OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. január 16.
» Hozzászólások (7)
Címkék:
 

Vadas Gyula

Nevelési probléma megoldása pedagógiai Bálint-csoporttal

Balázs ötödik osztályos tanuló. Hanyag, szemtelen, társait bántalmazza, a tanítás, az óravezetés lehetetlen a jelenlétében. A tanárok tehetetlenek, képtelenek kezelni. Október végére a kedélyek már igencsak magasra csaptak az iskolában. A november elejei nevelési értekezleten az egész tantestület Balázst szidta. A tanárok az iskolarendszerben elszenvedett összes sikertelenségüket rávetítették.

1982-ben vagyunk, a tanév elején. Balázs ötödik osztályos tanuló. Hanyag, szemtelen, társait bántalmazza, a tanítás, az óravezetés lehetetlen a jelenlétében. A tanárok tehetetlenek, képtelenek kezelni. Osztálytársai sem viselik el, a szülők egyhangúan követelik, hogy az igazgató távolítsa el őt az osztályból, sőt az iskolából.

Balázs szülei elváltak. Apja vendéglői zenész, aki rendszeresen részegen ment éjjelente haza, és ilyenkor általában elverte az anyját és őt is. Anyja adminisztrátor egy vállalatnál. Új házasságából egy testvére született Balázsnak, akit ki nem állhat, nevelőapját szintén utálja. Az ötödik osztályt már ismételte egyszer. Egyedül az osztályfőnökével jobb a kapcsolata, aki egy serény, pályakezdő férfi.

Október végére a kedélyek már igencsak magasra csaptak az iskolában. A november elejei nevelési értekezleten az egész tantestület Balázst szidta. A tanárok az iskolarendszerben elszenvedett összes sikertelenségüket rávetítették. Láttam, hogy tehetetlenek, reményvesztettek. Egyébként is azt tapasztalom, hogy a tanulók személyiségét nem mindig tudják szakmailag megfelelően megítélni a kollégák, s az egyes jellemzőket szignifikáns különbséggel értelmezik. A normálpedagógia értékrendszerével, elvárásaival, attitűdjeivel bíró pedagógusok deviánsnak minősítenek minden olyan tanulót, aki ebbe az értékrendszerbe – a középosztálybelibe – nem illeszthető normákkal, magatartásmintákkal lép be az iskolába.

Elhatároztam, hogy új módszert ajánlok a viselkedészavarosnak címkézett gyerekek kezelésére. Mivel akkoriban mentem az iskolába, a kollégákat óvatosan kellett megközelítenem. Vártam a kedvező alkalmat. Majd azt javasoltam néhányuknak, hogy a Balázs osztályában tanító tanárok részvételével alakítsunk pedagógiai esetelemző csoportot. Természetesen ellenállásba ütköztem: „Minek ez? Csak az időnket fecséreljük!” – hallottam az elkeseredett, lemondó megnyilatkozásokat. Lassan-lassan beleegyeztek a pedagógiai Bálint-csoport megalakításába. Először hoztunk létre iskolai környezetben, egy osztályban tanító tanárokkal pedagógiai Bálint-csoportot.

Mivel a módszer az iskolában merőben másnak számított, mint az addigiak, és gyanakvás is övezte a kezdeményezést, a főnökségnek „pedagógiai kísérletként” kellett beadni. A kísérletet úgy terveztem, hogy túlmutasson az akkori és ottani helyi nevelési rendszer szervezeti keretein. A kutató-fejlesztő tevékenység kiterjedt a nevelés tartalmi megújítására, a pedagógiai beavatkozások esetlegességének kiküszöbölésére, újfajta személyészlelési és személyiségfejlesztési eljárások bevezetésére és a csoportban dolgozó tanárok pedagógiai kulturáltságának a fejlesztésére.

Az egységes nevelési eljárásokról meg az életkori sajátosságokhoz igazodó nevelésről sokat beszéltek már akkoriban is, csakhogy ezek mindig megmaradtak a tárgyról való „elmélkedés” szintjén. Azt hiszem, az iskolarendszerben ma sincs olyan intézmény, ahol az egy tanulócsoporttal (osztállyal) foglalkozó pedagógusoknak kifejezetten csak arra az egy csoportra vonatkozó nevelési-oktatási tervei és eljárásai lennének, akár még személyre szabva is. Ebből pedig az következik, hogy az oktatás-nevelés sikere esetleges.

Megalakítottuk hát a pedagógiai Bálint-csoportot: 11 tanár, 3 pszichológus és két családgondozó vett részt a csoportmunkában. Üléseinket havi két alkalommal, egy-másfél órában tartottuk. A szóbeli történéseket magnetofonnal rögzítettük, a megnyilatkozásokat elemeztük.

Karácsonyra csoda történt. Nem hirtelen jött, és nem is a karácsony miatt, hanem akkorra vált egyértelműen érzékelhetővé, hogy Balázs magatartásában és a pedagógusok vele kapcsolatos viszonyában igen kedvező fordulat állt be. Ezenkívül javult a tantestület légköre, a kollégák nagyobb bizalommal, megértéssel fordultak egymás felé, nevelési kérdésekben szakszerűbben, megalapozottabban, a megfelelő szakkifejezéseket használva nyilatkoztak. Egészséges versengés alakult ki közöttük lélektani ismereteiket bizonyítandó, és szakirodalmat is kezdtek olvasni. Csökkent a testületben az elégedetlenség, a tehetetlenség érzése, általánossá vált az egymás iránti őszintébb, barátságosabb viselkedés, a nyílt véleménycsere.

Balázs személyre szabott feladatokat kapott az osztályon belül, amiket lelkesen teljesített, és örömmel számolt be osztályfőnökének és tanárainak a sikereiről. Meglelte a helyét az osztályban. Az év végén egyetlen tantárgyból sem bukott meg, és átléphetett a hatodik osztályba.

* * *

A tanulók fejlesztése vesződséges, fáradságos és felelősségteljes beavatkozás, ami igencsak megterheli a pedagógusok mentális egészségét. Az életmódjukból is eredő pszichés feszültségeket növeli ama tény is, hogy a képzésükből kimaradtak a viselkedéstudományi ismeretek és módszerek (T-csoport, encounter, önismereti csoport és a többi). Az effajta tudást – amelynek a birtoklása lényegesen megkönnyítené munkájukat – később, az iskolai gyakorlatban sem szerzik meg, s a továbbképzések sem foglalkoznak kellő rendszerességgel ezzel. Pedig a tanulók iskolában tanúsított viselkedésének a megértéséhez, a problémáik kezeléséhez, a személyiségük fejlesztéséhez e tudományágak ismerete nélkülözhetetlen.

Nem azt állítom, hogy a „problémás, nehezen nevelhető” gyerekek pszichohigiénés vezetését csak a tanároknak kellene végezniük. Hanem azt, hogy a pedagógia és a mentálhigiéné elsődleges prevenciója célkitűzései egybeesnek, s a lelki betegségek, a deviáns magatartásfajták, a pszichoszomatikus kórképek, a pedasthéniás tünetek kialakulásának megelőzésében a pedagógusok hasznosíthatnák magukat, és e tudással saját elaborációs mechanizmusukat is javíthatnák. Ugyan a mentálhigiéné elsősorban nem pedagógiai kérdés, de pedagógiai feladatok tömkelegének forrása.

Égetően szükség van tehát arra, hogy a pedagógusképzésben (a hagyományosan és unalmasan oktatott neveléspszichológiai, neveléselméleti ismereteken kívül) és a továbbképzéseken foglalkozzunk mentálhigiéniai alapfogalmak, csoportelméleti, pszichoanalitikai ismeretek, pszichoterápiás és tanácsadási alapelvek és eljárások rendszeres elsajátíttatásával, tréningeztetésével.

Az oktató-nevelő munkában – több eredményes módszer használatával egyetemben – azt is célravezetőnek tartom, hogy Bálint Mihály módszerét is (mutatis mutandis) alkalmazzuk. Kívánatos, hogy ezeknek a csoportoknak a vezetésére pedagógusokat is kiképezzünk. A pedagógiai Bálint-csoport arra is jó, hogy a tanárok beállítódásait, előítéleteit, érzelmi viszonyulásait az esetmegbeszélések kapcsán felszínre hozza, ezzel az önismeretet, az énképet fejlessze, és a hivatásbeli kiégési szindróma kialakulását megakadályozza.

A pedagógusok szakmai érettségének ismérvei szociális és pszichés oldalról is megközelíthetőek, e két szempont azonban nem választható el élesen egymástól. A társas kapcsolatok felől lényeges a mások tudatának és a csoporttudatnak a felismerése és megértése, empátiás és segítőkészség, felelősségérzet és döntési képesség, tolerancia, együttműködési készség, a pedagógus szerepből adódó konfliktusok építő, alkotó megoldásnak képessége stb. A pszichés szempontoknál a tudatosság és önismeret, előítélet-mentesség, nyitottság és tanulékonyság, önkritika, az autoritáshoz való helyes viszony és a megszerzett ismeretek alkotó alkalmazása a nélkülözhetetlenek.

A pedagógusok lélektani kulturáltsága színvonalának emelése az iskolák működési elégtelensége miatt nehezen valósítható meg. Az egész magyar közoktatás alaposan el van maradva a fegyelmezett, korszerű iskolai gyakorlattól. Az iskolákban jelentkező és megoldhatatlannak látszó nevelési problémák a tanárokban elégtelenség érzést váltanak ki, és ennek tartós fennállása és mélyülése neurózishoz, megcsömörléshez, elszikesedéshez, kiégéshez vezet körükben.

Most is – 2010 januárjában – csak azt javasolhatom az alsó és középfokú oktatási intézmények egyazon tanulócsoporttal foglalkozó pedagógusainak (az ún. osztályos tanároknak), hogy – munkájuk esetlegességének kiküszöbölése, egy magasan pedagogizált iskolai környezet megteremtése, az elaborációs mechanizmusok javítása, a nevelési konfliktusok alkotó megoldása érdekében – alakítsanak konzultatív, lege artis pedagógiai esetmegbeszélő csoportokat. Ahhoz azonban, hogy ezeknek a csoportoknak a szakmai feltételeit megteremthessék, elsősorban az igazgatókat kell ilyen irányban ösztönözni, támogatásukat megnyerni; és hogy feltétlenül vonjanak be olyan külső szakembert a csoportozásba, akinek a csoportdinamikai folyamatok kezelésében megfelelő jártassága van.

Pedagógiai Bálint-csoportok szervezése némi nehézséggel jár ugyan, de jelentős anyagi ráfordítást nem igényelnek, ám szellemit és lelkit, szervezeti változtatást és szemléletváltást viszont igen. A Bálint-csoportban való munka „nyereségének” értéke magas. A pedagógusoknak ez a fajta csoportmunka is biztosítja a pszichés és a közösségi képességeik fejlesztését, és növeli a dinamikusan értelmezett pedagógus szereppel való azonosulási szabadságot.

Vadas Gyula

--

Az esettanulmány beküldője pályázatunk keretében elnyerte a Mindennapi Pszichológia egyéves előfizetését.

Továbbra is várjuk az esettanulmány-pályázatra érkező írásokat!

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

A szerk | 2011. október 16.
Kedves Dömötör Márta! Nem tudom, hogy Dr. Dobó Katalin olvassa-e a honlapunkat, nem biztos tehát, hogy ez az üzenet eléri őt. Ha nem kap választ, írjon neki a következő e-mail címre: balinttarsasag@gmail.com.
Nagyné Dömötör Márta | 2011. október 16.
Tisztelt Dr. Dobó Katalin!
Hasonló cipőben járok, mint a fent említett Balázs tanára. Ha ez a módszer használható, akkor most kellene lépnem, hogy a Karácsony nekünk is jó legyen. Orosházán dolgozom. Tud-e segíteni abban, hogy van-e a közelben valaki, aki ezzel foglalkozik? Nagyné Dömötör Márta
Dr. Dobó Katalin | 2011. március 15. | balinttarsasag[kukac]gmail[pont]com
Tisztelt Vadas Gyula! A Magarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság nevében szeretnénk gratulálni cikkéhez, és egyben utólagos engedélyét kérni, mivel az esettanulmányt feltettük honlapunkra. Társaságunk egyik célja a magyarországi Bálint-csoport módszer terjesztése minden segítő szakmában, a működő csoportok feltérképezése, támogatása, összekapcsolása. Május végén Bálint-csoport Hétvégét tervezünk, kérem, látogasson el honlapunkra, www. balinttarsasag.hu és segítségét abban, hogy hírünk minnél több pedagógushozeljuthasson. Üdvözlettel: Dr. Dobó Katalin, vezetőségi tag
Andi | 2010. január 17.
Hát ez a lényeg, amit te írsz, Petra: "ez munka". Sőt, talán a munkánk leglényegesebb része lenne, ha volna rá idő, erő. Valahol ennek meg kellene jelenni a kötelező óraszámban, éppúgy, mint az ezeken az oldalakon fel-felemlegetett családlátogatásnak is.
És mondhatjuk, hogy a tanár érdeke, hogy jobban megértse, megismerje a diákot, hogy a problémára (mondjuk egy ilyen csoportülés keretében) jobban rálásson. Miért kellene ezért még fizetni is neki?! Hát megpróbálhatjuk ugyanezzel a szöveggel megközelíteni például az ügyvédünket is... mindjárt megmondaná, mennyibe kerül egy ilyen átvilágító szeánsz. :) Csak mi dolgozunk szerelemből.
petra | 2010. január 17.
Az esetmegbeszélő csoportban épp az a jó, hogy ahol elkezdik csinálni, ott nő az érzékenység az - ahogy Andi, írod - engedelmesebb, zártabb, csendesebb diákok iránt (is). egyrészt mert az esetmegbeszélő csoport úgy néz ki, hogy a probléma ismertetése után meg kell fogalmazni a kérdésedet. ez nagyon segíti a tudatosságot!!!
(próbáld ki, ha van egy nehéz "pedagógiai eseted", fogalmazd meg, hogy mi az előremutató, lehetséges megoldással kapcsolatos kérdésed az esettel kapcsolatban. (nem a panaszod, a félelmed, az aggodalmad - hanem a kérdésed). a másik nagyon fontos hatótényező, hogy a többiek meglátásai mennyire sok releváns szempontot adnak. ha kikeveredsz a saját kis köreidből, és lehetőséged van mások szempontjai alapján gondolkodni, az is hihetetlenül segíti a tudatosságot! Persze, hogy az esetmegbeszélés a legzűrösebb esetekkel kezd el foglalkozni. de hogy mindenki profitál belőle, tanárok, zűrös és zűrmentes diákok, az egészen biztos...
és még valami: szerintem ez munka, ugyanúgy, ahogy a szociális szférában. az a vágyam, hogy egyszer majd, mondjuk első körben osztályfőnököknek, heti egy óra kedvezményért cserébe kötelező legyen a kétheti másfél órás esetmegbeszélő csoport. szerintem jelentősen javítaná a munka színvonalát :))
VaGy | 2010. január 17.
Andi jeligére

Kedves Kollegina! Természetesen az egész osztályt bevontuk — tanáraikkal együtt — a közös munkába, és mindenfajta gyermekkel foglalkoztunk.

Kollegiális üdvözlettel: VaGy
Andi | 2010. január 17.
Nagyon tetszik a beszámoló, köszi! Mennyire jó lenne, ha a valóságban nem csupán egyetlen - magatartási problémáival ezt kikényszerítő - gyerek kaphatna ennyi figyelmet! Azoknak, akik kevésbé problémás háttérrel rendelkeznek, azoknak, akik "engedelmesebbek", "zártabbak és csendesebbek" vagy "különösen tehetségesek", vajon nem tenne jót, nem "járna ki" ennyi extra figyelem?
Ebből is látszik, hogy az a kötelező óraszám és az a minimális csoportlétszám, amit a mai oktatási rendszer az iskolák számára előír, lehetetlenné tesz mindenfajta érdemi pedagógiai munkát, és hosszú távon káros mind a gyerekekre, mind a tanárokra nézve.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.03.24.
Nagy baj van a szakképzésben, ott a legrosszabbak a PISA-eredmények
A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktat...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.24.
Nem értjük, miért nem érti Palkovics László a statisztikákat
2015-ben Magyarország azon kevés európai ország közé tartozott, ahol mind a felső, mind pedig az alsó teljesítménysávban az eredmények romlása volt megfigyelhető. Mivel azonban a gyenge ...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.24.
Bréking: Hozzáértőt engedtek az oktatás közelébe!
Interjút adott az Indexnek Csépe Valéria pszichológus, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. Ahhoz képest, hogy az elmúlt hét évben milyen minőségű „szakemberek...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2017.03.24.
Fütyis színező: megszólal a szexedukátor
Dúl a kommentháború a fütyis színező miatt, ezerfelé kanyarodott a vita. Vannak, akik szerint felháborító a kis füzet, mások szerint pedig a legtöbb ember egyszerűen csak prűd - a szakember...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.23.
Új informatikai kerettantervet készített az IVSZ
Új, a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége,amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak –...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.03.23.
Kulcscsomóval dobott fejbe egy gyereket a hittanórán a babócsai plébános
Rendetlenkedtek a gyerekek a babócsai iskolában hittanórán, a plébános pedig úgy akarta fegyelmezni őket, hogy egy kulcscsomót dobott közéjük. Nem azt a gyereket találta el, akinek szánta...
(Forrás: Sonline)
--
2017.03.23.
Jobban kéne szabályozni az iskolai fegyelmezést
Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez - közölte az Alapvet...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.23.
Hatszázmillió gyermeket fenyegethet vízhiány
A világon 2040-re minden negyedik gyerek – nagyjából 600 millió kiskorú – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások „rendkívül szűkösek” – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.03.23.
Borzasztó helyzetben az iskoláskorú afgán gyerekek
Az afgán gyermekek csaknem egyharmada nem jár iskolába, és sokukat munkára fogják, fiatalságuk ellenére besorozzák katonának vagy korai házasságokba kényszerítik - hívta fel a figyelmet...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
  Ildikó

Azt szeretném megtudni, hogy törvényes-e az a gyakorlat, hogy egy középiskolai gyakornoknak kötelezően heti 24 órája van az előírt 20 óra helyett. A plusz 4 órát nem fizetik ki, ezen felül rendszeres helyettesítést is ellát. Az oklevele alapján felső tagozatos diákokat taníthat, ennek ellenére helyettesítésre elsőtől kilencedik évfolyamra is beosztják. Mi a gyakorlat, elvárható-e egy gyakornoktól a beleegyezése nélkül az ingyenes túlmunka és az alsó tagozatban való helyettesítés?

--
  Szekszárdi Júlia

„Kedves” Luda!
A kérdéseire többször is kapott választ, kétszer tőlem, egyszer Peer Krisztinától.
De Ön nem választ akar, hanem lehetőséget a mocskolódásra. Vajon miért teszi ezt?
Három lehetséges okot találtam erre:
1. Komoly paranoiája van (ez esetben sürgősen pszichológushoz vagy pszichiáterhez kellene fordulnia).
2. Politikai indítékkal uszították ránk (szó esett holmi kockásinges bűnözőkről is, akiknek mi segítünk megúszni a gyermekbántalmazást).
3. Ön zsigerből gonosz és aljas. (Ebben az esetben pedig menjen a pokolba!)
Ezen túl szó nélkül töröljük a beírásait, esetleg egy bocsánatkérést még hajlandók vagyunk elfogadni.
Rágalmazásért és a jó hírnév megsértéséért akár fel is jelenthetnénk, de erre nem ad lehetőséget, hiszen névtelenül fortyog.
Több időt és energiát sem én sem a kollégáim nem vagyunk hajlandók erre az ügyre fordítani.

--
  töritanár

Az persze egy ilyen országban a jelen körülmények között természetesen fel sem merül, hogy Luda és Péter ugyanaz a személy...

--
  gyönytyúk

1. Össze kéne ereszteni Ludát az egykori Péterrel. Luda itt azt mondja: "nem vizsgáljuk meg, hogy milyen rövid volt a hölgy szoknyája". Péter viszont kikelt a "jó illemű" öltözködés mellett Sulyok Blanka cikke után, szintén elég vehemensen... Az egyesületnek szép elegánsan, egy-egy frappáns mondaton túl hagyni kéne, hogy ők ketten kidühöngjék magukat.

2. Egyik hasonló vehemenciájú tanulómnak felajánlottam, hogy strigulázza az összes tévedésemet, hibámat, aljasságomat, ha jó sokat talál, Balaton szeletet kap. Ludának is felajánlhatom ezt, küldje az ímélemre az eredményt, kapja a Balaton szeletet.

3. Luda lehet, hogy Pecina embere: olcsóbban szeretné megszerezni a honlapot, hogy aztán "szüneteltethesse". Ez csak kicsit vicces: az országbeli eljárásokat egyre kevésbé tudom viccként felfogni, lassan elérjük a "korlátlan lehetőségek hazája" címet (Ludának erdélyi tapasztalatai alapján ismerős lehet a szlogen.)
Üdv. gy.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Leiner Károly:] Kedves Zsuzsa, szívesen elküldöm privát üzenetben, ha email címed megírod nekem, így a legegyszerűbb. Igazából nekem is keresgélnem kellene, hogy hova került, mert TÁMOP pályázatba lett "leadva", én meg elengedtem, megváltam tőle, hiszen egyetlen kiadónak sem kellett...
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[paligreg:] Ki a szerző?
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[H. Zsuzsa:] Kedves Károly! Nagyon köszönöm a videót és a könyvtippet is, várólistára tettem, hamarosan sort is kerítek rá. :-) Érdekelne a szabadtanulásos feladatgyűjtemény is, ami a videóban szerepelt, mint elérhető jógyakorlat. Próbáltam megkeresni a hálón, de nem találtam. :-( […]
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Én is sajnálom Anna, mert az általad leírt eset valóban "csak" a pedagóguson múlik: van addig több mint félév. Fel lehet készülni, elő lehet készíteni a kislány fogadását. Ennek ellenére megértem én is, hiszen nem ismeri ezt a területet, nincs felkészítve rá, tart […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Anna:] 'Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell!' Ezt a kérdést csütörtökön feltettem egy olyan tanítónak, akinek a 4. […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Minden szava fontos és igaz. De kiemelnék egy gondolatot, ami az alfa és az omega, és amire mondhatni törvény van, hogy ne lehessen betartani: "Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Személyes tapasztalatom, hogy az iskolák a "különórákban" versenyeznek egymással - különböző tagozatokat hirdetnek. Ráadásul ezek plusz órákat jelentenek kötelezően minden azonos osztályba járó tanuló számára a minimálisan előírt kötelező óraszám felett, ami […]
Neked mindegy? Nekem nem! »

--

[fruzset:] Kedves Hozzászólók! Régebben is voltak magatartászavaros gyerekek, kevesebb IQ-val rendelkezők, stb...25 évvel ezelőtt kisegítő osztályokként működtek, részben integráltan, zökkenőmentesen a többi osztály mellett, egy intézményen belül 10-12 fős gyereklétszámmal. Az […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Fekete Hajni:] Ez nagyon jó! Nagyon remélem, hogy sokan reagálnak majd rá a szakmából is...! Kíváncsi vagyok a folytatásra!
Sikeres integráció - Javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek