OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése

Jeles Balázs

Ki (ne) menjen tanárnak?

Járnak az iskolákba sok gondot okozó gyerekek, akik motiválatlanok, tiszteletlenek, agresszívek stb. És járnak jó tanulók, udvariasak, jószándékúak is. Tanulságos megnézni, miként vélekedik a tanárokról, a tanár–diák kapcsolatról egy ilyen diák. Írását olvasva felmerül a kérdés: biztos, hogy a nevelési problémák kizárólagos okozói a fiatalok?

Sokan tanácsolták, hogy egy új iskolában már az első napon igyekezzünk jó benyomást kelteni a tanárokban. Én megfogadtam a tanácsot. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy ostobaság volt a jó fiú látszatát keltenem, már ha egyáltalán az vagyok. Az év folyamán ugyanis kiderült: ha jó benyomást teszek az osztályfőnökömre, az igazgatóságra és szaktanáraimra, eleinte sok dicséretben részesítenek, viszont ha nem látják, hogy fejlődöm, később rengeteg kínt okoznak. Azok a társaim, akik a tanév kezdetén igyekeztek minél gyengébb képességűnek látszani, ha azóta jelentős fejlődést mutatnak, csak jó kritikákat kapnak, holott még mindig nem érték el azt a szintet, amit én egy évvel korábban produkáltam.

A jó benyomás keltésének van másik hátulütője is. Ha megbízhatónak találnak, akkor folyamatosan „jobbnál jobb” feladatokkal bombáznak, és ha netán elfelejtkezem az egyikről, felemlegetik, hogy önként vállalkoztam rá. A rút valóság azonban az, hogy ha nem vállalom „önként”, pikkelni kezdenek rám, és azután bármit is teszek, semmibe fognak venni.

Aki nem kelt azonnal „jó benyomást”, azt nem sújtják a jelzett problémák. Tőle nem kér semmit az osztályfőnök, így nem is tud csalódni benne. Rendben lévő ez így? Talán a tanárok rabszolgájává kellene válnom, hogy ne okozzak nekik csalódást?

Vannak olyanok tanárok is, akikre – sajnálatos módon – csak rossz benyomást tehetünk. Ilyen például az én leendő matematikatanárom, aki idén ugyan csak tanulásmódszertant tanít nekünk, de az első óráját azzal kezdte, hogy vigyázzunk a szánkra, mert jövőre nagyon megüthetjük a bokánkat matekórán. Csak ámultam. Ez a nő most komolyan fenyeget minket? Még nem csináltunk semmit, és már úgy tekint ránk, mint bűnözőkre?

Az osztályfőnököm, aki civilben a világ legkedvesebb asszonya, az iskolában a leggonoszabb hárpia tud lenni. Az egyik osztálytársam, aki az átlagosnál kicsit gyengébb tanulmányi eredményeket ér el, az egyik többórás iskolai rendezvényen beszélgetni kezdett a mellette ülő fiúval. A drága osztályfőnököm ezt rögtön kiszúrta, és a szünetben első dolga volt megkeresni a beszélgető párost: „Csak azért mosolygok – súgta oda nekik –, hogy a nézők ne lássák, milyen ideges vagyok. Ha nem hagyjátok abba a rendetlenkedést, én megkeserítem a hátralévő éveiteket ebben az intézményben.” Hogy mondhat ilyet egy tanár? Egy tizenhat éves gyerek lelkét megnyomoríthatja egy ilyen mondattal. Szegény srác azóta retteg a kedvesnek hitt tanárnőtől.

Én nagyon szeretem az iskolát, ahova járok, elég erősnek mondható, nem volt könnyű bekerülni. Akkor mit keresnek itt az említett tanárok? Az a bizonyos matematikatanár például terror alatt tartja a többi oktatót, akik nem mernek szólni róla az igazgatónak. Egy másik tanárunkkal beszéltünk erről a problémáról, ő is retteg ettől a kollégájától. Remélem, annyira jól tanítja majd a matematikát, hogy elfelejteti velünk az általa keltett „első benyomást”. Ezt azonban csak jövőre tudom majd meg.

Fel szeretnék tenni még egy kérdést. Vajon miért gondolják a tanárok, hogy a diákoknak semmi más dolguk nincs, csak a tanulás? Napról napra annyi feladatot adnak fel, hogy rámegy az egész délutánunk. Kíváncsi lennék arra, hogy ők mit szólnának ahhoz, ha nyolc óra munka után még neki kellene ülniük esszéket irogatni, ahelyett hogy a családjukkal töltenék azt az időt.

Sok diáknak van kötelező délutáni sportelfoglaltsága. Akad olyan tanár, aki azzal fenyegeti őket, hogy a szülőkkel letiltatja a sportot, ha nem javul a tanulmányi eredményük. Milyen felnőttek lesznek azok, akik minden szabadidejüket a legújabb tananyag fejükbe tunkolásával töltik? Így is alig van testnevelésóránk, mi lenne, ha azon kívül semmilyen sporttevékenységet nem tudnánk űzni?

Egy osztálytársam a nagymamája a 80. születésnapját ünnepelte volna meg, de az osztályfőnök nem engedte el, mondván, gyakorolni kell az év végi idegen nyelvű előadásra. Szerintem pedig itt fontosabb lett volna a család, mint az év végi előadásra való készülődés.

Summázva az eddigieket, arra a megállapításra jutottam, hogy a bár az oktatási rendszer fejlődik, a tanárok és a diákok közötti kapcsolat egyre rögösebb talajra jut. Nem tudom a megoldást erre a problémára (szerintem más sem), de idővel remélhetőleg ez is megoldódik majd.

Jeles Balázs

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Barbara | 2013. február 13.
Kedves Balázs!
Azóta, hogy ezt leírtad eltelt majdnem 2 év.
Hogy vagy?
Barbara
Zsuzsi | 2010. május 6.
Szerintem az oktatás, és sajnos már a család is a társadalom kicsinyített mása. És a mi társadalmunk büntető társadalom. Szigorú, sokszor ésszerűtlen törvények betartását követeli meg zéró toleranciával. Reklamációnak helye nincs. Büntetést viszont csak azok kapnak, akiket utolérnek. A kicsiben játszók. A nagy játékosok ki tudnak bújni a felelősségrevonás alól. Ezt látjuk, mi, szülők, pedagógusok, emiatt vagyunk gyakran frusztráltak, és erre válaszolunk úgy, hogy ha már belénk rúgtak, mi is belerúgunk a nálunk gyengébbe. És az nem más, mint a gyerek... A gyerek meg nem érti, mit tett rosszul - lásd a fenti írást!
Ki ne menjen tanárnak?! Az, aki
- azért szerzett diplomát, mert csak tanárképzőbe vették fel
- aki azt hiszi, a munkaideje annyi, amennyi az órarendbe épített órák száma
- aki csak megélhetési forrásnak tekinti az iskolát
- aki nem tudja elfogadni a másságot
- aki elfelejtette, hogy valaha ő is volt gyerek
- aki szerint a munkája kimerül a tantervi követelmények bevasalásában
- akinek nincs humorérzéke
- aki saját sérelmeit nem tudja az iskola kapuin kívül hagyni
- aki nem tud vagy nem akar mosolyogni
- aki nem tud önzetlenül szeretni
- aki az osztályt egy nagy, egységes "masszának" tekinti, és nem fogadja el, hogy minden gyerek önálló egyéniség
- aki nem látja be saját hibáit és korlátait
- aki nem tud megbocsátani
Sorolhatnám még tovább, de úgy érzem, nem érnék a végére. Nem szeretném, ha ebből az írásból bárki azt olvasná ki, hogy én hibátlannak tartom magam, és azokat a kollégákat, akik ugyanezeket az elveket vallják, mert nekem is vannak rossz napjaim, amikor ok nélkül morgok rá a gyerekre, de ha úgy látom, igazságtalan voltam, tudok bocsánatot kérni, és ez nem jelent megalázkodást a gyerek szemében, nem jár tekintélyvesztéssel. Be merem vallani, ha hibázok, vállalom, ha valamit nem tudok, és ugyanezt elfogadom a gyerektől is. Rendszert azonban nem csinálunk ebből. Így megértjük egymást, és a kölcsönös megbecsülés és tisztelet a kapcsolatunk alapja, aminek következménye, hogy a súrlódások nem válnak megoldhatatlan konfliktussá.
zöldbéka | 2010. május 5. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Azt gondolom, hogy minden mai bajunk forrása a hiányos, nem megfelelő nevelés (családi, óvodai, iskolai), a nem létező mintaadás (család, iskolai közösségek, egyéb közösségi terek, társadalom), a szilárd értékrendek. Ezt képtelen pótolni egymagában az iskola, vagy annak néhány pedagógusa.
gyuzsu | 2010. május 4.
A helyzet bonyolult. Nem fényezni akarom magam, de én figyelembe veszem a a délutáni elfoglaltságokat, elfogadom, ha valami okkal nincs kész a lecke, meg lehet kérni, hogy halasszuk el a témazárót, lehet javítót írni, hiszen nem célom egyeshalom osztogatása. És azt tapasztalom, hogy szép lassan a legjobb osztály is elkezd visszaélni ezzel, akkor sem ír leckét, ha nincs semmilyen indoka, akkor is halasztani akarja a dogát, ha másnapra sem tanulja meg komolyan, stb. Volt diákom, aki meg is fogalmazta, hogy ha egy tanár kedves és nem kell féni tőle, akkor annak az óráján kiengednek, mert mással nem merik megcsinálni. És akkor a tanár - jelen esetben én - szépen megtanulja, hogy keltsen félelmet, mert akkor legalább lehet tanítani.
És még nem beszéltem a szülőkről, akik bemennek panaszkodni, ha a gyerek nem tanul kéromkodások közepette rengeteget az adott tárgyból, mert akkor az a benyomásuk, hogy nem is folyik munka az órán. És akkor a tanár elkezdi a sok-sok házi kiosztását, ée ellenőrzését és a hiány szankcionálását, hogy a szülő számára is látványos legyen a gyerek munkálkodása. Ennek ugyan semmi értelme, de sok igazgatóhoz befutó panaszt nem kockáztathatja a mai világban egy dolgozó.
kati tanító néni | 2010. május 4.
"...de idővel remélhetőleg ez is megoldódik majd." igen. kihalással minden probléma megoldódik.
de addig lenne még tennivalónk. azt én sem értem, miért kell küzdőtérnek tekinteni az iskolát, és ellenségnek az ott lévőket.
ki ne menjen tanárnak? aki nem ezt tekinti életcéljának, semmiképpen. aki itt akarja bebizonyítani a maga zsenialitását, az se. az egyetemi évek alatt folyamatosan figyelni kellene a tanárjelölteket, nincsenek-e árulkodó jelek: máshol hasznosabb munkát végezne a leendő kolléga. a mégannyira kevés tanítási gyakorlaton is ki kell, hogy derüljön, miként bánik a gyerekekkel. a nem megfelelő stílus csak ideig-óráig palástolható. a jó gyakorlatvezető észreveszi az intő jeleket. már ha nem ilyen ő is.
a gyermek megnyomorításánál nagyobb bűnt keveset ismerek. és ezt nálunk szabadon teheti sok "kolléga". én is ismerek ilyet. én is nehezen tudok ellene tenni. talán a másfajta út megmutatása, a tántoríthatatlan hit benne, lassan célba ér.
nagyon lassan..
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.07.
Ónody-Molnár Dóra: Akadémiai kutatóhálózatok: egyre durvuló harc az MTA és Palkovics László között
A teremben, ahol az MTA rendkívüli közgyűlését követő sajtótájékoztatóra várakozó újságírók ültek, egyszer csak megjelent egy asszisztens, aki fogta Palkovics László névtáblájá...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.07.
Egyetemisták segíthetnek iskolásoknak
Tanítsunk Magyarországért! elnevezéssel a társadalmi felzárkózást és érzékenyítést célzó program indul – jelentette be tegnap György László, az Innovációs és Technológiai Miniszt...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.07.
Könnyen elveszíthetik gyereküket a pszichés betegek
A családsegítők nem ismerik eléggé a pszichiátriai betegségek természetét, ezért sokszor óvatosságból túl szigorúan járnak el, ha a családnál kiderül, hogy az egyik szülőnek mentá...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.12.07.
Gyermekpornográfia miatt emelnek vádat Pest megyei középiskolások ellen
A Pest megyei középiskolások olyan pornográf felvételeket osztottak meg az interneten, amelyek az egyik vádlott volt barátnőjéről, a bűnügy sértettjéről készültek. A felvételeket egy...
(Forrás: Infostart)
--
2018.12.07.
Ezrével törölte a videókat a YouTube, amelyekben iskolai csalásra biztatták a diákokat
Idén májusban nagy visszhangot keltett a YouTube egyik ügye, amikor kiderült, a videómegosztón százával sorakoznak a diákokat iskolai csalásra biztató felvételek. Ezek között olyanok is...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.07.
Programozható robotot kapott 38 magyar iskola
kiskunfélegyházi térség 38 általános és középiskolájába érkezett Alpha 1 Pro oktatási célokra is kiváló az eszközök csütörtöki átadóján elhangzottak szerint. Az Alpha 1 PRO nem...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.07.
Rekviem az ÁMK-kért? - Trencsényi László írása
Vajon megtudjuk-e még bármikor is, hogy az ÁMK mint új típusú intézmény a „szocializációdeficites” helyi társadalmak problémamegoldására jó válasz, vagy éppenséggel ott működö...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.12.07.
Egyféle, rosszabb minőségű tankönyvek, mint közérdek
Szintén 2014-ben történt, hogy az állam végképp leuralta a tankönyvpiacot, ennek egy fontos eleme volt, hogy megvásárolta az Apáczai Kiadót és a Sanomától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiad...
(Forrás: index)
--
2018.12.07.
Van olyan nyelv, amiből a vizsgázók több mint fele megbukik: itt vannak a friss statisztikák
Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felv...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek