OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. augusztus 22.
» Hozzászólások (2)

Fenyő D. György: Hogyan olvasnak a mai fiatalok?

Tézisek

I.

Milyen olvasást vár el az iskola, hogyan olvasunk hagyományosan?

(1) A megszokott olvasás lineáris.
(2) Az iskolai tanuláshoz szükséges olvasás verbális, vagyis nyelvi elemekre, szavakra, mondatokra épül.
(3) A hagyományos olvasási stratégiák célja az olvasott szöveg globális, teljes megértése.
(4) Hagyományosan elvárjuk az olvasótól, hogy struktúrában gondolkozzék, fedezze föl a könyv (tananyag, újság, folyóirat, regény) felépítését, belső összefüggéseit, a szöveg – tananyag – belső struktúráját.
(5) Az egyes információ-elemeket megpróbáljuk elhelyezni a struktúrában, keressük a jelentésüket, értelmezzük őket.
(6) Az olvasás során igyekszünk figyelembe venni a szöveg alkotójának feltételezett célját, intencióját.

II.

Milyen új olvasási stratégiák jelentek meg, váltak gyakorivá vagy dominánssá az utolsó másfél évtizedben?

(1) A mai olvasók egyszerre több információs csatornát működtetnek, és az információk egyszerre, szimultán módon érik őket, és ezért a szövegek befogadása is szimultán módon történik.
(2) Az olvasás során leggyakrabban egyes információkat keres ma egy az interneten kereső, dolgozó vagy olvasó ember.
(3) Az olvasás iránya is megváltozott: nem lineárisnak, hanem ugrásszerűnek nevezhetjük.
(4) Az a fajta olvasás, amelyről most beszélünk, nem struktúrákban gondolkodik, hanem egyedi elemekre koncentrál.
(5) A mai olvasó számára a hangsúly áttevődött a szerzőről és a szerzői szándékról a befogadóra, az olvasóra. A felhasználóra koncentrált olvasás fontosabb lett, mint annak kiderítése, mi lehetett az alkotó, író intenciója.
(6) Egészen radikálisan megváltozott a kép és a szöveg viszonya. A mai olvasó elsősorban a képekből indul ki, és ezekhez képest másodrendű a nyelvi szöveg.
(7) A mai nemzedékek olvasása sokkal gyorsabb, mint korábban.

III.

Az olvasást körülvevő kulturális-gondolkodásbeli szellemi közeg lényegesen változott, és ez szintén erősen módosítja az olvasást, az olvasási stratégiákat, a szövegmegértést.

(1) Visszaszorult a hétköznapokban az olvasás, legalábbis sok gyakorlati feladatot nem olvasással oldunk meg, mint korábban, vagy legalábbis nem szövegolvasással, hanem piktogramok olvasásával, illetve nem áttekintő olvasást kell használnunk, hanem csak információkiemelő olvasást.
(2) Az iskolán kívüli világban egyre csökken az írás szerepe, mindenekelőtt a hétköznapi írásbeliségé.
(3) Az írásbeliségen belül rohamosan nő az elektronikus írásbeliség aránya és jelentősége a kézíráshoz képest.
(4) A hétköznapi írásbeliségben sokkal nagyobb teret nyert az elektronikus írásos szóbeliség. Az írás jelentősége a szóbeliséghez képest csökkent.
(5) Az embereket – ezen belül a mai diákokat – érő információk mennyisége rohamosan megnőtt és folyamatosan nő.
(6) Miközben az információk száma megnőtt, lényegesen megnőtt az ingerek erőssége is: vagyis minden szempontból magasabbra került az ingerküszöb, és az emberek csak egyre és egyre erősebb ingerekre reagálnak.
(7) A kifejtett és megformált történetmondás szerepe csökkent a hétköznapokban. Ennek elsődleges oka a folyamatos kapcsolattartás lehetőségének, mindenekelőtt a mobiltelefon használatának elterjedése.
(8) Miközben láttuk, hogy az információk mennyisége megsokszorozódott, erősségük is jelentősen megnőtt, ugyanakkor az információk és tudások stabilitása, állandósága csökkent, az egyes információk, szövegek, képek jelentősége csökkent.
(9) Az olvasás módjában jelentős változásként regisztráltuk, hogy az olvasóra, a befogadóra helyeződött át a hangsúly, és a szerző szándék, intenció jelentősége csökkent.
(10) Mindenfajta kultúra alapja a múlthoz és a hagyományhoz való viszony. Úgy vélem, talán a legfontosabb jelenség, amely az olvasás megváltozásának hátterében áll, hogy a hétköznapi tárgyakban és eseményekben kevésé éljük át a múlttal való szerves folytonosságot.

Mindezeket a jelenségeket egyáltalán nem kárhoztatom, nem gondolom rossznak, nem akarom megbélyegezni. Magam is használom ezeket az eszközöket és technikákat, internetes és tömegkommunikációs csatornákat, és gyakran ámulva csodálom, mi mindenre képesek. Továbbá ámulva csodálom azt, hogy a nálam sokkal fiatalabbak, a mai tizenévesek milyen otthonosan és kreatívan használják mindezeket a lehetőségeket. Ám azt a kérdést újra és újra meg kell fogalmazni, hogy ha mindezek a jelenségek léteznek, ha valóban megváltozott a olvasás módja, technikája, valamint az a kulturális közeg, amelyben élünk, de az olvasást továbbra is értéknek és egyik legfontosabb kulturális technikánknak és az áthagyományozás egyik legfőbb eszközének tartjuk, akkor ebből milyen következtetések és feladatok következnek az iskolákra, a könyvtárakra, a múzeumokra, és minden más kulturális szereplőre.

A teljes szöveg megjelent a Fordulópont, 2011/2. számában. (13–34. old.)

Az előadás elhangzott a Hunra – Magyar Olvasástársaság szombathelyi konferenciáján 2011 májusában.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Bessenyei István | 2011. november 20. | istvanbess[kukac]gmail[pont]com
A kultúrtörténeti-filozófiai fejtegetések a könyvkultúra hatásairól igen érdekeseket mondanak. Például olyasmit, hogy elfelejtünk az életvilágbeli tapasztalatainkra reflektálni, mert úgyis mindent a könyvek őriznek, úgyis mindent a könyvekből tanulunk meg. Így aztán ott is csak egy virtuális világ keretei közt maradunk, csakhogy ott nem beszélhetünk vissza. Igaz, naplónkba leírhattuk és reflektálhattuk a tapasztalatainkat, de mikor volt korábban lehetőség ezt nagyobb körben megosztani?
Nekem még olyan tapasztalataim is vannak, hogy minél logikusabb lineáris vonalvezetésű (egy egyébként egyoldalú vagy hamis) könyv, annál jobban meg tudja vezetni a diákjaimat.
Nagyon örültem, hogy ilyesmikről tudunk tapasztalatot cserélni. Nagyon érdekesnek találtam azt, hogy a szerzőről az olvasóra helyeződik a hangsúly, de mivel csak ezt a kivonatot ismerem, nem igazán értem. Arról van szó, hogy a személyes vagy szakmai problémákra való válaszkeresés a fontos és ehhez keresnek a diákok információkat, és csak azt a szerzőt követik, aki erre ad tippeket? Vagy mert nagyon sok szerző között válogathatnak, a tekintélyek egyeduralma csökkent?(És még valami: miért csökkenne a tudás stabilitása? Régebben, amikor kevesebb volt, stabilabb volt? Mondjuk a geocentrikus világkép?)
Jó lenne a témáról egy megalapozott net-gen-kutatás...
Pásztor Erzsi | 2011. november 20. | lizpasztor[kukac]gmail[pont]com
A III. 7-es ponttal nem értek azonnal egyet: éppen azért, mert sokkal intenzívebb a kapcspolattartás: azaz gyakoribb, több lehetőség van a történet mesélésre is, de az nem írásban, hanem szóban történik. Az írásbeli kommunikációban rengeteg a sűrítés és az utalás. Nem?

ad II:. Szakszöveg feldolgozásához tudatosan tanítom a strukturált olvasást, amit magam gyorsolvasó tankönyvből vettem eredetileg, de azóta máshol is találkoztam vele (cím, szerző fejtve .((). Azaz éppen a mondandó megértése érdekében keressenek fogódzókat a tartalomjegyzékben vagy bárhol a szövegben, olvassanak csak bele ott ahol jól esik, kezdjék az ábrákkal az ÁTTEKINTÉST, majd azzal folytassák ami a legjobban érdekli őket. Csináljanak vázlatot, emeljék ki a fő üzeneteket és csak a minőségi, tartalmas cikkeket érdemes egyben lineárisan is elolvasni a végén. Másképp csinálnád? - Ez egyrészt kihalássza a fontos infot, másrészt próbálja a szerzői intenciót is hatékonyan felderíteni. Aktív és kritikus hozzáállás a szakmai szöveghez. Ebben a szellemben szerkesztettem a tankönyvünket is, moduláris formában fejezetenken belül (van Nálatok pl. a Matematikusoknál tiszteletpéldány). van kollégám, aki nagyon szkeptikusan kezeli a módszeremet, mert állítása szerint csak lineárisan tud olvasni. Az rajtatok, magyar tanárokon is múlik, hogy a gyerekeink hogyan olvasnak. Persze más a szakszöveg és a szépirodalom. A szépirodalomnak valószínűleg alkalmazkodnia kell az olvasási szokásokhoz, ahhoz, hogy célt érjen, nem?
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.22.
Palkovics László műhelyiskolákat nyitna a tankötelezettségi korhatár felemelése helyett
Az Eduline hívta fel a figyelmet arra, hogy az M5 Ez itt a kérdés című adásában Palkovics László miniszter meghívottként ismét beszélt többek között a tankötelezettségi korhatárró...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.22.
Oroszország mozgatja a diákokat?
Orosz szálat sejtenek a nyugati nagyhatalmak a ­klímaváltozás ellen küzdő diákmozgalmak mögött. A középiskolások Nyugat-Európa számos országában utcára vonultak, tegnap egyik vezető...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.22.
Maruzsa Zoltán: stresszes, de bevált a középiskolai felvételi rendszer
Egyfelől sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztá...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
A tizenévesek emelték meg a sikeres nyelvvizsgaszámot
Tavaly 120 ezer nyelvvizsgaesemény történt Magyarországon, 4 ezerrel több, mint 2017-ben. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán szerintez jelentős részben köszönhet...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
Videóüzenetekkel tiltakoznak az állami tankönyvek ellen
„Tudta, hogy a kormánytól indétől megtiltja az iskoláknak, hogy magánkiadású tankönyveket rendeljenek?” - hangzik el a Szülői Hang nevű civil csoport videóüzenetében egy szülőtől...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek