OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. január 13.
» Hozzászólások (11)

17. esélyegyenlőségi napló

A roma stratégia felzárkóztatás nélkül biztos kudarc

Izgatottan vártam, hogy az uniós elnökséghez milyen roma stratégia társul. Aztán látom, olvasom: az államtitkár szerint a következő félévben kifejezetten a roma diszkriminációval kellene foglakoznia a magyar elnökségnek, a felzárkóztatással kevésbé.

Illusztrációként pedig ott a fotó, cigánytáncot lejtő lány, és az indoklás: olyan környezetet kell teremteni, ahol mindenki szabadon kifejezheti magát, részt vehet a közéletben, gyakorolhatja a jogait…

Elgondolkodtam. Azt hiszem, a hangsúlyok már korábban elcsúsztak. Mert a cigányokkal senkinek sem az a baja, hogy táncolnak, vagy zenélnek. Hogy nem fejezik ki magukat szabadon. Mégis ehhez is kapcsolódott, talán túl nagy hangsúllyal is az integráció.

Sokat vitatkoztam már ezen. Régebben én is azt hittem, ez a legfontosabb. A roma identitás, kultúra kialakítása bennük. Ott is, ahol nem nagyon érzékelhető. És voltam ott, pár éve, azon a ponton, hogy én is tudtam volna olyan „nagyon cigány” rajzokat készíttetni a tanítványaimmal. Mert tudtam közvetíteni feléjük azokat a hangsúlyokat, amik már-már sztereotípiákká merevedve fellehetők a kevésbé tehetséges roma festők festményein. De megéreztem: ebben én lettem volna a rábeszélő, a megmondó, a hangsúlyozó. Ez az én akaratom lett volna, és nem a gyereké. Roma-kultúra-csináló lettem volna, nem romaként. És az nem lett volna hiteles. Ma már örülök, hogy időben észrevettem.

Emlékszem egy felnőtteknek szóló programra, ahol a roma előadó teljesen kiakadt a beszélgetés végén: ezek itt még azt sem tudják, hogy oláh cigányok e vagy sem. A saját identitásukat sem tudják meghatározni. Elgondolkodtam: akkor hogyan lehet erre építeni?

Mikor ezt letisztáztam magamban, más szemmel kezdtem nézni az identitást fejlesztő, roma kultúrát megőrző programokat. Mert egy magára valamit is adó integráló iskolának volt cigánytánc szakköre. Sőt egy magára valamit adó CKÖ-nek is hagyományőrző táncköre. Sok hastáncelemekkel, braekkel fűszerezett cigánytáncot láthattam. Ami nagyon távol állt a hagyományőrzéstől. A zene pedig? A lakodalmas-mulatós vonal volt, nem pedig a Kalyi Yag..

Miért is csináltuk? Mert azt hittük, ezzel lehet azt bizonyítani, hogy itt nincs szegregáció? Most valahogy úgy érzem, ezek nagyobb hangsúlyokat kaptak, mint az igazán lényeges problémák. Ez, és némi korrepetálás kipipálta az IPR programokat (tisztelet a kivételnek). Azt akartuk elhitetni, hogy a színpadon lejtett vidám „cigánytánc” megoldotta a problémákat? Ezt elhiszi még valaki?

Ha ezen a szintjén maradunk a problémának, nem lesz változás. A cigányok esetében a felzárkóztatás nélkülözhetetlen eleme a diszkrimináció elleni küzdelemnek. Mert az okok megszüntetése, felszámolása nélkül nem megy! Nem a másságuk a baj, hanem azok a szocializációs problémák, amik miatt nem tudnak a többségi társadalom normáihoz igazodni. Azok az okok, amiért nem egyedül ők tehetők felelőssé, ami generációk alatt alakult ki, amit rossz döntések sora hívott életre, és amit a gazdasági-politikai helyzet még tovább rontott.

Ma már úgy látom, az integrációhoz vezető sikeres út csak a maga komplexitásában értelmezhető. Aminek része az identitás is, és szerencse, ha tudja erősíteni ezt, ha tudjuk használni ehhez a bonyolult folyamathoz, de az okok megszüntetése nélkül, a felzárkóztatás nélkül kudarcra ítélt dolog.

A romák diszkriminációja elleni küzdelem számomra nem értelmezhető felzárkóztatás nélkül. Álságos helyzetet teremt újra, ha ezzel végre nem nézünk szembe.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Ritók Nóra | 2011. január 19. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen, Csilla, igazad van. De számomra már nehezen szedhető szét ez az egész: a nem cigány családok keverednek a cigányokkal, a szegénység pedig olyan magatartásformákat, értékrendszert, szokásrendszert hoz, amiben ember legyen a talpán, aki határozottan elkülöníthető elemeket lát. Bizonyára ezért is irritál a cigányozás.Tegnap egy pályázathoz kellett szülői nyilatkozatokat aláíratnunk, hogy a cigány etnikumhoz tartoznak e. Mindenki aláírta. Akik szőkék, kékszeműek, külső jegyeik alapján nem cigányok, de életmódjukban, körülményeikben igen. Sose firtatjuk ezt, de most kellett nyilatkozniuk. Nekem ez nem annyira lényeges. Megoldást szeretnék a problémára, hívhatjuk roma stratégiának, vagy szegénység ellenes stratégiának, mindegy. A roma talán még több problémát hordoz. Talán ezért erősebb. De az igaz, hogy a másik bővebb.
csilla | 2011. január 19.
Bennem egyre gyakrabban fogalmazódik meg az a kérdés, hogy ide romastratégia kell-e vagy szegények felzárkóztatása? Családgondozóként nyílván sokkal több romacsaláddal van kapcsolatom egyenlőre de: 2008-ban a rendszeres szociális segély összege még bruttó 40000Ft körül mozgott, ma bérpótlójuttatásként folyósított ugyanezen támogatás már csak 28500 Ft bruttó. Elindult a magyar tartós munkanélküli lakosság mélybesüllyedése is. Gyenge iskolai képzettséggel, generációkon keresztül öröklődő gyenge anyagi kondíciókkal rendelkező családoknak esélyük sincs, hogy ne ugyanebbe a kilátástalan helyzetbe kerüljenek, mint a roma lakosság. Áram nélkül maradt házak, sötét ablakok délután négytől reggel 9-ig. Mosni, kézzel, csavarni ruhát kézzel. Mit is lehet csinálni, tevékenykedni egy sötét lakásban?
Nincs családi pótlék 20. év után. Ugyanakkor azok a már nagykorú eltartottak, akik nem 6 évesen kezdték az általános iskolát, esetleg egyszer már osztályt is ismételtek, de motivált a szakma megszerzésre, vagy a szakma után egy érettségi megszerzésére, családi pótlék híján már 4 magyar családot tudok, ahol a gyermeket nem tudják miből taníttatni, mert a szülő tartós munkanélküli.
Milyen jövőt lát a mai 20 éves, ilyen tapasztalatot szerzett fiatal felnőtt?
L. Ritók Nóra | 2011. január 19. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
A mondataimat azért merem kimondani, mert tapasztalat, napi munka van mögötte...Igen, több mint 20 éve próbálom feltárni, megérteni a cigányság problémáját, és ezeknek az ismereteknek, tapasztalatoknak a birtokában vagyok sokal óvatosabb, mint mások. Lehet, hogy Miskolcon 10 bűnesetből 9-et cigányok követnek el.De ebből még nem következik az, hogy midnen cigány bűnöző. Én sokkal összetettebnek érzem ezt a problémát....És nem vagyok egy szőnyeg alá söprő típus. Ha a blogomat az fn-en megnézed, több olyan posztot is találsz, ami a cigányokra nézve kritikus. Abban persze igazad van, hogy hisztéria van a kritikai megjegyzések hatására. Ennek is oka van, és legalább olyan bonyolult, mint az egész problémahalmaz.De én még mindig hiszek abban, hogy lehet normálisan, reálisan, és indulatmentesen beszélni a dologról.
Zotyabácsi | 2011. január 18.
Tisztelt L. Ritók Nóra!

"ugye azt azért nem mondod, hogy minden törvényt a cigányok szegtek meg 8 évig?"

Természetesen nem! De ne haragudjon meg senki a miskolci rendőrfőkapitányra, ha azt mondja, hogy 10 utcai bűnesetből 9-et cigányok követtek el. Ilyenkor nem rasszistázni kell, hanem meg kell vizsgálni, ne adja Isten, hátha mégis igaza van. Ezért mondom, hogy ha feltárnád a cigányság problémáját, akkor olyan dolgokat kényszerülnél kimondani, amiért rögtön megbélyegeznek. Ezért a probléma megoldatlanul a szőnyeg alá kerül, az pedig egyre púposabb lesz tőle, amit egyre többen vesznek észre. Igen, sajnos ezek visszafordíthatatlan bajokhoz vezetnek...
p3tru خمار | 2011. január 17.
A tetves kuruc nemhogy nem késlekedett kihasználni az alkalmat, hanem valószínűleg kizárólag ők gerjesztették.

http://hirszerzo.hu/belfold/ 20110117_west_balkan_kozossegi_media

Az történt, hogy valaki regelt a facebook-on meg a myvipen és elterjesztette, hogy a cigók voltak, gondolom Novák Előd baráti társaságból regelt az illető, és a Kuruc folytatta cuccot. Én javaslom, hogy írjatok mailt a NMHH-nak, ahogy én is tettem, hogy vizsgálják ki mi történt

Kedves Nóra! Szeretem, amikről írsz. Annyira jól hozod a valóságot! Tudod, én is megyek családokhoz, és vágom, mit a szitu... viszont talán újságírás szempontjából törekedned kéne a minél tömörebb megfogalmazásra.

Mindenesetre jó, hogy vagy :)
Juli | 2011. január 16.

A hétvégén történt szörnyű baleset remek lehetőség a cigányok elleni gyűlöletkeltésre. (A kiváló kurucinfo például nem is késlekedett kiaknázni a kínálkozó alkalmat.)
Mondjátok, kedves kollégák, mit lehet tenni nekünk pedagógusoknak, amikor a társaik halálhírére tizenéves fiatalok zsigerből cigányozni kezdenek? Pedig még nem is tudjuk pontosan, mi történt.
Elterjedt a hír: késelés miatt tört ki a pánik. (A hírt hivatalosan nem erősítették meg.)
Kik szoktak késelni? Persze, hogy a cigányok.
Ebből egyenesen következik, hogy ezúttal is cigányok a felelősek a három lány haláláért. Nagyon rossz kör ez...!
L. Ritók Nóra | 2011. január 15. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Kedves Zotyabácsi,
de ugye azt azért nem mondod, hogy minden törvényt a cigányok szegtek meg 8 évig?
És én találkozok tisztességes, becsületes cigányokkal is....A problémák kimondása és a rasszizmus közt különbség van. Azt hiszem, a ki nem mondott dolgokban van igazán rasszizmus....de: én nem mondom, hogy a cigányok hibátlan áldozatok, elég sokat írok erről is. De azt sem, hogy mindenért ők tehetők felelőssé. És megoldást kell keresni. Hamarosan, különben visszafordíthatatlan bajok lesznek. mit a büntetések, kikényszerítések nem lesznek képesek megoldani.
http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=71&mm_id=118&v_id=5991
Zotyabácsi | 2011. január 14.
"Minden intézkedésnek, tervezetnek az az üzenete, hogy büntetni, megtorolni, kikényszeríteni. Nem látom az okokra fókuszáló stratégakeresést sehol."

A törvényt be kell tartatni, aki megszegi, azt meg kell büntetni. Ami 8 évig folyt ebben az országban, azt nem lehet hagyni. Tisztességes, becsületes emberek vagyona és élete tét...
Valóban az okokra kellene fókuszálni, de azt nem lehet kimondani, mert akkor rasszista vagy. Ez a probléma egyenlőre megoldatlan marad.
Juli | 2011. január 14.
Az is gond, hogy az egász multikulturális probémahalmazt (és a mi saját romaproblematikánk is ide sorolható) leegyszerúsítve és statikusan szemlélik nem csak nálunk, hanem egész Európában. Pedig mintha a saját ilyen jellegű gondjaikkal sem boldogulnának. Sőt nagyon úgy látszik, Amerikában is csak a lózungok szintjén járnak előbbre (bár ez az előny azért jókora). Nórának nagyon igaza van: a kulturális hagyományokra hivatkozás és ezek pótcselekvésként való alkalmazása csak arra jó, hogy ne kelljen a lényegről szólni. Holott a probléma és a feszültség egyre nagyobb. Ki tudja,mindez hova visz.
L. Ritók Nóra | 2011. január 14. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Épp ettől félek. Hogy a probléma megegoldását a rendőrség megerősítésében látják.Minden intézkedésnek, tervezetnek az az üzenete, hogy büntetni, megtorolni, kikényszeríteni. Nem látom az okokra fókuszáló stratégakeresést sehol.
De hova vezet ez? Nézem a hírekben Tunéziát...rossz érzésem van. Nagyon.
És persze, én is tudom, mekkora probléma Európában is. Épp ezért nem értem azt a magabiztosságot, amit a kormány mutat a romastratégiával kapcsolatban. Mintha tudnák a megoldást, biztosan, bölcsen....csak nem látom, semmiben, hogy mi is az. Amiben mi már előremutatunk, és az Unió is használhatja. És egyáltalán kik döntenek róla? Milyen tudás, tapasztalat birtokában? Készül erre valami hazai stratégia? Hol? Kik a szakértői? Kiknek a munkája áll az ilyen általam idézett államtitkári kijenetések mögött?
Gábor34 | 2011. január 13. | kronborg[kukac]chello[pont]hu
A kormányfő által körvonalazott szociális megszorítások fényében a felzárkóztatás csak jelszó.
A cigányság elfogadása a mai magyar többségi mentalitás mellett illúzió. Bonyolítja a kérdést, hogy a romaügy megoldása európai szintű probléma, s az Unió vezetésének egy ilyen mértékű programról halvány fogalma nincs. Pénze sincs rá, hajlandósága még kevésbé. 11 millió romáról van szó. Közülük 8 millió az uniós állampolgár, de úgy, hogy ebből csak 1,5 millió él Nyugat- és Dél-Európában.
Magyarországra nézve mindebből az következik, hogy
a megoldást erőszakosan fogják keresni. Márpedig
a többség élén álló kormányzó kisebbségnek a megmozdulások leveréséhez, a büntetésekhez megvan a rendőrségi és jogi ereje.
jogi
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.09.23.
Igenis hazugság. Nahalka István válaszával folytatódik az érettségivita
Nem a hiúságom okozta az elkeseredésemet, talán az nincs is nekem, hanem a „dologgal” szembeni érzéketlenség, a „kit zavar, hogy az egész úgy ahogy van rossz, hiszen működik” elgondol...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.09.23.
Érettségi: tényleg hazugság? Radó Péter írása
Az a sajátos helyzet van, hogy Nahalka István tanulmányának – az e három problémacsokor kapcsán általa leírtaknak – szinte minden egyes mondatával egyetértek. Amivel nem értek egyet, az...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.09.23.
Én nem vagyok magyar? Trencsényi László írása
A minap Juhász Dánielnek adtam interjút az óvodai nevelésbe rendeletileg betoldott „nemzeti nevelés” kérdéséről. Vitám volt a rendelettel magával, szellemével, nemzetképével, nevelé...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.09.23.
NAT-kalauz aggódó szülőknek
Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport mintegy száz fős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló csapata egy éven át tartó kutatási-fejleszt...
(Forrás: Kölöknet)
--
2018.09.23.
Bebizonyosodott: a tanárok többsége diszkriminál az órákon
Súlyos következtetésekre jutott egy nemrég zárult, négy ország tanárait vizsgáló kutatás: a magyartanárokra kiterjedő vizsgálat azt állapította meg, hogy a tanárok komolyan diszkrimin...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2018.09.23.
Ismét lehet pályázni a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra
A programra azok jelentkezhetnek, akik az egységes, osztatlan tanárképzésre, illetve gyógypedagógia alapképzési szakra nyertek felvételt, vagy a pályázat benyújtásának időpontjában má...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.09.23.
Helyettesítenek, ingáznak, elfogynak
Folytatódik a számháború a pedagógushiány ügyében, a Klebelsberg Központ (KK) a héten is cáfolta, hogy országos problémáról lenne szó, de a mindennapi tapasztalatok egészen mást mutatnak...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.09.23.
Ahogy gyilkosnak sem születik senki, úgy iskolai zaklatónak sem
Schwechtje Mihály az új Terápia-évad nem éppen vidám epizódjainak rendezése, és egy kiváló, gyerekkereskedelemről szóló rövidfilm (Aki bújt, aki nem) után első nagyjátékfilmjével...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.09.23.
Ingázó tanárokkal töltik fel az iskolákat, de ez mindenkinek rossz
Vannak tanárok, akik naponta ingáznak a sajátjuk mellett két-három másik iskolába, akár ötven kilométeres távokat is megtéve. Közben az ő iskolájukba is járnak utazó tanárok, hogy kip...
(Forrás: abcug.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
  Szász Orsolya

Kedves OFOE Szerkesztőség!

Szakiskolában tartok gyakorlati órát középfokú végzettséggel közalkalmazottként. Kérdésem az lenne, kaphatok-e osztályfőnöki megbízást, illetve dönthetek-e annak elfogadásáról.

Köszönettel,
Orsolya

--
  H. Róbert

Tisztelt Szerkesztők!

Gyermekünk szeptembertől kezdi az általános iskolát, ahol két elsős osztály (15-15 fő) indul.
Volt óvodás csoporttársai valamennyien (9 fő) egy osztályba kerültek, kivéve fiunkat, aki a másik elsős osztályba lett beosztva.
Számunkra, szülőknek érthetetlen a döntés, a gyermek sírva fogadta. 3 év összetartó óvodai közösség után, kialakult barátságok után, csalódással kell kezdenie az amúgy sem könnyű iskolakezdést.
Kérdésem: milyen szempontokat kell figyelembe vennie egy iskolai vezetőnek az oszályok összeállításakor? Miért nem szempont az egyszerűbb, zökkenőmentes beilleszkedés, a gyermek szempontjait is figyelembe vevő osztálybeosztás?
Tiltakozhat-e a szülő hivatalosan az osztálybeosztás ellen, és ha igen, milyen fórumokon? (ha minden igaz a beosztást maga az iskolaigazgató készítette). Amennyiben lehetőség van rá, köteles-e az iskola figyelembe venni a szülő hivatalos kérését az osztály beosztással kapcsolatban?
Köszönöm válaszukat,
Róbert

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek