OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. január 16.
» Hozzászólások (7)
Címkék:
 

Vadas Gyula

Nevelési probléma megoldása pedagógiai Bálint-csoporttal

Balázs ötödik osztályos tanuló. Hanyag, szemtelen, társait bántalmazza, a tanítás, az óravezetés lehetetlen a jelenlétében. A tanárok tehetetlenek, képtelenek kezelni. Október végére a kedélyek már igencsak magasra csaptak az iskolában. A november elejei nevelési értekezleten az egész tantestület Balázst szidta. A tanárok az iskolarendszerben elszenvedett összes sikertelenségüket rávetítették.

1982-ben vagyunk, a tanév elején. Balázs ötödik osztályos tanuló. Hanyag, szemtelen, társait bántalmazza, a tanítás, az óravezetés lehetetlen a jelenlétében. A tanárok tehetetlenek, képtelenek kezelni. Osztálytársai sem viselik el, a szülők egyhangúan követelik, hogy az igazgató távolítsa el őt az osztályból, sőt az iskolából.

Balázs szülei elváltak. Apja vendéglői zenész, aki rendszeresen részegen ment éjjelente haza, és ilyenkor általában elverte az anyját és őt is. Anyja adminisztrátor egy vállalatnál. Új házasságából egy testvére született Balázsnak, akit ki nem állhat, nevelőapját szintén utálja. Az ötödik osztályt már ismételte egyszer. Egyedül az osztályfőnökével jobb a kapcsolata, aki egy serény, pályakezdő férfi.

Október végére a kedélyek már igencsak magasra csaptak az iskolában. A november elejei nevelési értekezleten az egész tantestület Balázst szidta. A tanárok az iskolarendszerben elszenvedett összes sikertelenségüket rávetítették. Láttam, hogy tehetetlenek, reményvesztettek. Egyébként is azt tapasztalom, hogy a tanulók személyiségét nem mindig tudják szakmailag megfelelően megítélni a kollégák, s az egyes jellemzőket szignifikáns különbséggel értelmezik. A normálpedagógia értékrendszerével, elvárásaival, attitűdjeivel bíró pedagógusok deviánsnak minősítenek minden olyan tanulót, aki ebbe az értékrendszerbe – a középosztálybelibe – nem illeszthető normákkal, magatartásmintákkal lép be az iskolába.

Elhatároztam, hogy új módszert ajánlok a viselkedészavarosnak címkézett gyerekek kezelésére. Mivel akkoriban mentem az iskolába, a kollégákat óvatosan kellett megközelítenem. Vártam a kedvező alkalmat. Majd azt javasoltam néhányuknak, hogy a Balázs osztályában tanító tanárok részvételével alakítsunk pedagógiai esetelemző csoportot. Természetesen ellenállásba ütköztem: „Minek ez? Csak az időnket fecséreljük!” – hallottam az elkeseredett, lemondó megnyilatkozásokat. Lassan-lassan beleegyeztek a pedagógiai Bálint-csoport megalakításába. Először hoztunk létre iskolai környezetben, egy osztályban tanító tanárokkal pedagógiai Bálint-csoportot.

Mivel a módszer az iskolában merőben másnak számított, mint az addigiak, és gyanakvás is övezte a kezdeményezést, a főnökségnek „pedagógiai kísérletként” kellett beadni. A kísérletet úgy terveztem, hogy túlmutasson az akkori és ottani helyi nevelési rendszer szervezeti keretein. A kutató-fejlesztő tevékenység kiterjedt a nevelés tartalmi megújítására, a pedagógiai beavatkozások esetlegességének kiküszöbölésére, újfajta személyészlelési és személyiségfejlesztési eljárások bevezetésére és a csoportban dolgozó tanárok pedagógiai kulturáltságának a fejlesztésére.

Az egységes nevelési eljárásokról meg az életkori sajátosságokhoz igazodó nevelésről sokat beszéltek már akkoriban is, csakhogy ezek mindig megmaradtak a tárgyról való „elmélkedés” szintjén. Azt hiszem, az iskolarendszerben ma sincs olyan intézmény, ahol az egy tanulócsoporttal (osztállyal) foglalkozó pedagógusoknak kifejezetten csak arra az egy csoportra vonatkozó nevelési-oktatási tervei és eljárásai lennének, akár még személyre szabva is. Ebből pedig az következik, hogy az oktatás-nevelés sikere esetleges.

Megalakítottuk hát a pedagógiai Bálint-csoportot: 11 tanár, 3 pszichológus és két családgondozó vett részt a csoportmunkában. Üléseinket havi két alkalommal, egy-másfél órában tartottuk. A szóbeli történéseket magnetofonnal rögzítettük, a megnyilatkozásokat elemeztük.

Karácsonyra csoda történt. Nem hirtelen jött, és nem is a karácsony miatt, hanem akkorra vált egyértelműen érzékelhetővé, hogy Balázs magatartásában és a pedagógusok vele kapcsolatos viszonyában igen kedvező fordulat állt be. Ezenkívül javult a tantestület légköre, a kollégák nagyobb bizalommal, megértéssel fordultak egymás felé, nevelési kérdésekben szakszerűbben, megalapozottabban, a megfelelő szakkifejezéseket használva nyilatkoztak. Egészséges versengés alakult ki közöttük lélektani ismereteiket bizonyítandó, és szakirodalmat is kezdtek olvasni. Csökkent a testületben az elégedetlenség, a tehetetlenség érzése, általánossá vált az egymás iránti őszintébb, barátságosabb viselkedés, a nyílt véleménycsere.

Balázs személyre szabott feladatokat kapott az osztályon belül, amiket lelkesen teljesített, és örömmel számolt be osztályfőnökének és tanárainak a sikereiről. Meglelte a helyét az osztályban. Az év végén egyetlen tantárgyból sem bukott meg, és átléphetett a hatodik osztályba.

* * *

A tanulók fejlesztése vesződséges, fáradságos és felelősségteljes beavatkozás, ami igencsak megterheli a pedagógusok mentális egészségét. Az életmódjukból is eredő pszichés feszültségeket növeli ama tény is, hogy a képzésükből kimaradtak a viselkedéstudományi ismeretek és módszerek (T-csoport, encounter, önismereti csoport és a többi). Az effajta tudást – amelynek a birtoklása lényegesen megkönnyítené munkájukat – később, az iskolai gyakorlatban sem szerzik meg, s a továbbképzések sem foglalkoznak kellő rendszerességgel ezzel. Pedig a tanulók iskolában tanúsított viselkedésének a megértéséhez, a problémáik kezeléséhez, a személyiségük fejlesztéséhez e tudományágak ismerete nélkülözhetetlen.

Nem azt állítom, hogy a „problémás, nehezen nevelhető” gyerekek pszichohigiénés vezetését csak a tanároknak kellene végezniük. Hanem azt, hogy a pedagógia és a mentálhigiéné elsődleges prevenciója célkitűzései egybeesnek, s a lelki betegségek, a deviáns magatartásfajták, a pszichoszomatikus kórképek, a pedasthéniás tünetek kialakulásának megelőzésében a pedagógusok hasznosíthatnák magukat, és e tudással saját elaborációs mechanizmusukat is javíthatnák. Ugyan a mentálhigiéné elsősorban nem pedagógiai kérdés, de pedagógiai feladatok tömkelegének forrása.

Égetően szükség van tehát arra, hogy a pedagógusképzésben (a hagyományosan és unalmasan oktatott neveléspszichológiai, neveléselméleti ismereteken kívül) és a továbbképzéseken foglalkozzunk mentálhigiéniai alapfogalmak, csoportelméleti, pszichoanalitikai ismeretek, pszichoterápiás és tanácsadási alapelvek és eljárások rendszeres elsajátíttatásával, tréningeztetésével.

Az oktató-nevelő munkában – több eredményes módszer használatával egyetemben – azt is célravezetőnek tartom, hogy Bálint Mihály módszerét is (mutatis mutandis) alkalmazzuk. Kívánatos, hogy ezeknek a csoportoknak a vezetésére pedagógusokat is kiképezzünk. A pedagógiai Bálint-csoport arra is jó, hogy a tanárok beállítódásait, előítéleteit, érzelmi viszonyulásait az esetmegbeszélések kapcsán felszínre hozza, ezzel az önismeretet, az énképet fejlessze, és a hivatásbeli kiégési szindróma kialakulását megakadályozza.

A pedagógusok szakmai érettségének ismérvei szociális és pszichés oldalról is megközelíthetőek, e két szempont azonban nem választható el élesen egymástól. A társas kapcsolatok felől lényeges a mások tudatának és a csoporttudatnak a felismerése és megértése, empátiás és segítőkészség, felelősségérzet és döntési képesség, tolerancia, együttműködési készség, a pedagógus szerepből adódó konfliktusok építő, alkotó megoldásnak képessége stb. A pszichés szempontoknál a tudatosság és önismeret, előítélet-mentesség, nyitottság és tanulékonyság, önkritika, az autoritáshoz való helyes viszony és a megszerzett ismeretek alkotó alkalmazása a nélkülözhetetlenek.

A pedagógusok lélektani kulturáltsága színvonalának emelése az iskolák működési elégtelensége miatt nehezen valósítható meg. Az egész magyar közoktatás alaposan el van maradva a fegyelmezett, korszerű iskolai gyakorlattól. Az iskolákban jelentkező és megoldhatatlannak látszó nevelési problémák a tanárokban elégtelenség érzést váltanak ki, és ennek tartós fennállása és mélyülése neurózishoz, megcsömörléshez, elszikesedéshez, kiégéshez vezet körükben.

Most is – 2010 januárjában – csak azt javasolhatom az alsó és középfokú oktatási intézmények egyazon tanulócsoporttal foglalkozó pedagógusainak (az ún. osztályos tanároknak), hogy – munkájuk esetlegességének kiküszöbölése, egy magasan pedagogizált iskolai környezet megteremtése, az elaborációs mechanizmusok javítása, a nevelési konfliktusok alkotó megoldása érdekében – alakítsanak konzultatív, lege artis pedagógiai esetmegbeszélő csoportokat. Ahhoz azonban, hogy ezeknek a csoportoknak a szakmai feltételeit megteremthessék, elsősorban az igazgatókat kell ilyen irányban ösztönözni, támogatásukat megnyerni; és hogy feltétlenül vonjanak be olyan külső szakembert a csoportozásba, akinek a csoportdinamikai folyamatok kezelésében megfelelő jártassága van.

Pedagógiai Bálint-csoportok szervezése némi nehézséggel jár ugyan, de jelentős anyagi ráfordítást nem igényelnek, ám szellemit és lelkit, szervezeti változtatást és szemléletváltást viszont igen. A Bálint-csoportban való munka „nyereségének” értéke magas. A pedagógusoknak ez a fajta csoportmunka is biztosítja a pszichés és a közösségi képességeik fejlesztését, és növeli a dinamikusan értelmezett pedagógus szereppel való azonosulási szabadságot.

Vadas Gyula

--

Az esettanulmány beküldője pályázatunk keretében elnyerte a Mindennapi Pszichológia egyéves előfizetését.

Továbbra is várjuk az esettanulmány-pályázatra érkező írásokat!

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

A szerk | 2011. október 16.
Kedves Dömötör Márta! Nem tudom, hogy Dr. Dobó Katalin olvassa-e a honlapunkat, nem biztos tehát, hogy ez az üzenet eléri őt. Ha nem kap választ, írjon neki a következő e-mail címre: balinttarsasag@gmail.com.
Nagyné Dömötör Márta | 2011. október 16.
Tisztelt Dr. Dobó Katalin!
Hasonló cipőben járok, mint a fent említett Balázs tanára. Ha ez a módszer használható, akkor most kellene lépnem, hogy a Karácsony nekünk is jó legyen. Orosházán dolgozom. Tud-e segíteni abban, hogy van-e a közelben valaki, aki ezzel foglalkozik? Nagyné Dömötör Márta
Dr. Dobó Katalin | 2011. március 15. | balinttarsasag[kukac]gmail[pont]com
Tisztelt Vadas Gyula! A Magarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság nevében szeretnénk gratulálni cikkéhez, és egyben utólagos engedélyét kérni, mivel az esettanulmányt feltettük honlapunkra. Társaságunk egyik célja a magyarországi Bálint-csoport módszer terjesztése minden segítő szakmában, a működő csoportok feltérképezése, támogatása, összekapcsolása. Május végén Bálint-csoport Hétvégét tervezünk, kérem, látogasson el honlapunkra, www. balinttarsasag.hu és segítségét abban, hogy hírünk minnél több pedagógushozeljuthasson. Üdvözlettel: Dr. Dobó Katalin, vezetőségi tag
Andi | 2010. január 17.
Hát ez a lényeg, amit te írsz, Petra: "ez munka". Sőt, talán a munkánk leglényegesebb része lenne, ha volna rá idő, erő. Valahol ennek meg kellene jelenni a kötelező óraszámban, éppúgy, mint az ezeken az oldalakon fel-felemlegetett családlátogatásnak is.
És mondhatjuk, hogy a tanár érdeke, hogy jobban megértse, megismerje a diákot, hogy a problémára (mondjuk egy ilyen csoportülés keretében) jobban rálásson. Miért kellene ezért még fizetni is neki?! Hát megpróbálhatjuk ugyanezzel a szöveggel megközelíteni például az ügyvédünket is... mindjárt megmondaná, mennyibe kerül egy ilyen átvilágító szeánsz. :) Csak mi dolgozunk szerelemből.
petra | 2010. január 17.
Az esetmegbeszélő csoportban épp az a jó, hogy ahol elkezdik csinálni, ott nő az érzékenység az - ahogy Andi, írod - engedelmesebb, zártabb, csendesebb diákok iránt (is). egyrészt mert az esetmegbeszélő csoport úgy néz ki, hogy a probléma ismertetése után meg kell fogalmazni a kérdésedet. ez nagyon segíti a tudatosságot!!!
(próbáld ki, ha van egy nehéz "pedagógiai eseted", fogalmazd meg, hogy mi az előremutató, lehetséges megoldással kapcsolatos kérdésed az esettel kapcsolatban. (nem a panaszod, a félelmed, az aggodalmad - hanem a kérdésed). a másik nagyon fontos hatótényező, hogy a többiek meglátásai mennyire sok releváns szempontot adnak. ha kikeveredsz a saját kis köreidből, és lehetőséged van mások szempontjai alapján gondolkodni, az is hihetetlenül segíti a tudatosságot! Persze, hogy az esetmegbeszélés a legzűrösebb esetekkel kezd el foglalkozni. de hogy mindenki profitál belőle, tanárok, zűrös és zűrmentes diákok, az egészen biztos...
és még valami: szerintem ez munka, ugyanúgy, ahogy a szociális szférában. az a vágyam, hogy egyszer majd, mondjuk első körben osztályfőnököknek, heti egy óra kedvezményért cserébe kötelező legyen a kétheti másfél órás esetmegbeszélő csoport. szerintem jelentősen javítaná a munka színvonalát :))
VaGy | 2010. január 17.
Andi jeligére

Kedves Kollegina! Természetesen az egész osztályt bevontuk — tanáraikkal együtt — a közös munkába, és mindenfajta gyermekkel foglalkoztunk.

Kollegiális üdvözlettel: VaGy
Andi | 2010. január 17.
Nagyon tetszik a beszámoló, köszi! Mennyire jó lenne, ha a valóságban nem csupán egyetlen - magatartási problémáival ezt kikényszerítő - gyerek kaphatna ennyi figyelmet! Azoknak, akik kevésbé problémás háttérrel rendelkeznek, azoknak, akik "engedelmesebbek", "zártabbak és csendesebbek" vagy "különösen tehetségesek", vajon nem tenne jót, nem "járna ki" ennyi extra figyelem?
Ebből is látszik, hogy az a kötelező óraszám és az a minimális csoportlétszám, amit a mai oktatási rendszer az iskolák számára előír, lehetetlenné tesz mindenfajta érdemi pedagógiai munkát, és hosszú távon káros mind a gyerekekre, mind a tanárokra nézve.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek