OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. február 18.
» Hozzászólások (30)

Hanczár Gergely

Autonómia és uralom nélküli rend: Gondolatkísérlet

Az oktatásban autonómiát és ahhoz illő uralom nélküli rendet javaslok. Ez egy gondolatkísérlet. Olyan, mely előre mutat, nem a jelenben vájkál. Akkor van értelme, ha reagáltok rá. Akármit. Legalább annyit, hogy ez marhaság. Persze kicsivel előremutatóbb, ha azt írjátok, hogy: „Gergő, figyelj csak, ez azért nem fog menni, mert…”. És akkor beszélgethetünk. Hozzávehetünk esetleg további elemeket ehhez a meredek javaslathoz, vagy elvethetjük egészében. Egy dolgot nem fogok hagyni elvitatni: ez javaslat.

A gondoskodó állam modellje nem működik. Tudom, hogy számos hátránya is van ennek a javaslatnak, de talán mégis így jobb. Azt javaslom, hogy az iskolák kapjanak autonómiát éppen úgy, ahogy a nyelviskolák. A diákok meg kapjanak az ételutalványoknál megszokott módon egy bizonyos értékben havonta névre szóló oktatási jegyet. A nehezebb sorsú gyerekek, a bonyolultabb esetek, a tehetségesek és a fogyatékosok többet. Aki egyetemre vagy doktori iskolába jár, az is kapjon. Ha valaki továbbképzi magát, az is kaphat. Művészeti nevelésért, napköziért én már nem adnék. Döntse el a végfelhasználó, hogy mire használja az oktatási jegyeit. Legyen szabadon felhasználható formális és nonformális képzésekben egyaránt. Költhesse sportegyesülettől a rajzszakkörig bármire. Ez legyen az, ahogyan az állam támogatja az oktatást, illetve a bárminemű alap- és továbbképzést. Csak és kizárólag a végfelhasználó individuumokon keresztül. Sehogy másképp.

Töröljék el az összes közalkalmazotti kedvezményt, adják oda pénz formájában. Ne járjon más kedvezmény egy magán nyelviskola tanárának, mint egy állami iskola nyelvtanárának. Legyen végre mindenütt forintosítva, hogy ki mit miért kap.

Ez azt is jelenti, hogy minden állami, önkormányzati, kincstári tulajdonban lévő, oktatási célra használt építményt, tulajdont adjanak el vagy adjanak bérbe teljesen piaci alapon. Annak adják bérbe, aki többet ad. Ha egy bank, akkor egy bank. Az iskola bevételi forrása legyen az oktatási jegy vagy az azt kiegészítő készpénz. Az önkormányzatok és az állam szálljon ki az iskolák támogatásából és felügyeletéből.

Ha ez megtörténik, akkor egy magániskola nem indul alig leküzdhető hátrányból. Ugyanonnan indul, ahonnan a többiek. Igazi verseny tudna kialakulni. Ez lenne mindannyiunk érdeke. Legyen tilos külön támogatni az önkormányzatoknak a saját maguk által birtokolt és irányított iskolákat.

Ma a közoktatás összes bugyrán keresztüli juttatások, beleértve a kiváltságosoknak ingyenesen biztosított épületeket is, fejenként 30-40 ezer Ft körül lehetnek havonta. Egy átlagos osztályterem és a hozzá szükséges járulékos terület bérleti és rezsiköltsége elhelyezkedéstől függően átlagosan havi 60-80 ezer Ft. Jól szervezve az iskolákat, a működtetési, könyvelési és egyéb költségeknek 50 ezer Ft körül kellene lenniük havonta. Huszonegynéhány gyerekkel és osztályonként két tanárral számolva ez 3-400 ezer Ft-ot tesz ki, ami járulékokkal együtt is elég jó tanári fizetés lehetne. Vagyis úgy tűnik, nem is kell több pénz. Ennyi lehet, hogy elég. Csak igazságosan kéne elosztani. Ha nincs elég iskola, vagy nem elég jó, növelni kell az oktatási jegyek értékét. Ha túl sok van, csökkenteni lehet.

Minisztériumtól független szakértő-szervezetek persze meghatározhatnak bizonyos szabályokat, akár kutathatnak is, de csak úgy, ahogy a köjál meghatároz szabályokat az éttermek számára. Csak a legszükségesebbeket. El kell törölni például a bértáblát, a kötelező továbbképzést, a tanárok és diákok számára előírt óraszámokat, létszámkorlátokat, tananyagokat, nyugdíjkorhatárokat satöbbi. Ne támogassák a tankönyveket, a taneszközöket: minden központilag osztott támogatást csoportosítsanak át az oktatási jegybe. Mindenki azt szerezhesse be, amelyiket akarja, és annyiért, amennyibe az kerül. A tanárok maguk döntsék el, hogy milyen oktatástechnikai eszközöket, segédeszközöket használnak, és azok kerüljenek annyiba, amennyibe kerülnek. Ne legyenek pályázatok, ne legyenek nagy közös közbeszerzések.

Az állam ne határozza meg még kimenet-szabályozottan se az iskolai tananyagot. Se osztályonként, se összességében. Se oviban, se másutt. Döntse el az egyetem, a szakiskola, illetve a munkaerőpiac, hogy mire van szüksége. El fogja tudni dönteni.

Mindezek eredményeként létre fognak jönni „iskolavállalkozások”. Egy jó csapat, ha úgy dönt, akkor tud iskolát csinálni. Megfelelő marketinggel, megfelelő brandépítéssel, megfelelő kommunikációval, megfelelő tőkével el lehet indítani egy ilyen vállalkozást. A létező iskolák átalakulnának. Az iskolák szervezeti felépítése is olyan sokféle lehetne, ahogyan az a piacon megszokott. Lehetne civil alapú iskolákat is csinálni, demokratikus felépítéssel, és lehetne magas vezetői autoritású iskolákat is csinálni. Az idő válaszolna arra a kérdésre, hogy melyik jobb milyen feladatra. Lehet forprofit és nonprofit alapú is. Lehet bt. is, lehet kft. is, lehet rt. is, lehet alapítvány is, lehet egyesület is.

Az oktatási jegyeket befogadhatják sportoktató szervezetek is, logopédusok, nevelési tanácsadók, egyebek. Az egyén persze kérhet és kaphat tanácsot, de ő döntse el, hogy hogyan használja fel az oktatási jegyeit. Esetleg oktatási tanácsadást is lehessen oktatási jegyért kapni. Aki nem fogja fel, hogy elemi érdeke a számára lehető legjobb oktatást kiválasztani, azzal teljesen felesleges foglalkozni, az úgyis ezer csatornán kerékkötője saját fejlődésének.

Hol van a minőségbiztosítás? Kereslet lenne a szakértői véleményekre. Egy szülő szívesen megvenné azt az újságot, könyvet, konferenciát, adatbázist vagy akármit, amelyben az ő szája ízének, értékrendjének megfelelő szakértők világítanak át iskolákat, és mondanak róla nagyon részletes véleményt. Mint ahogy éttermek, szállodák, bankok, tőzsdére bevezetett részvénytársaságok, borok, mosóporok, autók, fényképezőgépek, ingatlanok, telefonszolgáltatók esetében ez jól működik. Értékessé válnának a hiteles források, ahogy különféle teljesen független gazdasági elemző cégek tömege is életképes. Nagyon is életképes.

Az iskola szabad döntése legyen, hogy kit vesz fel, persze az alkotmányunkat tiszteletben tartva.

Egyetemen minden oktatócsoport maga határozza meg, hogy mennyi oktatási jegyért mit ad. A diák válassza ki, hogy mire van szüksége. A magyar akkreditációs bizottság fejezze be amúgy sem áldásos tevékenységét. Helyette független tanácsadó szervezetek, karrier-tanácsadók segítsék a diákokat abban, hogy olyan képzéseket vagy akár képzéselemeket válogassanak össze, amelyek a későbbi céljaikat, például az elhelyezkedésüket támogatja.

Az egyetemi tanszékek pillanatok alatt érdekeltté válnának abban, hogy olyan képzési programokat, olyan minőségben, olyan költséghatékonysággal, olyan tisztességgel bonyolítsanak, amilyen jelenleg hazánk felsőoktatásától eléggé idegen. Egy jó tanszékvezető által jól vezetett tanszék profitot termelővé, ezáltal értékké, eladhatóvá válhatna. Egy nyugdíjba vonuló rektor saját kudarcát vagy sikerét vihetné magával. Végre csődbe menne, akinek csődbe kell, és sikeresen üzemelhetne, ami sikeres.

Lehet persze iskola franchise rendszerben is vagy egy adott közös tulajdonban több telephelyen iskola. Lehet klaszter is.

Persze nem kell eltörölni erővel az önkormányzati iskolákat. Lehet, hogy jók. Csak ha az önkormányzat véletlenül olyan vezetőt nevez ki, aki nem szimpatikus a tanári karnak, vagy valamivel nem értenek egyet, akkor lesz lehetőségük másnap alapítani egy nonprofit kft.-t (ez ma 30-40 perc alatt lezajlik), kibérelhetnek egy órán belül egy másik épületet, és ha a diákok elégedettek voltak az eddigiekkel, akkor pár órán belül mindegyikük átjelentkezik ebbe másik iskolába. És ebben a pillanatban megszűnik a korábbi önkormányzati iskola. Ezáltal másnap értelemszerűen bérbeadó lesz a korábbi épület, amit, ha akar, kibérelhet most már az új iskola. Ez az egész egyetlen délután alatt végbemehet. Vagyis minden olyan önkormányzati döntéssel, ami különbözik a tanári kar akaratától, megszűnik egy-egy önkormányzati iskola. Pár év alatt alighanem elfogynának.

Nézzük nemzetközi összehasonlításban. Ehhez hasonló a világon csak nagyon fejletlen országokban van, Európában csak a középkorban volt ilyen. Viszont vegyük észre, hogy egyetlen hasonlóan korrupt országban sincs fejlett vagy legalább markánsan fejlődő oktatás.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

hanger | 2010. február 25. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
őőőő nehéz válaszolni...
azt mondod Te is, hogy az irányításban nem nagyon vannak életképes elemek. én is ezt mondom. a javaslat is lényegében ezt mondja. nem a szigeteket akarja eltörölni, hanem az irányítást.
azt mondod utópia. persze, hogy az. de vajon biztos, hogy utópiaként kell-e kezelni. ha elmondanám a világ egy nagyon más pontjában a jelenlegi oktatási rendszerünket, akkor arra vajon nem mondanák, hogy utópia?

hogy civil oldalról meddig lehet jutni, azt szerintem látjuk. idáig lehetett civil oldalról eljutni, ahol most éppen vagyunk. hiszen a civilek eddig is dolgoztak. nem is rosszul. tettek/teszünk érte, hogy javuljon. eddig tudtunk eljutni. a kérdés talán az, hogy ezzel elégedettek lehetünk-e. a válasz egyrészt egy nagyon nagy igen, mert van eredmény. van ez az oldal, ahova most ebben a pillanatban is írok. és van még olyan is aki elolvassa. ez önmagában is nagy eredmény. de persze ott a másik oldal is. ami meg azt mondja, hogy sehol se tartunk. lehet, hogy nem a világgal van a baj, hanem a saját elvárásainkkal.
Juli | 2010. február 25.

Azért előfordul, hogy az egyetemen is felszed az ember valami értelmeset. Meg, mint már korábban írtam, azért a jelenlegi közoktatásban (no nem az irányításban) azért vannak életképes elemek. Nem kellene az egészet leradírozni. Szintem ezeket az életben tartásra és továbbfejlesztésre érdemes "szigeteket" kellene megkeresni, és hálózatba szervezni. Így talán létrejöhetne az a kritikus tömeg, ami a valóban őslénnyé váló teljes rendszert alapjaiban rendíti meg.

Gergő, nekem a Te utópiádból ennek a mégiscsak szükséges folyamatosságnak a garantálása hiányzik. Hol lehet vajon ma Magyarországon egy ilyen mélyre ható változást elindítani? Álmodható-e egy olyan civil kezdeményezés, amely egy ilyen mozgást beindíthat? Anélkül, hogy "új egyházat" kellene alapítania.
hanger | 2010. február 24. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
ha a semmilyen tényszerűséggel alá nem támasztható hitrendszert vallásnak nevezik, akkor végülis az ofoe is alapíthatna egyházat. hiszen hiszi, hogy van értelme az oktatással foglalkozni :)

ami a lényeget illeti, sajnos tényleg sok sebből vérzik a javaslat. nem lehetne meggyógyítani? inkább talán az a kérdés, hogy van-e értelme meggyógyítani. a másfél év alatt levelezőn talmasszőr akadémikus nem a jövő, hanem a jelen. magyarul a képzési rendszer libveralizálása már most is meg van történve.

dr rettegfalviak ezren vannak. mert az orvosi diploma sem garantál igazából semmit. legfőképp azt nem garantálja, hogy egy olyan emberrel találkozom, akinek a szemében nem egy ágyszámnövelő tényezőként jelenek meg, hanem gyógyítani való betegként.

vegyük észre, hogy ma egy öreg fogorvos alig tanult valamit a mostani technikákból az egyetemen. amit tud és használ, és amiből él, az új szerzeménye. nem az orvosi egyetemi diploma a garancia. most se.
ÚIK (úgyis kitalálod) | 2010. február 24.
Gergő, élvezet Téged olvasni :-)
A gondolatkísérleteket én is szeretem, de ugyanezt végiggondolva nem tűnt jó megoldásnak.
Pont a nálunk szokásos korrupció, mutyizás miatt.
A társadalom alsó szegmense rögtön azon filózna, hogy az utalványon szereplő RENGETEG pénzt hogyan lehetne valós pénzzé konvertálni. Rövid távon. És ha fordítható oktatási tanácsadásra, akkor bemenne az oktatási tanácsadóhoz, majd kijönne egy tanáccsal és némi készpénzzel gazdagabban.
Bizonyos cégeknél van olyan, hogy cafetériaként évi X összeget saját képzésükre fordíthatnak. Ismerősi körben szoktam ilyeneknek számlát adni. Na, ugyanez lenne össztársadalmi szinten.

Ha az állam a kimenet szintjén se szólna bele az oktatásba - hát szögezzük le az elején, hogy ez giga-utópia, mert EU-szinten kellene akkor lazulni. =>Nyilván valamilyen szabály kell.

Érdekes, hogy a nyelv és az informatika világában vannak államoktól független vizsgarendszerek (ECDL, MCP, stb), de amúgy nem alakult még ki, tehát az átmenet kaotikus lenne. Én mindenképpen fenntartanám az államilag szervezett-minőségbiztosított vizsgákat, a jelenleginél kevesebb mutyi-lehetőséggel. (Mert azért ma nagyon nehéz megbukni érettségin. Pl. estis érettségin egy diák a súgás ellenére erősködött szóbelin, hogy a Nap kering a Föld körül, így a bizottság makacssága miatt kénytelen volt megbuktatni.) Ha nincs állami kontroll, hiperinfláció lesz a végzettségek elnevezésében. Már most is vannak a piaci szférában erre utaló jelek, mondjuk "Szokratész Akadémia", ami saját bevallása szerint:
http://www.szokratesz.hu/index.php?tartalom=89
"Az Akadémia oktatási profiljának alapját az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzések, szakmai továbbképzések és a vezetőképzések alkotják."
Aztán a másik iskola se akar lemaradni, így sorra születnek majd a
"Akadémikus - talpmasszőr szakon"
meg a másfél év alatt levelezőn szerzett
"okleveles közgazdász" végzettségek.
Persze sok év alatt felnőhetnek minősítő cégek, akik rangos igazolást állítanak ki ilyen-olyan tudásról, de addig nem lennék a HR-esek helyében. Meg mondjuk hogy döntenéd el, hogy be merj-e ülni Prof. Dr. Med. Univ. Retteghfalvy Dömötör fogorvosi székébe? Szóval én a vizsgarendszert megtartanám állami kézben, persze egy cég, ahogy ma is, dönthet úgy, hogy ő MCP-vizsgás rendszergazdát keres, nem elég neki az OKJ-vizsga.

Valami kevésbé radikális módszer kellene arra, hogy az alapítványi iskolák ne legyenek versenyhátrányban. Triviális megoldásnak tűnik a fejkvóta emelése, hogy ne kelljen még annak 50%-át az önkormányzatnak mellé tenni (ahogy ma).

Kreatív kiskapu a mostani rendszerben az egyházi iskolává válás. A cigányok ( http://kistigrisgimi.extra.hu/ ) már megtették az első lépést a Buddhista Egyházzal. A következő lépés az lenne, ha maga a tantestület szülők alapítanak egy egyházat, ő lesz a fenntartó. A Steinerianizmus eleve kínálja magát, eléggé tan-nak tűnik. Majdnem másfélszeres fejkvóta.
Kár, hogy a Scientológia szót már lefoglalták a Xenu-hívők, pedig lehetne ezen a néven valami természettudományos vallást és iskolát kreálni :-)
hanger | 2010. február 23. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
kérdéseidre ítam a gondolataimat. nem biztos, hogy elég, és megnyugtató válaszok. jó viszont, hogy kérdezel. az már azt mutatja, hogy látsz fantáziát ebben. írod, hogy dühös lettél. szerintem nincs okod rá. tényleg.

ki állapítja meg a jogosultságot?
igen, azok és úgy, akik ma. ezt nem ennek a javaslatnak a keretében kell megoldani.

"Művészeti nevelésért, napköziért én már nem adnék." ezt nem értem.
tisztább lesz a kép nélküle. nem kényszerül rá hatszáz iskola, hogy máról holnapra ő alapfokú művészetoktatási intézmény legyen, csak hogy egy picivel több pénze legyen. legyen tiszta az a deal is, hogy valaki zenét akar tanulni, vagy kungfut, vagy nyelveket.

ha szakos ellátásban gondolkodom, nem biztos, hogy elég 2 tanár/osztálycsoport.300000 ft mínusz a járulékok, egyáltalán nem jó fizetés.

mivel egy tanár kb heti 20 órát tart, egy osztály meg heti 30-on vesz részt, aminek a harmadát csoportbontásban végzik, kb ennyinek nagyjából elégnek kéne lenni. nem darabszámra, mert lehet, hogy hat tanár kell, hogy lefedje a szakokat, de egy osztályra csak a bérük harmadát kell vetíteni.

és mi van a természetes fluktuációval? az havonta átírhatja a költségvetést. ha nem elégedett a szülő, az is. persze, ez utóbbi a rendszer lényege, de azért egy tanévnyi állandóságot illene biztosítani.

éttermek is ezzel küzdenek. lényegében erre találták ki a menüt. meg az ebédházhozszállítósoknak is ez a gondjuk, ezért találják ki az egybe fizetett hetet. meg tudja találni a piac azokat a megoldásokat, amivel ezek megoldhatók.

jelzem, hogy az általam elgondolt rendszer nem okoz nagyon hirtelen és gyors és állandó diák és tanárvándorlást. gondoljunk bele. a tanárok most is vándorolhatnak, és mégsem teszik. persze cseber-veder...

"ha nyereség-orientáltak, akkor tábla-kréta"
pont ez a lényeg, hogy ha nyereségorientáltak, akkor megveszik azt ami megéri. gondolj a nyereségorientált külföldi kórházakra. sehol sem bicska-rongy a megoldás, pedig egy aktívtáblához képest egy műtőasztal igencsak drága termék.

"Az állam ne határozza meg még kimenet-szabályozottan se az iskolai tananyagot. Se osztályonként, se összességében." és ahol elrontják, ott életeket tesznek tönkre.

miért? most nem rontják el sehol? jól szólt bele az állam? ügyes volt? életek mennek tönkre rogyásig. egyetemen általános iskolában mindenütt.

"Mindezek eredményeként létre fognak jönni „iskolavállalkozások”. Egy jó csapat, ha úgy dönt, akkor tud iskolát csinálni." ez igazán kedvemre való mondat. álmaimban már felépítettem egyet...

de miért az álmaidban? miért csak a pedagógusok és az orvosok vannak megverve itthon ezzel? miért nem pont a fodrászok? miért nem kényszerül egy fodrász arra, hogy azt a frizurát vágja amit nem tart jónak, és miért nem a fodrászok álmodoznak arról, hogy egyszer majd állami utasítás nélkül fog hajat vágni egy kis békés fodrászatban, ahelyett, hogy társulásos-integrált-hajgyár szalagján ülő fejeket nyírja?

"Az oktatási jegyeket befogadhatják sportoktató szervezetek is, logopédusok, nevelési tanácsadók, egyebek. "tehát a havi jegy elég többféle szolgáltatás igénybevételére is?

most is elég. most is az állam finanszíroz összevissza ezeken a területeken.

és végül még néhány kérdés/felvetés:

a szülő iskolának vagy tanárnak adja a jegyét?
a piacon mindenütt a cég felel a bizonylatolási rend kialakításáért.

mi a helyzet a kistelepülések egyetlen iskolájával?
ugyanaz, mint a kistelepülés egyetlen kocsmájával. lesz. nem úgy mint most, amikor nincs.

van-e felelőssége az iskolának azon kívül, hogy jövőre nem választják?

hát mérgezni nincs joga, ahogy az éttermeknek sem, azon kívül nincs semmiféle felelőssége, mert felelősségre csak úgy lehet vonni, ha vannak kritériumok.

ha ahány, annyiféle az iskolák működése, mi a helyzet az átjárhatósággal?

no itt nem ugyanaz, mint az éttermekkel. hanem inkább olyan, mint a telefonokkal. ha összevissza akarsz váltogatni, akkor az sokba fog kerülni.

vannak még kérdéseim, de egyenlőre elég ennyi.
kicsit sok is volt.
meseszép | 2010. február 23.
első megszólalásom az indulat jegyében fogant. most, túl egy (egy?)gyalázatos döntésen, megpróbálok világosan fogalmazni.
kiindulási tételem: a jól feltett kérdés is előrevivő. tehát kérdezek:
"A nehezebb sorsú gyerekek, a bonyolultabb esetek, a tehetségesek és a fogyatékosok többet. " ki állapítja meg a jogosultságot? azok és úgy, ahogy ma? hirtelen meggyógyult sni, nem dokumentált 3h, 64-es iq-val integrálható tanulók, stb...
"Művészeti nevelésért, napköziért én már nem adnék." ezt nem értem.
"Huszonegynéhány gyerekkel és osztályonként két tanárral számolva ez 3-400 ezer Ft-ot tesz ki, ami járulékokkal együtt is elég jó tanári fizetés lehetne." ha szakos ellátásban gondolkodom, nem biztos, hogy elég 2 tanár/osztálycsoport.300000 ft mínusz a járulékok, egyáltalán nem jó fizetés.
és mi van a természetes fluktuációval? az havonta átírhatja a költségvetést. ha nem elégedett a szülő, az is. persze, ez utóbbi a rendszer lényege, de azért egy tanévnyi állandóságot illene biztosítani.
"A tanárok maguk döntsék el, hogy milyen oktatástechnikai eszközöket, segédeszközöket használnak, és azok kerüljenek annyiba, amennyibe kerülnek." ha nyereség-orientáltak, akkor tábla-kréta, pont. a jó eszközök drágák. ha a befizetésekből kell költeni rá, félő, harc martaléka lesz. ki dönti el, mit kell feltétlenül beszerezni? és hogy kell-e egyáltalán? hiszen a "tanár személyisége a meghatározó" a többi csak ráadás, mondja sok hivatalból okos. és nem biztos, hogy ebben az új rendszerben is a régi módszert akarom folytatni, hogy saját zsebből, ha akarok valamit: szemléltető eszközt, továbbképzést, bármit. ha meg százalékos arányban kötelező beszerezni, a kezdő, még szárnyait bontogató, ám ígéretes csoportosulások ellehetetlenülését okozhatják.
"Az állam ne határozza meg még kimenet-szabályozottan se az iskolai tananyagot. Se osztályonként, se összességében." és ahol elrontják, ott életeket tesznek tönkre.
"Mindezek eredményeként létre fognak jönni „iskolavállalkozások”. Egy jó csapat, ha úgy dönt, akkor tud iskolát csinálni." ez igazán kedvemre való mondat. álmaimban már felépítettem egyet...
"Az oktatási jegyeket befogadhatják sportoktató szervezetek is, logopédusok, nevelési tanácsadók, egyebek. "tehát a havi jegy elég többféle szolgáltatás igénybevételére is?
és végül még néhány kérdés/felvetés:
a szülő iskolának vagy tanárnak adja a jegyét?
mi a helyzet a kistelepülések egyetlen iskolájával?
van-e felelőssége az iskolának azon kívül, hogy jövőre nem választják?
ha ahány, annyiféle az iskolák működése, mi a helyzet az átjárhatósággal?

vannak még kérdéseim, de egyenlőre elég ennyi.
hanger | 2010. február 23. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
kedves Csilla,

szívemből beszélsz. nekem egyébként még nagyon hiányzik a felsorolásból a felsőoktatás, illetve a hazai sport- és egészségre nevelő sportlétesítmények legalább ugyanennyi ökörsége, de ez a lényegen nem változtat.

én azért írok ide, mert itt van az egyetlen hely, ahol értenek. és úgy tűnik, hogy itt jobbára felsorakoztak azok az emberek, akikkel lehet kezdeni valamit. pl te is.

idáig azzal volt a gond, hogy a még a puszta se kíváncsi arra, hogy belekiabáljuk, hogy ez így elviselhetetlen. ezt nagyon sokan tudjuk. de erre senki sem kíváncsi. program kell.

látsz a javaslatomban elég fantáziát ahhoz, hogy program legyen belőle? ha igen, akkor látsz látsz lehetőséget arra, hogy valahol valakinek érdemben belekiabáljuk a fejébe?
L. Rirók Nóra | 2010. február 22.
Néhány hete hallottam az új kormány új porgramjai között a magánsikolák normatív támogatásának megvonásáról, a támogatás áttevődne a civil szférára, és bizonyos előre még nem látható úniós forrásokra számíthatnánk.... Csak másodkézből hallottam, bár egy új kormányközeli biztosat tudó másik javasolta, hogy gondolkodjak az alapítványi iskolám leadásáról az önkormányzatnak....Nem tudom, mit lehet várni. 7 év óta, amióta elször radikálisan csökkentették a normatívánkat, nins jövőképem. Csak egy évet látok előre, gombóc lesz a gyomromban novemberben a költségvetési törvénytervezetnél, ami csak a a törvény elfogadása után oszlik kicsit, na, nem folytottak meg, csak még összébb húzták a nyakamon a madzagot...De már alig kapok levegőt... És higgyétek el, nagyon eredményesen dolgozunk. De ez a kutyát nem érdekli. Én sem értem, hogy engem még miért érdekel?!
csilla | 2010. február 22.
Egyszer álmodtam egy oktatást!
a gyerekről szólt. a benne lévő dolgozókról szólt, a szülőkról szólt, a partnerekről szólt.
Aztán megláttam a törvény lobbi és kampány hátterét. kiket is szolgál, nem minket a szereplőket. Megláttam a közvetlen környezet hozzáállását: önkormányzati. Költségvetés, megszorítás. Láttam a szereplőket: pedagógus: fillérekért feladja a hitét, ha volt neki. Láttam a szülőt: társult intézmény kartelt alkot és nem veszi fel más település gyermekét, megalkudik, nem kritizál. Látom a hitehagyott mélyszegényt, már nem is partner, szereplő, örül, hogy nem hal éhen. Látom a deviánsá vált mindig pedagógus által megrótt gyermeket, lassan analfabéta. Látom a Szakértő Bizottságot, aki szerint meggyógyul az SNI-s, ha felülről úgy akarják. Látom a korrupt családgondozók miatt kiszoruló 3h gyerekeket a tehetséggondozó programokról, amikre a családgondozókat a szintén korrupt ifjúságvédelmi felelősök biztatják, így az iskola eredményesebb mutatókat tesz föl a honlapjára.
Látom az egyéb szolgáltatásokat: intézmények maradnak pszichológus, logopédus, gyógypedagógus nélkül, mert a térség, ahová társult erre is sajnálja a pénzt, de a ROP-ban sportcsarnok építésére pályázik, mint hátránykompenzáció, asszisztál hozzá számos települési önkormányzat. Látom az intézmények vezetőit. Örülnek, hogy nem kell szakvizsga még 2015-ig, nem baj, hogy affinitása sincs a történethez. Látom az önkormányzatok vezetőit, hogy milyen jó, ha ilyen ember pályázik, legalább lehet irányítani. Látom a szakszervezetet, szörnyű.
Látom magunkat, valóban fantasztikus dolgokról diskurálunk, de a megtisztulástól félünk. Látom a KJT-t, ismerem is. Látom hogyan használják ki az általa nyújtott lehetőségeit az intézményvezetők. Látom, hogyan védi a közalkalmazottat a törvény, és hogyan nem engedi be a fiatal, jó szakembert: kinek a helyére? - pedig lehetne, de ki mondja meg a régi kollégának, hogy menjen? Ki ellenőriz, csak a pénz. Az a pénz, ami nem létezik, mindig a minusz.
Ismerlek benneteket az írásaitokból, hozzászólásaitokból, remek emberek vagytok, lehet, hogy ez nem egy végig zongorázható ötlet, de általad végre az én olvasatomban az alapjaihoz nyúlt: finanszírozzuk azt, amit kell: ha önkormányzati, akkor azt, ha egyházi akkor azt, ha magán akkor azt, ha alapítványi akkor azt. De a langyira ne adjunk pénz. Ha ez egy tárulás, valódi szereplőkkel, nézzük meg, adjuk oda nekik. Ha ez egy magániskola valódi szereplőkkel adjuk oda nekik. Ha ez egy kistelepülési iskola, valódi szereplőkkel, értékekkel, adjuk oda nekik.
Csak a sok pusztába kiálltott szó helyett kezdjünk végre valóban kiabálni.
Többször megfogadtam, hogy nem írok ide, mert mindig megmagyarázzátok magatokat. De hiányoztok is. Nálatok jobb oldalt nem ismerek, de mindig befulladtok.
hanger | 2010. február 22. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
kedves Csilla, elolvastam párszor, de mégsem értem. segítenél? nem tudom kibogozni, hogy melyik része kinek szól...
csilla | 2010. február 22.
igen ezt gyanítottam: ez az oldal is ugyan olyan mint, minden más ebben az országban: kicsi reform, kicsi pénzen elosztozni, számomra igazságosan, csak ne sérüljek. udvariasan utópiát definiálni, várom a hozzászólásokat, de megijedek, ha valaki komolyan vesz, mert én zsigerből nem veszem komolyan, csak elégedetlen vagyok, látom a hibákat, de még sem sértenék meg senkit. pedig ez nagyon nehéz önkritika nélkül nem fog menni.
valóban zárt kör vagytok, számos egyéni jó tulajdonságokkal, de ez kevés: a való magyar életet nem látjátok, csak véleméyetek van, mint az átlag polgárnak.
hanger | 2010. február 22. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
szép sorban válaszoltam, de mellényúltam, és letöröltem... nem írom meg újra, csak a lényeget:

járjon az önkormányzati iskoláknak is ugyanannyi támogatás, mint a magániskoláknak!

persze az állami- és önkormányzati, nyílt- és rejtett támogatásokat is beleértve. ennyit kéne elérni. a többi már mind-mind következmény. ennyi a program törzse. semmi több.
csilla | 2010. február 22.
Kedves Hanger!
Már az első napon olvastam az utópiádat. Nem mertem hozzászólni, pedig nem vagyok egy gyáva. Melléd állok. Teljes kiállásommal. Lehet, hogy csak mi látjuk a lehetetlen tehetetlenséget, akik már kívülálló módon szemlélik az iskolarendszert? Én, amikor még körön belül voltam is visítottam, olykor írtam is ide.
Szerintem is alapjaiban kell megrázni a rendszert. Lesz, aki észretér és kapaszkodni kezd, kell, hogy legyen aki kihullik a kosárból és lesz, aki mindig is érezte azt, amit Te mondasz, csak nem mert szólni.
Az, hogy ez normatíva, vagy jegy, számomra teljesen mindegy: a letisztulás nem fog menni átmeneti idő engedélyezésével, csak felülről irányítva, a magyar társadalom és hagyományok, az attitűd így van bekódolva. A rendszerváltás után 20 évvel végre át kell rendezni a viszonyokat. A punnyadás és tenni akarás közötti választás ne a pedagógus választása legyen, hanem a szülőé. Neveljünk érdekérvényesítő emberpalántákat. Majd ők érdekérvényesítenek.
Remélem, hogy nem engedi majd meg a rendszered, hogy jó pedagógussal rendelkező önkormányzati iskola bezárjon, mert a szülő odaíratja a gyermeket. Remélem, hogy a rosszul működő önkormányzati társulással létrehozott megaintézmények közül kirajzolódik azaz intézmény, amely a pedagógusai miatt a legjobb szülői támogatás partneri kérdőívben kiértékelt minőséget hozza!
Idő?: eddig is elpazaroltunk sok, sok időt és mire mentünk vele? Én azt mondom adjunk lehetőséget törvényesen a Gergőének, és majd az idő megmondja!!
IZs | 2010. február 22.
Gergő! ez az ötlet egyben remek és örültség is. A közoktatás ma annyira korhadt és müködésképtelen , hogy csak ilyen forradalmi változás hozhatna eredményt, lerombolni és újat építeni ok,de egyik napról a másikra felépíteni egy működőképes újat az nem megy, mert nem csak új rendszerű iskola kellene, de az új rendszerben gondolkodó és munkálkodni akaró tanárok is, nagy számban.
A diák mint vásárló nekem tetszik, már csak azért is mert az oktatásra fordított pénz tényleg az iskolákba kerülne, és talán az esélykiegyenlítésre is jó lenne, ha a falusi és városi gyerek ugyan annyit kapna.
Azt el tudom képzelni, hogy egy év rákészülés után, egy ennek megfelelő állami és önkormányzati költségvetés után, mondjuk az ország egyik megyéjében próbaév, aztán jöhet a finomított-javított verzió.
Ami viszont még felmerült bennem mi lesz azokkal akiknél kb. 20 év múlva kiderül nem jól döntöttek, nem jó helyen vásároltak és nem kellenek a munkaerő piacon, visszakérik az iskolapénz? ( bár ma sincs mód reklamálni se az önkormányzati se az alapítványi sulikban)
zöldbéka | 2010. február 22. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Gergőnek sok mindenben igaza van és az elképzelését én nem tartom életképtelennek, megvalósíthatatlannak, ugyanakkor Meseszépnek is igaza abban, hogy a mai állapotok között nem lehet ilyen radikális változásokat létrehozni, de még elképzelni is nehéz. Azért, mert a bázis, amire épülnie kellene, a pedagógus "műhely" - no az nincs. Vajon tudomásul vettük-e mi magunk is, akik írkálgatunk itt néha, hogy ezek a gondolatok nem jutnak el a pedagógusokhoz? Nem létezik számukra Zöld Könyv, meg Szárny ... és semmi.
Az, hogy alulfinanszírozott a rendszer, az igaz, hogy nincs pénz semmire, az is igaz, hogy nincs minőségbiztosítás és életpálya-modell - mind-mind igaz. De nem hiszem, hogy "vállalkozói rendszerré" kellene alakulnia a közoktatásnak! Csak tudatos és elkötelezett, hivatását mélyen tisztelő és érte mindent megtevő pedagógusok kellenének a pályára: akkor talán képesek lennénk pályára állítani a gondolatainkat, képviselni érdekeinket, megállítani az oktatás teljes széthullását.Ha egy ilyen ped. réteg állna ki hivatása mellett (mind a maradt 100valahány ezer), akkor véleményünket nem lehetne semmibe venni, akkor kénytelenek lennének minket is meghallgatni. Akkor érdemes lenne résztvenni a vitákban, közös gondolkodásokban stb.
Én nem hibáztatom a kollégákat azért, mert most nem így teszünk. A lehetetlen körülmények megtörik a gerincet, az akaratot és hosszú távon beleroppanunk mindannyian. Rita azt írja, hogy "Csak én alulról sem érzem azt az erőt, ami ezt működtetni tudná...". Pontosan. Először rendet kell(ene) tenni magunk között, utána jöhet az igazad. Mert alapjában igazad van, csak éppen nincs, ki "megváltsa a világot"...
hanger | 2010. február 21. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
pár évig tanítottam egy vidéki kisvároska kis alapítványi iskolájában. négy iskola volt azon a településen. az összes nehéz eset hozzánk járt. gyönyörű eredményekkel dolgoztunk. nem volt nehéz. jól szervezett fiatal csapat, tud ha akar. akartunk.

a másik három iskola ingyen kapta az önkormányzattól az épületet. a másik három iskola folyton kapott az önkormányzattól ilyen-olyan okokból jópár milliót.

mi meg piaci alapon béreltük az iskolaépületet, hatalmas szülői és tanári és diák erőfeszítésekkel festettük, építettük át, takarítottuk, laktuk be.

az iskola a mai napig minden áldott évben vért izzad, hogy ne menjen csődbe. mert nem könnyű nyolcvan milliós éves költségvetésből, amit az önkormányzat még véletlenül sem told meg, kigazdálkodni az épület bérlésére azt a 25MFt-ot, amibe az kerül. mindeközben persze lényegében üresen áll egy hajdani iskola onnan 400 méterre tíz éve, amit majd ha jelentkezik egy jó kis vevő, akkor eladnak neki, de még véletlenül sem adják legalább addig ingyen oda ennek a nem önkormányzati iskolának.

tisztelettel kérdezem, hogy miért. mivel érdemli ki a többi iskola, hogy épületet kapjon? nem láttuk el jól a közoktatási feladatainkat? nem voltunk jó iskola? mit nem csináltunk? mivel kellett volna, vagy mivel kellene most kiérdemelni az épületet?

persze előfordulhanta, hogy négy iskola van egy településen, de csak három önkormányzati épület. persze, hogy az egyiknek nem jut. de akkor miért nem mind a négy iskola fizet, miért pont az az egyetlen egy fizet amelyiket nem az önkormányzat ural?

ez az ellehetetlenítő.
hanger | 2010. február 21. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
Egyáltalán nem szerencsés, hogy Nórának eléggé igaza van. van itt egy szép nagy pedagógus maszlag, aki még amikor lehetne szövegesen értékelni, akkor sem teszi, és amikor kötelező, akkor is úgy csinálja meg, hogy három lehetőség közül kiválaszt egyet. hogy sok ilyen pedagógus van? alighanem sok. hogy nekik jó lesz az eddigi önkormányzati iskola katedrája? jó lesz nekik. az általam javasolt rendszer nem bántja őket. sajnos.

hogy hogyan lehetne átmenetet csinálni? nem olyan vészes. a lényeg az, hogy nem azt kell kommunikálni, hogy eddig ingyen kapták az épületet az iskolák, mostantól meg fizetni fognak érte, hanem azt kell mondani, hogy megduplázzuk az egy diákra jutó fejkvótát. az önkormányzat meg amúgyis szeret tarhálni, pillanatok alatt bérleti díjat fog az épületért szedni. akár piaci bérleti díjat is szedhet. miért ne. éa akkor már egészen jól állunk. vegyük észre, hogy az igazán nagy versenyhátrány az iskolacsináláshoz az, hogy az önkormányzati versenytársak ingyen kapnak épületet, meg esetleg még normatívakiegészítést is, és még jó lobbierejük van, hiszen gyakran a tanácselnök csókosa ül az igazgatói székben. ha ezt az akadályt sikerülne meglépni, akkor már nem is vagyunk olyan vészesen messze.

egyébként én nem reformban gondolkodom, és egyáltalán nem hangos változásokban. egyszerűen abban, hogy nyissák meg a lehetőséget arra, hogy lehessen belépni a versenybe. csak ennyi. és évtizedek kellenek ahhoz, hogy változások legyenek. ez nem bologna, meg kétszintű érettségi, amikor rendeleti úton egyszercsak megváltozik minden. itt annyi történne, hogy az oktatás, ami idáig három zsebből finanszírozódott, az valahogy előbb egy zsebbe kerülne, utána meg egyenletesen lenne elosztva. ennyi. hogy oktatási jegy, vagy normatíva formájában, ez talán a kevésbé fontos kérdés.

és hosszú évek kellenek ahhoz, hogy szép lassan megjelenjen egy-egy magánképzben lévő iskola. és szép lassan kiderülne, hogy az jó-e. lehet, hogy nem jó. és akkor semmit sem kell csinálni, csak nem kell a gyereket magániskolába járatni. ha meg az önkormányzati nem jó, akkor meg nem kell a gyereket önkormányzatiba járatni. a szülő eldönti majd, hogy hova íratja a gyerekét. ennél komolyabb szabályzót én nem tennék a rendszerbe.
meseszép | 2010. február 21.
a meglévőre alapozva nem lehet gyökeres változást remélni.
vagy mindent borítunk, vagy van az, ami...
látom a reformok eredményeit.. élem... beleadtunk anyait, apait, és elég egy tollvonás, mintha nem is történt volna semmi. csak mi haltunk bele...
vagy radikálisan, vagy sehogy. ez a helyzet. aztán vagy elsöprődünk mi is, vagy csináljuk, mert jó.
lehet, nekem se lenne már helyem ebben a rendszerben, de kiderülne végre, ki kell, és kinek. persze, az elesett, az 1000H-s nem tudna választani, illetve választaná a semmit. eleinte. de talán, ha nóri-félékkel találkozna, rájönne, ez neki jó. és ha a nóri.féle elhivatottakat hagynák dolgozni, talán eredményeket is érnének el. az elit meg választaná a porosz utat. amíg a gaz, libcsi/komcsi/eu/nyugati/multi tőke ki nem szórja az így szocializálódott szakember gárdát, mert képtelen csapatban működni, nem mer/tud dönteni, nem kreatív, csak egyet tud, bár azt nagyon: elméletet.
egy próbát megérne, még ha csak gondolat kísérlet formájában is.
Juli | 2010. február 21.

Lassíts, Gergő!

Itt mindenki nyakig ül saját gondjaiban, Neked már valamelyest sikerült kívülre, felülre kerülnöd, sok mindent nagyobb összefüggésekben látsz, és türelmetlenül nézed, hogy miért nem értik meg a többiek is az érveidet. De hát éppen az az egyik legnagyobb gond a közoktatásban, hogy igen jó gondolatok, korszerű ötletek haltak el, mivel nem volt elegendő türelem, szakértelem, körültekintés a folyamatok végigviteléhez.

Vajon vannak-e olyan állapotban ma az emberek, iskolák, hogy elviseljenek egy újabb teljes fordulatot? Ha rajtam múlna, én mindenek előtt feltérképezném, hogy hol vannak a jelenlegi közoktatásban még rejtett tartalékok, és a pozitívumokból indítanék.

Abban nincs vita közöttünk, hogy a jelenlegi rendszer egésze működésképtelen. Ennek ellenére vannak jó iskolák, jó pedagógusok, jó kezdeményezések, amelyeket erősíteni kellene, és nem elbátortalanítani, lesöpörni, tönkre tenni.

Egy tisztességesen működő piacnak szerintem is lehetne szabályozó ereje, de
1. nálunk a piac általában nem működik tisztességesen,
2. ha tiszteségesebben működne, sem lehetne az iskolaügyet csupán a piacra építeni.

Hogy akarunk-e változást? Hát persze, hogy akarunk. A Te elképzelésedben nekem személy szerint sok minden tetszik, de elképzelésem sincsen arról a bizonyos induló lépésről.
Godot | 2010. február 21.

Eszembe jutott még valami: szerintetek mennyire veszne el az iskolák hitele, ha egyszer csak megszűnne az a konvencionális iskolakép, amibe a leöregebb magyar állampolgár is már belecsöppent? Szerintem ha valamiért, akkor azért járnának kevesebben iskolába, mert "ez már nem is iskola".
Godot | 2010. február 21.

Tegyük fel, hogy működőképes.

Hogyan lehet egy ilyen radikális váltást beadni az országnak? A tanárok egy része sem értené, hogy mi miért változik. Van-e egyáltalán igényük a cserére? Mert az egy dolog, hogy mindenki pampog a rossz közoktatás miatt, az meg a másik, hogy egy ilyen radikális váltásról senki nem hinné el, hogy egyszerű. Persze ki mondta, hogy egyszerű? És lehet, hogy ha már beindulna x év múlva, teljesen jól működne a rendszer, de mi lesz addig azzal a pár évfolyammal, amelyeken tesztelődik az egész?
Vagy csináljuk radikálisan, és akkor még pont elérjük annak a pár évfolyamnak a végét, akiknek menet közben találták ki a kétszintű érettségit, a Ba/BSc-MA/MSc rendszert - ők már úgy is alkalmazkodóképesek.
L. Rirók Nóra | 2010. február 21.
Persze Gergő, értelek. Amiket leírtál, az nagyon jó lenne. Nekem nem ezért nehéz elképzelni. Hanem azért, mert úgy gondolom, ha ezeknek az iskoláknak, amikről írtam, autonómiát adnának, akkor sem lennének képesek normális reagálással lenni az említett népcsoport felé. És ők sem képesek nekik megfelelő szolgáltatásokat választani. Egyébként a felülről való okoskodásban teljesen igazad van. Csak én alulról sem érzem azt az erőt, ami ezt működtetni tudná...
Sokszor mondom én is, hogy azokat a pedagógusokat jobban meg kellene fizetni, akik ilyen iskolában tanítanak. Lehetőség is van most rá. De nem érzékelem semmivel sem jobbnak a munkát, amit ezekre a gyerekre fordítanak, amióta pótlékot kapnak. Se többnek, se jobbnak.. Úgyhogy ezért nem tudom elképzelni... Akkor lehetne, ha mindenhol olyan iskolák lennének, olyan vezetők, és pedagógusok, akik élni tudnának egy ilyen lehetőséggel.
Most csak az jutott még eszembe, hogy hányan élnek azokkal a lehetőségekkel, amikkel lehetne, csak többletmunkát igényelne? Mondjuk mióta van lehetőség szöveges értékelésre, és hányan csinálták, amíg nem volt kötelező? Vagy hányan csinálják most hatodikig, ameddig a törvény engedné? Pedig nyilvánvalóan jobb... Mégsem akarják. Vagy hányan fordulnak alternatív tankönyvek fel, az apáczais egyeduralom ellen? Pedig lehetne... Hány helyen van projekt-oktatás? Lehetne, csak fel kellene rúgni a megszokott kereteket... És még sorolhatnám tovább. De nem teszik az iskolák, pedig tehetnék. Sőt fokozom: az a bizonyos helyi tanterves szabadság, ami megadatott az iskoláknak, hány helyen tükröz tényleges, a helyi igényekre reagáló, rugalmas pedagógiai munkát? Most néztem át 6 intézményét... Mintha 30 évvel ezelőttit olvasnék...Szóval: menne,vagyis mehetne így is jobban, de nem megy. és sok dologért nem a felülről jövő irányítás felelős, hanem mi pedagógusok is.
hanger | 2010. február 21. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
talán nem utolsó sorban: ha jó tanár vagy, akkor többet érsz. több pénzt kérhetsz. többet is kaphatsz. ahogyan egy jobb szakács.

ha olyan munkát csinálsz, ami nehezebb (mélyszegény, roma, 4H-s), több pénzt kaphatsz.

(4H = hihetetlenül halmozottan hátrányos helyzetű)
hanger | 2010. február 21. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
még mindig nem csillapodtam le...

ha te csinálsz iskolát, akkor nem vonják össze a fejed felett, nem csoportosítanak át találomra az emberi értékeket átgázolva. nem kényszerítenek ingázni idiótamód összevissza a városban tanórák között (ugye Ax?). olyan tantermed van, amilyet jónak látsz. nem rugdosnak ki mindenkit, aki akar valamit, és nem szimpatikus a vezetőnek. se közoktatásban, se egyetemen. ez hogyhogy nem vonzó?

nem törölnek el egyetlen hülye tollvonással sok évi munkát. nem nyúlnak bele fentről a dolgaitokba. nem kényszerítenek állandó pályázgatásra az életbenmaradásért. egyszerűen csak dolgozni kellene. ez sem vonzó?

nem oktrojálnának rátok dilettáns vezetőt önkormányzati személyes érdekekből. magatok dönthetnétek el, hogy kit fogadtok el. ő vezethetne. magatok döntetnétek el, hogy az épület hogyan JÓ nektek. nem pályázgatni kellene a felújításokra.

nem vonz az se, hogy ne felülről mondják, hogy hogyan kell mélyszegénységben élők között dolgozni? bérelhetnél pár négyzetméterrel kisebb területet, és volna kenyér és alma és tej. ez se vonz? te tudnád kitalálni, hogy mi kellene az iskolában.

ez nem vonzó?????
mondjátok meg nyugodtan, hogy ez nem vonzó, csak akkor nem értem, hogy az elmúlt pár évben miről beszéltünk.
hanger | 2010. február 21. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
ja és mégegy dolog: felveti Juli, hogy hogyan miként milyen motivációk mentén lehetne ebbe az irányba lépni. szerintem először oda kéne eljutni, hogy akarunk-e. és utána előbb vagy utóbb meg lehet találni a megfelelő motivációkat. az már csak technika inkább.
hanger | 2010. február 21. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
hát nagyjából úgy reagáltok, ahogy vártam. alapjaiban igazatok van.

Juli: pl, hogy honnan lesznek tudatos fogyasztók, tudatos vállalkozók. a nagy baj az, hogy most sincsenek. vegyük észre, hogy ez milyen nagy baj most is. semmivel sem lesz kéősbb nagyobb baj ez.
azt mondod nem vonzó. az a szerencse, hogy nem is kell az legyen, mert a mostani sem igazán vonzó. amikor egy bizonyos törzs pár éve sivatagi vándorlásba kezdett, azt nem a sivatag vonzó flórája és faunája okozta, hanem mert nem volt más lehetőség. én úgy látom, hogy most sincs.
hogy miért pont a bkv, és miért nem a közoktatás az ahol napi rendszerességgel házkutatások vannak, azt csak az okozza, hogy a bkv előbb volt az ábécében. ha eljutunk a k-betűig, akkor nem kell aggódni. ott is látni fogunk menekülő embereket.

Nóra: elképzelni egy "autonóm iskolát ott, ahol 60-100%-os a roma" semmivel sem nehezebb nekem, mint elképzelni egy még felülről is cseszegetett iskolát ott ahol 60-100%-os a roma. az autonómia azt jelenti, hogy az iskola saját maga döntheti el, hogy neki ott akkor abban a helyzetben mi fontos. milyen értékek, célok egyebek. ilyen egyszerű. nem okádják nyakon aktívtáblával akár kéri akár nem, ha egyszer golyóstollra, tetűirtóra vagy szűzmáriaszoborra van szüksége. nem sorozzák be "segítő" továbbképzésre a szerencsétlen pedagógust, mert hogy oly hülye, hogy még a rómeóésjúliát se bírja funkcionális analfabéta mélyszegény romákkal megszerettetni. ezt is nehéz elképzelni? :)

Laura: a forintosítás és az utalványok valóban nem szerencsés párosítás. itt húztam meg a határt. más, pénzügyileg tudatosabban élő országokban elég lenne adókedvezmények, vagy adóból visszaigényelhető, vagy vissza nem térítendő kedvezmények támogatásokban gondolkodni. nálunk a papír fontos.
- nagyon jó hasonlat a gmk, abban az értelmében, hogy bizonyos vonatkozásaiban kultúraidegen dologról beszélünk. viszont az tudtommal nem igaz, hogy a nyelviskolák nem sikeresek. egyszerű a deal. ha befizetek és eljárok, akkor tudni fogok angolul. igenis ezek az iskolák tudást tudnak eladni. pénzért, forprofit alapon. és ez ugyanebben az országban van.
- a bkv nagyon jó példa: ezer nagyvárosban működik teljesen forprofit közlekedési vállalat. pl sanfranciscoban. egy dollárért (kb180Ft) tudok három órán keresztül közlekedni bárhány járattal, amik persze, hogy sűrűn járnak, és jók. havi negyven dollárért minden munkanap hat órát közlekedhetek. a bkv arra példa, hogy az állam milyen gazda. még amit a világon mindenütt tudnak profitábilisen üzemeltetni, az is döglődik drága és pocsék, ha az állam ráteszi a kezét.

Terepmunkás: igazad van. marhaság. de nem annyira, hogy lehetetlen. ha most itt ezen a fórumon azt igyekeznék elmagyarázni, hogy miért lenne jó az éttermeket állami kezelésbe venni, akkor arra is azt mondanád, hogy marhaság?
hogy a tankötelezettség jelenlegi formájában üzemképtelen, az nyilvánvaló. szörnyen egyetértünk ebben. nem kéne birkaként beterelni az embereket egy fedél alá, mert birkaként fognak viselkedni a fedél alatt. ez ilyen egyszerű. hogy hány ember lenne ténylegesen analfabéta? kötve hiszem, hogy ha eltörölnék a tankötelezettséget, akkor ez a szám drasztikusan növekedne. sőt. ki tudja mi történne?
és igazad van, ez a javasolt rendszer nem tenné kötelezővé az iskolát annak számára, akinek ingyen se kell. mert akinek ingyen se kell, annak most se kell az iskola. hogy az közoktatásnak minősül-e? nekem ez nem fontos kérdés. azt se tudom, hogy most van-e közoktatás. talán elég alapos a gyanúm, hogy nincs.
L. Rirók Nóra | 2010. február 20.
Próbálok elképzelni egy "autonóm" iskolát ott, ahol 60-100%-os a roma, zömében mélyszegénységben élők aránya.... Nem megy....
Laura | 2010. február 20.
1-ső olvasatra ezeken akadtam fenn:
- forintosítás és utalványok, ez ellentmondásnak tűnik
- nyelviskola mint példa: ez a gmk a kádárizmusból, azaz kényszermegoldás, a közokt. képtelen ellátni a funkciót, azóta is maradt a fusizás (feketemunka)
- business(pl. bankok-, telefonok, BKV átvilágítása, hagyjuk hogy történik)az oktatás nem képes profitot, (non-profitot) se termelni, még a legszínvonalasabb nyelviskolák se ld.fentebb
Majd még rágom a ceruzám!
Juli | 2010. február 20.

Marhaságnak éppen nem mondanám, csak erősen utópisztikusnak. Mintha nem vennél tudomást a valóságos helyzetről, illetve a valóságos szereplőkről.

Petrát idézem: "Hol vannak ehhez a tudatos vállalkozók és a tudatos fogyasztók? Honnan lesznek?" Ebből a kaotikus állapotból elképzelni nem tudom, hogy milyen módon jöhetne létre az általad vázolt működési mód. Milyen stratégia vezet ehhez? És akarjuk-e egyáltalán, hogy egy ilyen alakuljon? Nem igazán csináltál kedvet hozzá.

Pedig az elképzelésben vannak olyan ötletmorzsák, amelyek roppant rokonszenvesek. Leginkább a következő: "Legyen végre mindenütt forintosítva, hogy ki mit miért kap." Ez a gondolat bennem is felmerült, de más kontextusban. Olyan módon, hogy ne a kötelező tanítási órák tegyék ki a pedagógus munkaidejét, hanem ugyanúgy számítson bele az egyes gyerekekkel, csoportokkal történő foglalkozás, a szülőkkel való kapcsolat, a tanítási órán kívül tevékenység szervezése stb. Persze ezek is legyenek rendesen "forintosítva".
De az a gyanúm, Gergő, Te itt nem erre gondoltál.

Vajon miért a középkorban és a fejletlen országokban működik(?) az általad javasolt rendszer? Kis hazánk, mint tudjuk, rendkívül korrupt, de ezt már annyit emlegetik, hogy most már önmagát beteljesítő jóslatként működik. Azért nem korrupt mindenki, és egyre többeknek van elege ebből a helyzetből. Azt gondolom, hogy a Te utópiád nem elég vonzó ahhoz, hogy igazi változtatásra ösztönözzön, ha meg nem motivál erre semmi, akkor végképp beleragadunk az ingoványba.
terepmunkás | 2010. február 19.
Röviden: marhaság. 1. "Aki nem fogja fel, hogy elemi érdeke a számára lehető legjobb oktatást kiválasztani, azzal teljesen felesleges foglalkozni, az úgyis ezer csatornán kerékkötője saját fejlődésének." 2. Markánsan fejlődő oktátás a fenti gondolatkisérlet tükrében - ott működhet, ahol nincs tankötelezettség. nem a jelenlegi iskolarendszer helyett állítasz mintát, hanem lényegében a közoktatást kérdőjelezed meg.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek