OFOE a Facebook-on
Betűméret
2011. február 17.
» Hozzászólások (4)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról1

„A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül.”

A közoktatásban a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatosan 2003- tól terjedt el az ún. „IPR” (Integrációs Pedagógiai Rendszer) kifejezés, amely az elmúlt évek alatt változásokon ment keresztül.

Az IPR-en két egymástól jól elkülöníthető kifejezést, tartalmat értenek: - „Képességkibontakoztató felkészítést” - „Integrációs felkészítést

2003-ban kiadásra került az oktatási miniszter 27.480/2003. sz. közleménye a hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszeréről. Évekkel később ennek a közleménynek a szövegén változtattak, az iskolákra vonatkozó fejezetnek „Iskolai integrációs program” címet adtak, a szövegben viszont utalnak rá, hogy ez alatt a képesség- kibontakoztató, s az integrációs felkészítést egyaránt értik.

Valójában az iskolai integrációs program („IPR” vagy „integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítés”) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre fókuszál, az ún. hátrányos helyzetű gyermekek túlnyomó része kiesik e programból. A támogatási rendszer (Költségvetési törvény, 11/1994-es MKM rendelet, s ezek alapján kiadott éves OKM- rendeletek) csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek létszáma alapján ítéli meg a támogatást, a létszám beszámításnál csak 10%- nyi hátrányos helyzetű tanulót fogad el.

Hátrányos- halmozottan hátrányos helyzet

Érdemes a fogalmak mögé tekinteni:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 121.§ „Értelmező rendelkezéseiben” az alábbi módon határozza meg a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet:

hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította;

e csoporton belül

halmozottan hátrányos helyzetű: az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A jogszabályok szerint a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló között az egyedüli különbség nem a család szociális helyzete – amely azonos mindkét célcsoportnál-, hanem a szülők iskolai végzettségében mutatkozó különbség. Véleményem szerint ezzel is magyarázható egyfajta konfliktusforrás, amely az azonosan rászorulók között „valamilyen” szempont szerint végez „szűkítést” (létszámszűkítést az igénybe vehető források szűkössége miatt). A rossz szociális helyzetnek különböző okai lehetnek, melyben egyik – nagyon fontos és jelentős- ok a szülők alacsony iskolai végzettsége.

Statisztikai adatok: pl. a 2009/2010 tanévben hátrányos helyzetű tanulók száma az általános iskolai rendszerben 257 335 fő volt, ezen belül azok száma, akiknek szülei csak nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeztek, összesen 106 539 fő. Vagyis 150 796 tanuló, ugyanúgy, mint a 106 539 fő, szociálisan rászorult, ám nem halmozottan hátrányos helyzetű, mivel a szülő valamelyikének magasabb a végzettsége, mint nyolc általános iskola, s e miatt túlnyomó (10%-on felüli) részük kiesik az ún „IPR”- támogatási rendszerből.

Általános iskola- statisztikai adatok
Tanév Összes tanulói létszám (fő) Hátrányos helyzetű tanulói létszám (fő) Halmozottan hátrányos helyzetű tanulói létszám (hátrányos helyzetűeken belül) (fő)
2006/2007 831 262 217 328 61 494
2007/2008 811 405 228 349 85 798
2008/2009 790 722 241 739 100 119
2009/2010 775 741 257 335 106 539

A Gyermekvédelmi törvény nem ismeri a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát, helyette a gyermekek védelmének rendszeréről beszél, azon belül – a témánk szempontjából érintett- „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről”. E törvény szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át.

A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül. Kérdés, hogy az egyelőre nagyobb tömeget képviselő 150 796 „csak hátrányos helyzetű” általános iskolai tanuló esetében mi a családi ok szociális rászorultság tekintetében, s ez hagyományozódik-e az egymás utáni generációkra?

Másik kérdés, az érem másik oldala, hogy milyen üzenetet hordoz a társadalom számára az, hogy a szociálisan azonosan rászorulók között előnyben részesülnek azok, amely családban a szülők nem rendelkeznek nyolc évfolyamnál magasabb iskolai végzettséggel?

Az IPR- támogatásokat szabályozó éves OKM rendeletek mellékletében meghatározzák azt, hogy az adott állami támogatás mire fordítható. Ebben az oktatással kapcsolatos kiadások között szociális hátrányok enyhítésére szolgáló kiadások is szerepelnek, amelyet csak az ún. halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra lehet fordítani (hátrányos helyzetűekre csak 10%-ban). Ugyanakkor az is igaz, hogy nem mindegyik halmozottan hátrányos helyzetű tanuló után vehető igénybe a támogatás abban az esetben, ha az adott intézmény nem felel meg a 11/ 1994 MKM rendelet 39/D§ és 39/E § feltételeinek. Ekkor nem csak az iskolát, a benne dolgozó pedagógusokat éri a „büntetés” (a támogatás elmaradása), hanem az ott tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat is.

Újabb kérdés, hogy miért csak akkor tekinthető valaki halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a szülője (szülei) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagyis nyolcadik évfolyamnál magasabb évfolyamot nem végzett el sikeresen.

A 20/1997. (II. 13.) Kormány rendelet 7. számú melléklete tartalmazza azt a részt, amelyben a szülőnek iskolai végzettségéről kell nyilatkoznia arról, hogy nyolcadik évfolyamnál magasabb évfolyamot sikeresen végzett-e el? Nyilatkozattételkor az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítést nem kell figyelembe venni.

Ha abból indulunk ki, hogy az alacsony iskolai végzettség, s rajta keresztül a munkanélküliség újratermeli magát családi generációkon keresztül, s ezt az alacsony iskolai végzettséget maximum nyolc általános iskolaiban határozzuk meg, újabb kérdésekkel találkozunk:

- tény, hogy a munkaerőpiacon a munkáltató nem tesz különbséget a sikeresen elvégzett 8 évfolyam, és 9.- 10. évfolyam között, ha ez utóbbihoz nem járul semmilyen szakképzettség:

- a szakiskolák 9. és / vagy 10. évfolyamát sikeresen elvégző, ám szakmát nem szerző, a szakképzésből a szakképzettség megszerzése előtt kihulló emberek mitől válnak mobilizálhatóbbá a munkaerőpiacon, mint a csak nyolc évfolyamos végzettséggel rendelkezők? S jól tudjuk, hogy a 9. és 10. évfolyamon a legerősebb a lemorzsolódás a hátrányos helyzetű tanulók esetében.

- a szakképzésben jelentős az olyan szakmákra való képzés, amellyel a munkaerőpiacon nem lehet elhelyezkedni, s ez által az egyén lehetőségei nem bővülnek.

- az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítés sokszor többet ér, mint az iskolarendszeren belül szerzett, használhatatlan szakképesítés.

A hagyaték

A fenti táblázat tükrözi azt a súlyos társadalmi hagyatékot (mondhatnám: mulasztást, a társadalmi problémák megoldásának elkenését, s főképp szabotálását), amelyet az elmúlt húsz (s legfőképp az elmúlt tíz) év hagyott ránk. Adatait nézve riasztó kép, hogy a drasztikusan csökkenő általános iskolai tanulólétszámon belül, azzal ellentétesen évről évre jelentősen emelkedik a hátrányos, s a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma:

- 2009/2010 tanévben 55 521 gyerekkel kevesebb járt általános iskolába, mint három évvel előtte. Az elmúlt tíz év viszonylatában az általános iskolás tanulók létszáma 190 000 fővel csökkent (2001/2002 tanév és 2010/2011 tanév között), húsz év alatt 360 000 fővel (1991/1992 tanév és 2010/2011 tanév között).

- 2009/2010 tanévben negyven ezerrel több volt a hátrányos helyzetű tanuló, mint három évvel előtte (amikor ötvenöt ezerrel több gyerek járt iskolába).

- 2009/2010 tanévben a hátrányos helyzetű tanulók között 45 045 fővel volt több azoknak a száma, akiknek egyik szülője sem rendelkezett nyolc általános iskolai végzettséggel, mint három évvel előtte.

Kérdés (melyre nem várok választ), hogy a társadalom jelentős részétől elvett (kiprivatizált, átalakított, megszüntetett, tönkretett) munkahelyek nyomán kialakult, mélyülő szegénységet, nyomort lehetséges-e kezelni az egyre nagyobb hasadásokkal teli szociális hálóval?

Csirmaz Mátyás

1Az írás első része az Új Pedagógiai Szemle 2008. szeptemberi számában jelent meg

Címkék: integráció   hátrányos helyzet   gyermekvédelem   IPR  

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

Hozzászólások

csilla | 2011. február 24.
A mi térségünkben van olyan eltérű tantervvel működő szakiskola, ahol nem igényelnek a diákok menzát. A pénzfelhasználási tervben fel akartam használni az iskoláztatási támogatás egy részét a korgó gyomrú gyerekre. (kutatás tárgya lehetne az ok) Jó néhány diákkal beszélgettem, akik ugyanebbe a városba járnak iskolába, csak egy normál szakiskolába, a képlet ugyanaz: van, hogy van óra megtartva, számos tanár nem rendelkezik főiskolai végzettséggel sem, dohányzik órán, eszik órán, kávét iszik órán, parasztozik órán, cigányozik órán, kurvázik órán. Nincs is könyvünk , mert úgy sem adnánk vissza, tanuljunk a füzetből, egyest meg annak adnak felszerelés hiánya miatt, akinek akarnak.(naná, hogy visszapofázok) Nyilván nem ellenőrizhetem le a valószerűségét. Próbálom interjúzni őket: milyen tantárgyaid vannak? az ellenőrzőből sorolja fel. Mit tanultok órán, hol jártok a matekban? Akkor mire kaptok jegyet? Ha-ha! mire, mondja meg Csilla néni! De egymástól függetlenül, miért állítják ezt a gyerekek: ezért járjak iskolába? Ezért veszik el a családimat? Őket ki ellenőrzi? az, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás?, hát... de, ha a fele is igaz, mi az ami folyik ma szakképzésként? szerintem meg kellene nézni. Amikor én ezt meghallottam, tudatosan kérdeztem rá hátrányos helyzetű gyerekeimre: de már bocsánat: miért olvasunk horoszkópot irodalom órán? Tudom és hiszem, hogy ez nem általános, de róluk ítélnek meg másokat, és pont azok, akik a legnagyobb segítséget igénylik.
ismerek jól működő szakiskolákat, de a legnagyobb hátrányokat az ilyen intézményekben képezzük.
Ha valaki esetleg kitágítaná a szemét, és hülyének nézne, kérem ne tegye, engem is hülyének nézett az első diák: nem járt még Csilla néni szakiban? De! órán? nem. wc-ben? nem. lehányva, rendőrség, mentő minden nap legalább kétszer. Ha két gyerek veszekszik, inkább hívják a rendőrséget, mint szétválasszák őket. Ha valaki begörcsöl lány, menstruációs panaszokra, hívják a mentőt: itt ne vetéljen el.
az iskoláknak segítség kell, ha nincs felsőfokú végzettségű pedagógus, biztos, hogy meg van az oka. de ez így nem tartható!
a szociális háló meg már régen lyukas, ezt mindenki tudja, és a rés rajta már világrésznyi, európai! IPr-költségvetés-oktatási törvény? és az alapok: gyerek-tanár, hol van a rendszerben?
terepmunkás | 2011. február 19.
"Nem a szociális háló megerősítéséről beszélek, hanem arról, hogy nem lehet mindent (súlyos társadalmi, gazdasági mulasztásokat) a szociális hálóval megoldani." Nem is kell. Munkahelyteremtés kellene, de erre ma, még annyi esélyt sem látok, mint 3 -5 évvel ezelőtt. Viszont, az IPR eredeti céljai, épp annyira - ha nem jobban fontosak. Ezért is kellene kicsit jobban odafigyelni a még megmaradt intézmények jelzéseire. Az már jobb kérdés hogy kinek. Mert az egész program áttelepítése az új tárcához, gondosan elvágva az oktatási államtitkárságtól - rossz üzenet. Bár ha arra gondolok, hogy ott mi folyik most - akár a túlélés záloga is lehet.
CSIRMAZ MÁTYÁS | 2011. február 19.
Kedves Terepmunkás!
Az IPR- támogatás is egyfajta "szociális háló" ("oktatás- szociális háló"), nem kezelhető önmagában, elvonatkoztatva a szociális háló összes többi elemétől.Azzal egyetértek, hogy az IPR- támogatás elsősorban az intézmény pedagógiai, módszertani repertoárját fejleszti, az viszont nem igaz, hogy "nem az egyes tanulók szociális támogatásának forrásai" is egyben (mégha kicsi is). Erre, s az ebből adódó helyi konfliktusokra több konkrét példát is tudnék írni.
A "támogatás lebegtetéséről, bizonytalanságáról, a kifizetések csúszásáról" már a 2008-as cikkemben is írtam- ez súlyos probléma-, azóta rosszabb a helyzet, mert már féléves rendeletek vannak (Irónia:Megélem azt, hogy havonta adnak ki rendeletet az IPR támogatásokra?). Én személy szerint nem csak a féléves, hanem az éves rendeletekkel való szabályozást is rossznak tartom, sőt azt is, hogy évekkel ezelőtt e támogatási rendszer átkerült a Költségvetési tv 3. sz mellékletéből az 5. sz. mellékletbe, s ezáltal kiszámíthatatlanná vált (lehet, hogy ezek kényszermegoldások, nem tudom, nem látok bele).

Nem a szociális háló megerősítéséről beszélek, hanem arról, hogy nem lehet mindent (súlyos társadalmi, gazdasági mulasztásokat) a szociális hálóval megoldani.
terepmunkás | 2011. február 18.
Kedves Mátyás!
A fenti, ill. az írása első részét olvasva, a jelzett problémák valósak. De marad néhány kérdés - miért a szociális háló erősítését kéri számon, egy alapvetően mégis pedagógiai célú innovációs programon? Az én értelmezésemben az IPR elsősorban intézmény fejlesztés. Az ide csportosított - s sajnos az utolsó két évben már csak jelképesnek mondható összegek elsősorban az intézmény pedagógiai, módszertani repertoárját fejleszthetik, s nem az egyes tanulók szociális támogatásának forrásai. Akkor sem, ha az tételesen is ott szerepel, a kötelező 60% helyén.Szerintem ez egyébként hiba. A cikkben leírt jelenség - a támogatásban részesülő, illetve abból kimaradók problémáját, természetesen minden IPR-t bevezetett intézmény megéli,de ennél sokkal súlyosabb probléma a támogatás lebegtetése, bizonytalansága, a kifizetések csúszása. Mint ebben a félévben is, csak három napja hogy kiadták a rendeletet,áprilisra ígérik a döntést-kifizetést, miközben már régóta ketyeg a félév. De a legnagyobb gond az, hogy megint azokat az intézményekhez csoportosítja a fejlesztésre szánt pénzt, az állam, ahol egyébként is működik már valamiféle innováció. Mert ők pályáznak. a legjobban leszakadók, a legnehezebb körülmények között vegetáló intézmények - és önkormányzatok kimaradnak - mert vagy nincs szakemberük a pályázat írására, lebonyolítására, (esetleg igény sem), de egész biztosan nincs olyan költségvetési játékterük, hogy meghitelezzék a bizonytalan eredményű és mindig későn megérkező pénzt. Szerintem ez az igazi probléma.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2014.09.01.
http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=178429
Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Klubrádió, Reggeli gyors című műsorában elmondta, hogy természetesen örülnek a kollégák az újabb béremelésnek. Ez, átlagosan...
(Forrás: Klubrádió)
--
2014.09.01.
Kétharmadnak jelentős teher az iskolakezdés
A iskolakezdést vizsgálta az Ökumenikus Segélyszervezet, egy 1000 fős online felméréssel. Az derült ki, hogy a családok csupán 26 százaléka tudja a kiadások átcsoportosítása nélkül...
(Forrás: vs.hu)
--
2014.09.01.
Kísérleti könyvek és fejcserék bizonytalanítják el az iskolakezdést
A dátum és a hangulat a szokásos idén iskolakezdéskor, de a háttérben sok minden megváltozott tavalyhoz képest. Egyrészt pártot váltott a közoktatás: a KDNP-s Hoffmann Rózsa helyett a fideszes...
(Forrás: vs.hu)
--
2014.09.01.
Bëlgát a magyarórára!
Cikksorozatunkban olyan lehetőségeket mutatunk be, melyekkel a tananyag egyes részei érdekesebbé és szórakoztatóbbá tehetők.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2014.09.01.
Varga Júlia: Használhatatlan diplomásokat képzünk?
A felsőoktatással kapcsolatos viták visszatérő állítása, hogy túlságosan megnőtt az egyetemet vagy főiskolát végzettek száma, és sokak diplomája semmit nem ér . Megvizsgáltuk, hogy...
(Forrás: Index)
--
2014.09.01.
Balog: Az iskolakezdés közügy
Balog Zoltán a nemzeti tanévnyitón arról is beszélt az egyik újbudai általános iskolában, hogy ha a tanárok jól végzik munkájukat, akkor jobb, erősebb, derűsebb és bátrabb lesz a magyar...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.09.01.
Becsengettek
Jó és tartandó az irány a köznevelésben – nyilatkozta a Világgazdaságnak Czunyiné Bertalan Judit, aki arról is beszélt, hogy gördülékenyebbé teheti a Klebelsberg Intézményfenntartó...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.09.01.
Balog: Vonzó az egyházi oktatási rendszer
Vonzó az egyházi oktatási rendszer Magyarországon, hiszen több mint 200 ezer diák egyházi iskolában tanul, és az egyházi intézmények száma az elmúlt négy évben csaknem megduplázódott...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.09.01.
Átalakulások után indul az új tanév – beszélgetés Radó Péter oktatáskutatóval (videó)
A jó iskola az, ami alkalmazkodóképes. Ehhez nyitott és autonóm iskola kell. A szélsőséges centralizáció megöli az alkalmazkodóképest. Nem szakemberek, hanem politikusok irányítják az...
(Forrás: ATV)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család digitális nemzedék drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség felelősség felnőttképzés fiatalok film generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  Marcsi

Sziasztok!Szeretnék tőletek tanácsot kérni.A fiam rendszergazdaként dolgozik egy középiskolában.A végzettsége informatikus hálózattelepítő és üzemeltetó középfok és webprogramozó felsőfok.A munkahelyén a középfokú végzettségét számolták be. Az alapbére így 118000 Ft.Rendelkezik azonban B/2 tipusú angol középfokú nyelvvizsgával is.Az a kérdésem lenne hogy ezt a munkahelyén be kell-e számolni (vagy beszámították-e)és akkor hogyan alakulhat a bére? Megpróbáltam utánnanézni,de nem igazán egyértelmű ez a számomra.Elöre is köszönöm a válaszotokat. Marcsi

--
  Varga Ili

Kedves Lia!

A 138/1992-es Kormányrendeletet már hatályon kívül helyezték. A 326/2013.Kormányrendelet alapján besorolható az F fizetési osztályba, ha a feltételek teljesülnek.

A Kjt. 74. §-a írja elő az idegennyelv-tudási pótlékot. Ha indokolt a munkakörében a használata, akkor megilleti.

- A Kjt. szerint (27. § (1)148) a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A lemondási idő egyébként 2 hónap.

--
  Varga Ili

Kedves K. Zoli! A pontos válaszhoz több információra lenne szükségem. Tudnom kellene például, hogy milyen munkakörről van szó, a Ba/Bsc-re volt-e tanulmányi szerződése, s ha volt, az mit tartalmazott stb. Általánosságban annyit tudok mondani, hogy a munkáltatónak nem kötelező hozzájárulnia a felsőfokú tanulmányokhoz.
Nézze át a 2012. évi I. törvényt (Mt).

--
  K.Zoli

Oktató kórházban dolgozó közalkalmazott a saját szakmájában tanulna tovább BSC-ről MSc-re.
Megtagadhatja e a munkáltató?

--
  Lia

Sziasztok!
A segítségetekre lenne szükségem egy munkajogi kérdésben! Nagyon remélem, hogy tudok nekem tanácsot és választ is adni!
A kérdés:
-Iskolatitkár felsőfokú (főiskolai Ba/Bsc alapképzési) végzettséggel 138/1992. (X.8.) Korm.rendelet 1. melléklete szerint besorolható-e F kategóriába?
- Iskolatitkár kaphat-e nyelvvizsga pótlékot?
- Határozott idejű kinevezés esetén (helyettesítés), ha az iskolatitkár a határozott idő letelte előtt felmond, a 30 napos felmondási idő lép-e érvénybe?
Segítségeteket előre is nagyon szépen köszönöm!!!
Üdvözlettel:Lia

--
  OFOE

Kedves Enikő, jó lenne, ha privát e-mailt írna nekünk, mert nem biztos, hogy minden részlet a nyilvánosságra tartozik. Nekünk viszont feltétlenül többet kellene tudnunk az ügyről, ha érdemben segíteni szeretnénk. Az osztalyfonokok@gmail.com címre írhat nekünk. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Ujlaki Enikő

Tisztelt OFŐ!
Segítséget szeretnék kérni. A fiam most kezdi el a 7. osztályt. Tavaly az iskola igazgatója két választási lehetőséget adott számunkra vagy 8 hétig magántanulónak kivesszük a fiamat vagy fegyelmit indítanak ellene és kirakják az iskolából. Tudomásom szerint csak 9 osztályos ellen lehet fegyelmit indítani és csak 3 hónapon belül elkövetett kötelességszegés miatt lehet.
Ha röviden a fiamat jellemezni akarom: más mint a többi, szeret tanulni, sok pályázatot megnyert már, 4 évesen könyveket olvasott, átlagon felüli képességei vannak, 3 éve ministrál (segít a papnak minden misén), pap szeretne lenni, de magas a félelem szintje (pszichológushoz járunk lassan 6 éve, ami szép lassan használ is neki), mássága miatt konfliktusba kerül a többi gyerekkel (pedig az osztály átlag 4,8).
Szerintem nem volt igazi okuk kicsapni az iskolából. Elvinném más iskolába, de félek újra kezdődik az egész.

--
  Európai Szülők Magyarországi Egyesülete

Kedves Pádárné Gabi!
Fontos lenne tudni, hányadikos a gyermeke, attól függően tudunk segíteni. Vannak iskolák, amelyekben van gyakorlat a magántanulókkal illetve szüneteltetett tanulói jogviszonyú gyerekekkel kapcsolatosan. Terveiktől (hová mennek, mennyi időre) függően megfontolandó azonban, hogy nem érdemes-e élni a lehetőséggel, amely március 15. óta lehetővé teszi a tanköteles gyerek gyámhatósági engedély nélküli külföldre vitelét. A két iskola elvégzése esetleg az egésznapos kinti iskola utána napi 4-5 óra magyar iskolára való készülést, komoly tanárra költött összegeket, ugyanakkor a befogadhatatlan mennyiségű tananyag miatt a kötelező vizsgán kudarcot is eredményezhet. Könnyebb lehet hazatérve pl. csak magyarból különbözeti vizsgát tenni. Ha tudunk, szívesen segítünk, írjon az e-mail címünkre. Egyre többen fordulnak hozzánk hasonló kérdésekkel.
Üdvözlettel: S. Eszter ESZME

--
  Pádárné Gabi

Tisztelt Ofő!
Magántanulói státusszal kapcsolatban lenne segítségre szükségem. Gyermekemmel külföldre költöztünk a férjem munkája miatt. A magyar iskolában, ahonnan eljöttünk, a magántanulói státuszt csak rövid időre engedték meg, pontosan addig, amíg a külföldi iskolába nem kezdte meg a tanulást. A gyermek érdekében mégis szeretnénk, ha a magyar iskolai tanulmányai nem maradnának félbe. Lehetséges, hogy párhuzamosan tanuljon a gyerek külföldön nappali tagozaton, és magyarban magántanulóként?? Hogyan találhatok olyan iskolát, ahol nem utasítják el a magántanulóságot?? Sajnos a régi iskolában nem kapunk semmi segítséget, de nekem a gyermekem érdekeit kell nézzem, és ha esetleg valamikor hazaköltözünk, akkor nem tudom mi lenne vele az iskola szempontjából.
Tisztelettel: Gabi

--
  OFOE

Kedves Enikő! Javasoljuk, hogy kérdésével a helyi nevelési tanácsadót keresse fel. Reméljük, ők ott tudnak majd hasznos tanácsot adni.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Juli:] Kedves Csilla! Nem gondolok én sem zártkörű tanácskozásra, hanem valamilyen fórumra, ahol a megoldás irányáról sikerül valami konkrétumot elhatározni. Ez borzasztóan nehéz ebben a témában is. Ha van Neked konkrét ötleted a megvalósítás módjára, nagyon szépen […]
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--

[csilla:] Kedves János! Kell,hogy lássuk a folyamatot mindkét végén! Örülök, hogy foglakozik a témával! Már egy ideje olvasom az említett honlapot, mert a munkám révén is érdekelt voltam a téma iránt! A felvilágosítás számomra olyan, mint a népmese, ha nem hallod szájról […]
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--

[János:] Kedves Csilla! Júliával már levelezünk, és jelezte is, hogy régóta foglalkozik egy olyan fórum létrehozásával, amely összeadja a szürkeállományát és nem csak országos ötletekkel áll elő, hanem szakmai tudásával a kivitelezéshez is utat mutat. Nem pont így fejezte ki, én […]
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--

[csilla:] Sőt: megy egy olyan TÁMOP-os pályázat a megyei rendőrkapitányságok területén, amely a bűnmegelőzéssel és a jelzőrendszer továbberősítésével foglalkozik! http://hu.wikipedia.org/wiki/Társadalmi_Megújulás_Operatív_Program
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--

[csilla:] Kedves János! Ez az az anyag, amely kötelező minden gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ, óvoda, iskola és védőnő,rendőrség, valamint a gyermekvédelmi szakellátás,gyámhivatalok minden egyes elemére.A megelőzés nincs benne, csak a szankció. Minden egyes fent […]
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--

[János:] Kedves Júlia és Csilla! Hasznos összeállítás lapul a link mögött, biztos voltam benne, hogy már készültek a kérdéskörrel kapcsolatos szakmai anyagok. Nem vagyok azonban biztos abban, hogy az iskolák ismerik egyáltalán ezt a dokumentumot, feldolgozták-e értő módon tanulmányi […]
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--

[OFOE:] Kszönjük, Csilla! Itt érhető el az említett útmutató: http://www.kormany.hu/download/b/52/00000/gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló egységes elvek és módszertan.pdf
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--

[csilla:] A gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló egységes elvek és módszertan.pdf (1.3 MB)
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--

[János:] Kedves Júlia! Ilyen és ehhez hasonló, már kész anyagokra gondoltam, mint a fehérnemű szabály. Ezeket kellene a hozzáértőknek, készítőinek "leporolni" és gyakorlatiasabbá tenni a megelőzés érdekében. A gyakorlatiasság alatt azt értem, hogy a szülők és a gyerekek […]
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--

[OFOE:] Azt hiszem, János, hogy senki sem kételkedik, csak a tennivalók nem világosak. A Család gyermek ifjúság témához kapcsolódó írása a megelőzésről szól: A „fehérnemű szabály”- tanítsuk meg a gyerekeknek, hogyan védhetik meg magukat a szexuális visszaélésektől […]
Beszélj róla! (Könyv és honlap a gyerekkori abuzusról) »

--
OFOE (2001–2014) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek