OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. június 10.
» Hozzászólások (0)

A netgeneráció tagjai az osztályközösségben

Szemben az évtizedekig hangoztatott, olykor erőltetett kollektivizmussal, a 21. század már az individualizmus időszaka, a mai fiatalok pedig hajlamosak saját érdekeiket mások érdekei fölé helyezni. A szélsőséges, az egyéni érdekek megtörésére szolgáló kollektivizmus ártalmas, hiszen uniformizál, túlzottan korlátozza a személyiséget. A szélsőséges individualizmus viszont a társas kapcsolatokat rombolja szét, és olyan alapvető értékeket sodor el, mint – többek között – a bizalom, a szolidaritás, a másokért, a közösségért, a közért való felelősségvállalás. Az optimális az lenne, ha sikerülne az egyéni és a közösségi szempontok között megtalálni az egyensúlyt.

Gyakorlóterep

A társas készségek fejlesztésének a serdülés időszakában kitűntetett terepe a kortárscsoport és ennek sajátos közege az iskolai osztály. Az iskolai osztály szinte az egyetlen olyan formális csoport, amely megalakulásától megszűnéséig szakember kezében formálódik. Az osztályban elért szociometriai státus gyakran determinálja az egyes gyerekek iskolai életét, befolyásolja énképét, társas készségeinek alakulását.

A gyermek és ifjúsági szervezetek kötelező voltának megszűnésével szétestek a közös tevékenységek keretei, és csupán az iskolán, részben az osztályfőnökön múlik, hogy szervez-e tanítási órán és iskolán kívüli tevékenységeket, biztosít-e olyan együttes élményeket, amelyek – többek között – az osztály közösséggé formálódását is segíthetik. Vannak iskolák, amelyek ezekre alkalmat adnak, de a többségben ez sajnos – több okból – egyre ritkább.

Éppen ezért fontos megbecsülni és támogatni azokat a pedagógusokat, akik az osztályfőnöki szerepkör természetes részének tekintik az osztály közösséggé formálását. Amelynek vannak közös céljai, és ezek megvalósításáért az egyének készek közös felelősségét vállalni, megvalósításuk érdekében cselekedni. Amelyben az egyén biztonságban érezheti magát, hiszen jutott neki személyiségéhez illő szociális szerep.

Együttes élmények

A jó közösség kialakításának feltétele, hogy a pedagógus jól ismerje a rábízott osztályt. Hol tart a csoportdinamikai folyamat, hogyan alakulnak a társas kapcsolatok, milyen feszültségek gyengítik a csoporttagok közötti kohéziót? Kikre hallgatnak a többiek, és kiket utasítanak el? A hangadók megnyerése egy-egy közös cél megvalósítása érdekében segíthet az egész osztály mozgósításában, a felmerülő problémák, konfliktusok kezelésében. A kiközösített vagy a közösségtől önszántukból elkülönülő gyerekekkel való foglalkozás nem csupán az érintettek társas helyzetének jobbítását szolgálja, hanem megkönnyíti a pedagógus értékorientációval kapcsolatos feladatainak kijelölését is.

A közösségfejlesztés legfontosabb eszköze az együttes élmény. Ennek biztosítása azokban az intézményekben, ahol súlyt helyeznek a hagyományok ápolására, ahol fontos, hogy a diákok kötődjenek az iskolájukhoz, ahol biztosítják a tanításon kívüli együttlét feltételeit, lényegesen egyszerűbb, mint ott, ahol elhárítják a tanórák megtartásán kívüli feladatokat.

Az iskola hagyományos rendezvényeire (gálaest, elsősök fogadása, esetleg avatása, ünnepi megemlékezések, az iskola névadójához kapcsolódó program, a szalagavató, a ballagás stb.) történő felkészülés örömtelivé teheti az osztály közös tevékenységét. A hagyományoknak azonban csak akkor van igazi hozadékuk, ha ezeket a gyerekek nem felesleges formalitásként élik meg. Közös élménnyé válhatnak a sportversenyek, kulturális vetélkedők, de még a papírgyűjtési verseny is, ha nem csupán a győzelemnek, hanem a részvételnek is van becsülete.

Az osztály közös programjai közül kitüntetett jelentősége van az osztálykirándulásnak. Érettségi találkozók tapasztalatai szerint többnyire ez az esemény marad meg legtovább a hajdani diákok emlékezetében. Sajnos úgy tűnik, hogy az osztálykirándulás ma már egyre kevesebb osztály és osztályfőnök számára igazán vonzó. Visszatartó hatása van a finanszírozási nehézségeknek, a fegyelmi problémák sokasodásának, ami miatt az osztályfőnökök jelentős része nem szívesen vállalkozik a többnapos útra.

Mivel a középiskolákban dolgozó pedagógusok (ezen belül sajnos az osztályfőnökök jelentős része is) tevékenységét egyre inkább a tanítási órák megtartására korlátozza, a tizenévesek többsége a fennmaradó idő (a hosszabb-rövidebb szabadidő) jelentős részét felnőtt kontroll nélkül tölti. A baráti társaságok, szabadidős partnerek részben ugyan az osztály-, illetve iskolatársak közül verbuválódnak, de ebben a közegben az osztályközösség egészének a szerepe elhalványul. Az osztályon belül alakuló csoportok, olykor klikkek szerveződését viszont jelentősen meghatározza az, hogy ki kivel tölti az iskolán kívüli időt. Ez a fajta elszakadás a felnőtt kontrolltól lényegesen korábban kezdődik, mint akár csak 5-10 évvel ezelőtt.

Társas élet az interneten

A közös programok szervezésében az utóbbi néhány évben robbanásszerűen megnőtt az internet közösségi oldalainak szerepe. A hazai iskolások nemzetközi viszonylatban is igen magas arányban használják ezeket, főleg a Facebookot. A gyerekek többsége naponta több órát tölt azzal, hogy elektronikusan társalog barátaival, virtuális ismerőseivel. Gyakran szüleiket, tanáraikat, osztályfőnöküket is bejelölik, s ezzel lehetőséget adnak arra, hogy a felnőttek némi betekintést nyerjenek az életükbe. Persze ez a kontroll csak részleges, hiszen az információáramlás – szerencsére – korlátozható.

Erősen vitatott kérdés, hogy helyeselhető-e, ha a tanár beszáll a Facebookon zajló kommunikációba. A döntés minden esetben az érintett pedagógusé. Ő tudja magáról, hogy mennyire képes felvenni azt az oldott stílust, amely ezeknek az oldalaknak a jellemzője, tud-e hatni tanítványaira a vele folytatott kommunikáció stílusát illetően. Rendelkezik-e kellő humorérzékkel és rugalmassággal ahhoz, hogy megfelelően reagáljon egy-egy váratlan, esetleg tapintatlan megjegyzésre. Óvnék azonban minden felnőttet (szülőt és pedagógust) attól, hogy „kukkolni” látogasson a Facebookra, s így akarjon kéretlen kontrollt gyakorolni gyerekei, tanítványai felett. Rendkívül visszatetsző, ha a közösségi oldalon nyert információt a pedagógus tanári munkája során felhasználja, ezzel visszaél.

A fiatalok társas kapcsolatrendszere a közösségi oldalak megjelenésével feltétlenül gazdagodott. A kapcsolati háló szélesedésével párhuzamosan a kapcsolatok általában felületesebbek, a gyenge kapcsolatok növekvő száma azonban segítheti az egyén érzelmi stabilizálódását. A közösségi oldalon történő kapcsolatfelvételeket gyakran követi személyes találkozás, ebből a szempontból tehát sokasodhatnak a társas élmények, és persze gyarapodnak a lehetséges veszélyforrások is.

A technológia adta lehetőségek

Fontos kérdés, hogy a szocializációs közeg átalakulása miben változtatja meg az osztályfőnök feladatait. Hasznos lenne, ha a még mindig gyakran tapasztalt idegenkedés helyett feltárnánk azokat a lehetőségeket, amelyek a személyesség erősítése, a társas kompetenciák fejlesztése érdekében mozgósíthatók.

A Facebook, ha az osztályfőnök is hajlandó beszállni, kiváló eszköze lehet a közösségfejlesztésnek. Felvethetők, megvitathatók rajta a közös programokkal kapcsolatos ötletek, lebonyolítható a szervezés, pontosíthatók helyszínek, időpontok stb. A szervezés eszközeként kitűnően használható persze a mobiltelefon is, amelynek segítségével létrehozható a gyors információt biztosító riadólánc. Nem is szólva arról, hogy a korszerű technológia segítségével mennyivel egyszerűbb egy-egy közös élmény megörökítése és közkinccsé tétele.

A ballagásoknak ma már egyre több helyen elmaradhatatlan része, hogy a búcsúzó osztály projektorral kivetített (digitális kamerákkal, esetleg mobiltelefonnal készült) fotók, filmek bemutatásával emlékszik vissza az iskolában eltöltött évekre, az osztály együttes élményeire. És ezek a filmek egyre gyakrabban megtekinthetők az iskola internetes portálján is.

(Az írás másodközlés, megjelent a Modern Iskola 2011/3. számában)

Szekszárdi Júlia

Egy működő iskolai hagyomány: az adyssá avatás

Az idén ismét első gimnazista osztályt kaptam. A mi iskolánkban az a szokás, hogy a szülők, diákok és az osztályfőnökük még májusban megismerkednek egymással, és megbeszélik, ki hogyan készüljön fel a szeptemberi iskolakezdésre. Augusztus végén ún. „békatáborban” vesznek részt a leendő elsősök.

Novemberben, Ady születésnapján az elsősök hagyományosan buszkirándulást tesznek. Mi is ellátogattunk Érmindszentre, a költő szülőhelyére. (Menet közben megálltunk Érsemlyénben a Kazinczy Múzeumnál is.) Az Ér patak partjára érve az egyik diák elszavalta az Értől az óceánig című Ady -verset. A hagyományok szerint az Ady-házban minden gyerek elmondhat egy általa választott Ady-költeményt. Mivel a központi ünnepség is ekkor volt, sok ember gyűlt össze a házban. Ezért úgy határoztam, hogy nem ott, hanem a buszon hangzanak el a versek. Egészen Sződemeterig hallgattuk a szavalatokat.

Sződemeteren is volt egy nagy élményünk. A helyi tiszteletes meghatódott a tömeg látványától, hiszen a falu lakossága mindössze 42 fő, mi pedig közel 150-en voltunk. Még a Himnusz is másként szólt! Ezután Nagyvárad Múzeum következett, és meglátogattuk a többi emlékhelyet is.

Még az Ady-házban vásároltam minden diákomnak egy-egy képeslapot adyssá avatása emlékére. Megkértek, hogy írjak is rá valamit. Ezért mindenki számára kerestem egy-egy hozzá illő Ady-idézetet, és ezeket írtam rá képeslapokra. Valószínűleg jól választottam, mert a gyerekek szinte minden esetben felismerték, hogy kinek szól a versrészlet.

A következő időszakban egy versenysorozat indult Adyról. A győztesek a költő halálának az évfordulóján Budapestre utazhattak, megkoszorúzták a költő sírját, meglátogatták a Csinszka-házat, este pedig színházba mentek.

Meggyőződésem, hogy akkor kötődik valaki igazán az iskolájához, ha annak vannak olyan hagyományai, amiket mindenki megél, aki odajár, illetve valaha is odajárt.

Ha valaki a fenti programot végigcsinálja – adyssá válik.

Debreczeniné Nagypál Katalin – Ady Endre Gimnázium, Debrecen

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek