OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. október 3.
» Hozzászólások (19)

LEVÉL AZ OKTATÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRNAK

OSZTÁLYFŐNÖKÖK ORSZÁGOS SZAKMAI EGYESÜLETE
e-mail: osztalyfonokok[kukac]gmail[pont]com
honlap: http://www.osztalyfonok.hu

Dr. Hoffmann Rózsa
OKTATÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR
NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Tisztelt Államtitkár Asszony!

Egyeztető megbeszélésre történő meghívását köszönöm. Csatoltan küldöm az egyesület elnökségének javaslatait, illetve az egyesület tagjaitól érkezett kérdéseket és javaslatokat.

A találkozón részt fogok venni, s egyúttal jelzem, hogy a csatolt levelet az egyesületi honlapon közzé tesszük.

Budapest, 2010.10.04.

Üdvözlettel,

Szekszárdi Júlia
az OFOE elnöke

I. AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK ORSZÁGOS SZAKMAI EGYESÜLETE ELNÖKSÉGÉNEK AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ JAVASLATAI

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete most ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Annak idején az a szakmai igény hívta életre, hogy továbbra is legyen gazdája az osztályfőnökség fogalmával jelzett szakmaiságnak. Az elmúlt 10 év alatt a problémák azonban sűrűsödtek, az iskolai neveléssel kapcsolatos gondok szaporodtak, a feltételek pedig folyamatosan rosszabbodnak.

Az osztályfőnöki tevékenységgel kapcsolatban szükségesnek tartjuk a következő lépéseket:

1. Az osztályfőnöki munka jelenlegi helyzetét feltáró országos vizsgálat
Indoklás: Az osztályfőnökség jelenlegi helyzetéről nincs pontos képünk. Országos vizsgálat e tárgykörben utoljára 1998-ban volt (ld.: http://www.ofi.hu/tudastar/pedagogusok-szakmai/igazgatok-tanarok). Azóta a helyzet alaposan megváltozott.

2. Az osztályfőnöki szerep pontos tartalmának meghatározása
Indoklás: A szerep tartalma pillanatnyilag esetleges, ellátása bizonytalan, pedig jelenleg az osztályfőnök az egyetlen nevesített felelőse a rábízott tanulócsoport nevelésének. Rendkívül nagy szükség volna az adott osztályhoz kapcsolódó tevékenységek körének – központilag keretjellegű, helyben a szükségletekhez igazítottan konkrét – meghatározására, és ezekhez megfelelő óraszámok hozzárendelésére.

3. A sikeres nevelési modellek összegyűjtése, közzététele
Indoklás: Ahol az iskolavezetés fontosnak tartja és a fenntartó lehetővé teszi, jól működő helyi rendszerek alakultak ki, melyeken belül az osztályfőnöknek megvan a helye a rendszerben. Fontos lenne a fejlesztésnél a meglévő pozitívumokból kiindulni, ezeket erősíteni.

A jelzett javaslatok megvalósításához, valamint a kapcsolódó szakmai diskurzushoz szívesen kapcsolódunk egyesületünk tagjainak szakértelmével, tapasztalataival, valamint komoly olvasottsággal bíró egyesületi honlapunkkal.

II. AZ EGYESÜLET TAGJAINAK KÉRDÉSEI, PROBLÉMÁI, JAVASLATAI

Miután az egyesület elnökeként megkaptam az államtitkár asszony meghívóját, elektronikus úton, valamint az osztalyfonok.hu honlapon kértem gondolatokat, ötleteket, javaslatokat az egyesület tagjaitól, illetve a honlap látogatóitól. Az összegyűlt válaszokat (tematikus csoportosításban, tartalmi változtatás nélkül) juttatom el Önökhöz.

Kérdések

  • Hogyan, milyen eszközökkel kívánja az oktatáspolitika az osztályfőnökök munkáját erősíteni?
  • Milyen garanciát tudnak adni, arra, hogy az egyházi fenntartású iskolák kiemelt finanszírozása mellett megmarad a világnézeti sokszínűség a közoktatásban? (Vagy ez már nem is cél?)
  • Hogy képzelik, hogy a pedagógusok (különösen a hátrányos helyzetű, sok deviánst tömörítő iskolatípusokban, körzetekben, tanintézményekben) felsőbb jogi rendelkezésekkel kikényszeríthető gyors paradigmaváltásra képesek, elfogadják-e a felgyorsítást?
  • Mi lesz az integrációval? Hova menjenek a leszakadók? Megoldódik a problémájuk, ha megbuknak? Már nem is törekszünk esélyegyenlőségre?
  • Az SNI-s és BTM-es tanulók integrációja kapcsán az intézmények számára lehet-e plusz forrás a személyi tárgyi feltételek javítására, iskolapszichológus, gyógypedagógus, ill. logopédus foglalkoztatására? Lehetséges-e az ilyen tanulókat fogadó osztályokban a maximális létszámot úgy meghatározni, hogy azt ne lehessen felfelé átlépni?
  • Az esélyegyenlőség területén, milyen konkrét lépéseket terveznek? ( Mikor értesítik az IPR-ben részt vevő intézményeket, a ma is érvényes rendelet szerint 2010 augusztusban eldöntendő pályázati támogatás eredményéről – ennek fedezete szerepel az elfogadott költségvetésben – tudom ez itt a zárójelben nem stratégiai kérdés, de azért érdekes.)
  • Milyen rendszerben, milyen szabályzókkal, s főleg milyen értékek mentén tervezik, a sokat bírált SNI integrációt visszafejleszteni? Mit kínálnak helyette?
  • Az államtitkárság akkor is hajlandó együttműködni a civil szervezetekkel, ha azok bizonyos dolgokat másképp képzelnek? Van-e szándék arra, hogy a civilek érdemben bekapcsolódjanak a döntések előkészítésébe? Ha igen, Önök milyen formában képzelik el ezt?

Szűcs Édua rajza

Problémák

Az osztályfőnökségről
Amíg az osztályfőnökség mint feladat, mint megbízás, nem kitüntetés a legjobbaknak, jelentős elismerés és megbecsülés által kísérve, hanem az iskolák döntő többségében kényszerűség, addig nem sok jót lehet várni.

Van kollégám, aki azt mondta, a bruttó hétezer forintos pótlékot inkább ő fizeti, de nem vállal osztályfőnökséget. Tapasztalataim szerint sok iskolában hasonló a mentalitás. Valljuk meg, ha visszaosztod az egyébként elvégzendő feladatokra fordított idővel, kétjegyű számot kapsz óradíjként.

Nevetségesen alacsony az osztályfőnöki pótlék. Főleg a fiatalabbak inkább néhány magánórát adnak, jobban megéri.

Az osztályfőnöki munka erősítését tartanám fontosnak. Pénzben is, lehetőségben is, fontosságban is. Az osztályfőnök kulcsszereplő lehet a „nevelés” megerősítésében.

Jó volna minden nap egy osztályfőnöki óra, hiszen a tömeges családi problémák miatt kevés gyereknek van része az ún. "egyszemélyes nyomon követésben", s kontroll, valamint érzelmi kötődés nélkül nem lehet hatékonyan gyereket nevelni. ( egyébként a középiskolás korosztály is igényelné, ha jól végeznék ezt a munkát az osztályfőnökök - természetesen megfelelő tanári motiváltság, hozzáértés, valamint anyagi elismerés hozhatná meg a kívánt eredményt).

Nem új dolgok kellenek, hanem sok közös játék, beszélgetés, élmény, s a pedagógus indirekt nevelő/fejlesztő eljárásai, ezáltal fejleszteni lehetne a szociális képességeiket, érzelmi intelligenciát, konfliktuskezelést.

Óriási szükség lenne egy felújított „családi kör” szerű tévéműsorra, mely után neves szakértők megszólalnának úgy, mint a 70-es években, hiszen a minta, modell szerep elengedhetetlen lenne.

Pedagógusok

Az idősebb kollégák nagyon sokan a kiégés határán vannak, nincs „menekülési út”; kényszerből dolgoznak a pályán, vágyakoznak a „régi, jó diákok után”, Számukra szupervíziót, mentálhigiénés tanácsadást kellene biztosítani, mert különben ők sem képesek hatékonyan ellátni a munkájukat.

A friss diplomások első tanévükben gyakorló éven lehetnének, s tapasztalt, motivált tanárkollégák mentori munkája mellett segítő osztályfőnökként, eltanulhatnának aprópénzre váltható módszertani kulturáltságot.

Az az elképzelés, miszerint egy tanárt több intézményben is foglalkoztatnak, szerintem teljesen rossz, mert aki mindenhol van, az sehol sincs. Az csak egy óraadó és nem kötődik semelyik intézményhez.

Ha minőségi oktatást akarunk, akkor azért áldozni kell. Ha nem áldozunk, akkor érjük be azzal, ami van. Nem a legtehetségesebb emberek mennek el pedagógusnak, hanem a maradék.

A mostani kormányzat állítólag elkötelezett a kisiskolák mellett. Pedig a mai tanulói és tanári óraszámok mellett bizonyos tárgyakat ott nem a legrátermettebb pedagógus oktatja.

A közismereti és szakmai tárgyaknál a szakmai felügyelet kérdése fontos lehet, de például az osztályfőnöki munkánál a szakmai szolgáltatáson lenne a hangsúly.

Pszichológus (iskolapszichológus) kellene az iskolákba és nem csak a hátrányos helyzetű gyerekek mellé. A középosztálybeli gyerekek is súlyos problémákkal küzdenek. Legyen pénze az iskoláknak problémakezelő, drogprevenciós és egyéb szolgáltatások fogadására.

Integráció-szegregáció

Fontos lenne, hogy az illetékesek a szegregáció - integráció kérdését pontosan körvonalazhatóan vázolják. Megmagyaráznák például Balog úrnak azt a kijelentését, amelyben az integráció első lépésének a cigánygyerekek szegregált egyházi iskolákban oktatását tartja.

Az elképzelésünk szerint akkor működhet sikeresen az integráció, ha a jelzett gyerekek mellett a tanórán a gyógypedagógus, vagy gyógypedagógus asszisztens is az órán van, hogy segítse a tanár és a diák munkáját.

Főleg a magatartászavaros gyerekekkel van gond. Mert, hogy joga van órára járni, meg minden. De a másik 20-25 osztálytársnak nincs joga a zavartalan tanuláshoz? Egy-egy problémás gyerek egész osztályok életét nehezíti x éven keresztül. Aki meg nincs azon az értelmi színvonalon, annak kínlódás normál képességű gyerekekkel együtt haladni. Hiába a fejlesztő és gyógypedagógusok plusz órái. Arról nem is beszélve, hogy nekik ezáltal sokkal több a heti óraszámuk, mint a társaiknak. Őnekik ez nem megterhelő, csak a normál intellektusú diákoknak?

Oktatás

Nem kellene megadni a lehetőséget a felsőben sem mindenkinek a javítóvizsgára. Vissza kellene térni a korábbi szokáshoz, miszerint három, vagy több tantárgyi bukás esetén automatikus legyen az évismétlés. Ne lehessen hat-nyolc tantárgyból pótvizsgázni!

A felsős tanulók heti óraszámát is vissza kellene emelni a korábbi mértékre. A megcsonkított (főleg természettudományos) tantárgyak oktatása ugyanis tragikomikus heti másfél órában. Pontosan ezeknél a tárgyaknál lenne szükség több tanórai gyakorlásra, demonstrációra, amik viszont most elmaradnak. A diákok többsége otthon nem tanul többet, legalább az iskolában mélyülne a tudásuk. Különben is enyhén nevetséges, hogy egy nyolcadikos diáknak esetleg napi négy órája van, de pár hónap múlva középiskolában meg 6-7. Arról nem is beszélve, hogy véleményem szerint sérül a sokat szajkózott esélyegyenlőség. Hiszen bizonyos fenntartójú iskolákban több órát tartanak, máshol meg, ha olyan szegény az önkormányzat, ragaszkodik az előírt minimális óraszámhoz, hogy ne kelljen többet fizetnie.

A diákok többsége meg úgysem siet haza és mindenféle hasznos elfoglaltság nélkül lődörög az iskola épületében. Arról nem is beszélve, hogy a manapság (vagy eddig?) favorizált oktatási módszerek - kooperatív, konstruktív, projekt - sokkal időigényesebbek, mint az ún. hagyományosak.

Szerintem az olyan modulokat, amiknek nincs konkrét továbbhaladásuk, gondolok itt a tánc és dráma, illetve a hon- és népismeret akármikre, meg kellene szüntetni, illetve tananyagát más tantárgyakba illeszteni. Az olyan tárgynál, mint a technika, pedig a gyakorlati oldalt kellene erősíteni az elmélet helyett.

Javaslatok

  • Javasoljuk a szakkönyvtámogatás visszaállítását.
  • A pedagógusoknak rendszeres időközönként legyen lehetősége (fizetett szabadsága) fél-egy év időtartamban tudományos munka, továbbképzés, tapasztalatszerzés céljából tudásukat megújítani.
  • Nyelvtanároknak a fentiekre az adott célnyelvi ország területén legyen lehetősége (pl. tanárcsere).
  • A béremelésnél is fontosabbnak érezzük a kötelező óraszám csökkentését. Az érdemi oktatási-nevelési munka megvalósíthatatlan, ez így hosszú távon csak a diákok és tanárok frusztrációjához, stressz-terhelésének növekedéséhez vezet.
  • A pedagógiai munkához a jelenleginél több asszisztencia lenne szükséges: nagyobb intézményekben munkaközösségenként legalább 1 pedagógiai asszisztens alkalmazására legyen mód. (Alternatívaként ezt a feladatot rá lehetne bízni a pedagógus-gyakornokokra is, akik ideális esetben pályakezdőként csak néhány órában taníthatnának, munkaidejük nagyobbik részében pedig segítő vagy szabadidő-szervezői feladatokat láthatnának el – és hospitáljanak!)
  • Az erkölcsi nevelés erősítésének szándéka mutatkozzon meg az Etika, ember- és társadalomismeret tárgyak óraszámának emelésében is (pl. minden évfolyamon legyen legalább heti 1 óra ötödiktől kezdve), és legyenek ötödik érettségi tárgyként választhatók. (Ezzel természetesen nem kívánjuk kisebbíteni a természettudományos tárgyak fontosságát, ugyanakkor azoknak sem biztos hogy használ a kötelező érettségi tárgyként való bevezetése.)
  • Amennyiben a közoktatás a tanulók 19-20 éves koráig kitolódik, a törvény biztosítson több eszközt e korosztály nevelésére, a kiskorú és nagykorú tanulók kezelése közti különbségek eltörlésére.
  • Szükséges az érettségi adminisztrációjának ésszerűsítése: a jelenlegi rendszer túlbonyolított és papírpazarló.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Zsuzsi | 2010. október 19.
Sajnos, lemaradtam a vitáról, ezért nem kívánom felülbírálni a leírt javaslatokat, bár, mivel más szemszögből is látom a dolgokat, talán érdemben is hozzá tudtam volna szólni. Mentségemre szolgáljon, hogy egy másik fórumon hasonló tervezetet állítottunk össze és küldtünk tovább. Néhány gondolatot azonban leírnék:
1. Csatlakozom az előttem szólóhoz. Kiegészíteném annyival, hogy egy project keretében végzett "szociális kompetenciák fejlesztése" c. egység ugyanolyan hatástalan, mint az etika tantárgy. Vannak ugyanis képességek, amiket nem lehet direkt módon fejleszteni...
2. Sajnos, osztályfőnök abból lesz, aki elvállalja, akár önszántából, akár kényszerből. Ez viszont nem jelent feltétlenül alkalmasságot is... És ha mindenkinek megemelnék a pótlékát, attól az alkalmatlan még nem lenne jobb...
3. Ma már a csapból is az esélyegyenlőség folyik. Biztosítani, megteremteni... Megteremtjük. Biztosítjuk. A mi iskolánk legalábbis igen. De akkor mi van, ha a gyerek és a szülő köszöni szépen, de nem kér belőle?!
Csavarhúzós | 2010. október 19.
>Az erkölcsi nevelés erősítésének szándéka mutatkozzon meg az Etika, ember- és társadalomismeret tárgyak óraszámának emelésében is (pl. minden évfolyamon legyen legalább heti 1 óra ötödiktől kezdve), és legyenek ötödik érettségi tárgyként választhatók.

-A magam részéről biztos vagyok abban, hogy az "erkölcsi nevelés" nem tanítható tantárgyként. A diák nem azért erkölcstelen adott esetben, mert nem tudja hogy mit cselekszik.
Sztálin is egyházi iskolába, majd szemináriumba járt, valószínűleg jelesre érettségizett volna etikából...

Az írás többi javaslatával mind egyetértek.
Juli | 2010. október 9.
Kedves Szumurri! Egyetértek, de az osztályfőnöki egyesület önmagában ehhez kevés. Mi szívesen kidolgozzuk azt a részét egy ilyen javaslatnak, ami a mi kompetenciánkba tartozik, de egy némi eredménnyel is járó fellépéshez szövetségesek kellenek, na és persze teljes nyilvánosság. Meg az, hogy a "szakma", ha még egyáltalán létezik, hajlandó legyen az egységes fellépésre.
szumurri | 2010. október 9.
Dehogynem, itt lenne az ideje. Ha visszanézed a hozzászólásokat (október 5.), pontosan innen indult az egész - ti. hogy a levélben szakmai szempontból irracionális vágyálmok keveredtek nagyon is valós problémákkal.
Egy szakmai szervezetnek először is ki kell alakítania a saját "diagnózisát" az oktatás állapotáról. Ehhez nagyon jól használható a "Zöld könyv" és az OECD statisztikái. Amikor ez elkészült, akkor egyeztetni kell a (mindenkori) oktatásirányítással, hogy ezzel (ti. a diagnózissal) kapcsolatban milyen állásponton van. A "terápiára" vonatkozóan ugyanis csak az után lehet javaslatokat tenni, miután tisztázódott, hogy mi a "beteg" baja.
Juli | 2010. október 8.

Kedves Szumurri! Nem lenne itt az ideje valami tartalmas, a kutatási eredményekre is hivatkozó szakmai állásfoglalásnak? Ha most civil vonalon lehet(?) elindulni, akkor ott kellene. Nincs ugyanis más eszköz a kezünkben. Az nem megoldás, hogy ironizálunk, dühöngünk, panaszkodunk, illetve elefántcsonttoronyba vonulva kerülgetjük a Radó Péter által emlegetett "implementációs gödröket". Persze remek szatírát lehetne írni az egészről, szerintem viccek is születnek, de ettől még szépen szétesik minden, és az eddigi eredmények (mert azért akadnak azok is) mennek szépen a kukába.
szumurri | 2010. október 6.
Dehogynem. Nőni fog az említett táblázatban a "Államadósság kezelés, államháztartás" sorban szereplő érték.
de attól még ki lehet (majd) számítani, hogy pl. a középfokú oktatás hány MÁV :-)))
Juli | 2010. október 6.
Hát nem tudod, hogy az előző kormányzat lenyúlta a pénzt, ezért nem jut most pedagógusbérekre meg a közoktatásra? Ejnye-bejnye, hát nem figyelsz oda a hírekre?
szumnurri | 2010. október 6.
Kedves Juli!
(Figyelem, cinizmus következik!)
Egyelőre nem tudsz mást tenni, mint várni - legalább a költségvetés elfogadásáig. Amikor ez megtörtént, megnézed az államháztartás konszolidált funkcionális mérlegét (az általános indoklás mellékleteként szokott megjelenni, asszem). Ebben megkeresed, hogy (pl. a GDP százalékában kifejezve) mennyit költenek/terveznek költeni az oktatásra ("Oktatási tevékenységek és szolgáltatások"). Ezt összehasonlítod az előző évek adataival, majd megkérdezed Rózsa asszonyt a legközelebbi találkozáskor, hogy ugyan mondja már meg e számok tükrében mitől jobb ő M. Bálintnál v H. Istvánnál?

Juli | 2010. október 6.
Kedves Szumurri!
Nem hiszem, hogy alapvető véleménykülönbség lenne közöttünk, de nehezen tudok belenyugodni abba, hogy ennyire tehetetlenek vagyunk. Azért a tegnapi (különben kedves és barátságos hangvételű) találkozó érzelmi csúcsa az volt, amikor a kezdeti üdvözlés végén elhangzott a "Dicsértessék a Jézus Krisztus!" Nincs nekem bajom a vallással, de hihetetlenül anakronisztikusnak éreztem ott (enyhén szólva). No de most élünk, most nőnek fel a gyerekek, valamit mégiscsak kellene lépni...
szumurri | 2010. október 6.
Kedves Juli!
Az "előző vezetés" viszonya a "Zöld könyvhöz" - az én meglátásom szerint - elég furcsa volt. Minden valószínűség szerint elfogadta az abban foglalt állításokat (a "diagnózist"), sőt - részben legalábbis - egyetérthetett a terápiás javaslatokkal is. Viszont - gyakorlatilag - nem tett semmit a problémák megoldása érdekében. (Félreértés ne legyen, ez több mint bűn: hiba (volt).)
A jelenlegi vezetés - az eddigi reakciók, továbbá a oktatásirányítás környékén feltűnő emberek "tudományos munkássága (?)" alapján - a diagnózissal sem ért egyet, s "gyógyító tevékenysége" álproblémák (lásd: buktatás lehetősége alsó tagozatban) "megoldására" korlátozódott. (Eddig. Holnaptól akár szárnyalhatnak is, de félek, egy ékezettel kevesebb lesz...)
Juli | 2010. október 6.
No de a Zöld Könyvet nem az államtitkár asszony kezdte figyelmen kívül hagyni. Az előző vezetés sem vette igazán komolyan az abban foglaltakat. Vagy szerinted igen? Tegnap csak a Szárny és Teher került említésre, aminek ugyan vannak rokonszenves részletei, de kevés a közoktatás megújításához. A háborgáson kívül szerinted mit lehet csinálni? Valami szakmai dolgot, aminek látszatja is van.
szumurri | 2010. október 6.
Kedves Juli!
"Zöld könyv teljes negligálása, sőt diszkriminálása óriási csalódás"
Engedelmeddel - nekem nem az. Inkább azon csodálkoztam volna (ill. csodálkoznék), ha komolyan odafigyelnek rá.
Kérlek, olvasd el Nahalka István hozzászólását a Zöld könyvet kidolgozó Oktatási Kerekasztal munkájához: http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/wiki/Oktatástudomány_fejlesztése,_tananyag/vélemények
(Sőt, ha szereted a horrort, hasonlítsd össze pl. Csapó Benő tudományos tevékenységét H. Rózsájéval, majd képzeld magad elé azt a szituációt, amint az államtitkár asszony elkezd cselekedni a Zöld könyv szellemében...)
Kronstein Gábor | 2010. október 6. | kronborg[kukac]chello[pont]hu
Kívánom elvi okokból és közösségi érdekből, hogy most - esetünkben - ne legyen igaza e mondásnak:
> Mi a különbség a pesszimista és az optimista
> ember felfogása között? A tájékozottságon
> nyugvó tisztánlátás.
Tapasztalataim szerint a pedagógiai optimista a csillagokat fürkészi, a pesszimista csak a lába elé néz. Az egyik minden gödörbe belepottyan, a
másik meg nem veszi észre, hogy közel hozzá található egy jól kiépített országút. Nincs sehol középút?
Juli | 2010. október 6.

Kedves Szumurri!

Nálunk is felmerült hasonló aggály: komolyan lehet-e vajon venni egy olyen jellegű szöveget, ahol hiányzik a tudományos alapozás. és van valami folyosói beszélgetés jellege az egésznek.

De mi történt most tulajdonképpen? Kaptuk azt a bizonyos meghívó levelet szeptember 27-én október 5-re. Mint egy civil szervezet vezetőjének úgy gondoltam, az a feladatom, hogy hírt adjak róla, és megkérdezzem az egyesületi tagokat, illetve a honlap látogatóit, hogy milyen gondolatok vetődnek fel bennük ennek kapcsán. 25 ember reagált (ez az idő rövidségére tekintettel nem annyira rossz szám), és én ezekből szerkesztettem azt a bizonyos levelet. Ha felelősséggel szólnak a terepen dolgozó kollégák, kötelességem továbbítani az üzeneteiket.

Nem véletlenül választottuk külön az egyesületi elnökség megalapozottabbnak tekinthető három javaslatát, amely közvetlenül az egyesületünk által képviselt témakörhöz kapcsolódik.Úgy gondoljuk ugyanis, hogy ezekhez kapcsolódóan konkrét lépéseket is tehetne az OFOE.

Kutatások, mégpedig eredményes és fontos kutatások szép számmal vannak (közöttük az általad említett munkateher vizsgálat is) de ezek tanulságai nem épülnek be a döntésekbe. Most sem látom erre a garanciát, politikainak látszanak lenni továbbra is a tettek szakmaiak helyett. Számomra például a Zöld könyv teljes negligálása, sőt diszkriminálása óriási csalódás.

Az osztályfőnöki ügy (szélesen és korszerűen értelmezve) olyan téma, amit teljes felelősséggel fel tudunk vállalni. Pénzünk persze nincs, és szövetségeseket sem könnyű találni tudományos körökben, de az oktatásirányításban sem. Ezért is próbálkozunk mindenütt, ahol erre mód nyílik.

Az oktatásért felelős államtitkár rengeteget beszél a nevelés ügyéről, annak fontosságáról. Ez egyrészt akár örvendetes lehet, hiszen az osztályfőnökség (az iskolai nevelés) kérdése ismét napirendre kerül, másrészt azonban aggodalomra is okot ad, hiszen ilyen konzervatív szemlélettel éppen ezen a területen csak hátra lehet lépni, megoldást találni lehetetlen.

Ezért is tartom fontosan, hogy kihangosítsuk a problematikát, és hangot adjunk megoldási elképzeléseinknek.Természetesen a levélben szereplőnél kidolgozottabb tartalommal.
Érdemben is szívesen tennék, tennénk valamit, ha az alkalmi akciókon kívül is adódna lehetőség.
szumurri | 2010. október 6.
Kedves Juli!
Nem az a baj, hogy "mondjuk a magunkét", hanem az, ha a mondanivaló nem kellően megalapozott, komolytalan elemeket (is) tartalmaz. Ezzel ugyanis egy nagyon erős fegyvert ad a tárgyaló(?)partner kezébe: az egész javaslatot eldobhatja ezekre az elemekre hivatkozva, s megfeledkezhet a nagyon is fontos részekről.
A fenti levél szép példája ennek, sajnos.
A negyedik pont ("A béremeléseknél is fontosabbnak...") tarthatatlansága pillanatok alatt kimutatható akár az előző hozzászólásban belinkelt tanulmány, akár bármelyik oktatással kapcsolatos OECD jelentés megfelelő táblázatának (diagramjának) idézésével.
Az ötödik pont ("több asszisztencia") viszont nagyon is valós problémát feszeget, többek között a belinkelt tanulmány is utal rá.
Juli | 2010. október 6.
Kedves Szummuri! Nem tudom cáfolni, amit írsz, és én is elég régen mozgok a közoktatásban ahhoz, hogy ne higgyek a mesékben. De nem igazán van más lehetőségünk, mint mondani a magunkét, esetleg összefogni más szakmai műhelyekkel, civil szervezetekkel, akik szeretnének valami érdemi változást. Vagy van más ötleted?
szumurri | 2010. október 5.
"De az államtitkár asszony nyitottnak látszik..."
Természetesen. Amíg csak beszélni kell, s nem kerül pénzbe. Sőt, ha komolytalan javaslatok érkeznek, még beszélni sem kell, csak elnézően mosolyogni.
Példa: "s fontosabbnak érezzük a kötelező óraszám csökkentését"
Ezzel szemben: http://www.tarki-tudok.hu/file/tanulmanyok/kutatoi_osszegzes_javaslatok_ped2010.pdf
5. oldal, második bekezdés.
Juli | 2010. október 5.
A találkozó a vártnál jobb légkörű volt, ebből még bármi lehet. Részletesen és amennyire csak tudom, pontosan leírom majd, hogy miként zajlott. Tömeg volt, tehát személyes beszélgetésre nem volt alkalom, hozzászólni sem volt értelme. De az államtitkár asszony nyitottnak látszik az együttműködésre. Majd meglátjuk!
achs | 2010. október 5.

Ma volt a találkozó. Hogyan sikerült?
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.12.
Szülők a tanárhiányról: bölcsész tanít matematikát, tesitanár magyart
Az utóbbi időben rengeteg adat látott napvilágot arról, mekkora a pedagógushiány az országban, a kormány azonban hárított. A reakció szerint természetes a fluktuáció, nem beszélhetünk...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.11.12.
Pálinkás József: "Igen, a piacgazdaságot meg kell védeni"
Én úgy látom, hogy a digitális fejlesztések inkább az eddigi folyamatok továbbvitelét jelentik majd, semmint alapvető fordulatot a gazdaságban. Olyan folyamatokat és tevékenységeket is gé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.12.
Leszakadás fenyegeti Magyarországot – figyelmeztet az MNB
Átfogó reformokat sürget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) annak érdekében, hogy a gazdaság érdemben folytatni tudja felzárkózását Ausztriához képest – ez derül ki a most publikált Növeked...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.11.
Igyekeznek csökkenteni a pedagógusok terheit
A köznevelésért felelős helyettes államtitkár szólt arról is, ösztönzik, hogy minél többen válasszák a pedagógusi hivatást, illetve a pályaelhagyók visszavonzásának fontosságáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.11.
Egyre többen csatlakoznak az ELTE TÁTK-on szerveződő "sztrájknaphoz"
Az ELTE kommunikáció, filmtudomány és esztétika tanszékének oktatói is csatlakoznak az ELTE Hallgatói fórum is lesz az ELTE TÁTK-on. A társadalomtudományi karon november 14-én délelőtt...
(Forrás: Eduline)
--
2018.11.11.
Mészáros Lőrinc: Mi nemcsak labdarúgókat képzünk, hanem embereket nevelünk
„Nemcsak a testet, de a szellemet is építeni akarjuk” – írta a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia oldaAkadémistáink immár nemcsak iskolai műveltséget és labdarúgótudást kapnak, hanem...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.11.
Megint átalakítaná a kormány a szakképzést
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint az átalakítás célja, hogy a szakképzés vonzó karriert nyújtson a fiatalok számára. Új...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.11.10.
Nagyon ideges mindenki – Lovász László: Többször felmerült bennem a lemondás gondolata
Ön tudja értelmezni, hogy mi az a határ, amit a kormány szerint az MTA egyes munkatársai átlépnek? Van ilyen határ egyáltalán?– Elsőre a társadalomtudományok jutnak eszünkbe, pedig a k...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.11.10.
Információs sztrájk lesz az ELTE-n
"Az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatói és diákjai figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájk napot szerveznek tiltakozásul a felsőoktatás autonómiáját és az akadémiai tanszabads...
(Forrás: Magyar Narancs)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek