|
Címkék
 EU
 Tizennyolc alprojekt keretében dolgoztak új informatikai megoldásokon és kapcsolódó kutatásokon az ELTE, a BME és a CISCO szakértői 2013. január és 2014. június között. A fejlesztések négy nagy témakör köré szerveződtek. Az okostelefonos tartalommegosztás, a városi közlekedés szervezését segítő, illetve a legújabb oktatási és tanulási módszereket ötvöző informatikai megoldások, valamint a hatékony védelmi és biztonsági technológiák kidolgozása egyaránt a kutatási program témái voltak.
 Az Unió által elfogadott ajánlások szerint a sikeres élethez nélkülözhetetlen az élethosszig tartó tanulás. Az ehhez a közoktatásban fejlesztendő nyolc kulcskompetencia közül mindössze két és fél kapna esélyt a magyar iskolákban, a matematikai és természettudományos kompetencia, az anyanyelv valamint két további uniós nyelv helyett az angol. Szóba sem kerül a második idegen nyelv, a digitális kompetencia, ahogy a négy ún. soft kompetencia, a tanulni tanulás, a vállalkozókészség, a kommunikáció és a kulturális tudatosság sem. (Salamon Eszter)
 A projekt célja, a műszaki oktatás népszerűsítése azoknak a nőknek a körében, akik olyan szakmai tulajdonságokkal rendelkeznek, melyeket a termelő vállalkozásoknál a nagyobb foglalkoztatás céljából hasznosítani tudnak. A cél ambiciózus, mivel a gondolkodásmód megváltoztatására törekszik. Az iskolaválasztást a nők körében nagyban befolyásolhatja a képesség, az addig elért eredmények, érdeklődési kör és még sok más tényező. Tény azonban, hogy munkaerőpiaci kereslet és a végzett hallgatók szakképesítése között olyan különbségek vannak, melyekre ez a projekt megpróbál megoldásokat találni.
 Tisztelt Osztályfőnök Kolléga!
Engedje meg, hogy az osztályfőnöki munkát színesítő, a tanulók tudását gazdagító programunkat ajánljam szíves figyelmükbe. Intézetünk, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájával karöltve programot állított össze, amely a tanulóifjúság Európai Uniós ismereteit kívánja gazdagítani.
|
Utolsó üzenetek:
 Peer Krisztina Kedves Eszty!
Az óvónők azért kérik a nevelési tanácsadó (most már pedagógiai szakszolgálat)véleményét, mert ők nem kompetensek a gyermek képességeinek felmérésében, csak sejtésük van róla, és indokoltnak tartják. De nem azért, hogy a szülővel kiszúrjanak, hanem, hogy a gyermek időben, megfelelő segítséget, fejlesztést tudjon kapni.
Mitől tart? Miért nem szeretné a vizsgálatot? A vizsgálat azért szükséges, hogy a gyermeke-ha szükséges-időben (és ne túl későn) segítséget tudjon kapni. Az ő érdekét szolgálja. Ha nem írja alá a papírt, az az együttműködés hiányát jelzi, és amennyiben gyermekének valóban segítség, fejlesztés kell, akkor Ön ezzel őt veszélyezteti. De ez egy hosszas gyermekvédelmi intézkedés, családgondozók bevonásával - reméljük erre nem kerül sor. Hiszen Ön is a legjobbat szeretné gyermekének.
Szerintem az Ön beleegyezése nélkül nem vizsgálhatják meg, de azt javaslom, járuljon hozzá a gyermeke érdekében. Ezért gyermeket nem emelnek ki a családból, ettől ne tartson.
A vizsgálatról itt tud tájékozódni
Minden jót!
Peer Krisztina
--
Eszty Tisztelt osztályfőnök.
Köszönöm válaszát.
Az iskolába jobb a helyzet :)
De sajnos az oviba nem.
Valóba kéri az óvónő,a nevelési tanácsadó véleményét.De én nem akarom ezt a vizsgálatot.
Ha nem írom alá a papírt,hogy akarom a vizsgálatot,milyen problémákkal találhatom magam szembe?
Valóban engedélyem nélkül is felmérhetik?
Hallottam hogy ,akár a gyermeket ki is vehetik a családból,mert veszélyeztetem a gyermekem azzal hogy szeretném hogy iskolába menjen.(7)éves.
Ha mégis aláírom a vizsgálatot akkor milyen feladatokat kap a gyermek?
Előre is köszönöm válaszát.
--
Peer Krisztina Kedves Apa!
Teljesen egyet értek Önnel, ez egy felháborító és egyben szomorú történet.A pedagógusok ugyanakkor nem a segítségnyújtástól határolódnak el, hiszen azt mondják, hívnak orvost, mentőt, ami a segítségnyújtás egy formája. Azt gondolom, ennek az oka az lehet, hogy félnek az ismeretlentől. Egy epilepsziás nagyroham annak, aki ilyet nem sűrűn lát, ijesztő. Lehet, hogy a betegségről sem tudnak túl sok mindent. Talán érdemes lehet a félelmüket oldani és több információt átadni.
Ugyanakkor láthatóan a pedagógusok részéről elutasítani még mindig könnyebb, mint megtanulni, hogyan kell valakit stabil oldalfekvésbe fektetni.
Nagyon pontosan fogalmaz, amikor az emberi oldalukról beszél: egy pedagógusnak nem kötelező ezt megtennie, de egy embertől mindez elvárható. Még akkor is, ha történetesen pedagógus. Nagyon sajnálom. Üdvözlettel: Peer Krisztina
--
Leiner Károly Kedves Boglárka!
Most már világos, hogy gyermeke BTM-es tanuló, azaz Pedagógiai Szakszolgálat állapított meg nála tanulási nehézségeket. Ez "enyhébb" problémákra utal, mint a Szakértői Bizottságok által kiállított szakvélemények. Így gyermeke nem sajátos nevelési igényű. A probléma összetett:
1. A gyermeknek van érvényes szakvéleménye, tehát a benne foglaltakat, ajánlásokat, könnyítéseket (mint például írásbeli dolgozat helyett feleltetés, vagy hosszabb idő adása számonkérésnél) az iskolának figyelembe kell vennie. Nem köteles azonban elfogadni. Például: a gyermek tanulási nehézségei miatt fel van mentve idegennyelv tanulása alól. Ezt ne m veheti figyelembe az iskola, amennyiben a gyerek szakmát akar tanulni, hiszen ott az idegen nyelv külön modul, kötelező, nélküle nem lehet vizsgázni és semmi mással nem váltható ki.
2. Egyéni fejlesztés jár neki, amennyiben ezt a szakvélemény is tartalmazza
3. Ha igen, akkor fejlesztését vagy az iskolának vagy a Pedagógiai Szakszolgálatnak kell ellátnia
4. A szakvélemény sajnos nem befolyásolja a tankötelezettség határát, az 16 év mindenkinek - az iskola megfelelő indokkal (például igazolatlan hiányzások, fegyelmi problémák stb. valóban megszüntetheti a tanulói jogviszonyát.) A tankötelezettséget nem lehet meghosszabbítani, az mindenkinek 16. betöltött életév. Ön valószínűleg azzal az időhatárral keveri, amely arról szól, hogy egy sajátos nevelési igényű tanuló 23 éves koráig tanulhat.
5. 16 éves kor után már nem szükséges a kontroll-vizsgálat, ilyenkor a legutolsó kontroll eredménye marad érvényben
Az Ön helyzetében egy őszinte beszélgetést javasolnék gyermeke osztályfőnökével, hiszen feszültséget érzek a család és az iskola között. Azt gondolom, hogy elég lenne ezt tisztázni.
Üdvözlettel: Leiner Károly
--
Leiner Károly Kedves Boglárka!
Most már világos, hogy gyermeke BTM-es tanuló, azaz Pedagógiai Szakszolgálat állapított meg nála tanulási nehézségeket. Ez "enyhébb" problémákra utal, mint a Szakértői Bizottságok által kiállított szakvélemények. Így gyermeke nem sajátos nevelési igényű. A probléma összetett:
1. A gyermeknek van érvényes szakvéleménye, tehát a benne foglaltakat, ajánlásokat, könnyítéseket (mint például írásbeli dolgozat helyett feleltetés, vagy hosszabb idő adása számonkérésnél) az iskolának figyelembe kell vennie. Nem köteles azonban elfogadni. Például: a gyermek tanulási nehézségei miatt fel van mentve idegennyelv tanulása alól. Ezt ne m veheti figyelembe az iskola, amennyiben a gyerek szakmát akar tanulni, hiszen ott az idegen nyelv külön modul, kötelező, nélküle nem lehet vizsgázni és semmi mással nem váltható ki.
2. Egyéni fejlesztés jár neki, amennyiben ezt a szakvélemény is tartalmazza
3. Ha igen, akkor fejlesztését vagy az iskolának vagy a Pedagógiai Szakszolgálatnak kell ellátnia
4. A szakvélemény sajnos nem befolyásolja a tankötelezettség határát, az 16 év mindenkinek - az iskola megfelelő indokkal (például igazolatlan hiányzások, fegyelmi problémák stb. valóban megszüntetheti a tanulói jogviszonyát.) A tankötelezettséget nem lehet meghosszabbítani, az mindenkinek 16. betöltött életév. Ön valószínűleg azzal az időhatárral keveri, amely arról szól, hogy egy sajátos nevelési igényű tanuló 23 éves koráig tanulhat.
5. 16 éves kor után már nem szükséges a kontroll-vizsgálat, ilyenkor a legutolsó kontroll eredménye marad érvényben
Az Ön helyzetében egy őszinte beszélgetést javasolnék gyermeke osztályfőnökével, hiszen feszültséget érzek a család és az iskola között. Azt gondolom, hogy elég lenne ezt tisztázni.
Üdvözlettel: Leiner Károly
--
Apa Tisztelt Ofő!
Kislányom epilepsziás beteg. Roham esetén anális úton kell a görcsoldót beadni. A kislány osztályfőnöke és tanártársai elzárkóznak a görcsoldó beadása elől. Azt mondják, hogy ők nem orvosok. Ezt talán meg is érti az ember, de roham esetén a személyt stabil oldalfekvő helyzetbe kell azonnal helyezni, hogy a saját, a roham miatt létrejött váladékától ne fulladjon meg. A pedagógusok teljes mértékben elzárkóznak a segítség nyújtástól. Úgy nyilatkoztak, hogy ilyen esetben az orvost fogják értesíteni.
Mint aggódó szülő joggal elvárhatom e azt a pedagógustól, hogy azt a minimális, emberi segítséget megadja lányomnak a roham esetén (stabil oldalfekvéses helyzetbe helyezés) amíg a helyszínre érkezik 5-10-15 perc után az orvos, aki esetleg tud intézkedni és a megfelelő orvosi segítséget megadni. Hangsúlyozom, hogy a stabil oldalfekvéses helyzet nélkül esetleg komoly egészségi károsodást is szenvedhet a beteg.
Tisztelettel.
Apa
--
Paulovkin Boglárka Kedves Károly!
Köszönöm gyors válaszát. Ezt a szakvéleményt immár harmadszorra erősíti meg kontrollvizsgálaton a II. kerületi Pedagógiai Szakszolgálat. A legutóbbi, november végi kontrollra az van írva: "Tankerületi kontroll szakértői vélemény".
Ez nem pont az, amit Ön írt - vajon ez a hosszú nevű bizottság még felül kell hogy vizsgálja a PSZSZ véleményét? És ilyen bizottsági vizsgálatot vajon kezdeményezhet a szülő is, vagy csak az iskola...? Őszintén szólva, elég elveszettnek érzem magamat a közoktatás bugyraiban, én csak azt érzem, hogy a gyereket az iskola nem segíti, és azzal fenyegetőzik, hogy már nem tanköteles, tehát "kirakhatják". Miközben a gyerek nemcsak érettségizni szeretne, de még tovább is akar tanulni. Évvesztesként - őszi születésű - s mert ötosztályos gomnáziumba jár, pont a felénél tart az oktatásnak, még két és fél éve van az érettségiig. De állandó a huzavona a szakvéleményben javasolt könnyítések megadása körül; a tavalyi tanévben augusztól decemberig (!) húzták, hogy a szakvéleménnyel alátámasztott szülői kérelmemre reagáljanak a tanárok tájékoztatásával és a könnyítések megadásával; tavaly májusban lett volna esedékes a felülvizsgálat, azóta kértem az iskolát, hogy indítsa el, mert most már az iskola kérheti csak a felülvizsgálatot, a szülő nem, és így sikerült november végére összehozni a kontrollt. Mondanom sem kell, eközben a gyerek a írásképtelenségével hány egyest szedett be - tavaly "csak" kettesekkel megúszta rázósabb tárgyakat, idén háromból meg is buktatták félévkor. Hozzáteszem, hogy azt a tanárai sem vitatják, hogy jó képességű gyerekről van szó. - Szóval, a cél az érettségi, hova fordulhat ilyen esetben a szülő?
köszönettel,
Boglárka
--
Leiner Károly Kedves Boglárka!
Amennyiben a tanuló szakvéleményét valamelyik Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állította ki és nem változtatta meg a későbbi kontroll vizsgálatok alkalmával, akkor továbbra is sajátos nevelési igényű tanulónak számít.
--
Paulovkin Boglárka Tisztelt Osztályfőnök!
Kérdésem, hogy a szakvéleménnyel alátámasztott "tanulási nehézség az írás terén", amelynek "hátterében a tanuló dominancia problémája, fejletlen grafomotorikája és az írás elemeinek alacsony szintű elsajátítáas áll", az sajátos nevelési igénynek minősül?
Elmúlt 16 éves, és fontos lenne tudnom, meghosszabbíthatom-e a tankötelezettségét ezen az alapon vagy sem.
--
Peer Krisztina Kedves Eszter!
Kisfiával kapcsolatban azt javaslom, beszéljen az óvónőkkel, hiszen a gyógypedagógus (logopédus), pszichológus, az óvónők és a szülő közösen döntenek az iskolakezdésről. Esetleg fel tudja keresni az illetékes nevelési tanácsadó szakembereit a konkrét problémával, de így látatlanban ebben nem tudunk hatékonyan segíteni.
Ami a kislánya iskolai munkáját illeti, valóban, rettentően túlterheltek a gyerekek és az, hogy ő mennyire bírja a terhelést, sok mindentől függ: az idegrendszeri érettségétől, a temperamentumától, a képességeitől stb. Ezért szintén azt javaslom, beszéljen a tanítónővel, mesélje el neki a konkrét helyzeteket és kérjen segítséget tőle. Hiszen nélküle, egyedül nem fogja tudni megoldni a problémát. Továbbá azt is érdemes átgondolnia, hogy szükséges-e ennyit gyakorolni, dolgoznia a hétvégén. Azt semmiképpen sem javaslom, hogy sírásig fajuljon a dolog, mert az valóban sok negatív következménnyel jár. Mérlegelje, mi fontosabb: hogy a lecke elkészüljön vagy a gyermek egészsége. Nem ír arról, mikor kezdenek el tanulni (reggel, délután, este), de a szabad játékot semmiképpen nem spórolnám ki a hétvégéből, ha annak is tere van, talán a kötelező feladat is könnyebb lesz. Javaslom, Ön is próbálja elengedni az iskolai feladatokból jövő feszültséget és érezzék jól magukat a hétvégén. Fontos lenne ugyanis, hogy a stressz ne kapcsolódjon a tanuláshoz. Üdvözlettel: Peer Krisztina
--
  Kommentek |
|
Szülőnek lenni
