OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. április 29.
» Hozzászólások (7)
Címkék:
     

Esélyegyenlőségi napló, 9. rész

Emberibb kommunikációt!

Sok esetet kap fel a média, melyek a pedagógusok ellen irányuló támadásokról szólnak. Máskor arról olvashatunk, hogy a pedagógusnál szakadt el a cérna. Sokszor a kettő együtt történik.

Az egyik pártfogolt családhoz mentem. Szinte egyszerre értünk a házhoz a szülőkkel, épp akkor gyalogoltak haza a település iskolájából, az igazgatótól. Péntek volt. A gyerekek otthon voltak. Mindannyian. Nem kellett faggatni őket, hogy elmondják a történetet, ahogy ők látták.

A gyerek nem akart iskolába menni, nagy nehezen kiszedték belőle és az utcában lakó osztálytársaiból, hogy a tanító néni nem szereti, mi több, rendszeresen félreállítja, a kuka mellett kell megennie az uzsonnáját, illette már „büdös” jelzővel is, stb. A szülők felmentek megkérdezni, mi a baj. Tudják, nem angyal a gyerekük, de tisztán járatják, nem értik a megalázása okát.

Csendben kérdezik, nem emelt hangon. A tanító néni viszont emelt hangon válaszol. Mi több, kiabál. Megrángatja a gyereket, közli, elege van az effélékből… A cigányokból. Ekkor már a szülő is kiabál, isteni szerencse, hogy tettlegességre nem kerül sor.

Aztán hazamennek, és megállapodnak, mivel nem az első eset, feljelentik a rendőrségen. Aztán mégis az igazgatóhoz mennek először, aki meghallgatja őket, és ígéri, intézkedik.

De a család már nem akarja ezt a tanító nénit. Nem bíznak abban, hogy úgy bánik majd a gyerekkel, mint a többivel. A nem cigánnyal.

A tanítónőnek nem ez az első esete. Tudom, nemcsak ezzel a gyerekkel, családdal volt már konfliktusa. Megértem, nehéz velük. Nekem is. Aprók a lépések, amiket megteszünk, sok a kudarc, kevés a kézzelfogható eredmény. Könnyen belefásul az ember.

De ordításra ordítás a válasz. Ütésre, rángatásra is ütés, rángatás. Miért várnánk el, hogy a megalázott gyermek szülője udvariasan beszéljen velünk, pedagógusokkal? Főleg, ha a pedagógus kommunikációjából árad a lenézés, az undor, az agresszió.

Senki ne higgye, hogy nekem minden rózsaszín. Hogy velem nem kiabáltak, hogy engem nem loptak meg, nem csaptak még be, hogy nekem nem hazudtak. De lassan, (igaz, van, ahol évekig is eltart) minden nehéz családnál beérik egy másfajta kommunikáció hatása. Egy emberibb kommunikációé.

L. Ritók Nóra

.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2010. április 30.
kedves Nóra!
én veled értek egyet! A pedagógus tanítani szeretne, nincs is felkészítve arra, hogy ilyen konfliktusokat tudjon kezelni. a garázda szülőnek sem legtöbbször a pedagógus elleni harag indítja ütésre a kezét, hanem az elkeseredettség, a sokszori megaláztatottsága, csak a pedagógust éri el leghamarabb. Biztos, hogy vannak és tudjuk, hogy vannak gyengébb pedagógusok, a kontraszelekció miatt, ezt nem vitatjuk. Akkor sem megoldás az agresszió. De a szankció sem.
Jó lenne, ha végre megoldáskeresésként olyan modelleket kezdenénk másolni, amelyek már működnek Európában. pl: Dánia: sok pedagógus, sok közalkalmazott. Inkább tartanánk fenn egy olyan rendszert, amely drágább, de hosszabb távon megérné. Mi még mindig az ellátórendszerben dolgozók létszámán és bérén spórolunk és szinte mindenért szankcionálunk.
Én azt hiszem kezdjünk el mi együtt gondolkodni az együttműködés alapjaiban és formáiban, alulról, településenként, térségenként, mert ezt felülről az utóbbi 20 évben sem sikerült megoldani.
Kedves Gábor, higyje el a hibákat azért jó megemlíteni, hogy tanuljunk belőle, nem arra kell haragudni aki ezt el meri mondani, hanem arra, és azokra, akik ezt a helyzetet bármiféle társadalmi intézkedésekkel a nyakunkba varrták és bennünket kiáltatnak ki bűnbaknak. Valóban sokszor hibázunk, ezt mondjuk is ki: de próbáljunk egymáson segíteni, ne egyik vagy másik partra állni állásfoglalással. Az általánosságok arra jók, hogy észrevegyük a rendszerek rossz működését. Kezdjünk el gondolkodni azon, amit Nóra mond. Szerintem ez egy nagyon jó ötlet.
L. Ritók Nóra | 2010. április 30.
Lehet, hogy most sokan nem értenek velem egyet, de én azt gondolom, nem az a legjobb döntés, amire most készülnek a pedagógusbántalmazások büntetésével kapcsolatban. Ez egy folyamatnak az eredménye, amiben meggyőződésem, hogy az egész rendszer felelőssége tetten érhető. Az okokat kellene megszüntetni, javítani az iskola-szülő kapcsolaton, bevonni az oktatás mellett működő rendszereket, a szociális munkásokat, a rendőrséget. Nem hiszem, hogy normális megoldást szül a büntetés - bár én ennek igazából egyetlen területen sem vagyok híve.
Igaz, az nem normális helyzet, hogy egy szülő fizikailag nekimegy a tanárnak.... De az sem, hogy a helyzet odáig fajul,és mindenki csak akkor kiált farkast, amikor már megvan a baj...
Juli | 2010. április 29.

Kedves Gábor!

Nem értem, miért jött ilyen indulatba Zsuzsi kommentjétől. Miért érzi életidegennek azt, hogy valaki havatásszeretettel, őszinte odafordulással végzi a munkáját? Olyan elképzelhetetlen az ilyesmi a mai iskolában?

Nyilván valami oka van erre a bántó hatású (feltételezem, hogy nem bántó szándékú) kitörésre. Ha megírja, mi az, közösen kibogozhatjuk a mélyebb indokokat, és esetleg segíteni tudunk egymásnak.
Zsuzsi | 2010. április 29.
Hoppá! A lényeg lemaradt. Mi is a cikk címe?! Na, ezt kérem én is!
Zsuzsi | 2010. április 29.
Kedves Gábor!
Amit Gárdonyitól elfogad, miért tartja tőlem életszerűtlennek, hiteltelennek? Ismer talán?! Vagy Gárdonyit ismerte?! Miért nem lehet ez - átvitt értelemben - az én pedagógiai hitvallásom is?! Vagy én alapból nem tartozom Ön szerint az "elhivatottságig eljutott nevelői kisebbség" körébe? Miért is nem? És egyáltalán: mi jogon kérdőjelezi meg az őszinteségemet, amikor egyetért velem abban, hogy a fent leírt tanártípus alkalmatlan a pályára? Szerencsére a többség nem ilyen, de sajnos jócskán vannak még hozzá hasonlók! A "rongyolt idegzetű anti-pedagógus"-ok meg keressenek más pályát. Van olyan, hogy "szakmai alkalmasság". (Ugye, ez nem szlogen?) Csak, sajnos, ezt a tanári pályán nem vizsgálják. Tudja-e Ön, hogy a 70-es 80-as években azért végezték el rengetegen a tanárképzőt, mert oda lehetett a legkönnyebben bejutni? Ezért, ha valakit nem vettek fel az óhajtott helyre, vagy egyszerűen csak diplomát akart, tanárnak jelentkezett. Sőt, még rosszabb: tanítónak. És szívből remélem, hogy legalább abban egyetért velem, hogy minél kisebb gyerekekkel foglalkozik egy pedagógus, annál nehezebb a munkája és nagyobb a felelőssége!
Nem szaporítom tovább a szót, bár folytathatnám a "ki mire érdemes"-gondolat tisztázásával, egyelőre hagyom, hogy mások is szóhoz jussanak.
Ám ha legközelebb bármihez hozzászól, kérem, úgy kezdje,hogy: "nem értek egyet xy nézeteivel, de tiszteletben tartom...stb. stb. Merthogy megértjük ám ezt is, nem kell ilyen kirohanásokat intézni mások ellen!!! Elfogadom, hogy így, ismeretlenül nem tartja "életszerűnek" az írásomat, de ezt az "Ezért prédikál "Zsuzsi"-t kikérem magamnak!
Gábor34 | 2010. április 29.
"Zsuzsi" hozzászólása nem életszerű.Eltekint a pedagógus magatartásának állami, önkormányzati befolyási tényezőitől, az alkalmasság, a motiváltság, a szakmai korszerűség és a való élet
pária-jellegének rövid távon fel nem oldható ellentmondásáról.
Ezért prédikál "Zsuzsi". A konkrét esetben bemutatott rongyolt idegzetű anti-pedagógus tanítónénit mint alkalmatlant el kell bocsátani.
Az elvont normák erkölcsi-szakmai-jogi előírássá emelése mint mérlegelési alap pedagógiai történések (pl. esettanulmányok) elemzése során - csupán a gyermekközpontúság pedagógusellenes eltorzítása. Több mint életidegen: álságos. Eltekint számos előfeltétel hiányától - csak moralizál. Hogy mi a feladatunk, azt "Zsuzsi" nélkül is tudjuk és érezzük. Ha valaki pályatársaink közül már idegroncs, akkor - elhiszem róla - hogy el akarja taposni egyes tanítványait: No, de az ilyen nők és férfiak milyen arányban vannak képviselve ezen a pályán? Továbbá mind "leereszkedés", mind a "magunkhoz emelés" kifejezések tartalma ellentmondásos. Itt nincs tér kifejteni, hogy miért. Az viszont szememben kétségbevonhatatlan, hogy igenis mérlegelnünk kell,ki mire érdemes. Ki mikor, mire érdemes. Ez egyfelől pedagógusi alapjog, másfelől a személyre szóló nevelési ráhatás megkerülhetetlen első lépése, minthogy e mérlegelés dinamikus jellegű. A "tanári pálya mint hivatás" - megfosztva a körülmények mérlegelésétől (különösen a tömegoktatás mai viszonyai között) - kiüresített szlogen, egy tehetetlen, saját feladatait színvonaltalanul teljesítő oktatáspolitikától átvett társadalmi bunkó - most például "Zsuzsi" kezében.
Gárdonyi idecitált négy sora érzelgős ugyan, de őszinte. Szemlélete az elhivatottságig eljutott nevelői kisebbség körében ma is eredményes lehet.
De semmiképpen sem vezethető le belőle "Zsuzsi" életidegen pedagógiai krédója.
Zsuzsi | 2010. április 29.
"S ha látsz közöttük rútat, rongyosat,
gyermeki arccal búbánatosat,
ismerd meg benn' a korán szenvedőt, -
öleld magadhoz, és csókold meg őt."

Ezek Gárdonyi szavai, amiket tanítani kellene a tanárképzőkön. Vagy lehet, hogy magunktól kellene tudni?! Aki pedig nem tud emberi hangon kommunikálni a tanítványaival és azok szüleivel, de tovább megyek: az embertársaival, csak azért, mert nem olyanok, mint ő, válasszon más pályát!
A mi feladatunk ugyanis nem az, hogy eltapossuk a gyereket, mégcsak nem is az, hogy leereszkedjünk hozzá, hanem az, hogy felemeljük magunkhoz. És nem mérlegelhetünk, hogy ki az, aki érdemes rá!!! Ettől lesz a tanári pálya HIVATÁS.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek