OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. november 7.
» Hozzászólások (2)

Neked pörög a dob!

Az UTANPOT projekt első tapasztalatai

A „Neked pörög a dob!” egy háromszor 20 perces oktatófilm, amelyet az alkotók egy iskolai történetbe ágyaztak, így az innovációval játékfilmes keretek között ismerkedhetnek meg a tanulók. A filmvetítés utáni beszélgetést, feldolgozást segítik egy bemutató foglalkozás felvételei illetve egy az INNOVA és az OFOE honlapjáról letölthető módszertani útmutató is.

A program tesztelése 2010 május-júniusában történt közel hatvan iskolában. A próbateszt kitöltésére tavasszal került sor, ezt a kérdések módosítása követte. Júniusban, a film megtekintése előtt a tanulók válaszoltak a módosított változat kérdéseire, amelyek nemcsak az innovációval, hanem az egyéni célokkal, kreativitással, vállalkozással ill. azok társadalmi hasznosságával is foglalkoztak. A gyerekek fantázianevet választhattak, amelyet a későbbiekben is használtak. A második feladatra ősszel került sor, amikor megnézték a filmet, és ismét kitöltötték a kérdőívet, amely már a filmre vonatkozó kérdéseket is tartalmazott.

Tapasztalataim az attitűdvizsgálattal kapcsolatban

A mi iskolánkban (Budapest, XVII., Laborcz Ferenc Általános Iskola) 13-14 éves gyerekek vettek részt a munkában. Diákjaink teljesen heterogén szociokulturális háttérrel rendelkeznek, képességeiket tekintve a nagyon gyengétől az átlagos jóig terjed a teljesítményük. (A kitűnő tanulók negyedik után általában a mellettünk lévő nyolcosztályos gimnáziumban tanulnak tovább...)

A tanulók már a próbateszt teszt kitöltésénél nyitottak és érdeklődők voltak. (Ezt a szakemberek – Szekszárdi Júlia és Hanczár Gergely – is megerősíthetik.) Motiváltan és viszonylag gyorsan dolgoztak. Utána még többször beszélgettünk került az innovációról történelem órákon (XX: századi találmányok), és a tesztek további sorsáról is kérdezősködtek.

Szerintem nagyon fontos, hogy a hasonló kérdőívek előtt milyen attitűddel állunk eléjük. Ha kellőképpen kiemeljük az ő szerepüket egy folyamatban, hogy számítunk rájuk, hogy a komolyan vett munkájuk másoknak is fontos, akkor biztosan pozitív szemlélettel kezdenek a kitöltéshez. Sajnos egy másik kérdőíves feladat kapcsán láttam, hogy a pedagógus milyen lehangoltan és unottan kezdte a már a bevezetőt is. Egész lényével azt érzékeltette: „Megint itt van valami hülyeség, ami elveszi az időmet!”. A gyerekek nem is vették komolyan a kitöltést, és néhányuk teljesen blőd válaszokat adott.

A júniusi „fordulóban” résztvevő hetedikesek talán kevésbé tűntek érdeklődőnek, de ez valószínűleg a tanév végi hajrá és a „teljes kimerülés” miatt is volt. Néhány szómagyarázat kivételével önállóan dolgoztak. Őket főleg az érdekelte, hogy miért kellett a továbbtanulásról és a távolabbi céljaikról is írni, illetve hogy biztosan nem olvassa el egyetlen tanár sem a válaszaikat. (Be kellett jelölniük a kedvelt és a nem kedvelt tantárgyakat is.) Miután a szavamat adtam rá, hogy nem, megnyugodtak. Velük igazán nem tudtam beszéltetni a témáról, mert már csak a tanévzáró ünnepélyen találkoztunk.

Az idei tanév elején már szóba került az innováció, mivel nyolcadik év elején mindkét osztályban alapos ismétléssel kezdünk, tehát egy szinte minden órán előkerültek az adott kor újításai, találmányai, a mezőgazdaság vagy az ipar technológiai újításai, az ipari- technikai- digitális forradalom eredményei.

A kontrollcsoport tagjai előbb kitöltötték a kérdőívet, és utána néztük meg a filmet. Az első reakciókból már kiderült, hogy nehezményezik a sorrendet, vagyis úgy gondolták, hogy „jobb” válaszokat adtak volna, ha előbb történik a vetítés. A másik csoport a film megtekintése történt előbb. Ők sokkal gyorsabban elvégezték a kitöltést.

A filmvetítés tapasztalatai

Mindkét csoporttal tudtam beszélgetni, de nem közvetlenül a film után. Általában tetszett nekik a film, sok információ szereztek, de amikor példákat kértem, akkor a mobilon kívül nem sok mindenre emlékeztek. Úgy gondolom, hogy egy módszertani feldolgozás esetén az egyes újításoknál érdemes megállni, hogy előhozzuk a saját ismereteiket, megmozgassuk egy kicsit a gondolkodásukat. Egyébként fennáll az a veszély, ami minden iskolai vetítésnél, hogy sokan csak bámulják a képernyőt, „robotagyra” kapcsolnak. Egy-egy húszperces részt is többször meg lehet szakítani, és egy alkalommal nem is szabad többet vetíteni még az idősebbeknek sem.

A tartalmak közül kevésbé érdekelte őket a végén megszólaló innovátorok üzenetei. Nem szeretik a „beszélő fejeket”. A filmben előforduló újításokról szóló szövegek egyes részeit pedig néhányan nem is értették, nekik igen csekély a szókincsük, és saját kommunikációjukban -otthon is – csak korlátozott nyelvi kódot használnak. Néhányan túl soknak tartották a rájuk zúduló információt.

A játékfilmes történet a beszélő mobilokkal inkább a lányoknak tetszett. És itt kiemelném, hogy ennek a korosztálynak fontos, hogy a szereplők rokonszenvesek és vagányak legyenek. A lányok kimondottan lelkesedtek a cselekményért, és inkább arra figyeltek, mint az innovációs tartalomra. A fiúk közül pedig szóvá tették, hogy miért nem a találmányokat mutatták be rövid klipekben, minek kellett a körítés.

Mindkét osztályban felmerült, hogy a szereplők közül a felnőttek (szülők, tanár) nagyon kitaláltak, ilyenek nincsenek, a helyzetek nagyon kimódoltak. A fiatalokkal kapcsolatos dolgokat, történéseket sokkal életszerűbbnek találták.

Hogyan tovább?

Már az idén szeretném használni a filmeket történelem órákon, és néhány kollégám érdeklődik, hogy természettudományos tantárgyakhoz kapcsolható-e. Szerintem még osztályfőnöki és társadalomismeret foglalkozások keretében is feldolgozható a téma. Természetesen először a pedagógusokat kell meggyőzni az innováció jelentőségéről és az innovatív gondolkodás fejleszthetőségéről.

A taneszköz bemutatásra kerül november 19-én délután az Innovatív Tanárok Fórumán is.

Török Ildikó

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Szekszárdi Júlia | 2011. január 28.
Kedves Kolléga! Az innovációt valóban többnyire a természettudományokhoz kötik, pedig jelen van például a szervezeti fejlesztésekben és a mindennapi gyakorlatban is. (Éppen ezt mutatja be a film.)
Az innovációval foglalkozó projektünkről talál a honlapon egy ennél frissebb anyagot a főoldalon, érdemes megnéznie azt is, ha érdekli a téma.
A filmet ingyenesen megkapják az iskolák. Ha sikerül megnéznie, kiváncsiak lennénk a véleményére.
Balogh Ferenc | 2011. január 28.
Üdvözletem!
Megjegyzésem a bevezető cikkhez:
A filmet még nem láttam, de felfigyeltem a következőre: "...néhány kollégám érdeklődik, hogy természettudományos tantárgyakhoz kapcsolható-e." Tudtommal az innováció fogalma a természettdományok tükrén keresztül került be a köztudatba. Tehát arra gondolok, hogy első sorban a természet tudomány kapcsolódik leginkább az innováció fogalmához.
Mindezekkel szemben én mégis úgy gondolom az innováció kielemzésére a tanárok sokkal inkább rászorulnak mint a gyerekek. A gyerekek ösztönösen keresik az újat, olyat ami csak az ővék, ők találták ki. Ezt a tudajdonságukat öli ki az élet(kudarcok), a szülők és a tanárok.
Fizikusként utálom a kísérleteket (a tanárom a fizika fakultációt úgy tartotta, hogy én részemről az értettségi vizsgán végeztem el az első kísérletemet). Az innováció bármi nemű felfedezés és ezt a kísérleti fizikában lehet a legjobban rekonstruálni. Példa: Galilei-féle ejtési kísérlet, szabadeséskor a megtett út az eltelt idő nézetével arányos, amit egy középiskolás (esetleg egy tehetségesebb ált. iskolás) is képes felfedezni, ha jól állítjuk össze a kísérletet. Egy ilyen felfedezés még nekem is kedvemre való volna, de nekem már le van lőve a poén.
Igyekeztem következtesen lírni gondolataimat, remélem hasznos volt.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.19.
"Elég nagy baj, ha valaki az MTA elnökével kerül vitába"
Ezt üzente Szél Bernadett az MTA és a Corvinus átalakításán dolgozó Palkovicsnak, aki a parlamentben vázolta fel, miért jó, ha a Corvinus alapítványi tulajdonba kerül, de az ülés felé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek