OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. október 25.
» Hozzászólások (5)
Címkék:
 

Muszáj műsor – vagy lehet más is?

Bajban vagyunk, pedig tényleg égető szükség lenne a történelmi, nemzeti, közösségi tudat ünnepekhez köthető, élményszerű erősítésére. Épp a napokban tanácskoznak a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai bevezetéséről. Csak hát megvan-e a szakmai háttér mindehhez?

Megkérdeztem a gyerekeket: mit vártok az október huszonharmadikai műsortól? Unalmat. Alvást. Azt, hogy vonalban állnak majd és versrészleteket fognak olvasni.

Nincs ez így jól. Fel kellene tenni néhány kérdést.

1. Kire osztható a műsorkészítés feladata? Ezt a területet talán nem is érintik a tanárképzés legnagyobb részében. Miért kellene bárkinek is értenie hozzá? Elvárja-e valaki, hogy véletlenszerű leosztásban a kollégák énekkart szervezzenek többszólamú művek előadására? Hogy távolugró versenyre készítsék fel a csapatot?

Márpedig a megemlékezések így osztódnak ki: valamelyik végzős osztály készítse el az osztályfőnökével, lehetőleg az az osztály, amelynek történelem vagy magyar szakos a főnöke.

Ők nyilván komolyan fogják venni, vért izzadnak, tiszteletreméltó munkát végeznek, de azért nagyjából olyat csinálnak, amilyet korábban ők is láttak, tele vannak kételyekkel, a biztonság kedvéért teleteszik vetítésekkel, zeneszámokkal, nagy kokárdákkal, sok-sok lyukas zászlóval.

2. Mi a megemlékezés célja? Ismeretterjesztés? Érzelmi hatás? Közösségteremtés?

Ha elmondom, hogyan volt a Pilvaxban, a Nemzeti Múzeumnál, mi történik? Aki már százszor hallotta, és pontosan tudja, halálra fogja unni magát, aki százszor hallotta, és még mindig nem tudja, százegyedszerre sem fogja megtudni. Ha elmondatom a Mennyből az angyalt olyan gyerekkel, aki talán szépen beszél, még a hangsúlyai is jók, de fiatal még a vershez, és élmények nélkül még a legalaposabb tanári felkészítés esetén sem tudja, miről beszél igazából, akkor érek-e el valamit? Ha találok versmondót, aki érti is az egészet, de a hallgatók közül csak néhány felnőtt tudja igazából a lényeget, érek-e el valamit?

3. Mi álljon a műsor középpontjában? A dráma ismeri a „kerettávolság” fogalmát. Ez nagy vonalakban azt jelenti, hogy egy eseményt többféle távolságból vizsgálhatunk, és nem feltétlenül a központi résztvevő szempontja a leghálásabb. David Davis egy autóbalesettel szemléltette mindezt egy kurzusán: egyik pillanatban még vezetnek, a következőben megtörtént a baleset, tovább nem játszható a történet. De mennyire érdekes lehet arról drámát írni, aki várja őket, aki épp a baleset miatt lezárt út miatt nem ér oda egy fontos eseményre stb. Az egyik legjobb ötvenhatos film a Megáll az idő, - pedig kilencven százalékában a hatvanas években játszódik, a szereplők zöme gimnazista, részt sem vett ötvenhat nagy ügyeiben.

Mi lenne, ha egy műsorban nem Pilvaxoznánk? Nem ostromolnánk a rádiót? Nem lenne Nagy Imre. Tizenkét pont. (Bevallom „nagyokosként”, hogy a március tizenötödikét azért eddig mindig megúsztam, az már olyan messze van korban, hogy elég sokat kellene agyalni, hogy kihagyjam a kötelezőket...)

4. Milyen legyen a hangnem? Hogy viszonyuljunk az elvárásokhoz? Ezeket az iskolai műsorokat gyakorta eluralja valamiféle pátosz, kötelező ünnepélyesség, kötelező forma. Nem lehetne például egyszer ötvenhat humorából felépíteni egy előadást? Vagy a történelmi tényeket háttérben hagyva a diákok fejében élő képet megmutatni kiscsoportos improvizációkra építve? Persze hétköznapi ruhában. Azt hiszem, jó néhány iskolában lehetne. De attól tartok, nagyon sokban nem. Mert mit szól az igazgató, ha nem vagyunk kenetteljesek? Ha nem vagyunk ünneplőben vagy lyukaszászlós-karszalagos ballonkabátban? Mit szól a fenntartó? Az ilyen-olyan színű polgármester? A mindenhez jobban értő politikusok? Hogyan illene ez iskolánk imázsához? Komolyságához?

(+1. kérdés: Kivel dolgozzunk? Nyilván tanára válogatja, de én például csak a saját osztályaimmal tudok elképzelni igazán jó munkát. Szívesen dolgozom másokkal is, segítek kollégáknak is, de például az idei munkámban nagyon-nagyon segített az, hogy osztályfőnökként negyedik éve csiszoljuk egymást.)

Nyilván számtalan kérdést lehetne még feltenni.

Még egyszer mondom: minden olyan eseményt fontosnak tartok, amely kizökkenti az osztályokat a hétköznapokból. Természetesen a kevésbé sikerült ünnepélyek is lehetnek hasznosak, ha érződik rajtuk az akarat, igyekezet, munka. Lehet róla beszélgetni a nézőkkel is, a készítő osztállyal is.

De vannak félelmeim is. Hogy a muszáj tréningekhez hasonlóan megint túl sok lesz a muszáj ünnep, ahol fontosabb, hogy letudjuk, fontosabb, hogy lepapírozzuk, fontosabb, hogy jelentsük, fontosabb, hogy felvegyük, leadjuk, mint maga az esemény. Mert a muszáj ünnepeken a gyerekek csak díszletelemmé válnak a felnőttek kicsi színjátékaiban.

Achs Károly

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2010. október 30.

Kedves Achs Karcsi!

Nagyon szépen köszönöm, hogy a kérésemre megírtad a teljesen jogos és lényegre tapintó kérdéseidet. Természetes, hogy mindenki másképpen viszonyul ahhoz, amit felvetettél. Különböző dimenziói vannak ennek a történetnek. Maga a műsorkészítés folyamata, ha jól csinálják, tehát bevonják a gyerekeket, akik a saját ügyüknek érzik (mint ahogyan ezt Te is szoktad), akkor hihetetlen csoportkohéziós erőt jelent, és sikeres is lehet. (Nekem is vannak még gyakorló pedagógus koromból felemelő élményeim, meg persze hajdani állandó "műsorkészítőként" máig élő és azóta is megoldatlan gondjaim. )

Hajni ezúttal, gondolom a személyes érintettség okán, ugyanazt a műsorgazda szempontot hozta be, amit különben Te is képviselni szoktál, hiszen töretlen lelkesedéssel és rengeteg kreativitással teszed oda magad, és nyered meg a tanítványaidat egy-egy ünnepi műsor számára.

Te, az én kérésemre, az iskolai "muszájünnepek" sajnos gyakori kiüresedésének okára, és a változtatás lehetőségeire kérdeztél rá. Az aktualitást éppen a Nemzeti Összetartozás Emléknapjának hivatalos meghirdetése adta. Félő, hogy ez a felülről jövő kezdeményezés sok helyen a kötelező és át nem élt ünnepségek sorát szaporítja majd. Ez indokolta, hogy megkértelek erre a dologra.

A csatolt linkekben lehet olvasni a hazai tanulóknak a nemzeti ünnepekhez fűződő viszonyáról, és arról, hogy egy megosztott országban az ünneplés is megosztva történik. Egy személyes vonatkozás: 56-ot kamaszként megélve alig vártam, hogy méltón lehessen ünnepelni. És nézzétek meg, hogy milyen kevés helyen ér el a gyerekekig ennek a valóban hiteles eseménynek az igazi üzenete! Nyilván, van ahol ez is összejön, és akkor valóban örülni lehet. Nagyon jó lenne, ha közkinccsé válhatnának ezeknek a sikereknek a műhelytitkai.

achs | 2010. október 30.

Kedves Terepmunkás!

Arra kértek itt, hogy írjak néhány gondolatot az ünnepi műsorokról, a lehető legrosszabb időpontban, akkor, amikor az időmet, gondolatomat, napjaimat teljesen kitölti saját műsorom.

Ettől függetlenül igyekeztem általánosságban megfogalmazni néhány kérdést.

A nézőnek természetesen nem kell feltennie egy csomó kérdést, attól még a műsorkészítés igenis szakma, és a műsorkészítőnek viszont kötelessége végiggondolni, mit csinál.

Ha nem tévedek, nem bántottam a lyukaszászlós-karszalagos műsorokat úgy általában. Természetesen lehet zseniális az ilyen is, meg a formabontó is lehet gyönge. Arról próbáltam beszélni, hogy a szokásos forma gyakran a külső elvárás miatt ilyen, hogy gyakran fontosabb az ilyen műsorokban is az imázsépítés, mint a valódi tartalom.
Üdvözlettel:
a.k.
terepmunkás | 2010. október 29.
Erre nincs. Elég nagy bukszát nyitottak a határon túli osztálykirándulások előkészítésére. Az más kérdés, hogy mire megszerveződnének ezek a túrák, lesz e még benne pénz. Nehéz ügy ez az ünneplés. Magam éppen egy ballonos-karszalagos-lyukas zászlós megemlékezést fotóztam minap. Szólt, nem szólt, nem tudom. Érintett szülőként láttam, az osztály, kik előadták, valóban kizökkent a hétköznapokból. Ki rendezte, sokat tett bele. De attól tartok, a fenti négy kérdést nem tettük fel.
Juli | 2010. október 29.
Semmire sincsen pénz, legalábbis azt mondják. Az is abszolút titkosítva van, hogy az amúgy meghirdetett nagy programokhoz milyen nagyságrendű költségeket szándékoznak tervezni. Minden pályázati lehetőség be van fagyasztva, és tartok attól, hogy ez ebben a naptári évben így is marad már.
achs | 2010. október 29.

Egy furcsa adalék: tavaly még volt olyan, hogy ünnepi műsorok fesztiválja (sajnos nem voltam ott, de igen jó ötletnek tartottam).
Most rákérdeztem, hogy lesz-e. Azt válaszolták, hogy idén nem kapott támogatást a pályázat, egyelőre minden bizonytalan a megrendezés kapcsán.
De hát nem mostanában hallunk elég gyakran az ilyen napokról meg a történelmi tudatról, stb? És éppen most nincs pénz erre?
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.10.23.
L. Ritók Nóra: Az oktatás, vagy valami más?
Aztán ott a másik nagy falat, a pedagógusok. Azt, amit a probléma kormányokon átívelő kezeletlensége, az utóbbi években a szegregáció felerősödése, a csak az elvárásokat figyelembe vev...
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)
--
2017.10.23.
Hiába 35 halál, csak tanácsadásra küldik Romániában az oltást megtagadó szülőket
Egyetlen tartózkodással szavazta meg a román szenátus az oltástörvény tervezetét, amely a súlyos kanyarójárvány közepette éles vitát váltott ki a román társadalomban. A törvényrő...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.10.22.
A magyar szputnyiksokk – Nem hülyültünk el a könyvek hatására. Onódy-Molnár Dóra beszélgetése Pléh Csabával
Lesz egy munkatervünk, amelynek csak egy része az, hogy a miniszteri biztos csapata által készített anyagokhoz hozzászólunk. De ezenkívül napirenden szeretném tartani például azt a kérdé...
(Forrás: 168 óra)
--
2017.10.22.
Minden gyerek jó valamiben, de mi mintha csak aranyérmeseket akarnánk nevelni
Lannert Judit közgazdász, szociológus, oktatáskutató. Nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva...
(Forrás: 24.hu)
--
2017.10.22.
Radó Péter: Lyukas marokkal Hogyan pazaroljuk az oktatásra költött forrásokat?
A kormányzat szinte minden pénzt kivont az iskolai fejlesztési programokból, a pedagógus-továbbképzésekből és más hasznot hajtó tevékenységekből, és a rengeteg uniós forrást az új á...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2017.10.21.
Társasjátékkal az élhető társadalomért. Nyirati András írása
Demokrácia, aktív állampolgárság, társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás… Gyakran használt szavak, néha elcsépeltnek tűnnek, néha hiányoznak, néha az emberek (mi) nem értik,...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2017.10.21.
Jobb nem kritizálni a kormányt, ha az ember tanítani akar
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztalta azt a szakközépiskolát, ahová azért nem vettek fel egy tanárt, mert a Facebookon a magyar oktatáspolitikát kritizálta. A TASZ szerint egészen...
(Forrás: Index)
--
2017.10.20.
Pedagógusi robot - Több tízezer tanórán kell helyettesíteni
Országosan a harmincezret is meghaladhatja azoknak a tanóráknak a száma, amelyeket csak helyettesítéssel tudnak megtartani a tankerületi központok által fenntartott iskolákban – derült ki...
(Forrás: Népszava)
--
2017.10.20.
Finnországban sokkal nagyobb a tanári szabadság, tízszeres a túljelentkezés a pályára
„A finn oktatási rendszer szíve a tanár, akiben bizalom van, és tudás” – ez olvasható a konferencia beharangozójában, miközben egy tanár állandóan három tűz közé szorul: meg kell...
(Forrás: 168 óra)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

A dajka munkakörhöz nem kell érettségi és semmilyen végzettség, de előnyben részesítik azt, akinek van vagy érettségije, vagy dajkaképző tanfolyama, netán mindkettő.
Az asszisztensi végzettséghez szükséges az érettségire épülő OKJ-s tanfolyam, amivel asszisztens lehet egy óvónő mellett egy-vagy több csoportba(ahogyan beosztják). De önállóan csoportot (a jelen jogszabályok szerint) ezzel a végzettséggel sem kaphat. 

--
  Borza Zsuzsanna

Kedves Szakértők!

Jelen pillanatban egy magánóvodaban dolgozok dajka pozicióban.Lehetőséget kaptam miszerint ha elvégzem a pedagógia asszisztens Okj-s tanfolyamot akkor a 3. Csoport már az enyém lehet.A kérdés az az lenne hogy el kell e végeznem ezt a képesítést vagy elég hozza a középiskolai érettségi bizonyitvány.Én olvastam azt is hogy elég az érettségi viszont azt is hogy kell az okj-s végzettség.Kérem segitsenek eligazodni.Köszönöm!!

--
  OFOE

Kedves Hajni!
Egy kiegészítő információ, hátha segít:
"Egészségfejlesztés tanár" google keresésre számos felsőfokú intézmény leírása elolvasható a szakról, a leírásokban a felhasználhatóságról is. Ezen belül külön kereshető: "egészségtan tanár állás" is. A törvény nem rendeli kötelező feltételként semmilyen állami munkakörhöz, viszont a leírásokban emlegetett intézmények közül többfélében érdemes érdeklődni, hogy ők valóban alkalmaznak-e ilyen végzettségű szakembereket.

--
  OFOE

Kedves Hajni!
Az alapszak arra jogosít fel, hogy elvégezz egy mesterszakot. Idézek az EMMI rendeletből, bár ezt bizonyára Te is megnézted:
Az egészségfejlesztő-tanár: képzés célja az alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben, az iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
Pl. itt olvasható: 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről.

A szociálpedagógus(CXC/2011 Knt. 3. sz. melléklet) végzettséggel lehetsz kollégiumi nevelőtanár.

Esetleg iskolai napköziben lehet próbálkozni. 

--
  Hajni

Kedves Szakértők!
A következő lenne a kérdésem: 2018.nyarán szerzem meg az Egészségfejlesztés Tanár MA diplomám. Milyen munkakörök betöltésére alkalmas a végzettségem? Milyen intézményekben tudok elhelyezkedni vele? A BSc végzettségem Szociálpedagógus. Köszönöm a választ!
Üdvözlettel:Hajni

--
  Andi

Köszönöm a választ.

--
  OFOE

Kedves Andi! Íme a válasz, remélem, ez segít.
A tanulói felügyelet nem a neveléssel, oktatàssal lekötött munkaidőre, hanem a heti 32 óra kötött munkaidő terhére rendelhető el. Ha ez a neveléssel, oktatàssal lekötött munkaidővel együtt (elrendelt óraszám) heti 32 órànál többre jön ki, az rendkívüli munkaidőben végzett munkának minősül.

--
  OFOE

Akkor mi is próbálkozunk még tovább, hátha találunk megfelelő választ. Egy kis türelmet kérünk.

--
  Andi

Kedves Károly!

Köszönöm, olvastam a cikket, de nem egyértelmű, ezért kértem segítséget. Gondoltam, hátha valaki olyan tud segíteni a jogszabályok értelmezésében, aki erre hivatott. Nem lettem okosabb.

--
  Leiner Károly

Kedves Andi, ebben a cikkben minden kérdésére választ talál.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek