OFOE a Facebook-on
Betűméret
Címkék

erkölcs

Az OFOE filmklub 2014 november 4-i vetítésén Pepe Danquart francia rendező németekkel és lengyelekkel koprodukcióban készített filmdrámáját nézhetjük meg. A film fő mondandója, hogy miként tud küzdeni egy nyolc-tíz éves gyerek az áldozattá válás ellen, a benne egyre erősebben megnyilvánuló élni akarás miként teszi már-már emberfelettien bátorrá, s hogyan válik sorsának irányítójává, ami végül is lehetőséget ad a megmenekülésre, a túlélésre. (Schüttler Tamás)

Jól tudjuk – túl a kortársaknak való megfelelésen -, épp azért menekül nem kevés kamasz szexuális kapcsolatba, mert érzelmi pótlékot, megerősítést remél tőle. (Sőt, minden bizonnyal az egyre gyakoribb tini-terhességek hátterében is gyakran ez áll.) Ha ez nem következik be, akkor csalódnak. Csalódásukat, frusztrációjukat tovább vihetik a következő kapcsolatukba. Anélkül azonban, hogy tisztában lennének ezzel, erről ugyanis senki nem beszélget velük. (Lévai Julianna)

Teenagers, it´s OK not to have sex Szexuális forradalmak A nemi felvilágosítás kérdései Fiatalok a szexualitás labirintusában

Szeretettel várunk minden érdeklődőt OFOE Filmklub márciusi vetítésére. Az Egy jobb világ című dán film két helyszínen játszódik: egy afrikai menekülttáborban és egy dán kisvárosban, ahol két család sorsa kereszteződik, amikor a fiaik barátságot kötnek. A kiskamaszokra jellemző magányosság, morális gyengeség és bánat azonban rossz irányba tereli a barátságot (SzJ).

Egy olyan tanárnő meséli el a történetét, aki – saját bevallása szerint – nagyon nem szereti a konfliktusokat. Ő maga nem dob kesztyűt senkinek, de ha neki dobják, felveszi. Olvassátok el a történetét, és döntsétek el, hogy győztesként vagy vesztesként került-e ki a csatából. Magatartása manapság, amikor annyit emlegetik a félelmet és a kiszolgáltatottságot mint a passzivitás mentségét, szerintem példaértékű (Szekszárdi Júlia).

A Budapest Film Zrt és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete szeretettel várja az érdeklődőket a Felnőtteknek gyerekekről című sorozatának következő vetítésén. Ez alkalommal egy 2011-ben készült iráni filmet nézünk meg, amelynek a központjában egy teheráni házaspár válása áll. Bizonyos nézőpontból Nader és Simin 11 éve kislánya tekinthető főszereplőnek, mivel az ő sorsa modellezi a gyermeki, naiv egyszerűség-eszmény összeomlását. A válóper után neki kell döntenie arról, hogy melyik szülőnél marad. (Szekszárdi Júlia)

Az e tanévtől érvénybe lépő Nemzeti Alaptanterv kötelező tantárgyként építi be a hit- és erkölcstant, pontosabban vagy a hittant, vagy az erkölcstant a szülő, illetve a tanuló döntésének megfelelően. Idén az első és az ötödik osztályban indult el ez a régi/új tantárgy. Azért régi, mert egészen 1948-ig minden iskolában volt hit- és erkölcstan, amelynek keretében minden gyerek a saját felekezetének megfelelő hitoktatásban részesült. Olyan azonban még nem volt Magyarországon (tudomásom szerint más országban sem), hogy a hittan és a világi erkölcstan alternatívaként szerepeljen egy kötelező érvényű tantervben. (Szekszárdi Júlia)

Címkék: oktatás   iskolarendszer   erkölcs  

A Budapest FiImnél is elkezdődött a tanév, tovább bővítettük Suli-Mozi programunkat. A sikeres TABU sorozat szeptember 26-án folytatódik a Precious – A boldogság ára c. filmmel.A film megtekintése után Dóka Péter tart beszélgetést a diákokkal. (Erdős Emese)

Címkék: könyv   film   erkölcs   beszélgetés  
TABU TÉMÁKRÓL NYÍLTAN filmen és könyvben – rendhagyó osztályfőnöki órák a Puskin Moziban

A Tabu sorozat november 15-i előadása a Puskin moziban sajnos elmarad. Bemutatásra került volna a Juno című film és Christine Biernath: Gólyaregény című könyve. Reméljük, egy másik időpontban sor kerülhet majd a tervezett bemutatóra.

TABU TÉMÁKRÓL NYÍLTAN filmen és könyvben Juno Dóka Péter blogja

Minél több a tilalom és a szabály, a nép annál szegényebb, minél több a fegyver, a nép annál nyugtalanabb, minél több a rendelet, annál nagyobb a felfordulás, minél több a törvény, annál több a tolvaj és a rabló. (Lao-Ce)

A mai fogyasztói társadalomban a kulturális csatornák – újságok, tévék, rádiók – zabolátlan önmegvalósításra ösztönöznek. A kultúra bizonyos fokig elvesztette moderáló szerepét, nem foglalja keretbe az emberi vágyakat és ösztönöket. Így könnyen szétzilálódik az emberek és társadalmak élete – állítja Hankiss Elemér szociológus.

Címkék: értékek   jövő   individualizmus   erkölcs   Európa  
Erkölcsről, igazságról... Hankiss Elemér: Antall óta nincs példaadó politikusunk Hankiss Elemér: A szabadsághoz bátorság kell

Sok (legtöbb?) közéleti szereplő mintha egyáltalán nem vesződne ezzel a kolonccal, és eleve azt gondolja, hogy az erkölcs végső soron magánügy, amellett az ember otthon hagy, mielőtt a közélet színterére lépne. Ott ugyanis a szakértelem, de még inkább a hatékonyság, és mindenekfelett az eredményesség számít. (Felcsuti Péter)

A bevezetendő erkölcstanról szóló szakmai konferencián mint felkért hozzászóló az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnökeként mondtam el a véleményemet abban a tudatban, hogy szavaim az egyesület által több, mint tíz éve képviselt szemléletet tükrözik (Szekszárdi Júlia).

Osztályviták erkölcsi dilemmákról Erkölcsi botrányok az iskolában Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról Az alkalmazott mérőeszköz Klasszikus iskolai normaszegések 1. Klasszikus iskolai normaszegések 2. Alapvető etikai normák megszegése 1.: Lopás Alapvető etikai normák megszegése 2.: Agresszió Mihez kezdjünk mások titkaival? Mi tartozik az osztályfőnökre, és mi nem?

Két tanuló iskolaidőben kisebb értékű árukat emel el egy bevásárlóközpontból. Módszerük kifinomult, de mégsem eléggé hatékony: a biztonsági őrök lefülelik őket, és rendőrségi feljelentést tesznek ellenük. A gyerekeket aznap rendőrök kísérik be az iskolába. A következmények: botrány, büntetés, megbélyegzés... Farkas Zoltán írása.

Címkék: erkölcsi nevelés   erkölcs  
Szekszárdi Júlia: Erkölcsi botrányok az iskolában

„Hogy alkalmassá válhassunk a polgári engedetlenség gyakorlására, előbb önként és tisztelettel engedelmeskednünk kell az állam törvényeinek. Általában azért engedelmeskedünk a törvénynek, mert félünk a törvényszegést megtorló büntetéstől, s ez kivált olyan törvényekre áll, amelyek nem tartalmaznak erkölcsi elvet...” A Gandhi-idézetet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

Szekszárdi Júlia: Vajon miért „tartunk be a törvényeknek”, ahelyett, hogy betartanánk őket? Török Ildikó: „Tényleg nem tetszett tudni semmiről?”

Túlkoros nyolcadikosok álldogálnak a folyosón a tanári előtt. Tanítás van. Az egyik kislányt a tanár elküldi valamiért a tanári szobába. A fiúk elkapják, az ölükbe vonják. A kiskamasz lány nem érez késztetést arra, hogy komolyan tiltakozzon, ha a fiúk kicsit megfogdossák, mi több, a terembe visszatérve még a késés okát firtató tanár előtt sem próbálja eltitkolni a dolgot. A két fiút szexuális zaklatás miatt kizárják az iskolából. Vajon mit old meg ebben az esetben a büntetés?

Vajon összeegyeztethető-e az erkölcs és a jog? Mikor igen és mikor nem? Erkölcsi kategória-e a törvénytisztelet? Illetve erkölcstelen-e az, aki megszegi a törvényt? Ezek a kérdések is felvethetők a svájciak nemzeti hősének, Tell Vilmosnak a története kapcsán. A szemelvényt felső tagozatos diákoknak ajánljuk.

A mások tulajdonának tisztelete olyan etikai norma, amelynek érvényessége általában nem képezi vita tárgyát. Ennek ellenére, mintha a fiatalok körében egyre kevésbé számítana súlyos véteknek az eltulajdonítás, a lopás. A kérdőívben három szituációban is felmerül ez a téma. A három probléma különböző súllyal és eltérő kontextusban veti fel a kapcsolódó normaszegés, illetve a normaszegő megítélésének kérdését.

A felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk jelen részében ezúttal azokkal a szituációkkal foglalkozunk, ahol a serdülőknek el kellett dönteni: a tanár pártjára állnak, vagy pedig inkább a társ, illetve a kortárscsoport érdekét helyezik előtérbe. A szituációk azonban súlyukat, körülményeiket, illetve a döntés tétjét tekintve erősen különböztek egymástól.

Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó által a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról végzett felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk újabb részében olyan szituációkkal foglalkozunk, amelyek kihasználása a tanulókat nagy előnyökhöz juttathatja. A nagyobb településeken élők és az idősebbek mernek inkább élni egy ilyen helyzet által nyújtott lehetőségekkel – derül ki a felmérésből.

A puskázás, másolás, súgás ősi diákszokás, a tanulók hagyományosan nem tartják erkölcsi problémának, ha valaki ilyen fajta segítséget vesz igénybe, illetve nyújt társainak. Sőt a tapasztalatok szerint általában el is várják, a szolidaritás hiányaként élik meg, ha valaki ezt megtagadja – derül ki a Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó által a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról végzett felmérés tapasztalatait összegző sorozatunk újabb részéből.

A kérdőívben kétféle kérdéstípussal próbáltuk feltérképezni a diákok erkölcsi kérdésekben vallott nézeteit. Az első blokkban a diákoknak különböző, összesen 18 szituáció kapcsán kellett dönteniük arról, hogy ők hasonló helyzetben miként cselekednének. A helyzetek kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a serdülőket foglalkoztató, valódi dilemmákat kifejező és tényleges döntéshelyzetet szimuláló esetek kerüljenek a kérdőívre.

Szekszárdi Júlia, Horváth H. Attila és Simonfalvi Ildikó 2004-ben megismételte a serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról 1998-ban végzett felmérést. A két vizsgálat időpontja között lejátszódó változások néhány izgalmas és elgondolkodtató eleme kimutatható az új adatok tükrében. A tanulságok valamennyi pedagógus számára elgondolkodtatóak lehetnek, hiszen mindnyájan érezzük, hogy e területen megoldásra, de legalábbis „kezelésre” szoruló problémák vannak. A vizsgálatból nyert adatok tudatosítanak olyan tendenciákat, amelyeket olykor magunknak sem merünk bevallani.

Érdekes riportot olvastam az egyik országos napilapunkban. Arról szólt, hogy ama híres-nevezetes totócsalás fő szervezőjét – aki négy és fél éves szabadságvesztés-büntetéséből három évet letöltve föltételesen szabadlábra került – hogyan várta epekedve az egyetem klubjában négyszáz fiatalember és lány.

Címkék: erkölcs  

Nem kapott nyilvánosságot az a két botránynak számító eset sem, amely a hatvanas és hetvenes évtized fordulóján, közel egy időben történt egy másik fővárosi középiskolában.

Címkék: erkölcs  

„Az én erkölcsi érzékem szerint, amennyiben az ember képes enni adni a gyerekeinek, tudja őket ruházni és iskoláztatni, és mindenkinek jut meleg szoba, akkor alantas dolog irigykedniük azért, mert a másik többet kap. De addig, amíg olyan emberek, akik sokat dolgoznak, és nem maguk választják a szegénységet, mégis nyomorban élnek, és sem etetni, sem iskolázni nem tudják a gyermekeiket kielégítően nos, addig az ilyenfajta erkölcsi ellenérzés indokolt...”

Címkék: erkölcs  

Az évtized első felében a vidéki nagyváros igen jó hírű iskolájában az egyik érettségiző osztály tanulói szilvesztert ünnepeltek az egyik diáktárs szüleinek hétvégi házában. Néhány fiatalnak az elfogyasztott alkoholtól mámoros hangulatban az az ötlete támadt, hogy felhívja néhány pedagógusát, és névtelenül, megváltoztatott hangon sértő szövegeket mond neki...

Címkék: erkölcs  

„Az erkölcsi átrétegződés évtizedeiben (márpedig ezt éljük régóta, s fogjuk még élni évtizedekig) a sodródó, bizonytalan, sőt gyáva pedagógia a saját sírját ássa-ásogatja. Éljük és átérezzük azt az ellentmondást, ami a nevelés szükségessége és személyiségünk hitelességének csökkenése, a hitelességet alátámasztó módszerek és eszközök megkopása, tehát a kedvezőtlen körülmények között feszül. Nincsenek hiteles adatok, hogy a tanárságnak – az óvodapedagógusok, tanítók és tanárok összességének – milyen hányada érzi pedagógusi szerepét válságosnak. Akárhányan is érzik, csak a valóságra éreznek rá.”

Címkék: jog   erkölcs  

„Hová tűnt az erkölcsi halál?” – vetette fel a kérdést már évtizedekkel ezelőtt Popper Péter, amikor egy börtönből kiszabadult csalót népes társaság ünnepelt. Azóta ez a tendencia erősödött, alapvető erkölcsi normák hitelessége kérdőjeleződött meg, tabuk dőltek le, s több ok miatt egyre nehezebb alapvető emberi értékek, normák érvényesítése. A közgondolkodásba egyre inkább beépül a cinizmus. E jelenség mélyebb megértéséhez, továbbgondolásához, az esetleges megoldás irányainak megtalálásához jelenthet segítséget az Élet és Irodalomban megjelent két izgalmas írás.

Címkék: jog   erkölcs  

Nagyon nehéz lezárni a felidézett történetek által gerjesztett gondolatsort. Meg lehet állapítani, hogy ma társadalmi szinten az erkölcsi halál – a fogalom Popper Péter által sejtetett értelmében – valóban nem létezik, de bárki erkölcsi hullává tehető hosszabb-rövidebb időre, ha úgy hozzák a körülmények. Miközben hatalmas bűnöket meg lehet úszni, sőt nyertesként is ki lehet jönni belőle. Ma már akár mártírrá vagy hőssé, ideig-óráig sztárrá válhat még az olyan ember is, aki nyilvánvalóan áthágott erkölcsi törvényeket.

Címkék: erkölcs  

Az iskolai erkölcsbotrányok természetrajzának fél évszázados történetét néhány jellegzetes eset példáján keresztül szemügyre véve figyelemre méltó tendenciák rajzolódnak ki, amelyek – többek között – azt is segítenek megérteni, hogy miért olyan nehéz ma a pedagógus, az iskola dolga, ha szerepet akar vállalni diákjai erkölcsi szocializációjában.

Címkék: erkölcs  

„...A tökéletes világban egy ember marad: ő ölt meg könyörületből mindenkit, aki más volt, mint ő, tehát mindenkit, mindenkit ezen az egész böhöm nagy világon. És akkor könyörületből ő is öngyilkos lesz, hogy végre csönd legyen.” A szövegrészletet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

A század-, illetve ezredfordulóhoz közeledve az előbb érzékeltetett tendencia, tehát a média hatásának a növekedése, az erkölcsi értékek világának egyre kaotikusabbá válása tovább erősödött megnehezítve az iskola, a pedagógusok számára diákjaik erkölcsi szocializációjáért történő felelősségvállalást.

Címkék: erkölcs  
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2014.10.29.
Hiányoznak az pszichológusok a magyar iskolákból
Az ombudsman megállapította: az iskolák jelentős része nem éri el az iskolapszichológus kötelező alkalmazásának 500 fős tanulói létszámhatárát. A gyermekvédelmi feladatokat sok helyen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2014.10.29.
A jóléti államokban növekedett a gyerekszegénység
A 2008-as gazdasági és pénzügyi válság kezdete óta további 2,6 millió gyerek süllyedt a szegénységi küszöb alá a jóléti államok közé sorolt 41 országban - derül ki az ENSZ Gyermekalapj...
(Forrás: Inforádió)
--
2014.10.29.
Átalakult a gyakorlatok szerepe a pedagógusképzésben
Az osztatlan tanárképzés része lett az iskolai közösségi szolgálathoz hasonló közösségi gyakorlat, emellett a szakmai gyakorlat ideje a duplájára nőtt, és a gyakorlatok jelentős része...
(Forrás: Edupress)
--
2014.10.29.
Huawei: hatmilliós adomány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek
Hatmillió forint értékű támogatást adományozott a Huawei Technologies Hungary a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a legmodernebb távközlési technológiák, valamint "okos város" (smart...
(Forrás: Edupress)
--
2014.10.29.
Puskin? Osztom, lájkolom!
Alekszandr Szergejevics Puskin 1837. januárjában meghívást kap a Facebook felületén. Esemény: Párbaj – becsület megvédése. Ott lesznek (1): Charles d’Anthès. Helyszín: Szentpétervár...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2014.10.28.
Legális iskolakerülők – köszönik, jól vannak
Egyre több szülő menekíti ki az uniformizált iskolarendszerből a gyerekét. Ennek egyik módja, hogy valamilyen alternatív iskolát keres a család, de rohamosan nő azon gyerekek száma is, akik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2014.10.28.
Több megyében egyetlen iskolapszichológus sincs
öbb megyében és a főváros egyes kerületeiben egyáltalán nincs iskolapszichológus, miközben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős státusok nagy része megszűnt - írta keddi számában...
(Forrás: Eduline)
--
2014.10.28.
50 milliárddal kap többet a Klebelsberg-központ 2015-ben
A hároméves kötelező óvodáztatás alól mentességet kaphatnak azok, akiknél úgy látják, a családban jobban biztosított az iskolára való felkészülés 5 éves korig. Ahol viszont szüks...
(Forrás: Eduline)
--
2014.10.28.
Megalakult a Nemzeti Pedagógus Kar két fő csatornája
"A Nemzeti Pedagógus Kar lehetőséget biztosít mindenki számára, hogy elmondhassa a véleményét. A feladatunk, hogy megfogalmazzuk: a gyakorlatban hogyan tudnak érvényesülni az köznevelést...
(Forrás: Edupress)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család digitális nemzedék drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség felelősség felnőttképzés fiatalok film generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Eszty! Természetesen szólhat, lehet, hogy szólnia is kell. De semmiképpen se tegye indulatosan, ne legyen számonkérő. Valóban eltúlzottnak látszik a követelmény, de a tanító valamiért ezt tartja célravezetőnek. Szerencsés lenne a problémát a több szülővel megbeszélni, esetleg egyeztetni a teendőket, és közösen felvetni a kérdést. A matematika tanár egyben az osztálytanító is? Mert ha nem, érdemes lenne a problémát az osztálytanítónak is elmondani, és közvetítésre kérni. Nem ismerem a konkrét körülményeket, ezért nem tudok ennél alaposabb választ adni.

--
  Eszty

Tisztelt Ofő! Kérdésem a következő lenne,tegnapi nap folyamán 3. osztlyos kislányom matematika tanára úgy nevezett "röpdolg" íratott velük. Fejben számolás! pl:18:2+7x8...10 feladat volt csak az eredményeket kérte.minden feladatra 10 másodpercet kaptak.10-ből 8 feladat jó volt.Így 3 lett az érdem jegy! Szerintem túlzás ez az osztályozás!!! Ön szerint szólhatok a tanrnőnek ,hogy nem értek egyet az osztályzásával?Válaszát előre is köszönöm.

--
  OFOE

Szerintünk igen. Miért? Kétségbe vonta ezt a jogosultságot valaki?

--
  Mária

Tisztelt OFŐ!
A kérdésem a következő lenne: taníthat-e középiskolában közismereti informatikát és/vagy szakmai informatikát egy pedagógus az alábbi végzettségekkel.
-főiskolai könyvtáros és számítástechnika szakos tanár(2002)
-egyetemi kiegészítő képzés keretében elvégzett informatikus könyvtáros szak(2005)
-szakvizsgázott pedagógus informatika tanári szak(2013)
Válaszát köszönöm.

--
  János

Kedves Júlia!

Köszönöm, remélem ott leszek!

--
  OFOE

Kedves Csilla!
1. Ha külső helyszínen történik valamilyen iskolai jellegű munka, akkor azt természetesen kint tölti el - valahogyan dokumentálva.
2. Elvileg túlóradíj is járna, ha kontakt órából tartana többet a számára előírtnál, és az a 32 órán túl kimutatható. Vagy előírnak neki a 32 óráján felül további benti feladatot. De szerintem a gyakorlatban ezt nem tartják sehol...
3. Erre nehéz jogszabályt találni, de: nyilván a kötelező továbbképzés neki munkaidő (még a felkészülés is), amit iskolán kívül kell ledolgoznia. Az naponta 8 vagy akármennyi óra. Az iskolai kötelező órája viszont csakis az iskolában folyó munkavégzésével telik, ilyenkor semmiképpen sem volna szabad a heti 32 órát 4 napra tömöríteni. (Ha így számolnák, akkor tulajdonképpen a szabadságát használná továbbképzésre.)
(Köszönjük Szívósné Tóth Annamáriának a válaszokat)

--
  Csilla

Sziasztok!
A pedagógusok kötelező 32 órájával kapcsolatban szeretnék kérdezni:
1. Valóban benn kell-e tölteni a 32 órát (32*60 perc) az iskolában? (Középsikola, gimnázium)
2. Ha 32 óránál többet tölt benn valaki, akkor jár-e érte túlóradíj? (na jó- ez költői kérdés volt...)
3. Ha van olyan kolléga aki szakmai továbbképzésre jár (második szak, illetve mesterképzés, hogy meglegyen az egyetemi végzettsége), amit az iskolavezetés jóváhagyott, akkor többször előfordul, hogy pl. pénteken az egyetemre megy, nem az iskolába. (Szerencsére órája nem marad el, mert az órarendet sikerült úgy elkészíteni, hogy pénteken ne legyen órája) Amikor nem kell egyetmre menni akkor még be is jön az iskolába. Szóval amikor egyetmre megy, akkor a 32 óráját 4 nap alatt kellene letölteni az iskolában. Jogszerű-e ez? Nem számít-e bele a 32 órába az iskolavezetés által jóváhagyott (általa ösztönzött) képzésen való részvétel?
Válaszotokat előre is köszönöm! Csilla

--
  Varga Ili

Kedves Marcsi! Sajnos ebben az esetben nem jár idegennyelv-tudási pótlék .

--
  Marcsi

Sziasztok!Szeretnék tőletek tanácsot kérni.A fiam rendszergazdaként dolgozik egy középiskolában.A végzettsége informatikus hálózattelepítő és üzemeltetó középfok és webprogramozó felsőfok.A munkahelyén a középfokú végzettségét számolták be. Az alapbére így 118000 Ft.Rendelkezik azonban B/2 tipusú angol középfokú nyelvvizsgával is.Az a kérdésem lenne hogy ezt a munkahelyén be kell-e számolni (vagy beszámították-e)és akkor hogyan alakulhat a bére? Megpróbáltam utánnanézni,de nem igazán egyértelmű ez a számomra.Elöre is köszönöm a válaszotokat. Marcsi

--
  Varga Ili

Kedves Lia!

A 138/1992-es Kormányrendeletet már hatályon kívül helyezték. A 326/2013.Kormányrendelet alapján besorolható az F fizetési osztályba, ha a feltételek teljesülnek.

A Kjt. 74. §-a írja elő az idegennyelv-tudási pótlékot. Ha indokolt a munkakörében a használata, akkor megilleti.

- A Kjt. szerint (27. § (1)148) a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A lemondási idő egyébként 2 hónap.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[ax:] Ó, ezt észre sem vettem akkor. Köszönöm! Látjátok, milyen jó, ha az ember őszi szünetekben portfóliókat ír, ilyenekre bukkan!
Iskolai (rém)mesék »

--

[Szücs Zoltán:] Ismerek egy Pufajkást,aki 1956-ban Duna harasztinál lőtt a tömegbe.A mai napig kivan nyalva a segge! Ha följelenteném én húznám a rövidebbet. Ez Magyarország.
Kik azok a pufajkások? »

--

[jborjan:] Egy rövid vélemény. Egy időben a Budapesti Műszaki Egyetemen is bevezették az "osztályfőnök" rendszerét. 18 - 20 éves felnőttek voltak, de kaptak egy oktatót, aki szívén viselte az ügyeiket, segítette a botladozások közepette és szervezte a közösséggé […]
Interjú az OFOÉ-ről »

--

[Juli:] Lehetne ez a pedagógia akár jó is, mind az elméletben, mind a gyakorlatban. Igen, Attila, egyetértek a a célkitűzéssel, és sokan vagyunk így. Csak több okból nem ebbe az irányba haladunk, pedig nem vagyunk kevesen gyakorló pedagógusok, elméleti emberek, kutatók, akik így […]
Kutyusaink emlékére »

--

[Pihelevics Attila:] "Pszichológusként ezért foglalkozom annyit a pedagógiával, amit itt most bevallom, rettentően utálok. Talán éppen azért, amilyen. Nem adott iskolákról van szó, hanem az oktatási rendszerünk szemléletéről, amely nagyon sok szorongást, szenvedést okoz a gyerekeknek így […]
Kutyusaink emlékére »

--

[Sz. Tóth Gyula:] Öröm olvasni ilyen összetett gondolatmenetet. Külön, hogy rendszerszemléletű alapon a kutatások jelentőségére irányítja a figyelmet. Amelyek ma, mintha kiesnének a fejlesztők látóköréből. (Olykor a kötelező hivatkozások is elmaradnak.) Pedig a magyar pedagógia rendelkezik […]
Alma a fán – A tanulás jövője 5. »

--

[jborjan:] Kedves Tanártársaim! Most tessék konferenciát tartani a digitális nemzedékekről, a digitális tanárokról, a Facebook segítségével végzett oktatásról, a tanár, diák, szülő kapcsolatáról és azokról a cégekről, amelyek a naplózást és más tevékenységet gyűrték maguk […]
Alma a fán – A tanulás jövője 5. »

--

[OFOE:] Kedves Noémi! A programot készítő fiatalok biztosan örömmel fogadnak minden észrevételt, javaslatot, és nyilván tovább fejlesztik majd az alkalmazást, éppen a szerzett tapasztalatok birtokában.
Fiatalok által fejlesztett alkalmazás segítheti a tanárok munkáját »

--

[Noémi:] Nagyon jó kezdeményezés, de azért még elég gyerekcipőben jár. A felülete nagyon divatos, a tudása viszont még fényévekre jár a piacon lévő programoktól. Sok külföldi nagyon jó (és drága) program mellett van már magyar is (pl. testline.hu).
Fiatalok által fejlesztett alkalmazás segítheti a tanárok munkáját »

--

[OFOE:] Kedves Tímea, még tengersok időd van a nyugdíjig. Miért ne pályázhatnád meg? Különben Neked is ajánlom, hogy tanulmányozd át ezt az oldalt: http://klik.gov.hu/download/f/e1/80000/GYIK-Átsorolás.pdf
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--
OFOE (2001–2014) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek