OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. november 23.
» Hozzászólások (19)

15. esélyegyenlőségi napló

Szigor és agresszió

Alig pár éve volt, amikor először szóvá tettem egy iskolában: miért kell reggel 10 percen át egyenes sorokba felsorakoztatni 90 SNI gyereket addig, amíg egyszerre nem mondják:„Jó reggelt kívánok!” Aztán nem értettem azt sem, miért az az asztal kapja délben a leghamarabb a levest, ahol a gyerekek hátra tett kézzel, síri csendben ülnek... A szakemberek azt válaszolták, én nem értek hozzá, nem tudhatom, hogy nekik nagyon fontos a szabálytudat kialakítása. Megértettem, csak az volt a fura, hogy nálunk, a művészetiben e nélkül is működtek a gyerekek...

Most több általános iskola mindennapjaiba is beleláthatok. Az egyikben különösen sok a durva, agresszív gyerek. Sok a HHH-s, és a cigány is. Amint elmegyek az elsős tanterem előtt, hallom, ahogy a tanító néni épp betereli a kicsiket. Hangosan, kiabálva, bántó hanghordozással utasít: „Na most befogod a szád, leülsz, és hátrateszed a kezed! Azonnal!”

Valami furcsa borzongás fut végig rajtam: Valóban így kell? Csak így lehet?

Sokat küzdünk mi is az órákon. Főleg, mert a halk, gyengéd mondatokat meg sem hallják.

Ugyanezek a gyerekek pár órával később jönnek hozzám órára. Az egyik fiúnak könnyes a szeme, kérdezem, mi történt. Szipogva mondja, hogy egy osztálytársa nekilökte a radiátornak, és nagyon megütötte a karját. Megnyugtatom, leülünk, rajzolunk.

Óra végére néhány szülő is megjön. A kisfiú anyukája is. Megmutatjuk a napi termést, a szép rajzokat, örülünk. Közben ejtek egy mondatot az óra eleji könnyekről is. A fiúcska neki is elmondja, mi történt. Az anyja üvöltve rárivall: „És mit mondtam, mit csinálj, ha bánt? Hogy rúgjál bele, ahogy csak bírsz. A hasába...”

Úristen! Próbálom csitítani, hogy talán nem így kellene. Értetlenül néz rám: „Miért, hát hagyja magát? Itt máshogy nem lehet. Meg kell védenie magát.”

Ja, persze, védje meg magát. De ne úgy...És az eszement gyűlölet, ahogy a szavakat kimondja, nem elviselhető. De talán ebben a rendszerben tényleg nem lehet másképp. Ahol kiabál a tanár, ott a gyerek, és a szülő is ezt teszi.

Ma egy másik iskolában voltam. Egy fiú testvérpár verekedett össze. Sírásig. Próbálok mindkettővel beszélni. Főleg a nagyobbal, aki agresszívebb. Félrevonom, magamhoz húzom. Lassan megnyílik. Óvatos kérdésekkel közelítek. Aztán már mondja. Hogy otthon a mostohaapja mindennap megveri Gyakran szíjjal. De ő kibírja. Nem is fáj annyira…és gyűlöli a másikat. Aki nem kap ki. Semmiért.

Ebben a helyzetben szocializálódik. Aztán az agressziót továbbadja. Ha teheti a testvérének. Ha nem, akkor bárkinek. Mi lesz ennek a vége?

A kommunikációnkban mintákat adunk a gyerekeknek. Pedagógusok, szülők, felnőttek, mindig, mindenhol. A túl hangos, értelmetlen, hatalomfitogtató, idomító szabályok, az agresszív megnyilvánulások nem adhatnak jó mintát a kommunikációra. Nem adhatnak jó mintát a helyes emberi viszonyokra.

Miért van, hogy mégis évtizedek óta jelen van? És főleg azokban az iskolákban, ahol a szülő sosem nehezményez, hiszen ő is ugyanezt alkalmazza a családban, tehát természetesnek veszi.

Mert őt is így nevelték otthon, és az iskolában is. Ezekben az iskolákban, családokban nem fejlesztés, hanem átörökítés folyik. Valamié, amit már nem kellene átörökíteni. De megtörténik, ma is ugyanúgy, mint évtizedekkel ezelőtt.

Csak közben úgy teszünk, mintha egy modern világban élnénk.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

zéró | 2011. február 22.
"És az eszement gyűlölet"
Jééé, csak nem őt is megszivatták annakidején? Isten hozott a klubban!
csilla | 2010. november 26.
Nóra! Értjük! Itt ezen a szinten igen:
Nincs új a nap alatt! Te is tudod a létszámmal már régóta, a normatívával (SNI - Zöldbéka után) jó pár éve játszanak a fejünk fölött. A gyermek mindenek felett való érdeke, már az első képviselő-testületi üléseken megbukott, amikor költségvetési rendeletalkotáskor meghatározták a következő tanév indítható pedagógus létszámát és utána az indítható osztályok számát. A társulások korában meg ez már könyékből ment: először lecsökkentették a következő tanév pedagógus-létszámát, majd amikor szólt a közig hivatal, hogy a társult önkormányzatoknak is kell a beleegyezésük (határozatuk) a leépítéshez: senki, de senki a testületek tagjai közül meg nem kérdezte, hogy kik ők? csak a kezüket emelték föl azokra a pedagógusokra, akik egy fél évvel még hozzájuk tartoztak. (igazgató is ült közöttük) Lesz tanulószoba, napközi, iskolaotthon minden iskolában? Hurrá? És melyik költségvetési sor szól erről a költségvetési rendeletben majd a költségvetési törvény alapján, amit mindjárt elfogadnak?
Mennyit jelent időben az e-onnál a villany visszakapcsoltatása? minimum félév! Addig a feladott házi feladatot napközi, tanulószoba, sőt asztal és szék nélkül négy óra után sötétben, hogyan is oldja meg a gyermek, szülői segítséggel. A szülő partner: hallgattam ezt 1999-től, sőt: ébresszem rá, hogy szülő!
Élelmiszer osztás, ruha-játék adomány, karácsonyi betlehemezés a faluban. Igen, miért is mondom én ezeket, velük vagyok!
A 20 éves lányom utazott a vonaton Budapesttől Tiszafüredig, egy nagy számú cigány család körül ürült ki a vagon, azt vette észre, hogy a laptopjával és a családdal egyedül maradt a kocsiban. El kezdett játszani, majd a gyermekek köré gyűltek, majd az apuka és az anyuka is mögé könyökölt a háttámlán: mindent megtudott az esküvőjükről, a halott siratásról, az elhálásról. Anya csak Ennyi! gesztus kellett: egy játék a gépen: és kommunikáltunk. Megkérdezték búcsúzóul: a férje a cigány? Öreg és régi gyógypedagógus barátném Tiszaburáról, rég nyugdíjas. Még mindig aktív, utazó gyógypedagógus, járja a megye településeinek iskoláit. Miért is van még mindig rá szükség? Ki fog tanítani ebben a foglalkoztatási formában? Ezekben az osztályokban? Hol van ennyi képzett gyp-s? Vagy csak valakinek az iránymutatásával végzik az eddigi pedagógusok az osztályokban a munkát? Akkor? Mit is fogunk elérni?
L. Ritók Nóra | 2010. november 26. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Elolvastam. A rövidebb, és a hosszabb változatot is. A cikkíró szerintem is inkább irónikusan használta a fogalmat. De ettől függetlenül a helyzet kétségbeejtő. És még ezt is próbálják a jótékony köntösbe bújtatva, hogy jobb lesz a szülőnek, mert nem kell utaznia...
Az is eszembe jutott, hogy fog majd ezzel a csodás elképzeléssel színelni az óvodák-iskolák települési létszámbiznisze...Ahogy visszatartanak, vagy küldenek attól függően, hogy jön ki az éppen megfelelő létszám az első osztályban. Tegnap is néztem két aprót: ikrek. Az egyik 9 kg, a másik 10 volt szeptemberben, most sem hiszem, hogy több. Hatévesek, de jöttek, mert jönniük kellett, felsőbb érdekek miatt. Ezeket vajon hogy kezeli majd ez a "mindig a gyerek érdekeit szem előtt tartó" rendszer. Feltehetően életszerűbb lesz így látni a gyerekeket, otthon. Persze, egy cseppet sem illetődnek majd meg, mikor a csöppnyi szobába bemegy az a pár szakember. Biztosan tele lesznek bizalommal. És vajon megjelenik a busz a gazdagoknál is? Mert problémás gyerek ott is van...Elképzelem a diagnosztikai buszt a Rózsadombon....
És még sok bajom van a törvénytervezettel. De gondolom, nem vagyok egyedül. Mit gondoltok, hány olyan szember lehetett abban a titokzatos tervezet előkészítő csoportban, akik láttak már HHH, vagy SNI gyereket? Úgy érzem, ezek az elgondolások olyan emberektől származnak, akiket bizonyára a jó szándék vezényel, de szívesen kivinném őket egy-egy élelmiszerosztásra, vagy ahhoz a családhoz, ahol épp most derült ki a 14 éves lány előrehaladott terhessége. Az apára több tippje is van. Vagy ahová most sikerült kerti wc-t vinnünk. Mert eddig nem volt a hétgyerekes családnál. Ahol a víz sincs bevezetve. Ahol nemrég sikerült visszakapcsoltatnunk a villanyt...Jajj, nem ragozom. Úgy is értitek, miről van szó. Ti értitek.
De már ez is jó a mai világban. Hogy legalább mi értjük egymást.
zoldbeka | 2010. november 26. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Nóra, itt megtalálod: www.eduline.hu/kozoktatas/ 20101122_hoffmann_rozsa_interju.aspx
efemerita | 2010. november 26.
Diagnosztikai buszokkal vizsgálgatnák a gyerekek érettségét

* Joób Sándor

2010. november 15., hétfő 17:47

“Vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbuszokkal” járná majd a városokat és falvakat az a szakértői bizottság, amely a KDNP-s oktatási koncepció szerint az óvonők és az iskolaigazgatók helyett döntene a gyermekek iskolaérettségéről. A javaslat szerint a jövőben aki betölti a hetedik életévét, iskolaköteles lesz. Ha mégsem elég érett egy "normál" osztályhoz, akkor előkészítő osztályba vagy gyógypedagógiai osztályba kerül.

Néhány évvel ezelőtt éppen azért tették rugalmassá a tankötelezettség kezdetét, hogy a korai iskolai kudarcokat csökkentsék. Nem az számított, hogy a gyerek hány éves, hanem az, mikor éri el a megfelelő fejlettséget ahhoz, hogy tanulni tudjon. A mai szabályok szerint ezért a gyermekeknek legkésőbb abban az évben kell megkezdeniük az iskolát, amelyben nyolc évesek lettek.

A Hoffmann Rózsa által vezetett KDNP-s oktatási államtitkárság által készített közoktatási koncepció most szigorítana ezen. A jövőben a hétéves kor elérése után mindenképpen be kellene iratkozni az iskolába.
hirdetés

Ha a szerencsétlen gyerek hétéves kora ellenére mégsem tekinthető elég érettnek ahhoz, hogy a “normál” osztályba kerüljön, a kereszténydemokrata irányítású államtitkárság két utat nyitna neki: előkészítő osztályba kerülne vagy gyógypedagógia osztályba. Előre borítékolható, hogy az ezekbe az osztályokba irányított gyerekek azonnal bélyeggel a homlokukon kezdenék meg iskola pályafutásukat.

A korai szelekcióról ezentúl nem az óvoda vagy az iskola, hanem egy négytagú szakértő bizottság döntene a KDNP-s elképzelések szerint. A bizottság tanítóból, gyógypedagógusból, pszichológusból és/vagy gyermekorvosból állna. A bizottság feladata az lenne, hogy feltérképezze a születés körülményeit, a gyermek mozgását, beszédét, érzelmi fejlettségét. Megfigyelnék a társas viselkedésüket az óvodai csoportban, az egyéni vizsgálaton pedig a gyerekek terhelhetőségét, fizikai állapotát, pszichés alkalmasságát mérnék.

A javaslat legeredetibb és egyben legrémisztőbb része azonban mégiscsak az, hogy a bizottságok később “vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbuszokkal” járnák a településeket, hogy a gyermekeket természetes élőhelyükön figyeljék meg. Bár ezt azzal indokolják, hogy a szülőknek és a gyermekeknek így legalább nem kell idegen helyen idegen emberek előtt egyfajta vizsgaszituációt átélniük, már látjuk magunk előtt, hogyan rejtik el az anyák hétéves gyermekeiket a padláson és a konyha padlója alatti rejtett üregekben, amikor a “vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbusz” megérkezik a faluba.

Nem értelmező vagy moralizáló szöveg, csak híradás "indexes" stílusban. Ez ugyan könnyen félreérthető, akár lekezelőnek is tűnhet, de az idézések mikéntje, a "legrémisztőbb" vagy a "szerencsétlen gyerek" kifejezések használata számomra semmiképpen sem a leírtakkal való egyetértést sugallja.
(Ez csak egy megjegyzés, nem okoskodás kíván lenni. Olvastam itt a "missziójáról", nagyon tiszteletreméltó (és ahogy látom, eredményes is), amit tesz, van elég ok aggodalmaskodni máson, akár a cikk tartalmán is, egy kifejezésen -szerintem- nem kell.)
L.Ritók Nóra | 2010. november 26. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Mostmár kíváncsi vagyok én is a teljes cikkre.
Nem tudja valaki elküldeni, hol találom meg?
efemerita | 2010. november 25.
"A javaslat legeredetibb és egyben legrémisztőbb része azonban mégiscsak az, hogy a bizottságok később “vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbuszokkal” járnák a településeket, hogy a gyermekeket természetes élőhelyükön figyeljék meg. Bár ezt azzal indokolják, hogy a szülőknek és a gyermekeknek így legalább nem kell idegen helyen idegen emberek előtt egyfajta vizsgaszituációt átélniük, már látjuk magunk előtt, hogyan rejtik el az anyák hétéves gyermekeiket a padláson és a konyha padlója alatti rejtett üregekben, amikor a “vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbusz” megérkezik a faluba."

Sokszor nem marad más eszköz, csak a szarkazmus. Szerintem szándékosan használta Joób Sándor ezt a kifejezést, vagy mégis szerencsétlenül, átgondolatlanul,
a szöveg egésze viszont semmiképpen sem arcátlan. Az Önök véleményéhez hasonló álláspontot tükröz.
L. Ritók Nóra | 2010. november 25. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Ez őrület...Természetes élőhely...nem tudom, hová tudunk még süllyedni. Nem olvastam, de nálam is leszakadt volna a cérna..És ilyeneket ma lehet, büntetlenül, arcátlanul írni. Ha pedig sokat olvasnak az emberek effélét, akkor már lehet tenni is. Mi lesz a vége?
Kronstein Gábor | 2010. november 25. | kronborg[kukac]chello[pont]hu
Eddig nem hittem abban, hogy a KDNP jobbra áll a Fidesztől.Sok más bizonyíték mellett most az iskolaérettséghez kapcsolódó törvénytervezetük is ezt támasztja alá.Az iskolaév kezdetét szigorúan a 7. életév betöltéséhez kötik. Az iskolaérettséget az óvónők és iskolaigazgatók helyett szakbizottságok döntik el. Az éretlenek vagy előkészítő vagy gyógypedagógiai osztályba kerülnek. Később az ellenőrzés céljából laborbuszokkal keresik fel a településeket, ahol
szűkebb környezetükben szemlézik meg a szegregáltakat.
Nem is ez, hanem egy nyelvi apróság szúrt szíven. Az Index Online vonatkozó cikkében (november 15.)az újaágíró nem környezetet írt e kommandós látogatások kapcsán, hanem úgy fejezte ki magát, hogy a bizottság a kiszűrt gyermekeket TERMÉSZETES ÉLŐHELYÜKÖN keresi fel.
A természetes élőhely ökológiai fogalmát mindenki ismeri. Tudott dolog, hogy e helyeket a civilizáció szorgalmasan zsugorítja. Ezzel szemben
az átlagostól hivatalosan eltérő kicsik "természetes élőhelyeit" a növekvő szegénység és mélynyomor szaporítja. Szívesen megkérdezném Joób
Sándort, a szerzőt,miért ajándékozza a hátrányosan "más" gyerekeknek ezt az ökológiai kifejezést, amikor a többi hétévesnek otthona, családja, pajtási köre, óvodája van, s ez mind
a gyerek természetes környezete.A szegényeknek, a még szegényebbeknek, a deviánsoknak, a testi és mentális fogyatékosoknak azonban csak TERMÉSZETES
ÉLŐHELY jut a terjedő embertelenségi szótárban. fogalomrendszerben.
L.Ritók Nóra | 2010. november 25. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen Csilla, az egységes kiállás hiánya engem is zavar. És, hát, bizony, ki kell azt is mondani egyszer, hogy a pedagógustársadalom egy része, szerintem a nagyobb semmilyen érdeklődést nem tanúsít az iránt, hogy megértse a rendszer működését, összevessen törvényeket, tendenciákat, olvasson, csak azért, hogy aztán a gyerekek érdekében érvelni tudjon. A hibák elismerése? Ugyan! Nemrég egy konferencián tajtékoztam, amikor egy teljes első blokkban a hozzászólók önmaguk fényezésén túl nem jutottak...olyan volt, mint a Köznevelés....maguktól is teljesen meghatódtak. Pedig a téma húsba vágó volt, ezt is érintette, amiről most beszélünk.
Tegnap az egyik faluban a tanítónéni odajött hozzám, hogy a többiek kérésére bizalmasan akar kérdezni valamit...na, gondoltam, magára ismert az egyik írásomban...most biztosan felelősségre von. Utána belegondoltam: nagyon meglepődnék, ha abból az iskolából bárki olvasná az ofoe honlapját, vagy mást...Persze igazam lett.
Szóval, sok oka van, hogy ilyenek vagyunk, lettünk.
csilla | 2010. november 24.
Az a szörnyű, hogy mindenki tudja, tudta: kaotikus, normatívorientáltak, gyógyultnak nyílvánítottak és retardáltként BTMN-sek stb... De alig veszekedtünk EGYÜTT, MIATTUK! Most is egy páran háborgunk! Ezért néznek át a fejünk fölött, szerintem. Velünk és rajtunk keresztül velük bármit csinálhatnak, soha nem fogtunk össze, mindig is megoszthatók voltunk. Nincs ilyen, hogy pedagógustársadalom. azok, akik bennünket nem szeretnek, csak így emlegetnek minket: különleges állatfaj. És, ha jól körbenézünk szúrós szemmel magunk körül igazuk is van: vajmi kevesen látjuk át a rendszert, és ez nem a rendszer hibája! Nem is érdekelt számos fajtársunk abban, hogy rendszerben gondolkodjon. Azt hiszem ideje lenne egy megtisztulásnak. De ezt nélkülünk már egy pár éve csinálják, csak megtisztításnak nevezném, és nem csak csupán a besározottak esnek ki a lavórba, a centrifugán keresztül, hanem azok is, akik olyan helyen dolgoznak, dolgoztak, mint Nóri: nincs rá pénz!
Majd lesz szociális munkásra! vajon intézményenként, intézményegységenként, társulásonként, tagintézményenként, vagy hogy ???
Úgy, mint az iskolapszichológusokra?
zöldbéka | 2010. november 24. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Az SNI besorolások évek óta kaotikusak - és sajnos attól függenek, hogy mekkora a normatíva, amit ezekre a gyerekekre fordítani lehet. Így történhet meg, hogy értelmi fogyatékos gyerek a "felülvizsgálat" alapján gyógyultnak nyílváníttatik és így kerülhetett be eddig olyan is, aki kicsit nagyobb odafigyeléssel elkerülhette volna mindezt. Most úgy látszik, hogy "megoldódik" majd a kérdés: mindenki ide fog besorolódni és ragasztgatjuk majd a címkéket tovább.
Nórinak igaza van: hol van a prevenció?, ami tényleg alapja lehetne a kikecmergésnek... A betegségeket is nagyon nehéz kezelni, inkább a megelőzés lehetne a hatásos - olyan pofonegyszerű ez a logika - a kívülálló egyszerű parasztember (ha még van ilyen) látja, az oktatáspolitika nem - nem érdekes?
Terepmunkásnak is, aki az írástudó pedagógusok társadalom tiltakozását kívánná - vannak még egyáltalán? A mindennapok örlő kerekei között maradtak még vélemények, gondolatok, nézetek, vagy csak adjam le az órám és megtettem a magamét? Becsukom szemem, szám és nem fáj semmi?
Ugyanakkor mikor változtatott az oktatáspolitika bármilyen tervezetén ,elgondolásán a mi nyomásunkra? Mikor kérdeztek meg minket, milyen kérdésekben? Mi jutott el a végvárakig, a tantestületekig, a pedagógusig? Hozzám semmi, ha nem kerestem magam. A kommunikáció még szakmán belül sem működik - csakúgy, mint az SNI-s gyerekeket integráló iskolák őket oktató pedagógusai és a kijáró vagy ott dolgozó gyógypedagógusok között.
Nem mellesleg oké: berakunk mindenkit a dobozkába - és ki fogja őket tanítani, nevelni? Honnan lesz ehhez plusz pénz, eszköz, ember, paripa, fegyver?
Egy újabb látszatintézkedés meg fogja oldani a problémákat?
Tüzögethetjük a kék szalagokat, emelgethetünk táblákat a magasba 200-an ...Hol a pedagógus társadalom???
L.Ritók Nóra | 2010. november 24. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Tudod, ezen én is bosszankodtam az elején. Hogy miért nem szólnak azok, akik eddig harcosan kiálltak. Aztán eszembe jutott a romapedagógia. Hogy milyen eltökélt hívei voltak a ennek, és utána annak is, hogy nincs is, ugyanazok a szakemberek. Megint a döntéshozóknak való megfelelés és a könnyebbnek látszó megoldás felé haladunk. Csak ezek mindig íróasztalnál születnek, és most úgy tűnik, nem is kíváncsi senki arra, milyen viszonyban van ez a valósággal. Na nem mintha számított volna korábban, mit mondunk. Nem tudom mit kellene tenni. Most volt itt a megyében egy IPR konferencia, megfogalmaztak egy beadványt, a 7 éves munka folytatására, gondolkodom én is a közoktatási megállapodásokkal kapcsolatban, jövőre jár le az 5 éves támogatás, és esélyt sem látok a hosszabbításra...Valami nagy, összehagngolt jelzés, sőt nyomásgyakorlás kellene, még mielőtt valami végleg rossz hangsúlyokkal szerveződik át.
terepmunkás | 2010. november 23.
Itt az eredeti,http://www.commmunity.hu/2010/11/22/torvenybe-foglalt-szegregacio/ amiből Ónody idéz, meg persze az Oktpolon. Borzasztó. Eddig is sziszifuszi volt, most már..de engem igazán az bánt, hogy olyan könnyen fordulnak meg, azok is, akik eddig úgy tűnt, értik miért kell ezredszer is csendes-meleg mondatokat mondani. Azt hittem kiabálni fog mára az írástudó pedagógus társadalom, hogy állj, ne tovább. Lehet, mégis úgy van, gyakori, amit Nóri lát. És az is lehet, hogy nemsokára norma is lesz.
L. Ritók Nóra | 2010. november 23. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen, ez a cikk is ezzel foglakozik. Azt hiszem én is, sokak látják majd igazolva magukat. Az eleve elrendeltség ellen harcoltam egész életemben. Most úgy tűnik, az oktatáspolitika nem fog segíteni. Azt hittem, a jövő a prevenció lesz. Hogy végre az okokon kezdünk el gondolkodni. Ehhez képest törvényesítik a beskatulyázást. Megőrülök. Nem tehetünk semmit?!
csilla | 2010. november 23.
Épp ma olvastam a köznevelés koncepcióját, amelyben az Sni-ről írnak. Sni-s lesz a 3h-s és a fiatalkorú bűnöző. Egy tény, aki 3h-s, szegregált, nagyobb közöségből származik, gyakoribb az előfordulhatóság, hogy fiatalkorú bűnöző lesz a környezet és a szegénységi túlélési stratégia miatt. Na, neki 3h-sként, fiatalkorú bűnözőként nehéz lesz elmagyarázni, hogy ez nem a túlélés törvénye, hanem a BTK-é. Akit viszont meglop, nem fog mérlegelni, hogy miért is SNI-s. Az az agresszív kommunikációt végző pedagógus, aki szerintem eddig is agressziv kommunikációt alkalmazott "tudatos pedagógiai eszközként", jóslatát látja majd beteljesedni, nem pedig a megelőzés hatékonyságára szólal meg a lelkiismerete.
L. Ritók Nóra | 2010. november 23. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
És mi lesz ezután...Olvassátok el a mai Népszabadság cikkét...Fogyatékosak lesznek a szegény gyerekek? - ez a címe.
Hogy ritka ez a megnyilvánulás? Nem hiszem. Én nagyon gyakran megtapasztalom.
csilla | 2010. november 23.
"Magamhoz vonom!"
Kik? jelentkezzenek!! A nyár elején már mezítelen 4 éves felém szaladó kislányt emeltem az oldalamra és megkérdeztem miért nem ment ma reggel óvodába? (óvodáztatási támogatás keresztkérdése) Nem kell! - mondta anyunak óvónéni. - Rossz vagyok! Közben éreztem, hogy nem oly rég guggolt le valahová a fűben...
Miért tudja, hogy rám föl lehet csimpaszkodni? Miért tudja, hogy ő rossz? Miért kell őket hazavinni ebéd után? Megkapva persze az uzsonnájukat is, hogy az egész napi napköziotthonos ellátás be legyen dokumentálva? Miért?
Mit kommunikálunk ezzel a szülőnek? Már az alsó fokban!!!! Nem lehet egy négy éves törpét elvarázsolni?
Hogyan lehet egy BNOF 81 gyerek magántanuló egy kizárólag eltérő tantervű iskolában, ott ahol pedagógiai szakszolgálat is működik? (város, bejáró gyerekkel kistelepülésről 3H-s)
Csak etikai kérdés?, hogyan lehet megszüntetni úgy egy tanuló tanulói jogviszonyt eredménytelen pótvizsga után, hogy nem gondoskodunk fogadó intézményről (aug.31. határozat kelte, 3H-s Bno-kódos)
Számomra mind rejtett agressziót (is) jelez!
terepmunkás | 2010. november 23.
Nagyon szeretném hinni, hogy ez a tanári megnyilvánulás, már nagyon ritka.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.09.23.
Igenis hazugság. Nahalka István válaszával folytatódik az érettségivita
Nem a hiúságom okozta az elkeseredésemet, talán az nincs is nekem, hanem a „dologgal” szembeni érzéketlenség, a „kit zavar, hogy az egész úgy ahogy van rossz, hiszen működik” elgondol...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.09.23.
Érettségi: tényleg hazugság? Radó Péter írása
Az a sajátos helyzet van, hogy Nahalka István tanulmányának – az e három problémacsokor kapcsán általa leírtaknak – szinte minden egyes mondatával egyetértek. Amivel nem értek egyet, az...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.09.23.
Én nem vagyok magyar? Trencsényi László írása
A minap Juhász Dánielnek adtam interjút az óvodai nevelésbe rendeletileg betoldott „nemzeti nevelés” kérdéséről. Vitám volt a rendelettel magával, szellemével, nemzetképével, nevelé...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.09.23.
NAT-kalauz aggódó szülőknek
Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport mintegy száz fős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló csapata egy éven át tartó kutatási-fejleszt...
(Forrás: Kölöknet)
--
2018.09.23.
Bebizonyosodott: a tanárok többsége diszkriminál az órákon
Súlyos következtetésekre jutott egy nemrég zárult, négy ország tanárait vizsgáló kutatás: a magyartanárokra kiterjedő vizsgálat azt állapította meg, hogy a tanárok komolyan diszkrimin...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2018.09.23.
Ismét lehet pályázni a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra
A programra azok jelentkezhetnek, akik az egységes, osztatlan tanárképzésre, illetve gyógypedagógia alapképzési szakra nyertek felvételt, vagy a pályázat benyújtásának időpontjában má...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.09.23.
Helyettesítenek, ingáznak, elfogynak
Folytatódik a számháború a pedagógushiány ügyében, a Klebelsberg Központ (KK) a héten is cáfolta, hogy országos problémáról lenne szó, de a mindennapi tapasztalatok egészen mást mutatnak...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.09.23.
Ahogy gyilkosnak sem születik senki, úgy iskolai zaklatónak sem
Schwechtje Mihály az új Terápia-évad nem éppen vidám epizódjainak rendezése, és egy kiváló, gyerekkereskedelemről szóló rövidfilm (Aki bújt, aki nem) után első nagyjátékfilmjével...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.09.23.
Ingázó tanárokkal töltik fel az iskolákat, de ez mindenkinek rossz
Vannak tanárok, akik naponta ingáznak a sajátjuk mellett két-három másik iskolába, akár ötven kilométeres távokat is megtéve. Közben az ő iskolájukba is járnak utazó tanárok, hogy kip...
(Forrás: abcug.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
  Szász Orsolya

Kedves OFOE Szerkesztőség!

Szakiskolában tartok gyakorlati órát középfokú végzettséggel közalkalmazottként. Kérdésem az lenne, kaphatok-e osztályfőnöki megbízást, illetve dönthetek-e annak elfogadásáról.

Köszönettel,
Orsolya

--
  H. Róbert

Tisztelt Szerkesztők!

Gyermekünk szeptembertől kezdi az általános iskolát, ahol két elsős osztály (15-15 fő) indul.
Volt óvodás csoporttársai valamennyien (9 fő) egy osztályba kerültek, kivéve fiunkat, aki a másik elsős osztályba lett beosztva.
Számunkra, szülőknek érthetetlen a döntés, a gyermek sírva fogadta. 3 év összetartó óvodai közösség után, kialakult barátságok után, csalódással kell kezdenie az amúgy sem könnyű iskolakezdést.
Kérdésem: milyen szempontokat kell figyelembe vennie egy iskolai vezetőnek az oszályok összeállításakor? Miért nem szempont az egyszerűbb, zökkenőmentes beilleszkedés, a gyermek szempontjait is figyelembe vevő osztálybeosztás?
Tiltakozhat-e a szülő hivatalosan az osztálybeosztás ellen, és ha igen, milyen fórumokon? (ha minden igaz a beosztást maga az iskolaigazgató készítette). Amennyiben lehetőség van rá, köteles-e az iskola figyelembe venni a szülő hivatalos kérését az osztály beosztással kapcsolatban?
Köszönöm válaszukat,
Róbert

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek