OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. március 22.
» Hozzászólások (3)

Az internethasználat és a generációk közti különbségek

A számítógép- és internethasználat területén (a szociológiai kutatások a számítógép- és internethasználat között különbséget tesznek.) minőségi különbség figyelhető meg a különböző életkorú csoportok között. Az életkor az a változó, ami a legszorosabban korrelál, azaz a legerősebben magyarázza a számítógép-, illetve internethasználatot. E tekintetben a helyzet nem sokat változott az utóbbi években. A kor szerint megmutatkozó digitális megosztottság nem csökken.

A számítógép-használók átlag életkora kb. 34 év; a 14 év feletti lakosság 52-53%-át teszik ki. A legfiatalabb korcsoportba tartozók (14-17 évesek) gyakorlatilag 100%-a használó, digitálisan szocializált, digitális kompetenciával és írástudással bír. De van egy ennél fiatalabb korosztály is, akiket lényegében nem kell tanítani. Számukra a digitális írástudás, a teremtő használat olyan természetes, mint számunkra a kisdobosság volt. A 30-39 évesek körében dinamikus növekedés tapasztalható az évenkénti kutatási adatok alapján, ellenben a 40-49 éves korosztálynál ez nem látszik.

Az életkor mellett a foglalkozás, az iskolai végzettség, az anyagi helyzet, a településtípus, a származás és a nem azok a fő szociológiai változók melyek mentén a különbségek, törések kirajzolódnak.

Az internethasználat a 14 év felettiek körében kb. 45%. Az átlagos internethasználó 33 éves. A tizen-huszonévesek 70-90%-a internetezik, a harmincasok 62-63%-a. 40 éves kor fölött már jelentősen csökken az arány, nem éri el a korosztály 50%-át. Az internethasználat szempontjából is azok a szociológiai változók a meghatározóak, melyek a számítógép-használatnál: a magas iskolai végzettségű, a munkaerő-piacon aktív, jó jövedelmi helyzetű városlakók felülreprezentáltak.

Az életkorra, illetve a generációkra visszatérve az is tényszerű, hogy a számítógép- és internethasználat terén meglévő kompetenciák, a magabiztosság, a digitális írástudás szintje az életkor növekedésével csökken. Az is nagyon fontos, hogy a számítógéptől, internettől való távolmaradás okai közül, annál többen jelölnek meg kognitív okot (jellemzően azt, hogy nincs rá szüksége, nem érdekli ), minél idősebbeket kérdezünk. Tehát az életkorral egyenes arányban jelentősen nő a kognitív távolmaradók aránya, akiknek igen kis hányada tervezi, hogy majd egyszer később bekapcsolódik.

Összeségében azt mondhatjuk, hogy a digitális eszközök használói között is legalább olyan mély szakadékok húzódnak, mint a használók és nem használók között. A hozzáértési szintek, a készségek, a kompetenciák közötti különbségeket nehéz ugyan mérni, de az értékteremtő, illetve a csak reproduktív használati módok esetében fennálló használói különbségeket jól konceptualizált és jól operacionalizált kérdésekkel megbízhatóan fel lehet tárni. Sok reprezentatív és mindenféle szempontból valid kutatás létezik (WIP, KSH, Bellreserch, ITTK stb.), melyek mind felhívják a figyelmet a digitális szakadék létére. Ezek azután szépen rátelepedtek a meglévő egyenlőtlenségi törésekre tovább mélyítve azokat.

A Kulcsár Zsolt blogja nyomán imertté vált XYZ generációs modell, a magyar viszonyokat tekintve némi elcsúszást mutat, első sorban az ún. bébi-bumm generáció viszonylatában.


Születési év Munka Technológiai változással való szembesülés időszaka
Veteránok 1925-45 Nyugdíjasok, de a legfiatalabbak is max. 10 éven belül visszavonulnak Életük második felében találkoztak az internettel.
bébi-bumm 1946-64 Fontos hányadát teszik ki a munkaerőpiacnak. 30-40 életév között
X. generáció 1965-79 A munkaerőpiac gerince Kamaszként / tinédzserként
Y. generáció 1980-95 Tanulók és kezdő munkaerő Gyermekkorban
Z. generáció 1996- Tanulók, öt év múlva jelennek meg a munkaerőpiacon Nem éltek internet nélküli világban

Nálunk a statisztikai idős kor 60 évnél kezdődik. Ez a csoport elvileg megfeleltethető a táblázat szerinti bébi-bumm korosztálynak, amely elvileg aktív munkaerő-piaci státusszal bír és az IKT használatával 30-40 éves koruk körül szembesült.Ez nálunk nem igaz. Magyarországon ugyanis ma minden 5. állampolgár betöltötte a 60. életévét, és a mi rendszerünkben jelenleg 58 évesen mennek nyugdíjba az emberek. Ez a tény lényeges az internet - és számítógép-használat szempontjából is. Az 50 éves és annál idősebb korosztály kb. 14-16%-a rendszeresen internetezik, a 64 éves és annál idősebbek között pedig csupán kb. 3.7 % . A tipikus idős internet- és számítógép-használó még dolgozik, minimum érettségizett, szellemileg aktív, többszemélyes háztartásban él, és magas jövedelmű.

Az idős felhasználók felhasználói kompetenciája általában gyenge, főleg egészségügyi, utazási, termék-keresési, vásárlási céllal, illetve játékra használják a netet, . Körükben az e-közigazgatási szolgáltatások használói aránya azonban kétszerese a fiatalokénak. Az e-közigazgatás és az e-egészségügy azok a területek, amelyeken keresztül csatlakoztathatók az információs társadalomba.

A magyarországi Érinthetetlenek

Thomas Friedman: És mégis lapos a Föld c. könyvében ír az Érinthetetlenekről. /Azok a személyek, akiknek a munkáját nem lehet kihelyezni/)

Ma Magyarországon a felnőtt lakosság jelentős része ugyanolyan rosszul teljesít az alapkészségek (írás-olvasás-számolás) területén, mint a magyar diákok. Az OECD IALS vizsgálatainak adatai szerint a 16-65 éves magyarok olvasás-értése 20 ország adatait tekintve az utolsók között van. És nem csak az alacsony iskolai végzettségűeké, hanem a felsőfokú végzettségűeké is. A „poén” az, hogy a rosszul olvasók 3/4-e úgy gondolja, hogy jól olvas. Ez azzal magyarázható, hogy a rosszul olvasók 95%-ának a munkája nem igényli a stabil, értő olvasástudást. Mindehhez hozzátehetjük azt, hogy nálunk igen magas az alacsony iskolai végzettségűek és /vagy képzetlenek aránya, amit tetéz az a tény is, ami a felnőtt lakosság valamilyen (formális, informális, nemformális) képzésben való részvételi arányai is messze elmaradnak az EU átlagtól. Az ide vonatkozó EU tanulmány külön kiemeli Magyarországot mint legutolsót az EU-25-ök között. Ennek alapján nagyon is elképzelhető a külföldi munkaerővel való behelyettesítés, a tudásmunkások beáramlása, s a magyar munkaerőnek egyfajta kiszolgáló-betanított-segédmunkás státuszú létbe süllyesztése, aminek külön kedvez a fragmentált magyar munkaerő-piac, és a kettős gazdasági szerkezet. Végeztek már olyan kutatásokat, melyek ezt a jelenséget próbálták feltárni a betelepülő multinacionális cégek vonatkozásában. Ezek azt mutatták, hogy a magyar munkaerő, illetve a magyar kis- és középvállakozások nem az eredetileg nekik szánt: újító, kutató, technológiai fejlesztő szerepkört „kapták”, hanem a kiszolgáló, hozzáadott értéket nem képviselő feladatköröket (ld.:Pogátsa, 2009.).

Daniel H. Pink: A megújult elme

Pink könyvében egy ún. fogalmi társadalom vízióját vetíti fel, mely az információs társadalomra épülve új minőségeket hoz létre. Bizonyos munkaerő-piaci elvárások, melyekkel a munkavállalóknak szembe kell nézniük, kétségtelenül kitapinthatóak, s néhány vonatkozásban alátámasztják Pink elképzelését.

Ezen új munkaerő-piaci elvárások a képzőket is arra sarkallja, hogy változtassanak. Az új elvárásoknak megfelelően bizonyos kulcskompetenciák megfogalmazására is sor került már, Magyarországon és az EU szintjén is. Elkészült az ún. Európai Digitális Menetrend, ami az Európa 2020 Stratégia részeként jelent meg pár hónapja. Ebben a menetrendben a digitális készségek, a digitális társadalomban, (! - ez az új terminológia) való jártassághoz szükséges készségek és tudások fejlesztése középpontban áll. Az e-skills (e-készségek, e-szakértelem) körvonalazása kapcsán a „hogyan tanuljak tanulni” és „az élethosszig tartó tanulásra való felkészülés képessége” állnak a középpontban. Magyar vonatkozásban ismert az „Oktatás és Képzés 2010” című munkaprogram által meghatározott 8 kulcskompetencia meghatározása (2005), melyek fejlesztése az új elvárásokhoz való alkalmazkodás szempontjából fontos, mely elvárások lényege: képesség az élethosszig tartó tanulásra, képesség az aktív állampolgári létre, képesség a foglalkoztathatóságra.

A Netokrácia

2008 szeptemberében jelent meg az index.hu-n egy interjú Alexander Bard-dal és Jan Söderqvisttel, a Netocracy c. könyv szerzőivel. „A könyvben, amit eddig tizenhárom nyelvre fordítottak le (magyarra sajnos nem), a szerzők közlik, hogy mindennek vége: halott a hagyományos értelemben vett média, halott a kapitalizmus, halott a demokrácia, és persze halott az ember is. Mi van helyette? Interaktivitás, informacionalizmus, netokrácia, a halott ember helyett pedig a hálózat. Az új társadalmi rend uralkodó osztályának tagjai a netokraták (net + arisztokrata), alsó osztálya a konztumtáriátus (konzum + proletár), ami annyira eredeti fogalom, hogy a szerzőknek maguknak kellett kitalálniuk. ”

Fontos szociológiai kérdés lehetne a netokrácia-kutatás, de a dolog oly friss még, hogy tudomásom szerint nincs olyan empirikus kutatás, mely kifejezetten a netokratákra fókuszálna, hacsak a netokraták valójában nem azonosak a mindenkori elittel. Szerintem ugyanis az első kérdés inkább ez: elitcirkuláció, vagy elitreprodukció révén jön-jött létre ez az új típusú arisztokrácia. Az az alapvető kérdés, hogy ez az új elittípus honnan rekrutálódik, illetve, hogy mi lesz(/lett) a régi elittel (a pénzpiacok főszereplőivel). Nos, netokrata -elitkutatás nem létezik még, így empirikus értelemben nem léteznek a netokraták. De hogy maguk alá gyűrhetik-e a pénzpiaci oligarchákat, vagy a demokráciát, az másodlagos kérdés ahhoz képest, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeknek miféle új, eddig ismeretlen minőségeit generálhatják.

Itt visszatérhetünk egy kicsit az „érinthetetlenekre”, akik szerintem nagyon hasonlítanak a netokratákra, vagy éppen ők azok. Én hajlamos vagyok konfliktusosan szemlélni a társadalmi folyamatokat – ez egyfajta szociológiai szemléletmód –, s ebben az értelemben az előbb említett elitreprodukció jelenségét tenném meg nullhipotézisnek. Ennek az a lényege, hogy egy -egy társadalmszerkezeti, vagy társadalmi átrendeződési folyamat során az elitek helyzete nem változik. Akik a múltban kiváltságos helyzetben voltak, azok a jövőben is abban lesznek. Ebben az értelemben azonosak szerintem az „érinthetetlenek” a netokratákkal. Nem értek egyet Friedman-nel, hogy a hagyományos hierarchikus stuktúrák felbomlóban vannak, s hogy az információs társadalom adta lehetőségek kiegyenlítik a társadalmi viszonyokat. Bár ez a jelenség valóban, az első igazán komoly kihívás a vertikális társadalmi elrendeződéssel szemben , mint már korábban említettem: az általa okozott törésekkel is tisztában vagyunk, s tudjuk azt is, hogy ezek a már meglévő eresztékeket mélyítik tovább. Nem lehet tehát mindenki „érinthetetlen”, vagy netokrata, hiszen akkor nem lehetnének „érinthetetlenek” és netokraták...

A tudásmunkások – lásd az indiai, kínai, vagy ázsiai Kis Tigris országok sikereit e téren – szerintem a digitális világ új bérmunkásai . A bérezés, a tudásminőség, a munkaerő-piaci pozíció tekintetében előnyben vannak a még mindig itt lévő klasszikus (ipari) bérmunkás tömeggel szemben (ez az egyenlőtlenségek egyik foka), de mivel mégis csak bérmunkás jelleggel bírnak, kiszervezhetőek (lego elemek). Mint fogyasztók, a munkán keresztül csatlakoznak a társadalomhoz, munkaerő-piaci helyzetükkel egybeépült szociális és társadalmi biztonságuk. Ezért a jelenlétük nem egy egyenlőbb, egalitáriusabb elrendeződést, hanem a meglévő egyenlőtlenségek átrendeződését eredményezi, illetve új típusú és többrétegű egyenlőtlenségi rendszert hoz létre. A tudásmunkás se nem érinthetetlen, se nem netokrata, de nem is konzumproli. Ezeknek a jelenségeknek a feltárása és elemzése a szociológia előtt álló feladat.

Irodalomjegyzék az érdeklődőknek

Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartásokban, 2009 KSH

Információs Társadalom és Hálózatkutató Központ

Információs Társadalom és Trendkutató Központ

Magyar Infokommunikációs Jelentés

Rab Árpád: A magyarországi idős korosztály információs írástudása és motivációi

Bernát Anikó – Fábián Zoltán: Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság

Szirbik Gabriella

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2011. március 28.
Kedves Anita!
Ennek a jelenségnek az okán már én is eltöprengtem. Két változat a lehetséges magyarázatokra:
1. Lehet, hogy nem jól motiváljátok őket, lehet, hogy túl "leckeszerű" nekik az ügy. Feltételezem, hogy pl. a Facebookon szinte mindegyikük fenn van.
2. Az ELTÉ-re bekerülő "elit" gyerekek az akadémikusabb típusú iskolára vannak szocializálva, és nem vevők erre a konnektivista dologra. (Vagy tanulnak, vagy szórakoznak, illetve társas életet élnek, a kettő nem egyeztethető össze.)
Persze egyáltalán nem biztos, hogy igazam van, csak keresgélem a megoldás irányát. Próbáltatok a hallgatókkal beszélgetni erről a dologról?
Anita | 2011. március 28.
A cikk érdekes vonásokat tár fel, különösen a második felében, bár az az oktatáshoz kevésbé közvetlenül. kötődik, de alapvető. Juli, szerintem eltöprengeni a szemléletváltáson már édeskevés. Lépni kell. De ha még a képzésben levő hallgatók között is vannak, akik egy egyszerű "csak"-kal indokolják távolmaradásukat az ilyen jellegű tudás megszerzésétől, akkor eléggé elszomorító a helyzet.
Juli | 2011. március 27.
„Megdöbbentőnek tartom, hogy az oktatás minőségének romlásával kapcsolatos sok hűhó és vita közepette figyelmen kívül hagyjuk a legalapvetőbb okot. Tanulóink radikálisan megváltoztak. A mai diákok már nem azok, akiknek a jelenlegi oktatási rendszert tervezték.” (Mark Prensky) A netgenerációról izgalmas írások találhatók a Zalai iskola portálon! Érdemes ezeket elolvasni, és eltöprengeni a szükséges szemléletváltáson...
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek