OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. szeptember 3.
» Hozzászólások (0)

Szegény kreatív gyermekeink

„Zsuzsa néni matekórán felírta a táblára, hogy ’Leg, leg, leg...’ És nekem erről eszembe jutott a tyúkszemem, mert leg, az angolul láb...”

„A fiam egy fantasztikusan kidolgozott tengeri csatajelenet rajzával lepett meg. Valamint egy elégtelen földrajzdolgozattal. Mikor az utóbbi miatt kérdőre vontam, kiderült, hogy a két eset között van összefüggés: a rajz a földrajzdolgozat helyett készült. Annyira magával ragadta a képzelet, elfelejtette, hogy éppen dolgozatot írnak...”

„Éva néni megharagudott rám, és bevitt a kémiaszertárba, hogy ’elbeszélgessen’. A feje fölött ott volt a periódusos rendszer. Próbáltam minél hosszabb szavakat kirakni belőle. Aztán, amikor meguntam, néztem, hogy milyen érdekes Éva néninek a szája körül.”

Tiszteletlenség? Figyelemzavar? Az első minősítés morális, a második diagnosztikus. Egyvalami azonban közös bennük: mindkettő a gyereket – az ő tulajdonságát, képességét – nevezi meg problémaként. Bár a tanári iránymutatásra fittyet hányó magatartást valóban értelmezhetjük tiszteletlenségként csakúgy, mint a figyelem zavaraként, mégis jobban tesszük, ha nem állunk meg ezen a ponton. Mindent értve, és a gyerek megjavítására vonatkozó feladatot tűzve magunk elé. Van ugyanis valami zavarba ejtő a fenti esetekben: mindhárom történetben megjelenik egyfajta (másfajta) teljesítmény, rámutatva, hogy a probléma egyszerű hiánytörténetnél némiképp bonyolultabb.

Mi van a háttérben?

A vissza- és visszatérő, szakembereket és laikusokat egyaránt megosztó kérdés, hogy vajon csak viselkedésbeli, szocializációs különbségekről van szó (amit hajlamosak vagyunk deficitnek látni és a neveletlen, figyelmetlen, felszínes fiatalokra vagy épp ellenkezőleg: a tehetetlen pedagógusokra panaszkodni), vagy feltárhatóak a gyermekek fejlődésében, az organikus érés folyamatában is megjelenő változások? Nos, egyre több a bizonyíték arra, hogy utóbbi kérdésre a válasz pozitív: a megváltozott környezet hatására gyermekeink idegrendszeri fejlődése eltér a miénktől, ezért bizonyos tekintetben több, más szempontból azonban kevesebb erőforrással rendelkeznek.

Anya, láttad?

A példáért nem kell messzire menni: negyvenes éveimben járó anyaként okoztam némi csalódást a kamasz gyerekeimnek, amikor kiderült, velem nem lehet videoklipet nézni. A kulturális különbség még csak-csak áthidalható lett volna, azonban egyszerűen nem láttam a snitteket! Így ez alól a közös szórakozás alól felmentést kaptam, amit egyáltalán nem bántam, mert a felpörgetett képek özöne meglehetősen fárasztott. Ám ennek a traumának a másik oldalát is megéltük a közös tévézés során: a saját gyerekkorom megkerülhetetlen fekete-fehér filmjei bizonyultak megoszthatatlannak a gyerekeimmel; ahogyan én a gyors, ők a lassú tempót nem bírták. Nem az a kérdés, jobb-e vagy rosszabb bármelyik képességprofil; azt azonban fontos észrevenni, hogy kétségtelenül más...

Bal, jobb

A megváltozott környezet másféle ingerekkel stimulálja a fejlődő idegrendszert, ami a szülői (és pedagógus) generációétól eltérő fejlődéshez vezet. Meghatározó változás, hogy a vizuális ingerdömping a jobb agyféltekét stimulálja, olyan készségek fejlődésének kedvezve, mint a globális látásmód, művészi képességek, kreativitás.

Bal agyfélteke
Analitikus
Szekvenciális
Egymás utáni
Verbális
Beszéd, írás, olvasás, számolás, logika, elemzés, viszonyok, részletek, sorozatok
Jobb agyfélteke
Globális
Szimultán
Egyidejű
Téri-vizuális
Vizualitás, téri képességek, képzelet, zene értése-élvezete, érzelmek, mozdulatok, humor, egészek
Az ábra Gyarmathy Éva: A digitális kor és a sajátos nevelési igényű tehetség. in: Fordulópont, 51. szám című cikke alapján készült. Ez a remek írás komoly inspirációt jelentett jelen cikk megírásához.

Látható, hogy a bal agyfélteke szinte egyedül felelős a hagyományos iskolai elvárások szerinti teljesítményért, a jobb agyfélteke pedig mindazért, amire kreatív gyermekeink működésében rácsodálkozunk. Sajnos azonban nem véletlen, hogy – ahogy a bemutatott példákban láthattuk – a kreativitás és a figyelem zavarai, elterelhetősége gyakran együtt járnak.

A jobb agyfélteke által irányított egészleges észlelésben a folyamatok felgyorsulnak. Ez a működés nem ad időt a részletekben való elmélyedésre: a hiányzó részleteket a képzelet automatikusan kipótolja. Így lesz az Avasból, mielőtt még tudnánk, hogy mekkora és hol található, Havasok, és már szárnyalhat is a képzelet… Hogyha pedig elégséges információ áll rendelkezésre, és megszületik a helyes válasz, a helyzet akkor is zavarba ejtő. Az eredmény ugyanis intuitív úton jött létre, így hiába várunk az indoklásra – akár matekpéldáról, akár egy szerkezet megjavításáról van szó. A helyes megoldás által okozott sikerélményből könnyen rövid úton frusztráció lehet, hiszen a figyelem, miközben mi elemzésre, értelmezésre buzdítanánk a gyereket, új ingereket keresve, réges-rég valahol egészen másutt jár...

Alulteljesítő tehetséges gyerekek

Látható, hogy ez a fajta működés nem sok jóval kecsegtet a világ elemző, logikai megismerését (vagyis a bal agyféltekés működéseket) preferáló iskolai mindennapokban. Nem csoda, ha a szóban forgó gyerekek hamar rájönnek: számukra az iskola világában nem terem babér. Az intuíció és kreativitás különös adományát és maradék önbecsülésüket védendő, sokan visszafogják a teljesítményre vonatkozó késztetésüket, és így jön létre a fából vaskarika: az alulteljesítő tehetség.

Fából vaskarika, amennyiben elfogadjuk Renzulli definícióját , aki a tehetséget három komponens – átlagon felüli képesség, kreativitás és feladat iránti elkötelezettség – alapján határozza meg. Az alulteljesítő tehetséges gyereknél generalizálódik az iskolai sikertelenség által kiváltott kudarckerülő magatartás, és többé nem hajlandó (nem képes) nemcsak arra, hogy a földrajzdolgozatra koncentráljon, de nem képes a különös adottságát kibontakoztató erőfeszítésre sem. Hallatlan szellemi potenciált, alkotóerőt veszítünk el így!

Okosan terhelni

A szóban forgó gyerekeknek különös segítségre van szükségük, hogy kiváló „jobb agyféltekés” működésük mellé a bal agyfélteke által irányított képességek is felzárkózzanak. Hogyan szoríthatjuk kitartó munkára, erőfeszítésre őket a kreatív energiák megfojtása nélkül?

Tudatosabb tanulásszervezéssel pedagógusként is sokat tehetünk. Az egyéni felelősséggel járó egyéni munka ösztönöz a kitartásra és elmélyedésre, ám, paradox módon, egyéni feladatával nem hagyhatjuk a gyereket egyedül. Világos részfeladatokra, határidőkre és megerősítő részeredményekre van szükség. Mindezt rendszerszerűen tudjuk biztosítani, ha adott tananyag feldolgozásának értékeléséhez a portfólió módszerét használjuk. Minden munkafázisban elkészül valami, ami a portfólió része lesz, így a feladat részekre, belátható egységekre bomlik, ugyanakkor a feldolgozás minden pillanatának jelentősége van. A gyerek maga felel a folyamatért, az ötlettől a megvalósításig. Kitartó munkájában segíti a belátható cél és a saját ötletében rejlő inspiráció, a kézzel fogható eredmény pedig megerősíti abban, hogy megérte az erőfeszítés. Ha jól csináljuk. A siker kulcsa itt a jól definiált részfeladatokban rejlik, és ez a pedagógus felelőssége. Ennek híján beláthatatlanná válik a feladat, és köddé válik a teljesítmény, vagyis pontosan az ellenkezője történik annak, amit szeretnénk…

De jó eredményeket várhatunk a kooperatív tanulásszervezéstől is, azonban itt is észnél kell lenni. Az ötletgyáros, ám kitartásáról nem híres gyereket könnyen elveszíthetjük a csoportos feladatmegoldás során. De ha megfelelő egyéni felelősséget kap, bízhatunk abban, hogy – a közös cél érdekében – helyettünk a csoporttagok fogják noszogatni... Már amennyiben van, aki noszogassa. Épp ezért, a tanári tervezés kulcsa itt, a megfelelő feladat kitűzésén túl, a csoportok tudatos összeállítása. Ne csak az adott tárggyal kapcsolatos képességeket mérlegeljük, figyeljünk a gyerekek csoportszerepére is! Kreatív csoportfeladatnál legyen, aki az ötletet hozza, aki szervez, irányít, aki a csoport klímájára ügyel, aki a pedáns megvalósítást képes kézben tartani!

Örülhetnénk is, hogy ma már kevésbé az a kérdés, hogyan fejlesszük gyermekeink kreativitását, sokkal inkább az, hogyan őrizzük meg. A környezeti változások részben elvégezték a dolgunkat, hallatlan kreatív potenciált szabadítva fel; ám ugyanezek a változások látható deficitet okoztak a megszokott iskolai készségek tekintetében.

Érdemes tehát tanulásszervezési módszereinket újragondolni – nemcsak „szegény kreatív gyermekeink” érdekében.

Földes Petra

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek