OFOE a Facebook-on
Betűméret
2011. február 17.
» Hozzászólások (4)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról1

„A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül.”

A közoktatásban a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatosan 2003- tól terjedt el az ún. „IPR” (Integrációs Pedagógiai Rendszer) kifejezés, amely az elmúlt évek alatt változásokon ment keresztül.

Az IPR-en két egymástól jól elkülöníthető kifejezést, tartalmat értenek: - „Képességkibontakoztató felkészítést” - „Integrációs felkészítést

2003-ban kiadásra került az oktatási miniszter 27.480/2003. sz. közleménye a hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszeréről. Évekkel később ennek a közleménynek a szövegén változtattak, az iskolákra vonatkozó fejezetnek „Iskolai integrációs program” címet adtak, a szövegben viszont utalnak rá, hogy ez alatt a képesség- kibontakoztató, s az integrációs felkészítést egyaránt értik.

Valójában az iskolai integrációs program („IPR” vagy „integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítés”) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre fókuszál, az ún. hátrányos helyzetű gyermekek túlnyomó része kiesik e programból. A támogatási rendszer (Költségvetési törvény, 11/1994-es MKM rendelet, s ezek alapján kiadott éves OKM- rendeletek) csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek létszáma alapján ítéli meg a támogatást, a létszám beszámításnál csak 10%- nyi hátrányos helyzetű tanulót fogad el.

Hátrányos- halmozottan hátrányos helyzet

Érdemes a fogalmak mögé tekinteni:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 121.§ „Értelmező rendelkezéseiben” az alábbi módon határozza meg a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet:

hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította;

e csoporton belül

halmozottan hátrányos helyzetű: az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A jogszabályok szerint a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló között az egyedüli különbség nem a család szociális helyzete – amely azonos mindkét célcsoportnál-, hanem a szülők iskolai végzettségében mutatkozó különbség. Véleményem szerint ezzel is magyarázható egyfajta konfliktusforrás, amely az azonosan rászorulók között „valamilyen” szempont szerint végez „szűkítést” (létszámszűkítést az igénybe vehető források szűkössége miatt). A rossz szociális helyzetnek különböző okai lehetnek, melyben egyik – nagyon fontos és jelentős- ok a szülők alacsony iskolai végzettsége.

Statisztikai adatok: pl. a 2009/2010 tanévben hátrányos helyzetű tanulók száma az általános iskolai rendszerben 257 335 fő volt, ezen belül azok száma, akiknek szülei csak nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeztek, összesen 106 539 fő. Vagyis 150 796 tanuló, ugyanúgy, mint a 106 539 fő, szociálisan rászorult, ám nem halmozottan hátrányos helyzetű, mivel a szülő valamelyikének magasabb a végzettsége, mint nyolc általános iskola, s e miatt túlnyomó (10%-on felüli) részük kiesik az ún „IPR”- támogatási rendszerből.

Általános iskola- statisztikai adatok
Tanév Összes tanulói létszám (fő) Hátrányos helyzetű tanulói létszám (fő) Halmozottan hátrányos helyzetű tanulói létszám (hátrányos helyzetűeken belül) (fő)
2006/2007 831 262 217 328 61 494
2007/2008 811 405 228 349 85 798
2008/2009 790 722 241 739 100 119
2009/2010 775 741 257 335 106 539

A Gyermekvédelmi törvény nem ismeri a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát, helyette a gyermekek védelmének rendszeréről beszél, azon belül – a témánk szempontjából érintett- „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről”. E törvény szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át.

A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül. Kérdés, hogy az egyelőre nagyobb tömeget képviselő 150 796 „csak hátrányos helyzetű” általános iskolai tanuló esetében mi a családi ok szociális rászorultság tekintetében, s ez hagyományozódik-e az egymás utáni generációkra?

Másik kérdés, az érem másik oldala, hogy milyen üzenetet hordoz a társadalom számára az, hogy a szociálisan azonosan rászorulók között előnyben részesülnek azok, amely családban a szülők nem rendelkeznek nyolc évfolyamnál magasabb iskolai végzettséggel?

Az IPR- támogatásokat szabályozó éves OKM rendeletek mellékletében meghatározzák azt, hogy az adott állami támogatás mire fordítható. Ebben az oktatással kapcsolatos kiadások között szociális hátrányok enyhítésére szolgáló kiadások is szerepelnek, amelyet csak az ún. halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra lehet fordítani (hátrányos helyzetűekre csak 10%-ban). Ugyanakkor az is igaz, hogy nem mindegyik halmozottan hátrányos helyzetű tanuló után vehető igénybe a támogatás abban az esetben, ha az adott intézmény nem felel meg a 11/ 1994 MKM rendelet 39/D§ és 39/E § feltételeinek. Ekkor nem csak az iskolát, a benne dolgozó pedagógusokat éri a „büntetés” (a támogatás elmaradása), hanem az ott tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat is.

Újabb kérdés, hogy miért csak akkor tekinthető valaki halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a szülője (szülei) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagyis nyolcadik évfolyamnál magasabb évfolyamot nem végzett el sikeresen.

A 20/1997. (II. 13.) Kormány rendelet 7. számú melléklete tartalmazza azt a részt, amelyben a szülőnek iskolai végzettségéről kell nyilatkoznia arról, hogy nyolcadik évfolyamnál magasabb évfolyamot sikeresen végzett-e el? Nyilatkozattételkor az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítést nem kell figyelembe venni.

Ha abból indulunk ki, hogy az alacsony iskolai végzettség, s rajta keresztül a munkanélküliség újratermeli magát családi generációkon keresztül, s ezt az alacsony iskolai végzettséget maximum nyolc általános iskolaiban határozzuk meg, újabb kérdésekkel találkozunk:

- tény, hogy a munkaerőpiacon a munkáltató nem tesz különbséget a sikeresen elvégzett 8 évfolyam, és 9.- 10. évfolyam között, ha ez utóbbihoz nem járul semmilyen szakképzettség:

- a szakiskolák 9. és / vagy 10. évfolyamát sikeresen elvégző, ám szakmát nem szerző, a szakképzésből a szakképzettség megszerzése előtt kihulló emberek mitől válnak mobilizálhatóbbá a munkaerőpiacon, mint a csak nyolc évfolyamos végzettséggel rendelkezők? S jól tudjuk, hogy a 9. és 10. évfolyamon a legerősebb a lemorzsolódás a hátrányos helyzetű tanulók esetében.

- a szakképzésben jelentős az olyan szakmákra való képzés, amellyel a munkaerőpiacon nem lehet elhelyezkedni, s ez által az egyén lehetőségei nem bővülnek.

- az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítés sokszor többet ér, mint az iskolarendszeren belül szerzett, használhatatlan szakképesítés.

A hagyaték

A fenti táblázat tükrözi azt a súlyos társadalmi hagyatékot (mondhatnám: mulasztást, a társadalmi problémák megoldásának elkenését, s főképp szabotálását), amelyet az elmúlt húsz (s legfőképp az elmúlt tíz) év hagyott ránk. Adatait nézve riasztó kép, hogy a drasztikusan csökkenő általános iskolai tanulólétszámon belül, azzal ellentétesen évről évre jelentősen emelkedik a hátrányos, s a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma:

- 2009/2010 tanévben 55 521 gyerekkel kevesebb járt általános iskolába, mint három évvel előtte. Az elmúlt tíz év viszonylatában az általános iskolás tanulók létszáma 190 000 fővel csökkent (2001/2002 tanév és 2010/2011 tanév között), húsz év alatt 360 000 fővel (1991/1992 tanév és 2010/2011 tanév között).

- 2009/2010 tanévben negyven ezerrel több volt a hátrányos helyzetű tanuló, mint három évvel előtte (amikor ötvenöt ezerrel több gyerek járt iskolába).

- 2009/2010 tanévben a hátrányos helyzetű tanulók között 45 045 fővel volt több azoknak a száma, akiknek egyik szülője sem rendelkezett nyolc általános iskolai végzettséggel, mint három évvel előtte.

Kérdés (melyre nem várok választ), hogy a társadalom jelentős részétől elvett (kiprivatizált, átalakított, megszüntetett, tönkretett) munkahelyek nyomán kialakult, mélyülő szegénységet, nyomort lehetséges-e kezelni az egyre nagyobb hasadásokkal teli szociális hálóval?

Csirmaz Mátyás

1Az írás első része az Új Pedagógiai Szemle 2008. szeptemberi számában jelent meg

Címkék: integráció   hátrányos helyzet   gyermekvédelem   IPR  

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

Hozzászólások

csilla | 2011. február 24.
A mi térségünkben van olyan eltérű tantervvel működő szakiskola, ahol nem igényelnek a diákok menzát. A pénzfelhasználási tervben fel akartam használni az iskoláztatási támogatás egy részét a korgó gyomrú gyerekre. (kutatás tárgya lehetne az ok) Jó néhány diákkal beszélgettem, akik ugyanebbe a városba járnak iskolába, csak egy normál szakiskolába, a képlet ugyanaz: van, hogy van óra megtartva, számos tanár nem rendelkezik főiskolai végzettséggel sem, dohányzik órán, eszik órán, kávét iszik órán, parasztozik órán, cigányozik órán, kurvázik órán. Nincs is könyvünk , mert úgy sem adnánk vissza, tanuljunk a füzetből, egyest meg annak adnak felszerelés hiánya miatt, akinek akarnak.(naná, hogy visszapofázok) Nyilván nem ellenőrizhetem le a valószerűségét. Próbálom interjúzni őket: milyen tantárgyaid vannak? az ellenőrzőből sorolja fel. Mit tanultok órán, hol jártok a matekban? Akkor mire kaptok jegyet? Ha-ha! mire, mondja meg Csilla néni! De egymástól függetlenül, miért állítják ezt a gyerekek: ezért járjak iskolába? Ezért veszik el a családimat? Őket ki ellenőrzi? az, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás?, hát... de, ha a fele is igaz, mi az ami folyik ma szakképzésként? szerintem meg kellene nézni. Amikor én ezt meghallottam, tudatosan kérdeztem rá hátrányos helyzetű gyerekeimre: de már bocsánat: miért olvasunk horoszkópot irodalom órán? Tudom és hiszem, hogy ez nem általános, de róluk ítélnek meg másokat, és pont azok, akik a legnagyobb segítséget igénylik.
ismerek jól működő szakiskolákat, de a legnagyobb hátrányokat az ilyen intézményekben képezzük.
Ha valaki esetleg kitágítaná a szemét, és hülyének nézne, kérem ne tegye, engem is hülyének nézett az első diák: nem járt még Csilla néni szakiban? De! órán? nem. wc-ben? nem. lehányva, rendőrség, mentő minden nap legalább kétszer. Ha két gyerek veszekszik, inkább hívják a rendőrséget, mint szétválasszák őket. Ha valaki begörcsöl lány, menstruációs panaszokra, hívják a mentőt: itt ne vetéljen el.
az iskoláknak segítség kell, ha nincs felsőfokú végzettségű pedagógus, biztos, hogy meg van az oka. de ez így nem tartható!
a szociális háló meg már régen lyukas, ezt mindenki tudja, és a rés rajta már világrésznyi, európai! IPr-költségvetés-oktatási törvény? és az alapok: gyerek-tanár, hol van a rendszerben?
terepmunkás | 2011. február 19.
"Nem a szociális háló megerősítéséről beszélek, hanem arról, hogy nem lehet mindent (súlyos társadalmi, gazdasági mulasztásokat) a szociális hálóval megoldani." Nem is kell. Munkahelyteremtés kellene, de erre ma, még annyi esélyt sem látok, mint 3 -5 évvel ezelőtt. Viszont, az IPR eredeti céljai, épp annyira - ha nem jobban fontosak. Ezért is kellene kicsit jobban odafigyelni a még megmaradt intézmények jelzéseire. Az már jobb kérdés hogy kinek. Mert az egész program áttelepítése az új tárcához, gondosan elvágva az oktatási államtitkárságtól - rossz üzenet. Bár ha arra gondolok, hogy ott mi folyik most - akár a túlélés záloga is lehet.
CSIRMAZ MÁTYÁS | 2011. február 19.
Kedves Terepmunkás!
Az IPR- támogatás is egyfajta "szociális háló" ("oktatás- szociális háló"), nem kezelhető önmagában, elvonatkoztatva a szociális háló összes többi elemétől.Azzal egyetértek, hogy az IPR- támogatás elsősorban az intézmény pedagógiai, módszertani repertoárját fejleszti, az viszont nem igaz, hogy "nem az egyes tanulók szociális támogatásának forrásai" is egyben (mégha kicsi is). Erre, s az ebből adódó helyi konfliktusokra több konkrét példát is tudnék írni.
A "támogatás lebegtetéséről, bizonytalanságáról, a kifizetések csúszásáról" már a 2008-as cikkemben is írtam- ez súlyos probléma-, azóta rosszabb a helyzet, mert már féléves rendeletek vannak (Irónia:Megélem azt, hogy havonta adnak ki rendeletet az IPR támogatásokra?). Én személy szerint nem csak a féléves, hanem az éves rendeletekkel való szabályozást is rossznak tartom, sőt azt is, hogy évekkel ezelőtt e támogatási rendszer átkerült a Költségvetési tv 3. sz mellékletéből az 5. sz. mellékletbe, s ezáltal kiszámíthatatlanná vált (lehet, hogy ezek kényszermegoldások, nem tudom, nem látok bele).

Nem a szociális háló megerősítéséről beszélek, hanem arról, hogy nem lehet mindent (súlyos társadalmi, gazdasági mulasztásokat) a szociális hálóval megoldani.
terepmunkás | 2011. február 18.
Kedves Mátyás!
A fenti, ill. az írása első részét olvasva, a jelzett problémák valósak. De marad néhány kérdés - miért a szociális háló erősítését kéri számon, egy alapvetően mégis pedagógiai célú innovációs programon? Az én értelmezésemben az IPR elsősorban intézmény fejlesztés. Az ide csportosított - s sajnos az utolsó két évben már csak jelképesnek mondható összegek elsősorban az intézmény pedagógiai, módszertani repertoárját fejleszthetik, s nem az egyes tanulók szociális támogatásának forrásai. Akkor sem, ha az tételesen is ott szerepel, a kötelező 60% helyén.Szerintem ez egyébként hiba. A cikkben leírt jelenség - a támogatásban részesülő, illetve abból kimaradók problémáját, természetesen minden IPR-t bevezetett intézmény megéli,de ennél sokkal súlyosabb probléma a támogatás lebegtetése, bizonytalansága, a kifizetések csúszása. Mint ebben a félévben is, csak három napja hogy kiadták a rendeletet,áprilisra ígérik a döntést-kifizetést, miközben már régóta ketyeg a félév. De a legnagyobb gond az, hogy megint azokat az intézményekhez csoportosítja a fejlesztésre szánt pénzt, az állam, ahol egyébként is működik már valamiféle innováció. Mert ők pályáznak. a legjobban leszakadók, a legnehezebb körülmények között vegetáló intézmények - és önkormányzatok kimaradnak - mert vagy nincs szakemberük a pályázat írására, lebonyolítására, (esetleg igény sem), de egész biztosan nincs olyan költségvetési játékterük, hogy meghitelezzék a bizonytalan eredményű és mindig későn megérkező pénzt. Szerintem ez az igazi probléma.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2014.04.16.
Kortárs magyar irodalom – otthon és az iskolában
2014. április 12-én ismét megtelt a Kossuth Klub magyartanárokkal, akik mind arra voltak kíváncsiak, mit és hogyan lehet tanítani a kortárs magyar irodalomból az iskolában. Sok inspiráló...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2014.04.16.
Megújította stratégiai együttműködését a Siemens és a BME
Harmadik alkalommal újította meg stratégiai együttműködési megállapodását április 15-én a Siemens Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), amely mintegy ötmilli...
(Forrás: Edupress)
--
2014.04.16.
Strasbourgig mehet az egyik legnépszerűbb tankönyvkiadó
Kártérítési pert indít a Mozaik Kiadó, miután a köznevelésért felelős államtitkár levelében arra szólította fel az állami iskolákat, hogy a KLIK által összeállított javasolt list...
(Forrás: Eduline)
--
2014.04.16.
Jön a lányok napja, megmutatják, milyen jó a kutatónőknek
Meghosszabbították a Lányok napja programra a jelentkezési határidőt, a Nők a Tudományban Egyesület szerda délutáni közlése szerint a nagy érdeklődés miatt április 20., vasárnap éjf...
(Forrás: Eduline)
--
2014.04.16.
Jogi egyetemisták mehetnek gyakorlatra a Kúriára
Együttműködési megállapodást írt alá Darák Péter, a Kúria elnöke és nyolc egyetem doktori iskolájának képviselője a legfelsőbb bírói fórum épületében szerdán - közölte a Kú...
(Forrás: Index)
--
2014.04.16.
Az anyanyelven tanuló gyermekek jobban teljesítenek
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár közlése szerint jobban teljesítenek az anyanyelven tanuló diákok, és elsődleges cél, hogy a magyarok által lakott külhoni területeken a szülők min...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.04.16.
Egyik diák sem tért vissza
Pécsett emléktáblát avattak a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján a Széchenyi Gimnáziumban. Az 1943–44-es tanévben 33 diákot vittek el az intézményből a haláltáborokba...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2014.04.16.
Féljünk-e az erkölcstantól?
Aki elolvasta a teljes tantervet, láthatta, hogy a tematika konkrét erkölcsi problémák, esetleges erkölcsi tanítások, intelmek helyett – amitől sokan félhettek előzetesen – a mindennapi...
(Forrás: Népzabadság)
--
2014.04.16.
Pálinkásnak tárcát gründolnak?
Ami Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár utódját illeti: információink szerint a kormánypárt egyes képviselőiben ugyan felmerült, hogy a „tankönyvbalhét” még bevállaló Hoffmann...
(Forrás: Népszabadság)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család digitális nemzedék drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség felelősség felnőttképzés fiatalok film generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  Peer Kriszti

Kedves Móni,
Számomra nem derül ki pontosan, hogyan zajlik az "eltulajdonítás", és az sem, mi a gyerek válasza az esettel kapcsolatban. Egy ilyen korú gyerek már tisztában van a tulajdonnal, tehát feltételezhető, hogy ennek tudatában teszi mindezt.
Információ hiányában nem tudom megítélni, mennyiben "lopás" ez, de hasonlóan a lopáshoz, ez is egyfajta figyelemfelhívás lehet. Sosem az az érdekes, mi a tünet (azaz a gyerek viselkedése), hanem hogy mi van annak hátterében. Erre lenne érdemes fókuszálni a szülőkkel közösen: mikor kezdődött, történt-e ekkor valami a suliban vagy otthon, vannak-e barátai vagy peremgyerek stb. Ha kiderül, mi a probléma, akkor azon már lehet segíteni, de egyelőre azt még nem tudjuk. Amennyiben szükségét érzi, konzultálhat más szakemberrel is (iskolapszichológus, nevelési tanácsadó pszichológusa), vagy bevonhatja őt a gyerekkel való munkába. Minden jót!

--
  OFOE

Kedves Zoli! Nem világos, hogy mi köze van az édesanyád munkahelyének a Te iskola-látogatásodhoz. Már nem vagy tanköteles, kérvényezhetitek a magántanulóságot is, ha nincs más lehetőség a helyzeted rendezésére. Próbáltál már beszélni erről az osztályfőnököddel, esetleg egy másik tanárral, akiben bízol? Lehetetlen az osztálytársaiddal való kapcsolatod rendezése? Próbáld/próbáljátok mérlegelni, hogy mi mindennel jár, ha ott hagyod az iskolát. Mihez kezdesz azután? Dolgozni mész, és tanulsz mellette? Vagy mégis mihez kezdesz? A tanulással nincsenek különben gondjaid? Ha megírod az elérhetőségedet, esetleg konkrétabban is meg lehetne vitatni ezt a dolgot.

--
  OFOE

Kedves "szabóka"! Mi is azt tartanánk helyesnek, ha a fegyelmi eljárást a szülő tájékoztatása előzné meg. Azt javasoljuk, hogy beszéljen a lánya osztályfőnökével, és próbálják közösen értelmezni a helyzetet. Mindenképpen igyekezzen megtudni, hogy miért maradt el az előzetes értesítés, illetve, hogy nincs-e lehetőség még a fegyelmit megelőzően a probléma megbeszélésére, esetleg a gyerek bevonásával történő tisztázására. Nagyon fontos lenne, hogy sikerüljön egy kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot kialakítani az iskolával.

--
  Móni

Elsőseim vannak. Az egyik gyerkőc néha elveszi mások dolgait. Nem tagadja le, szívesen visszaadja, nem próbál kitalálni valami mentséget. Nem viccből vagy heccelésből teszi. Szülőkkel is beszéltem, ők is szeretnének megoldást! Szakirodalmat, segítséget keresek! Előre is köszönöm!

--
  zoli

18 éves vagyok de szeretném már most otthagyni az iskolát (az osztálytársak miatt) de anyukán egy nemzeti parknál dolgozik és ha én nem megyek be akkor őt kirugják van valami lehetőség hogy ne kelljen bejárom és őt ne rugják ki??

--
  szabòka

15 èves lányom ellen, fegyelmi eljárást inditottak, a házirend sùlyos megszegèse miatt! kellett -e volna, elötte egy figyelmezt
etõ levelet kapnom??

--
  Anikó

Köszönöm, megnézem!

--
  OFOE

Kedves Anikó! Ezzel a végzettséggel sajnos nem taníthatsz, legalábbis mi úgy véljük.
A bizonyosság kedvéért azért nézd meg Te is a 2011. évi CXC. tv. 3. mellékletében foglaltakat.

--
  Anikó

Tisztelt Ofoe!
Szeretném megtudni, hogy általános iskolai tanítói, informatikus könyvtárosi és IT mentori (OKJ száma: 54 482 01)végzettséggel taníthatok-e ált.isk. felső tagozatán informatikát? (Ha így nem, van-e olyan OKJ-s képzés, ami feljogosít erre?)
Köszönettel: Anikó

--
  Varga Ili

Kedves "babos"! Ha valóban megvan a 25 év közalkalmazotti jogviszonya, akkor a Kjt. 78. §-a alapján ki kell fizetni, kérés nélkül a jubileumi jutalmat. Hogy ki és mikor jogosult erre, azt a munkáltatónak kötelessége figyelemmel kísérni, nyilvántartani.
Azt javasolom, hogy keresse meg az igazgatóját és érdeklődjön, hogy számfejtették-e már és mikor fogják utalni a jogos járandóságát.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[rel:] Aki terrorizál, azt leszedálni. Az agresszív hülyénél jobb a békés hülye.
Virtuális szülői értekezlet 2. - Áldozatok és agresszorok az iskolában »

--

[pl.:] @tanár: Matematika szóbelin javítani? Már amikor bevezették a szóbelit, az rettenetesen fura volt. Vagy ez csak arra van, hogy a magolósok is átmenjenek? A mateknak pont az lenne a lényege, hogy használd a fejed. A SÖTÉTSÉG!
Érettségi elnöki jelentés helyett »

--

[J:] "tartottak attól, hogy az iskola zárt világát megbontja a világháló nyitottsága" tartok attól, hogy a túlzott zártság okzza az iskolai lövöldözéseket és öngyilkosságokat, mert a gyerek nem tudja, hogy ezen kívül is létezik világ. Igenis legyen tudomása arról, hogy […]
A digitális nemzedéknek megfelelő tanulási környezetre van szüksége »

--

[hem:] Nézd meg a Street-fighting Math-ot az edx-en. Na, azt tényleg tanítani kéne. Valamint bevonni a saját fejlődésének figyelésébe. Lásd gamification. Jól hallottad.
Műveltség és tudásépítés a digitális korban »

--

[tigris:] Kínai diák válasza az unalmas órára: előveszi az egyetemi tankönyvét, ugyanabból a tantárgyból.
Miért nem értjük egymást? (3.rész) »

--

[Hédi:] Minden - de tényleg minden - tiszteletem. Az írásokat külön is köszönöm, köszönjük.
Közmunkásokat tanítok (Naplórészletek, 6. rész) »

--

[Dékán Haas Zsuzsa:] A kép nem szimpla illusztráció. Ez a tarisznya. :) https://www.facebook.com/photo.php?fbid=677900988915053&set=p.677900988915053&type=1&theater
Közmunkásokat tanítok (Naplórészletek, 6. rész) »

--

[tanár:] Az érettségivel és az iskolarendszerrel nagyon sok probléma van. Például a matematika tantárgy diszkrimináció áldozata, ugyanis abból nem tehet szóbeli vizsgát az, akinek 25% feletti az írásbelije. Pedig a szóbelivel szinte mindig javítani szoktak az eredményen, már csak azért […]
Érettségi elnöki jelentés helyett »

--

[OFOE:] Kedves Dombai Kata! Lehet, hogy átmeneti volt a gond, mert nekünk működik. Reméljük, másutt is.
Az ország kedvenc osztálya különleges helyre utazhat »

--

[Dombai Kata:] Ha a tovább a játékra gombra kattintok, akkor azt írja ki, hogy az oldal nem található.
Az ország kedvenc osztálya különleges helyre utazhat »

--
OFOE (2001–2014) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek