OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. június 28.
» Hozzászólások (0)

Mit és hogyan tanítsunk a kortárs magyar irodalomból?

„Hézagpótlás” nem csupán irodalomtanároknak

Partnereink, az Aula.info és a Magyartanárok Egyesülete gondozásában valóban hézagpótló kötet jelent meg a kortárs irodalom tanításának lehetőségeiről gyakorló magyartanárok tollából, Hézagpótlás címmel. Nemcsak a kötetet, de a róla szóló diskurzust is ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A Gondolat-jel című műsor legutóbbi adásában a közelmúltban megjelent Hézagpótlás című kötet1 apropóján beszélgetés Fenyő D. György és Stribik Ferenc magyartanárokkal (a kötet szerkesztőjével és az egyik szerzőjével). A téma a kortárs irodalom tanításának szükségessége és mikéntje volt. Nem csupán szűken értelmezett szakmódszertani kérdésről van szó, hiszen a szépirodalmi műveknek a nevelésben játszott szerepe vitathatatlan. S itt nem csupán az értékorientációra vagy az erkölcsi nevelésre gondolok, hanem arra s sajnos egyre inkább háttérbe szoruló lehetőségre, amit egy-egy közös élményként megélt vers, novella, film a tanár-diák kapcsolat alakulásában jelent.2

A következőkben közre adunk néhány az említett kötet szerzőitől származó gondolatot abban a reményben, hogy folytatódik a témával kapcsolatos együttgondolkodás. (A kiemelések a honlap szerkesztőitől származnak.)

„Irodalomtanárként, magyartanárként természetesen ez a legfontosabb, de nevelőként, tágabb összefüggésekben gondolkodva az irodalomtanítás is csupán eszköz, mint ahogyan a tárgy maga is csak az egyik eszköze a nevelésnek. Sokféleképpen lehet bánni vele. Lehet elszigetelt terepe a szaktárgyi tanításnak, de lehet az asszociatív gondolkodásra nevelés iskolája is. A komplex, problémamegoldó gondolkodás, a két agyfélteke egyszerre megmozgató kondicionálás, a hálózatos gondolkodásra nevelés korunk megújulást kereső pedagógiájának nagy feladata és kihívása. A tárgyi, dologi eszközök sokasága, az elektronika, a digitalizáció nyújtotta lehetőségek gigabájtokkal mérhető tömege áll szemben a konvergens gondolkodást erősítő berögződésekkel. A problémamegoldó, nem elsősorban piaci értelemben innovatív, divergens gondolkodás kialakítása a sokoldalú, erős személyiség nevelésének lényeges eleme.3 Ennek szorgalmazása az iskola feladata. Sokféle összetevője van, melyek közül szaktanárként a tantárgystruktúra és a tárgyon belüli építkezés lehetőségei a legfontosabbak, melyekkel óráról órára találkozunk. Ezen belül a kortárs irodalom, a kortárs magyar irodalom tanításának ügye kulcsszerepet játszik”. (Szakács Emília)

„Kortárs irodalmat tanítani problematikus. Problematikus, hisz maga a fogalom(?) is az. Mit jelent az, hogy »kortárs«? A vizsgakövetelmények szerint a »kortárs« az 1980-tól napjainkig tartó időszakot jelöli4; vagyis mindössze időbeli kritériuma van, figyelmen kívül hagyja az irodalmi művek nyelvi-poétikai megalkotottságát, kódrendszerét. Így beletartozhat a magyar kortárs irodalom posztmodern vonulata, de választhat a szaktanár olyan műveket is, amelyek inkább az irodalom hagyományosnak nevezhető irányához kapcsolódnak. (A posztmodern és a hagyományos fogalma persze szintén pontatlan.) A választás lehetősége azonban ebben az esetben nemcsak szabadságot jelent, hanem egy olyan döntést is, amelyet szinte fogódzók nélkül kell meghoznia a tanárnak. Fogódzók nélkül, hiszen a kanonizáció folyamata szükségképpen kezdeti, bizonytalan fázisban van; autoritásként a »biztosnak« nevezhető irodalmi hagyomány (és az ehhez kapcsolódó tankönyvek) helyett »csak« a kortárs recepcióra és a saját jó ízlésére támaszkodhat a magyartanár. Az a magyartanár, aki klasszikusokon nevelődött, és szeret biztos lenni abban, hogy értéket közvetít. Melyik kortárs szerzőt, művet válassza tehát? Hogy igazodjon el egy olyan közegben, ahol a megszokott, jól megtanult és jól megtanítható értelmező rendszerei egyébként is csődöt mondanak?” (Loj Zsuzsanna)

„Mit is várunk el középiskolás, mondjuk, érettségi-közeli tanítványainktól irodalomértés, irodalomismeret terén? Ha sokéves tanári tapasztalataimnak hihetek, akkor igen sokfélét, igen sokféle szinten. Elvárjuk tőlük a lexikális tudás elég tekintélyes súlyú, (kikerülhetetlen, de mégiscsak) telefonkönyvét: életrajzokat, korszakokat, köteteket, évszámokat; műnemeket, műfajokat; poétikai, retorikai, kommunikációs, és a többi alapismereteket – igen sokféle szinten. Rosszabb esetben még az irodalom vagy egyes művek „szeretetét” is elvárjuk, ha meg nem is követelhetjük. Gimnazistáink pedig, legalábbis nagy többségük, a „valódi életre” hangoltabbak, gyakran nem is értik meg, miről beszélünk nekik, mitől lelkesít bennünket egy-egy különösen jól eltalált jelző, vagy hihetetlenül pontos, kegyetlenül éles kép. A legtöbben nem érzik magukat „az erősebb lét közelében”, ha jó szövegeket tálalunk elébük, és hogy a nemértésből milyen hamar fakad az elutasítás, sajnos mindannyian tapasztalhattuk”. (Kristóf Tünde)

„Mi is a probléma a kortárs irodalom tanításával, miért mondunk le róla igen gyakran? Természetesen első válaszunk az időhiány. Másodszor, legyünk őszinték, sokunknak hiányoznak a biztos fogódzók: ki beszélhet itt még kánonról, „bombabiztos” elemzésekről, kész anyagokról, amelyek más témánál adottak? Szinte még a mostanában oly sokat kárhoztatott életrajzok is hiányoznak: sehol nem találhatók azok a fontos apróságok sem, amelyekkel színesítjük az órákat, közelebb hozzuk a műveket, esetleg mi magunk is (minden szakmai riogatás ellenére) jobban megértjük azokat. Gyakorlati gondok is adódnak: a kortárs műveket sokkal nehezebben tudjuk kézbe adni. A szöveggyűjtemények, amelyek – tisztelet a kivételnek – amúgy is bosszantóan egyformák és konvencionálisak, fénymásolásra kényszerítenek, hosszabb lélegzetű alkotást pedig a könyvtárakban még nem, vagy csak nagyon kevés példányban lehet beszerezni.5

Nézzük, mi van a mérleg másik serpenyőjében. A teljes szabadság, a válogatás végtelen lehetőségei. Éppen az, hogy nem vagyunk a kánon, a szokások, a standard érettségi tételek által gúzsba kötve, sem a szerző személyét, sem a tárgyalt művet illetően. Nem megy el az életrajzzal egy csöpp idő sem, sem pedig energia arra, hogy diákjaink figyelmét az elemzésre irányítsuk.” (Hídvéghy Zsuzsanna)

Adatlap

Cím: Hézagpótlás
Alcím: A kortárs magyar irodalom tanítása
Sorozat: Könyvtár és katedra
Szerkesztő: Fenyő D. György
Szerzők: Giriczné Szép Ildikó, Hermányi Gabriella, Hídvéghi Zsuzsanna, Homa-Móra Éva, Horváth Anikó, Korda Eszter, Kristóf Tünde, Loj Zsuzsanna, Molnárné Vámos Katalin, Németh Mária, Ökördi Réka, Pintér Karolina, dr. Somogyi Erika, Stribik Ferenc, Szakács Emília

Kiadta az Aula.info Kft. 2010-ben.

Jegyzetek:

1 A kortárs magyar irodalom tanítása. Szerkesztette: Fenyő D. György. A Könyvtár és katedra c. sorozat 3. kötete. Aula Info Kiadó, 2010.

2 A rádióinterjú kapcsán már vita is indult honlapunk Üzenő rovatában.

3 Kreativitás és intelligencia. Consultation magazin, 2001/5.

4 Közép- és emelt szintű vizsgakövetelmények magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. (I. RészIetes vizsgakövetelmények. B./ Ismeretkörök. 1. Irodalom. 2.1.4. pont)

5 Hagyatkozhatunk továbbá Magyar Elektronikus Könyvtárra vagy a Digitális Irodalmi Akadémia honlapjára, amely ebben a témában nagyszerű segédanyag.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.07.20.
Kínai iskolákban is használni fogják Polgár Judit módszerét
A Sakkpalotában résztvevő magyar gyerekek 40 százalékkal jobb eredményt értek el a tantárgyi kompetencia teszteken, s a jövőben az ázsiai országban az óvodás és iskoláskorú gyermekek...
(Forrás: Eduline)
--
2018.07.20.
A Miniszterelnökséghez kerül a közszolgálati egyetem irányítása
A hatályos szabályozás szerint az intézmény fenntartója a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint...
(Forrás: Eduline)
--
2018.07.20.
A kormány folytatja az oktatási reformokat. Interjú Bódis József oktatási államtitkárral
A túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia. Csak egy példa: Magyarorszá...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.07.20.
Repülőjegyre gyűjt a Fazekas RoboTeam
Pontosan egy évvel ezelőtt nyerte meg a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium csapata a FIRST Global Challenge nevű nemzetközi robotépítő verseny fődíját Washingtonban...
(Forrás: index)
--
2018.07.19.
Csapnivaló a rendszer… na és?!
A rendszert tehát bőven van miért kárhoztatnunk, hiszen ha az alapját képező váz jól kitalált, és a szakemberek bevonásával jött létre, akkor azt sokkal könnyebb élettel feltölteni,...
(Forrás: Hollin&Nuc)
--
2018.07.19.
Pogány elképzelés áll az alaptörvény módosítása mögött
Keresztény vezető szakirányú továbbképzés indul a Kaposvári Egyetemen, a képzés irányítója szerint egyre több vállalkozás alkalmazza működése során a Biblia tanait. A keresztény k...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.07.19.
Évekig cikizték a tanárai, mégis lediplomázott a diszlexiás fiú
Danit másodikos korában diagnosztizálták diszlexiával és diszgráfiával. Általános iskolában még sokat segítettek neki, a gimnáziumban viszont úgy érezte, sok tanár inkább csak megnehez...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.07.19.
Zenével és kilométerekkel a beteg gyerekekért
Gyerekkora óta magától értetődő volt, hogy az ember igyekszik segíteni másokon. „Ezt az erkölcsi meggyőződést kaptam útravalóul a tarisznyámba a szüleimtől, a szociális munkás édesap...
(Forrás: index)
--
2018.07.18.
Fürdővízzel a gyereket… Akadémiai alapkutatás, társadalmi haszon, politikai elhajlás és kormányzati kontroll
Láthattuk továbbá, hogy sem a teljesítményhiány, sem az alapkutatások haszontalansága, sem pedig az MTA kutatóinak „politikai-ideoló­giai” elhajlásának érvei nem valósak, illetve nem...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek