|
Címkék
 továbbképzés
 A pedagógus-továbbképzés a szakmai tartalom mellett üzlet, hiszen több mint százezer ember képzéséről van szó. Igazából persze akkor komoly üzlet, ha a képzések uniós forrásokból finanszírozottak. S itt érdemes kitérni képzésekkel foglalkozó néhány uniós projektre. Ezek közül mintaként a HEFOP- TÁMOP kérdéskört írom le, mivel itt lettek kifejlesztve nagy számban képzési programok (e kiemelt projektek kezdetben HEFOP, majd TÁMOP néven futottak /futnak/).
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (FAT: Felnőttképzési Akkreditáló Testület) által akkreditált programok esetén nem választódik szét az ún. alapítási és szervezési jog, egy akkreditáció keretében adják meg az ún. programakkreditációs tanúsítványt. Az a felnőttképzéssel foglalkozó szervezet, aki ezzel rendelkezik, szervezheti, tarthatja az akkreditált képzést. (Csirmaz Mátyás)
A képzési programok (akkreditációk) is valamilyen szintű „tantervek”. Ha egy FAT-os akkreditációs anyagot elemzünk, akkor az általában úgy néz ki- közoktatási hasonlattal élve-, mint egy „kerettanterv”: általánosan meghatározza a tantervi kereteket (modulok, célok, követelmények, megvalósítás feltételei,…), de nem mondja meg, hogy konkrétan milyen részletes anyag feldolgozásával szükséges ezt elérni. Ez az elv azon kívül, hogy nagy szabadságot biztosít a megvalósítójának, veszélyeket is rejt magában. (Csirmaz Mátyás)
A Felnőttképzési törvény a felnőttképző intézmények számára előírja a kötelezően vezetendő, nyilvántartandó dokumentumok körét. Ezek egyike az a dokumentum, ami bizonyítja, hogy a résztvevő felnőtt sikeresen letette a vizsgát, elvégezte a képzést. A cikksorozat második részében ezzel a dokumentációval foglalkozik a szerző, Csirmaz Mátyás.
Írásaimban a felnőttképzés kérdéskörével foglalkozom, mely közvetlenül vagy közvetetten, különböző szálakon kapcsolódik a közoktatás, a szakképzés rendszeréhez. Ilyen kapcsolódási pont a pedagógusok továbbképzése különböző "ágazati" rendszerekben, a Felnőttképzési törvény rendelkezéseinek értelmezése az adott területekkel kapcsolatosan. Elemzésre, összehasonlításra kerülnek a felnőttképzési törvény, s a kapcsolódó jogszabályok egyes rendelkezései, az ágazati rendszerek akkreditációs eljárásai. A sorozat elsősorban az ún. iskolarendszeren kívüli felnőttképzés rendszerszintű problematikájával foglalkozik, de érinti az iskolarendszerű felnőttképzés témáját is. (Csirmaz Mátyás)
 Veszprém, 2012. július 2. – július 6. (hétfőtől péntekig). Várunk minden, a magyartanítás ügye, az iskolai módszerek, a tanítási gyakorlat felfrissítése, a mai magyar irodalom taníthatósága iránt érdeklődő kollégát egy ötnapos nyári módszertani táborba, 30 órás továbbképzésre.
 A Szabad Iskolákért Alapítvány 2010. februárjában adta ki pedagógusoknak szóló szakkönyv sorozata (SZIA-könyvek) újabb kötetét:
"Szabályok az iskolában - Magatartáskezelés, fegyelem, biztonságos tanulási környezet" címmel.
 Egyesületünknek több éves munkakapcsolata van a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével. A 2009-es rozsnyói közoktatási konferencián műhelyfoglalkozás vezetésére kérték fel elnökségünk tagját, Földes Petrát, aki workshopot tartott a nagyszabású rendezvényen. Juhász Edit szekciótitkár beszámolója alapján adunk hírt a sikeres tréningről.
 Komplex továbbképzés szlovákiai magyar pedagógusoknak
 Április 25-28. között háromnapos workshopra kerül sor Németországban magyarországi és németországi középiskolai tanárok számára a toleranciára nevelés témájában. A workshop célja a témával kapcsolatos tapasztalatok cseréje, a bevált gyakorlatok bemutatása.
 Hogyan kezeljük az iskolai, tanórai, tantestületen belüli konfliktushelyzeteket?
Milyen a jó konfliktuskezelés?
Hogyan válunk képessé a megoldások megtalálására? Mindehhez nyújt segítséget 30 órás akkreditált tanfolyamunk.
 2009 novemberében és decemberében a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség felkérésére és a Szlovákiai Magyar Protestáns Oktatási és Közművelődési Egyesülettel együttműködve háromnapos készségfejlesztő tréningeket tartottunk Rozsnyón és Nemesócsán. Emellett egyesületünk adta a XV. Nógrádi Pedagógustalálkozó szakmai programját.
 „Tavaly – én balga, naiv – azt írtam valahol, hogy immár diplomákon és pedagógiai szakvizsgán is túl, védett korba lépve már csak olyan tanfolyamokat választok, amelyek valóban érdekelnek. Tévedtem. Néhány hónapja újabb papírt szereztem, mely szerint alkalmassá váltam »a nem szakrendszerű oktatásban való tanításra«. Hurrá!” (Török Ildikó)
 „Agostyán. 2009. augusztus 13-16. Tikkasztó meleg, szöcskék nem legelésznek, valahova elbújtak. Az energiadomb tetején kis csapat felnőtt ember nagyokat nevetgél, küzd, játszik – nem foglalkoznak semmi mással, csak azzal, hogy átjussanak a nutella-folyón (hogy miért ez a neve, annak külön oka van, de azt csak mi tudjuk, akik ott voltunk).” (Leiner Károly)
Tanítani a Taníthatatlant: Élménypedagógiai kézikönyv
|
  Kommentek  |
|
OFOE
Edit
OFOE
