OFOE a Facebook-on
Betűméret
2011. június 3.
» Hozzászólások (5)

Alku tárgya lehet-e a pedagógusok kötelező óraszáma?

A Kölöknet portálon jelent meg az Alkudozás a pedagógusok kötelező óraszáma körül című írás, amelyet Pedagógusok Szakszervezetének felkérésére írt Lannert Judit, és amelyet a közeljövőben a Pedagógusok Lapja is közöl. A téma fontosságára való tekintettel a Kölöknet eleketronikusan is közre adja a cikket. Ennek néhány részlete olvasható most az OFOÉ-n. Mindkét portálon várjuk a kommenteket!

A pedagógusok kötelező óraszámának változása (emelése) már korábban is elsősorban költségvetési kérdés volt, és nem sok köze volt/van a terheléshez. A mindenkori kormányzat korábban is, most is, ezzel az eszközzel próbálja racionalizálni a pedagóguslétszámot, ami a nemzetközi adatok tükrében valóban magasabb, mint ami az adott tanulólétszámból következne.

Ugyanakkor a jelenlegi drasztikus óraszámemelés szakmai szempontból nem indokolt a hazai és nemzetközi adatok tükrében. A kötelező heti óraszám elsősorban a letanítandó óraszámokra vonatkozik, ezekre a tanórákra pedig tisztességesen fel kell készülni, és utána az értékelésre (pl. dolgozatjavítás) is időt kell szánni. Ha netalántán azt is elvárjuk a pedagógustól, hogy új módszerekkel tanítson (pl. digitális tábla használata vagy differenciált csoportmódszerek, projektmódszer), a felkészülés erre is időt igényel.

Nem véletlen, hogy heti 28 kötelező tanítási órát sehol a világon nem várnak el a pedagógusoktól. Ennyi órát csak az órákra való felkészülés terhére tudna vállalni, ami egyértelműen az oktatás színvonalát csökkentené. Ahogy a „Szárny és teher” is fogalmaz: nem olcsó, hanem hatékony oktatásra van szükség. A heti 28 órával lehet, hogy drasztikusan lehetne csökkenteni a pedagógusok létszámát, és lehetne forrásokat kivonni az oktatásból, javítandó a költségvetés egyensúlyán, de hosszabb távon katasztrofális hatással járna. Aki így gondolkozik, az összetéveszti a pedagógusi munkát a gyermekfelügyelettel.

Az oktatásban csapdahelyzet alakult ki: a tanulólétszámhoz képest jóval több embert foglalkoztatunk pedagógus munkakörben, mint amennyit anyagilag fedezni tudunk, tehát a magas szintű foglalkoztatást csak a bérek csökkenése, illetve alacsony szinten tartása mellett tudjuk biztosítani.

Az alacsony bérek viszont azt is jelentik, hogy nem drága a pedagógust adminisztratív feladatok ellátására használni. Egy iskolaigazgató vagy iskolafenntartó, amennyiben sokba kerülne a pedagógus, egész biztosan nem használná őt ilyen célokra.

Amennyiben viszont a pedagógusszakma arra szavaz, hogy mindenki a pályán maradhasson, akkor viselnie kell ennek ódiumát: az alacsony béreket és az adminisztratív feladatokat. Ez utóbbit a pedagógusok már csak azért is elvégzik, nehogy elveszítsék a munkájukat.

Ráadásul egy ördögi folyamat indult így be – nem most, hanem már évtizedekkel ezelőtt -, ahol a pedagógus pálya presztízsének romlása miatt egyre kevésbé vonzza a fiatalokat. Ennek egyik következménye már látható: egyre alacsonyabb pontszámokkal kerülnek be a tanárképzésre a jelentkezők, másrészt viszont a jelentkezők száma is csökken, tehát nagyon hamar elérjük – egyes tantárgyakban már elértük - azt az állapotot, amikor elfogynak a fiatal tanárok és tanárhiány lép fel.

Címkék: óraszám   pedagógus  

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

Hozzászólások

OFOE | 2011. augusztus 15.
Kedves István! Ha ír erről egy vitaindítót, nagyon szívesen közzé tesszük. Vagy esetleg tud javasolni valakit, aki ír egy ilyet? A felvetett probléma valóban égető.
Kiss István | 2011. augusztus 15.
A közismereti tantárgyak mellett a szakmai és kimondottan a műszaki tantárgyak oktatásáról nem igazán látok cikkeket és tanulmányokat, noha itt is hatalmas a probléma!
A végzős, ill. nemrég végzett műszaki tanárok elmennek az iparba dolgozni, csak az 50 feletti szabad munkaerő között lehet esetleg jelentkezőt találni, akik sok esetben már problémásak... ! Ilyen bérezés, leterheltség és nem elkötelezett tanárok mellett nem valószínű, hogy a szakképzés fel fog lendülni! Az oktatásra lényegesen több pénz kell, minőségbiztosítás és megfelelő fizetés összekapcsolása mellett ( ebben is lehetne követni a nyugatot )!
zöldbéka | 2011. július 18. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Újabb forrásokat lehetetlen már kivonni úgy a közoktatásból, hogy a rendszer ne omoljon össze - akkor se, ha ez bújtatott módon történik/történne. A mindenkori oktatáspolitikának végre be kellene látnia és ehhez kellene igazítania döntéseit, hogy egy "jó" tanár, egy tehetséges, kreatív, képzett és elhivatott pedagógus bérének és az oktatás egyéb költségeinek sokszorosát termeli meg évente. Olvastam kutatásokat a neten, melyekben számszerűsítik is ezt a hasznot: egyes kutatások ezt 80-100 millió Ft-ra teszik. Természetesen készségesen elismerem, hogy egy "rossz" tanár ennek sokszorosát pazarolja el, tünteti el.
Ideje lenne tehát egyrészt a politikának belátnia mindezt, másrészt ideje lenne egy öntisztuló folyamatnak, hogy a pályán csak az arra méltók maradjanak (akik így is jóval a kötelező óraszámon felül teljesítenek)!
Tanárhiány van természetesen, elsősorban a természettudományos területen, de hamarosan lesz máshol is, hiszen az életét kezdő fiatal ennyi bérért ( nettó 90 ezer), ilyen életútért és ennyi munkáért nem fog a pályán megmaradni, mikor titkárnőként 8 óra munkával jóval e fölött keres.
Swiderski Erzsi | 2011. július 17.


Egy-egy álláshírdetésre még sok a jelentkező.
Swiderski Erzsi | 2011. július 17. | swiderski[kukac]hdsnet[pont]hu
Tanárhiányról még nem de férfitanár hiányról nagyon is tudunk!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2014.12.20.
Trencsényi László: Nap-lemente
Ezt az írást eredetileg Templom Kati emlékének kívántam szentelni. Kedves, fontos kollégám halt meg decemberben hosszan tartó, súlyos, ám a tőle megszokott fegyelemmel viselt betegségben.
(Forrás: tani-tani)
--
2014.12.20.
"Én nem látom, hogy olyan nagy elégedetlenség lenne" – videó
Nyugalom lesz-e az országban jövőre, vagy tovább nő a feszültség? Lesz-e bármi hatása az utcai megmozdulásoknak a kormányra? Jövő ilyenkor is Orbán Viktornak fogják hívni a minisztereln...
(Forrás: hvg.hu)
--
2014.12.20.
Hogyan tegyünk tönkre egy társadalmat?
A Fidesz elvette az iskolákat az önkormányzatoktól és egy hatalmas minisztériumi intézmény alá rendelte őket. Miért? Egyrészt, mert ahogy Kádárék, ma már ők sem hisznek a versenyben.
(Forrás: hvg.hu)
--
2014.12.19.
IVSZ: nagyobb hangsúlyt kell fektetni a digitális oktatásra
Nagyobb hangsúlyt fektetne a digitális oktatásra a Nemzeti Digitális Konzultáció keretében az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), ugyanis az internet...
(Forrás: Edupress)
--
2014.12.19.
Itt vannak az adatok: ennyi pénzt buknak a tanárok februártól a kormány miatt
Az eduline becslései szerint februártól havonta 3-6 ezer forintot buknak a pedagógusok azzal, hogy a parlament rábólintott a 2015-ös költségvetésre, és ezzel együtt elválasztotta a tanárok...
(Forrás: Eduline)
--
2014.12.19.
Tesis a világ
A finnországi oktatási rendszert pozitív példaként szokták emlegetni. Úgy látszik, ott sincs minden rendben. Igaz, legalább nem mindennapos problémáról van szó – ha értik, mire célzunk...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2014.12.19.
Ha kell, téglánként bontjuk le a gyerekek házait!
Egy 33 ezres város, Szekszárd tervezi épp, hogy hátat fordít 10 állami gondoskodás alatt élő gyermeknek, esélyt sem adva annak, hogy egy túlzsúfolt gyermekotthon helyett végre családiasabb...
(Forrás: index)
--
2014.12.19.
Eltiltották az iskolától a verekedő iskolás fiút
A Délmagyar értesülése szerint eltiltották a tanév folytatásától azt a 8 éves sándorfalvai fiút, aki többször verekedésbe keveredett a sándorfalvi Pallavicini Sándor Általános Iskol...
(Forrás: index)
--
2014.12.19.
Nincs családi pótlék, ha a gyerek nem jár óvodába
2015 szeptemberétől hároméves kortól kötelező lesz az óvodába járás. Azt szeretnék elérni, hogy minden gyermek megfelelő nevelést kaphasson már az óvodáskorban is
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  Ofoe

Kedves Anna!

Szinte biztos, hogy nincs szükség műszaki egyetemre, "szakmai felsőfokú és pedagógus" végzettség elegendő. Ld. Kntv. "(15)382 Szakképző iskolában tanított szakmai elméleti tantárgy esetén, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő szakos hazai tanári képzés, az adott tantárgy tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az érettségin, szakmai vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, továbbá, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, az is, aki bármely szakos tanári szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának megfelelő szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik." Szerintünk ez azt jelenti, hogy egy technikusi végzettség a megfelelő szakos (biológia-kémia) közismereti tanári diplomával mindenképpen elegendő. Egyébként a jogszabály elején lévő: "a szakmai tárgynak megfelelő felsőfokú" - ez a környezetvédelem és vízügy szakterületnél simán jelentheti a kémia és a biológia (tanári) egyetemi diplomát.

--
  Anna

Tisztelt Ofő!

Biológia-kémia szakos egyetemi végzettséggel dolgozom egy gimnáziumot és Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos szakközépiskolát magába foglaló intézményben már 17 éve. Közismereti és szakmai tárgyakat is tanítok. Tavaly köteleztek rá, h szerezzek mérnöki diplomát is, mert a tanári már nem elég a szakmai tárgyakból történő érettségiztetéshez/technikusi vizsgáztatáshoz. Jogos-e ez a kívánalmuk, vagy kiváltható-e az ún. "szakirányú végzettség" pl. egy nálunk is megszerezhető (középfokú) technikusi vizsga letételével?
Válaszát előre is köszönöm!

--
  Ofoe

Kedves Renáta! Ha gyógypedagógusként szeretne dolgozni, el kellene végeznie egy gyógypedagógiai alapképzést valamelyik felsőoktatási intézményben. Erről a felvi.hu portálon tud tájékozódni. A gyógypedagógiai asszisztensek számára létezik 7 hónapos OKJ képzés. Erről is a neten tud pontosan tájékozódni.

--
  Renáta

Kedves Ofő!
Pedagógus szakvizsgával rendelkezek,négyes államvizsgával, 1-4. osztályig taníthatok.
Érdeklődni szeretnék,hogy hová kellene mennem továbbképzésre,vagy hogyan lehetne gyógypedagógusnak tanulnom?

--
  Varga Ili

Kedves Zsolt! Íme a válasz a problémájára:

A szabadság kiadásáról a 2012. évi tv. (Mt) a következőket írja (csak a releváns részeket másoltam ide):

60. A szabadság kiadása

122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

(2)43 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Szerintem időarányosan 3 nappal a dolgozó rendelkezik.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve – megváltani nem lehet.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6)45 A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

A szabadságot kötelező kiadni, az nem "veszhet el"! Ha nem tudják szünetekben, szorgalmi időben kell kiadni.

--
  Zsolt

Tiszteletem!
2014.06.30-ig volt tanári munkaviszonyom, határozott szerződésem ekkor lejárt. Ekkor a megmaradt 22 nap szabadságomat pénzben fizették ki. Nyáron álláskereső voltam. 08.18-tól van megint tanári kinevezésem. Iskolámban kiszámolták, hogy évvégéig 17 nap szabadság jár + a 2 gyerekem után arányosan még 2 nap = 19 nap. Ebből lejön az őszi szünet 5nap, téli szünet 5nap, marad 7+2. Igazgatóm közölte ő rendelkezik 15 napommal csak akkor lesz szabadságom, ha majd ő mondja. Kérdezem, tényleg nem vehetem ki ezt a 9 napot az év hátralévő részében december 20 előtt mondjuk? Ha jól sejtem pénzben nem fizetik ki, átvinni nem lehet köv. évre, azaz elvész (kivéve a 2 nap a gyerekek után)? Vagy kivehetem ha az igazgató a feje tetejére áll is? Válaszát köszönöm

--
  Ofoe

Kedves Kérdezőnk! A konkrétabb válaszhoz azért több tényt kellene tudnunk. Miben áll a gyerek "mássága"? Mivel indokolják a tanárok azt, hogy a gyereket el kellene vinni az iskolából? Mielőtt bárkihez fordulna, tisztázni kellene először az osztályfőnökkel, majd ha ez nem működik, akkor az igazgatóval a kérdést. Indokolatlanul nem lehet elküldeni a gyereket, ez nyilvánvaló. Az indokokat meg kellene ismerni és tisztázni. Mielőtt a helyi tankerületnél esetleg az oktatási jogok biztosánál panasszal élne, meg kellene próbálni békésen rendezni az ügyet ott helyben az érintettekkel. Ha megkeres bennünket e-mailben, és felvilágosít a tényekről, mi is tudunk talán világosabb választ adni: osztalyfonokok@gmail.com

--
  xy

Tisztelt Cím!Van egy 13 éves gyermekem,aki más mind a többi.A gyerekek elfogadják,a tanárok nem,sőt el akarják,hogy vigyem az iskolából.Van hozzá joguk?Kihez fordulhatok segítségért,hogy ne tehessék meg?tisztelettel és köszönettel:xy

--
  János

Kedves Gábor!

Szíves figyelmébe ajánlom a Köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) alábbi paragrafusát:

42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.
(2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

Sok helyen nem veszik ezt magukra nézve kötelezőnek, pedig komoly következménnyel járhat a titoktartási kötelezettség megszegése. Teljesen igaza van Julinak, az etikai küszöbnek akkor is működnie kellene, ha a pedagógusnak szövegértési problémái lennének...

--
  OFOE

Kedves Gábor! Nem tartjuk szerencsésnek, ha az Ön fiáról más szülőkkel beszél a pedagógus, ez még abban az esetben is tapintatlanság, ha Ön jelen van. Azt tanácsoljuk, hogy próbálja a pedagógussal személyesen tisztázni a helyzetet, hátha sikerül helyre állítani a bizalmat. Erre vonatkozó jogszabályról nem tudunk, de a pedagógusetika íratlan szabályai megkívánják a diszkréciót.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[csilla:] Amikor egy közös út végén elengedsz az útra, egy gyermeket! a közös útban ott vagyunk, mint útjelzők, tapadás erősítők! frissítőt adók! szeretnénk a horizonton túl is látni őket, nyomkövetővel? nem: egy másik szereplővel, akiről szeretnénk, vagy amiről szeretnénk […]
Mi lesz veled, Kata? »

--

[Leiner Károly:] Ide írom, bár a neten is reagálhattam volna.Kicsit felmegy már bennem a pumpa, amikor a neten és itt is azt olvasom újra és újra, hogy egyedül a waldorfi pedagógia az üdvözítő, a csodálatos, az egyetlen megolás és Út. Azt gondolom, hogy minden nevelési-oktatási folyamat motorja […]
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[Dr. Borján József:] "Ehhez nagyon fontos lenne a pedagógusok közötti tudásmegosztás, a saját anyagok, tartalmak, tapasztalatok megosztása, mások számára elérhetővé tétele. " Ezzel a mondatával tökéletesen egyetértek. A másik hozzászólásomat még nem cenzúrázták?
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[Dr. Borján József:] A "Pedagógiai műhelyekben" mindenütt azt olvasom, hogy legyen nyílt és kreativ az oktatás. Ezzel szemben e műhelyek felszentelt alkotói csak a saját kreatívitásukat hirdetik ezerrel, semmit és senkit nem engednek szóhoz jutni ebben a taposásban. Ezért tartunk itt, ezért […]
Alma a fán – A tanulás jövője 3. »

--

[Juli:] Sokra tartom a Waldorf pedagógiát (saját unoka is jár oda), de azért nem gondolom, hogy az lenne az az egyedül üdvözítő megoldás, amihez mindenkinek el kell jutnia. Különböző utak léteznek a pedagógiában is. Ráadásul nem ártana valamennyi ún. alternatív pedagógiának […]
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[waldorf:] Okos, tisztességes, emberi. Talán egyszer eljut ő is a waldorf pedagógiához is.
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[János:] Ilyen TANÁROK mellett próbálja meg valaki "hazavágni" az oktatást, nevelést... Nincs az a hasznavehetetlen törvény, ostoba hivatali vízfej... :) :) :)
MI – 3. (Egy ofő naplójából) »

--

[Juli:] Kedves Szigi! Azért ezek a két pedagógus, aki a gyerekeket kísérte, próbálta megvédeni őket a saját testével is, de a túlerővel szemben nem volt esélyük. Azért ne legyünk velük igazságtalanok. Az iskola pedagógusai nagy gondossággal és empatiával kezelték az esetet. Vajon […]
MI - 2. (Egy ofő naplójából) »

--

[Szigi:] Döbbenet, hogy ma ilyen megtörténhet. Még nagyobb döbbenet, hogy ilyen korán üresek az utcák, nincs aki segítsen ha kell. Ennél már csak tényleg az durvább, hogy akikre gyerekek vannak bízva, azok krízishelyzetben csak állnak és lesnek, mint lóalkatrész a hidegvízben.
MI - 2. (Egy ofő naplójából) »

--

[Nina:] Kedves cikk író! Nagyon szépen kérem ha lehet,vegye fel velem a kapcsolatot,rengeteg jó tanácsra lenne szükségem,és azt érzem,nagyon nagyon nagyon ért a gyerekekhez:)))))
MI - 1. (Egy ofő naplójából) »

--
OFOE (2001–2014) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek