OFOE a Facebook-on
Betűméret
2011. február 17.
» Hozzászólások (4)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról1

„A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül.”

A közoktatásban a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatosan 2003- tól terjedt el az ún. „IPR” (Integrációs Pedagógiai Rendszer) kifejezés, amely az elmúlt évek alatt változásokon ment keresztül.

Az IPR-en két egymástól jól elkülöníthető kifejezést, tartalmat értenek: - „Képességkibontakoztató felkészítést” - „Integrációs felkészítést

2003-ban kiadásra került az oktatási miniszter 27.480/2003. sz. közleménye a hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszeréről. Évekkel később ennek a közleménynek a szövegén változtattak, az iskolákra vonatkozó fejezetnek „Iskolai integrációs program” címet adtak, a szövegben viszont utalnak rá, hogy ez alatt a képesség- kibontakoztató, s az integrációs felkészítést egyaránt értik.

Valójában az iskolai integrációs program („IPR” vagy „integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítés”) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre fókuszál, az ún. hátrányos helyzetű gyermekek túlnyomó része kiesik e programból. A támogatási rendszer (Költségvetési törvény, 11/1994-es MKM rendelet, s ezek alapján kiadott éves OKM- rendeletek) csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek létszáma alapján ítéli meg a támogatást, a létszám beszámításnál csak 10%- nyi hátrányos helyzetű tanulót fogad el.

Hátrányos- halmozottan hátrányos helyzet

Érdemes a fogalmak mögé tekinteni:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 121.§ „Értelmező rendelkezéseiben” az alábbi módon határozza meg a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet:

hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította;

e csoporton belül

halmozottan hátrányos helyzetű: az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A jogszabályok szerint a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló között az egyedüli különbség nem a család szociális helyzete – amely azonos mindkét célcsoportnál-, hanem a szülők iskolai végzettségében mutatkozó különbség. Véleményem szerint ezzel is magyarázható egyfajta konfliktusforrás, amely az azonosan rászorulók között „valamilyen” szempont szerint végez „szűkítést” (létszámszűkítést az igénybe vehető források szűkössége miatt). A rossz szociális helyzetnek különböző okai lehetnek, melyben egyik – nagyon fontos és jelentős- ok a szülők alacsony iskolai végzettsége.

Statisztikai adatok: pl. a 2009/2010 tanévben hátrányos helyzetű tanulók száma az általános iskolai rendszerben 257 335 fő volt, ezen belül azok száma, akiknek szülei csak nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeztek, összesen 106 539 fő. Vagyis 150 796 tanuló, ugyanúgy, mint a 106 539 fő, szociálisan rászorult, ám nem halmozottan hátrányos helyzetű, mivel a szülő valamelyikének magasabb a végzettsége, mint nyolc általános iskola, s e miatt túlnyomó (10%-on felüli) részük kiesik az ún „IPR”- támogatási rendszerből.

Általános iskola- statisztikai adatok
Tanév Összes tanulói létszám (fő) Hátrányos helyzetű tanulói létszám (fő) Halmozottan hátrányos helyzetű tanulói létszám (hátrányos helyzetűeken belül) (fő)
2006/2007 831 262 217 328 61 494
2007/2008 811 405 228 349 85 798
2008/2009 790 722 241 739 100 119
2009/2010 775 741 257 335 106 539

A Gyermekvédelmi törvény nem ismeri a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát, helyette a gyermekek védelmének rendszeréről beszél, azon belül – a témánk szempontjából érintett- „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről”. E törvény szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át.

A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül. Kérdés, hogy az egyelőre nagyobb tömeget képviselő 150 796 „csak hátrányos helyzetű” általános iskolai tanuló esetében mi a családi ok szociális rászorultság tekintetében, s ez hagyományozódik-e az egymás utáni generációkra?

Másik kérdés, az érem másik oldala, hogy milyen üzenetet hordoz a társadalom számára az, hogy a szociálisan azonosan rászorulók között előnyben részesülnek azok, amely családban a szülők nem rendelkeznek nyolc évfolyamnál magasabb iskolai végzettséggel?

Az IPR- támogatásokat szabályozó éves OKM rendeletek mellékletében meghatározzák azt, hogy az adott állami támogatás mire fordítható. Ebben az oktatással kapcsolatos kiadások között szociális hátrányok enyhítésére szolgáló kiadások is szerepelnek, amelyet csak az ún. halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra lehet fordítani (hátrányos helyzetűekre csak 10%-ban). Ugyanakkor az is igaz, hogy nem mindegyik halmozottan hátrányos helyzetű tanuló után vehető igénybe a támogatás abban az esetben, ha az adott intézmény nem felel meg a 11/ 1994 MKM rendelet 39/D§ és 39/E § feltételeinek. Ekkor nem csak az iskolát, a benne dolgozó pedagógusokat éri a „büntetés” (a támogatás elmaradása), hanem az ott tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat is.

Újabb kérdés, hogy miért csak akkor tekinthető valaki halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a szülője (szülei) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagyis nyolcadik évfolyamnál magasabb évfolyamot nem végzett el sikeresen.

A 20/1997. (II. 13.) Kormány rendelet 7. számú melléklete tartalmazza azt a részt, amelyben a szülőnek iskolai végzettségéről kell nyilatkoznia arról, hogy nyolcadik évfolyamnál magasabb évfolyamot sikeresen végzett-e el? Nyilatkozattételkor az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítést nem kell figyelembe venni.

Ha abból indulunk ki, hogy az alacsony iskolai végzettség, s rajta keresztül a munkanélküliség újratermeli magát családi generációkon keresztül, s ezt az alacsony iskolai végzettséget maximum nyolc általános iskolaiban határozzuk meg, újabb kérdésekkel találkozunk:

- tény, hogy a munkaerőpiacon a munkáltató nem tesz különbséget a sikeresen elvégzett 8 évfolyam, és 9.- 10. évfolyam között, ha ez utóbbihoz nem járul semmilyen szakképzettség:

- a szakiskolák 9. és / vagy 10. évfolyamát sikeresen elvégző, ám szakmát nem szerző, a szakképzésből a szakképzettség megszerzése előtt kihulló emberek mitől válnak mobilizálhatóbbá a munkaerőpiacon, mint a csak nyolc évfolyamos végzettséggel rendelkezők? S jól tudjuk, hogy a 9. és 10. évfolyamon a legerősebb a lemorzsolódás a hátrányos helyzetű tanulók esetében.

- a szakképzésben jelentős az olyan szakmákra való képzés, amellyel a munkaerőpiacon nem lehet elhelyezkedni, s ez által az egyén lehetőségei nem bővülnek.

- az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítés sokszor többet ér, mint az iskolarendszeren belül szerzett, használhatatlan szakképesítés.

A hagyaték

A fenti táblázat tükrözi azt a súlyos társadalmi hagyatékot (mondhatnám: mulasztást, a társadalmi problémák megoldásának elkenését, s főképp szabotálását), amelyet az elmúlt húsz (s legfőképp az elmúlt tíz) év hagyott ránk. Adatait nézve riasztó kép, hogy a drasztikusan csökkenő általános iskolai tanulólétszámon belül, azzal ellentétesen évről évre jelentősen emelkedik a hátrányos, s a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma:

- 2009/2010 tanévben 55 521 gyerekkel kevesebb járt általános iskolába, mint három évvel előtte. Az elmúlt tíz év viszonylatában az általános iskolás tanulók létszáma 190 000 fővel csökkent (2001/2002 tanév és 2010/2011 tanév között), húsz év alatt 360 000 fővel (1991/1992 tanév és 2010/2011 tanév között).

- 2009/2010 tanévben negyven ezerrel több volt a hátrányos helyzetű tanuló, mint három évvel előtte (amikor ötvenöt ezerrel több gyerek járt iskolába).

- 2009/2010 tanévben a hátrányos helyzetű tanulók között 45 045 fővel volt több azoknak a száma, akiknek egyik szülője sem rendelkezett nyolc általános iskolai végzettséggel, mint három évvel előtte.

Kérdés (melyre nem várok választ), hogy a társadalom jelentős részétől elvett (kiprivatizált, átalakított, megszüntetett, tönkretett) munkahelyek nyomán kialakult, mélyülő szegénységet, nyomort lehetséges-e kezelni az egyre nagyobb hasadásokkal teli szociális hálóval?

Csirmaz Mátyás

1Az írás első része az Új Pedagógiai Szemle 2008. szeptemberi számában jelent meg

Címkék: integráció   hátrányos helyzet   gyermekvédelem   IPR  

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

Hozzászólások

csilla | 2011. február 24.
A mi térségünkben van olyan eltérű tantervvel működő szakiskola, ahol nem igényelnek a diákok menzát. A pénzfelhasználási tervben fel akartam használni az iskoláztatási támogatás egy részét a korgó gyomrú gyerekre. (kutatás tárgya lehetne az ok) Jó néhány diákkal beszélgettem, akik ugyanebbe a városba járnak iskolába, csak egy normál szakiskolába, a képlet ugyanaz: van, hogy van óra megtartva, számos tanár nem rendelkezik főiskolai végzettséggel sem, dohányzik órán, eszik órán, kávét iszik órán, parasztozik órán, cigányozik órán, kurvázik órán. Nincs is könyvünk , mert úgy sem adnánk vissza, tanuljunk a füzetből, egyest meg annak adnak felszerelés hiánya miatt, akinek akarnak.(naná, hogy visszapofázok) Nyilván nem ellenőrizhetem le a valószerűségét. Próbálom interjúzni őket: milyen tantárgyaid vannak? az ellenőrzőből sorolja fel. Mit tanultok órán, hol jártok a matekban? Akkor mire kaptok jegyet? Ha-ha! mire, mondja meg Csilla néni! De egymástól függetlenül, miért állítják ezt a gyerekek: ezért járjak iskolába? Ezért veszik el a családimat? Őket ki ellenőrzi? az, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás?, hát... de, ha a fele is igaz, mi az ami folyik ma szakképzésként? szerintem meg kellene nézni. Amikor én ezt meghallottam, tudatosan kérdeztem rá hátrányos helyzetű gyerekeimre: de már bocsánat: miért olvasunk horoszkópot irodalom órán? Tudom és hiszem, hogy ez nem általános, de róluk ítélnek meg másokat, és pont azok, akik a legnagyobb segítséget igénylik.
ismerek jól működő szakiskolákat, de a legnagyobb hátrányokat az ilyen intézményekben képezzük.
Ha valaki esetleg kitágítaná a szemét, és hülyének nézne, kérem ne tegye, engem is hülyének nézett az első diák: nem járt még Csilla néni szakiban? De! órán? nem. wc-ben? nem. lehányva, rendőrség, mentő minden nap legalább kétszer. Ha két gyerek veszekszik, inkább hívják a rendőrséget, mint szétválasszák őket. Ha valaki begörcsöl lány, menstruációs panaszokra, hívják a mentőt: itt ne vetéljen el.
az iskoláknak segítség kell, ha nincs felsőfokú végzettségű pedagógus, biztos, hogy meg van az oka. de ez így nem tartható!
a szociális háló meg már régen lyukas, ezt mindenki tudja, és a rés rajta már világrésznyi, európai! IPr-költségvetés-oktatási törvény? és az alapok: gyerek-tanár, hol van a rendszerben?
terepmunkás | 2011. február 19.
"Nem a szociális háló megerősítéséről beszélek, hanem arról, hogy nem lehet mindent (súlyos társadalmi, gazdasági mulasztásokat) a szociális hálóval megoldani." Nem is kell. Munkahelyteremtés kellene, de erre ma, még annyi esélyt sem látok, mint 3 -5 évvel ezelőtt. Viszont, az IPR eredeti céljai, épp annyira - ha nem jobban fontosak. Ezért is kellene kicsit jobban odafigyelni a még megmaradt intézmények jelzéseire. Az már jobb kérdés hogy kinek. Mert az egész program áttelepítése az új tárcához, gondosan elvágva az oktatási államtitkárságtól - rossz üzenet. Bár ha arra gondolok, hogy ott mi folyik most - akár a túlélés záloga is lehet.
CSIRMAZ MÁTYÁS | 2011. február 19.
Kedves Terepmunkás!
Az IPR- támogatás is egyfajta "szociális háló" ("oktatás- szociális háló"), nem kezelhető önmagában, elvonatkoztatva a szociális háló összes többi elemétől.Azzal egyetértek, hogy az IPR- támogatás elsősorban az intézmény pedagógiai, módszertani repertoárját fejleszti, az viszont nem igaz, hogy "nem az egyes tanulók szociális támogatásának forrásai" is egyben (mégha kicsi is). Erre, s az ebből adódó helyi konfliktusokra több konkrét példát is tudnék írni.
A "támogatás lebegtetéséről, bizonytalanságáról, a kifizetések csúszásáról" már a 2008-as cikkemben is írtam- ez súlyos probléma-, azóta rosszabb a helyzet, mert már féléves rendeletek vannak (Irónia:Megélem azt, hogy havonta adnak ki rendeletet az IPR támogatásokra?). Én személy szerint nem csak a féléves, hanem az éves rendeletekkel való szabályozást is rossznak tartom, sőt azt is, hogy évekkel ezelőtt e támogatási rendszer átkerült a Költségvetési tv 3. sz mellékletéből az 5. sz. mellékletbe, s ezáltal kiszámíthatatlanná vált (lehet, hogy ezek kényszermegoldások, nem tudom, nem látok bele).

Nem a szociális háló megerősítéséről beszélek, hanem arról, hogy nem lehet mindent (súlyos társadalmi, gazdasági mulasztásokat) a szociális hálóval megoldani.
terepmunkás | 2011. február 18.
Kedves Mátyás!
A fenti, ill. az írása első részét olvasva, a jelzett problémák valósak. De marad néhány kérdés - miért a szociális háló erősítését kéri számon, egy alapvetően mégis pedagógiai célú innovációs programon? Az én értelmezésemben az IPR elsősorban intézmény fejlesztés. Az ide csportosított - s sajnos az utolsó két évben már csak jelképesnek mondható összegek elsősorban az intézmény pedagógiai, módszertani repertoárját fejleszthetik, s nem az egyes tanulók szociális támogatásának forrásai. Akkor sem, ha az tételesen is ott szerepel, a kötelező 60% helyén.Szerintem ez egyébként hiba. A cikkben leírt jelenség - a támogatásban részesülő, illetve abból kimaradók problémáját, természetesen minden IPR-t bevezetett intézmény megéli,de ennél sokkal súlyosabb probléma a támogatás lebegtetése, bizonytalansága, a kifizetések csúszása. Mint ebben a félévben is, csak három napja hogy kiadták a rendeletet,áprilisra ígérik a döntést-kifizetést, miközben már régóta ketyeg a félév. De a legnagyobb gond az, hogy megint azokat az intézményekhez csoportosítja a fejlesztésre szánt pénzt, az állam, ahol egyébként is működik már valamiféle innováció. Mert ők pályáznak. a legjobban leszakadók, a legnehezebb körülmények között vegetáló intézmények - és önkormányzatok kimaradnak - mert vagy nincs szakemberük a pályázat írására, lebonyolítására, (esetleg igény sem), de egész biztosan nincs olyan költségvetési játékterük, hogy meghitelezzék a bizonytalan eredményű és mindig későn megérkező pénzt. Szerintem ez az igazi probléma.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2014.12.19.
Tesis a világ
A finnországi oktatási rendszert pozitív példaként szokták emlegetni. Úgy látszik, ott sincs minden rendben. Igaz, legalább nem mindennapos problémáról van szó – ha értik, mire célzunk...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2014.12.19.
Ha kell, téglánként bontjuk le a gyerekek házait!
Egy 33 ezres város, Szekszárd tervezi épp, hogy hátat fordít 10 állami gondoskodás alatt élő gyermeknek, esélyt sem adva annak, hogy egy túlzsúfolt gyermekotthon helyett végre családiasabb...
(Forrás: index)
--
2014.12.19.
Eltiltották az iskolától a verekedő iskolás fiút
A Délmagyar értesülése szerint eltiltották a tanév folytatásától azt a 8 éves sándorfalvai fiút, aki többször verekedésbe keveredett a sándorfalvi Pallavicini Sándor Általános Iskol...
(Forrás: index)
--
2014.12.19.
Nincs családi pótlék, ha a gyerek nem jár óvodába
2015 szeptemberétől hároméves kortól kötelező lesz az óvodába járás. Azt szeretnék elérni, hogy minden gyermek megfelelő nevelést kaphasson már az óvodáskorban is
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.12.19.
Bohócot csinált magából az egyetemet fenyegető hivatal
A felsőoktatási államtitkárnak, illetve bármelyik másik kormánytagnak természetesen nincs törvényes lehetősége az egyetemek belső tanulmányi életébe történő beavatkozásra. Az egyetemi...
(Forrás: Népszabadság)
--
2014.12.19.
Szunyogh Szabolcs: Szegregáció: pro és kontra
Az integrált nevelés konfliktusokkal jár vagy járhat, de nyugati iskolákban szerzett riporteri tapasztalatok alapján mondhatom: egy korszerű pedagógiai kultúrával ezek a konfliktusok kezelhet...
(Forrás: Esti Hírlap)
--
2014.12.18.
Hepatitis-fertőzött diákot találtak egy pilisszentlászlói Waldorf-iskolában
Az intézet helyszíni járványügyi vizsgálatot végzett az iskolában, aminek során meghatározták a védőoltásban részesítendők körét, a diagnózist megerősítő vizsgálatot követően...
(Forrás: hvg.hu)
--
2014.12.18.
Államosítják a gólyatáborokat is a sorozatos botrányok után
A botrányok után – az Index pár napja írt a harmadik olyan esetről, amikor egy gólyatáborban erőszakoltak meg egy lányt – jövőre már nem külső cégek, hanem az egyetemek saját vállalkoz...
(Forrás: index)
--
2014.12.18.
Tényleg baja van az Emminek az aktuálpolitikai ZH-példákkal
Bár a minisztérium nem szólhat bele, hogy mi folyik az egyetemeken, az aktuálpolitika beemelése a felsőoktatásba sértheti a hallgatók értékrendjét – írta Rétvári Bence egy írásbeli...
(Forrás: hvg.hu)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  Ofoe

Kedves Anna!

Szinte biztos, hogy nincs szükség műszaki egyetemre, "szakmai felsőfokú és pedagógus" végzettség elegendő. Ld. Kntv. "(15)382 Szakképző iskolában tanított szakmai elméleti tantárgy esetén, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő szakos hazai tanári képzés, az adott tantárgy tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az érettségin, szakmai vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, továbbá, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, az is, aki bármely szakos tanári szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának megfelelő szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik." Szerintünk ez azt jelenti, hogy egy technikusi végzettség a megfelelő szakos (biológia-kémia) közismereti tanári diplomával mindenképpen elegendő. Egyébként a jogszabály elején lévő: "a szakmai tárgynak megfelelő felsőfokú" - ez a környezetvédelem és vízügy szakterületnél simán jelentheti a kémia és a biológia (tanári) egyetemi diplomát.

--
  Anna

Tisztelt Ofő!

Biológia-kémia szakos egyetemi végzettséggel dolgozom egy gimnáziumot és Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos szakközépiskolát magába foglaló intézményben már 17 éve. Közismereti és szakmai tárgyakat is tanítok. Tavaly köteleztek rá, h szerezzek mérnöki diplomát is, mert a tanári már nem elég a szakmai tárgyakból történő érettségiztetéshez/technikusi vizsgáztatáshoz. Jogos-e ez a kívánalmuk, vagy kiváltható-e az ún. "szakirányú végzettség" pl. egy nálunk is megszerezhető (középfokú) technikusi vizsga letételével?
Válaszát előre is köszönöm!

--
  Ofoe

Kedves Renáta! Ha gyógypedagógusként szeretne dolgozni, el kellene végeznie egy gyógypedagógiai alapképzést valamelyik felsőoktatási intézményben. Erről a felvi.hu portálon tud tájékozódni. A gyógypedagógiai asszisztensek számára létezik 7 hónapos OKJ képzés. Erről is a neten tud pontosan tájékozódni.

--
  Renáta

Kedves Ofő!
Pedagógus szakvizsgával rendelkezek,négyes államvizsgával, 1-4. osztályig taníthatok.
Érdeklődni szeretnék,hogy hová kellene mennem továbbképzésre,vagy hogyan lehetne gyógypedagógusnak tanulnom?

--
  Varga Ili

Kedves Zsolt! Íme a válasz a problémájára:

A szabadság kiadásáról a 2012. évi tv. (Mt) a következőket írja (csak a releváns részeket másoltam ide):

60. A szabadság kiadása

122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

(2)43 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Szerintem időarányosan 3 nappal a dolgozó rendelkezik.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve – megváltani nem lehet.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6)45 A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

A szabadságot kötelező kiadni, az nem "veszhet el"! Ha nem tudják szünetekben, szorgalmi időben kell kiadni.

--
  Zsolt

Tiszteletem!
2014.06.30-ig volt tanári munkaviszonyom, határozott szerződésem ekkor lejárt. Ekkor a megmaradt 22 nap szabadságomat pénzben fizették ki. Nyáron álláskereső voltam. 08.18-tól van megint tanári kinevezésem. Iskolámban kiszámolták, hogy évvégéig 17 nap szabadság jár + a 2 gyerekem után arányosan még 2 nap = 19 nap. Ebből lejön az őszi szünet 5nap, téli szünet 5nap, marad 7+2. Igazgatóm közölte ő rendelkezik 15 napommal csak akkor lesz szabadságom, ha majd ő mondja. Kérdezem, tényleg nem vehetem ki ezt a 9 napot az év hátralévő részében december 20 előtt mondjuk? Ha jól sejtem pénzben nem fizetik ki, átvinni nem lehet köv. évre, azaz elvész (kivéve a 2 nap a gyerekek után)? Vagy kivehetem ha az igazgató a feje tetejére áll is? Válaszát köszönöm

--
  Ofoe

Kedves Kérdezőnk! A konkrétabb válaszhoz azért több tényt kellene tudnunk. Miben áll a gyerek "mássága"? Mivel indokolják a tanárok azt, hogy a gyereket el kellene vinni az iskolából? Mielőtt bárkihez fordulna, tisztázni kellene először az osztályfőnökkel, majd ha ez nem működik, akkor az igazgatóval a kérdést. Indokolatlanul nem lehet elküldeni a gyereket, ez nyilvánvaló. Az indokokat meg kellene ismerni és tisztázni. Mielőtt a helyi tankerületnél esetleg az oktatási jogok biztosánál panasszal élne, meg kellene próbálni békésen rendezni az ügyet ott helyben az érintettekkel. Ha megkeres bennünket e-mailben, és felvilágosít a tényekről, mi is tudunk talán világosabb választ adni: osztalyfonokok@gmail.com

--
  xy

Tisztelt Cím!Van egy 13 éves gyermekem,aki más mind a többi.A gyerekek elfogadják,a tanárok nem,sőt el akarják,hogy vigyem az iskolából.Van hozzá joguk?Kihez fordulhatok segítségért,hogy ne tehessék meg?tisztelettel és köszönettel:xy

--
  János

Kedves Gábor!

Szíves figyelmébe ajánlom a Köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) alábbi paragrafusát:

42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.
(2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

Sok helyen nem veszik ezt magukra nézve kötelezőnek, pedig komoly következménnyel járhat a titoktartási kötelezettség megszegése. Teljesen igaza van Julinak, az etikai küszöbnek akkor is működnie kellene, ha a pedagógusnak szövegértési problémái lennének...

--
  OFOE

Kedves Gábor! Nem tartjuk szerencsésnek, ha az Ön fiáról más szülőkkel beszél a pedagógus, ez még abban az esetben is tapintatlanság, ha Ön jelen van. Azt tanácsoljuk, hogy próbálja a pedagógussal személyesen tisztázni a helyzetet, hátha sikerül helyre állítani a bizalmat. Erre vonatkozó jogszabályról nem tudunk, de a pedagógusetika íratlan szabályai megkívánják a diszkréciót.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[csilla:] Amikor egy közös út végén elengedsz az útra, egy gyermeket! a közös útban ott vagyunk, mint útjelzők, tapadás erősítők! frissítőt adók! szeretnénk a horizonton túl is látni őket, nyomkövetővel? nem: egy másik szereplővel, akiről szeretnénk, vagy amiről szeretnénk […]
Mi lesz veled, Kata? »

--

[Leiner Károly:] Ide írom, bár a neten is reagálhattam volna.Kicsit felmegy már bennem a pumpa, amikor a neten és itt is azt olvasom újra és újra, hogy egyedül a waldorfi pedagógia az üdvözítő, a csodálatos, az egyetlen megolás és Út. Azt gondolom, hogy minden nevelési-oktatási folyamat motorja […]
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[Dr. Borján József:] "Ehhez nagyon fontos lenne a pedagógusok közötti tudásmegosztás, a saját anyagok, tartalmak, tapasztalatok megosztása, mások számára elérhetővé tétele. " Ezzel a mondatával tökéletesen egyetértek. A másik hozzászólásomat még nem cenzúrázták?
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[Dr. Borján József:] A "Pedagógiai műhelyekben" mindenütt azt olvasom, hogy legyen nyílt és kreativ az oktatás. Ezzel szemben e műhelyek felszentelt alkotói csak a saját kreatívitásukat hirdetik ezerrel, semmit és senkit nem engednek szóhoz jutni ebben a taposásban. Ezért tartunk itt, ezért […]
Alma a fán – A tanulás jövője 3. »

--

[Juli:] Sokra tartom a Waldorf pedagógiát (saját unoka is jár oda), de azért nem gondolom, hogy az lenne az az egyedül üdvözítő megoldás, amihez mindenkinek el kell jutnia. Különböző utak léteznek a pedagógiában is. Ráadásul nem ártana valamennyi ún. alternatív pedagógiának […]
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[waldorf:] Okos, tisztességes, emberi. Talán egyszer eljut ő is a waldorf pedagógiához is.
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[János:] Ilyen TANÁROK mellett próbálja meg valaki "hazavágni" az oktatást, nevelést... Nincs az a hasznavehetetlen törvény, ostoba hivatali vízfej... :) :) :)
MI – 3. (Egy ofő naplójából) »

--

[Juli:] Kedves Szigi! Azért ezek a két pedagógus, aki a gyerekeket kísérte, próbálta megvédeni őket a saját testével is, de a túlerővel szemben nem volt esélyük. Azért ne legyünk velük igazságtalanok. Az iskola pedagógusai nagy gondossággal és empatiával kezelték az esetet. Vajon […]
MI - 2. (Egy ofő naplójából) »

--

[Szigi:] Döbbenet, hogy ma ilyen megtörténhet. Még nagyobb döbbenet, hogy ilyen korán üresek az utcák, nincs aki segítsen ha kell. Ennél már csak tényleg az durvább, hogy akikre gyerekek vannak bízva, azok krízishelyzetben csak állnak és lesnek, mint lóalkatrész a hidegvízben.
MI - 2. (Egy ofő naplójából) »

--

[Nina:] Kedves cikk író! Nagyon szépen kérem ha lehet,vegye fel velem a kapcsolatot,rengeteg jó tanácsra lenne szükségem,és azt érzem,nagyon nagyon nagyon ért a gyerekekhez:)))))
MI - 1. (Egy ofő naplójából) »

--
OFOE (2001–2014) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek