OFOE a Facebook-on
Betűméret
Archív

138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet

a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

[A Kjt. 70. §-ának (2) bekezdéséhez]

14/B. §
14/C. § (1) Magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlék nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap
a) 200%-a, ha a magasabb vezető heti kötelező óraszáma meghaladja a heti 6 órát, továbbá – a b)-c) pontban meghatározott kivétellel – azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszáma,
b) 230%-a, ha a magasabb vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 6 órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény körzeti feladatot lát el,
c) 250%-a, ha a magasabb vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 2 órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény térségi vagy országos feladatot lát el.

(2) Vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlék nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap
a) 100%-a, ha a vezetői megbízást az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézményben adják,
b) 130%-a, ha a vezetői megbízást az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézményben adják,
c) 150%-a, ha a vezetői megbízást az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott intézményben adják, továbbá,
d) 200%-a, ha a vezetői megbízást e rendelet 5. §-ának (15)-(17) bekezdésében szabályozottak alapján adják.

[A Kjt. 75. §-ához és 76. §-ának (2) bekezdéséhez]

15. § (1) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a közalkalmazotti törvényben és a Munka Törvénykönyvében meghatározottak mellett a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint illetménypótlék jár, illetve illetménypótlék adható.

(2) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok járnak:
a) osztályfőnöki pótlék annak, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, vagy alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői, kollégiumban önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el;
b) diák-önkormányzatot segítő pedagóguspótlék annak, aki a nevelési-oktatási intézményben működő iskolai, kollégiumi diákönkormányzat munkáját segíti;
c) munkaközösség-vezetői pótlék annak, aki intézményi vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői feladatot lát el;
d) a gyógypedagógiai pótlék annak, aki nevelési-oktatási intézményben testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését vagy közoktatási intézményben a gyermekek fejlesztő felkészítését – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – végzi;
e) gyakorló óvodai és gyakorló iskolai pótlék annak, aki óvodában, iskolában munkaköri feladatként részt vesz a pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatói felkészítésében, illetve a pedagógusok továbbképzésében;
f) nemzetiségi pótlék annak, aki kisebbségi nyelvű óvodában, iskolában állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában kisebbségi anyanyelven nevelő, illetve nevelő és oktató munkát végez;
g) területi pótlék annak, aki olyan községi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben dolgozik, amelyik szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelettel kiadott jegyzékben a Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések között;
h) számítástechnikai pótlék annak, aki általános iskolában, középiskolában, szakmunkásképző iskolában – kizárólag a számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatásán kívül – a tantervi követelmények átadásához és elsajátításának ellenőrzéséhez rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz. Az informatikai ismeretében való jártasságot legalább "E" fizetési osztályba sorolásra jogosító informatikai, számítástechnikai szakképzettséggel kell igazolni.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok mértéke a közalkalmazotti pótlékalap
a) 12-30%-a, a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben;
b) 18-42%-a, a (2) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott esetben;
c) 36-60%-a, a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben.

(4) A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott pótlék a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat abban az esetben illeti meg, ha kizárólag fogyatékos gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, illetve, ha az általa felkészített fogyatékos gyermekek, tanulók aránya az év első tanítási napján eléri a harminchárom százalékot.

(5) A (2) bekezdés f) pontja szerinti pótlék annak a pedagógusnak is jár, aki óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács, illetőleg fordító jeltolmács szakképzettséggel.

(6) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok adhatók:
a) felzárkóztatási pótlék annak, aki beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását végzi;
b) kollégiumi pótlék annak, aki kollégiumban nevelő és oktató munkát végez;
c) különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék annak, aki különlegesen nehéz körülmények között végez nevelő és oktató munkát;
d)
e) összevont osztályban, csoportban nevelő és oktató pótlék annak, aki állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában összevont iskolai osztályban, illetőleg eredetileg nem vegyes korcsoportúként szervezett óvodában összevont óvodai csoportban végez nevelő és oktatómunkát;
f) címzetes óvodavezetői, illetve címzetes igazgatói pótlék annak, aki címzetes óvodavezetői, illetve címzetes igazgatói címet kapott.

(7) A (2) bekezdés d) pontjában és a (6) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott pótlék jár, illetve adható a nevelési-oktatási intézményben a nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak is.

(8) A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok – az e rendeletben meghatározott keretek közötti – mértékét a nevelési-oktatási intézményen belül pótlékonként egységesen a kollektív szerződés határozza meg. A (6) bekezdésben szabályozott pótlékok bevezetését a nevelési-oktatási intézmény fenntartója – ha többletköltségvetési támogatás nélkül a szükséges költségvetési fedezetet biztosítja – engedélyezi és a Kjt. 71. §-ának (3) bekezdésében meghatározott keretek között meghatározza a pótlék mértékét.

(9)

(10) A közalkalmazott valamennyi pótlékra jogosult, amely feltételeinek megfelel, azzal a megkötéssel, hogy az e § (2) bekezdése alapján kifizetett illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a közalkalmazotti pótlékalap 75%-át. A korlátozást nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a meghatározott mértéken felüli összeg központi költségvetési többlettámogatás nélkül biztosítható.

(11) A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat is megilleti a (2) bekezdés b) és d)-f) pontjában meghatározott pótlék, ha munkaköri feladatként olyan tevékenységet végez, amely az adott tevékenység ellátását segíti, továbbá a h) pontjában megállapított pótlék, amennyiben munkaköri feladatai ellátásához rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz, és rendelkezik az előírt számítástechnikai szakképzettséggel.

(12) A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg. A különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék összege a közalkalmazotti pótlékalap 70-100%-a.

(13) A (12) bekezdésben szabályozott pótlék megilleti a pedagógiai szakszolgálat feladatai ellátására pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat. A gyógytestnevelés szakszolgálat feladatainak ellátása mellett nem vehető igénybe a (2) bekezdés d) pontjában szabályozott gyógypedagógusi pótlék.

--

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2015.03.05.
Félnek bevallani, hogy éhezik a gyerekük
Gyerekek tízezrei éheznek Magyarországon, de még a pontos számukat is nehéz megmondani, a tanárnak és az orvosnak ugyanis nincs ideje velük foglalkozni, a szülő pedig gyakran fél bevallani...
(Forrás: abcug.hu)
--
2015.03.05.
Elindult az Iskolai Konfliktus Tudásközpont portálja
Elindult az Iskolai Konfliktus Tudásközpont online felülete, az ISKON - közölte az Oktatáskutató és Fejlesztőintézet (OFI) az MTI-vel. A felület a különféle iskolai konfliktusok kezelés...
(Forrás: Inforádió)
--
2015.03.05.
Mikor veszélyesek a gyerekekre a digitális kütyük?
A Semmelweis Egyetem Szemészeti klinikájának egyetemi tanára, Németh János szerint ugyanakkor a modern képernyők rövid idejű használata a szemre veszélytelen. Az okostelefonok, tabletek, laptopok...
(Forrás: Inforádió)
--
2015.03.05.
Vérig sértett nemecsekernők
Az ombudsman keményen bírálja a pedagógusok minősítési rendszerét, s a bevezetése álláspontja szerint sérti az alkotmányt. Az érintett szakszervezetek szerint nem csak az alkotmányossá...
(Forrás: Népszabadság)
--
2015.03.05.
Nehezített továbbtanulás
A tervek között szerepel például, hogy képesség- és tudásmérést végeznének az általános iskolások körében, s ennek az eredménye alapján dőlne el, ki milyen középiskola-típusban...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2015.03.05.
A mai gimisek lebeszélték volna Tisza Istvánt a háborúról
Egy hétvégén tartott diákversenyen kiderült, hogyan kellett volna érvelni a trónörökös meggyilkolása után a hadba lépés ellen. Bár tudjuk, a „mi lett volna, ha?” történelmietlen k...
(Forrás: hvg.hu)
--
2015.03.04.
Ki nem találja, kinek a felesége lett igazgató!
Ha esetleg azt gondolná, hogy a pécsi Éltes Mátyás iskola élére a mostani tanévtől megbízott Páváné Kurnik Zsuzsanna nem annak a Páva Péter tankerületi KLIK-igazgatónak a felesége, aki...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2015.03.04.
Áthúzta a népszerű szakmára vágyó szegény fiatalok álmait a kormány
A sok hátrányos helyzetű diákot tanító, baptista fenntartású iskolák minden férőhelyet elvesztettek. Mindez azután derült ki, hogy a fiatalok már beadták a jelentkezésüket a választott...
(Forrás: vs.hu)
--
2015.03.04.
Még több támogatást kaphatnak a szakképzésben tanulók
Megemelnék a tanulói ösztöndíjakat, és a jelenlegi egy helyett két szakképesítés ingyenes megszerzését tennék lehetővé.
(Forrás: Edupress)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT OFOE agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep osztálykirándulás pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Bernadett! 16 éves korod után már nem vagy tanköteles. Elmehetsz dolgozni, szakmát tanulni. Valamit csak kezdened kell magaddal. Mit gondolnak erről a szüleid? Vagy a saját lábadra akarsz állni 16 évesen?

--
  Szentgyörgyi Bernadett

16. éves vagyok.. 8. osztályba járok de nem akarok suliba járni... Mi a következménye annak ha nem megyek ???

--
  Peer Krisztina

Kedves Eszty!

Az óvónők azért kérik a nevelési tanácsadó (most már pedagógiai szakszolgálat)véleményét, mert ők nem kompetensek a gyermek képességeinek felmérésében, csak sejtésük van róla, és indokoltnak tartják. De nem azért, hogy a szülővel kiszúrjanak, hanem, hogy a gyermek időben, megfelelő segítséget, fejlesztést tudjon kapni.
Mitől tart? Miért nem szeretné a vizsgálatot? A vizsgálat azért szükséges, hogy a gyermeke-ha szükséges-időben (és ne túl későn) segítséget tudjon kapni. Az ő érdekét szolgálja. Ha nem írja alá a papírt, az az együttműködés hiányát jelzi, és amennyiben gyermekének valóban segítség, fejlesztés kell, akkor Ön ezzel őt veszélyezteti. De ez egy hosszas gyermekvédelmi intézkedés, családgondozók bevonásával - reméljük erre nem kerül sor. Hiszen Ön is a legjobbat szeretné gyermekének.
Szerintem az Ön beleegyezése nélkül nem vizsgálhatják meg, de azt javaslom, járuljon hozzá a gyermeke érdekében. Ezért gyermeket nem emelnek ki a családból, ettől ne tartson.
A vizsgálatról itt tud tájékozódni

Minden jót!
Peer Krisztina

--
  Eszty

Tisztelt osztályfőnök.
Köszönöm válaszát.
Az iskolába jobb a helyzet :)
De sajnos az oviba nem.
Valóba kéri az óvónő,a nevelési tanácsadó véleményét.De én nem akarom ezt a vizsgálatot.
Ha nem írom alá a papírt,hogy akarom a vizsgálatot,milyen problémákkal találhatom magam szembe?
Valóban engedélyem nélkül is felmérhetik?
Hallottam hogy ,akár a gyermeket ki is vehetik a családból,mert veszélyeztetem a gyermekem azzal hogy szeretném hogy iskolába menjen.(7)éves.
Ha mégis aláírom a vizsgálatot akkor milyen feladatokat kap a gyermek?
Előre is köszönöm válaszát.

--
  Peer Krisztina

Kedves Apa!
Teljesen egyet értek Önnel, ez egy felháborító és egyben szomorú történet.A pedagógusok ugyanakkor nem a segítségnyújtástól határolódnak el, hiszen azt mondják, hívnak orvost, mentőt, ami a segítségnyújtás egy formája. Azt gondolom, ennek az oka az lehet, hogy félnek az ismeretlentől. Egy epilepsziás nagyroham annak, aki ilyet nem sűrűn lát, ijesztő. Lehet, hogy a betegségről sem tudnak túl sok mindent. Talán érdemes lehet a félelmüket oldani és több információt átadni.
Ugyanakkor láthatóan a pedagógusok részéről elutasítani még mindig könnyebb, mint megtanulni, hogyan kell valakit stabil oldalfekvésbe fektetni.
Nagyon pontosan fogalmaz, amikor az emberi oldalukról beszél: egy pedagógusnak nem kötelező ezt megtennie, de egy embertől mindez elvárható. Még akkor is, ha történetesen pedagógus. Nagyon sajnálom. Üdvözlettel: Peer Krisztina

--
  Leiner Károly

Kedves Boglárka!
Most már világos, hogy gyermeke BTM-es tanuló, azaz Pedagógiai Szakszolgálat állapított meg nála tanulási nehézségeket. Ez "enyhébb" problémákra utal, mint a Szakértői Bizottságok által kiállított szakvélemények. Így gyermeke nem sajátos nevelési igényű. A probléma összetett:
1. A gyermeknek van érvényes szakvéleménye, tehát a benne foglaltakat, ajánlásokat, könnyítéseket (mint például írásbeli dolgozat helyett feleltetés, vagy hosszabb idő adása számonkérésnél) az iskolának figyelembe kell vennie. Nem köteles azonban elfogadni. Például: a gyermek tanulási nehézségei miatt fel van mentve idegennyelv tanulása alól. Ezt ne m veheti figyelembe az iskola, amennyiben a gyerek szakmát akar tanulni, hiszen ott az idegen nyelv külön modul, kötelező, nélküle nem lehet vizsgázni és semmi mással nem váltható ki.
2. Egyéni fejlesztés jár neki, amennyiben ezt a szakvélemény is tartalmazza
3. Ha igen, akkor fejlesztését vagy az iskolának vagy a Pedagógiai Szakszolgálatnak kell ellátnia
4. A szakvélemény sajnos nem befolyásolja a tankötelezettség határát, az 16 év mindenkinek - az iskola megfelelő indokkal (például igazolatlan hiányzások, fegyelmi problémák stb. valóban megszüntetheti a tanulói jogviszonyát.) A tankötelezettséget nem lehet meghosszabbítani, az mindenkinek 16. betöltött életév. Ön valószínűleg azzal az időhatárral keveri, amely arról szól, hogy egy sajátos nevelési igényű tanuló 23 éves koráig tanulhat.
5. 16 éves kor után már nem szükséges a kontroll-vizsgálat, ilyenkor a legutolsó kontroll eredménye marad érvényben

Az Ön helyzetében egy őszinte beszélgetést javasolnék gyermeke osztályfőnökével, hiszen feszültséget érzek a család és az iskola között. Azt gondolom, hogy elég lenne ezt tisztázni.
Üdvözlettel: Leiner Károly

--
  Leiner Károly

Kedves Boglárka!
Most már világos, hogy gyermeke BTM-es tanuló, azaz Pedagógiai Szakszolgálat állapított meg nála tanulási nehézségeket. Ez "enyhébb" problémákra utal, mint a Szakértői Bizottságok által kiállított szakvélemények. Így gyermeke nem sajátos nevelési igényű. A probléma összetett:
1. A gyermeknek van érvényes szakvéleménye, tehát a benne foglaltakat, ajánlásokat, könnyítéseket (mint például írásbeli dolgozat helyett feleltetés, vagy hosszabb idő adása számonkérésnél) az iskolának figyelembe kell vennie. Nem köteles azonban elfogadni. Például: a gyermek tanulási nehézségei miatt fel van mentve idegennyelv tanulása alól. Ezt ne m veheti figyelembe az iskola, amennyiben a gyerek szakmát akar tanulni, hiszen ott az idegen nyelv külön modul, kötelező, nélküle nem lehet vizsgázni és semmi mással nem váltható ki.
2. Egyéni fejlesztés jár neki, amennyiben ezt a szakvélemény is tartalmazza
3. Ha igen, akkor fejlesztését vagy az iskolának vagy a Pedagógiai Szakszolgálatnak kell ellátnia
4. A szakvélemény sajnos nem befolyásolja a tankötelezettség határát, az 16 év mindenkinek - az iskola megfelelő indokkal (például igazolatlan hiányzások, fegyelmi problémák stb. valóban megszüntetheti a tanulói jogviszonyát.) A tankötelezettséget nem lehet meghosszabbítani, az mindenkinek 16. betöltött életév. Ön valószínűleg azzal az időhatárral keveri, amely arról szól, hogy egy sajátos nevelési igényű tanuló 23 éves koráig tanulhat.
5. 16 éves kor után már nem szükséges a kontroll-vizsgálat, ilyenkor a legutolsó kontroll eredménye marad érvényben

Az Ön helyzetében egy őszinte beszélgetést javasolnék gyermeke osztályfőnökével, hiszen feszültséget érzek a család és az iskola között. Azt gondolom, hogy elég lenne ezt tisztázni.
Üdvözlettel: Leiner Károly

--
  Apa

Tisztelt Ofő!
Kislányom epilepsziás beteg. Roham esetén anális úton kell a görcsoldót beadni. A kislány osztályfőnöke és tanártársai elzárkóznak a görcsoldó beadása elől. Azt mondják, hogy ők nem orvosok. Ezt talán meg is érti az ember, de roham esetén a személyt stabil oldalfekvő helyzetbe kell azonnal helyezni, hogy a saját, a roham miatt létrejött váladékától ne fulladjon meg. A pedagógusok teljes mértékben elzárkóznak a segítség nyújtástól. Úgy nyilatkoztak, hogy ilyen esetben az orvost fogják értesíteni.
Mint aggódó szülő joggal elvárhatom e azt a pedagógustól, hogy azt a minimális, emberi segítséget megadja lányomnak a roham esetén (stabil oldalfekvéses helyzetbe helyezés) amíg a helyszínre érkezik 5-10-15 perc után az orvos, aki esetleg tud intézkedni és a megfelelő orvosi segítséget megadni. Hangsúlyozom, hogy a stabil oldalfekvéses helyzet nélkül esetleg komoly egészségi károsodást is szenvedhet a beteg.
Tisztelettel.
Apa

--
  Paulovkin Boglárka

Kedves Károly!
Köszönöm gyors válaszát. Ezt a szakvéleményt immár harmadszorra erősíti meg kontrollvizsgálaton a II. kerületi Pedagógiai Szakszolgálat. A legutóbbi, november végi kontrollra az van írva: "Tankerületi kontroll szakértői vélemény".
Ez nem pont az, amit Ön írt - vajon ez a hosszú nevű bizottság még felül kell hogy vizsgálja a PSZSZ véleményét? És ilyen bizottsági vizsgálatot vajon kezdeményezhet a szülő is, vagy csak az iskola...? Őszintén szólva, elég elveszettnek érzem magamat a közoktatás bugyraiban, én csak azt érzem, hogy a gyereket az iskola nem segíti, és azzal fenyegetőzik, hogy már nem tanköteles, tehát "kirakhatják". Miközben a gyerek nemcsak érettségizni szeretne, de még tovább is akar tanulni. Évvesztesként - őszi születésű - s mert ötosztályos gomnáziumba jár, pont a felénél tart az oktatásnak, még két és fél éve van az érettségiig. De állandó a huzavona a szakvéleményben javasolt könnyítések megadása körül; a tavalyi tanévben augusztól decemberig (!) húzták, hogy a szakvéleménnyel alátámasztott szülői kérelmemre reagáljanak a tanárok tájékoztatásával és a könnyítések megadásával; tavaly májusban lett volna esedékes a felülvizsgálat, azóta kértem az iskolát, hogy indítsa el, mert most már az iskola kérheti csak a felülvizsgálatot, a szülő nem, és így sikerült november végére összehozni a kontrollt. Mondanom sem kell, eközben a gyerek a írásképtelenségével hány egyest szedett be - tavaly "csak" kettesekkel megúszta rázósabb tárgyakat, idén háromból meg is buktatták félévkor. Hozzáteszem, hogy azt a tanárai sem vitatják, hogy jó képességű gyerekről van szó. - Szóval, a cél az érettségi, hova fordulhat ilyen esetben a szülő?
köszönettel,
Boglárka

--
  Leiner Károly

Kedves Boglárka!
Amennyiben a tanuló szakvéleményét valamelyik Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állította ki és nem változtatta meg a későbbi kontroll vizsgálatok alkalmával, akkor továbbra is sajátos nevelési igényű tanulónak számít.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[tanitoneni:] Harmadikos osztályomban négy sni-s gyerek van, közülük kettő értelmi fogyatékos. Van egy kis autistám és a negyedik tanulóm mozgássérült. Bár csak 27 gyerek van az osztályban, mégis teljesen tehetetlen vagyok. Persze, differenciáljak! És hogyan? Azonosak a tankönyveink és az […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[Leiner Károly:] Teljesen igazad van Hajni, egy normális országban ez nem történhetne meg. És valóban: nem csak pénzkérdés, de ha már bepakolunk egy osztályba 3-4 ilyen gyerkőcöt, akkor nem ártana, ha lenne pénz asszisztensre, eszközre, rengeteg fénymásolásra, stb. És persze kellene egy […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[Fekete Hajni:] Nincsenek fekete-fehér történetek. Természetesen nem lehet 25 fős osztályba 8 fogyatékost integrálni. De normális esetben nem is tesszük. (Tudom Karcsi, ez egy nemnormális ország)Mint ahogy nem lehetett volna évtizedeken át a vidéki Magyarország ezer általános iskolájában […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[Dr. Borján József:] Kedves Leiner Úr! Maximálisan egytértek Önnel. A XIX., XX. század nagy teljesítménye volt a sérölt emberek speciális gondozásának megszervezése. (Vakok intézete, hallássérültek intézete, mozgáskorlátozottak intézményei.)Ott speciálisan képzett szakemberek működtek. Láttam […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[S:] Mi normális ma az iskolákban? Semmi! Az sem, hogy nap mint nap bemegyünk. Nem kéne. És igen. Hetente mondanak fel tanár ismerőseim, mennek el végleg. Nem másik iskolába. Külföldre! Mert inkább mosogatnak háromszoros pénzért, mint küszködnek hiába. Varázsolni? Röhej!
Gondolatok az iskolából (iskoláról) »

--

[Z.:] "nem sérült az sem, aki mellett a tanteremben ott volt a cigány osztálytárs is" Elég egy hülye az osztályban, és garantált a sérülés, pont annál a másiknál, aki tehetséges, mert a tehetségesnek védettebb hely kell. Csak ezt meg te nem akarod észrevenni.
A szegregálódás folyamata »

--

[OFOE:] Támasz kell nekik, írja L. Ritók Nóra a Népszabadság mai (2015, 02. 25.) számában. Egy részlet az írásból: „Nem engedhetjük el a kezüket, kell segíteni útiköltséggel, ruhával, étellel, iskolaszerrel, mentorálással, hátha sikerül végigvinni az úton őket, a jó szakmáig, […]
A szegregálódás folyamata »

--

[csilla:] csak kell, hogy változzon!
A szegregálódás folyamata »

--

[tanbacsi:] Már rég nem tudunk varázsolni, ilyen hozott anyagból nehéz. Megkötött kézzel is nehéz. Lenézett, nem megbecsült hivatástudattal is nehéz. Kollégáim sorban mennek el a pályáról, inkább mosogatnak Ausztriában ötszörös bérért. És 8 óra munka után leteszik a lantot. […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) »

--

[Leiner Károly:] Igen Gyula, a düh a tehetetlenség következménye, azok a "satnya magoncok" ugyanis nem eleve annak születtek, hanem azzá lettek. És magamra is dühös vagyok, hogy nem tehetek többet értük. És Hajninak is igaza van: csak a munka marad. A legnagyobb siker, ha ezeket a rácsokat […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) »

--
OFOE (2001–2015) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek