OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. március 1.
» Hozzászólások (45)

Subert Mária

Fiatalok a szexualitás labirintusában

Egy tinédzser sem képes könnyedén szembenézni a korai szexuális aktivitás következményeivel, de a különféle kultúrák különböző módon kezelik ezt a kérdést. Egy tízéves szomáliai kislánynak például a nemzetközi sajtó segített megnyerni saját ügyét. Neki volt elég bátorsága ahhoz, hogy bírósághoz forduljon, és bejelentse: el akar válni ötvenéves férjétől, aki rendszeresen megerőszakolja és veri őt.

A tragédiával végződő gyermekházasságok és korai terhességek száma az arab és a fejlődő országokban olyan magas, hogy nem lehet valamennyi ügynek kellő figyelmet szentelni. Az utóbbi időben szerencsére egyre több emberjogi fórum lép fel a fiatal lányok védelmében.

A nyugati kultúrában a házasság és a terhesség elfogadott alsó korhatára a nagykorúság körüli évekre tehető. A tinédzserkor azelőtt a férjhez menetel és az első terhesség ideje volt, de a társadalmi változások hatására a végleges társválasztás későbbre tolódott. A legújabb szociológiai felmérések ehhez képest megdöbbentő változásokat mutatnak.

„Házasság előtt tartózkodj a szextől”

„Házasság előtt tartózkodj a szextől” – hirdeti a program, mely egy riasztó tendenciának próbál meg gátat vetni. Az Amerikai Egyesült Államokban folyamatosan nő azoknak a tinédzsereknek a száma, akik teherbe esnek. Az évente kb. 820 ezres számmal az USA e területen világelsőnek számít. A szülések számának csökkenése csupán azzal magyarázható, hogy egyre több az abortusz.

A terhességek legnagyobb része jóval fiatalabb korosztályt érint, mint korábban: jelentősen megnőtt a 15-16 éves kismamák száma. Ezek a fiatal anyák általában egyedülállók, és nem is terveznek házasságot. A mai tizenéves lányok tapasztalataink szerint sem biológiailag, sem szociális értelemben nem elég érettek arra, hogy az egyedülálló anya szerepében sikeresek legyenek.

A tinédzserterhesség elleni küzdelem egyik szószólója Bristol Palin, az alelnökjelölt, Sarah Palin lánya, aki 17 évesen, éppen az elnökválasztási kampány idején esett teherbe. Azóta egyedül neveli kisfiát, esti iskolába jár, miközben gyermeke apjától alig kap anyagi támogatást. „Okuljatok az én példámból! – hirdeti. – Higgyétek el, sokkal könnyebb egy gyereket felnevelni, ha van szakmád, jövedelmed, lakásod és férjed.” „Mit tegyünk, zajlik az élet, próbáljunk minél többet kihozni belőle!”– nyilatkozott a politikus anya.

De nem mindenkinek sikerül a saját javára fordítani az eseményt. Britney Spears 16 éves húga, Jamie például egy népszerű televíziós show gyereksztárja volt. Amikor bejelentette, hogy véletlenül teherbe esett, azonnal elvesztette az állását. Az érintett televíziós csatorna képviselői azzal érveltek, hogy egy várandós tinédzser nem lehet erkölcsi példa saját korosztálya számára.

Örökölt (tanult?) szegénység

Az Egyesült Államokban a nyolcvanas években az egyedülálló anyák támogatásának szociális rendszere feltűnően jó volt: ingyenes orvosi ellátást, ételjegyeket és szociális segélyt kaptak. Amikor azonban a törvény az anyák kárára változott, az egyedülálló gyermekes nők tömegesen kerültek nehéz helyzetbe. Különösen sújtotta ez a változás a hátrányos helyzetűeket.

Bizonyos társadalmi rétegeknél nem a korai terhesség vezet szegénységhez, hanem fordítva: a korai terhesség a szegénység következménye. A legnagyobb szegénység és ezzel együtt a legtöbb tinédzserterhesség a feketék és a latinok körében fordul elő. Az orvosok szerint ezek a lányok nemcsak hogy hamarabb érnek, hanem a menstruációs ciklusok közötti hosszabb idő miatt náluk fokozott a terhesség esélye. A legfrissebb szociológiai adatok szerint ezeknek a csoportoknak 63 százaléka fiatalkorú egyedülálló anya, további 37 százalékuk pedig már legalább egy abortuszon túl van. Gyerekeik csaknem fele intézetben vagy idegenek felügyelete alatt nő fel, 35 százalékuk mélyszegénységben él.

A leányanyák figyelemre méltóan nagy segítséget kapnak az oktatási intézményektől. Amerikában nem lehet valakit illegális terhesség miatt kizárni az iskolából. A kismamákkal a szülés előtt és után szakképzett gondozók foglalkoznak, és az iskolák mindent megtesznek azért, hogy a lányok hamarosan visszatérjenek, és befejezzék tanulmányaikat. Az újszülöttek számára iskolai bölcsőde működik, és a kismamák nagy része az iskolában érezheti a legnagyobb biztonságban magát. Ez a biztonságérzet azonban olykor váratlan következményekkel jár.

Egy különös eset – tanulságokkal

2008 szeptemberében a Times Magazin adott hírt arról, hogy egy amerikai kisváros iskolájában 17 tinédzser lány tért vissza terhesen a nyári vakációról. Ez a szám még az Egyesült Államokban is elképesztően magas. Nem az volt igazán meglepő, hogy számos 16 év alatti lány végeztetett terhességi tesztet, hanem az, hogy azok, akiknek a tesztje negatív lett, kétségbe estek. Többen addig próbálkoztak, amíg sikerült teherbe esniük.

Amikor az iskola igazgatója vizsgálódni kezdett, a lányok elmondták, hogy megegyeztek: gyerekeket akarnak, és azokat együtt nevelik fel. Az eset megdöbbentő tanulságot hordoz: ezek a kislányok a gyerekvállalással magányuknak akartak véget vetni. Szeretetre és személyes figyelemre vágytak, amit reményeik szerint a gyermeküktől kapnak majd meg.

Az egyik végzős diáklány, aki egyedül neveli hároméves kislányát, elmesélte, hogy fiatalabb társai gyakran megállították, és bevallottan irigykedtek rá. „Hiába mondtam nekik, hogy milyen nehéz egy bébit egyedül felnevelni. Ők az egészből csak annyit látnak, hogy nekem legalább van valakim, aki ragaszkodik hozzám, és feltétel nélkül szeret” – mondta el az érdeklődő újságírónak.

„Egy fiatal nőnek feltétlenül szeretetre és megértésre van szüksége – jelentette ki az egyik tizenéves kislány. – És ki mástól kaphatná ezt meg, ha nem a saját gyerekétől?”

A hírek szerint az egészségügy képviselete a százötvenedik terhességi tesztnél úgy vélte, hogy ez nem mehet így tovább, és elkezdett fogamzásgátlót osztani. A városka 15 iskolájában eddig is hozzá lehetett jutni a tablettához, de kizárólag szülői beleegyezéssel. A fogamzásgátlók korlátlan osztogatása felbolygatta a katolikus közösséget. A szülők tiltakoztak a döntés ellen. Részben azért, mert ezzel az ő gyermekükkel kapcsolatos kompetenciájuk sérült, részben pedig azért, mert aggódtak, hogy lányaik ennek következtében még gátlástalanabbul fognak szexuális kapcsolatot létesíteni.

Amikor egy szülő az említett iskola felől érdeklődött, a következő információt kapta: „A terhes anyák a lányod számára nem jelentenek veszélyt, hiszen ez az állapot nem fertőz. Világosítsd fel őt arról, amit tudnia kell, és biztosíts számára meghitt családi légkört. Akkor nem fogja szükségét érezni annak, hogy az anyaságba meneküljön, és idő előtt vállalja a felnőtt élet felelősségét.”

Az említett eset azonban korántsem általános. A lányok nagy többsége még mindig váratlanul és véletlenül lesz terhes. 7 százalékuk szerint jobb lett volna, ha még vár a nemi élet megkezdésével. A teherbe esett 13-14 évesek egyenesen erőszaknak nevezik, ami velük történt, és a terhességért barátjukat hibáztatják.

A házasság előtti nemi élettől való teljes tartózkodás, amire az amerikai kormány által jelenleg szponzorált szexuális nevelés épül, nem bizonyult hatékonynak. A másik véglet: az ingyenes óvszerosztás sem hozott eredményt. A gyerekek általában nem védekeznek, mert technikai és lelki szempontból is problémásnak találják a fogamzásgátlást. Ugyanakkor egymást is arra biztatják, hogy minél korábban kezdjék el a szexuális életet. Ezt bizonyítja a 15 évesnél is fiatalabb terhesek növekvő száma. A korán vállalt terhesség az esetek többségében derékba töri a nők karrierjét. Az iskolát többnyire befejezik ugyan, de egyetemi diplomát csak néhányan szereznek közülük.

Internet-pornográfia – szexuális függés

Szülők, pszichológusok és szociális munkások jelzik az internet-pornográfia tinédzserekre gyakorolt óriási hatását. Az Egyesült Államokat a pornográfia szuperhatalmának mondják, e témában jelenleg 245 millió webhely létezik. (Németország a következő a sorban, ott 10 millió pornográf oldal érhető el.) Vizsgálati adatok szerint a gyerekek 90 százaléka 9-10 éves kora körül véletlenszerűen bukkan e „forrásokra” többnyire leckeírás közben, és nagy részük kényszert érez arra, hogy újra meg újra ráklikkeljen.

Aggasztó kutatási eredmények jelzik, hogy egyre több tinédzser tekinti a kényszerítést és az erőszakot a szexualitás természetes részének. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a kórosnak minősített szexuális viselkedés miatt kezelt gyerekeknek egyáltalán nincs tapasztalatuk az egészséges szexuális attitűdről. A nemi élettel a pornográfián keresztül ismerkedtek meg, és az általában nagyon fiatal korban szerzett első élmény lett a testiségről alkotott elképzelésük, majd gyakorlatuk alapja. Elkeserítő jelenség, hogy számos lány, sőt fiú számára is vonzó perspektíva pornósztárrá válni, de legalábbis követendő példaként tekinteni a pornósztárokra.

A problémássá vált szexuális viselkedés miatt ápolt páciensek kétharmada a gyerekkori internetes hatásokból eredezteti problémáit. Azt mesélik, hogy a világhálón látott képek uralják minden gondolatukat, életük központjává válnak, és egyre sokkolóbb képek kellenek ahhoz, hogy elérhessék a kívánt hatást. A betegek nagy része a képzelődéstől a tetthez, az aberrált cselekedethez vezető utolsó lépést egy, a maga számára is váratlan pillanatban teszi meg.

Szakemberek szerint a szülőknek és nevelőknek érdemes felfigyelni néhány jellemző mozzanatra. Ha a gyereknek szocializálódási problémái vannak, ha rendszeresen nála lényegesen fiatalabb gyerekekkel van együtt, ha önértékelési zavarokkal küzd, ha elhanyagolja a külsejét, ápolatlan, akkor feltételezhetően boldogtalan, labilis, és fennáll a veszélye annak, hogy a vágyaiba menekül. És e menekülés egyik lehetősége éppen a pornográfia.

Sok szülő, ha ilyen rendellenességet tapasztal, szégyenében leblokkol. Abban reménykedik, hogy a szexuális viselkedéshez kapcsolódó problémák maguktól elmúlnak. Az orvosok azonban ilyenkor szakkezelést ajánlanak. Ha ugyanis sikerül megértetni a pácienssel, hogy az állandó stimulálás, a partnerek gyakori váltogatása, az önmutogatás, a szándékos fájdalomokozás, illetve -keresés nem számít normális viselkedésnek, elfogadják a terápiát, ami a legtöbb esetben sikeres.

A tinédzserkori terhesség és a szexuális függés általában már kész tény, amikor a szülő tudomást szerez róla, így a legtöbb esetben csupán a további problémáktól, illetve a meglévők állandósulásától tudja megvédeni a gyerekét. Ahhoz azonban, hogy az új kihívásokkal küzdő új generáció támaszává tudjon válni, a legtöbb családnak, illetve az oktatási és a gondozói hálózatnak még nagyon sokat kell fejlődnie.

Subert Mária

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2012. április 16.
A cikkben leírt "különös történetet", amikor 17 tinédzser egy amerikai kisváros iskolájában terhesen tér vissza a nyári vakációról most filmen is feldolgozták. Itt olvashattok róla.
Subert Maria | 2010. december 13.

Egy rovidke iras erejeig szeretnek visszaterni a problemahoz: ahhoz ugyanis hogy embereket nem tudunk – eroszakkal vagy anelkul – megvedeni sajat maguktol. Masokat viszont meg kell vedenunk toluk.

Az a korosztaly aki nem talalkozott drogokkal a sajat kozepiskolas eveiben, elrettenve nezi a kulonfele halucinogenek es hangulatjavitok rohamos terjedeset. Emlekeztetni szeretnem mindezeket arra, hogy a fold mas reszein, ahol a nagyszulok, szulok (tehat tanarok) generacioja maga is hosszabb vagy rovidebb ideig drogfogyaszto volt (vagy ma is az), a dolgokat nem nezik ilyen aggodalommal. Amerikaban, azzal a torekvessel egyutt hogy a droghasznalatot legalizaljak, azt a hivatalos nezetet kezdik terjeszteni, hogy az alkohol sokkal karosabb mint a drog.

Nyaron volt szerencsem egyutt lenni olyan kivalo kepssegu Amerikai egyetemistakkal akik minden tabunak tekintett dologrol hajlandok voltak nyiltan beszelgetni. Ennek kapcsan kitalaltuk, hogy a teremben, ahol kb. harminc ember tartozkodott, en voltam az egyetlen aki nem hasznal drogot, anti-depresszansokat, vagy egyeb hangulatjavito es stimulalo szereket. Tovabbmegyek: a teremben levo osszes tanulonak MINDEN csaladtagjara valamelyik emlitett szert hasznalja.

Ezt csak azert tartottam fontosnak elmondani, mert Magyarorszag – a globalizacioval – ennek a hatasnak eppugy ki van teve, csak minden korabbi tapasztalat nelkul. A tapasztalatlansag jo, meg buszkek is lehetnenk ra; de sajnos, a segitest az ismeret hianya neheziti. Mintahogy az ismeret hianya elvonja a figyelmet arrol hogy a fogyasztanal sokkal tobb figyelmet kell szentelni a drog terjesztes megakadalyozasara. A hely hianya miatt itt most eltekintek az ervektol, de szivesen beszelek egy masik alkalommal arrol hogy miert.

Az emlitett esettel kapcsolatban meg mindig fenntartom azt a nezetem, hogy a legfontosabb reszre nem reagalt az illetekes iskola adminisztracioja: a drog terjesztes gyanujara (tenyere?).
Ezt nem lehet titokkent es maganugykent kezelni. Nagyon szeretnem hallani hogy a szukseges lepeseket valaki megteszi.

Subert Maria
csilla | 2010. december 4.
Persze előttem is ismertek ezek a tények, de azért kértem a segítséget, mert már a sokadik ilyen kliensem van. A hátborzongató az, hogy az iskolák egy része, mintha nem ismerné a törvényeket, és 150-80. óra igazolatlan hiányzás után értesíti először a szociális ágazatot. Nyilván a szülők is a felelősök közé tartoznak, a most említett szülők a keményen dolgozók közé tartoznak, akik az elszegényedés határán libikókáznak és tíz körömmel ragaszkodnak a még meglévő munkahelyükhöz. Az oktatási intézményt is magára hagyottnak érzem, mert egy 30 km-es sugarú körből, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket próbálnak oktatni. Az intézményekben nincs pszichológus, alig van szabadidős tevékenység, pedagógusok megkeseredettek, robotszerűek.
Jövőre a családsegítő szolgálatokat a 2000 fő alatti településeken megszünteti a finanszírozás.
Ha valaki a környékéről jó közösségi kezdeményeseket tud írja már le ide. Hát, ha szép lassan be lehetne erre is indítani valamit.
Juli | 2010. december 4.
Kedves Csilla!
Nagyon jó lenne, ha akadna olyan gyakorló pedagógus, aki ehhez konkrét módszereket tudna ajánlani, bár kétlem, hogy ezeket az ügyeket pusztán a módszertani repertoár bővítésével hatékonyan meg lehetne oldani.
Az általad emlegetett konfliktushalmaz olyan, amit egy bizonyos kategóriarendszerben "extrém" konfliktusoknak hívunk, és amelyek valódi megoldásához a pedagógus önmagában kevés. A legtöbb, amit tehet, hogy az iskolai szinten javítja a klímát, tehát olyan optimális környezetet alakít ki, hogy azon belül élhető legyen a világ. És legalább nem ront a helyzeten. A szakiskolák nagy részében ez több okból nem igazán sikerül, bár akadnak jó példák is. Persze az sem megoldás, hogy a áthárítva a problémát a társadalom, a közoktatás-irányítás anomáliáira, meg sem próbálkozunk ezeknek a gyakran kemény helyzeteknek a kezelésével. Itt több szakmának is össze kellene fognia (pszichológusok, szociális munkások, gyámügy, additkológusok stb.), de a közismert okok miatt ez ritkán valósul meg. Valóban jó lenne pozitív példákat hallani.
csilla | 2010. december 3.
Segítség!
gyakorló középiskolai pedagógusok, osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelősök tanácsait kérném! Milyen módszerek állnak rendelkezésükre, ha a tanuló 11.-es és már a harmadik középiskolájába jár, sokat hiányzik iskolából,(nyilván ez csak tünet) felmerül a "korai" szexuális függőség kialakulása. A családi háttér minimálbérből élő, kemény fizikai munkával pénzt kereső szülők, akik napi 14-16 órát dolgoznak, iskolával esetleg telefonon tudják tartani a kapcsolatot. A gyermek iskolája az a tipikus szakiskola, ahová a leghátrányosabb szülők gyermekei járnak. A város is hátrányos helyzetű, a környék pedig az egyik legmagasabb munkanélküliségi rátát produkálja észak-kelet mo-n.
Anikó | 2010. december 2.
Kedves Rózsa!

Köszönöm a válaszát. Sajnos az iskolánkban nincsen iskolaorvos avagy pszichológus, tehát ilyen személyhez nem fordulhattam - maradt egy vezető személy, akiben megbíztam, és aki szerencsére higgadtan fogadta a dolgot (szó sem esett kicsapásról stb.). Megegyeztünk, hogy az ügyről csak mi ketten fogunk tudni, senki más, nehogy botrány legyen belőle; emellett pedig e vezető személytől megtudtam, hogy éppen a közeljövőben lesz egy szűrés az iskolában - ott pedig valószínűleg, ahogy Ön is írta: "minden feltűnés nélkül" ki fogják szűrni a fiút, és ezután megindulhat a segítségnyújtás.
Az ügy tehát eddig a szintig jutott el, hogy hogyan tovább, az majd csak a szűrés után derülhet ki.

Még egyszer köszönöm Mindenkinek a válaszokat, a segítséget, amely tényleg hatalmas volt, főleg egy pályakezdőnek.

Köszönettel: Anikó
Rózsa | 2010. december 2.
Kedves Anikó!

Sajnos egyre több ilyen eset élünk meg. Talán járható út lehet, ha szövetkezel az iskolaorvossal. Ahogy téged, úgy őt is köti ugyan a titoktartás, az ügyet megbeszélhetitek, kérheted a tanácsát is. Egy szűrés pedig akár meg is oldhatja a helyzetet. Ha puszta véletlen, pont ezt a korcsoportot/osztályt szűrné, kiszúrhatja a srácot minden feltűnés nélkül. Ketten együtt talán többet tudnátok érte tenni. És te sem követnél el az osztállyal szemben nyílt árulást.
Rózsa
Anikó | 2010. december 1.
Kedves Mindenki!

Nagyon szépen köszönöm a tartalmas válaszokat. Mióta megtudtam az ügyet, sikerült beszélgetnem mind az osztállyal, mind a fiúval. Az osztálytársakkal való beszélgetést azért tartottam első lépésként fontosnak, hogy megmondjam nekik, ez súlyosabb ügy, semmint gondolták, és a fiúval közölni fogom, hogy tudok a dologról. Legnagyobb meglepetésemre nagyon pozitívan fogadtak (természetesen volt pár ellenvélemény, de nem jelentős), és nagyon felnőttesen álltak az ügyhöz (átlátták a veszélyt stb.). Utána a fiúval is beszéltem, négyszemközt is és csoportosan is - fogadtatás: "Tanárnő, csak ennyiről van szó? - nevetés - De hát az iskolában nem csak én szívok füves cigit!"...Ezen már negatív értelemben lepődtem meg. Nagyon nem értette a dolgot, hogy én miért avatkozok az ő iskolán kívüli életébe, hiába mondtam bármit, kb. vállrángatás, nevetés volt a válasz. Az osztálytársak is ekkorra megváltoztak, és kezdték mondogatni, hogy hát ők a bizalmukba fogadtak, meg én kb. olyan vagyok, mint egy pszichológus, aki úgysem mondhat el semmit. Végül nem történt nagy előrelépés, annyiban maradtunk, hogy holnap minderre még visszatérünk...Itt tartunk jelenleg. Azóta teljesen más forrásból megtudtam, hogy a fiú a testvérével együtt otthon gyártja ezeket a cigiket - attól tartok, az anyukának minderről tudomása is van. A fiú sajnos már rossz hírrel került vissza ebbe az iskolába, és ha lesz még valami probléma, kicsapják; amit nem szeretnék, de tényleg nem tehetek úgy sem, mintha semmiről nem tudnék. Ráadásul a srác tavasszal 18 éves lesz, és már most mondogatja (az osztályfőnöküknek), hogy akkor neki milyen plusz jogai lesznek.
Amit az ügy során pozitívnak találtam, az az, hogy az osztály nagyon nagy összetartást mutatott, a fiú érdekében hajlandók összefogni.
Az ügy egyre bonyolultabbnak tűnik számomra (főleg így, hogy önismereti órán derült ki). Nagy kincs számomra a diákok bizalma (főleg egy ilyen zűrös osztályé), tényleg nem akarom elveszíteni.

Köszönöm még egyszer valamennyi választ, mindezek olvasása után remélem sikerül minél jobban megoldanom a dolgot; jelenleg mindenekelőtt a holnapi beszélgetésekre vagyok kíváncsi. Remélem még nem rontottam el semmit.

Köszönettel: Anikó
Subert Maria | 2010. december 1.

Kedves Anikó!


Egy ekezet nelkuli valaszt kuldok, mivel ez gyorsabb. Remelem hogy ez a forma eppugy ertheto.

A helyzet sohasem egyszeru ha az emberek szemelyes szabadsagukban maguk ellen vetenek.
Peldaul ha dohany-, alcohol-, gyogyszer- es drogfogyasztokka valnak. Innen inditva, a kerdesedre a valasz az, hogy a legfontosabb azugyben lepned hogy a fiu drogot terjeszt az iskolaban, ami tul van a szemelyes szabadsagan. Ez nem valasztasi lehetoseged, hanem kotelesseged. Errol beszelned kell egy harmadik szemellyel, te tudod ki az a te iskoladban.

Ezutan a legfontosabb feladat tajekoztatni az osztalyt – az osszeset az iskolaban – hogy a drogterjesztes rendorsegi ugy. Ehhez nincs szukseged tanu megnevezesere, ez lehet altalanosan tema.

A masodik lepest akkor tennem meg amikor konkret lehetoseg kinalkozik arra hogy a fiuval egyeni teljesitmenyerol beszelgessek.Ugy gondolom, ezt barmelyik pillanatban meg lehet tenni. Ha gyakran faradtnak, levertnek, vagy ellenkezoleg, gyakran tulzottan “feldobottnak”, fektelennek latod, ha nem tudja teljesiteni napi feladatait. En egy szemelyes beszelgetest inditvanyoznek. A beszelgetest az en megfigyeleseimmel inditanam, es felvazolnam a perspektivakat: mi az ut vege ha vannak pozitiv celjaink es mi az ut vege ha nincsenek. Konkretan elmondanam hogy a drogfogyasztas gyanuja all fenn a viselkedese es a teljesitmenye alapjan. Beszelnek vele az egeszsegugyi, psziches, anyagi es lehetseges jogi kovetkezmenyekrol es biztositanam ot hogy a beszelgetesunk diszkret marad. Elmondanam azt hogy milyen szaksegitseg erheto el es hogyan (akkor is ha o a drogozast tagadja). A szemelyes beszelgetesben arra is kiternek hogy a drogterjesztes milyen buntetessel jar. Ezeket mint informaciot kozolnem. Sajnos, mint ahogy az egyeb elobb emlitett karos anyagok – nikotin, alkohol, gyogyszerek – a drogfogyasztas is a szemelyes ugyek kategoriajaba tartozik, amennyiben az illeto nagykoru.

Ha a gyerek kiskoru, az emlitett beszelgetest a szulovel kell folytni. Az igazgatot tajekoztatnod kell a lepeseidrol, es a szulovel valo beszelgetesre mas vezetot kell megkerned. Ez konkretabb kell legyen, es nevtelenul hivatkozni kell arra hogy milyen informaciok vannak. Sajnos, a legtobb esetben gyors pozitiv fordulat nem varhato. Marad az emberi kapcsolat erositese a gyerekkel…ennek erejeben en jobban bizom.

Maria
Kiszler Albertné | 2010. december 1. | aju[pont]zso[kukac]gmail[pont]com
Kedves Anikó!
Véletlenül olvastam kérdésedet, és bár nem gondolom, hogy biztosan az általam javasolt megoldás a legjobb, mégis elmondom én mit tennék, 32 éves tapasztalattal. Tehát: ha kiadod a csoport-titkot, biztosan elveszíted a csoport bizalmát, ami a sikeres önismereti foglalkozás egyik záloga. De úgy sem tehetsz, mintha semmiről sem tudnál... Én biztosan felvenném a kapcsolatot valamelyik helyi segítő szervezet képviselőjével, és folyamatosan kapcsolatban is maradnék vele, amíg le nem zárul ez az ügy.(Valószínű azt javasolják majd, hogy járjon be hozzájuk un.elterelésre)
A srácot behívnám, és négyszemközti beszélgetésen elmondanám mit tudok, figyelmeztetve a lehetséges következményekre.
1.büntető-jogi (a fogyasztás, de főként a
terjesztés)
2.szülők tájékoztatása (miután ez a helyzet a
fiatalkorú testi épségét, egészségét
veszélyezteti)
3.döntés elé állítanám,miszerint
- a terjesztés minden formáját azonnal be
kell szüntetnie és
- vagy bejár rendszeresen az elterelésre
- vagy kénytelen leszel tovább lépni, és
hogy
- a csoporttal is meg kell beszélnetek
Az elterelés mellett, heti rendszerességgel négyszemközti beszélgetésekre hívnám.
A csoporttal is tisztázni kell a helyzetet, de feltétlen a srác részvételével. Én elmondanám nekik, hogy
- milyen dilemma elé kerültél?
- hogy mért muszály lépned,
- hogy milyen döntés elé állítottad a fiút,
és hogy Ő mit választott?
- felhatalmazást kérnék a csoporttól, hogy
tájékoztassam az ofő.-t a történtekről,
elmondva nekik, hogy ez mért lenne fontos,
és hogy milyen helyzetbe hoznak téged, ha
nem hatamaznak fel a tájékoztatásra.

Hát, kb. ennyi. érdeklődve várom a folytatást.
Magdi
OFOE | 2010. december 1.
Kedves Anikó! Ha már a tudomásodra jutott a dolog, feltétlenül foglalkoznod kell vele, de ne akard egyedül megoldani. Mivel a fiú társai tárták fel előtted az ügyet, ők a "titokgazdák". Ha ők nem szeretnék bevonni az osztályfőnöküket, erre nyilván okuk van, és ezt a kívánságukat tiszteletben kell tartani, ha meg akarod őrizni a bizalmukat. Talán segíthetnek is az ügy kezelésében, például abban, hogy a fiú legalább az iskolában ne kínálgasson másokat. Az első feladat rávenni a fiút egy négyszemközti beszélgetésre, tisztázni az ő hozzáállását, illetve bemérni az ügy súlyosságát. Mind a dolog alul- mind a túlértékelése gondokat okozhat.Ha az érintett ettől elzárkózik, a dolog nagyon bonyolulttá válhat, hiszen az ő ellenére keveset lehet tenni, így viszont a tudomásodra jutott tapasztalat nagy teher és felelősség a számodra. Ha az osztályfőnök nem is jelent bizalmi személyt talán akad más segítség (gyermekvédelmi felelős, pszichológus, addiktológus). Egy négyszemközti beszélgetéssel lehetne indítani, és azután óvatosan továbblépni. Az első feladat nyilván az érintett fiú megnyerése, és tájékozódás az ügy súlyosságáról. A megfelelő információk birtokában megalapozottabban dönthetsz arról, hogy kiket célszerű bevonni. Reméljük, segítettünk egy kicsit. Ha további kérdéseid vannak, megkereshetsz bennünket a honlap Kapcsolat rovatán keresztül is.
Anikó | 2010. november 30.
Kedves Mária és Csilla!

Egy kezdő pedagógus tapasztalatlanságával és tanácskérésével fordulok Önökhöz. Egy középiskolában tanítok többek között önismeretet, és többek között a "hírhedt" osztályok egyikében is. A mai napon teljesen véletlenül (egy játék során) kiderült, hogy az egyik fiú (aki éppen nem volt jelen) drogozik és másokat is kínálgat az iskolában. Amúgy egy nagyon kedves, de elég zűrös fiúról van szó, aki már bukott, már megjárt sok iskolát, és akinek nincs rendes családi háttere sem (szülők nemrég elváltak, anyuka nagyon laza, kb. együtt bulizik a gyerekeivel). A kérdésem az lenne: mit tehet, mit kell tennie ilyenkor egy tanárnak? A gyerekek megkértek, hogy ne tárjam fel az ügyet az osztályfőnökük előtt, de ez úgy gondolom, megvalósíthatatlan. Ugyanakkor nem akarom elveszíteni a bizalmukat sem. Segíteni szeretnék a fiún, de nem tudom mivel segíthetnék a legjobban; nem hiszem, hogy a hallgatás lenne a legmegfelelőbb.

Minden választ, segítséget előre is köszönök! Anikó
Subert Mária | 2010. október 3.
Kedves Csilla!

Köszönöm hogy leírtad a fejleményeket.

Mindannyian tudjuk hogy bármilyen drogtól való megszabadulásnak különböző fázisai vannak. Mindegyknek megvan a maga nehézsége a függő személy és a gondozó számára egyaránt. Természetesen leírható az hogy mi a tipikus eset, mégis, az idő és az eredmény döntően a drogfüggő személytől függ.

Különböző módszerek más-más adatokat adnak meg. Általában több hétbe kerül csak azt elérni hogy a drogos ne tagadja magát a függést. Ezután a személynek meg kell tanulnia valamivel helyettesíteni azt a kívánságot ami a drogfogyasztásra motiválja őt, struktúrát vinni az életébe és megérteni a saját tulajdonképpeni problémáját. Ez általában három honapba kerül, bár ha pszichológiai problémak is jelen vannak, 6-12 hónapig is eltarthat. Pszichiátriai esteknél sokkal hosszabb ez a fázis.Én azt látom hogy az illető szociális problémái éppúgy késleltetik a pozitív változásokat.

A drogfogyasztásból felépülő személy a szociális munkásban egy segítőt lát a józansághoz vezető harcban.
Ez akkor is így van ha ezt nem fejezi ki.
A partnerség a kapcsolatban azon alapszik hogy te ismered az életvitelét és a problémáit, ugyanakkor ismersz másokat akik ugyanezzel harcolnak vagy harcoltak; tudsz analizálni, levonni tanulságokat, tanulni módszereket, és emiatt képes vagy segiteni. Ezért jó ötletnek tartom hogy könyveket ajánlottál. Beszélhetsz más hasonló estekről hogy mitát és példat adjál arra hogy mások hogyan szembesültek ugyanazzal a problémával.

A legfontosabb azonban azt elismernünk hogy a drogfüggő maga az első számú szakember abban hogy a saját életét magával “megbeszélje”. A gondozó csak abban tud eredményes lenni, hogy a gondozott egyáltalán vissztérjen hozzá folytatni az "együttműködést".

Te nyílvánvalóan elindítottál egy jó folyamatot. Amennyire fontos az hogy ne ítéld el a drogost, fontos az is hogy te ne itéld el magad ha nem látsz teljes vagy akár részleges eredményt. A eredmény nem mindig mérhető annak aki elkezdett dolgozni egy személlyel, és gyakran látható lesz akkor amikor már mások foglalkoznak vele. Ez nem vesz el a te teljesítményedből. Mégis, ez a gondozói munka legnehezebb része hogy te magad nagyon ritkán látsz sikert. Szakemberek ezért hangsúlyozzák annak fontosságát hogy a gondozóknak maguknak is legyenek gondozóik.

Holott egyetértek azzal hogy két év gyakran nem elég egy kapcsolatra, hasznosnak látok két év után egy cserét. Azt azonban mérlegelni kell hogy a gondozott a gondozó elvesztését nem érzi e személyes kudarcnak majd. Talán ezzel érvelhetsz, ha szeretnél tovább is segíteni.

Gratulálok az elért változáshoz, ami igazán nagy teljesítmény.

Mária
csilla | 2010. október 2.
Kedves Mária!
Eltelt egy félév! Drogosomról pár szót: májusban fegyelmivel eltanácsolták középiskolájából, már bort is bevitt órára, ami ki is borult, mint az igazgatójánál a pohár. Nem tűrhette tovább deviánssá váló magatartását. Kétségbe estem!
Beszélgettünk, azaz beszéltem, beszéltem, beszéltem. Ő közben arcokat vágott, műkörmeit igazgatta. És ez volt az a pont, amikor megvilágosodtam. Nem lehet teljesen apatikus, ha a körmeire vigyáz. Kértem, hogy egy hónapig minden nap, ő és élete párja, írja le, hogy nap mint nap mit csinál és hozzák el nekem egy hónap múlva. Hát nem voltam benne biztos, hogy egy hónap múlva önként bekopog hozzám, De!! Mégis!! Hozták a papírt. Természetesen minden nap szinte ugyan azok ismétlődtek, attól függően, hogy esett-e az eső, vagy sütött a nap.
Aztán kértem őket, írják le mit jelent nekik az élet, mi az a cél, mi a boldogság, mi a szerelem, fiatalság, öregedés, mi a legszörnyűbb betegség? Mit tennének meg egymásért? Nem írt drogos semmit, csak az élete párja. Élete párja deviáns magatartásért került ki a középiskolából 16 évesen, holott jeles tanuló volt (roma származású lévén pedig) azt mondta szeretne tanulni, de tudja , hogy elrontotta. Drogos nem szeretne tanulni, mondta. Majd elbeszélgettünk a címszavakról, élete párjával, drogos csak hallgatott. Ajánlottam ,hogy íratkozzanak be a helyi könyvtárba és valamit olvassanak el a következő alkalomra, írják le mit jelentett nekik. Drogos mondta, krimit is lehet, mert szereti a gyilkosságot? Ezzel már már felbőszített. De akkor hirtelen beugrott, hogy talán a halálközeli élmények foglalkoztathatják? (öngyilkosság, figyelmeztetőleg csak úgy a környezetének) El kezdtem neki mesélni Poltz Alainról. És bejött: ez érdekelné.
És áttörés, könyvtárost felhívtam, mondta: bejelentkeztek, kivittek három Poltz könyvet. Reménykedtem, de kiabálni az örömtől még nem mertem. A nyár nagyon lassan telt. Június: elolvasták! Élete párja nagyon meg volt hatva, hogy ezt tőlem hallotta. Drogos nem mutatott lelkesedést. Letörtem.
Július: iskolát kellett keresni. Élete párjának ajánlottam az esti gimnáziumot, azt mondta lenne kedve hozzá, egy városba tudna járni drogossal. Drogos mondta, ő is csak gimibe íratkozna, mert máshová hülyék járnak. Istenem mikor törik meg! - már kezdtem kétségbe esni. Agugusztus: nem íratkozott be szakiba, mert a gimibe nem vették fel. Telefonáltam és telefonáltam, közben érveltem a családi pótlékkal. aztán beíratkozott.
Együtt járnak most, csak más iskolába. Drogos szakiba, ahol csak ötösei vannak és még egy órát sem hiányzott. Élete párja, hetente háromszor a gimibe estibe 11. évfolyamba, jelenleg 10-11.-es matek könyvet keresek a számára.
Drogos drogambulanciás kezelése véget ért, végig együttműködő volt, mentes lett. Élete párja mindig elkísérte. Rendőrségre bevitte a papírt, ahonnan majd küldik a határozatot a pártfogónak.
Még mindig nem mondom, nem merem mondani, hogy kész a nagy mű, de a mi kis hullámvasútunk azt hiszem elindult. remélem. Szüleihez nem hajlandó visszaköltözni, de anyukájával és nagymamájával hetente összejárnak. Vagyis ellátogat hozzájuk. Már majdnem egy éve, hogy kapcsolatban vagyunk.
Módszertani vezetőm egy ülésen azt mondta, hogy az a családgondozó, aki két év alatt nem oldja meg a védelembe vételt, annak a munkájában hiba van és ő jó megoldásnak látja azt, ha gondozottját átadja egy másik családgondozónak, hátha az új módszereket tudna alkalmazni a gondozási folyamatban. megrémültem. alig telt egy év, ez is hullámvonalas volt, mégis elindítottam egy folyamatot. a bizalom kérdése még így is nehéz volt drogosom számára. elgondolkodtam: tényleg, lehet hogy én csináltam rosszul! Én úgy érzem két év nem biztos, hogy elég egy kapcsolathoz. Ha van ötleted szívesen meghallgatnám, megfogadnám.
maria | 2010. április 14.
Kedves Csilla,

Köszönöm az ismertetést, úgy itélem másoknak is hasznos lehet az amit itt leírtál.
csilla | 2010. április 13.
Kedves Mária!
A drogos gyerek kezelése rendkívül nehéz feladat. Annál inkább, mert egyszerre, azaz egymás utáni napokon találkozhatsz azzal, hogy a tegnap még rendkívül vidám, vibráló, derűs gyerekből másnapra lelassult, apátiás, metakommunikáló lény lesz. mindenképp speciális szakember irányítása mellett lehet gondozni, úgy hogy a speciális team kideríti az okot. Nagyon örülök, hogy ilyen pozitívan állsz hozzá, én pedagógustól eddig negatív hozzáállást tapasztaltam. A pedagógusnak szerintem együtt kellene működnie a családgondozóval. Sajnos a szakmaközi kapcsolatrendszer nem kidolgozott, vagy ha igen nem működik. Ennek többnyire az az oka, hogy a drogosok speciális ellátórendszere nagyon szerény. Vidéken, kistelepülésről szinte elérhetetlen, utazási kedvezmény Tb-től nincs.
A lényeg: a megértő és a gyermek felé teljesen odaforduló környezet, a pozitívum, az aktivitás fenntartása. Tevékenykedtetés. Szinte, mint az alkoholistáknál. De ez szakember nélkül nem megy, még gyakran vele sem.
Hogy hogyan veszed észre: a szem: vörös szemgolyó, tág pupillák, vakarózás, arc maszírozás, szemkontaktus kerülés, piros foltok az arcon, sebek, mert amikor viszket, kivakarja a helyet, mint egy bárányhimlő foltot. Vagy éppen ellenkezőleg, szürke bőr, karikás szemek, mozgékonyság, vidámság, letargia, fáradtság, lelassult beszéd.
A gyerek tagad, mint az alkoholista. Jelezni a gyermekjóléti szolgálatnak, de a szülőknek mindenképp. érdemes lenne ilyenkor egy szociometriát készíttetni az iskola pszichológusával, de a pszichológust terápiás céllal egyébként sem árt mellérendelni a gyerekhez.
Hála, nincsen nagy tapasztalatom, csak ismerősömtől és szakmai vezetőmtől tudok én is informálódni.
De a használt drog fajtája is sok mindent elárul. hogy legális, vagy illegális, könnyen hozzáférhető, vagy már konspirálás is kell hozzá. olcsó, vagy drága. Már az ára is rabszolgává teheti a gyereket: lopj érte, szexelj érte.
Egy szakiskolában a leghozzáférhetőbb szer a nitrohígító vagy erős ragasztó: rendkívül torzítja a hangot: erős rekedtség, bőrviszketés.
A tudat egy idő után mindenképp beszűkül: teljesítmény visszaeséssel, dekoncentráltság, beszólások, gúny, igénytelenség: ruházat, mosdás, minden mindegy: leszarom, nem érdekel mit dumál.
A drogambulanciák szívesen mozdulnak ki iskolákba, vagy várják a látogatást is, vannak szórólapjaik, tartanak tájékoztatást.
maria | 2010. április 12.
Kedves Csilla!

Április 6.-i levelem neked szól, csak elfelejtettem megcímezni. Remélem megtalálod és tudsz reagálni rá.
maria | 2010. április 6.
A legnehezebb területe az életnek az, amikor szembe kell néznünk azzal hogy emberi lények maradandó károsodást szenvednek, önszántukból. A másik, amikor nem tudunk rajtuk segíteni mások rövidlátása miatt.
Te mind a két verziót tapasztalod. Amit írsz, tanulságos, és bízom benne hogy sokaknak eszébe jut hogy a rendőröket érdemes meghívni az iskolába amikor problémák merülnek fel, de inkább előtte.
A gondozók a tűzvonalban harcolnak, és a pozitív változásokat vagy sajnálatos elbukásokat sok esetben csak ők követik. Nekik mindennapos az ünneplés és siratás, sokszor egyidőben.
Ha a közeljövőben összefoglalnánk azt a problémát hogy a pedagógus hogyan viszonyulhat a drogfüggő gyerekekhez, mit kell látnia és mit érdemes mondania, az segítene?
Te magad is írhatnál erről. Mi az amit mondjunk, kérdezzünk, mi az amit ne. Hogy néz ki egy gyerek, aki feltehetően drog függő? Van egy speciális illat, külső jel, amit észre kell vegyünk, és legalább jeleznünk hogy "TUDOM mi van veled"? És végül, kihez forduljon a pedagógus az iskolában és az iskolán kívül?
csilla | 2010. április 5.
Kedves Mária!
még egy kiegészítés: a rendőrség előszeretettel tart gyermekeknek drogmegelőző akcióként interaktív vetítéseket, egész jófejek vannak a rendőrök között, humorérzékkel, kommunikációs technikákkal felvértezve. ők is meg szoktak lepődni, hogy milyen sokat tudnak a gyermekek, valyon honnan, mert ilyenkor csak azt mondják: hallották!

csilla | 2010. április 5.
Kedves Mária!
22 évig dolgoztam óvodapedagógusként, egy halmozottan hátrányos településen, ahol nem a cigány lakosságból, hanem a tartós munkanélküli magyar, alacsonyan képzett emberből van sok.
ezt az óvodát hat évig próbáltam vezetni. igyekeztem felmérni a helyi adottságokat és csak annyira megváltoztatni a szolgáltatást, amennyire e lakosság összetétele "igényli". ők nem igazán igényelnek, tudod, ők nem tudják megfogalmazni a jót a gyereknek, ezt ki kell találni. helyettük. ez számomra nagy kihívás volt, akartam csinálni, csak rosszkor. akkor kellett (volna) kitenni a fő állású anyukák gyerekeit az óvodából fél napra, törvény volt rá, mint ahogy napközit sem igényelhettek ugyanezek a gyermekeiknek. ugyanakkor otthon télen nem igazán volt fűteni való egész napra, csak este gyújtottak be. Egyedül maradtam mindannyiszor a képviselőtestületi üléseken a véleményemmel, mert szembe találkoztam azzal a pedagógus magatartással, amit már a többiek is leírtak, délben húz haza mint a .... Most gyermekjóléti szolgálatnál dolgozom családgondozóként. igyekszem megszerezni a harmadik diplomámat az egyetemen.
sajnos a pedagógusokat nem tanítják az ilyenre. Szociális munka szakon lehet az ilyen gyakorlatot megszerezni.
Hát ha egyszer rájönnek valakik, hogy a pedagógusnak nem csak pszichológiát, hanem mély emberismeretet is kellene tanulni, és szemet adni arra, hogy meglássa a környezetét.
én sem tudom még új foglalkozásom apró és nagy fogásait, de ha megtanulom, már arra az időre vannak terveim, és ettől jól érzem magam. Ami elkeserít, hogy a szociális munka területén olyan sok remek szociális munkással találkozom és a munkájuk eredményessége abból áll, hogy egy ügyfél megszorítja a kezét, vagy megállítja az utcán és könnyes szemmel elmondja neki a jó és rossz történéseket, de a pedagógusok nagyrészét már a gyermek sem állítja meg az utcán, a szülő is igyekszik köszönni és tovább áll.
A függő betegek megközelítése még számomra megoldatlan és szakemberek számára is nehéz feladat. Nincs rá folyamat ábra, csak rengeteg ember ismeret és kommunikációs technika. olyan helyekre kell járni, ahol az ilyenekkel foglalkoznak, és csoportfoglalkozásokra be lehet ülni megfigyelőként, de ez rengeteg idő és még több idő az aznapi foglalkozás minden apró mozzanatának a kielemzése. Jó lenne, ha a szociális munka szakon tanító pedagógusok, akik gyakorló szakemberek sokszor tartanának iskolai nevelőtestületeknek ilyen tréningeket.
örülök, hogy erre a területre is elvetett a sors, nagyszerű dolog ilyen remek emberektől hallani bármit is.
Kedves Mária! örülök a kérdésednek, örülök, hogy ezt is elmondhattam. El kellene rajta gondolkodni, hogy az elmaradott térségekben, vagy a peremkerületi iskolákban a pedagógus szociálpedagógusi másoddiplomát szerezzen méregdrága továbbképzések helyett. ma az országunkban remek a szociális képzés. persze ehhez belső motiváció is kell.
maria | 2010. április 5.
Csilla,

Élvezettel olvasom a leveleidet a többi lehetséges helyeken is. Te pedagógusként vagy gondozóként dolgozol? Kap a pedagógus alapvető képzést a pillanatnyilag használatos drogokról és arról hogy hogyan lehet megközelíteni a függőbetegeket? Amennyit tudsz, azt te honnan tudod?
Juli | 2010. március 24.
A Kölöknet portálon közöltük ennek a cikknek egy részletét (http://www.koloknet.hu/1089-terhes-tindzserek). Már érkezett oda is egy érdekes komment egy Amerikában tanuló magyar diáktól. Érdemes azt is elolvasni!
maria | 2010. március 24.
Kedves Csilla,
Noha ez itt a csend helye, hadd mondjak valamit.

Amikor úgy érezzük, hogy bárhogy is próbálunk nem tudunk igazán segíteni , akkor mindig hozzá kell tegyük hogy "ma még". Ma még nem tudjuk. Ma még úgy érezzük hogy nem tudtunk segíteni. Talán holnap rátalálunk a módjára. Talán a gyerek holnap, vagy egy év múlva úgy érzi hogy segítettél, az ő mércéjével mérve. Vagy később érik be a segítséged, amikor már nem is gondolsz rá.

A pedagógusok és a gondozók legnagyobb terhe az, hogy nem tudunk mindig segíteni. EGYES problémákat nem tudunk megoldani,de MÁS problémákat meg tudunk oldani. Soha nem tudhatjuk hogy melyik probléma esik ebbe a "MÁS" kategóriába. Csak akkor tudjuk meg, ha megpróbáljuk.

Mivel a problémákat akkor oldjuk meg ha a probléma forrását írtjuk ki, a legtöbb társadalmi eredetű probléma nagyon nehezen oldható meg, ha nincs társadalmi segítségünk. Sok esetben azonban az a kapcsolat is sokat jelent, ami azt az üzenetet küldi a másiknak hogy "érdekel a sorsod".
maria | 2010. március 23.
Nem semmi. Átvetted a vezetést. A leveled fontosabb mint a cikk maga.
Csináljunk egy próbát.

KÉREM HOGY AKI RÉSZT AKAR VENNI A DIALÓGUSBAN AZ SZÓLJON HOZZÁ EHHEZ A SZENVEDÉLYES, FÁJDALMAS ÉS MÉGIS LENYŰGÖZŐ LEVÉLHEZ.



csilla | 2010. március 22.
Aki korán terhes lett!
ez nem egy amerikai film, heppienddel, nincs a bűnösön pöttyös csokornyakkendő, ez a mai magyar valóság: ott tartunk, hogy megszületett, gyönyörű baba, jó baba, nem sír, nem követelőzik, természetesen az utolsó pillanatban ért be a mentő a kórházba, mert a mamának nem volt a telefonján pénz, hogy telefonálni tudjon a mentőnek, a papa részeg volt, mint mindig. olyan mint az anyja a baba. ott tartunk, hogy megszületett, a kórházban anyukát úgy kezelték, mint a fiatalkorú anyát, cédát,szobatársai furán néztek rá, nem mutatta meg neki senki hogyan kell szoptatnia, mielőtt hazaérkezett a kórházból csak szoptatás idejében látta a gyermeket, ahol sikerélménye nem volt. fájt mindene, vérzett, látogatni nem tudták, magányos volt, nem volt öröme. a védőnénivel első napon látogattuk meg, és zúditottunk rá tengernyi ismeretet köldök fertőtlenítőről, popsikrémről, fejésről, tejeltarthatóságról, Gyesről, családipótlékról, terhességi gyermekágyi segélyről. mama várja a mindennapi segítséget, anya bizonytalan. papa gyereket nem meri megfogni, apa 301 órát hiányzott igazolatlanul a középiskolából. nem cigányok. fogom a babát, mert a tőlem fiatalabb nagymama a kezembe adja, mondván: ugye milyen gyönyörű, jövő héten kilövetjük a fülét, most még úgy sem érez semmit! a szemem mint a kamera végigpásztázza valamennyiüket, némán. tetőtől talpig, arcuk nagy totál. mosoly és várakozás, remény és butaság, pillanatnyi öröm és belém vetett jövő.
drogos!
drogos ügye áll. havonta egyszer jár a drogambulanciára, továbbra is apatikus velem az édesanyjával szintén, nem tudok a lelke mélyére hatolni. keresem a kapcsolataimat kinek van ötlete, hogyan férkőzzek drogoshoz. az ok, mindig a család. nagyrabecsült tanárom azt mondta, azért kapok ismeretet, hogy megküzdjek a saját mikrotérségemben, harcoljak, mint donkihóte. ne egy csatlóst szerezzek magamnak, hanem sokat. én partnereket szeretnék a születéstől az érettségiig, szakmáig. látom az oktatás szintjeit: óvoda, iskola, fenntartó, minisztérium.
szociális igazgatás, családgondozó, gyámhivatal, közigazgatási hivatal, mák. Kedves Mária! itt társadalmi jelenségek vannak. Erre nem példáknak kellene lenniük, hanem társadalmi összefogásnak, a gyermek mint érték.
egyszer voltunk lámpások ma már világító toronynak kell lennünk, aki nem a túlóráit számlálja, legyen az pedagógus, szociális munkás, adminisztrátor, nem érzi nem érti, hogy nem az értékek mentén halad. folyamatosan szankcionálunk, szabálysértés, büntetünk, ahelyett hogy értelmet adnánk az életnek. Élet-nagybetűvel, a gyermek az élet, a jövő. jövőnk úgy lesz, ha ma azt az egy gyermeket boldogsághoz juttatjuk, ránk nézzen, és azt mondja értelek, én is ezt akarom. belőle lesz szülő, munkavállaló, játulékbefizető, értékteremtő. a célunk közös lenne, de ne tudjuk részekre bontani az egészet, a feladatot, pedig mindannyian ezt tanultuk, mert mindig elbukik az emberi tényezőn. gyarlóságon. Egy pedagógus ne legyen gyarló, egy köztisztviselő ne legyen gyarló, egy közalkalmazott ne legyen gyarló, vagy van más ötletetek. mert a politika nem fogja megoldani a társadalmi problémáinkat, mint ahogy ezt eddig is láttuk. magányos harcosként, szomorú és boldogtalan lovagként kell leélnünk életünket, ha nem indul egy párbeszéd a gyermekért és nem az egyéni érdekeinkért. először a gyermek, mert benne van a jövő, utána mi.
a felelősség a miénk, hagytuk ,hogy így legyen. kezdjünk el nekik javítani.
tudom, hogy nagyon csöpögős, amit írtam, de legalább egyszer induljon a PÁRBESZÉD.
maria | 2010. március 22.
Csilla,
szeretném ha visszatérnél még. Kezdek ráérezni arra a szomorúságra a hangodban, ami olyan sokakat elnémitott már. "Mikor lesz értékek mentén végrehajtott hatékony értékmentés MO-n?"-kérdezed,és ha most a válasz az lenne hogy "olyan amilyet te elképzelsz lehetséges hogy soha nem lesz", ez az emberben megállit valamit. Igazad van abban hogy nehéz követni azt hogy hol lehet még segíteni. Éppen ezért fontos lenne hogy elmondjad mire jöttél rá, "hol lehet mégis védeni a gyereket", azért hogy tanulhassunk egymástól. Minden gyakorlati példa közkincs.Várom hogy elmondjad mi lett ezzel a lánnyal, a másikkal aki korán terhes lett, és várom hogy mások, akik olvassák a te küzdelmedet és tudják a magukét érezzék hogy nincsenek egyedül.
maria | 2010. március 10.
Van valaki másnak is tapasztalata az Internet pornográfia és egyéb anyagok káros hatásáról, és arról hogy ezeket "modern életformá"-nak vagy függőbetegségnek nevezzük-e?
maria | 2010. március 10.
Csilla, nagyon értékelem a leveled.
Először is azért mert te egy vagy azok közül akiket érdekel hogy mi lesz a gyerekkel. Szerencsére még többen vannak ilyenek.
A pedagógusok nem szabad hogy elengedjék egymást, mert csak összefogva lehet hatékonyan képviselni a problémákat. Hallasd a hangodat: kellene több tapasztalt és képzett gondozó. Kellenének törvények, nyiltan megnevezni a problémákat. Irj levelet a képviselönek, az önkormányzatnak. Gyűjts magad köré embereket, ez a forum is jó arra hogy szövetségeseket keress. Az egyes ember te vagy. Én is. A szomszéd és a diákod. Egyikünk sem érdekes a "rendszernek". De ha nem izolálódunk, még mindig tudunk értékeket képviselni. Sok erőt kivánok. Maria
csilla | 2010. március 10.
Kedves Mária!
Novemberben fordult hozzám egy édesanya, hogy feltehetőleg drogot talált gyermeke szobájában. A tárgyi bizonyítékokat elémtárta, kérdésemre, hogy mit vár tőlem: jelentsem a rendőrségnek. A gyermeket az iskolájából vitték el a rendőrök, pozitív tesztet produkált: olyan anyagot,amelyet szex-boltokban legálisan lehet kapni. Azóta a kislány fenn van az interneten, a szülők szégyenkeznek, a gyermeket zsarolják, azok akik a videófilmet készítették. a rendőrség bizonyára nyomoz, információm nincs. A drog elvonás gyerekcipőben jár MO-on, gyakorlatilag a bűncselekmény bebizonyításáig önkéntes, a szülő minimálbérből 80 km-ről hordja havonta egyszer a gyermeket drogalmbulanciára, mert a saját megyéjében nincs ellátás, a gyerek gyakorlatilag szex-függő. A pozitívum, nem terhes, nem függő gyermeket hord ki. Eredmény: a szülő együttműködő, gyermek viszonylagosan együttműködő, csak bízhatunk a sikerben. Miközben a gyermek teljes apátiás, régi feflexeiből együttműködik azzal, akihez régi kapcsolatai kötik. Ez a mai rendszer MO-n. Kérdésem: Kit érdekel az egyes ember élete? Miért nem hozzáférhetők az információk, és szolgáltatások elérhetősegei? minimális jövedelemből hogyan segítsen a szülő a gyermeknek?! Kik azok a férfi egyének, akik ellen folytatni kellene eljárást? Sötétben tapogatózok, ki ellen kellene védeni a gyermekeket? rendőrségtől nyomozati szakaszban nem kérhető információ.
A személyes kérdésem: ki az érték MO-n, kiknek, milyen csoportoknak mikor áll érdekükben egy rendszer működésbe hozatala, mikor lesz értékek mentén végrehajtott hatékony értékmentés MO-n, azért a célért, hogy értéket mentsünk és teremtsünk? Tudom a kérdésem költői, a szélmalomharcokat nem a múlt században kezdték vívnil. De ?....
Maria | 2010. március 9. | tvactive93[kukac]optonline[pont]net
Létezik Magyarországon olyan egészségügyi vagy pszichológiai intézmény ahova szexuális függőbetegek és azok családjai fordulhatnak?
Ha a pedagógus látja hogy a gyerek nem tud másra gondolni mint az iskola utáni kapcsolatokra, ha képeket és magazinokat hord magánál egy fiatal,
van a tanárnak lehetősége arra hogy egy gondozóhoz küldje őt?
csilla | 2010. március 6.
Magyarországon a női és férfi szerepek szinte törvénybe ágyazódnak. Igaz, ma már a férj is mehetne Gyesre, Gyedre, de hagyománya nincs a kultúránkban. Biológialig a férfi poligám. Kultúránk a terhesség felelősségét mindig a nő nyakába varrja. Így a gyermek felelőssége is a nőé.
A születésszabályozás, a gyermekvállalás, a felelősségvállalás majd egyszer kultúrális érték lesz, remélem. Akkor amikor a gyermek érték lesz, egész kultúránk értékévé válik.
Lesz értékrendünk, mindennapi életünknek jövője.
Lesz egy jövőkép, államnak, családnak, egyénnek. Célok, megvalósítható feladatokkal, hozzá társuló és megfogható, elérhető módszerekkel, eszközökkel. És ezt hívjuk majd morálnak. Azt a vezérfonalat, amely mentén egyszerűen csak élünk. (bár a skandinávok már csinálják)
Lesz egy oktatásunk, amiből nem sajnálnak pénzt, paripát, fegyvert. Lesz egy szociális védőhálónk, társadalmi összefogásunk és végre fel tudunk majd nevelni egy generációt értékként, értéknek.
maria | 2010. március 6. | tvactive93[kukac]optonline[pont]net
Gergely,
amit te (és sokan mások) hiányolsz az a morál. Méghozzá nemis valami tanult törvények, hanem a belső morális érzék. Ami a dologban még fokozható: miért van olyan nagy különbség a gyerekét elhagyó anya és apa és a szüleit elhagyó gyerek között?
hanger | 2010. március 6. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
kedves Mária,
mindazonáltal látni kell, hogy valóban a férfiak és fiúk ebben a sztoriban valóban csak másodikak, vagy inkább harmadikak. de persze akkor sem értem, hogy miért van olyan nagy különbség egy gyermekét elhagyó vagy gondozó anya és egy gyermekét elhagyó vagy gondozó apa között. miért természetes, hogy miközben talán az usában is mehet az apuka gyesre, hogy a lány nem folytatja az iskolát, és nem az esetleg már nagykorú fiú marad otthon?
L. Ritók Nóra | 2010. március 6. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Irtam a nyomorszele blogban egy tizenöt éves lányról, aki az anyjával egyidőben szült. A gyerekek most másfél évesek, akitől a kislány teherbe esett is fiatalkorú, nem tartják a kapcsolatot, elkerült a faluból. A kislány apja, akitől az anya szült, nemrég vonult be a börtönbe. Ha jól számolom, az anyával otthon most 8 gyerek van.... A fiatal anyuka magántanuló, de nem igazán jár be, legfeljebb a vizsgákra, de hálistennek a "rugalmas" rendszer ezt is megoldja. Normatíva van, családi pótlék van, a tanulás meg csak papíron.... Most két hónapja jár a kismama hozzánk, a művészetibe, rajzolni, összesúgnak a háta mögött, de már egyre kevesebben... Talán visszahozható még. Talán nem.
maria | 2010. március 5. | tvactive93[kukac]optonline[pont]net
tudod, Gergely, a kérdés nem hagy nyugodni.
Több ok miatt. A szám igen magas, 25 millió gyerek él a biológiai apja nélkül, a legtöbb nem is tudja ki az apja. Ez a probléma egyik oldala, amikor az apák nem gyakorolják a kötelezettségeiket.
A másik, hogy a tinédzser fiúk is lehetnek áldozatok, amikor a lányok "csalják bele" őket olyan szituációba hogy aztán rövid időn belül terhesnek nyilváníthassák magukat és a fiút zsarolják.
Tehát arra is kell legyen figyelmünk hogy a fiúk ne legyenek áldozatok, de arra is hogy tudják mi a kötelességük. Magam is önkritikát kell gyakorolnom. Ki törődik ezzel? Van valakinek tapasztalata a fiúk oldaláról?
maria | 2010. március 3. | tvactive93[kukac]optonline[pont]net
Gergely,
Tökéletesen igazad van. Egyik a másik része.
Mivel a teen terhesség elsősorban azok özött magas akiknek az anyja is teen terhes volt. Ahogy írod is egy leveledben, nem is ezzel van baj, ha a párok együtt maradnak és boldogok lesznek ez lehetne magánügy.
Sajnos a fekete csaladokban hagyományosan nincs apa. A történelem szégyene, hogy rabszolgák voltak, és nem engedték őket házasodni, gyerekeiket eladták vagy a gazdájuk ejtette teherbe őket teen korukban.Ez egy olyan örökség ami tovább él abban, hogy a fekete nö gyereket szül, a fiú pedig teherbe ejt lányokat. A fehér kollektíva, amikor átveszi a fekete kultúrát, ezt nem is tudja, csak imitálja az életmódot. Sajnos.

hanger | 2010. március 3. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
kedves Mária,

talán nem is a statisztika a fontos, hanem ha a jelenséget egészében akarjuk vizsgálni, akkor úgy teljes, ha itt párokról beszélünk. beszélünk például a gyermekét elhagyó apákról is, ahogy itt alapértelmezetten a nők/lányok feladataként mutatjuk be a korai gyermekek nevelését. lehet, hogy érdemes lenne egy olyan megvilágítást is adni a témának, ahogy a viktimológia része a kriminológiának.
maria | 2010. március 3. | tvactive93[kukac]optonline[pont]net
Gergely,

A fiúkkal kapcsolatban igazad van. Az a biológiai tény azonban hogy a lányok testében fejlődik a gyerek, ők szülnek és amennyiben nem adják örökbe valakinek a csecsemőt ők gondoskodnak róla, kizárólag a lányokra teszi a terhet, tehát valóban nincs egyenjogúság.
A legtöbb államban a fiúkat kiskorú megrontásáért sokéves börtönbüntetésra itélik, ha ők nem kiskorúak. Azért nem minden államban, mert néhány helyen a lányok hivatalosan házasodhatnak akár 14 évesen is. Azonkívül nehéz arról statisztikát tartani hogy egy fiú hány lányt ejt teherbe. Bár érdekes lenne egy ilyen felmérés.
Maria | 2010. március 3. | tvactive93[kukac]optonline[pont]net
Csillának március 1.-i levele nagyon megérintett.
Magam is azt tapasztalom hogy a félelem után néhány lány igenis felnő a problémához, legalábbis érzelmileg. Nagyon szeretném követni ennek a lánynak sorsát. Kérlek hogy informálj a fejleményekről. Subert Mária
csilla | 2010. március 2.
Fiatal korú várandós anyák oktatása ma Magyarországon:
1. 14 év alatt nem jegyzi a közoktatási törvény, csak a szociális törvény és a családjogi törvény.
2. 14 év fölött, ha a gyermek gimnazista tanuló, akkor létesíthet magántanulói státuszt. tanulói jogviszonya nem szünik meg.
3. 14 év fölött, ha a gyermek szakközépiskolás, szakiskolás csak akkor létesíthet magántanulói státuszt, ha még nem 10. évfolyamos.
4. A tanulói jogviszony csak akkor függeszthető fel, ha a tanuló külföldön tartózkodik.
Mivel korlátozottan cselekvő képes emberekről van szó, számukra, ugye a családi pótlék folyósítása a tanulói jogviszony miatt jár. Így célszerű és kötelező is gyámot kinevezni a fiatalkorú várandós anya mellé, aki hivatalosan Gyes-en lehet. A fiatalkorú anya továbbra is kapja a saját jogán a családi pótlékot, gyámja pedig a gyest és a pici után járó családipótlékot.
Így ugye a fiatalkorú anya ne sokáig szoptasson, mert hamarosan vissza kell mennie tanulni.
Nagykorúságot és tanulói jogviszony alóli felmentést abban az esetben kap, ha hozzámegy feleségül gyermeke apjához és ha a gyámhivatal a 16. életévét betöltő fiatalkorúnak az engedélyt megadta.
Az a fiatalkorú anya, aki gyermeke születése előtt betölti a 18. életévét, kérvénnyel fordulhat és kell fordulnia az oktatási intézmény felé, hogy szüntesse meg tanulói jogviszonyát, mivel gyermeke neveléséről gondoskodik. (oktatási törvény)
Kicsi falvakban nincsenek bölcsődék, ezek fenntartása ugyanis csak a 10000 lélekszámú települések kötelező feladata, vagyis csak ezeket lehet viszonylag fenntartani normatív finanszírozás mellett. A bölcsődei férőhelyek száma az utóbbi 20 évben jelentősen csökkent, bár mostanában némi emelkedés tapasztalható.
A Gyes idejének és a gyed idejének csökkentésével nagyobb igény lesz a férőhelyekre, kérdés, hogy a települések önkormányzatai mennyire vannak erre felkészülve anyagilag. Lehetőség van manapság bölcsőde-óvoda intézmény létesítésére, de ugyebár ez sem egy olyan tevékenység, amelyet egyik hónapról a másikra be lehet indítani törvényes keretek között. (dolgozói létszám, üzemeltetési feltételek, eszköz stb.)
Mióta családgondozóként dolgozom egyre több fiatalkorú anyánk van nem kis fejtörést okozva családjuknak megélhetés terén, valamint az oktatási intézményeknek, hogy a törvények erdejében eligazodva próbáljanak segíteni a tanulókon.
A probléma nálunk is él. Egyszerre jelent és tesz föl társadalom szociológiai kérdéseket, valamint társadalom és szociálpolitikai lépéseket várna.
hanger | 2010. március 2. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
napokban mentem az autószerelőmhöz a kocsiért. becsületes iparos sváb család. a mamája szokta visszaadni a kocsikulcsot meg a forgalmit, és veszi át a pénzt, meg írja a számlákat. mivel az egyéves kisfiammal mentem, szóba került az unoka téma. a néni elmesélte, hogy van neki is egy halom unokája. meg egy még nagyobb halom dédunokája. és van egy négyéves ükunokája is. lementem hídba. vannak családok, ahol ez a működési mód a normális.

van egyébként egy a szociológiában ismert szentpétervár-trieszt vonal, aminek az egyik oldalán lévő kultúrák esetében más a házasság és gyerekvállalással kapcsolatos hozzáállás mint a másikon. bár az usa feltűnően az egyik oldalon van, mégis talán érdemes multi-kulti országokban egy kicsit multi-kulti szemmel nézni ezeket a jelenségeket is.

Juli | 2010. március 2.
A teherbe ejtő fiúk témája valóban izgalmas lehet több szempontból is. Ebben a cikkben szó van arról, hogy a terhes tini lányok partnerei az esetek túlnyomó többségében náluk 8-10 évvel idősebbek. Nyilván más a képlet, ha kortársakról van szó.
hanger | 2010. március 2. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
az iskolában, ahol régen tanítottam volt egy lány. kedves, szeretnivaló, semmi baja nem volt. az egyetlen fura az volt, hogy tényleg érett nő volt már 14 évesen. nem úgy,a hogyan a koravén gyerekek nők akarnak lenni, hanem belülről fakadó természetességgel. egyszercsak a 10-es lány mamája szülői értekezleten felveti, hogy mivel ő hetente jó, ha egyszer látja a gyerekét, javasolná, hogy inkább a gyerekének az élettársa jöjjön ide. persze megbolydult az iskola gyámügytől gyerekvédelemig mindenkit be akartak vonni az "eseménybe". telek múltak a dolgok, mígnem valakinek idővel eszébe jutott, hogy a mama is feltűnően fiatal. annyira, hogy csak 16 évvel idősebb a lányánál. és szép sorban derült ki, hogy a családjuknak ez valahogy a természetes működési módja. egyszerűen náluk valahogy gyorsabban telik az idő. és rájöttünk, hogy ez nem a gyámügy, meg a gyerekvédelem dolga, hanem egyszerűen békén kell őket hagyni. sokat segített ebben a történetben, hogy az egyik tanárnéni, szintén 16 évesen szülte meg az első gyerekét, és nem sokkal utána vállalt mégegy gyereket. bár lenne sok olyan boldog család, mint az övé.
csilla | 2010. március 1.
Az önértékelési zavarhoz: Magyarország!
fiatalkorú anyaként gondozok egy kislányt, aki eddig rendszeresen járt iskolába, szakiskolába, soha semmilyen magatartási probléma nem fordult elő vele, átlagosan jól teljesítette a féléveket, szép arcú, szőke, kék szemű, ártatlan tekintetű, akiről a terhesség félidejét meghaladóan derült ki, hogy állapotos. Szülők nem vették észre, masszív alkoholisták. Természetesen még ők szégyenlik, ezt egy kisfaluban. Az apa, szintén fiatalkorú, 17 évesen kezdte a szakiskolát, nem SNI-s.
Fiatalkorú várandós anya véleménye saját magáról: ki is állna más velem szóba? Ha valaki mást idehoznék anyámékhoz, többet rám se nézne! Szereted?- kérdezem. Válasz: "nem mertem szólni anyáméknak, hogy lehet, hogy terhes vagyok, mert villával szúrtak volna agyon, mint kiskoromban, amikor rossz jegyet vittem haza. Ez a gyerek biztos, hogy szeretni fog, nem akartam, hogy megszülessen, de én már szeretem őt. Nem baj, ha otthagy az apja, majd befejezem a középiskolát, mások is csinálták már, beadom bölcsődébe és majd megleszünk valahogy. A családimból, meg az ösztöndíjamból tartottam el magam eddig is. Magamnak vettem a bértletet, ruhát, kaját. Soha nem fogom bántani, ő lesz a szemem fénye. Segít majd maga?"
Ha nem esett volna teherbe, ki jelzett volna először, hogy ez a gyerek a családjában érzelmileg halmozottan hátrányos helyzetű? Senkire nem hárítom a felelősséget, de nem vesszük a jeleket, pedig biztos voltak. Milyen jelek vannak erre? Olyan sok mindenre fel kellene készíteni egy pedagógust.
Igen, én majd segíteni igyekszem, már ami időm és kompetenciám lesz hozzá.
Ez,vagyis ő, a megszületendő pici, előbb-utóbb bekerül az oktatás vérkeringésébe. Valyon hányan fogják majd figyelembe venni az intézményes nevelése során, hogy hogyan is vártuk őt? Mi lesz veled Emberke?
hanger | 2010. március 1. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
nekem az fura, hogy csak teherbe esett lányokról van szó, teherbe ejtő fiúkról meg nem igazán. talán az is épp olyan fontos lenne. vagy nincs férfi egyenrangúság?
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.17.
Megszólalt a genderszak-ügyben az ELTE: a döntés megkérdőjelezi a tanszabadságot
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara sajnálattal értesült arról, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot törölték a felsőoktatásban szerezhető képesíté...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.17.
Állami tankönyvek: fellebbezéssel reagál a kormány strasbourgi bíróság elmarasztalására
A kormány fellebbezni fog a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi elsőfokú, nem jogerős ítélete ellen, amely "nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopoliz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.17.
L. Ritók Nóra: Egy ország, két világ
Akinek az élete felfele ível, az a kedvezmények lehetőségeivel megtámogatva egyre jobban él. Akinek meg lefele megy a szekér, az egyre nagyobb tempóban rohan a teljes elszegényedés felé. Egy...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.17.
A magyar társadalom húsba vágó problémáival foglalkozott a szak, amit a kormány most egy tollvonással felszámolt
Hétfőn, a lakástakarékok váratlan felszámolásával és a hajléktalan emberek elleni fellépés megindításával egy napon derült ki Magyar Közlönyből az is, hogy a kormány tényleg megsz...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.10.16.
A 15-24 éves diákok fele dolgozik tanulás mellett
Minden második 15-24 éves diák dolgozik a tanulás mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint – közölte a szervezet eln...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.16.
Harc felsőoktatás ellen
Az uralkodó osztály nem csak elképzelhetetlen mértékű materiális javakat halmoz fel, hanem az oktatási és egyéb kulturális berendezkedések eszközeit is irányítja. Az oktatási rendszerekben...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.16.
Azt ígérik, marad az ingyenes oktatás a Corvinuson
A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartású...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.16.
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek ó...
(Forrás: abcug)
--
2018.10.16.
Az államtitkár szerint nem használhatatlan a KRÉTA, nem telik percekbe egyetlen jegy beírása
Védelmébe vette a KRÉTA-rendszert Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, szerinte a KRÉTA az állami, egyházi és magániskolák elvárásainak is képes megfelelni...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek