OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. január 16.
» Hozzászólások (7)
Címkék:
 

Vadas Gyula

Nevelési probléma megoldása pedagógiai Bálint-csoporttal

Balázs ötödik osztályos tanuló. Hanyag, szemtelen, társait bántalmazza, a tanítás, az óravezetés lehetetlen a jelenlétében. A tanárok tehetetlenek, képtelenek kezelni. Október végére a kedélyek már igencsak magasra csaptak az iskolában. A november elejei nevelési értekezleten az egész tantestület Balázst szidta. A tanárok az iskolarendszerben elszenvedett összes sikertelenségüket rávetítették.

1982-ben vagyunk, a tanév elején. Balázs ötödik osztályos tanuló. Hanyag, szemtelen, társait bántalmazza, a tanítás, az óravezetés lehetetlen a jelenlétében. A tanárok tehetetlenek, képtelenek kezelni. Osztálytársai sem viselik el, a szülők egyhangúan követelik, hogy az igazgató távolítsa el őt az osztályból, sőt az iskolából.

Balázs szülei elváltak. Apja vendéglői zenész, aki rendszeresen részegen ment éjjelente haza, és ilyenkor általában elverte az anyját és őt is. Anyja adminisztrátor egy vállalatnál. Új házasságából egy testvére született Balázsnak, akit ki nem állhat, nevelőapját szintén utálja. Az ötödik osztályt már ismételte egyszer. Egyedül az osztályfőnökével jobb a kapcsolata, aki egy serény, pályakezdő férfi.

Október végére a kedélyek már igencsak magasra csaptak az iskolában. A november elejei nevelési értekezleten az egész tantestület Balázst szidta. A tanárok az iskolarendszerben elszenvedett összes sikertelenségüket rávetítették. Láttam, hogy tehetetlenek, reményvesztettek. Egyébként is azt tapasztalom, hogy a tanulók személyiségét nem mindig tudják szakmailag megfelelően megítélni a kollégák, s az egyes jellemzőket szignifikáns különbséggel értelmezik. A normálpedagógia értékrendszerével, elvárásaival, attitűdjeivel bíró pedagógusok deviánsnak minősítenek minden olyan tanulót, aki ebbe az értékrendszerbe – a középosztálybelibe – nem illeszthető normákkal, magatartásmintákkal lép be az iskolába.

Elhatároztam, hogy új módszert ajánlok a viselkedészavarosnak címkézett gyerekek kezelésére. Mivel akkoriban mentem az iskolába, a kollégákat óvatosan kellett megközelítenem. Vártam a kedvező alkalmat. Majd azt javasoltam néhányuknak, hogy a Balázs osztályában tanító tanárok részvételével alakítsunk pedagógiai esetelemző csoportot. Természetesen ellenállásba ütköztem: „Minek ez? Csak az időnket fecséreljük!” – hallottam az elkeseredett, lemondó megnyilatkozásokat. Lassan-lassan beleegyeztek a pedagógiai Bálint-csoport megalakításába. Először hoztunk létre iskolai környezetben, egy osztályban tanító tanárokkal pedagógiai Bálint-csoportot.

Mivel a módszer az iskolában merőben másnak számított, mint az addigiak, és gyanakvás is övezte a kezdeményezést, a főnökségnek „pedagógiai kísérletként” kellett beadni. A kísérletet úgy terveztem, hogy túlmutasson az akkori és ottani helyi nevelési rendszer szervezeti keretein. A kutató-fejlesztő tevékenység kiterjedt a nevelés tartalmi megújítására, a pedagógiai beavatkozások esetlegességének kiküszöbölésére, újfajta személyészlelési és személyiségfejlesztési eljárások bevezetésére és a csoportban dolgozó tanárok pedagógiai kulturáltságának a fejlesztésére.

Az egységes nevelési eljárásokról meg az életkori sajátosságokhoz igazodó nevelésről sokat beszéltek már akkoriban is, csakhogy ezek mindig megmaradtak a tárgyról való „elmélkedés” szintjén. Azt hiszem, az iskolarendszerben ma sincs olyan intézmény, ahol az egy tanulócsoporttal (osztállyal) foglalkozó pedagógusoknak kifejezetten csak arra az egy csoportra vonatkozó nevelési-oktatási tervei és eljárásai lennének, akár még személyre szabva is. Ebből pedig az következik, hogy az oktatás-nevelés sikere esetleges.

Megalakítottuk hát a pedagógiai Bálint-csoportot: 11 tanár, 3 pszichológus és két családgondozó vett részt a csoportmunkában. Üléseinket havi két alkalommal, egy-másfél órában tartottuk. A szóbeli történéseket magnetofonnal rögzítettük, a megnyilatkozásokat elemeztük.

Karácsonyra csoda történt. Nem hirtelen jött, és nem is a karácsony miatt, hanem akkorra vált egyértelműen érzékelhetővé, hogy Balázs magatartásában és a pedagógusok vele kapcsolatos viszonyában igen kedvező fordulat állt be. Ezenkívül javult a tantestület légköre, a kollégák nagyobb bizalommal, megértéssel fordultak egymás felé, nevelési kérdésekben szakszerűbben, megalapozottabban, a megfelelő szakkifejezéseket használva nyilatkoztak. Egészséges versengés alakult ki közöttük lélektani ismereteiket bizonyítandó, és szakirodalmat is kezdtek olvasni. Csökkent a testületben az elégedetlenség, a tehetetlenség érzése, általánossá vált az egymás iránti őszintébb, barátságosabb viselkedés, a nyílt véleménycsere.

Balázs személyre szabott feladatokat kapott az osztályon belül, amiket lelkesen teljesített, és örömmel számolt be osztályfőnökének és tanárainak a sikereiről. Meglelte a helyét az osztályban. Az év végén egyetlen tantárgyból sem bukott meg, és átléphetett a hatodik osztályba.

* * *

A tanulók fejlesztése vesződséges, fáradságos és felelősségteljes beavatkozás, ami igencsak megterheli a pedagógusok mentális egészségét. Az életmódjukból is eredő pszichés feszültségeket növeli ama tény is, hogy a képzésükből kimaradtak a viselkedéstudományi ismeretek és módszerek (T-csoport, encounter, önismereti csoport és a többi). Az effajta tudást – amelynek a birtoklása lényegesen megkönnyítené munkájukat – később, az iskolai gyakorlatban sem szerzik meg, s a továbbképzések sem foglalkoznak kellő rendszerességgel ezzel. Pedig a tanulók iskolában tanúsított viselkedésének a megértéséhez, a problémáik kezeléséhez, a személyiségük fejlesztéséhez e tudományágak ismerete nélkülözhetetlen.

Nem azt állítom, hogy a „problémás, nehezen nevelhető” gyerekek pszichohigiénés vezetését csak a tanároknak kellene végezniük. Hanem azt, hogy a pedagógia és a mentálhigiéné elsődleges prevenciója célkitűzései egybeesnek, s a lelki betegségek, a deviáns magatartásfajták, a pszichoszomatikus kórképek, a pedasthéniás tünetek kialakulásának megelőzésében a pedagógusok hasznosíthatnák magukat, és e tudással saját elaborációs mechanizmusukat is javíthatnák. Ugyan a mentálhigiéné elsősorban nem pedagógiai kérdés, de pedagógiai feladatok tömkelegének forrása.

Égetően szükség van tehát arra, hogy a pedagógusképzésben (a hagyományosan és unalmasan oktatott neveléspszichológiai, neveléselméleti ismereteken kívül) és a továbbképzéseken foglalkozzunk mentálhigiéniai alapfogalmak, csoportelméleti, pszichoanalitikai ismeretek, pszichoterápiás és tanácsadási alapelvek és eljárások rendszeres elsajátíttatásával, tréningeztetésével.

Az oktató-nevelő munkában – több eredményes módszer használatával egyetemben – azt is célravezetőnek tartom, hogy Bálint Mihály módszerét is (mutatis mutandis) alkalmazzuk. Kívánatos, hogy ezeknek a csoportoknak a vezetésére pedagógusokat is kiképezzünk. A pedagógiai Bálint-csoport arra is jó, hogy a tanárok beállítódásait, előítéleteit, érzelmi viszonyulásait az esetmegbeszélések kapcsán felszínre hozza, ezzel az önismeretet, az énképet fejlessze, és a hivatásbeli kiégési szindróma kialakulását megakadályozza.

A pedagógusok szakmai érettségének ismérvei szociális és pszichés oldalról is megközelíthetőek, e két szempont azonban nem választható el élesen egymástól. A társas kapcsolatok felől lényeges a mások tudatának és a csoporttudatnak a felismerése és megértése, empátiás és segítőkészség, felelősségérzet és döntési képesség, tolerancia, együttműködési készség, a pedagógus szerepből adódó konfliktusok építő, alkotó megoldásnak képessége stb. A pszichés szempontoknál a tudatosság és önismeret, előítélet-mentesség, nyitottság és tanulékonyság, önkritika, az autoritáshoz való helyes viszony és a megszerzett ismeretek alkotó alkalmazása a nélkülözhetetlenek.

A pedagógusok lélektani kulturáltsága színvonalának emelése az iskolák működési elégtelensége miatt nehezen valósítható meg. Az egész magyar közoktatás alaposan el van maradva a fegyelmezett, korszerű iskolai gyakorlattól. Az iskolákban jelentkező és megoldhatatlannak látszó nevelési problémák a tanárokban elégtelenség érzést váltanak ki, és ennek tartós fennállása és mélyülése neurózishoz, megcsömörléshez, elszikesedéshez, kiégéshez vezet körükben.

Most is – 2010 januárjában – csak azt javasolhatom az alsó és középfokú oktatási intézmények egyazon tanulócsoporttal foglalkozó pedagógusainak (az ún. osztályos tanároknak), hogy – munkájuk esetlegességének kiküszöbölése, egy magasan pedagogizált iskolai környezet megteremtése, az elaborációs mechanizmusok javítása, a nevelési konfliktusok alkotó megoldása érdekében – alakítsanak konzultatív, lege artis pedagógiai esetmegbeszélő csoportokat. Ahhoz azonban, hogy ezeknek a csoportoknak a szakmai feltételeit megteremthessék, elsősorban az igazgatókat kell ilyen irányban ösztönözni, támogatásukat megnyerni; és hogy feltétlenül vonjanak be olyan külső szakembert a csoportozásba, akinek a csoportdinamikai folyamatok kezelésében megfelelő jártassága van.

Pedagógiai Bálint-csoportok szervezése némi nehézséggel jár ugyan, de jelentős anyagi ráfordítást nem igényelnek, ám szellemit és lelkit, szervezeti változtatást és szemléletváltást viszont igen. A Bálint-csoportban való munka „nyereségének” értéke magas. A pedagógusoknak ez a fajta csoportmunka is biztosítja a pszichés és a közösségi képességeik fejlesztését, és növeli a dinamikusan értelmezett pedagógus szereppel való azonosulási szabadságot.

Vadas Gyula

--

Az esettanulmány beküldője pályázatunk keretében elnyerte a Mindennapi Pszichológia egyéves előfizetését.

Továbbra is várjuk az esettanulmány-pályázatra érkező írásokat!

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

A szerk | 2011. október 16.
Kedves Dömötör Márta! Nem tudom, hogy Dr. Dobó Katalin olvassa-e a honlapunkat, nem biztos tehát, hogy ez az üzenet eléri őt. Ha nem kap választ, írjon neki a következő e-mail címre: balinttarsasag@gmail.com.
Nagyné Dömötör Márta | 2011. október 16.
Tisztelt Dr. Dobó Katalin!
Hasonló cipőben járok, mint a fent említett Balázs tanára. Ha ez a módszer használható, akkor most kellene lépnem, hogy a Karácsony nekünk is jó legyen. Orosházán dolgozom. Tud-e segíteni abban, hogy van-e a közelben valaki, aki ezzel foglalkozik? Nagyné Dömötör Márta
Dr. Dobó Katalin | 2011. március 15. | balinttarsasag[kukac]gmail[pont]com
Tisztelt Vadas Gyula! A Magarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság nevében szeretnénk gratulálni cikkéhez, és egyben utólagos engedélyét kérni, mivel az esettanulmányt feltettük honlapunkra. Társaságunk egyik célja a magyarországi Bálint-csoport módszer terjesztése minden segítő szakmában, a működő csoportok feltérképezése, támogatása, összekapcsolása. Május végén Bálint-csoport Hétvégét tervezünk, kérem, látogasson el honlapunkra, www. balinttarsasag.hu és segítségét abban, hogy hírünk minnél több pedagógushozeljuthasson. Üdvözlettel: Dr. Dobó Katalin, vezetőségi tag
Andi | 2010. január 17.
Hát ez a lényeg, amit te írsz, Petra: "ez munka". Sőt, talán a munkánk leglényegesebb része lenne, ha volna rá idő, erő. Valahol ennek meg kellene jelenni a kötelező óraszámban, éppúgy, mint az ezeken az oldalakon fel-felemlegetett családlátogatásnak is.
És mondhatjuk, hogy a tanár érdeke, hogy jobban megértse, megismerje a diákot, hogy a problémára (mondjuk egy ilyen csoportülés keretében) jobban rálásson. Miért kellene ezért még fizetni is neki?! Hát megpróbálhatjuk ugyanezzel a szöveggel megközelíteni például az ügyvédünket is... mindjárt megmondaná, mennyibe kerül egy ilyen átvilágító szeánsz. :) Csak mi dolgozunk szerelemből.
petra | 2010. január 17.
Az esetmegbeszélő csoportban épp az a jó, hogy ahol elkezdik csinálni, ott nő az érzékenység az - ahogy Andi, írod - engedelmesebb, zártabb, csendesebb diákok iránt (is). egyrészt mert az esetmegbeszélő csoport úgy néz ki, hogy a probléma ismertetése után meg kell fogalmazni a kérdésedet. ez nagyon segíti a tudatosságot!!!
(próbáld ki, ha van egy nehéz "pedagógiai eseted", fogalmazd meg, hogy mi az előremutató, lehetséges megoldással kapcsolatos kérdésed az esettel kapcsolatban. (nem a panaszod, a félelmed, az aggodalmad - hanem a kérdésed). a másik nagyon fontos hatótényező, hogy a többiek meglátásai mennyire sok releváns szempontot adnak. ha kikeveredsz a saját kis köreidből, és lehetőséged van mások szempontjai alapján gondolkodni, az is hihetetlenül segíti a tudatosságot! Persze, hogy az esetmegbeszélés a legzűrösebb esetekkel kezd el foglalkozni. de hogy mindenki profitál belőle, tanárok, zűrös és zűrmentes diákok, az egészen biztos...
és még valami: szerintem ez munka, ugyanúgy, ahogy a szociális szférában. az a vágyam, hogy egyszer majd, mondjuk első körben osztályfőnököknek, heti egy óra kedvezményért cserébe kötelező legyen a kétheti másfél órás esetmegbeszélő csoport. szerintem jelentősen javítaná a munka színvonalát :))
VaGy | 2010. január 17.
Andi jeligére

Kedves Kollegina! Természetesen az egész osztályt bevontuk — tanáraikkal együtt — a közös munkába, és mindenfajta gyermekkel foglalkoztunk.

Kollegiális üdvözlettel: VaGy
Andi | 2010. január 17.
Nagyon tetszik a beszámoló, köszi! Mennyire jó lenne, ha a valóságban nem csupán egyetlen - magatartási problémáival ezt kikényszerítő - gyerek kaphatna ennyi figyelmet! Azoknak, akik kevésbé problémás háttérrel rendelkeznek, azoknak, akik "engedelmesebbek", "zártabbak és csendesebbek" vagy "különösen tehetségesek", vajon nem tenne jót, nem "járna ki" ennyi extra figyelem?
Ebből is látszik, hogy az a kötelező óraszám és az a minimális csoportlétszám, amit a mai oktatási rendszer az iskolák számára előír, lehetetlenné tesz mindenfajta érdemi pedagógiai munkát, és hosszú távon káros mind a gyerekekre, mind a tanárokra nézve.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.10.23.
L. Ritók Nóra: Az oktatás, vagy valami más?
Aztán ott a másik nagy falat, a pedagógusok. Azt, amit a probléma kormányokon átívelő kezeletlensége, az utóbbi években a szegregáció felerősödése, a csak az elvárásokat figyelembe vev...
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)
--
2017.10.23.
Hiába 35 halál, csak tanácsadásra küldik Romániában az oltást megtagadó szülőket
Egyetlen tartózkodással szavazta meg a román szenátus az oltástörvény tervezetét, amely a súlyos kanyarójárvány közepette éles vitát váltott ki a román társadalomban. A törvényrő...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.10.22.
A magyar szputnyiksokk – Nem hülyültünk el a könyvek hatására. Onódy-Molnár Dóra beszélgetése Pléh Csabával
Lesz egy munkatervünk, amelynek csak egy része az, hogy a miniszteri biztos csapata által készített anyagokhoz hozzászólunk. De ezenkívül napirenden szeretném tartani például azt a kérdé...
(Forrás: 168 óra)
--
2017.10.22.
Minden gyerek jó valamiben, de mi mintha csak aranyérmeseket akarnánk nevelni
Lannert Judit közgazdász, szociológus, oktatáskutató. Nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva...
(Forrás: 24.hu)
--
2017.10.22.
Radó Péter: Lyukas marokkal Hogyan pazaroljuk az oktatásra költött forrásokat?
A kormányzat szinte minden pénzt kivont az iskolai fejlesztési programokból, a pedagógus-továbbképzésekből és más hasznot hajtó tevékenységekből, és a rengeteg uniós forrást az új á...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2017.10.21.
Társasjátékkal az élhető társadalomért. Nyirati András írása
Demokrácia, aktív állampolgárság, társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás… Gyakran használt szavak, néha elcsépeltnek tűnnek, néha hiányoznak, néha az emberek (mi) nem értik,...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2017.10.21.
Jobb nem kritizálni a kormányt, ha az ember tanítani akar
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztalta azt a szakközépiskolát, ahová azért nem vettek fel egy tanárt, mert a Facebookon a magyar oktatáspolitikát kritizálta. A TASZ szerint egészen...
(Forrás: Index)
--
2017.10.20.
Pedagógusi robot - Több tízezer tanórán kell helyettesíteni
Országosan a harmincezret is meghaladhatja azoknak a tanóráknak a száma, amelyeket csak helyettesítéssel tudnak megtartani a tankerületi központok által fenntartott iskolákban – derült ki...
(Forrás: Népszava)
--
2017.10.20.
Finnországban sokkal nagyobb a tanári szabadság, tízszeres a túljelentkezés a pályára
„A finn oktatási rendszer szíve a tanár, akiben bizalom van, és tudás” – ez olvasható a konferencia beharangozójában, miközben egy tanár állandóan három tűz közé szorul: meg kell...
(Forrás: 168 óra)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

A dajka munkakörhöz nem kell érettségi és semmilyen végzettség, de előnyben részesítik azt, akinek van vagy érettségije, vagy dajkaképző tanfolyama, netán mindkettő.
Az asszisztensi végzettséghez szükséges az érettségire épülő OKJ-s tanfolyam, amivel asszisztens lehet egy óvónő mellett egy-vagy több csoportba(ahogyan beosztják). De önállóan csoportot (a jelen jogszabályok szerint) ezzel a végzettséggel sem kaphat. 

--
  Borza Zsuzsanna

Kedves Szakértők!

Jelen pillanatban egy magánóvodaban dolgozok dajka pozicióban.Lehetőséget kaptam miszerint ha elvégzem a pedagógia asszisztens Okj-s tanfolyamot akkor a 3. Csoport már az enyém lehet.A kérdés az az lenne hogy el kell e végeznem ezt a képesítést vagy elég hozza a középiskolai érettségi bizonyitvány.Én olvastam azt is hogy elég az érettségi viszont azt is hogy kell az okj-s végzettség.Kérem segitsenek eligazodni.Köszönöm!!

--
  OFOE

Kedves Hajni!
Egy kiegészítő információ, hátha segít:
"Egészségfejlesztés tanár" google keresésre számos felsőfokú intézmény leírása elolvasható a szakról, a leírásokban a felhasználhatóságról is. Ezen belül külön kereshető: "egészségtan tanár állás" is. A törvény nem rendeli kötelező feltételként semmilyen állami munkakörhöz, viszont a leírásokban emlegetett intézmények közül többfélében érdemes érdeklődni, hogy ők valóban alkalmaznak-e ilyen végzettségű szakembereket.

--
  OFOE

Kedves Hajni!
Az alapszak arra jogosít fel, hogy elvégezz egy mesterszakot. Idézek az EMMI rendeletből, bár ezt bizonyára Te is megnézted:
Az egészségfejlesztő-tanár: képzés célja az alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben, az iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
Pl. itt olvasható: 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről.

A szociálpedagógus(CXC/2011 Knt. 3. sz. melléklet) végzettséggel lehetsz kollégiumi nevelőtanár.

Esetleg iskolai napköziben lehet próbálkozni. 

--
  Hajni

Kedves Szakértők!
A következő lenne a kérdésem: 2018.nyarán szerzem meg az Egészségfejlesztés Tanár MA diplomám. Milyen munkakörök betöltésére alkalmas a végzettségem? Milyen intézményekben tudok elhelyezkedni vele? A BSc végzettségem Szociálpedagógus. Köszönöm a választ!
Üdvözlettel:Hajni

--
  Andi

Köszönöm a választ.

--
  OFOE

Kedves Andi! Íme a válasz, remélem, ez segít.
A tanulói felügyelet nem a neveléssel, oktatàssal lekötött munkaidőre, hanem a heti 32 óra kötött munkaidő terhére rendelhető el. Ha ez a neveléssel, oktatàssal lekötött munkaidővel együtt (elrendelt óraszám) heti 32 órànál többre jön ki, az rendkívüli munkaidőben végzett munkának minősül.

--
  OFOE

Akkor mi is próbálkozunk még tovább, hátha találunk megfelelő választ. Egy kis türelmet kérünk.

--
  Andi

Kedves Károly!

Köszönöm, olvastam a cikket, de nem egyértelmű, ezért kértem segítséget. Gondoltam, hátha valaki olyan tud segíteni a jogszabályok értelmezésében, aki erre hivatott. Nem lettem okosabb.

--
  Leiner Károly

Kedves Andi, ebben a cikkben minden kérdésére választ talál.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek