OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. szeptember 11.
» Hozzászólások (5)

24. esélyegyenlőségi napló

Szelektív tehetséggondozás

Ma a tehetséggondozás kiemelt terület. Egyre másra szaporodnak a tehetségpontok, a minősítéssel rendelkező tehetséggondozó intézmények. Ez jó, hiszen tehetség mindenhol van, öröm, ha ehhez az egész országot lefedő hálózat társul.

Ahogy azonban ezeknek az iskoláknak a tevékenységét nézem, és persze hozzá azt a támogatórendszert is, ami a jó képességű, hátrányos helyzetű gyerekeket segíti, azt kell mondanom, ez az egész meglehetősen szelektív jellegű.

Szelektív, mert elsősorban az intellektuális tehetségekre koncentrál. Azokra, akik általában jó képességűek, főleg persze mérhetően matematikából, magyarból, gondolkodási képességekből. Pedig tudjuk, hiszen a tehetségmodellek is mutatják, vannak speciális tehetségek is, pl, aki csak a mozgás, a zene, vagy a képzőművészet terén mutat kiemelkedő képességeket. De mi lesz ma egy gyerekkel, aki csak ezek valamelyikéből jó? És mellette a többiből nem jeleskedik, sőt részképesség-kieséses?

Még a sport talán jobb helyzetben van, hiszen a klubok felkarolják őket, és biztosítják a kibontakozást, még ha más területen nem is zseni az illető. De pl. a képzőművészetnél már nincs ilyen karrierlehetőség. Persze régen, amikor egy mester mellett kitanulhatták a szakma csínját-bínját, más volt. Senki sem rója fel pl. Picassonak, hogy nem tudott kétjegyű számokkal műveleteket végezni. Mert hihetetlen értéket teremtett e nélkül is. Ma persze neki is nehezebben menne. Mert ma ahhoz, hogy a szakmát kitanulja, jó érettségi bizonyítvány kell, ami nélkül nem mehet egyetemre, és nem lehet ez a szakmája, hivatása, élete. Lehet ugyan amatőrként, de az nem nagyon ér fel az egyetemen megszerzett címmel.

Elmarad hát ez a vonal, és még az sem valósulhat meg, hogy az iskola figyeljen erre, és építsen rá. Mert ahhoz más iskola kellene. Olyan, ahol a szemlélet más. Ahol az is értékes lehet egy pedagógusnak, aki nem érti a matekot, de kiválóan ért máshoz. Akár a rajzhoz, akár az énekhez, akár a közösségszervezéshez. Hiszen van egy csomó gyerek, akinek a tehetsége úgymond nem tantárgyiasítható. De boldog és sikeres, ha kisebbeket bíznak rá, ha irányíthat egy meccset szünetben, vagy rendet rakhat a műhelyben, és rendszerezheti a szerszámokat. De ezt a mai iskola nem nézi. Ha az egész személyiségre figyelnénk, persze lehetne. És akkor megtalálnánk a boldog gyerekhez vezető utat is. Ami most a dolgozatjavítások útvesztőjében elvész.

A másik szelektáló terület a szociális helyzet. Persze, hangzatos a hátrányos helyzetűek ösztöndíja, de mindannyian, akik velük dolgozunk, tudjuk, ez gyakran nem a valós állapotra fókuszál. Mert a jövedelem alapján sokkal többen használják ki az ezzel járó támogatásokat, mint akik valóban rászorulnak. Sokszor számunkra, pedagógusok számára arcpirító elvenni a beadott jegyzői igazolást attól, aki márkás autóval áll be a parkolóba, hogy behozza. Aki nagyon tudja, hogy nekik jár. Mert neki papírja van arról, hogy jár az ingyenes művészeti oktatás. És tényleg, hisz a vállalkozásban minimálbéren bejelentett szülő jövedelme csakugyan alatta marad a szintnek. Papíron.

És akkor még nem mentünk lejjebb. A halmozottan hátrányos helyzetűek felé. Akiket már végképp nem ér el a tehetséggondozás. Akik, ahonnan jönnek, ahol élnek, ahol sosem készül házi feladat, sosincs szülői támogatás, motiváció, mégis képesek teljesíteni. Csak abból építkezve, ami a suliban ragad rájuk. Mondjuk 3-ra, vagy 4-re. De nem többre. De onnan, ahonnan ők jönnek, ez felér akkora teljesítménnyel, mint emitt a kitűnő. Ám ezekért a gyerekekért külön küzdeni kell. És ma nincs meg az oktatási rendszerben, aki küzdjön értük. A szülő helyett is. Maga helyett is. Pár év múlva a legtöbb tanár rálegyint: jó fejű lett volna... dehát... És elmarad. Lemarad, ott marad. A nyomor újratermelőjeként. Mint a szülei. Meg a nagyszülei.

Pedig jó lett volna. Lett volna bennük lehetőség. Ha valaki észreveszi. Ha nem azokkal mérik össze őket, akiknek minden megadatott. Ha figyelembe veszik azt is, honnan jöttek.

Tehetségeket pazarolunk el. Sokszor, amikor a szüleikkel beszélek, nem értem, hogy nem vitték valamire. Mint az asszony, aki a jobb kezem a faluban. Mert látom, pillanatok alatt megért mindent. Jól kommunikál, és hihetetlenül jól szervez. És gyönyörűen énekel. A semmiből varázsol életfeltételeket a családjának. Vihette volna valamire. De nem lett belőle semmi. Szakma nélkül, segélyből él, mint a többiek.

Tartok tőle, a gyermekei sem fogják többre vinni. Mert ahhoz más iskola kellene. Esélyteremtő iskola. De ez ma csak egy jól hangzó, választási szlogen. Amiben egyre kevésbé lehet hinni.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

OFOE | 2013. január 17.
Kedves Anikó! Nagyon örülünk, hogy tetszett Ritók Nóra írása. Gondoljuk, a Ritókot olvastad Ritának. Sok sikert kívánunk Neked!
Anikó | 2013. január 17.
Kedves Rita!

Érdemes elolvasni a sorait, felüdítő.Jó munkát kívánok a továbbiakhoz!

Anikó
zoldbeka | 2011. szeptember 12. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Annak idején, mikor kezdő voltam a gyp pályán, naivan felvetettem, hogy miért csak felzárkóztatás van, miért nincs tehetséggondozás? Majd 15 évembe került, míg valami apró elmozdulás történt ezen a fronton - persze távoztamkor megszűnt az is. Miért ne lehetne "tehetség" a fogyatékkal élőkben, a HHH gyerekekben, a cigánysrácokban? És megélem minden nap, amiről Nóra ír: az "épek" közt elkallódó tehetségek reménytelenségét, mert életben kell maradni, létezni kell. Néha azt gondolom, hogy pár száz évvel visszaléptünk az időben: lett volna a mai szemlélettel Picasso, Michelangelo, Munkácsy vagy József Attila? Nem vagyok benne biztos...
Nórának igaza van: az utolsó bölények vagyunk. És minden nap megélem a magam reménytelenségét is...
l.ritoknora | 2011. szeptember 11. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Csilla, ezt már én is csinálom...az uzsorások ellen...de meddig bírjuk? Mi is alig...hiszen tudod...meddig lehet vinni a terhet, adni a reményt, miközben mi magunk is lassan odakerülünk (lásd a mai blogom)...Közben úgy csinálni, mintha...ki hiszi még, hogy jobb lesz nekik, nekünk?
Kihalásra ítélt állatfajta vagyunk...az önsegélyező pénztárunkkal együtt.
csilla | 2011. szeptember 11.
Drága Nóra!
Márciusban beszéltem a főnökasszonyommal, hogy hozzunk létre egy önsegélyező pénztárhoz hasonló valamit, ami segítené nem csak a mélyszegény családok krízishelyzetét, hanem a frissen bedőlő családjaim aktuális krizis finanszírozását. Még mindig agyalgunk, így nem hivatalosan beszélgettem jónéhány szociális munkás barátommal, akik nyitottak egy borítékot, egy bizonyos saját erőből képzett összeggel, amelyet és amelyből oda és annak adnak kölcsön, akinek kell. aki kölcsönkapja betyárbecsületből adja meg, mert tudja nem formálisan, hogy ki még az,aki informálisan rászorult, és ennyi a felhasználható összeg. Informális pénzintézetem van, élő családok titkos finanszírozására. nem váltó, csak a becsület és az adott szó. soha nem hoznám nyilvánosságra, mert minden törvényi szabályozásnak ellentmond és ellenmegy. a vezetőség agyalog én addig is illegalitásban vagyok bízom benne, hogy nem rúgnak ki és közben nézem a hivatalos politikát. a neten. a képet és a hangot már egy éve nem tudom befogadni: politikai döntések, tervek, közoktatás, esélyegyenlőség, tehetséggondozás.
Végighallgattam az esélyegyenlőségi fórumot, amelynek még anno én szolgáltattam hhh, hh-s adatokat. megépítettünk egy sport csarnokot és évente beszámolnak a semmiről, amit az aljegyző fel is olvas és elfogadásra megszavaztat egy fórummal, Mi?......
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.09.24.
"Ne az döntsön, hogy most épp valaki jól fekszik az oktatásirányításnál, vagy sem"
Az biztos, hogy nagyobb szabadságot kellene adni a tanároknak. Most előírják, hogy ezt és ezt mindenképp meg kell tanulni, másra nincs is idő. Én 70-30 százalékra állítanám be az irodalmi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.09.24.
Miért baj az, ha közpénzből magániskolát finanszíroz az állam?
Ám az, hogy közpénzből, mindannyiunk pénzéből finanszírozzunk egy olyan intézményt, amelynek tandíja a magyar lakosság töredékének lesz csupán megfizethető, már több mint problematikus...
(Forrás: mérce)
--
2018.09.24.
Kötelezővé tették az e-naplót az iskolákban, sokan lassú és hibás rendszerre panaszkodnak
A Nem kérünk a Kréta naplóból! nevű Facebook-csoport szerint a rendszer lassú, percekbe telik egyetlen érdemjegy beírása, és rengeteg felesleges adminisztráció kell hozzá. Közben sokszor...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.09.24.
Szüdi János: Hogyan csináljunk rossz iskolát?
Míg az oktatás nemzetek feletti üggyé válik – amire sajnos az ellenérdekeltek igen magas száma miatt kevés az esély –, az országok és a benne élők sorsa attól függ, hogy a hatalom gyakorl...
(Forrás: Népszava)
--
2018.09.24.
Száműzik a drámát az iskolából?
A Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezett módosítását bírálja mások mellett a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Magyar Bábművészek Szövetsége, a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar...
(Forrás: Népszava)
--
2018.09.24.
A menekültválság beköltözik az osztályokba
Mi volt a leghosszabb idő, amit táborozással töltöttetek? – teszi fel a kérdést néhány iskolás gyereknek Onjali Q Rauf. Rauf az elmúlt három évben menekült családoknak segített az é...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.09.24.
Ismét összeül a Köznevelési Kerekasztal
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megbeszélésen szóba kerül még az idei tanévben is biztosított ingyenes gyermekétkeztetési program. A tém...
(Forrás: Eduline)
--
2018.09.24.
Funkcionális analfabétán jön ki a fiatalok negyede az általános iskolákból
Arra kérik a munkáltatók a kormányt, emeljék vissza 18 évre a tankötelezettség határát a jelenlegi 16-ról, és kössék egységes vizsgához az általános iskola befejezését - számolt be...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.09.24.
Az egészben volt valami idealisztikus" – Az új NAT készítői is érezték, hogy elhasal a tervezet
Apránként szedik ízekre különböző kormánypárti körökben az új nemzeti alaptanterv eredendően még "nagyon szép munkának" ítélt tervezetét. A csaknem két évig készült munkaanyagnak...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
  Szász Orsolya

Kedves OFOE Szerkesztőség!

Szakiskolában tartok gyakorlati órát középfokú végzettséggel közalkalmazottként. Kérdésem az lenne, kaphatok-e osztályfőnöki megbízást, illetve dönthetek-e annak elfogadásáról.

Köszönettel,
Orsolya

--
  H. Róbert

Tisztelt Szerkesztők!

Gyermekünk szeptembertől kezdi az általános iskolát, ahol két elsős osztály (15-15 fő) indul.
Volt óvodás csoporttársai valamennyien (9 fő) egy osztályba kerültek, kivéve fiunkat, aki a másik elsős osztályba lett beosztva.
Számunkra, szülőknek érthetetlen a döntés, a gyermek sírva fogadta. 3 év összetartó óvodai közösség után, kialakult barátságok után, csalódással kell kezdenie az amúgy sem könnyű iskolakezdést.
Kérdésem: milyen szempontokat kell figyelembe vennie egy iskolai vezetőnek az oszályok összeállításakor? Miért nem szempont az egyszerűbb, zökkenőmentes beilleszkedés, a gyermek szempontjait is figyelembe vevő osztálybeosztás?
Tiltakozhat-e a szülő hivatalosan az osztálybeosztás ellen, és ha igen, milyen fórumokon? (ha minden igaz a beosztást maga az iskolaigazgató készítette). Amennyiben lehetőség van rá, köteles-e az iskola figyelembe venni a szülő hivatalos kérését az osztály beosztással kapcsolatban?
Köszönöm válaszukat,
Róbert

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek