OFOE a Facebook-on
Betűméret
Címkék

erkölcs

Az OFOE filmklub 2014 november 4-i vetítésén Pepe Danquart francia rendező németekkel és lengyelekkel koprodukcióban készített filmdrámáját nézhetjük meg. A film fő mondandója, hogy miként tud küzdeni egy nyolc-tíz éves gyerek az áldozattá válás ellen, a benne egyre erősebben megnyilvánuló élni akarás miként teszi már-már emberfelettien bátorrá, s hogyan válik sorsának irányítójává, ami végül is lehetőséget ad a megmenekülésre, a túlélésre. (Schüttler Tamás)

Jól tudjuk – túl a kortársaknak való megfelelésen -, épp azért menekül nem kevés kamasz szexuális kapcsolatba, mert érzelmi pótlékot, megerősítést remél tőle. (Sőt, minden bizonnyal az egyre gyakoribb tini-terhességek hátterében is gyakran ez áll.) Ha ez nem következik be, akkor csalódnak. Csalódásukat, frusztrációjukat tovább vihetik a következő kapcsolatukba. Anélkül azonban, hogy tisztában lennének ezzel, erről ugyanis senki nem beszélget velük. (Lévai Julianna)

Teenagers, it´s OK not to have sex Szexuális forradalmak A nemi felvilágosítás kérdései Fiatalok a szexualitás labirintusában

Szeretettel várunk minden érdeklődőt OFOE Filmklub márciusi vetítésére. Az Egy jobb világ című dán film két helyszínen játszódik: egy afrikai menekülttáborban és egy dán kisvárosban, ahol két család sorsa kereszteződik, amikor a fiaik barátságot kötnek. A kiskamaszokra jellemző magányosság, morális gyengeség és bánat azonban rossz irányba tereli a barátságot (SzJ).

Egy olyan tanárnő meséli el a történetét, aki – saját bevallása szerint – nagyon nem szereti a konfliktusokat. Ő maga nem dob kesztyűt senkinek, de ha neki dobják, felveszi. Olvassátok el a történetét, és döntsétek el, hogy győztesként vagy vesztesként került-e ki a csatából. Magatartása manapság, amikor annyit emlegetik a félelmet és a kiszolgáltatottságot mint a passzivitás mentségét, szerintem példaértékű (Szekszárdi Júlia).

A Budapest Film Zrt és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete szeretettel várja az érdeklődőket a Felnőtteknek gyerekekről című sorozatának következő vetítésén. Ez alkalommal egy 2011-ben készült iráni filmet nézünk meg, amelynek a központjában egy teheráni házaspár válása áll. Bizonyos nézőpontból Nader és Simin 11 éve kislánya tekinthető főszereplőnek, mivel az ő sorsa modellezi a gyermeki, naiv egyszerűség-eszmény összeomlását. A válóper után neki kell döntenie arról, hogy melyik szülőnél marad. (Szekszárdi Júlia)

Az e tanévtől érvénybe lépő Nemzeti Alaptanterv kötelező tantárgyként építi be a hit- és erkölcstant, pontosabban vagy a hittant, vagy az erkölcstant a szülő, illetve a tanuló döntésének megfelelően. Idén az első és az ötödik osztályban indult el ez a régi/új tantárgy. Azért régi, mert egészen 1948-ig minden iskolában volt hit- és erkölcstan, amelynek keretében minden gyerek a saját felekezetének megfelelő hitoktatásban részesült. Olyan azonban még nem volt Magyarországon (tudomásom szerint más országban sem), hogy a hittan és a világi erkölcstan alternatívaként szerepeljen egy kötelező érvényű tantervben. (Szekszárdi Júlia)

Címkék: oktatás   iskolarendszer   erkölcs  

A Budapest FiImnél is elkezdődött a tanév, tovább bővítettük Suli-Mozi programunkat. A sikeres TABU sorozat szeptember 26-án folytatódik a Precious – A boldogság ára c. filmmel.A film megtekintése után Dóka Péter tart beszélgetést a diákokkal. (Erdős Emese)

Címkék: könyv   film   erkölcs   beszélgetés  
TABU TÉMÁKRÓL NYÍLTAN filmen és könyvben – rendhagyó osztályfőnöki órák a Puskin Moziban

A Tabu sorozat november 15-i előadása a Puskin moziban sajnos elmarad. Bemutatásra került volna a Juno című film és Christine Biernath: Gólyaregény című könyve. Reméljük, egy másik időpontban sor kerülhet majd a tervezett bemutatóra.

TABU TÉMÁKRÓL NYÍLTAN filmen és könyvben Juno Dóka Péter blogja

Minél több a tilalom és a szabály, a nép annál szegényebb, minél több a fegyver, a nép annál nyugtalanabb, minél több a rendelet, annál nagyobb a felfordulás, minél több a törvény, annál több a tolvaj és a rabló. (Lao-Ce)

A mai fogyasztói társadalomban a kulturális csatornák – újságok, tévék, rádiók – zabolátlan önmegvalósításra ösztönöznek. A kultúra bizonyos fokig elvesztette moderáló szerepét, nem foglalja keretbe az emberi vágyakat és ösztönöket. Így könnyen szétzilálódik az emberek és társadalmak élete – állítja Hankiss Elemér szociológus.

Címkék: értékek   jövő   individualizmus   erkölcs   Európa  
Erkölcsről, igazságról... Hankiss Elemér: Antall óta nincs példaadó politikusunk Hankiss Elemér: A szabadsághoz bátorság kell

Sok (legtöbb?) közéleti szereplő mintha egyáltalán nem vesződne ezzel a kolonccal, és eleve azt gondolja, hogy az erkölcs végső soron magánügy, amellett az ember otthon hagy, mielőtt a közélet színterére lépne. Ott ugyanis a szakértelem, de még inkább a hatékonyság, és mindenekfelett az eredményesség számít. (Felcsuti Péter)

A bevezetendő erkölcstanról szóló szakmai konferencián mint felkért hozzászóló az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnökeként mondtam el a véleményemet abban a tudatban, hogy szavaim az egyesület által több, mint tíz éve képviselt szemléletet tükrözik (Szekszárdi Júlia).

Osztályviták erkölcsi dilemmákról Erkölcsi botrányok az iskolában Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról Az alkalmazott mérőeszköz Klasszikus iskolai normaszegések 1. Klasszikus iskolai normaszegések 2. Alapvető etikai normák megszegése 1.: Lopás Alapvető etikai normák megszegése 2.: Agresszió Mihez kezdjünk mások titkaival? Mi tartozik az osztályfőnökre, és mi nem?

Két tanuló iskolaidőben kisebb értékű árukat emel el egy bevásárlóközpontból. Módszerük kifinomult, de mégsem eléggé hatékony: a biztonsági őrök lefülelik őket, és rendőrségi feljelentést tesznek ellenük. A gyerekeket aznap rendőrök kísérik be az iskolába. A következmények: botrány, büntetés, megbélyegzés... Farkas Zoltán írása.

Címkék: erkölcsi nevelés   erkölcs  
Szekszárdi Júlia: Erkölcsi botrányok az iskolában

„Hogy alkalmassá válhassunk a polgári engedetlenség gyakorlására, előbb önként és tisztelettel engedelmeskednünk kell az állam törvényeinek. Általában azért engedelmeskedünk a törvénynek, mert félünk a törvényszegést megtorló büntetéstől, s ez kivált olyan törvényekre áll, amelyek nem tartalmaznak erkölcsi elvet...” A Gandhi-idézetet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

Szekszárdi Júlia: Vajon miért „tartunk be a törvényeknek”, ahelyett, hogy betartanánk őket? Török Ildikó: „Tényleg nem tetszett tudni semmiről?”

Túlkoros nyolcadikosok álldogálnak a folyosón a tanári előtt. Tanítás van. Az egyik kislányt a tanár elküldi valamiért a tanári szobába. A fiúk elkapják, az ölükbe vonják. A kiskamasz lány nem érez késztetést arra, hogy komolyan tiltakozzon, ha a fiúk kicsit megfogdossák, mi több, a terembe visszatérve még a késés okát firtató tanár előtt sem próbálja eltitkolni a dolgot. A két fiút szexuális zaklatás miatt kizárják az iskolából. Vajon mit old meg ebben az esetben a büntetés?

Vajon összeegyeztethető-e az erkölcs és a jog? Mikor igen és mikor nem? Erkölcsi kategória-e a törvénytisztelet? Illetve erkölcstelen-e az, aki megszegi a törvényt? Ezek a kérdések is felvethetők a svájciak nemzeti hősének, Tell Vilmosnak a története kapcsán. A szemelvényt felső tagozatos diákoknak ajánljuk.

A mások tulajdonának tisztelete olyan etikai norma, amelynek érvényessége általában nem képezi vita tárgyát. Ennek ellenére, mintha a fiatalok körében egyre kevésbé számítana súlyos véteknek az eltulajdonítás, a lopás. A kérdőívben három szituációban is felmerül ez a téma. A három probléma különböző súllyal és eltérő kontextusban veti fel a kapcsolódó normaszegés, illetve a normaszegő megítélésének kérdését.

A felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk jelen részében ezúttal azokkal a szituációkkal foglalkozunk, ahol a serdülőknek el kellett dönteni: a tanár pártjára állnak, vagy pedig inkább a társ, illetve a kortárscsoport érdekét helyezik előtérbe. A szituációk azonban súlyukat, körülményeiket, illetve a döntés tétjét tekintve erősen különböztek egymástól.

Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó által a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról végzett felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk újabb részében olyan szituációkkal foglalkozunk, amelyek kihasználása a tanulókat nagy előnyökhöz juttathatja. A nagyobb településeken élők és az idősebbek mernek inkább élni egy ilyen helyzet által nyújtott lehetőségekkel – derül ki a felmérésből.

A puskázás, másolás, súgás ősi diákszokás, a tanulók hagyományosan nem tartják erkölcsi problémának, ha valaki ilyen fajta segítséget vesz igénybe, illetve nyújt társainak. Sőt a tapasztalatok szerint általában el is várják, a szolidaritás hiányaként élik meg, ha valaki ezt megtagadja – derül ki a Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó által a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról végzett felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk újabb részéből.

A kérdőívben kétféle kérdéstípussal próbáltuk feltérképezni a diákok erkölcsi kérdésekben vallott nézeteit. Az első blokkban a diákoknak különböző, összesen 18 szituáció kapcsán kellett dönteniük arról, hogy ők hasonló helyzetben miként cselekednének. A helyzetek kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a serdülőket foglalkoztató, valódi dilemmákat kifejező és tényleges döntéshelyzetet szimuláló esetek kerüljenek a kérdőívre.

Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó 2004-ben megismételte a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról 1998-ban végzett felmérést. A két vizsgálat időpontja között lejátszódó változások néhány izgalmas és elgondolkodtató eleme kimutatható az új adatok tükrében. A tanulságok valamennyi pedagógus számára elgondolkodtatóak lehetnek, hiszen mindnyájan érezzük, hogy e területen megoldásra, de legalábbis „kezelésre” szoruló problémák vannak. A vizsgálatból nyert adatok tudatosítanak olyan tendenciákat, amelyeket olykor magunknak sem merünk bevallani.

Érdekes riportot olvastam az egyik országos napilapunkban. Arról szólt, hogy ama híres-nevezetes totócsalás fő szervezőjét – aki négy és fél éves szabadságvesztés-büntetéséből három évet letöltve föltételesen szabadlábra került – hogyan várta epekedve az egyetem klubjában négyszáz fiatalember és lány.

Címkék: erkölcs  

Nem kapott nyilvánosságot az a két botránynak számító eset sem, amely a hatvanas és hetvenes évtized fordulóján, közel egy időben történt egy másik fővárosi középiskolában.

Címkék: erkölcs  

„Az én erkölcsi érzékem szerint, amennyiben az ember képes enni adni a gyerekeinek, tudja őket ruházni és iskoláztatni, és mindenkinek jut meleg szoba, akkor alantas dolog irigykedniük azért, mert a másik többet kap. De addig, amíg olyan emberek, akik sokat dolgoznak, és nem maguk választják a szegénységet, mégis nyomorban élnek, és sem etetni, sem iskolázni nem tudják a gyermekeiket kielégítően nos, addig az ilyenfajta erkölcsi ellenérzés indokolt...”

Címkék: erkölcs  

Az évtized első felében a vidéki nagyváros igen jó hírű iskolájában az egyik érettségiző osztály tanulói szilvesztert ünnepeltek az egyik diáktárs szüleinek hétvégi házában. Néhány fiatalnak az elfogyasztott alkoholtól mámoros hangulatban az az ötlete támadt, hogy felhívja néhány pedagógusát, és névtelenül, megváltoztatott hangon sértő szövegeket mond neki...

Címkék: erkölcs  

„Az erkölcsi átrétegződés évtizedeiben (márpedig ezt éljük régóta, s fogjuk még élni évtizedekig) a sodródó, bizonytalan, sőt gyáva pedagógia a saját sírját ássa-ásogatja. Éljük és átérezzük azt az ellentmondást, ami a nevelés szükségessége és személyiségünk hitelességének csökkenése, a hitelességet alátámasztó módszerek és eszközök megkopása, tehát a kedvezőtlen körülmények között feszül. Nincsenek hiteles adatok, hogy a tanárságnak – az óvodapedagógusok, tanítók és tanárok összességének – milyen hányada érzi pedagógusi szerepét válságosnak. Akárhányan is érzik, csak a valóságra éreznek rá.”

Címkék: jog   erkölcs  

„Hová tűnt az erkölcsi halál?” – vetette fel a kérdést már évtizedekkel ezelőtt Popper Péter, amikor egy börtönből kiszabadult csalót népes társaság ünnepelt. Azóta ez a tendencia erősödött, alapvető erkölcsi normák hitelessége kérdőjeleződött meg, tabuk dőltek le, s több ok miatt egyre nehezebb alapvető emberi értékek, normák érvényesítése. A közgondolkodásba egyre inkább beépül a cinizmus. E jelenség mélyebb megértéséhez, továbbgondolásához, az esetleges megoldás irányainak megtalálásához jelenthet segítséget az Élet és Irodalomban megjelent két izgalmas írás.

Címkék: jog   erkölcs  

Nagyon nehéz lezárni a felidézett történetek által gerjesztett gondolatsort. Meg lehet állapítani, hogy ma társadalmi szinten az erkölcsi halál – a fogalom Popper Péter által sejtetett értelmében – valóban nem létezik, de bárki erkölcsi hullává tehető hosszabb-rövidebb időre, ha úgy hozzák a körülmények. Miközben hatalmas bűnöket meg lehet úszni, sőt nyertesként is ki lehet jönni belőle. Ma már akár mártírrá vagy hőssé, ideig-óráig sztárrá válhat még az olyan ember is, aki nyilvánvalóan áthágott erkölcsi törvényeket.

Címkék: erkölcs  

Az iskolai erkölcsbotrányok természetrajzának fél évszázados történetét néhány jellegzetes eset példáján keresztül szemügyre véve figyelemre méltó tendenciák rajzolódnak ki, amelyek – többek között – azt is segítenek megérteni, hogy miért olyan nehéz ma a pedagógus, az iskola dolga, ha szerepet akar vállalni diákjai erkölcsi szocializációjában.

Címkék: erkölcs  

„...A tökéletes világban egy ember marad: ő ölt meg könyörületből mindenkit, aki más volt, mint ő, tehát mindenkit, mindenkit ezen az egész böhöm nagy világon. És akkor könyörületből ő is öngyilkos lesz, hogy végre csönd legyen.” A szövegrészletet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

A század-, illetve ezredfordulóhoz közeledve az előbb érzékeltetett tendencia, tehát a média hatásának a növekedése, az erkölcsi értékek világának egyre kaotikusabbá válása tovább erősödött megnehezítve az iskola, a pedagógusok számára diákjaik erkölcsi szocializációjáért történő felelősségvállalást.

Címkék: erkölcs  
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2014.12.17.
A gyerek fontosabb, mint a nyelvtörvény
Kétnyelvű-e a gyerek, ha két nyelven ért, de csak az egyiken beszél? Lehet-e egynyelvűnek lenni a teremben, de kétnyelvűnek a folyosón? Helyes svédséggel hápog-e Donald kacsa a mesevideón...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2014.12.17.
Feljelentést tett a kormány az EU-s tanterempályázatok ügyében
Feljelentést tett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az úgynevezett Öveges program visszaélései miatt, értesült a VS.hu. A belső vizsgálat alapján ugyanis több súlyos szabálytalans...
(Forrás: vs.hu)
--
2014.12.17.
Századvég: támogatják a drogtesztet a magyarok
Ami pedig a drogtesztet illeti: a válaszadók 57 százaléka egyetértene azzal, ha önkéntesen, szülői kérés alapján, a fiatalkorúak esetében lehetővé tennék az iskolákban a drogtesztek...
(Forrás: Hír24.hu)
--
2014.12.17.
Akkor is kapnak fizetést, amikor az iskolapadban ülnek
Jövőre már 800 hallgató vehet részt duális képzésben a felsőoktatásban is – jelentette be a felsőoktatási államtitkár. Palkovics László szerint a duális képzések számát tovább...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.12.17.
Egyre nagyobb a népharag
Több ezren, más becslések szerint több mint tízezren vettek részt a megszavazott jövő évi költségvetés, az oktatási rendszer átalakítása, az adóhatóság vezetője, az állami korrupci...
(Forrás: stop.hu)
--
2014.12.17.
Nálunk még a digitális tananyag is visszalépés
A tanárok a tananyaghoz nem kapcsolódó, a diákok életkorát figyelmen kívül hagyó feladatokról panaszkodnak, az OFI szerint interaktív, rendszerezett és releváns az anyag. 2015 őszén élesben...
(Forrás: index)
--
2014.12.17.
"A legtöbb iskolát úgy működtetik, mint egy üvegházat"
A francia André Stern mesélt tapasztalatairól, aki író, újságíró, gitárművész, színházvezető, hangszerkészítő, de soha semmilyen iskolába nem járt. Miért káros a versengés?
(Forrás: hvg.hu)
--
2014.12.16.
Elfogadták a szegregációt engedő köznevelési törvényt
Elfogadta a parlament azt a köznevelési törvényt, amely egyebek között Balog Zoltán miniszterre bízza, hogy mely iskolákban engedélyezi a szegregációt.
(Forrás: hvg.hu)
--
2014.12.16.
Még több oktatási ügybe szólhat bele Balog Zoltán
Az Országgyűlés kedden több ponton kiterjesztette a kormány és az oktatásért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét a köznevelést érintő kérdésekben.
(Forrás: Eduline)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  Anna

Tisztelt Ofő!

Biológia-kémia szakos egyetemi végzettséggel dolgozom egy gimnáziumot és Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos szakközépiskolát magába foglaló intézményben már 17 éve. Közismereti és szakmai tárgyakat is tanítok. Tavaly köteleztek rá, h szerezzek mérnöki diplomát is, mert a tanári már nem elég a szakmai tárgyakból történő érettségiztetéshez/technikusi vizsgáztatáshoz. Jogos-e ez a kívánalmuk, vagy kiváltható-e az ún. "szakirányú végzettség" pl. egy nálunk is megszerezhető (középfokú) technikusi vizsga letételével?
Válaszát előre is köszönöm!

--
  Ofoe

Kedves Renáta! Ha gyógypedagógusként szeretne dolgozni, el kellene végeznie egy gyógypedagógiai alapképzést valamelyik felsőoktatási intézményben. Erről a felvi.hu portálon tud tájékozódni. A gyógypedagógiai asszisztensek számára létezik 7 hónapos OKJ képzés. Erről is a neten tud pontosan tájékozódni.

--
  Renáta

Kedves Ofő!
Pedagógus szakvizsgával rendelkezek,négyes államvizsgával, 1-4. osztályig taníthatok.
Érdeklődni szeretnék,hogy hová kellene mennem továbbképzésre,vagy hogyan lehetne gyógypedagógusnak tanulnom?

--
  Varga Ili

Kedves Zsolt! Íme a válasz a problémájára:

A szabadság kiadásáról a 2012. évi tv. (Mt) a következőket írja (csak a releváns részeket másoltam ide):

60. A szabadság kiadása

122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

(2)43 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Szerintem időarányosan 3 nappal a dolgozó rendelkezik.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve – megváltani nem lehet.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6)45 A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

A szabadságot kötelező kiadni, az nem "veszhet el"! Ha nem tudják szünetekben, szorgalmi időben kell kiadni.

--
  Zsolt

Tiszteletem!
2014.06.30-ig volt tanári munkaviszonyom, határozott szerződésem ekkor lejárt. Ekkor a megmaradt 22 nap szabadságomat pénzben fizették ki. Nyáron álláskereső voltam. 08.18-tól van megint tanári kinevezésem. Iskolámban kiszámolták, hogy évvégéig 17 nap szabadság jár + a 2 gyerekem után arányosan még 2 nap = 19 nap. Ebből lejön az őszi szünet 5nap, téli szünet 5nap, marad 7+2. Igazgatóm közölte ő rendelkezik 15 napommal csak akkor lesz szabadságom, ha majd ő mondja. Kérdezem, tényleg nem vehetem ki ezt a 9 napot az év hátralévő részében december 20 előtt mondjuk? Ha jól sejtem pénzben nem fizetik ki, átvinni nem lehet köv. évre, azaz elvész (kivéve a 2 nap a gyerekek után)? Vagy kivehetem ha az igazgató a feje tetejére áll is? Válaszát köszönöm

--
  Ofoe

Kedves Kérdezőnk! A konkrétabb válaszhoz azért több tényt kellene tudnunk. Miben áll a gyerek "mássága"? Mivel indokolják a tanárok azt, hogy a gyereket el kellene vinni az iskolából? Mielőtt bárkihez fordulna, tisztázni kellene először az osztályfőnökkel, majd ha ez nem működik, akkor az igazgatóval a kérdést. Indokolatlanul nem lehet elküldeni a gyereket, ez nyilvánvaló. Az indokokat meg kellene ismerni és tisztázni. Mielőtt a helyi tankerületnél esetleg az oktatási jogok biztosánál panasszal élne, meg kellene próbálni békésen rendezni az ügyet ott helyben az érintettekkel. Ha megkeres bennünket e-mailben, és felvilágosít a tényekről, mi is tudunk talán világosabb választ adni: osztalyfonokok@gmail.com

--
  xy

Tisztelt Cím!Van egy 13 éves gyermekem,aki más mind a többi.A gyerekek elfogadják,a tanárok nem,sőt el akarják,hogy vigyem az iskolából.Van hozzá joguk?Kihez fordulhatok segítségért,hogy ne tehessék meg?tisztelettel és köszönettel:xy

--
  János

Kedves Gábor!

Szíves figyelmébe ajánlom a Köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) alábbi paragrafusát:

42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.
(2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

Sok helyen nem veszik ezt magukra nézve kötelezőnek, pedig komoly következménnyel járhat a titoktartási kötelezettség megszegése. Teljesen igaza van Julinak, az etikai küszöbnek akkor is működnie kellene, ha a pedagógusnak szövegértési problémái lennének...

--
  OFOE

Kedves Gábor! Nem tartjuk szerencsésnek, ha az Ön fiáról más szülőkkel beszél a pedagógus, ez még abban az esetben is tapintatlanság, ha Ön jelen van. Azt tanácsoljuk, hogy próbálja a pedagógussal személyesen tisztázni a helyzetet, hátha sikerül helyre állítani a bizalmat. Erre vonatkozó jogszabályról nem tudunk, de a pedagógusetika íratlan szabályai megkívánják a diszkréciót.

--
  OFOE

Kedves Angéla! Általános iskolai tanítói vagy fejlesztő pedagógusi, esetleg gyógypedagógiai asszisztensi állásra feltétlenül jogosult. Érdemes figyelemmel kísérnie a pályázati kiírásokat. Sok szerencsét kívánunk!

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[csilla:] Amikor egy közös út végén elengedsz az útra, egy gyermeket! a közös útban ott vagyunk, mint útjelzők, tapadás erősítők! frissítőt adók! szeretnénk a horizonton túl is látni őket, nyomkövetővel? nem: egy másik szereplővel, akiről szeretnénk, vagy amiről szeretnénk […]
Mi lesz veled, Kata? »

--

[Leiner Károly:] Ide írom, bár a neten is reagálhattam volna.Kicsit felmegy már bennem a pumpa, amikor a neten és itt is azt olvasom újra és újra, hogy egyedül a waldorfi pedagógia az üdvözítő, a csodálatos, az egyetlen megolás és Út. Azt gondolom, hogy minden nevelési-oktatási folyamat motorja […]
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[Dr. Borján József:] "Ehhez nagyon fontos lenne a pedagógusok közötti tudásmegosztás, a saját anyagok, tartalmak, tapasztalatok megosztása, mások számára elérhetővé tétele. " Ezzel a mondatával tökéletesen egyetértek. A másik hozzászólásomat még nem cenzúrázták?
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[Dr. Borján József:] A "Pedagógiai műhelyekben" mindenütt azt olvasom, hogy legyen nyílt és kreativ az oktatás. Ezzel szemben e műhelyek felszentelt alkotói csak a saját kreatívitásukat hirdetik ezerrel, semmit és senkit nem engednek szóhoz jutni ebben a taposásban. Ezért tartunk itt, ezért […]
Alma a fán – A tanulás jövője 3. »

--

[Juli:] Sokra tartom a Waldorf pedagógiát (saját unoka is jár oda), de azért nem gondolom, hogy az lenne az az egyedül üdvözítő megoldás, amihez mindenkinek el kell jutnia. Különböző utak léteznek a pedagógiában is. Ráadásul nem ártana valamennyi ún. alternatív pedagógiának […]
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[waldorf:] Okos, tisztességes, emberi. Talán egyszer eljut ő is a waldorf pedagógiához is.
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[János:] Ilyen TANÁROK mellett próbálja meg valaki "hazavágni" az oktatást, nevelést... Nincs az a hasznavehetetlen törvény, ostoba hivatali vízfej... :) :) :)
MI – 3. (Egy ofő naplójából) »

--

[Juli:] Kedves Szigi! Azért ezek a két pedagógus, aki a gyerekeket kísérte, próbálta megvédeni őket a saját testével is, de a túlerővel szemben nem volt esélyük. Azért ne legyünk velük igazságtalanok. Az iskola pedagógusai nagy gondossággal és empatiával kezelték az esetet. Vajon […]
MI - 2. (Egy ofő naplójából) »

--

[Szigi:] Döbbenet, hogy ma ilyen megtörténhet. Még nagyobb döbbenet, hogy ilyen korán üresek az utcák, nincs aki segítsen ha kell. Ennél már csak tényleg az durvább, hogy akikre gyerekek vannak bízva, azok krízishelyzetben csak állnak és lesnek, mint lóalkatrész a hidegvízben.
MI - 2. (Egy ofő naplójából) »

--

[Nina:] Kedves cikk író! Nagyon szépen kérem ha lehet,vegye fel velem a kapcsolatot,rengeteg jó tanácsra lenne szükségem,és azt érzem,nagyon nagyon nagyon ért a gyerekekhez:)))))
MI - 1. (Egy ofő naplójából) »

--
OFOE (2001–2014) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek