OFOE a Facebook-on
Betűméret
2011. február 17.
» Hozzászólások (4)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról1

„A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül.”

A közoktatásban a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatosan 2003- tól terjedt el az ún. „IPR” (Integrációs Pedagógiai Rendszer) kifejezés, amely az elmúlt évek alatt változásokon ment keresztül.

Az IPR-en két egymástól jól elkülöníthető kifejezést, tartalmat értenek: - „Képességkibontakoztató felkészítést” - „Integrációs felkészítést

2003-ban kiadásra került az oktatási miniszter 27.480/2003. sz. közleménye a hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszeréről. Évekkel később ennek a közleménynek a szövegén változtattak, az iskolákra vonatkozó fejezetnek „Iskolai integrációs program” címet adtak, a szövegben viszont utalnak rá, hogy ez alatt a képesség- kibontakoztató, s az integrációs felkészítést egyaránt értik.

Valójában az iskolai integrációs program („IPR” vagy „integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítés”) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre fókuszál, az ún. hátrányos helyzetű gyermekek túlnyomó része kiesik e programból. A támogatási rendszer (Költségvetési törvény, 11/1994-es MKM rendelet, s ezek alapján kiadott éves OKM- rendeletek) csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek létszáma alapján ítéli meg a támogatást, a létszám beszámításnál csak 10%- nyi hátrányos helyzetű tanulót fogad el.

Hátrányos- halmozottan hátrányos helyzet

Érdemes a fogalmak mögé tekinteni:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 121.§ „Értelmező rendelkezéseiben” az alábbi módon határozza meg a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet:

hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította;

e csoporton belül

halmozottan hátrányos helyzetű: az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A jogszabályok szerint a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló között az egyedüli különbség nem a család szociális helyzete – amely azonos mindkét célcsoportnál-, hanem a szülők iskolai végzettségében mutatkozó különbség. Véleményem szerint ezzel is magyarázható egyfajta konfliktusforrás, amely az azonosan rászorulók között „valamilyen” szempont szerint végez „szűkítést” (létszámszűkítést az igénybe vehető források szűkössége miatt). A rossz szociális helyzetnek különböző okai lehetnek, melyben egyik – nagyon fontos és jelentős- ok a szülők alacsony iskolai végzettsége.

Statisztikai adatok: pl. a 2009/2010 tanévben hátrányos helyzetű tanulók száma az általános iskolai rendszerben 257 335 fő volt, ezen belül azok száma, akiknek szülei csak nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeztek, összesen 106 539 fő. Vagyis 150 796 tanuló, ugyanúgy, mint a 106 539 fő, szociálisan rászorult, ám nem halmozottan hátrányos helyzetű, mivel a szülő valamelyikének magasabb a végzettsége, mint nyolc általános iskola, s e miatt túlnyomó (10%-on felüli) részük kiesik az ún „IPR”- támogatási rendszerből.

Általános iskola- statisztikai adatok
Tanév Összes tanulói létszám (fő) Hátrányos helyzetű tanulói létszám (fő) Halmozottan hátrányos helyzetű tanulói létszám (hátrányos helyzetűeken belül) (fő)
2006/2007 831 262 217 328 61 494
2007/2008 811 405 228 349 85 798
2008/2009 790 722 241 739 100 119
2009/2010 775 741 257 335 106 539

A Gyermekvédelmi törvény nem ismeri a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát, helyette a gyermekek védelmének rendszeréről beszél, azon belül – a témánk szempontjából érintett- „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről”. E törvény szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át.

A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül. Kérdés, hogy az egyelőre nagyobb tömeget képviselő 150 796 „csak hátrányos helyzetű” általános iskolai tanuló esetében mi a családi ok szociális rászorultság tekintetében, s ez hagyományozódik-e az egymás utáni generációkra?

Másik kérdés, az érem másik oldala, hogy milyen üzenetet hordoz a társadalom számára az, hogy a szociálisan azonosan rászorulók között előnyben részesülnek azok, amely családban a szülők nem rendelkeznek nyolc évfolyamnál magasabb iskolai végzettséggel?

Az IPR- támogatásokat szabályozó éves OKM rendeletek mellékletében meghatározzák azt, hogy az adott állami támogatás mire fordítható. Ebben az oktatással kapcsolatos kiadások között szociális hátrányok enyhítésére szolgáló kiadások is szerepelnek, amelyet csak az ún. halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra lehet fordítani (hátrányos helyzetűekre csak 10%-ban). Ugyanakkor az is igaz, hogy nem mindegyik halmozottan hátrányos helyzetű tanuló után vehető igénybe a támogatás abban az esetben, ha az adott intézmény nem felel meg a 11/ 1994 MKM rendelet 39/D§ és 39/E § feltételeinek. Ekkor nem csak az iskolát, a benne dolgozó pedagógusokat éri a „büntetés” (a támogatás elmaradása), hanem az ott tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat is.

Újabb kérdés, hogy miért csak akkor tekinthető valaki halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a szülője (szülei) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagyis nyolcadik évfolyamnál magasabb évfolyamot nem végzett el sikeresen.

A 20/1997. (II. 13.) Kormány rendelet 7. számú melléklete tartalmazza azt a részt, amelyben a szülőnek iskolai végzettségéről kell nyilatkoznia arról, hogy nyolcadik évfolyamnál magasabb évfolyamot sikeresen végzett-e el? Nyilatkozattételkor az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítést nem kell figyelembe venni.

Ha abból indulunk ki, hogy az alacsony iskolai végzettség, s rajta keresztül a munkanélküliség újratermeli magát családi generációkon keresztül, s ezt az alacsony iskolai végzettséget maximum nyolc általános iskolaiban határozzuk meg, újabb kérdésekkel találkozunk:

- tény, hogy a munkaerőpiacon a munkáltató nem tesz különbséget a sikeresen elvégzett 8 évfolyam, és 9.- 10. évfolyam között, ha ez utóbbihoz nem járul semmilyen szakképzettség:

- a szakiskolák 9. és / vagy 10. évfolyamát sikeresen elvégző, ám szakmát nem szerző, a szakképzésből a szakképzettség megszerzése előtt kihulló emberek mitől válnak mobilizálhatóbbá a munkaerőpiacon, mint a csak nyolc évfolyamos végzettséggel rendelkezők? S jól tudjuk, hogy a 9. és 10. évfolyamon a legerősebb a lemorzsolódás a hátrányos helyzetű tanulók esetében.

- a szakképzésben jelentős az olyan szakmákra való képzés, amellyel a munkaerőpiacon nem lehet elhelyezkedni, s ez által az egyén lehetőségei nem bővülnek.

- az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítés sokszor többet ér, mint az iskolarendszeren belül szerzett, használhatatlan szakképesítés.

A hagyaték

A fenti táblázat tükrözi azt a súlyos társadalmi hagyatékot (mondhatnám: mulasztást, a társadalmi problémák megoldásának elkenését, s főképp szabotálását), amelyet az elmúlt húsz (s legfőképp az elmúlt tíz) év hagyott ránk. Adatait nézve riasztó kép, hogy a drasztikusan csökkenő általános iskolai tanulólétszámon belül, azzal ellentétesen évről évre jelentősen emelkedik a hátrányos, s a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma:

- 2009/2010 tanévben 55 521 gyerekkel kevesebb járt általános iskolába, mint három évvel előtte. Az elmúlt tíz év viszonylatában az általános iskolás tanulók létszáma 190 000 fővel csökkent (2001/2002 tanév és 2010/2011 tanév között), húsz év alatt 360 000 fővel (1991/1992 tanév és 2010/2011 tanév között).

- 2009/2010 tanévben negyven ezerrel több volt a hátrányos helyzetű tanuló, mint három évvel előtte (amikor ötvenöt ezerrel több gyerek járt iskolába).

- 2009/2010 tanévben a hátrányos helyzetű tanulók között 45 045 fővel volt több azoknak a száma, akiknek egyik szülője sem rendelkezett nyolc általános iskolai végzettséggel, mint három évvel előtte.

Kérdés (melyre nem várok választ), hogy a társadalom jelentős részétől elvett (kiprivatizált, átalakított, megszüntetett, tönkretett) munkahelyek nyomán kialakult, mélyülő szegénységet, nyomort lehetséges-e kezelni az egyre nagyobb hasadásokkal teli szociális hálóval?

Csirmaz Mátyás

1Az írás első része az Új Pedagógiai Szemle 2008. szeptemberi számában jelent meg

Címkék: integráció   hátrányos helyzet   gyermekvédelem   IPR  

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

Hozzászólások

csilla | 2011. február 24.
A mi térségünkben van olyan eltérű tantervvel működő szakiskola, ahol nem igényelnek a diákok menzát. A pénzfelhasználási tervben fel akartam használni az iskoláztatási támogatás egy részét a korgó gyomrú gyerekre. (kutatás tárgya lehetne az ok) Jó néhány diákkal beszélgettem, akik ugyanebbe a városba járnak iskolába, csak egy normál szakiskolába, a képlet ugyanaz: van, hogy van óra megtartva, számos tanár nem rendelkezik főiskolai végzettséggel sem, dohányzik órán, eszik órán, kávét iszik órán, parasztozik órán, cigányozik órán, kurvázik órán. Nincs is könyvünk , mert úgy sem adnánk vissza, tanuljunk a füzetből, egyest meg annak adnak felszerelés hiánya miatt, akinek akarnak.(naná, hogy visszapofázok) Nyilván nem ellenőrizhetem le a valószerűségét. Próbálom interjúzni őket: milyen tantárgyaid vannak? az ellenőrzőből sorolja fel. Mit tanultok órán, hol jártok a matekban? Akkor mire kaptok jegyet? Ha-ha! mire, mondja meg Csilla néni! De egymástól függetlenül, miért állítják ezt a gyerekek: ezért járjak iskolába? Ezért veszik el a családimat? Őket ki ellenőrzi? az, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás?, hát... de, ha a fele is igaz, mi az ami folyik ma szakképzésként? szerintem meg kellene nézni. Amikor én ezt meghallottam, tudatosan kérdeztem rá hátrányos helyzetű gyerekeimre: de már bocsánat: miért olvasunk horoszkópot irodalom órán? Tudom és hiszem, hogy ez nem általános, de róluk ítélnek meg másokat, és pont azok, akik a legnagyobb segítséget igénylik.
ismerek jól működő szakiskolákat, de a legnagyobb hátrányokat az ilyen intézményekben képezzük.
Ha valaki esetleg kitágítaná a szemét, és hülyének nézne, kérem ne tegye, engem is hülyének nézett az első diák: nem járt még Csilla néni szakiban? De! órán? nem. wc-ben? nem. lehányva, rendőrség, mentő minden nap legalább kétszer. Ha két gyerek veszekszik, inkább hívják a rendőrséget, mint szétválasszák őket. Ha valaki begörcsöl lány, menstruációs panaszokra, hívják a mentőt: itt ne vetéljen el.
az iskoláknak segítség kell, ha nincs felsőfokú végzettségű pedagógus, biztos, hogy meg van az oka. de ez így nem tartható!
a szociális háló meg már régen lyukas, ezt mindenki tudja, és a rés rajta már világrésznyi, európai! IPr-költségvetés-oktatási törvény? és az alapok: gyerek-tanár, hol van a rendszerben?
terepmunkás | 2011. február 19.
"Nem a szociális háló megerősítéséről beszélek, hanem arról, hogy nem lehet mindent (súlyos társadalmi, gazdasági mulasztásokat) a szociális hálóval megoldani." Nem is kell. Munkahelyteremtés kellene, de erre ma, még annyi esélyt sem látok, mint 3 -5 évvel ezelőtt. Viszont, az IPR eredeti céljai, épp annyira - ha nem jobban fontosak. Ezért is kellene kicsit jobban odafigyelni a még megmaradt intézmények jelzéseire. Az már jobb kérdés hogy kinek. Mert az egész program áttelepítése az új tárcához, gondosan elvágva az oktatási államtitkárságtól - rossz üzenet. Bár ha arra gondolok, hogy ott mi folyik most - akár a túlélés záloga is lehet.
CSIRMAZ MÁTYÁS | 2011. február 19.
Kedves Terepmunkás!
Az IPR- támogatás is egyfajta "szociális háló" ("oktatás- szociális háló"), nem kezelhető önmagában, elvonatkoztatva a szociális háló összes többi elemétől.Azzal egyetértek, hogy az IPR- támogatás elsősorban az intézmény pedagógiai, módszertani repertoárját fejleszti, az viszont nem igaz, hogy "nem az egyes tanulók szociális támogatásának forrásai" is egyben (mégha kicsi is). Erre, s az ebből adódó helyi konfliktusokra több konkrét példát is tudnék írni.
A "támogatás lebegtetéséről, bizonytalanságáról, a kifizetések csúszásáról" már a 2008-as cikkemben is írtam- ez súlyos probléma-, azóta rosszabb a helyzet, mert már féléves rendeletek vannak (Irónia:Megélem azt, hogy havonta adnak ki rendeletet az IPR támogatásokra?). Én személy szerint nem csak a féléves, hanem az éves rendeletekkel való szabályozást is rossznak tartom, sőt azt is, hogy évekkel ezelőtt e támogatási rendszer átkerült a Költségvetési tv 3. sz mellékletéből az 5. sz. mellékletbe, s ezáltal kiszámíthatatlanná vált (lehet, hogy ezek kényszermegoldások, nem tudom, nem látok bele).

Nem a szociális háló megerősítéséről beszélek, hanem arról, hogy nem lehet mindent (súlyos társadalmi, gazdasági mulasztásokat) a szociális hálóval megoldani.
terepmunkás | 2011. február 18.
Kedves Mátyás!
A fenti, ill. az írása első részét olvasva, a jelzett problémák valósak. De marad néhány kérdés - miért a szociális háló erősítését kéri számon, egy alapvetően mégis pedagógiai célú innovációs programon? Az én értelmezésemben az IPR elsősorban intézmény fejlesztés. Az ide csportosított - s sajnos az utolsó két évben már csak jelképesnek mondható összegek elsősorban az intézmény pedagógiai, módszertani repertoárját fejleszthetik, s nem az egyes tanulók szociális támogatásának forrásai. Akkor sem, ha az tételesen is ott szerepel, a kötelező 60% helyén.Szerintem ez egyébként hiba. A cikkben leírt jelenség - a támogatásban részesülő, illetve abból kimaradók problémáját, természetesen minden IPR-t bevezetett intézmény megéli,de ennél sokkal súlyosabb probléma a támogatás lebegtetése, bizonytalansága, a kifizetések csúszása. Mint ebben a félévben is, csak három napja hogy kiadták a rendeletet,áprilisra ígérik a döntést-kifizetést, miközben már régóta ketyeg a félév. De a legnagyobb gond az, hogy megint azokat az intézményekhez csoportosítja a fejlesztésre szánt pénzt, az állam, ahol egyébként is működik már valamiféle innováció. Mert ők pályáznak. a legjobban leszakadók, a legnehezebb körülmények között vegetáló intézmények - és önkormányzatok kimaradnak - mert vagy nincs szakemberük a pályázat írására, lebonyolítására, (esetleg igény sem), de egész biztosan nincs olyan költségvetési játékterük, hogy meghitelezzék a bizonytalan eredményű és mindig későn megérkező pénzt. Szerintem ez az igazi probléma.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2014.07.30.
Érdekli a fiatalokat a magyar történelem?
Meglepő eredménnyel zárult a Nemzeti Örökség Intézete megbízásából tavasszal készült közvélemény-kutatás a 18 és 30 év közötti magyar fiatalok hazájukról alkotott történelemké...
(Forrás: Nemzeti Örökség Intézete)
--
2014.07.30.
"Nem lehet egy ötödikes torkán lenyomni a teljes világtörténelmet"
A kísérleti tankönyvek tanári példányait a pedagógusok a tervek szerint augusztus 20-ig megkapják. A kiadványok, szöveggyűjtemények, különféle feladatsorok a nemzeti oktatási portálra...
(Forrás: Inforádió)
--
2014.07.30.
Folytatódik az iskolagyümölcs-program
A 2014/15-ös tanévben is folytatódik az iskolagyümölcs-program, amelynek keretében több mint 45 millió adag, közvetlenül a hazai termelőktől származó gyümölcsöt és százszázalékos...
(Forrás: Eduline)
--
2014.07.30.
Átdolgoztatott egy munkafüzetet a szlovák oktatási miniszter
Átdolgoztatott egy negyedikes általános iskolások számára készült, etika órán használatos munkafüzetet a szlovák oktatásügyi tárca, mert abban nemcserés kérdés is volt.
(Forrás: Edupress)
--
2014.07.30.
A magyar nemzetpolitikában a legfontosabb ágazat az oktatás
Az oktatást nevezte a magyar nemzetpolitika legfontosabb ágazatának Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Kárpát-medencei magyartanárok találkozóján tartott el...
(Forrás: Edupress)
--
2014.07.30.
A Gál Ferenc Főiskolán indul a szarvasi pedagógusképzés
A Gál Ferenc Főiskola szeptembertől szélesíti képzési kínálatát, s ezzel együtt bővíti oktatási intézményeinek listáját. A hitéleti szakok mellett pedagógus és mezőgazdasági ké...
(Forrás: Edupress)
--
2014.07.30.
Az ingyenesség felé mutat a tankönyvfejlesztés - hanganyaggal
Már a tankönyvfejlesztés kiindulópontja is rendhagyó – véli az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet főigazgatója. Kaposi József kifejtette: az ágazat szereplőinek bevonásával elősz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.07.30.
Elege lett az új tankönyvekből az egyik bírálónak, és borított
A szeptemberben megjelenő, állami fejlesztésű környezetismeret és matematika kísérleti tankönyveknél több jobb is van a piacon, a Szakismeret 9., 10. könyv Természetismeret fejezete pedig...
(Forrás: index)
--
2014.07.29.
A Fidesz mint jobboldali modernizációs kísérlet
Ha a Fidesz továbbra is az oktatásból való kivonulást preferálja a radikális befektetés helyett, ebből nem leszt munkahelyteremtés és munkaalapú társadalom, hiszen képzetlen vagy a globaliz...
(Forrás: Pogátsa Zoltán blogja)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család digitális nemzedék drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség felelősség felnőttképzés fiatalok film generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  Európai Szülők Magyarországi Egyesülete

Kedves Pádárné Gabi!
Fontos lenne tudni, hányadikos a gyermeke, attól függően tudunk segíteni. Vannak iskolák, amelyekben van gyakorlat a magántanulókkal illetve szüneteltetett tanulói jogviszonyú gyerekekkel kapcsolatosan. Terveiktől (hová mennek, mennyi időre) függően megfontolandó azonban, hogy nem érdemes-e élni a lehetőséggel, amely március 15. óta lehetővé teszi a tanköteles gyerek gyámhatósági engedély nélküli külföldre vitelét. A két iskola elvégzése esetleg az egésznapos kinti iskola utána napi 4-5 óra magyar iskolára való készülést, komoly tanárra költött összegeket, ugyanakkor a befogadhatatlan mennyiségű tananyag miatt a kötelező vizsgán kudarcot is eredményezhet. Könnyebb lehet hazatérve pl. csak magyarból különbözeti vizsgát tenni. Ha tudunk, szívesen segítünk, írjon az e-mail címünkre. Egyre többen fordulnak hozzánk hasonló kérdésekkel.
Üdvözlettel: S. Eszter ESZME

--
  Pádárné Gabi

Tisztelt Ofő!
Magántanulói státusszal kapcsolatban lenne segítségre szükségem. Gyermekemmel külföldre költöztünk a férjem munkája miatt. A magyar iskolában, ahonnan eljöttünk, a magántanulói státuszt csak rövid időre engedték meg, pontosan addig, amíg a külföldi iskolába nem kezdte meg a tanulást. A gyermek érdekében mégis szeretnénk, ha a magyar iskolai tanulmányai nem maradnának félbe. Lehetséges, hogy párhuzamosan tanuljon a gyerek külföldön nappali tagozaton, és magyarban magántanulóként?? Hogyan találhatok olyan iskolát, ahol nem utasítják el a magántanulóságot?? Sajnos a régi iskolában nem kapunk semmi segítséget, de nekem a gyermekem érdekeit kell nézzem, és ha esetleg valamikor hazaköltözünk, akkor nem tudom mi lenne vele az iskola szempontjából.
Tisztelettel: Gabi

--
  OFOE

Kedves Enikő! Javasoljuk, hogy kérdésével a helyi nevelési tanácsadót keresse fel. Reméljük, ők ott tudnak majd hasznos tanácsot adni.

--
  Harangi Enikő

Tisztelt OFŐ!
A HÍD 2. programmal kapcsolatban lennének kérdéseim. Esetleg meg tudná mondani, kihez forduljak kérdéseimmel? Mi történik azokkal a gyerekekkel, akik 8 évesen kerülnek be az általános iskolába? A fiam az óvoda és a Nevelési tanácsadó javaslatára ugyanis 8 évesen kezd.( visszahúzódó, nehezen szólal meg...)Ő júliusi születésű, tehát 15 évesen kezdené a 8. osztályt. A Híd szerint ekkor el kellesz hagynia az ált. isk.-t és áthelyezik majd egy kijelölt iskolába? Mit lehet majd tenni, hogy ott fejezhesse be az általános iskolát, ahol elkezdte? Köszönöm a válaszát!

--
  ax

Elképzelem, ahogy Teller Ede, Wigner Jenő küszködik az érettségijén a kezdési és befejezési időpont pontos adminisztrációjával, ahogy Babits Mihály tanár úr lázasan egyezteti, hogy a diák piszkozatpapírjára és a tanár jegyzetére ugyanaz a perc került-e, hezitál, hogy a jegyzőkönyvbe melyiket írja.

--
  OFOE

Kedves Fanni! Indokolt esetben kérvényezni lehet a magántanulói jogviszonyt. Kérdezze meg az iskolában, hogy ennek mik a feltételei. Mivel még nem nagykorú, a szülők kérelmezhetik ezt. Itt van erről információ. Ez 2012-es,de nem valószínű, hogy azóta sokat változott.

--
  Kovács Fanni

Hello!Segítséget vagy információt szeretnék kérni!18. évemet szeptember 9.-én töltöm be ugye ezért még jövőre kell járnom év végéig!De egyik szülöm rokkant.Nincs esetleg ilyen törvény hogy ebben az esetben ott lehet hagyni az iskolát , vagy esetleg vmi más?Érdeklődöm az iskolában mindenhol de senki nem tud segíteni!Előre is köszönöm!

--
  Pedagógus 007

Tisztelettel kérem azon kollégákat, akik meg tudják azt mondani, hogy mely törvény, rendelet, utasítás ... alapján vagyok kötelezhető arra, hogy mint osztályfőnök el kell vigyem egy nagyon renitens viselkedésű gyermekemet osztálykirándulásra.
Ha bárki ezt meg tudja mondani, kérem ossza meg ezt az információt velem.

--
  Laura

Kedves János!
Szigorúan magánvéleményem, hogy odébb kell állni és kész, egy percig sem szabad a kérdéssel foglalkozni. Lesz megoldás, az iskola is örül, ha végre megszabadul Tőletek. Magunk is ugyanebben a cipőben jártunk, a guminő úgy látszik központi tananyag. Utánajártunk, n i n c s az osztályfőnök munkaköri leírásában még utalás sem arra, hogyan kezelje, netán előzze meg valamilyen módszerrel a durvaságot, a megalázó bánásmódot. Az iskola rendőre is maximum a jelenlétével akadályoz meg bármit is, a bekövetkezés után legfeljebb kivizsgál. A többi szülő is a pedagógus mellé, mögé sorakozik fel, félve a retorziótól, a kiszolgáltatottságtól, a későbbi rossz jegyektől. A pedagógus már azért megsértődik, ha javaslod, hogy szülőin rakjuk körbe az asztalt... Mert ez azt jelzi, hogy irányítani akarsz. Rengeteg kiváló pedagógus van, akiről csak jót tudok mondani, tisztelem, szeretem őket. Sajnos a krumplis zsák effektus ismert: elég egyetlen romlott szem belőle...

--
  OFOE

Kedves Móni, szívesen megnézzük az említett kiadványt. Az e-mail címünk: osztalyfonokok@gmail.com

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[OFOE:] Kedves Norza! Részt vettetek rajta, és jól éreztétek magatokat, ennek őszintén örülök, de gondolom: nem Ti voltatok a szervezők. Már arról kaptam informális tájékoztatást, hogy kik tartották a foglalkozásokat, nincs is ezzel semmi gond. De miért hétpecsétes titok, hogy […]
Nyílt levél a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának »

--

[Norza:] MI = 105 külhoni magyar pedagógus, aki résztvett a balatonőszödi továbbképzésen
Nyílt levél a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának »

--

[OFOE:] Kedves Norza! Köszönöm szépen a tájékoztatást. Lehet, hogy figyelmetlenek voltunk, illetve a meghirdetések olyan internetfelületeken történtek, amelyeket mi nem láttunk. Annak ellenére, hogy folyamatosan figyeljük a világhálót. Nem a kákán keressük a csomót, de furcsának […]
Nyílt levél a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának »

--

[Norza:] Tisztelt OFOE (képviselők), A teljes projekt már áprilistól elérhető volt az interneten, nyilvánosan volt meghirdetve és minden határon túli magyar pedagógus pályázhatott, ha érdekelt volt a témában. A határon túli magyar pedagógus szervezetek is nyilánosan hirdették a […]
Nyílt levél a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának »

--

[Juli:] Kedves Axer! Köszönjük a kommentet. Már a korábbi hozzászólásokban is felvetődött az általánosítás veszélye. De biztos, hogy a szerző ezúttal nem akart megsérteni senkit, csupán egy jelenséget írt le. Vajon miért van az, hogy amikor a probléma felmerül, akkor nem a jelenség […]
Csak egy pedagógiai asszisztens »

--

[Axer:] Elszomorítónak és felháborítónak tartom a cikket, és nem csak az általánosító jelleg miatt. Ilyen cikket bármilyen szakmáról lehetne írni, mert mindenhol vannak szakbarbárok, legyen az ügyvéd, orvos, ács vagy akár tanár. Ezt pedig mire kell vélni: "Ez nem számít […]
Csak egy pedagógiai asszisztens »

--

[OFOE:] Kedves Norza! Szó sincs rosszindulatról. Csak furcsának tartottuk, hogy ilyen titokban történt egy olyan esemény, amely a mi másfél évtizede képviselt témánkat, nevezetesen az osztályfőnökséget érinti. Őszintén örülünk, hogy a képzés sikeres volt, a résztvevők […]
Nyílt levél a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának »

--

[Norza:] Elnézést a korábbi elírásokért, de felháborító, és nagyon sajnálom, hogy egyesek ilyen rosszindulattal kezelik ezt az ügyet, pedig nem volt semmilyen pénzmosás, csupán egy szakszerű és hasznos továbbképzés a határon túli magyar osztályfőnököknek. Kedves kérdésfeltevők, […]
Nyílt levél a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának »

--

[Edit:] Kedves Petra! A múzeumpedagógia területéről most szeretnék átkerülni az iskola világába. Annak ellenére, hogy a múzeumban múzeumpedagógusként múzeumi órákat, tematikus foglalkozásokat tartottam, illetve rendszeresen nyári táborokat vezettem stb, az e munkakörben betöltött […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Juli:] Kedves András! Nem tudok minden választ, persze egy részüket sejtem. Valóban érdekel, hogy (a pénzmosásra való valószínűsíthető indokon túl) mi az oka annak, hogy éppen az osztályfőnökség témájában tartanak egyhetes képzést a Balatonnál, és erről semmi konkrétumot nem […]
Nyílt levél a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának »

--
OFOE (2001–2014) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek