OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. október 7.
» Hozzászólások (9)
Címkék:
 

Egyeztető megbeszélés az oktatásért felelős államtitkár és a szakmai civil szervezetek vezetői között

„Esik mocskosul az eső...” cseng a fülemben Kern András dala amikor néhány perccel 5 óra előtt beesem a Szalai utcai épületbe (ez már nem az OM, hanem a NEFMI államtitkársága). Óriási sor, egyenként igazoltatnak, akár a schengeni határnál. Sokan vagyunk civilek, ki tudja, ki mit remél. Megvárják, ameddig mindenki túlesik a beléptetésen, a terem csordultig tele meghívottakkal. Végignézek a társaságon, sok jól ismert arc, fegyelmezett várakozás, senki sem háborog az idő csúszása miatt. Átlagos életkor 60 körül lehet, úgy látszik a szakma nem csupán az iskolában öregszik. Viszont a nemek arány jobb, mint az intézményekben, legalább egyharmada férfi a társaságnak. Igaz: ide a szervezetek vezetői kaptak meghívást.

Az államtitkár asszony mentegetőzik: ez a legnagyobb terem az épületben, s ha máshová megyünk, az már pénzbe kerül. A Báthory utcában egy méretesebb helyiség 30 ezer forint, és higgyük el, annyi sincs. Előre jelzi: tudja, hogy a rendelkezésre álló egy óra nem teszi lehetővé az érdemi munkát, csupán a további együttműködés hogyanjára vonatkozóan szeretne a megjelentektől javaslatokat hallani. Hangsúlyozza, hogy törvény nem kényszeríti a civil szervezetekkel való közös munkára, de nagyon szeretné, ha menetközben kaphatna javaslatokat a következő év első felére elkészülendő új közoktatási törvényhez. Nagyon örül a sok jelenlevőnek, és reménykedik egy tartalmas együttműködésben.

Fegyelem és szabályozott rend

A korábbi nyilatkozataival összhangban Hoffmann Rózsa ezúttal is fegyelmezett és szabályozott rend megteremtését ígéri a közoktatásban, de hangsúlyozza, hogy ellene van minden túlszabályozásnak. Ellene van, hiszen, ha mindenre jogszabály van, lekerül a felelősség az emberek válláról. Az irányítás tehát csak a főtrendeket kívánja meghatározni, és nem minden lépést előírni. (Elrettentő adatként említi, hogy az 1993-ban hatályba lépett Közoktatási Törvényt 100 alkalommal módosították kisebb-nagyobb mértékben, s ennek következtében szinte senki sem ismeri ki magát a jogszabályok között.)


Ellenségek - Szűcs Édua rajza

Az államtitkár asszony hangsúlyozta, hogy a kormányzat és ezen belül a közoktatás a munkát, a rendet, a biztonságot, az egészséget és a családot tekinti alapértékeknek, és a normatív pedagógiát tartják kívánatosnak. Nevelésfilozófiájában a felnőttet tekinti fejlettnek és a neveltet fejletlennek, tehát a felnőtt (pedagógus, szülő) jelöli ki a feladatokat, ellenőriz és értékel természetesen a gyermeki jogok tiszteletben tartásával és a gyermek emberi méltóságának tekintetbe vételével. (Hozzáfűzte, hogy a gyermekközpontúságot hirdető alternatív iskolák külön engedély mellett természetesen továbbra is működhetnek.)

A terv új közoktatási törvény készítése. Előkészületként a nyáron nyolcvan a feladatra önként vállalkozó szakembert kértek fel egy előzetes témavázlat elkészítésére a közoktatás és a felsőoktatás számára. A szakemberek kiválasztásánál nem a pártállás számított, és Hoffmann Rózsa cáfolta a médiának azt a hírét, amelynek alapján a keresztény pedagógusok túl lettek volna reprezentálva a szakmacsoportban. A konszenzussal elfogadott munkavázlatot kapta meg az apparátus, amely ennek alapján alkotja meg október végéig a koncepciót indokolással együtt. Ezután kerül majd sor a nyilvánossággal való egyeztetésre (itt kapnak lehetőséget javaslattételre a civilek is), és kikérik az Országos Közoktatási Tanács és az Országos Közoktatáspolitikai Tanács véleményét. Mindehhez egy hét áll rendelkezésre. Széleskörű szakmai egyeztetést szeretnének (apró megjegyzés: kicsi rövid az idő az érdemi munkára, de nem szabad kimaradni belőle).

Az egyeztetéseken átesett koncepciót a tervek szerint a kormány februárban hagyja jóvá, és ezután történik a jogi megformálás. A parlament várhatóan május-június táján tárgyaljas a már kész törvénytervezetet.

A törvényt kerettörvényként kívánják létrehozni, ami azt jelenti, hogy nem lesz részletekbe menő, nagyon aprólékos. Nagyobb szabadságot kívánnak biztosítani az oktatásügy szereplőinek, ezzel nagyobb felelősségvállalásra is kívánják ösztönözni őket. Ugyanakkor a részleteket kormányrendeletekben és miniszteri rendeletekben kívánják majd szabályozni, többek között azért is, mert azt könnyebb szükség esetén módosítani.

A törvény a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján kerül majd nyilvánosságra.

Szakmai ellenőrzési rendszer

A szakfelügyeleti rendszer több szempontból is más lesz, mint a néhány évtizeddel korábbi.

a) Az ellenőrzés viszonyítási pontja nem központi előírás, hanem az adott iskola önállóan kialakított programja.

b) Nem egyes tantárgyak oktatását, hanem a tanítók és tanárok (és persze az óvodapedagógusok) pedagógiai kultúráját ellenőrzik majd, mégpedig a neveléselmélet és didaktika tudományosan meghatározott szempontjai alapján (apró megjegyzés: ez az elméleti háttér nincs teljesen rendben, nehéz elképzelni, hogyan lehet ezek alapján működőképes értékelési szempontokat kialakítani).

c) A szakfelügyelőnek nem lesz intézkedési joga, objektív szempontok alapján értékel, és javaslatot tesz az iskola pedagógiai munkáját illetően.

Az előkészítő szakaszba kidolgozzák a felügyelői látogatás modelljét, elkészítik a dokumentációt, és megszervezik a képzést. Az lehet szakértő, aki a képzésen bizonyítja a rátermettségét, felkészültségét. A leendő szakértői gárda és a jelenlegi országos szakértői névjegyzék viszonyáról még nem döntöttek. A rendszert 2011. áprilisában kipróbálják néhány önként jelentkező iskolában, és szakértőnek is jelentkezni kell. Mindig 3 fős szakértői csoport vizsgál egy iskolát, s ennek az lesz a vezetője, aki szakértőként már legalább két vizsgálatot végigcsinált.

Pedagógus életpálya modell

Pontosan kidolgozzák a pedagógusok munkakörét, képzési és továbbképzési rendszerét. Az ötéves tanárképzés után egy éven át csak tanárjelölt az illető, aki a gyakorló évét tölti, 5-10 éven keresztül a tanár1 kategóriába sorolódik, majd egy minősítő eljárás után átkerül a tanár 2-be. Természetesen a bértábla is ennek a kategóriarendszernek megfelelően alakul (a jelenleginél lényegesen magasabb fizetéseket tervezve). Pontosan kidolgozzák az igazgató, a szakértő, a szaktanácsadó tevékenységének kritériumait is.

(Apró megjegyzés: ez egészen jó elképzelés, a gond ismét a pénzhiány. No meg egy kérdés: Vajon lesz-e valaha megfelelő költségvetése a közoktatásnak? Jelenleg – a költséghatékonyság jegyében – apparátus létszáma is minimális, ki tudja, marad-e energia a tervezett egyeztetésekre.)

Tantervi szabályozás

A jelenlegi közoktatásirányítás számára a tantervek jelenlegi szabályozása, pontosabban szabályozatlansága elfogadhatatlan. Ezért újra meg kívánják határozni a nemzeti minimum követelményeket. A középiskola számára háromszor három fajta kerettanterv készül iskolatípusok szerint. Az egyes intézmények szakmai autonómiája a tananyag 10-15 százalékában valósulhat meg. Alapul a KDNP közoktatási koncepciója szolgál. Az innovatív iskoláknak joguk lesz engedélyeztetés után a központi tantervektől eltérő programokat működtetni.

Az érettségiről

Problémát okoz, hogy nincs kapcsolata a felsőoktatással. A jelenlegi közoktatásirányítás képviselői helytelenítik, hogy a tanulók már 15 éves korukban választásra kényszerülnek. Nagyon nagy gondot jelent az érettségi alacsony színvonala. Meg szándékoznak ugyan őrizni az érettségi vizsga két szintjét, de nem támogatják a kizárólag kompetencia alapú követelményeket. Fontos, hogy megfelelő mennyiségű ismeretet is elsajátítsanak a diákok. Szelíd kényszerrel el kell érni, hogy a diákok magasabb szintű tudással hagyják el a középiskolát.

Az érettségi szabályozásában figyelembe veszik, hogy 2-3 évvel korábban ki kell adni a jogszabályt, mint ahogy életbe léptetik. Az érettségin tervezett változtatásokat összekapcsolják a felsőoktatási törvény módosításával. A két szint megmarad, de más tartalommal és más névvel.. Egyszerűbb, olcsóbb, kevesebb választási lehetőséget kínáló érettségit kívánnak létrehozni. Fokozatosan, de el kívánják érni, hogy az elégséges határa ne 20%, hanem 50% legyen.

Hoffmann Rózsa megköszönte a hozzá érkezett javaslatokat (szép vaskos paksaméta lett), és ígérte, hogy áttanulmányozzák és hasznosítják őket. Reméli, hogy a Közoktatási Törvény kialakításánál a javaslatok a megfelelő helyeken is megfogalmazódnak majd.

Hozzászólások

Barlai Róbertné

Felajánlja, hogy a Pedagógusok Civil Fóruma (Pecifo) szívesen összefogja az ügyért tenni kívánó civileket. Eddig is tartottak munkamegbeszéléseket az aktuális közoktatási kérdésekről (ennek a fórumnak Hoffmann Rózsa az alapítói közé tartozott), Elérhetősége: barlaine[kukac]fpf[pont]hu

Menyhért Ildikó (Utolsó Padban Egyesület):

Ki határozza meg azt a szintet, amikor a kisiskolás még nem bukik?

Az óvodapedagógusok képviselője kérdezte, hogy mindez az óvodákra is vonatkozik-e (a válasz: igen, és a bölcsödepedagógusokat is partnereknek kívánják tekinteni)

Felmerült a civil szervezetek rossz anyagi helyzete, és az igény a szakmai lapok támogatására. (Ígéretet kaptunk működési pályázat kiírására a civil szervezetek számára, de erre a megszokottnál később kerül majd sor, lehet, hogy csak a jövő év elején.)

Miklósi László a TTE elnöke felvetette a tankönyvek, az egyeztetés és a finanszírozás kérdését. Problémaként jelezte az állandó időkényszert. (Az államtitkár asszony a tankönyvpiac szabályozását ígérte. Szándékaik szerint minden kerettantervre épül majd egy tankönyvsorozat, így nem lesz egy-egy tantárgynak 16-féle tankönyve, csak három. Ha ez megvalósul akkor lehet majd a tartós tankönyvek rendszerét kialakítani.)

Szó esett a környezettan önálló tantárgyként történő megőrzéséről, a művészetek kiaknázatlan lehetőségeiről a nevelésben. (Az államtitkár asszony válaszában elhangzott, hogy vannak olyan ismeretkörök és műveltségi területek, amelyek nem tantárgyiasíthatók, ezeket szintén bele kívánják tenni a NAT-ba. Ugyanakkor a féléves, kis óraszámú modultárgyaknak nem látják értelmét, egy tantárgyat akkor érdemes bevezetni, ha legalább heti két tanítási óra jut rá, és be kívánják vezetni a napi egy testnevelésórát is.)

Benedek András (az MPT képviseletében) a vidéki intézményekkel való kapcsolattartáshoz ajánlott fel segítséget.

Horn György javasolta, hogy a civil szervezetek számára legyen az interneten kapcsolattartási lehetőség (Hoffmann Rózsa jelezte, hogy e kapcsolat megteremtése nem közpolitikai, hanem civil feladat.)

Az államtitkár asszony kitért a kisiskolákkal kapcsolatos problematikára is. A kisiskolák fenntartását és újraindítását támogatják, akár annak árán is, hogy legyenek összevont alsó tagozatos osztályok, de ezt nem mint kényszert, hanem mint lehetőséget kívánják biztosítani. Továbbra is az önkormányzatok lesznek az iskolafenntartók, az állam csak akkor vesz át iskolát, ha az önkormányzat nem tudja működtetni. Ugyanakkor a tanárok fizetését nem az iskolafenntartónak, hanem a kormányzatnak kell biztosítania.

A minisztériumhoz lehet küldeni e-mailben kérdéseket javaslatokat: kozoktatas[kukac]nefmi[pont]gov[pont]hu. Az ígéretek szerint ezek minden alkalommal eljutnak majd az adott terület illetékeseihez.

Szekszárdi Júlia

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2010. október 9.
Kedves Péter! Nagyon köszönöm a választ, és sajnos tökéletesen egyet kell értenem Veled. Nagyon frusztrál engem is ez a tehetetlenség, miközben valami nagy szétrohadás tanúi vagyunk. A civil akcionizmusnak én sem vagyok mestere, hajdan közalkalmazott voltam (OKI, egyetem), és az egyesület csupán azért jött létre, hogy valamit átmentsünk egy szükséges, de elhanyagolt szakmaiságból, amivel senki sem látszik törődni. Te blogozol, én meg egyesületet próbálok működtetni, s miközben létező szükségleteket kielégítésére törekszünk, a szavunk nem tud áthatolni a rivaldán. S valós aggodalom, hogy az oktatási kormányzat nem igazán fog figyelni a civilekre. Megnyugtatlak: a korábbiakat sem nagyon érdekelte, hogy mit csinálunk, mondunk. No, elég a siránkozásból!
Radó Péter | 2010. október 9.
Juli, nem biztos, hogy tudok válaszolni. A helyzet annyiban jó, hogy most úgy tűnik, az egész szakma partvonalon kívül érzi magát pártállásra való tekintet nélkül, ami az elmúlt harminc évben egyedülállóan alkalmas helyzet szakmapolitikai nagykoalíciók megkötésére. Másfelől azonban a helyzet nem jó:
1. A szakmai szervezetek (és más érdekcsoportok) súlyát a mindenkori kormányzat jelöli ki. Akkora súlyuk van, amekkora önkorlátozásra képes a kormányzat intézményesült és nyílt alku működtetésével. Ha rövidlátó, ebben nem érzi magát érdekeltnek, most pedig ez a helyzet.
2. A szakmai diskurzusnak keretet adó tevékenységet végző intézmények a teljes lepusztultság és politikai megszállás állapotában vannak, ezért nincs szervezett és informált szakmapolitikai párbeszéd.
3. A média még inkább lepusztult és megszállt állapotban van, az a néhány print és online médium, ami teret ad tárgyilagos elemzésnek "ellenzéki" pozícióba szorul, s mint ilyen súlytalanná válik. Íly módon tehát a szakmai diskurzus "szekundér köre" is gyengül.
4. Szinte mindenki disszidens stratégiát követ, még akkor is, ha ez a stratégia szándéka szerint konstruktív. (Én például blogozok.)
Szóval sok ötletem nincs. Ami van az inkább kármentő jellegű, mert amire most leginkább szükség lenne az valamilyen civil akcionizmus, amihez én nem értek. (1990 előtt sok mindenhez csatlakoztam, de ezek közül nem volt semmi, amit én magam szerveztem volna.)
Ahhoz képest, hogy nem válaszoltam, ez elég hosszú lett:-)
Juli | 2010. október 9.
Kedves Péter! Éppen a szakmai érdekérvényesítés hogyanja foglalkoztat. A másik poszton "szumurri" a szemünkre hányta, hogy az államtitkárnak írt levélben összemostuk a megalapozott és megalapozatlan javaslatokat, és így a dolog veszített a komolyságából. Igaza van. (Az más kérdés, hogy a civil szervezet vezetőjeként volt-e módom egyebet tenni a rendelkezésre álló néhány nap alatt, mint közvetíteni az egyesületi tagok beérkező gondolatait.)
Feltétlenül fontos lenne hangot adni egy markáns ellenvéleménynek, de úgy gondolom, hogy ehhez mi önmagunkban kevesek vagyunk, persze a felelősség a miénk (is). Hogyan lehetne ebben a dologban érdemi lépést tenni? Mi gondolsz erről? Össze lehet kötni valahogyan azokat a bizonyos "elefántcsonttornyokat"?
Radó Péter | 2010. október 9.
Juli, értékeket akkor lehet kukába üríteni ha kukába kerülnek azok az emberek, akik képviselik őket. Ha tehát az emberek a saját értékeiket képviselik az kerül kukába, aki oda helyezne értékeket. Különösen, ha a kukák feltöltését ambicionáló emberek lényegében nem is képviselnek semmit. A piramisok nem a központi oktatásirányítás szorgos és célirányos tevékenységétől hegyesek....
Juli | 2010. október 9.
Nórika! Egyszerűen azért, mert jövendőmondónak is fantasztikus vagy. Biztos kávézaccból is tudsz jósolni. Vagy tévednék?
L. Ritók Nóra | 2010. október 8.
Miért éreztem előre, hogy ennyi értelme lesz az egésznek?!
Juli | 2010. október 8.

Gábor! A felsorolt problémák nem merültek fel, illetve csak a felszínen mozogva, elmélyülésre nem is volt lehetőség. A két tanács feltételezhetően fennmarad, hiszen az elhangzott, hogy egyeztetni akarnak velük. Készült hangfelvétel és jegyzőkönyv a találkozóról, esetleg el lehetne kérni, mert a saját jegyzeteim nem biztos, hogy mindenütt pontosak voltak, lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet. (Csak a szintén jelen lévő Fenyő Gyurival egyeztettem.)

Péter! Szerintem is csupán egy kipipált feladatról van szó, és nem gondolom, hogy érdemi együttműködési szándék él az államtitkár asszonyban a "szakma" bármely szegmensével. Nagyon érdekelt volna, hogy kik kerültek be abba a bizonyos bizottságba, ahol a koncepció elkészült.

A találkozóról egy fia sajtóhírt sem találtam. Ha valaki mégis rábukkant ilyenre, kérem, jelezze. Még a Magyar Nemzet és a Hírtévé sem jelezte az eseményt. Ennek a nincsnek is van némi jelzésértéke.

Nem hiszem, hogy lesz idő az átfazonírozásra, de a szétzilálásra, meg értékek kukába ürítésére sajnos van esély. Nem is kicsi.

Radó Péter | 2010. október 8.
Jó ezt így együtt látni, hálás vagyok a beszámolóért. Ami ebből kibontakozik az egy kerek és koherens, jól átgondolt és egy kicsit (nagyon) a hetvenes évekre emlékeztető konstrukció: a tantervi zűrzavar erős korlátozása szűk mozgásteret biztosító kerettantervekkel, s hogy ez működjön is, minden más kormányzati eszköz hozzáigazítása: az egyes pedagógusokat ellenőrző szakfelügyelet, szabályozási mechanizmus (rendeletekkel való szabályozás), közigazgatási logikájú előmeneteli rendszer, középosztályi műveltségi kódon alapuló érettségi vizsga és - amit itt az államtitkár asszony nem említett - központosított finanszírozás. A dolog kétségtelenül működhet, és ezt az átfazonírozást 8-10 év alatt le is lehet bonyolítani. Én már csak egy dolgot nem értek: minek ez az egész?
Kronstein Gábor | 2010. október 8. | kronborg[kukac]chello[pont]hu
Szó esett-e a pedagóguskamaráról? Fennmarad-e az Orsz. Közokt. Tanács és az Orsz. Közokt.pol. Tanács?
Szó esett-e arról, hogy a legnehezebb körülmények és diákösszetétel által jellemezhető iskolákban a
fenyeget-e közbelépést sürgető pedagógiai csőd, főleg a pedagógusok pszichoszomatikus állapota miatt? Érintették-e az of.-k megnövekedő szerepét, s ha igen, milyen összefüggésben? Szó esett-e az of.-k megnőtt (?) feladatainak és felelősségének megkönnyítését szolgáló központi lépésekről? Lesz-e, lehet-e átfogó, országos pedagógus egészségvizsgálat?
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.05.23.
Mentortársas és Rendszerhiba
A Mentortársas 2.0 képet ad az iskolarendszer diszfunkcióiról, ugyanakkor kevésbé villantja fel a lehetséges megoldásokat. Ez nem is lehet a célja, hiszen a játék kifejezetten személyes, megmutatja...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.05.23.
A jó pedagógia nem kirekesztő, hanem gyermekcentrikus
Miért és hogyan hoznak létre mesterségesen homogén közösségeket az oktatásban, és milyen előnyei származnának az egyénnek és a közösségnek abból, ha a kisebbségi vagy sajátos nevel...
(Forrás: A TASZ jelenti)
--
2018.05.23.
Országos kompetenciamérést tartanak az iskolákban
Annak érdekében, hogy összehasonlíthatóvá váljon az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye, az országos kompetenciamérést a...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.05.23.
Meglepően bírálta a kormányt és saját munkáját Pölöskeiné
A képzés nem magában létezik. Gazdaságunk fejlődik, ez a növekedés képzett munkaerőért kiált, az álláskeresők száma csökkent – jelentette ki a konferencián Pölöskei Gáborné, hozz...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.05.22.
Teszteltük két gyerekkel a Holnemvolt Várat, fájdalmas élmény volt
Egy 3 és egy 6 éves gyerekkel néztük meg az Állatkert mellett most megnyílt Holnemvolt Várat, és nem esett jól. A nagyobb imádta, a kisebb csak azt hallgatta, mit miért nem tud használni....
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.05.22.
Visszafordíthatatlan az állapota, mégis évente vizsgálni kell
A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek többsége születése óta él betegségével, gyógyulásukra legtöbbször kevés az esély. Szüleiknek ennek ellenére évről-évre bizonyítaniuk kell...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.05.22.
304 milliót kap a felcsúti általános iskola
A kormány döntött a felcsúti Endresz György Általános Iskola 304 175 000 forintos új épületének megvalósításáról - számol be a Menedzsment Fórum. Ebbe nem tartoznak bele az építkez...
(Forrás: Népszava)
--
2018.05.22.
Gyermekotthonban élő gyerekek mondanak verset a BKK járatain
Újdonsággal készülünk gyermeknapra: 2018. május 22-től 27-ig József Attila Altató, Bartos Erika Villamos, Forgalom és Trolibusz, Erdős Virág Négyeshatos és Varró Dániel Hol alszik a villamos...
(Forrás: Index)
--
2018.05.22.
Mélyen hallgat a magyar delegáció a CEU amerikai kampuszáról
Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a múlt héten számolt be arról, hogy a Bard College falain belül kialakított oktatási helyszínt olyan magas rangú magyar tisztviselők szemrevételezték m...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--

[Blum Szilárd:] >Tudsz nézőpontot váltani? -Már hogyne tudnék? Rájöttem például, hogy egyetemista koromban én tulajdonképpen egy évig egy muszlim néger migránssal laktam együtt :)
Tudsz nézőpontot váltani? »

--

[Leiner Károly:] Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Anna:] Mindannyiunknak más fáj, ha fáj egyáltalán valami. Angolul 800 szóval egy életet le lehet élni, 3000-rel már király lehetsz, legalábbis a nyelvvizsgán. Nem baj, ha bővül is a szókincsük. Szegény Móra nem tehet róla, hogy saját korának nyelvét használta, ahogy a gyerek se […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Szilvia:] A Kisködmön legfájóbb pontja a nyelvezete! Nem a történetek, nem a halál folyamatos jelenléte, mert a népmesékben is mindig meghal valaki, de azt élvezik a gyerekeim. A régies nyelvezet, melynek lényege, hogy a gyerek minden hétvégét átsírva és ha lehet a legtovább húzva az […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[H.M.:] Kedves Jázmin! Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[Anna:] Bár olyan eccerű lenne, hogy vasszigor, oszt' kész... Az egyén vagy csoport, amely a problémákat nem hajlandó tudomásul venni, hanem saját tudattalanjába száműzi, vagy a fegyelem válaszát adja rá, azaz elfojtja, s ez lényegileg ugyanaz, a robbanás felé halad. Lehet […]
Szegregáció »

--

[Szekszárdi Júlia:] Kedves KGY! Nem kétséges, hogy a szülők felelőssége óriási, de az Ön által ajánlott „vasszigorral” itt semmire sem mennénk. A szegregáció következményeiről lehet olvasni a bejegyzésben, és ugyanerről van szó a Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi […]
Szegregáció »

--

[KGY:] Kedves Nóra! Ön hatalmasat téved a felelősség magállapításában! A gyermekért elsősorban 95% a szülők a felelősek a társadalmi felelősség csak a maradék 5%-ban kérhető számon, miután a szülő teljesítette a tőle elvárható részt. Nevelni a családban lehet a többi gyenge […]
Szegregáció »

--

[Varga Zsolt:] Az állam társadalmi igényt elégít ki, lásd: https://www.es.hu/cikk/2018-03-09/rado-peter/2018-az-oktataspolitikai-remenytelenseg-eve.html
Szegregáció »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek