OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. június 28.
» Hozzászólások (10)
Címkék:
     

Esélyegyenlőségi napló, 11. rész

Fejlesztések, eredményességek – papíron

Vannak ugye a nagy központi elhatározások, súlypontozások, stratégiák. Ami megújítja az oktatást. Sikeresebbé, eredményesebbé teszi. Mérhetően, ellenőrizhetően. Valami miatt mégsem működik az elvárásoknak, vagyis inkább a befektetett pénzeknek megfelelően. Persze csak a valóságban. Mert papíron minden rendben van...

Mint most is. Egy bizonyos oktatási módszertani fejlesztés zajlik, uniós forrásból. Teljesen elfogadható célokkal. Mondhatnánk, paradigmaváltás az oktatásban. Sok pénz, nagyon sok. Pályázni kellett rá, meg is tette sok iskola. Aztán csúszott minden. Az elbírálás, a kifizetés, és közben eltelt a 2009/10-es iskolaév. Mondhatnánk, ugyanúgy, mint a többi. Paradigmaváltás nélkül. De a pályázathoz igazolni kell mindent. Aki nem tette meg évközben, annak utólag. Hogyan?

Az iskolaév bezárása után, megjelenik a mentor. A 20 órás mentorálás helyett, ami a pályázatban előírt, 2 óra alatt megmondja, mit hogyan kell kijavítani a naplóban, dokumentálni másképp, mint ahogy eddig tették. Azért, hogy a pályázatnak megfeleljenek. És ne legyen semmi gond. Sem az intézményben, sem az ő mentori munkájában, sem az országban. Hát így rendben lesz.

Az évzáró után a tantestület marad a tanáriban, körmöli a bejegyzéseket a naplóban. Szeptemberig visszamenően. A másik helyen már csak a képzés lepapírozására marad idő. Megteszik, talán majd szeptemberben pótolják. Persze csak akkor, ha ráérnek. Mert szeptemberben nagyon sok az adminisztráció. De a pénzzel így el tudnak számolni. És persze a pályázattal is rendben lesz minden.

Aztán ott vannak a biztos megítélést adó mérések… A kompetenciamérés napján nem fontos ott lennie az átlagot rontó, gyenge, HHH-s gyereknek. Van, ahol megmondják, ne jöjjenek aznap suliba. Máshol, akinek nincs zsebszámológépe, körzője, vonalzója, mehet haza. Sokaknak nincs. A gyerekek örülnek, szabadnap, mennek horgászni, játszani. És az eredmény is jobb lesz, megközelíti az országos átlagot. És ugye ez a fontos, hogy papíron ne lógjon ki senki a sorból. A valóság meg hál’ istennek nem mérhető ezekkel az eszközökkel. Majd csak túlélik így azokat a gyerekeket a pedagógusok, akikkel kudarcot vallottak. Úgy, hogy senki sem veszi észre. Szóval paradigmaváltásunk lassan bekövetkezni látszik… szépen teljesítjük az uniós elvárásokat. Azokkal az eszközökkel, amelyekhez nem kell paradigmaváltás. Vagy igazából ehhez kellene?

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Ritók Nóra | 2010. augusztus 13. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Kedves Gyöngy, köszi a megerősítést, kedves tőled...Remélem bírom erővel míg változik valami.Bár az optimizmusomnál csak a naivitásom nagyobb, azt hiszem....De lehet, mindkettő szükséges ehhez a munkához.
gyöngy | 2010. augusztus 13.
Kedves Nóra!
Szoktam olvasni a blogodat és mivel ott nem lehet hozzászólni, ezen a helyen szeretnék neked sok erőt kívánni. Úgy hiszem sajnos ma nagyon kevés ember vállalja fel azt a munkát, amit te végzel, önzetlenül, szeretettel, odaadással. Köszönet érte.
Juli | 2010. június 29.
Kedves Zsuzsi! Itt a rendszerben vannak óriási hibák. A kérdéseidre választ csak úgy lehetne adni, ha ezekből a hibákból indulnánk ki. Foglalkozni kellene – többek között – a kapkodó, át- meg átpolitizált közoktatás-irányítással, a teljesen elhibázott pályázati rendszerrel, a pedagógusok és az iskolák és természetesen a gyerekek valós szükségleteinek a teljes figyelmen kívül hagyásával, a súlyos problémák üres lózungokkal történő elfedésével. A lepapírozás pedig pótcselekvés és önvédelem. A részletek leírására nem alkalmas a komment műfaja.
Zsuzsi | 2010. június 29.
Kedves Nóra!
Mindenhonnan azt halljuk, hogy az oktatásra nincs pénz. Szerintem pedig rengeteg van, csak elfolyik. És nem oda, ahol szükség lenne rá. Ha a mindenféle "találmányok" helyett ezeket az összegeket a "normál" oktatásba fektetnék, ha újra "feltámasztanák" pl. a művészetoktatást, akkor sokkal több sikeres gyerek és elégedett tanár lenne! Az ókori görögök ezt már felismerték, az iskoláikban mindenki megtanult legalább egy hangszeren játszani, nálunk meg az ének, a rajz, a technika és a testnevelés nem is számít tantárgynak. Csak felesleges rossz a társadalom szemében. Mert hol értékelnek nagyra egy szépen rajzoló, éneklő, táncoló gyereket?
Nem!!!! Okos csak az lehet, aki már általánosban érti a relativitáselméletet meg a kémiai kötéseket! És mit számít az, hogy ezzel egy csomó valódi tehetséget lehetetlenítünk el? Mert mást tudnak, mint mi!
És egyáltalán: miért kell az iskoláknak pályázni bármire is, amikor az oktatás alapfeladat? Vagy miért határozzák meg, hogy a nyert pénzt hol lehet elkölteni? Miért nem vehetik meg az iskolák a szükséges eszközt, szolgáltatást ott, ahol kedvezőbb az ára? Ahol egyébként az adott dolognak a többszöröséhez juthatnának? Miért van adott pályázatokhoz akkora reprezentációs összeg rendelve, ami sok iskolát évekre kihúzna a csávából, de nem költhetik másra? Hol vannak a mentorok, amikor a segítségükre van szükség? És ha néha elő is kerülnek, miért nem állnak a helyzet magaslatán? Ők is tanári fizetést kapnak?! És a kiötlők is? Csoda, hogy ezek után az iskolák mindent elkövetnek - papíron?!
Nincs vége a kérdéseimnek, de nem folytatom tovább...illetve még egy:
Hol kaphatunk ezekre érdemleges választ?
L. Ritók Nóra | 2010. június 29. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Bocs, ha nem voltam elég világos, természetesen a döntéshozók felől gondoltam.Hogy számukra úgy kerek a világ, ha úgy tesznek, mintha minden rendben lenne, még akkor is, ha a valóság más...De sajnos úgy is igaz, ahogy te érted...én is betörtem már párszor a fejem... de még bírom....
Zsuzsi | 2010. június 29.
Az utolsó mondatod nem értem. Illetve nem tudom, kire vonatkoztassam. Ugye, nem azt jelenti, hogy "Mondj igazat, betörik a fejed"?!!!
L. Ritók Nóra | 2010. június 29. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen, azt hiszem, mi sokmindent másképp látunk testközelből, mint ahogy a jószándékú kezdeményezéseket az íróasztal mögött kiötlők. Azért írtam ezt a mostanit is, hogyha nem nézzük meg, miként válik semmivé a gyakorlatban a még olyan jó dolog is, nagyobb bajok lesznek....De egyelőre még mindig jobb nem észerevenni, nem tudomást venni a valós dolgokról, mint szembenézni vele és úgy átgondolni a teendőket.
Zsuzsi | 2010. június 28.
És az a legelkeserítőbb, Nóra, hogy ezek mögött az alapvetően jószándékú kezdeményezések mögött elvész a gyerek. Az általam említett integrációban pl. azért, mert a kollégák - önhibájukon kívül - felkészületlenek erre a feladatra. Szemléletformálásra lenne szükség, amit a tanárképzés első napján el kellene kezdeni. Nekem voltak javaslataim, amit néhány helyen közzétettem, de ugyan ki kíváncsi egy kis falusi tanár véleményére?!
L. Rirók Nóra | 2010. június 28. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Az a baj, Zsuzsi, hogy mindannyian tudjuk folytatni a sort, hosszan.... Csak azt nem tudom, mi értelme van így az egésznek...
Zsuzsi | 2010. június 28.
Folytatom:
... aztán ott van az integrált oktatás, gyógypedagógus nélküli iskolákkal. Az utazópedagógus létezik ugyan "papíron", de jó, ha évente 2-szer eljut 1-1 iskolába. Akkor sem fejleszt, arra nincs ideje, csak tanácsot ad. A gyereket "papírról" ismeri. Helyette a tanárok korrepetálnak. De a gyereknek nem arra van szüksége, hanem egyéni fejlesztésre. Csak sokan nem tudják, hogy a kettő nem ugyanaz. Nem baj - óra megtartva és dokumentálva, pénz az iskola kasszájában, minden a legnagyobb rendben - papíron. És az élet megy tovább.
Folytassam?!
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.21.
Reagált a Klebelsberg Központ a farkasréti iskola igazgatójának levelére
A Klebelsberg Központ péntek esti közleményében azt írta, nem tudják értelmezni azokat a kijelentéseket, hogy folyamatosan nő a pedagógusok terhelése az iskolában, a farkasréti iskolátó...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.21.
„Nem jó, ha valaki a gyereke véleménye ellenében dönt az iskoláról”
„Olyan iskolákra van szükség, ahová a gyerekek úgy jönnek be reggel és úgy mennek el délután, hogy úgy érzik, ezt a napot is megélték és nem túlélték” – így képzeli az ideális...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.21.
„Itt nem kell a gyerekeket kényszeríteni, hogy tanuljanak”
A zseniképző kifejezés idegen tőlünk. Nem célja oktatásunknak, hogy zseniket képezzünk. Eredményességünk a gyermekek érdeklődéséből, a tanárok szakmai felkészültségéből és pedag...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek