt egyre nehezebb alapvető emberi értékek, normák érvényesítése. A közgondolkodásba egyre inkább beépül a cinizmus. E jelenség mélyebb megértéséhez, továbbgondolásához, az esetleges megoldás irányainak megtalálásához jelenthet segítséget az Élet és Irodalomban megjelent két izgalmas írás.

Címkék: jog   erkölcs  

Nagyon nehéz lezárni a felidézett történetek által gerjesztett gondolatsort. Meg lehet állapítani, hogy ma társadalmi szinten az erkölcsi halál – a fogalom Popper Péter által sejtetett értelmében – valóban nem létezik, de bárki erkölcsi hullává tehető hosszabb-rövidebb időre, ha úgy hozzák a körülmények. Miközben hatalmas bűnöket meg lehet úszni, sőt nyertesként is ki lehet jönni belőle. Ma már akár mártírrá vagy hőssé, ideig-óráig sztárrá válhat még az olyan ember is, aki nyilvánvalóan áthágott erkölcsi törvényeket.

Címkék: erkölcs  

Az iskolai erkölcsbotrányok természetrajzának fél évszázados történetét néhány jellegzetes eset példáján keresztül szemügyre véve figyelemre méltó tendenciák rajzolódnak ki, amelyek – többek között – azt is segítenek megérteni, hogy miért olyan nehéz ma a pedagógus, az iskola dolga, ha szerepet akar vállalni diákjai erkölcsi szocializációjában.

Címkék: erkölcs  

„...A tökéletes világban egy ember marad: ő ölt meg könyörületből mindenkit, aki más volt, mint ő, tehát mindenkit, mindenkit ezen az egész böhöm nagy világon. És akkor könyörületből ő is öngyilkos lesz, hogy végre csönd legyen.” A szövegrészletet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

A század-, illetve ezredfordulóhoz közeledve az előbb érzékeltetett tendencia, tehát a média hatásának a növekedése, az erkölcsi értékek világának egyre kaotikusabbá válása tovább erősödött megnehezítve az iskola, a pedagógusok számára diákjaik erkölcsi szocializációjáért történő felelősségvállalást.

Címkék: erkölcs  
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2015.01.26.
Nem kell bezárni a csepeli gyermekotthont
A csepeli Burattino iskolában és gyermekotthonban dolgozó pedagógusok felének nem volt megfelelő szakképesítése, a gyanú szerint gyerekeket molesztáló tornatanárnak pedig még érettségije...
(Forrás: abcug.hu)
--
2015.01.26.
Most már a kormány is mindenkinek érettségit adna
Az MTA szakértői „Az érettségi védelmében” címmel ízekre szedték a kormány új szakképzési terveit. Érveikkel szembesítettük a két érintett minisztériumot. Az NGM egy-két részpontban...
(Forrás: vs.hu)
--
2015.01.26.
Pedagógussztrájk jön? A PDSZ is megkezdte a tárgyalásokat a minisztériummal
Hétfőn megkezdte a szaktárca képviselőivel a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), az első egyeztetésen a pedagógusok munkaterhelésének vizsg...
(Forrás: Eduline)
--
2015.01.26.
Régiónként eltérőek az esélyei a fiataloknak
A mai 15-29 évesek életmódja, élethelyzete régiónként alapvetően eltérő - ez a legfőbb megállapítása a Harmadrészt - Magyar Ifjúság 2012 című tanulmánykötetnek, amelyet január 26...
(Forrás: Edupress)
--
2015.01.26.
A Jobbik leszámolna az iskolai integrációt erőltető politikával
A Jobbik szerint párhuzamos osztályba vagy szélsőséges esetben bentlakásos iskolába kell kiemelni azokat a kezelhetetlen gyermekeket, akik zavarják normálisan tanuló társaikat. Erről Dúró...
(Forrás: Edupress)
--
2015.01.26.
Iskolai elkülönítés: Balog Zoltán sértetten visszavág
Komoly vita van a kormányon belül arról is, hogy szükséges-e az állami rendszerben is annyi rugalmasság, ami másképp szabályozza az oktatást a hátrányos helyzetű térségekben, mint a fejlettekben...
(Forrás: Népszabadság)
--
2015.01.26.
Tényleg megállítható az iskolai erőszak?
De hát ez már elmúlt, nem?” – kérdezte a meglepett Hoffmann Rózsa az oktatási ombudsmantól, amikor Aáry-Tamás Lajos az országgyűlési bizottság előtt számolt be az iskolai agresszió...
(Forrás: index)
--
2015.01.26.
„Minden iskolában jelen van a kábítószer”
Pedagógusoknak, megelőzéssel foglalkozó szakembereknek szervezett csütörtökön Békéscsabán, a megyei kormányhivatalban továbbképzést a Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum,...
(Forrás: BEOL)
--
2015.01.24.
Kontsek András: Mi töltheti be a kígyónyi űrt a magyar közoktatásban?
Amit napjaink három főproblémájaként leszögezhetünk, az a közösségi és helyi ismeretek, valamint az aktív részvétel hiánya. A közösségi és helyi ismeretek virtuális adatokra cseré...
(Forrás: tani-tani)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Nem világos, hogy az iskola miért teszi ezt. Olyan különleges ez az intézmény, hogy nem tűri meg a gyengébb jegyeket? Ha semmi egyéb probléma nem volt a gyerekkel, mi sem értjük, hogy miért ez az ultimátum, mi indokolja az eltanácsolást Így akarják a gyereket nagyobb igyekezetre ösztönözni? A helyi iskolai szabályzat tartalmazza, hogy ebben az intézményben nem léteznek közepesnél rosszabb jegyek? A gyerek hogy érzi magát? Szeret ide járni, vagy szívesebben tanulna másutt? Az esetleges átvételt az érintett iskola vezetőjével kell egyeztetni. Ha rajtam állna, én először az adott helyzetet tisztáznám, és csak ezután próbálnák iskolát keresni.

--
  kertes

Tisztelt Ofő!
Eltanácsolás témájában szeretnék kérdezni. 10. osztályos gyermekem olyan helyzetbe került, hogy ha a tanév végén hármasnál rosszabb jegye lesz a bizonyítványában, másik intézményt javasol neki az iskolavezetőség. A félévi bizonyítványában az elégségeseket ki kell javítania. Fegyelmi ügye nincsen a gyerekemnek, kizárólag a tanulmányi eredménye miatt számíthatunk erre. Általános iskolában nem voltak ilyen jellegű problémáink, jeles tanuló volt, de most úgy tűnik, nagyon erős gimnáziumot választottunk. A tanév végéig betölti a 16. életévét a gyermekem, így aggódom, hogy sikerül-e neki másik iskolát találnunk, ill. fogadja-e őt nappali tagozaton egy másik középiskola. Eddig csak rémhíreket hallottam az ilyen szituációk megoldásáról, semmi jóval nem biztattak az ismerőseim (pedagógus is van közöttük). Milyen lehetőségekre számíthatunk ebben a helyzetben? Hová fordulhatnék, hogy tisztában legyek a tennivalókkal? A választ, a segítséget tisztelettel köszönöm.

--
  Varga Ili

Kedves Henci! Véleményem szerint sajnos nem illeti meg a pótlék. Legalábbis az alább idézett jogszabályi helyet én így értelmezem.
326/2013. Korm.rend. 16. §-a:
(7) Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.

--
  Henci

Tisztelt Ofő!
Középiskolában tanítok gyógypedagógusként. Főiskolai diplomával (TAP) rendelkezem. Érdeklődni szeretnék, hogy a gyógypedagógiai pótlékra jogosult vagyok-e vagy sem. Integrált oktatás folyik intézményünkben. Én csak olyan tanulókkal foglalkozom, akik szakértői bizottság által kiállított szakvéleménnyel rendelkeznek. Munkáltatóm szerint nem illet meg a gyógypedagógiai pótlék, mert az iskolánkba járó tanulók létszámának a 33%-át nem éri az SNI-s tanulók száma. Azonban a szakvéleménnyel rendelkező tanulóim közül 28 SNI-s gyerek van a 35-ből. Ez eléri a 33%-ot. A törvény nem írja ki konkrétan, hogy melyik tanulócsoporthoz kell viszonyítani a 33%-ot.
Válaszát előre is köszönöm!

--
  Juli

Kedves János! Valamennyiünk nevében nagyon szépen köszönöm a rólunk való megemlékezést, remélem, hogy a következőkben is hűséges olvasónk és kommentelőnk marad. Kellemes ünnepeket és boldog újévet (egy ideinél jobb világot) kívánunk Önnek és családjának.

--
  János

Kedves Juli és Mindenki, aki megosztotta ezen a honlapon (is) a gondolatait!

Köszönet a cikkekért, a kommentekért, az egész évi törődésért, a mindenre odafigyelésért! Jövőre, Mindenkivel ugyanitt, talán rajtunk is múlik majd, ha jobbá válik a Világ. Kellemes Ünnepeket, Boldog Új Évet Kívánok!

--
  Ofoe

Kedves Anna!

Szinte biztos, hogy nincs szükség műszaki egyetemre, "szakmai felsőfokú és pedagógus" végzettség elegendő. Ld. Kntv. "(15)382 Szakképző iskolában tanított szakmai elméleti tantárgy esetén, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő szakos hazai tanári képzés, az adott tantárgy tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az érettségin, szakmai vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, továbbá, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, az is, aki bármely szakos tanári szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának megfelelő szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik." Szerintünk ez azt jelenti, hogy egy technikusi végzettség a megfelelő szakos (biológia-kémia) közismereti tanári diplomával mindenképpen elegendő. Egyébként a jogszabály elején lévő: "a szakmai tárgynak megfelelő felsőfokú" - ez a környezetvédelem és vízügy szakterületnél simán jelentheti a kémia és a biológia (tanári) egyetemi diplomát.

--
  Anna

Tisztelt Ofő!

Biológia-kémia szakos egyetemi végzettséggel dolgozom egy gimnáziumot és Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos szakközépiskolát magába foglaló intézményben már 17 éve. Közismereti és szakmai tárgyakat is tanítok. Tavaly köteleztek rá, h szerezzek mérnöki diplomát is, mert a tanári már nem elég a szakmai tárgyakból történő érettségiztetéshez/technikusi vizsgáztatáshoz. Jogos-e ez a kívánalmuk, vagy kiváltható-e az ún. "szakirányú végzettség" pl. egy nálunk is megszerezhető (középfokú) technikusi vizsga letételével?
Válaszát előre is köszönöm!

--
  Ofoe

Kedves Renáta! Ha gyógypedagógusként szeretne dolgozni, el kellene végeznie egy gyógypedagógiai alapképzést valamelyik felsőoktatási intézményben. Erről a felvi.hu portálon tud tájékozódni. A gyógypedagógiai asszisztensek számára létezik 7 hónapos OKJ képzés. Erről is a neten tud pontosan tájékozódni.

--
  Renáta

Kedves Ofő!
Pedagógus szakvizsgával rendelkezek,négyes államvizsgával, 1-4. osztályig taníthatok.
Érdeklődni szeretnék,hogy hová kellene mennem továbbképzésre,vagy hogyan lehetne gyógypedagógusnak tanulnom?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Juli:] Kedves Hédi! Persze, gondolkodunk a folytatáson, hiszen rengeteg nyitott kérdés maradt. A folytatás formája még vita és gondolkodás tárgya. Nagyon köszönjük az érdeklődést és a vizsgálat során nyújtott segítséget.
Miért nem érti egymást szülő és pedagógus? »

--

[Tőkés Hédi:] Kedves Juli és Judit! Most tudtam alaposan végigolvasni a teljes tanulmányt. Legelőször is gratulálok: egy nagyon aktuális kérdést jártatok körbe igazán nagy alapossággal. Azt gondolom, a következtetéseitek nemcsak igazak, hanem még empatikusak is, amit én külön erénynek […]
Miért nem érti egymást szülő és pedagógus? »

--

[Juli:] Kedves Theodora! Valóban kétségbeejtő a társadalmi szolidaritás mélyrepülése.
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Theodora:] Nem tudom, de a mi osztályunkban természetes volt , hogy a szülők összedobták azoknak a gyerekeknek is az ajándékot, akiknek nem volt pénzük befizetni. Pont azért, hogy ne érezzék magukat kirekesztve, hiszen nem tehetnek róla, hogy nincs nekik. Az osztálykiránduláson őket is […]
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Juli:] Kedves Borján Kolléga! Valóban kommentelte ezt az írást, de nem itt, hanem a Fecebookon az ofő online és offline csoportban. Ott is van a tartalmas és érdekes bejegyzése, Nóra még reagált is rá. Innen nem töröltünk semmit.
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Admin:] Tisztelt Borján József! Hozzászólásait örömmel vesszük, biztosan nem töröltük, valószínűleg technikai hiba miatt nem ért el hozzánk.
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Dr. Borján József:] Itt volt egy hozzászólásom, de töröltetett. Kár!
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Bagcsi:] Kedves Nóra! Örömmel olvasom mindig írásait,melyek nagy- nagy ajándékként hatnak számomra: gondolatai a natúr valóságot ragadják meg, ugyanakkor megkapja az olvasó a mese illúzióját is, mely a rideg, de Ön által már szerethető valóság. Felébreszti bennem a hétköznapok […]
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[takács:] Szóval, hát én már vitatkoztam, vagy legalábbis vitattam, amit olvastam és hallottam, azt a vitát pedig úgy képzelem, hogy elölről, hogy mondjuk ártatlan nézők egyik csokrát Attila bevezetőjével, aztán egy másik csokrát meg az én bevezetőmmel ültetnénk a vászon elé, aztán […]
OFOE Filmklub – Mi vagyunk a legjobbak! »

--

[Juli:] Gondoljátok, Géza, Attila, hogy szervezzünk egy ilyet? Mármint beszélgetést? Le lehetne hozni online, vagy ha a Szemle nyitott rá, akár ott is.
OFOE Filmklub – Mi vagyunk a legjobbak! »

--
OFOE (2001–2015) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek