OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. augusztus 9.
» Hozzászólások (7)

Napló - 2011. július

30 perces órák alsó tagozaton

Azért tervezik, mert nem tudnak 45 percet figyelni. Úgy, ahogy az iskolában kell. Olyan felnőttesen. Rendesen.

Próbálom megérteni, de nem megy.

Az alternatív iskolák régóta dolgoznak a szabad órakerettel, amikor a tevékenység és a gyerekek állapota dönti el, meddig tartson egy óra. Ha nagyon belemerülnek, lehet 60 perc is. Ám ha negyed óra múlva érzékelhetően fáradtabbak, mint kellene, abbahagyják a tanulást, és pihennek, játszanak, vagy kimennek a szabadba. Náluk valahogy működik. A hagyományos oktatási rendszerbe talán sose fog beépülni. Most pláne nem.

„Régi problémája a közoktatásnak, hogy a hatéves gyerekek 45 perces órákat nem képesek végigülni”- olvasom a közleményben.

Hát ez az, amit nem értek. Hogy kinek a problémája ez? Mert annak a pedagógusnak, akiknek eddig is a gyerek volt a fontos, és nem a tankönyv, meg a feladat, annak eddig is ment a dolog. Mert nem ragaszkodik kényszeresen a frontális módszerekkel fenntartott figyelemkoncentrációhoz. Hanem változatos módszerekkel tanít. Differenciál, csoportmunkában dolgoztat. Amit a gyerekek nem is fognak fel tanulásként...csak játékként. Amiben jó részt venni, akár 45 percen át is.

Az ilyen pedagógus termében mindig van kisebb-nagyobb szőnyeg, párnákkal, hogy a kicsik lepihenhessenek. Esetleg mesesarok…és mesélnek is sokat. Az efféle tanító felkészülése nem a füzetjavításból áll csupán, hanem hagyva a könyvet, munkafüzetet, feladatokat talál ki, ehhez eszközöket készít. Olyat, ami akkor, annak és ott a legjobban fejlesztő lesz. Neki nincs két egyforma feladatokkal tűzdelt tanév, hisz mások a gyerekek is.

Az ilyen pedagógus időt szán a beszélgetésre, a konfliktusok tisztázására. Ha kell, matematika órán is. Mert fontosnak látja, hogy mindenki jól érezze magát az osztályközösségben. És nem hagyja el a készségtárgyakat, csak azért, hogy a végére érjen a könyvnek….ki mer hagyni tananyagot. Képes bábozással feldolgozni egy olvasmányt. És társasjátékkal tanítani a matematikát. Tudja, hogy a mozgás mennyire fontos. Mozgatja hát őket, amennyit csak lehet. Nemcsak testnevelés órán. Nála a rajzóra sem annyi, hogy „rajzoljatok nyári élményt...” és addig összesíti a hiányzást a naplóban...

Ő tud valamit kezdeni azzal is, aki más. Hosszasan küzd, hogy megtalálja a hozzá vezető utat. Hogy megértse, miért más. És megérti. Sőt, el tudja fogadtatni a többiekkel is.

Ő nem nézi az óráját, hogy mikor mehet végre ki szünetre, vagy haza. Nem telefonál óra közben. Ha kint vannak, ő nem az árnyékban ül a padon a kolléganőivel. Az ilyen tanító nem küldi ki a gyereket, ha rendetlen. Leköti, fejleszti, megérti.

Miért nem kérdezi meg az ötlet kiagyalója, mondjuk Winkler Mártát erről? Vagy másokat, máshol. Akik legendásan jól teszik a dolgukat. Akiknek az osztályába bekerülni is nehéz, és a szülők képesek utazni is a kicsivel, csak, hogy hozzá kerüljön. Ahhoz a pedagógushoz.

Mert akkor kiderülne, hogy nem ettől lesz jó az oktatás. Hanem a módszerektől. Amelyeket egy szóval lehet jellemezni: gyermekközpontúak. Ők bizonyára csak mosolyognának, ha megkérdeznék őket: nem ettől függ. Hogy hány perc. Csak szeretni kell a gyerekeket.

Valahogy úgy érzem, ez is visszafele visz. A fegyelem, a rend kizárólagossága felé, ahol nincs játék, kacagás, csak figyelem, egyfajta tanulás, a régi poroszos modell szerint. Azok felé a pedagógusok felé nyit ez az ötlet is, akik eszköztelenek. És ez bizony rendszert alkot a folyosóra kiküldhető gyerek ötletével, aki esetleg 30 percet sem képes figyelni. Mert másképp működik.

Ezért nem értem. Nem lehetne azt a szót előtérbe helyezni, hogy gyermekközpontúság? Végiggondolni, mitől lesz boldog egy gyerek, és meddig tudja az iskola boldogságban tartani?

És valahogy ehhez illeszteni a többit? Ami egy korszerű, modern, humánus iskola felé mutat. Amiben talán még az integráció is működne. Nemcsak 30 percig.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Ritók Nóra | 2011. augusztus 13.
Miért, szerinted a dolgozni szó összeegyeztethetetlen a munkával, a hivatással? Baj, hogy ez is pejoratív mellékhangot kap. De van rosszabb is. Nemrég egy ismerősömmel találkoztam reggel az utcán. Hova, hova? -kérdeztem. Gályázni. Mondta. És te? Én dolgozni - válaszoltam neki. Alakul a nyelv, más tartalmak töltődnek vele. Tükrözi az országot is. Vagy inkább a változásokat.
mintamókus | 2011. augusztus 12.
Az írás nagyon jó. Egyvalami mégis zavar: a "dolgozni" szót nem szeretem látni és hallani ha oktatásról, tanításról van szó...
csilla | 2011. augusztus 10.
A vicces inkább az, hogy számos tanulmány és kutatás, pedagógia programok születtek arra vonatkozóan az országban, hogy hogyan közelítsük az óvodát az iskolához. A fő feladat nem ez volt soha, hanem az egyéni képességekhez kellett volna megtalálni a módszert és az eszköztárat. És ehhez nem törvény, hanem módszertani szabadság és kultura kellett volna. (amit a törvény ma is deklarál) kimaradt nagyon sok év, és még mindig itt tartunk.
kudarcnak ítéltünk x generációt és most meg jön az y generáció is. ehhez hogyan fogunk felnőni? mert a feladat adott, mint a gyermeknek, és meg kellene oldani.
a mélyszegény, a kulturgazdag, a képességbeli hátrányos, a tanulásban akadályozott, a zseni és a gazdag gyermek egyszerre gazdag, a világ y generációt hirdetett, mi meg a száz évvel ezelőtti probléma előtt is kitárt karokkal állunk.
azt hiszem meg kellene ismerni a gyermeket! úgy egyenként!
gyönyörű folyamat ábrákkal találkozok neves elméleti pedagógusok nyomán: az élet a terepen van, a visszacsatoláshoz a reakció idő ezred másodperc: a felkészültségünk a feladatra.
Nádori G. | 2011. augusztus 10.
Az a vicces, hogy több mint száz évvel ezelőtt Maria Montessori leírta azt a jelenséget, amit ő a "figyelem koncentrációjának" nevezett. Legnagyobb meglepődésére tapasztalta ugyanis, hogy 4-6 éves gyeekek, ha olyan eszközt, olyan feladatot kapnak, ami igazán leköti őket, akkor órákon át képesek elmélyülten dolgozni, úgy, hogy szinte megszűnik körülöttük a világ. A történet szerint egy kislány a hengersor feladatokba feledkezett bele úgy, hogy amikor felemelték a székét és az asztalát, fel sem tűnt neki, hanem dolgozott tovább.
Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy meddig tudnak koncentrálni a gyerekek, ez ugyanis nem az életkortól függ, hanem a tevékenységtől.
L.Ritók Nóra | 2011. augusztus 10.
Igen...mi tudjuk ezt...ők meg nem olvassák. Vagy ha igen, semmiképp sem gyakorolnak önkritikát. Csak azt nem értem, nem bírom felfogni, hogy miért őket erősíti az irányítás, és miért mi érezzük egyre rohadtabbul magunkat.
zöldbéka | 2011. augusztus 10. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Vagy így tanítunk, nevelünk, vagy sehogy. Így tettem 25 éve is, pedig még sehol sem voltak a "reformiskolák" és így tette édesanyám is 50 évvel ezelőtt falusi, osztatlan iskolában, osztályban. Nincs új a nap alatt, csak jó nevelő meg rossz.
Én pontosan tudom, hogy neked igazad van, de akkor a "mások" gondolkozzanak el végre egy kicsit - ez az írás is nekik szól... és menjenek...
csilla | 2011. augusztus 9.
Ma szabadidős tevékenység szociális földprogram, eleve halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek: 23; 21 éves fogyatékos, mozgásfogyatékos, pártfogói felügyelettel rendelkező, 8 évestől, fiú és lány 17 fő: fél kilenctől délig.
nincs 15 perc szünet! nincs tanítás, kötelezettség, vakáció van és vidámság, annak kell lennie, mert legközelebb nem jön és ez nem kötelező!
De van szabályokban való megegyezés konfliktuskezelés, örömszerzés, még reggel, differenciálás, vetélkedő: ülve "darc"-verseny, mert a kerekes székből a 9 éves fiú nem tud felállni, még sem szólja meg senki.
A módszer és az eszköz az enyém, az én tudásom és a gyerekanyag megismerése nem egy tanév, hanem egy alkalom. Tervezz a következő alkalomra!
Ez nem törvény Nóri! Akarom, vagy nem akarom, hogy jó legyen a gyereknek! akkor jön vissza!
A gyermek önként hozza meg a döntést, végig tölti nálam a napját, vagy feláll és elmegy, és a legközelebb sem jön.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek