OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. október 25.
» Hozzászólások (5)
Címkék:
 

Muszáj műsor – vagy lehet más is?

Bajban vagyunk, pedig tényleg égető szükség lenne a történelmi, nemzeti, közösségi tudat ünnepekhez köthető, élményszerű erősítésére. Épp a napokban tanácskoznak a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai bevezetéséről. Csak hát megvan-e a szakmai háttér mindehhez?

Megkérdeztem a gyerekeket: mit vártok az október huszonharmadikai műsortól? Unalmat. Alvást. Azt, hogy vonalban állnak majd és versrészleteket fognak olvasni.

Nincs ez így jól. Fel kellene tenni néhány kérdést.

1. Kire osztható a műsorkészítés feladata? Ezt a területet talán nem is érintik a tanárképzés legnagyobb részében. Miért kellene bárkinek is értenie hozzá? Elvárja-e valaki, hogy véletlenszerű leosztásban a kollégák énekkart szervezzenek többszólamú művek előadására? Hogy távolugró versenyre készítsék fel a csapatot?

Márpedig a megemlékezések így osztódnak ki: valamelyik végzős osztály készítse el az osztályfőnökével, lehetőleg az az osztály, amelynek történelem vagy magyar szakos a főnöke.

Ők nyilván komolyan fogják venni, vért izzadnak, tiszteletreméltó munkát végeznek, de azért nagyjából olyat csinálnak, amilyet korábban ők is láttak, tele vannak kételyekkel, a biztonság kedvéért teleteszik vetítésekkel, zeneszámokkal, nagy kokárdákkal, sok-sok lyukas zászlóval.

2. Mi a megemlékezés célja? Ismeretterjesztés? Érzelmi hatás? Közösségteremtés?

Ha elmondom, hogyan volt a Pilvaxban, a Nemzeti Múzeumnál, mi történik? Aki már százszor hallotta, és pontosan tudja, halálra fogja unni magát, aki százszor hallotta, és még mindig nem tudja, százegyedszerre sem fogja megtudni. Ha elmondatom a Mennyből az angyalt olyan gyerekkel, aki talán szépen beszél, még a hangsúlyai is jók, de fiatal még a vershez, és élmények nélkül még a legalaposabb tanári felkészítés esetén sem tudja, miről beszél igazából, akkor érek-e el valamit? Ha találok versmondót, aki érti is az egészet, de a hallgatók közül csak néhány felnőtt tudja igazából a lényeget, érek-e el valamit?

3. Mi álljon a műsor középpontjában? A dráma ismeri a „kerettávolság” fogalmát. Ez nagy vonalakban azt jelenti, hogy egy eseményt többféle távolságból vizsgálhatunk, és nem feltétlenül a központi résztvevő szempontja a leghálásabb. David Davis egy autóbalesettel szemléltette mindezt egy kurzusán: egyik pillanatban még vezetnek, a következőben megtörtént a baleset, tovább nem játszható a történet. De mennyire érdekes lehet arról drámát írni, aki várja őket, aki épp a baleset miatt lezárt út miatt nem ér oda egy fontos eseményre stb. Az egyik legjobb ötvenhatos film a Megáll az idő, - pedig kilencven százalékában a hatvanas években játszódik, a szereplők zöme gimnazista, részt sem vett ötvenhat nagy ügyeiben.

Mi lenne, ha egy műsorban nem Pilvaxoznánk? Nem ostromolnánk a rádiót? Nem lenne Nagy Imre. Tizenkét pont. (Bevallom „nagyokosként”, hogy a március tizenötödikét azért eddig mindig megúsztam, az már olyan messze van korban, hogy elég sokat kellene agyalni, hogy kihagyjam a kötelezőket...)

4. Milyen legyen a hangnem? Hogy viszonyuljunk az elvárásokhoz? Ezeket az iskolai műsorokat gyakorta eluralja valamiféle pátosz, kötelező ünnepélyesség, kötelező forma. Nem lehetne például egyszer ötvenhat humorából felépíteni egy előadást? Vagy a történelmi tényeket háttérben hagyva a diákok fejében élő képet megmutatni kiscsoportos improvizációkra építve? Persze hétköznapi ruhában. Azt hiszem, jó néhány iskolában lehetne. De attól tartok, nagyon sokban nem. Mert mit szól az igazgató, ha nem vagyunk kenetteljesek? Ha nem vagyunk ünneplőben vagy lyukaszászlós-karszalagos ballonkabátban? Mit szól a fenntartó? Az ilyen-olyan színű polgármester? A mindenhez jobban értő politikusok? Hogyan illene ez iskolánk imázsához? Komolyságához?

(+1. kérdés: Kivel dolgozzunk? Nyilván tanára válogatja, de én például csak a saját osztályaimmal tudok elképzelni igazán jó munkát. Szívesen dolgozom másokkal is, segítek kollégáknak is, de például az idei munkámban nagyon-nagyon segített az, hogy osztályfőnökként negyedik éve csiszoljuk egymást.)

Nyilván számtalan kérdést lehetne még feltenni.

Még egyszer mondom: minden olyan eseményt fontosnak tartok, amely kizökkenti az osztályokat a hétköznapokból. Természetesen a kevésbé sikerült ünnepélyek is lehetnek hasznosak, ha érződik rajtuk az akarat, igyekezet, munka. Lehet róla beszélgetni a nézőkkel is, a készítő osztállyal is.

De vannak félelmeim is. Hogy a muszáj tréningekhez hasonlóan megint túl sok lesz a muszáj ünnep, ahol fontosabb, hogy letudjuk, fontosabb, hogy lepapírozzuk, fontosabb, hogy jelentsük, fontosabb, hogy felvegyük, leadjuk, mint maga az esemény. Mert a muszáj ünnepeken a gyerekek csak díszletelemmé válnak a felnőttek kicsi színjátékaiban.

Achs Károly

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2010. október 30.

Kedves Achs Karcsi!

Nagyon szépen köszönöm, hogy a kérésemre megírtad a teljesen jogos és lényegre tapintó kérdéseidet. Természetes, hogy mindenki másképpen viszonyul ahhoz, amit felvetettél. Különböző dimenziói vannak ennek a történetnek. Maga a műsorkészítés folyamata, ha jól csinálják, tehát bevonják a gyerekeket, akik a saját ügyüknek érzik (mint ahogyan ezt Te is szoktad), akkor hihetetlen csoportkohéziós erőt jelent, és sikeres is lehet. (Nekem is vannak még gyakorló pedagógus koromból felemelő élményeim, meg persze hajdani állandó "műsorkészítőként" máig élő és azóta is megoldatlan gondjaim. )

Hajni ezúttal, gondolom a személyes érintettség okán, ugyanazt a műsorgazda szempontot hozta be, amit különben Te is képviselni szoktál, hiszen töretlen lelkesedéssel és rengeteg kreativitással teszed oda magad, és nyered meg a tanítványaidat egy-egy ünnepi műsor számára.

Te, az én kérésemre, az iskolai "muszájünnepek" sajnos gyakori kiüresedésének okára, és a változtatás lehetőségeire kérdeztél rá. Az aktualitást éppen a Nemzeti Összetartozás Emléknapjának hivatalos meghirdetése adta. Félő, hogy ez a felülről jövő kezdeményezés sok helyen a kötelező és át nem élt ünnepségek sorát szaporítja majd. Ez indokolta, hogy megkértelek erre a dologra.

A csatolt linkekben lehet olvasni a hazai tanulóknak a nemzeti ünnepekhez fűződő viszonyáról, és arról, hogy egy megosztott országban az ünneplés is megosztva történik. Egy személyes vonatkozás: 56-ot kamaszként megélve alig vártam, hogy méltón lehessen ünnepelni. És nézzétek meg, hogy milyen kevés helyen ér el a gyerekekig ennek a valóban hiteles eseménynek az igazi üzenete! Nyilván, van ahol ez is összejön, és akkor valóban örülni lehet. Nagyon jó lenne, ha közkinccsé válhatnának ezeknek a sikereknek a műhelytitkai.

achs | 2010. október 30.

Kedves Terepmunkás!

Arra kértek itt, hogy írjak néhány gondolatot az ünnepi műsorokról, a lehető legrosszabb időpontban, akkor, amikor az időmet, gondolatomat, napjaimat teljesen kitölti saját műsorom.

Ettől függetlenül igyekeztem általánosságban megfogalmazni néhány kérdést.

A nézőnek természetesen nem kell feltennie egy csomó kérdést, attól még a műsorkészítés igenis szakma, és a műsorkészítőnek viszont kötelessége végiggondolni, mit csinál.

Ha nem tévedek, nem bántottam a lyukaszászlós-karszalagos műsorokat úgy általában. Természetesen lehet zseniális az ilyen is, meg a formabontó is lehet gyönge. Arról próbáltam beszélni, hogy a szokásos forma gyakran a külső elvárás miatt ilyen, hogy gyakran fontosabb az ilyen műsorokban is az imázsépítés, mint a valódi tartalom.
Üdvözlettel:
a.k.
terepmunkás | 2010. október 29.
Erre nincs. Elég nagy bukszát nyitottak a határon túli osztálykirándulások előkészítésére. Az más kérdés, hogy mire megszerveződnének ezek a túrák, lesz e még benne pénz. Nehéz ügy ez az ünneplés. Magam éppen egy ballonos-karszalagos-lyukas zászlós megemlékezést fotóztam minap. Szólt, nem szólt, nem tudom. Érintett szülőként láttam, az osztály, kik előadták, valóban kizökkent a hétköznapokból. Ki rendezte, sokat tett bele. De attól tartok, a fenti négy kérdést nem tettük fel.
Juli | 2010. október 29.
Semmire sincsen pénz, legalábbis azt mondják. Az is abszolút titkosítva van, hogy az amúgy meghirdetett nagy programokhoz milyen nagyságrendű költségeket szándékoznak tervezni. Minden pályázati lehetőség be van fagyasztva, és tartok attól, hogy ez ebben a naptári évben így is marad már.
achs | 2010. október 29.

Egy furcsa adalék: tavaly még volt olyan, hogy ünnepi műsorok fesztiválja (sajnos nem voltam ott, de igen jó ötletnek tartottam).
Most rákérdeztem, hogy lesz-e. Azt válaszolták, hogy idén nem kapott támogatást a pályázat, egyelőre minden bizonytalan a megrendezés kapcsán.
De hát nem mostanában hallunk elég gyakran az ilyen napokról meg a történelmi tudatról, stb? És éppen most nincs pénz erre?
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.08.19.
Az új alaptantervvel végezhetik ki a nem állami tankönyveket
Bár már javában tart az új nemzeti alaptanterv előkészítése, az államtól független tankönyvírókhoz és kiadókhoz a várható változásokról minimális, többnyire csak a sajtóban megjelen...
(Forrás: ugytudjuk.hu)
--
2018.08.19.
Gender aktivisták romboló túlkapásai
A nők helyzetének javításához nincs szükség a gender képzések falain belül megtelepedő radikális feminizmusra, illetve a homoszexuá­lis, transznemű, LMBTQI lobbira sem – érvel az államilag...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2018.08.19.
Nem alternatív X-faktort akarunk
Megszállott önkéntesek és egy újító szellemű általános iskolai tanár karolták fel Ózdon azokat a hátrányos helyzetű roma gyerekeket, akik egy valamiben biztosan bárkivel felveszik a versenyt...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.08.19.
Az fogad örökbe, aki tudja, hogy a fogyatékkal élő is csak egy gyerek
Egy család négy gyereke mellé fogadott örökbe egy Down-szindrómás kisfiút, mert ez mindig is vágyuk volt. Egy másik családnak azután derült ki, hogy súlyos izomsorvadásban szenved a lá...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.08.19.
A lakást bérlő diákok tízszer annyit fizetnek, mint a kollégisták
Akik albérletbe kényszerülnek, akár tízszer annyit is fizethetnek a lakhatásért, mint a kollégiumi elhelyezést elnyerő társaik. Az utóbbi ugyanis mindössze 15-16 ezer forint havi kiadást...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2018.08.19.
Hiába a kormányzati reklám, ha nem fizetik meg a nevelőszülőket
A kormány legutóbb 2013-ban indított nevelőszülő-toborzó kampányt, hogy felkészüljön a 2014. januárjában hatályba lépett szabályozásra, miszerint 12 év alatti gyermekek már nem kerü...
(Forrás: mérce)
--
2018.08.19.
A gyerekek túl korán neteznek, a szülők pedig túl lazák
Az NMHH gyermekvédelmi és edukációs tevékenységének támogatása érdekében kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel készíttetett nagymintás, reprezentatív kérdőíves...
(Forrás: Infostart)
--
2018.08.19.
Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tud...
(Forrás: Népszava)
--
2018.08.19.
Kásler Miklós: Nem teljes az ember, ha identitása csorba
Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához. A XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zsuzsa! A jogszabályok között nem találtunk ezt kizáró rendelkezést. Feltételezhetően a helyi szabályozás dönti el, hogy ad-e osztályfőnöki megbízást ebben az esetben.

--
  OFOE

Kedves Hajna!
Ha nem megy a közös megegyezés, akkor marad a lemondás.
A Kjt.28. §-a szerint:
(1) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.
(2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Itt találod a rendelkezést: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200033.TV

--
  Csernavay Zsuzsa

Tisztelt Szerkesztőség ! Szeretném tudni, hogy a heti 10 órában tovàbbfoglalkoztatott nyugdíjas kaphat-e osztályfőnöki megbízást? Köszönöm vàlaszukat!

--
  Hajna

Tisztelt Cím!"fél" állású , határozatlan időre kinevezett gyógypedagógus vagyok heti 10 tanítási órával.Közelebb a lakhelyemhez sikerült más munkát(magáncég) találnom, a jelenlegit közös megegyezéssel szeretném elhagyni.Mennyi időre kell maximum még maradnom a munkahelyemen, ha a munkáltató nem megy bele a közös megegyezésbe? A szabadságom, ami maradt esetleg, hogy lehetne elszámolni? 20 éve vagyok közalkalmazott, 2 gyermekem 14 év alatti.Köszönöm a választ!

--
  Ramona

Köszönöm szépen valaszát. Megerősített abban, hogy megpályázzam az állást.

--
  OFOE


Kedves Ramona! Magas szintű nyelvtudása és pedagógusi végzettsége is van, ha csak főiskolai is. Elvileg a középiskolában egyetemi végezettség lenne kívánatos, de mivel elég nagy a pedagógushiány, nyelvtanár végképp nincs elég, feltételezhetően nem esélytelen a pályázata. Lehet, hogy feltételül szabják az egyetemi végzettség utólagos megszerzését.

--
  Ramona

Német nyelvszakos középiskolai tanári állást szeretnék megpályázni, viszont csak német nyelvtanári főiskolai végzettséggel rendelkezem. Ezenfelül gazdasági és társadalomtudományi szakfordító oklevelem is van. Német az anyanyelvem . Milyen eséllyel pályazható meg a fent említett állás? Mindenképpen szükség van egyetemi végzettségre??
Előre is köszönöm válaszukat.

--
  OFOE

Kedves Csilla! Az iskola állít ki igazolást a jogosultságról, és ennek alapján utólag téritik a költségeket. Feltételezésünk szerint az érintett tankerület.

--
  OFOE

Kedves Eszter! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § 123. § (3)
bekezdése szerint a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
Ebből következik, hogy a korábbi évekről bennmaradt szabadságot a munkába visszatéréstől számított 60 napon belül ki kell adni, és csak
a 2018-ra járó szabadságot lehet a későbbi időszakban kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a kiadás előtt legkésőbb 15 nappal
közölni kell.
A jogszabályt pontosan itt találhatjátok meg: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV
Reméljük, ezzel tudtunk segíteni.
Üdvözlettel a szerkesztőség.

--
  csilla

Meg szeretném kérdezni, hogy ki fizeti annak a négy éves, jól integrálható autista kisfiú utaztatását a szomszéd városba, ahol a befogadó és a pedagógiai szakszolgálat által kijelölt intézménye van? és a kísérőjéét? Ha fizetik, tömegközlekedésre és gépkocsira is finanszíroznak?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek