OFOE a Facebook-on
Betűméret
2011. február 17.
» Hozzászólások (4)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról1

„A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül.”

A közoktatásban a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatosan 2003- tól terjedt el az ún. „IPR” (Integrációs Pedagógiai Rendszer) kifejezés, amely az elmúlt évek alatt változásokon ment keresztül.

Az IPR-en két egymástól jól elkülöníthető kifejezést, tartalmat értenek: - „Képességkibontakoztató felkészítést” - „Integrációs felkészítést

2003-ban kiadásra került az oktatási miniszter 27.480/2003. sz. közleménye a hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszeréről. Évekkel később ennek a közleménynek a szövegén változtattak, az iskolákra vonatkozó fejezetnek „Iskolai integrációs program” címet adtak, a szövegben viszont utalnak rá, hogy ez alatt a képesség- kibontakoztató, s az integrációs felkészítést egyaránt értik.

Valójában az iskolai integrációs program („IPR” vagy „integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítés”) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre fókuszál, az ún. hátrányos helyzetű gyermekek túlnyomó része kiesik e programból. A támogatási rendszer (Költségvetési törvény, 11/1994-es MKM rendelet, s ezek alapján kiadott éves OKM- rendeletek) csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek létszáma alapján ítéli meg a támogatást, a létszám beszámításnál csak 10%- nyi hátrányos helyzetű tanulót fogad el.

Hátrányos- halmozottan hátrányos helyzet

Érdemes a fogalmak mögé tekinteni:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 121.§ „Értelmező rendelkezéseiben” az alábbi módon határozza meg a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet:

hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította;

e csoporton belül

halmozottan hátrányos helyzetű: az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A jogszabályok szerint a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló között az egyedüli különbség nem a család szociális helyzete – amely azonos mindkét célcsoportnál-, hanem a szülők iskolai végzettségében mutatkozó különbség. Véleményem szerint ezzel is magyarázható egyfajta konfliktusforrás, amely az azonosan rászorulók között „valamilyen” szempont szerint végez „szűkítést” (létszámszűkítést az igénybe vehető források szűkössége miatt). A rossz szociális helyzetnek különböző okai lehetnek, melyben egyik – nagyon fontos és jelentős- ok a szülők alacsony iskolai végzettsége.

Statisztikai adatok: pl. a 2009/2010 tanévben hátrányos helyzetű tanulók száma az általános iskolai rendszerben 257 335 fő volt, ezen belül azok száma, akiknek szülei csak nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeztek, összesen 106 539 fő. Vagyis 150 796 tanuló, ugyanúgy, mint a 106 539 fő, szociálisan rászorult, ám nem halmozottan hátrányos helyzetű, mivel a szülő valamelyikének magasabb a végzettsége, mint nyolc általános iskola, s e miatt túlnyomó (10%-on felüli) részük kiesik az ún „IPR”- támogatási rendszerből.

Általános iskola- statisztikai adatok
Tanév Összes tanulói létszám (fő) Hátrányos helyzetű tanulói létszám (fő) Halmozottan hátrányos helyzetű tanulói létszám (hátrányos helyzetűeken belül) (fő)
2006/2007 831 262 217 328 61 494
2007/2008 811 405 228 349 85 798
2008/2009 790 722 241 739 100 119
2009/2010 775 741 257 335 106 539

A Gyermekvédelmi törvény nem ismeri a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát, helyette a gyermekek védelmének rendszeréről beszél, azon belül – a témánk szempontjából érintett- „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről”. E törvény szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át.

A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül. Kérdés, hogy az egyelőre nagyobb tömeget képviselő 150 796 „csak hátrányos helyzetű” általános iskolai tanuló esetében mi a családi ok szociális rászorultság tekintetében, s ez hagyományozódik-e az egymás utáni generációkra?

Másik kérdés, az érem másik oldala, hogy milyen üzenetet hordoz a társadalom számára az, hogy a szociálisan azonosan rászorulók között előnyben részesülnek azok, amely családban a szülők nem rendelkeznek nyolc évfolyamnál magasabb iskolai végzettséggel?

Az IPR- támogatásokat szabályozó éves OKM rendeletek mellékletében meghatározzák azt, hogy az adott állami támogatás mire fordítható. Ebben az oktatással kapcsolatos kiadások között szociális hátrányok enyhítésére szolgáló kiadások is szerepelnek, amelyet csak az ún. halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra lehet fordítani (hátrányos helyzetűekre csak 10%-ban). Ugyanakkor az is igaz, hogy nem mindegyik halmozottan hátrányos helyzetű tanuló után vehető igénybe a támogatás abban az esetben, ha az adott intézmény nem felel meg a 11/ 1994 MKM rendelet 39/D§ és 39/E § feltételeinek. Ekkor nem csak az iskolát, a benne dolgozó pedagógusokat éri a „büntetés” (a támogatás elmaradása), hanem az ott tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat is.

Újabb kérdés, hogy miért csak akkor tekinthető valaki halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a szülője (szülei) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagyis nyolcadik évfolyamnál magasabb évfolyamot nem végzett el sikeresen.

A 20/1997. (II. 13.) Kormány rendelet 7. számú melléklete tartalmazza azt a részt, amelyben a szülőnek iskolai végzettségéről kell nyilatkoznia arról, hogy nyolcadik évfolyamnál magasabb évfolyamot sikeresen végzett-e el? Nyilatkozattételkor az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítést nem kell figyelembe venni.

Ha abból indulunk ki, hogy az alacsony iskolai végzettség, s rajta keresztül a munkanélküliség újratermeli magát családi generációkon keresztül, s ezt az alacsony iskolai végzettséget maximum nyolc általános iskolaiban határozzuk meg, újabb kérdésekkel találkozunk:

- tény, hogy a munkaerőpiacon a munkáltató nem tesz különbséget a sikeresen elvégzett 8 évfolyam, és 9.- 10. évfolyam között, ha ez utóbbihoz nem járul semmilyen szakképzettség:

- a szakiskolák 9. és / vagy 10. évfolyamát sikeresen elvégző, ám szakmát nem szerző, a szakképzésből a szakképzettség megszerzése előtt kihulló emberek mitől válnak mobilizálhatóbbá a munkaerőpiacon, mint a csak nyolc évfolyamos végzettséggel rendelkezők? S jól tudjuk, hogy a 9. és 10. évfolyamon a legerősebb a lemorzsolódás a hátrányos helyzetű tanulók esetében.

- a szakképzésben jelentős az olyan szakmákra való képzés, amellyel a munkaerőpiacon nem lehet elhelyezkedni, s ez által az egyén lehetőségei nem bővülnek.

- az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítés sokszor többet ér, mint az iskolarendszeren belül szerzett, használhatatlan szakképesítés.

A hagyaték

A fenti táblázat tükrözi azt a súlyos társadalmi hagyatékot (mondhatnám: mulasztást, a társadalmi problémák megoldásának elkenését, s főképp szabotálását), amelyet az elmúlt húsz (s legfőképp az elmúlt tíz) év hagyott ránk. Adatait nézve riasztó kép, hogy a drasztikusan csökkenő általános iskolai tanulólétszámon belül, azzal ellentétesen évről évre jelentősen emelkedik a hátrányos, s a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma:

- 2009/2010 tanévben 55 521 gyerekkel kevesebb járt általános iskolába, mint három évvel előtte. Az elmúlt tíz év viszonylatában az általános iskolás tanulók létszáma 190 000 fővel csökkent (2001/2002 tanév és 2010/2011 tanév között), húsz év alatt 360 000 fővel (1991/1992 tanév és 2010/2011 tanév között).

- 2009/2010 tanévben negyven ezerrel több volt a hátrányos helyzetű tanuló, mint három évvel előtte (amikor ötvenöt ezerrel több gyerek járt iskolába).

- 2009/2010 tanévben a hátrányos helyzetű tanulók között 45 045 fővel volt több azoknak a száma, akiknek egyik szülője sem rendelkezett nyolc általános iskolai végzettséggel, mint három évvel előtte.

Kérdés (melyre nem várok választ), hogy a társadalom jelentős részétől elvett (kiprivatizált, átalakított, megszüntetett, tönkretett) munkahelyek nyomán kialakult, mélyülő szegénységet, nyomort lehetséges-e kezelni az egyre nagyobb hasadásokkal teli szociális hálóval?

Csirmaz Mátyás

1Az írás első része az Új Pedagógiai Szemle 2008. szeptemberi számában jelent meg

Címkék: integráció   hátrányos helyzet   gyermekvédelem   IPR  

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

Hozzászólások

csilla | 2011. február 24.
A mi térségünkben van olyan eltérű tantervvel működő szakiskola, ahol nem igényelnek a diákok menzát. A pénzfelhasználási tervben fel akartam használni az iskoláztatási támogatás egy részét a korgó gyomrú gyerekre. (kutatás tárgya lehetne az ok) Jó néhány diákkal beszélgettem, akik ugyanebbe a városba járnak iskolába, csak egy normál szakiskolába, a képlet ugyanaz: van, hogy van óra megtartva, számos tanár nem rendelkezik főiskolai végzettséggel sem, dohányzik órán, eszik órán, kávét iszik órán, parasztozik órán, cigányozik órán, kurvázik órán. Nincs is könyvünk , mert úgy sem adnánk vissza, tanuljunk a füzetből, egyest meg annak adnak felszerelés hiánya miatt, akinek akarnak.(naná, hogy visszapofázok) Nyilván nem ellenőrizhetem le a valószerűségét. Próbálom interjúzni őket: milyen tantárgyaid vannak? az ellenőrzőből sorolja fel. Mit tanultok órán, hol jártok a matekban? Akkor mire kaptok jegyet? Ha-ha! mire, mondja meg Csilla néni! De egymástól függetlenül, miért állítják ezt a gyerekek: ezért járjak iskolába? Ezért veszik el a családimat? Őket ki ellenőrzi? az, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás?, hát... de, ha a fele is igaz, mi az ami folyik ma szakképzésként? szerintem meg kellene nézni. Amikor én ezt meghallottam, tudatosan kérdeztem rá hátrányos helyzetű gyerekeimre: de már bocsánat: miért olvasunk horoszkópot irodalom órán? Tudom és hiszem, hogy ez nem általános, de róluk ítélnek meg másokat, és pont azok, akik a legnagyobb segítséget igénylik.
ismerek jól működő szakiskolákat, de a legnagyobb hátrányokat az ilyen intézményekben képezzük.
Ha valaki esetleg kitágítaná a szemét, és hülyének nézne, kérem ne tegye, engem is hülyének nézett az első diák: nem járt még Csilla néni szakiban? De! órán? nem. wc-ben? nem. lehányva, rendőrség, mentő minden nap legalább kétszer. Ha két gyerek veszekszik, inkább hívják a rendőrséget, mint szétválasszák őket. Ha valaki begörcsöl lány, menstruációs panaszokra, hívják a mentőt: itt ne vetéljen el.
az iskoláknak segítség kell, ha nincs felsőfokú végzettségű pedagógus, biztos, hogy meg van az oka. de ez így nem tartható!
a szociális háló meg már régen lyukas, ezt mindenki tudja, és a rés rajta már világrésznyi, európai! IPr-költségvetés-oktatási törvény? és az alapok: gyerek-tanár, hol van a rendszerben?
terepmunkás | 2011. február 19.
"Nem a szociális háló megerősítéséről beszélek, hanem arról, hogy nem lehet mindent (súlyos társadalmi, gazdasági mulasztásokat) a szociális hálóval megoldani." Nem is kell. Munkahelyteremtés kellene, de erre ma, még annyi esélyt sem látok, mint 3 -5 évvel ezelőtt. Viszont, az IPR eredeti céljai, épp annyira - ha nem jobban fontosak. Ezért is kellene kicsit jobban odafigyelni a még megmaradt intézmények jelzéseire. Az már jobb kérdés hogy kinek. Mert az egész program áttelepítése az új tárcához, gondosan elvágva az oktatási államtitkárságtól - rossz üzenet. Bár ha arra gondolok, hogy ott mi folyik most - akár a túlélés záloga is lehet.
CSIRMAZ MÁTYÁS | 2011. február 19.
Kedves Terepmunkás!
Az IPR- támogatás is egyfajta "szociális háló" ("oktatás- szociális háló"), nem kezelhető önmagában, elvonatkoztatva a szociális háló összes többi elemétől.Azzal egyetértek, hogy az IPR- támogatás elsősorban az intézmény pedagógiai, módszertani repertoárját fejleszti, az viszont nem igaz, hogy "nem az egyes tanulók szociális támogatásának forrásai" is egyben (mégha kicsi is). Erre, s az ebből adódó helyi konfliktusokra több konkrét példát is tudnék írni.
A "támogatás lebegtetéséről, bizonytalanságáról, a kifizetések csúszásáról" már a 2008-as cikkemben is írtam- ez súlyos probléma-, azóta rosszabb a helyzet, mert már féléves rendeletek vannak (Irónia:Megélem azt, hogy havonta adnak ki rendeletet az IPR támogatásokra?). Én személy szerint nem csak a féléves, hanem az éves rendeletekkel való szabályozást is rossznak tartom, sőt azt is, hogy évekkel ezelőtt e támogatási rendszer átkerült a Költségvetési tv 3. sz mellékletéből az 5. sz. mellékletbe, s ezáltal kiszámíthatatlanná vált (lehet, hogy ezek kényszermegoldások, nem tudom, nem látok bele).

Nem a szociális háló megerősítéséről beszélek, hanem arról, hogy nem lehet mindent (súlyos társadalmi, gazdasági mulasztásokat) a szociális hálóval megoldani.
terepmunkás | 2011. február 18.
Kedves Mátyás!
A fenti, ill. az írása első részét olvasva, a jelzett problémák valósak. De marad néhány kérdés - miért a szociális háló erősítését kéri számon, egy alapvetően mégis pedagógiai célú innovációs programon? Az én értelmezésemben az IPR elsősorban intézmény fejlesztés. Az ide csportosított - s sajnos az utolsó két évben már csak jelképesnek mondható összegek elsősorban az intézmény pedagógiai, módszertani repertoárját fejleszthetik, s nem az egyes tanulók szociális támogatásának forrásai. Akkor sem, ha az tételesen is ott szerepel, a kötelező 60% helyén.Szerintem ez egyébként hiba. A cikkben leírt jelenség - a támogatásban részesülő, illetve abból kimaradók problémáját, természetesen minden IPR-t bevezetett intézmény megéli,de ennél sokkal súlyosabb probléma a támogatás lebegtetése, bizonytalansága, a kifizetések csúszása. Mint ebben a félévben is, csak három napja hogy kiadták a rendeletet,áprilisra ígérik a döntést-kifizetést, miközben már régóta ketyeg a félév. De a legnagyobb gond az, hogy megint azokat az intézményekhez csoportosítja a fejlesztésre szánt pénzt, az állam, ahol egyébként is működik már valamiféle innováció. Mert ők pályáznak. a legjobban leszakadók, a legnehezebb körülmények között vegetáló intézmények - és önkormányzatok kimaradnak - mert vagy nincs szakemberük a pályázat írására, lebonyolítására, (esetleg igény sem), de egész biztosan nincs olyan költségvetési játékterük, hogy meghitelezzék a bizonytalan eredményű és mindig későn megérkező pénzt. Szerintem ez az igazi probléma.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2015.08.31.
Létrejöttek a szakképzési centrumok – mi változott?
Milyen változások léptek életbe a szakképzésben részt vevő iskolákban? iként változik a pedagógusok helyzete? Az iskolák gazdasági és szakmai helyzetének alakulásáról és a várhat...
(Forrás: Modern Iskola)
--
2015.08.31.
Jófogáson és Facebookon is keresnek tanárt a kétségbeesett iskolák
Első ránézésre matek-, fizika-, nyelvtanárok hiányoznak sok helyen. A Berzsenyibe a Facebookon kerestek fizikatanárt, de egy nappal az iskolakezdés előtt a Klik is hirdetésben toboroz tanárokat...
(Forrás: vs.hu)
--
2015.08.31.
A szülők véleményére kíváncsi az emberi erőforrások minisztere
Balog Zoltán a nemzeti tanévnyitón tartott beszédében többnyire kérdéseket tett fel a közoktatás rendszerével, a digitalizációval és az etikai kódex szükségességével kapcsolatban. Kedden...
(Forrás: Inforádió)
--
2015.08.31.
A Stanfordtól Hejőkeresztúrig – a hivatalos tanévnyitó margójára
A fővárosi iskolák átlagánál is jobbak matekból egy Borsod megyei általános iskola tanulói, pedig közel 70 %-uk hátrányos helyzetű. Az idei hivatalos tanévnyitó helyszíne volt a hejő...
(Forrás: Index)
--
2015.08.31.
Az iskola túlterheli a gyerekeinket, és nem az életre tanít
Pedig az orvostudomány, a pszichológia, a pedagógia legújabb kutatásai azt igazolják, hogy az oktatás terén a kevesebb sokkal több lehet. A csodaként emlegetett finn oktatási rendszer pedig...
(Forrás: Origo)
--
2015.08.31.
Az állami iskolákat egyre több szülő utasítja el
Egyre többen hagyják ott az állami iskolákat és igyekeznek bejutni az alternatív iskolákba. Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója azt mondta, idén hozzájuk a 60 helyre...
(Forrás: Eduline)
--
2015.08.31.
Egyházi fenntartásba kerül egy békési iskola
A Szeged-Csanádi Egyházmegye felsőoktatási intézménye, a Gál Ferenc Főiskola fenntartásába kerül a Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium - tájékoztatta...
(Forrás: Edupress)
--
2015.08.31.
Fontos változásokkal kezdődik az új tanév
Három évfolyam kap ingyen tankönyveket, mindenkit érint a napi tornaóra, egészségesebb ebédet kapnak a gyerekek, a szakiskolákat új fenntartó irányítja, az óvodák megtelnek háromévesekkel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2015.08.31.
Jobb, ha nem ugrálnak Piliscsabán
Az Orbán-kormány annak idején azzal indokolta az iskolák államosítását, hogy így csökkenti az iskolák közötti egyenlőtlenségeket, valamint a hátrányos helyzetű és/vagy roma gyerekek...
(Forrás: Népszabadság)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT OFOE agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek nevelés oktatás oktatáspolitika olvasás osztály osztályfőnöki szerep osztálykirándulás pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők tananyag taneszköz tanulás tanár tanár-diák kapcsolat tanárok tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem verseny virtuális kongresszus visszaemlékezés vélemény óraterv önismeret ünnep
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Judit! A gond feltételezhetően abból ered, hogy a munkáltatód nem az iskola, nem is az önkormányzat, hanem a KLIK. Nekik joguk van a saját tanterületükben a munkaerőt úgy elosztani, ahogy a leggazdaságosabb. Feltételezem, hogy nincs elég megfelelő képesítéssel rendelkező némettanár. Gondolom, a tanítók végzettségeddel általános iskolában tanítasz. Lehet, hogy középiskolában akarnak igénybe venni a mesterszakoddal az érintett tantárgyból. Ha Neked ez ellen kifogásod van, a fenntartóhoz kellene fordulnod, lehetőleg írásban, és indokolnod, hogy ezt miért tartod méltánytalannak. Ha a válaszunk nem segít, érdemes az Oktatási Hivatal portálján utána kérdezned: http://www.oktatas.hu/ugyintezes/hivatalvalaszol_public

--
  Judit

Kedves OFOE!
Megyeszékhelyi iskolában tanítok. Tanító - német műveltségterülettel, emellett elvégeztem a német mesterszakot. Munkáltatóm a mesterszakra hivatkozva utasít más település iskolájába 5 órában németet tanítani úgy, hogy saját iskolámba németet tanító óraadót vesz fel. Ugyanakkor ezeket az órákat óratervi keretemben is el tudnám látni. Továbbá kinevezésemben egy iskola szerepel a munkavégzésem helyéül, nincs más intézmény neve megjelölve. Köteles vagyok - e kijárni és elfogadni a szóbeli utasítását?
Köszönöm válaszukat. Judit

--
  OFOE

Kedves Eszter! Olvassa el az oktatási igazolványokról szóló kormányrendeletet: a http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?docid=A1100362.KOR, hátha választ kap a kérdésére.

--
  kardos eszter

Kedves OFOE! Nyugdíjas vagyok, életem során időnként pedagógusként is dolgoztam, de nem mindig. (Van képesítésem, természetesen.) Nem iskolából mentem nyugdíjba, hanem egész más munkahelyről. Ha összeszámolom a tanítással eltöltött éveimet, azt hiszem, jogosult volnék pedagógus igazolványra. De ez csak feltételezés, mert nem találok pontos meghatározást arra, hogy hány évig kellett tanárként dolgozni egy igazolványhoz. Előre is köszönöm válaszukat, K.E.

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Igazán megbízható választ az Oktatási Hivatal portálján kaphatsz

--
  Kismama

Áprilisban jelentkeztem a 2016-os minősítő eljárásra, így november 30- ig kell a portfóliót feltöltenem. Úgy tűnik, hogy nem fogok tanèvet kezdeni, mert kismama lettem. 😀 Mi a teendőm most, kell portfóliót írnom?
Válaszát előre is köszönöm!

--
  bagcsi

Köszönöm a segítséget. A második könyvvel kapcsolatban sikerült a kapcsolatfelvétel, így tárgytalanná vált.
Köszönöm szépen.

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Az első könyvet egy ideig a Független Pedagógiai Intézet árulta, de az elég régen volt. Sallai Éva könyvéről próbálunk információt szerezni, ha sikerül, jelentkezünk.

--
  bagcsi

Kedves Juli!

Szeretnék segítséget kérni:
Keresném a Tanári segédkönyv az emberismeret tanításához c. kiadványt, illetve Sallai Éva: Pedagógiai svédasztal kezdő oktatóknak. Utóbbi az EKF kiadásában, de ott nem tudnak róla...Egy ötlet, hol keressem, mert Google barátom nem tud segíteni... Köszönöm szépen!

--
  OFOE

Kedves Tünde! Az arra jogosultaknak meg kell kapniuk az ingyenes tankönyvet minden tanévben.
Napra kész tájékoztatást a munkaköri követelményekről az Oktatási Hivatal honlapján kérhet

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Péter:] Kedves gyönbgytyúk! HG beazonosításának gondolata az írásom végén merült fel bennem, annak tartalmáról éps nem szerzőjéről írtam véleményt. Bár, hogy a záró gondolattal egy ilyen gyanusításra alkalmat adó fél mondatot valóban leírtam volna (... írása alapján csak […]
„Az nem lehet, hogy annyi szív...” Maradj nyugodt. Lehet. »

--

[gyöntyúk:] Szerencsére van más HG is, mint akire Mr. Péter tippel, speciel én egész más HG-re gondolok, már csak a stílusából is, ha szabadna az elmúlt évtized pedagógiai publicisztikáinak némi olvasgatása után ezt megállapítanom - utána kellene olvasni, stíluselemezni Mr. Péter... És […]
„Az nem lehet, hogy annyi szív...” Maradj nyugodt. Lehet. »

--

[Péter:] HG-hoz: „Az eléggé tagadhatatlan, hogy pedagógiai-, pszichológiai kutatók, illetve a pedagógiai szakmai elit többsége a liberális vonalon vizionálta a jövő pedagógiáját Magyarországon.” Már miért tagadhatatlan? Sőt. Kifejezetten megkérdőjelezhető. A többségként […]
„Az nem lehet, hogy annyi szív...” Maradj nyugodt. Lehet. »

--

[J.:] Egyszerű. Tegyétek eléjük az MIT kib*szott nehéz feladatlapjait, aztán ne engedjetek ki senkit a teremből, amíg tökéletes nem lett az összes válasz. Meg kell szívatni, akkor majd megtanulnak rögtön gondolkodni is. Nem kell tanítani, csak amennyit kérnek/engednek. De egy-egy ilyen […]
„Az nem lehet, hogy annyi szív...” Maradj nyugodt. Lehet. »

--

[Péter:] Kedves HG! Az írásából kiderül, hogy Önnek valójában nem a vita hiányzik. Önnek céljai vannak, ami beszélőviszonyban sincsen a pedagógiával. Ezt írta le: "Ilyen termeketlen vagdalkozassal tenni a fennallo rend ellen nem lehet." Talán elvétette a fórumot. A […]
Coming out a pedagógusok készülő „Etikai Kódex”-ének margójára »

--

[Péter:] Sopeka nyilvánvalóan provokátor (troll), aki bárkit kapásból "letrolloz", ha annak véleménye nem illeszkedik a prekoncepciójába. Anélkül, hogy "gondolkodna, érvelne, vitatkozna". Ezek miatt a jelenségek miatt nem alakulhat ki értelmes, nyilt és cenzúrázatlan […]
Coming out a pedagógusok készülő „Etikai Kódex”-ének margójára »

--

[Juli:] Kedves Sopeka! Egyetértünk. De azért HG. mégiscsak írt. Nézd meg a honlapon az írását. Ennek a vitának a folytatásáról van szó.
Coming out a pedagógusok készülő „Etikai Kódex”-ének margójára »

--

[Sopeka:] ptr, Péter, Peti - egyértelműen troll, miért ugrik mindenki a provokációira? HG - "Amig ilyen indulatos veszekedes zajlik, en nem irok. Mert minek." Hát pont azért, hogy mederbe terelődjön a vita. Azért, hogy minta legyen arra, miként kell vitatkozni, eszmét cserélni. […]
Coming out a pedagógusok készülő „Etikai Kódex”-ének margójára »

--

[hg:] Hát, igen, ez az örök kérdés: mártír legyek, vagy menekült? Az én családomban a mártírok vannak felülreprezentálva. Ne tegyünk úgy, mintha az nagyon hasznos lenne. A mártírság nem látványos és értékes és példamutató és erőt adó, csak igen ritka esetekben. A […]
„Az nem lehet, hogy annyi szív...” Maradj nyugodt. Lehet. »

--

[A.M.:] " hogy ne a nulláról kelljen építkezni húsz-negyven év múlva, érdemes külföldre elmenni, hogy majd vissza lehessen jönni " Én szomorú lennék, ha 20-40 éven át valami seggszagú sötétség honolna a kárpátmedencében, de nem is tartom valószínűnek azt az áhított […]
„Az nem lehet, hogy annyi szív...” Maradj nyugodt. Lehet. »

--
OFOE (2001–2015) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek