OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. augusztus 11.
» Hozzászólások (0)

Facebook-2011

Részletek Tóth-Mózer Szilvia és Lévai Dóra tanulmányából

Az osztályterem és az iskola online kiterjesztésére számos lehetősége van a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt. Tanárként az oldalt hatékonyan lehet használni például a mentorálási rendszer kialakításával, illetve a pedagógusnak lehetősége van arra, hogy egyensúlyt teremtsen a nonformális/informális/formális forrásból érkező információk között. Az online közösségi oldalak használata diákok és tanárok számára egyaránt kínál oktatási és nevelési helyzetekhez köthető lehetőségeket, amennyiben a tanár elfogadja, hogy a diák az interakcióban egyenrangúan részt vevő fél.

(...)

A kérdőívet három hónap alatt (2011. április elejéig) 1505 közoktatásban tanuló diák és felsőoktatásban tanuló hallgató töltötte ki az ország különböző részeiről. A mintaválasztás során arra törekedtünk, hogy azokat a diákokat érjük el, akik a közösségi oldalon jelen vannak. Kényelmi, hozzáférés alapú mintavételt alkalmaztunk, és a diákok kapcsolati hálóját aktivizálva terjesztettük a kérdéssort. Az online kérdőív alkalmazása miatt a minta nem reprezentatív, de ahogy a válaszokból kiderült, a mintába került diákok valóban aktív Facebook-felhasználók.

(...)

A diákok többsége számára a “facebookozás” valamiféle aktivitás, tehát nem csak szemlélődnek, legtöbben naponta ténykednek is. Frissítik az állapotukat, hivatkozásokat osztanak meg, fényképeket és videókat töltenek fel, idézeteket, filmrészleteket kérnek, teszteket, kvízeket töltenek ki. Szerencsemondó, hangulatjelentő és ajándékküldő alkalmazásokat használnak, játszanak és természetesen lájkolnak, azaz tetszést nyilvánítanak külső oldalakon is: vicces dolgokkal és bölcsességekkel kapcsolatban. De mindezt megtehetik ismerőseik bejegyzéseivel és fényképeivel is.

(...)

Kutatásunk során kiemelt figyelmet fordítottunk arra a kérdésre, hogy az online közösségi oldalak miképpen használhatóak az oktatás támogatása céljából. A legnépszerűbb online közösségi oldalt közel 500 millióan használják világszerte, ám nagyrészt információk megosztására, fényképek közzétételére, ismerősök által megosztott tartalmak kommentelésére, illetve kommunikációs célból. Általánosságban elmondható, hogy az oldalon zajló aktivitás inkább a szociális interakciókat és kapcsolatokat erősíti, mintsem az oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek körét bővíti 

(...)

A tananyagokhoz való hozzáférés terén egy sikeres tudásátadó közeget jelenthet a Facebook, ezért megkérdeztük a diákokat, hogy általánosságban jellemző-e, hogy tanáraik számukra az iskolával kapcsolatos tartalmakat osztanak meg. A diákok 40%-a felelt úgy, hogy ez jellemző a pedagógusaik részéről. Ez önmagában kedvező arány, hiszen szakirodalmi adatok is alátámasztják, hogy a tanár és a diákok számára egyaránt előnyökkel jár, ha közösen alakítják át az online közösségi felületet tanulási környezetté.

(...)

Az iskolához kapcsolódó tartalmak megosztásán kívül rákérdeztünk arra is, hogy a tanárok használják-e az oldalt a szociális kapcsolatok erősítése céljából, élnek-e a közösségszervezés lehetőségével. A tanárok közül kevesebben élnek a közösségszervezés lehetőségével, mint amilyen arányban iskolával kapcsolatos tartalmakat osztanak meg diákjaikkal. A diákok válaszai alapján a tanárok háromnegyedére nem jellemző, hogy közösségszervezésre is használná az online közösségi felületet.

(...)

A tanárok szempontjából kedvezőtlen hozzáállás, hogy az online közösségi oldalakat csupán csöndes információszerzésre használják a gyerekekkel kapcsolatban. Véleményünk szerint a Facebookon szerzett információk a pedagógus számára semmiképpen sem használhatóak fel megkülönböztető céllal az osztályteremben. Amennyiben a tanárnak véleménye van az oldalon közzétett információkról, úgy célszerű, ha tetszését/nemtetszését abban a közegben nyilvánítja ki, ahonnan az információt szerezte.

(...)

Eredményeink azt mutatják, hogy az online közösségi oldalon a tanulók 5%-a élt meg tanár részéről valamilyen sérelmet, míg 27,8% diáktársainak “esett áldozatul”. A két kategória között átfedés is található: a diákok 2,8%-a mind tanár, mind diáktárs részéről szenvedett el valamilyen sérelmet a közösségi oldalon. Kérdés, hogy ők érzékenyebbek-e társaiknál, vagy valóban céltáblái mind diáktársaiknak, mind tanáraiknak. Könnyű abba a hibába esni, hogy az osztályközösség által peremre szorított diákokkal szemben a pedagógus is kirekesztően és megalázóan viselkedjen, hiszen ezáltal szorosabbra fűzheti kapcsolatát az érintett osztállyal, és az osztályközösség is jobban összetart a kirekesztettek ellenében.

Bár a kutatásban gyakoriságra utaló kérdéseket nem tettünk fel, a sérelmek különböző típusait soroltuk fel: a legtöbb tanuló diáktársai részéről érkező goromba hozzászólásra (15%), róla készült kedvezőtlen kép feltöltésére (11,1%) panaszkodott. A tanárok mindenféle sértésben alulmaradtak a diáktársakhoz képest, de a válaszokból kiderült, a diákok Facebookon közzétett információival való visszaélést csaknem annyian tapasztaltak tanároktól, mint diáktársaiktól: a megkérdezett tanulók 3,9%-ának volt ilyen élménye tanárával kapcsolatban.

(...)

Az adatvédelmi beállítások ismeretlenek zaklatásaitól talán megvédenek, de az osztálytársak és a tanár-ismerősök részéről tapasztalt kellemetlen élmények visszatérő, állandósult jellege takarja a cybermobbing fogalmát, ami ellen másféle eljárásokat kell bevetni, mint az ismeretlen elkövetőkkel szemben. A diáktársak által bevetett pszichoterrornak tanári, osztályfőnöki feladat lehet elejét venni – elsősorban megelőzéssel, közösségformálással elkerülni a zaklatás és a sérülések kialakulását.

A tanulmány teljes szövege megtalálható a Pedagógia-online portálon.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.19.
"Elég nagy baj, ha valaki az MTA elnökével kerül vitába"
Ezt üzente Szél Bernadett az MTA és a Corvinus átalakításán dolgozó Palkovicsnak, aki a parlamentben vázolta fel, miért jó, ha a Corvinus alapítványi tulajdonba kerül, de az ülés felé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek