OFOE a Facebook-on
Betűméret
2011. február 17.
» Hozzászólások (4)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról1

„A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül.”

A közoktatásban a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatosan 2003- tól terjedt el az ún. „IPR” (Integrációs Pedagógiai Rendszer) kifejezés, amely az elmúlt évek alatt változásokon ment keresztül.

Az IPR-en két egymástól jól elkülöníthető kifejezést, tartalmat értenek: - „Képességkibontakoztató felkészítést” - „Integrációs felkészítést

2003-ban kiadásra került az oktatási miniszter 27.480/2003. sz. közleménye a hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszeréről. Évekkel később ennek a közleménynek a szövegén változtattak, az iskolákra vonatkozó fejezetnek „Iskolai integrációs program” címet adtak, a szövegben viszont utalnak rá, hogy ez alatt a képesség- kibontakoztató, s az integrációs felkészítést egyaránt értik.

Valójában az iskolai integrációs program („IPR” vagy „integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítés”) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre fókuszál, az ún. hátrányos helyzetű gyermekek túlnyomó része kiesik e programból. A támogatási rendszer (Költségvetési törvény, 11/1994-es MKM rendelet, s ezek alapján kiadott éves OKM- rendeletek) csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek létszáma alapján ítéli meg a támogatást, a létszám beszámításnál csak 10%- nyi hátrányos helyzetű tanulót fogad el.

Hátrányos- halmozottan hátrányos helyzet

Érdemes a fogalmak mögé tekinteni:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 121.§ „Értelmező rendelkezéseiben” az alábbi módon határozza meg a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet:

hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította;

e csoporton belül

halmozottan hátrányos helyzetű: az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A jogszabályok szerint a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló között az egyedüli különbség nem a család szociális helyzete – amely azonos mindkét célcsoportnál-, hanem a szülők iskolai végzettségében mutatkozó különbség. Véleményem szerint ezzel is magyarázható egyfajta konfliktusforrás, amely az azonosan rászorulók között „valamilyen” szempont szerint végez „szűkítést” (létszámszűkítést az igénybe vehető források szűkössége miatt). A rossz szociális helyzetnek különböző okai lehetnek, melyben egyik – nagyon fontos és jelentős- ok a szülők alacsony iskolai végzettsége.

Statisztikai adatok: pl. a 2009/2010 tanévben hátrányos helyzetű tanulók száma az általános iskolai rendszerben 257 335 fő volt, ezen belül azok száma, akiknek szülei csak nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeztek, összesen 106 539 fő. Vagyis 150 796 tanuló, ugyanúgy, mint a 106 539 fő, szociálisan rászorult, ám nem halmozottan hátrányos helyzetű, mivel a szülő valamelyikének magasabb a végzettsége, mint nyolc általános iskola, s e miatt túlnyomó (10%-on felüli) részük kiesik az ún „IPR”- támogatási rendszerből.

Általános iskola- statisztikai adatok
Tanév Összes tanulói létszám (fő) Hátrányos helyzetű tanulói létszám (fő) Halmozottan hátrányos helyzetű tanulói létszám (hátrányos helyzetűeken belül) (fő)
2006/2007 831 262 217 328 61 494
2007/2008 811 405 228 349 85 798
2008/2009 790 722 241 739 100 119
2009/2010 775 741 257 335 106 539

A Gyermekvédelmi törvény nem ismeri a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát, helyette a gyermekek védelmének rendszeréről beszél, azon belül – a témánk szempontjából érintett- „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről”. E törvény szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át.

A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül. Kérdés, hogy az egyelőre nagyobb tömeget képviselő 150 796 „csak hátrányos helyzetű” általános iskolai tanuló esetében mi a családi ok szociális rászorultság tekintetében, s ez hagyományozódik-e az egymás utáni generációkra?

Másik kérdés, az érem másik oldala, hogy milyen üzenetet hordoz a társadalom számára az, hogy a szociálisan azonosan rászorulók között előnyben részesülnek azok, amely családban a szülők nem rendelkeznek nyolc évfolyamnál magasabb iskolai végzettséggel?

Az IPR- támogatásokat szabályozó éves OKM rendeletek mellékletében meghatározzák azt, hogy az adott állami támogatás mire fordítható. Ebben az oktatással kapcsolatos kiadások között szociális hátrányok enyhítésére szolgáló kiadások is szerepelnek, amelyet csak az ún. halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra lehet fordítani (hátrányos helyzetűekre csak 10%-ban). Ugyanakkor az is igaz, hogy nem mindegyik halmozottan hátrányos helyzetű tanuló után vehető igénybe a támogatás abban az esetben, ha az adott intézmény nem felel meg a 11/ 1994 MKM rendelet 39/D§ és 39/E § feltételeinek. Ekkor nem csak az iskolát, a benne dolgozó pedagógusokat éri a „büntetés” (a támogatás elmaradása), hanem az ott tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat is.

Újabb kérdés, hogy miért csak akkor tekinthető valaki halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a szülője (szülei) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagyis nyolcadik évfolyamnál magasabb évfolyamot nem végzett el sikeresen.

A 20/1997. (II. 13.) Kormány rendelet 7. számú melléklete tartalmazza azt a részt, amelyben a szülőnek iskolai végzettségéről kell nyilatkoznia arról, hogy nyolcadik évfolyamnál magasabb évfolyamot sikeresen végzett-e el? Nyilatkozattételkor az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítést nem kell figyelembe venni.

Ha abból indulunk ki, hogy az alacsony iskolai végzettség, s rajta keresztül a munkanélküliség újratermeli magát családi generációkon keresztül, s ezt az alacsony iskolai végzettséget maximum nyolc általános iskolaiban határozzuk meg, újabb kérdésekkel találkozunk:

- tény, hogy a munkaerőpiacon a munkáltató nem tesz különbséget a sikeresen elvégzett 8 évfolyam, és 9.- 10. évfolyam között, ha ez utóbbihoz nem járul semmilyen szakképzettség:

- a szakiskolák 9. és / vagy 10. évfolyamát sikeresen elvégző, ám szakmát nem szerző, a szakképzésből a szakképzettség megszerzése előtt kihulló emberek mitől válnak mobilizálhatóbbá a munkaerőpiacon, mint a csak nyolc évfolyamos végzettséggel rendelkezők? S jól tudjuk, hogy a 9. és 10. évfolyamon a legerősebb a lemorzsolódás a hátrányos helyzetű tanulók esetében.

- a szakképzésben jelentős az olyan szakmákra való képzés, amellyel a munkaerőpiacon nem lehet elhelyezkedni, s ez által az egyén lehetőségei nem bővülnek.

- az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítés sokszor többet ér, mint az iskolarendszeren belül szerzett, használhatatlan szakképesítés.

A hagyaték

A fenti táblázat tükrözi azt a súlyos társadalmi hagyatékot (mondhatnám: mulasztást, a társadalmi problémák megoldásának elkenését, s főképp szabotálását), amelyet az elmúlt húsz (s legfőképp az elmúlt tíz) év hagyott ránk. Adatait nézve riasztó kép, hogy a drasztikusan csökkenő általános iskolai tanulólétszámon belül, azzal ellentétesen évről évre jelentősen emelkedik a hátrányos, s a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma:

- 2009/2010 tanévben 55 521 gyerekkel kevesebb járt általános iskolába, mint három évvel előtte. Az elmúlt tíz év viszonylatában az általános iskolás tanulók létszáma 190 000 fővel csökkent (2001/2002 tanév és 2010/2011 tanév között), húsz év alatt 360 000 fővel (1991/1992 tanév és 2010/2011 tanév között).

- 2009/2010 tanévben negyven ezerrel több volt a hátrányos helyzetű tanuló, mint három évvel előtte (amikor ötvenöt ezerrel több gyerek járt iskolába).

- 2009/2010 tanévben a hátrányos helyzetű tanulók között 45 045 fővel volt több azoknak a száma, akiknek egyik szülője sem rendelkezett nyolc általános iskolai végzettséggel, mint három évvel előtte.

Kérdés (melyre nem várok választ), hogy a társadalom jelentős részétől elvett (kiprivatizált, átalakított, megszüntetett, tönkretett) munkahelyek nyomán kialakult, mélyülő szegénységet, nyomort lehetséges-e kezelni az egyre nagyobb hasadásokkal teli szociális hálóval?

Csirmaz Mátyás

1Az írás első része az Új Pedagógiai Szemle 2008. szeptemberi számában jelent meg

Címkék: integráció   hátrányos helyzet   gyermekvédelem   IPR  

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

Hozzászólások

csilla | 2011. február 24.
A mi térségünkben van olyan eltérű tantervvel működő szakiskola, ahol nem igényelnek a diákok menzát. A pénzfelhasználási tervben fel akartam használni az iskoláztatási támogatás egy részét a korgó gyomrú gyerekre. (kutatás tárgya lehetne az ok) Jó néhány diákkal beszélgettem, akik ugyanebbe a városba járnak iskolába, csak egy normál szakiskolába, a képlet ugyanaz: van, hogy van óra megtartva, számos tanár nem rendelkezik főiskolai végzettséggel sem, dohányzik órán, eszik órán, kávét iszik órán, parasztozik órán, cigányozik órán, kurvázik órán. Nincs is könyvünk , mert úgy sem adnánk vissza, tanuljunk a füzetből, egyest meg annak adnak felszerelés hiánya miatt, akinek akarnak.(naná, hogy visszapofázok) Nyilván nem ellenőrizhetem le a valószerűségét. Próbálom interjúzni őket: milyen tantárgyaid vannak? az ellenőrzőből sorolja fel. Mit tanultok órán, hol jártok a matekban? Akkor mire kaptok jegyet? Ha-ha! mire, mondja meg Csilla néni! De egymástól függetlenül, miért állítják ezt a gyerekek: ezért járjak iskolába? Ezért veszik el a családimat? Őket ki ellenőrzi? az, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás?, hát... de, ha a fele is igaz, mi az ami folyik ma szakképzésként? szerintem meg kellene nézni. Amikor én ezt meghallottam, tudatosan kérdeztem rá hátrányos helyzetű gyerekeimre: de már bocsánat: miért olvasunk horoszkópot irodalom órán? Tudom és hiszem, hogy ez nem általános, de róluk ítélnek meg másokat, és pont azok, akik a legnagyobb segítséget igénylik.
ismerek jól működő szakiskolákat, de a legnagyobb hátrányokat az ilyen intézményekben képezzük.
Ha valaki esetleg kitágítaná a szemét, és hülyének nézne, kérem ne tegye, engem is hülyének nézett az első diák: nem járt még Csilla néni szakiban? De! órán? nem. wc-ben? nem. lehányva, rendőrség, mentő minden nap legalább kétszer. Ha két gyerek veszekszik, inkább hívják a rendőrséget, mint szétválasszák őket. Ha valaki begörcsöl lány, menstruációs panaszokra, hívják a mentőt: itt ne vetéljen el.
az iskoláknak segítség kell, ha nincs felsőfokú végzettségű pedagógus, biztos, hogy meg van az oka. de ez így nem tartható!
a szociális háló meg már régen lyukas, ezt mindenki tudja, és a rés rajta már világrésznyi, európai! IPr-költségvetés-oktatási törvény? és az alapok: gyerek-tanár, hol van a rendszerben?
terepmunkás | 2011. február 19.
"Nem a szociális háló megerősítéséről beszélek, hanem arról, hogy nem lehet mindent (súlyos társadalmi, gazdasági mulasztásokat) a szociális hálóval megoldani." Nem is kell. Munkahelyteremtés kellene, de erre ma, még annyi esélyt sem látok, mint 3 -5 évvel ezelőtt. Viszont, az IPR eredeti céljai, épp annyira - ha nem jobban fontosak. Ezért is kellene kicsit jobban odafigyelni a még megmaradt intézmények jelzéseire. Az már jobb kérdés hogy kinek. Mert az egész program áttelepítése az új tárcához, gondosan elvágva az oktatási államtitkárságtól - rossz üzenet. Bár ha arra gondolok, hogy ott mi folyik most - akár a túlélés záloga is lehet.
CSIRMAZ MÁTYÁS | 2011. február 19.
Kedves Terepmunkás!
Az IPR- támogatás is egyfajta "szociális háló" ("oktatás- szociális háló"), nem kezelhető önmagában, elvonatkoztatva a szociális háló összes többi elemétől.Azzal egyetértek, hogy az IPR- támogatás elsősorban az intézmény pedagógiai, módszertani repertoárját fejleszti, az viszont nem igaz, hogy "nem az egyes tanulók szociális támogatásának forrásai" is egyben (mégha kicsi is). Erre, s az ebből adódó helyi konfliktusokra több konkrét példát is tudnék írni.
A "támogatás lebegtetéséről, bizonytalanságáról, a kifizetések csúszásáról" már a 2008-as cikkemben is írtam- ez súlyos probléma-, azóta rosszabb a helyzet, mert már féléves rendeletek vannak (Irónia:Megélem azt, hogy havonta adnak ki rendeletet az IPR támogatásokra?). Én személy szerint nem csak a féléves, hanem az éves rendeletekkel való szabályozást is rossznak tartom, sőt azt is, hogy évekkel ezelőtt e támogatási rendszer átkerült a Költségvetési tv 3. sz mellékletéből az 5. sz. mellékletbe, s ezáltal kiszámíthatatlanná vált (lehet, hogy ezek kényszermegoldások, nem tudom, nem látok bele).

Nem a szociális háló megerősítéséről beszélek, hanem arról, hogy nem lehet mindent (súlyos társadalmi, gazdasági mulasztásokat) a szociális hálóval megoldani.
terepmunkás | 2011. február 18.
Kedves Mátyás!
A fenti, ill. az írása első részét olvasva, a jelzett problémák valósak. De marad néhány kérdés - miért a szociális háló erősítését kéri számon, egy alapvetően mégis pedagógiai célú innovációs programon? Az én értelmezésemben az IPR elsősorban intézmény fejlesztés. Az ide csportosított - s sajnos az utolsó két évben már csak jelképesnek mondható összegek elsősorban az intézmény pedagógiai, módszertani repertoárját fejleszthetik, s nem az egyes tanulók szociális támogatásának forrásai. Akkor sem, ha az tételesen is ott szerepel, a kötelező 60% helyén.Szerintem ez egyébként hiba. A cikkben leírt jelenség - a támogatásban részesülő, illetve abból kimaradók problémáját, természetesen minden IPR-t bevezetett intézmény megéli,de ennél sokkal súlyosabb probléma a támogatás lebegtetése, bizonytalansága, a kifizetések csúszása. Mint ebben a félévben is, csak három napja hogy kiadták a rendeletet,áprilisra ígérik a döntést-kifizetést, miközben már régóta ketyeg a félév. De a legnagyobb gond az, hogy megint azokat az intézményekhez csoportosítja a fejlesztésre szánt pénzt, az állam, ahol egyébként is működik már valamiféle innováció. Mert ők pályáznak. a legjobban leszakadók, a legnehezebb körülmények között vegetáló intézmények - és önkormányzatok kimaradnak - mert vagy nincs szakemberük a pályázat írására, lebonyolítására, (esetleg igény sem), de egész biztosan nincs olyan költségvetési játékterük, hogy meghitelezzék a bizonytalan eredményű és mindig későn megérkező pénzt. Szerintem ez az igazi probléma.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2015.03.30.
Bajkó Bálint: Digitális tábla. Mit ad hozzá az órámhoz?
Ha megfelelő technikai ismeretekkel, interaktívan és problémaközpontú megközelítéssel dolgozom, akkor azt várhatom, hogy a csoportot jobban leköti az óra, motiváltabb lesz, gyorsabban haladunk...
(Forrás: tani-tani)
--
2015.03.30.
L. Ritók Nóra: Ballagókép
És amit ők nem élnek meg pozitívan, annak a pozitív átörökítésére sem lesznek képesek. Akinek nem volt rendes fotózása, ballagása, annak nem lesz fontos akkor sem, ha a gyerekére kerü...
(Forrás: Nyomor széle blog (hvg, hu))
--
2015.03.30.
Hazugságra kényszeríti a tanárokat a rendszer
Három éve Magyarország kerestek a legkevesebbet a tanárok az OECD-rangsorban, azóta viszont életbe lépett a pedagógus-életpályamodell és az azzal járó bérfejlesztés is. A helyzet azonban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2015.03.30.
Három hónap alatt dobták össze a tankönyvet
Éles vita folyt a Történelemtanárok Egyletének (TTE) rendezvényén a kísérleti ötödikes és kilencedikes tankönyvről. Ez az esemény is igazolta: elhibázott döntés volt szétverni a hib...
(Forrás: Népszabadság)
--
2015.03.29.
Újabb egyetemi szakok tűnhetnek el
Lehet, hogy megszüntetik a nemzetközi kapcsolatok szakokat az egyetemeken és nem lesz többet kulturális antropológia szak sem. Igaz, a kommunikáció megmenekült. Az EMMI szerint, még június...
(Forrás: Hír24.hu)
--
2015.03.29.
Konferencia - ON- Kiállítók a konferencián- Innovatív pedagógusok projektjei
A Modern Iskola magazin az OFI és a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., valamint a Nemzetstratégiai Kutató Intézet megbízásából március 26-27-én konferenciát szervezett azzal a céllal, hogy...
(Forrás: Modern Iskola)
--
2015.03.29.
10 tárgy, amiről a mai gyerekek már nem tudják, mire való
Walkman, floppylemez, videójáték, tárcsázós telefon, írógép, nintendo game boy, videókazetta, diavetítő, polaroid fényképezőgép, csipogó – olyan tárgyak, amielyek a maguk idejében...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2015.03.29.
2010 óta semmi nem igazolja az Orbán-kormány lépéseit
A szakmaszerkezeti döntéssel kapcsolatban lapunk 2014 szeptemberében az oktatási ombudsmanhoz fordult: nem sérti-e a gyerekek szabad iskolaválasztáshoz való jogát, hogy a kormány ellehetetlen...
(Forrás: Népszabadság)
--
2015.03.29.
Kiváltságosok előnyben
2010-hez képest több mint 20 százalékkal csökkent a felsőoktatásba bekerülő hallgatók száma, miközben a demográfiai folyamatok csupán 3-4 százalékos visszaesést indokolnának. Hova tű...
(Forrás: 168óra)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT OFOE agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep osztálykirándulás pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem verseny virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  mp

Magyarázat a "kilóra megvehetőre": az önkormányzat saját forrásból kb. 500-600 millió forintért "közösségi házat" épít az egyháznak, s a polgármester további 100 milliót ígért, ha átveszi az iskolát. Különben Jászfényszarun 1 templom működik egyetlen egy pappal (talán egy harangozó lehet, s egy bejárónő még alkalmazásban). Csak így tovább a szegénység, s a nyomor felszámolásáért!

--
  mp

Ennek az ügynek a tanulsága kezd kikristályosodni, mégpedig az, hogy az egyház is kilóra megvehető.

--
  Juli

Kedves János! Tökéletesen megértem, de nem tudok egyéb megoldást. Ki kell várni, hogy mi történik majd, még az sem kizárt, hogy minden szerencsésen alakul.

--
  T.János

T.Juli!
Hajnaltól estig dolgozom, hogy eltarthassam a családomat (ami így is nehezen sikerül), mikor szervezkedjek (este 10- reggel 6 óraközött)? Az átvételi szándék itt nem a pénzről szól, illetve a pénzről, de másképp, mint az egyházi iskola átvételeknél szokott (Az itteni önkormányzat az ország egyik leggazdagabb önkormányzata).Mások téveszméinek megvalósítása miatt szakadjon ki a gyermekem az iskolai, s a települési közösségből?

--
  Juli

Kedves Kérdezőnk! Ombudsmanhoz, oktatási jogok biztosához, jogvédő szervezetekhez, szakszervezethez, országgyűlési képviselőhöz, sajtóhoz, KLIK-hez, megyei kormányhivatalhoz, szülői szervezetekhez és a pedagógus karhoz kell fordulni + meg kell szervezni egy hasonlóan gondolkodó szülői és helyi pedagógus csoportot. Ha erre valamiért nincs energia, meg kell nézni, hogy reggelenként mikor megy busz Jászberénybe vagy Hatvanba.

--
  T.János

Jászfényszarun egyetlen egy általános iskola van, amit az iskolavezetés és az önkormányzat ősztől tankerületiből mindenképp katolikus egyházi fenntartásba szeretne átteni. Én nem szeretném gyermekemet egyházi iskolába járatni. Most akkor mi lesz velünk?

Ateista

--
  OFOE

Kedves Bernadett! 16 éves korod után már nem vagy tanköteles. Elmehetsz dolgozni, szakmát tanulni. Valamit csak kezdened kell magaddal. Mit gondolnak erről a szüleid? Vagy a saját lábadra akarsz állni 16 évesen?

--
  Szentgyörgyi Bernadett

16. éves vagyok.. 8. osztályba járok de nem akarok suliba járni... Mi a következménye annak ha nem megyek ???

--
  Peer Krisztina

Kedves Eszty!

Az óvónők azért kérik a nevelési tanácsadó (most már pedagógiai szakszolgálat)véleményét, mert ők nem kompetensek a gyermek képességeinek felmérésében, csak sejtésük van róla, és indokoltnak tartják. De nem azért, hogy a szülővel kiszúrjanak, hanem, hogy a gyermek időben, megfelelő segítséget, fejlesztést tudjon kapni.
Mitől tart? Miért nem szeretné a vizsgálatot? A vizsgálat azért szükséges, hogy a gyermeke-ha szükséges-időben (és ne túl későn) segítséget tudjon kapni. Az ő érdekét szolgálja. Ha nem írja alá a papírt, az az együttműködés hiányát jelzi, és amennyiben gyermekének valóban segítség, fejlesztés kell, akkor Ön ezzel őt veszélyezteti. De ez egy hosszas gyermekvédelmi intézkedés, családgondozók bevonásával - reméljük erre nem kerül sor. Hiszen Ön is a legjobbat szeretné gyermekének.
Szerintem az Ön beleegyezése nélkül nem vizsgálhatják meg, de azt javaslom, járuljon hozzá a gyermeke érdekében. Ezért gyermeket nem emelnek ki a családból, ettől ne tartson.
A vizsgálatról itt tud tájékozódni

Minden jót!
Peer Krisztina

--
  Eszty

Tisztelt osztályfőnök.
Köszönöm válaszát.
Az iskolába jobb a helyzet :)
De sajnos az oviba nem.
Valóba kéri az óvónő,a nevelési tanácsadó véleményét.De én nem akarom ezt a vizsgálatot.
Ha nem írom alá a papírt,hogy akarom a vizsgálatot,milyen problémákkal találhatom magam szembe?
Valóban engedélyem nélkül is felmérhetik?
Hallottam hogy ,akár a gyermeket ki is vehetik a családból,mert veszélyeztetem a gyermekem azzal hogy szeretném hogy iskolába menjen.(7)éves.
Ha mégis aláírom a vizsgálatot akkor milyen feladatokat kap a gyermek?
Előre is köszönöm válaszát.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Marcsi:] Mikor lehet végre ebben az országban egyenesen beszélni? Kedves Károly, gratulálok a bátorságáért! Persze, hogy nem működik az integráció (sem) források nélkül! Mikor bekerült fiam osztályába a hetedik ilyen gyerek, akkor döntöttünk úgy, hogy átíratjuk egy másik iskolába, […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[pipás:] A naplójegyzeteket élvezem, nem a kommenteket. Csak hajnali fél egy van és itt virít az orrom előtt a Kommentálom- felirat:S
MI 17. (Egy osztályfőnök feljegyzései) »

--

[pipás:] Hajrá:) nagyon élvezem a kommenteket, annyira más világ, annyira szép világ, annyira emberi világ.
MI 17. (Egy osztályfőnök feljegyzései) »

--

[pipás:] vagy csinaljuk meg jovore rendesen mi es ne kulsos szponzorok. Én is beszallok szivesen. Akkor rajzoljanak, ha akarnak. Ilyen baromsagot.
MI – 7. (Egy ofő naplójából) »

--

[s:] Kedves Leiner Károly! Szeretettel gratulálok, nagy bátorság kell ma megírni a valóságot! Minden tiszteletem az Öné!
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[Petry Annamária:] Ajánlom az ilyen gondolkodással bíró nem csak magyar és etikatanároknak, de minden pedagógusnak és szülőnek: Digitális Nemzedék Konferencia ELTE PPK Bp. Kazinczy u. 2015.marc.21.szombat 10:00-..A mai digitális generáció gondokodásmódjáról, taníthatóságáról lesz szó- meg […]
Drága magyartanárom »

--

[tanitoneni:] Harmadikos osztályomban négy sni-s gyerek van, közülük kettő értelmi fogyatékos. Van egy kis autistám és a negyedik tanulóm mozgássérült. Bár csak 27 gyerek van az osztályban, mégis teljesen tehetetlen vagyok. Persze, differenciáljak! És hogyan? Azonosak a tankönyveink és az […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[Leiner Károly:] Teljesen igazad van Hajni, egy normális országban ez nem történhetne meg. És valóban: nem csak pénzkérdés, de ha már bepakolunk egy osztályba 3-4 ilyen gyerkőcöt, akkor nem ártana, ha lenne pénz asszisztensre, eszközre, rengeteg fénymásolásra, stb. És persze kellene egy […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[Fekete Hajni:] Nincsenek fekete-fehér történetek. Természetesen nem lehet 25 fős osztályba 8 fogyatékost integrálni. De normális esetben nem is tesszük. (Tudom Karcsi, ez egy nemnormális ország)Mint ahogy nem lehetett volna évtizedeken át a vidéki Magyarország ezer általános iskolájában […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[Dr. Borján József:] Kedves Leiner Úr! Maximálisan egytértek Önnel. A XIX., XX. század nagy teljesítménye volt a sérölt emberek speciális gondozásának megszervezése. (Vakok intézete, hallássérültek intézete, mozgáskorlátozottak intézményei.)Ott speciálisan képzett szakemberek működtek. Láttam […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--
OFOE (2001–2015) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek