OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Az egyes pedagógus munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési követelmények

Kotv.
16. § (1) A közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében – a munkáltatótól függően – a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

(2) A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott
a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel;
b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.

(3) A pedagógus az óvodai nevelő munka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka keretében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

(4) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.

(5) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus foglalkoztatása – a 17. §-ban meghatározott feltételek szerint – pedagógus-munkakörben vagy szakvizsgázott pedagógus munkakörben történik. A 17. § (1)-(4) bekezdésben foglaltakat az óraadó tanár tekintetében is alkalmazni kell.

17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
a) óvodában óvodapedagógusi;
b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor), ha az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom, a testnevelés és sport tantárgyaihoz tanítói vagy tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a tantárgynak, megfelelő szakos tanári vagy a művelődési terület tantárgycsoportjának megfelelő képesítést nyújtó tanítói;
d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári;
e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak, megfelelő szakos egyetemi szintű tanári vagy készségtárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári;
f)
g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott;
h)
i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú;
j) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak, kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő, a b)-f) pontban felsorolt vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve nevelőtanár szakos;
k) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészeti szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú iskolai; művészeti szakközépiskolában – ha van a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű képzés – a tizenegyedik évfolyamtól egyetemi szintű tanári, illetve a művészeti területnek megfelelő egyetemi szintű;
l) a j) pontban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a foglalkozás tartalmi követelményeihez igazodó, a b)-j) pontban felsorolt;
m) iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító a b)-e), illetve j) pontban felsorolt tanítói, tanári és könyvtáros végzettség és szakképzettség.

(2) Idegen nyelv oktatására – minden iskolatípusban – alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus-munkakörben – a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva – az alkalmazható, aki
a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanítói oklevéllel rendelkezik,
b) az (1) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint az iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik,
c) az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátította az adott tantárgy kisebbségi oktatásához szükséges nyelvi ismereteket,
d) a Magyar Köztársaságban honosított, az (1) bekezdés szerinti pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tanítás nyelvének megfelelő oklevéllel rendelkezik.

(4) Iskolapszichológusként az alkalmazható, aki pedagógiai szakpszichológus végzettséggel és szakképzettséggel, vagy pszichológus és pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5) Azt, aki az (1)-(4) bekezdésben előírt felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben pedagógus-szakvizsgát (a továbbiakban: pedagógus-szakvizsga) tett, szakvizsgázott pedagógus-munkakörben kell foglalkoztatni.

(6) A pedagógus-szakvizsgára történő felkészülés
a) hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez,
b) hozzájárulhat a vezetői, a szakértői, a vizsgaelnöki, a vezetőtanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) tevékenységhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez, továbbá
c) az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújthat.

(7)

(8) A pedagógust, ha nem rendelkezik legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal vagy pedagógus-szakvizsgával, a munkáltató csak abban az esetben alkalmazhatja határozatlan időre, ha egy évre szóló munkaszerződés, közalkalmazotti kinevezés, óraadói megbízás keretében történő foglalkoztatás során meggyőződött szakmai alkalmasságáról.

(9) Pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai, iskolai gyakorlati képzésének vezetésére vagy pedagógusok továbbképzésére vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói), továbbá szaktanácsadói megbízást az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája, valamint a nevelő-oktató munkában eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van.

(10) A nem felsőoktatási intézmény által fenntartott óvodában vagy iskolában a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai gyakorlati foglalkozásával, pedagógiai gyakorlatával kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá a pedagógusok továbbképzésében a vezető tanár (gyakorlatvezető óvónő, tanító) részt vehet
a) a felsőoktatási intézmény és a nevelési-oktatási intézmény megállapodása;
b) a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás;
c) a nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött megállapodás alapján.

(11) A szaktanácsadói feladatok ellátásában a megbízóval kötött megállapodás alapján lehet részt venni.

30. § (10) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a képzési kötelezettség feladatait pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) konduktor vagy gyógypedagógus (terapeuta), illetve konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsődei gondozó láthatja el.

(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a fogyatékosságból eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség, szakképzettség és egyetemi, főiskolai szakirányú továbbképzés keretében szerzett – a tevékenység folytatására jogosító – szakképzettség,
b) ha a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmű és az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a fogyatékosságból eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.

(12) Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus-munkakört a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel töltik be, biztosítani kell, hogy a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor segítse a többi pedagógus munkáját.

122. § (10) Az e törvény 17. §-ának (8) bekezdésében meghatározott határidők számításánál a külföldi munkavégzés idejét figyelmen kívül kell hagyni.

127. § (1) a) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor
– a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;
– főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni a felsőfokú intézményként, illetve jogelődjeként alapított oktatási intézményben (például óvónőképző intézet, tanítóképző intézet, szaktanár képző) szerzett pedagógus szakképzettséget;
– pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói és a nevelőtanári szakképesítést tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet;
– egyetemi végzettségnek és szakképzettségnek kell elfogadni a Magyar Testnevelési Főiskola által az 1975. évi 16. törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kiadott testnevelőtanári szakképzettséget.
b) Az alkalmazáskor és e törvényben meghatározott feltételek esetén a vezetői megbízáskor főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni az óvónőképzőben, a tanítóképzőben, az állami zenekonzervatóriumban szerzett végzettséget.
c) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő főiskolai végzettségnek kell elfogadni a – képzésről rendelkező jogszabály szerint – felsőfokú végzettséget tanúsító műszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói oklevelet, bizonyítványt.
d) A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvány – az e törvényben meghatározottak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – felsőfokú szakképesítés.
e) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő középfokú szakképesítésnek kell elfogadni a c) pont hatálya alá nem tartozó, tanfolyami képzésben szerzett műszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítványt.

(2) Szakközépiskolában és szakiskolában gyakorlati képzésre – az elméletigényes szakmai képzés kivételével – középiskolai végzettséggel és szakirányú szakmai képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember, ha a feladatot felsőfokú szakképesítéssel rendelkező pedagógussal nem tudják ellátni.

(3) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozott időre alkalmazható
a) szakközépiskolában, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a szakiskolában a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak és a szakmai előkészítő ismeretek, valamint gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati ismeretek oktatására, továbbá minden iskolában a tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a képzés szakirányának megfelelő technikusi, szakközépiskolai szakképesítéssel, iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú szakképesítéssel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember;
b) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészetoktatási szakközépiskolában a gyakorlati és elméleti oktatáshoz középiskolai végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember.

(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés szakiskolában – az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével – alkalmazható határozatlan időre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik.

(5) Az artistaképzésben gyakorlati képzésre alkalmazható határozatlan időre az is, aki érettségivel és a művészi pályán szerzett legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt iskolai végzettség, képesítés pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés. A pedagógus besorolását az elismert, illetve a meglévő végzettségének, képesítésének megfelelően kell elvégezni.

(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) alkalmazható az is, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b)-e) és j) pontban felsorolt – az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú vagy középfokú könyvtárosi szakképzettséggel rendelkezik.

(8) Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.

(9) A (2)-(3) bekezdés alapján, határozott időre megállapodás azzal köthető, aki vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges – a 17. § (1) bekezdésben előírt –, a (3) bekezdésben meghatározott esetben a felsőfokú pedagógus szakképesítés megszerzését. Az alkalmazás legfeljebb a felsőfokú tanulmányok elvégzéséhez szükséges időre szólhat. A szerződés legfeljebb további két évre meghosszabbítható akkor, ha a pedagógus önhibáján kívül nem tudta tanulmányait befejezni.

(10) Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.

(11) Általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás megtartására, illetve kollégiumi nevelőtanárként alkalmazható, aki hittanár-nevelő szakos pedagógus végzettséggel rendelkezik.

128. § (1) Ha a pedagógus szakképesítése e törvényben meghatározott képesítésnek nem felel meg, és e törvénynek a hatálybalépésekor a pedagógusnak
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható;
b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több ideje van, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait a felsőfokú pedagógus-szakképesítést nyújtó oktatásban megkezdte.

(2) E törvény hatálybalépésétől számított öt évig alkalmazható a kollégiumban nevelőtanárként, aki hittudományi egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik. Foglalkoztatására a 127. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) a) 2006. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra, továbbá idegen nyelven történő nevelésre, oktatásra a megfelelő pedagógus végzettséggel és legalább középfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus, feltéve, hogy addig az időpontig megkezdi tanulmányait a megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzése céljából. A tanulmányok megkezdése nélkül is alkalmazható e határidő elteltét követően – legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a nyugdíjkorhatárt eléri – az a pedagógus, aki 2002. augusztus 31-ig betölti az ötvenedik életévét, feltéve, hogy legalább tíz év gyakorlattal rendelkezik az adott nyelv tanítása terén. E rendelkezéseket a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelv oktatására azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
aa) a pedagógusnak az adott nyelvből felsőfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell rendelkeznie, és tanulmányait 2003. szeptember 1-jéig kell megkezdenie,
ab) a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin, az ukrán nyelv oktatására a felsőoktatási tanulmányok megkezdése nélkül, korlátlan határideig alkalmazható az, aki az aa) pontban meghatározott feltételeknek megfelel,
ac) az e bekezdés a) pontjában foglaltak a német nemzetiségi oktatásban nem alkalmazhatók.
b) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban – az anyanyelv és irodalom tantárgy kivételével – az ötödik évfolyamtól kezdődően a tantárgyak anyanyelven történő oktatására pedagógus-munkakört tölthet be, és vezetői megbízást kaphat az is, aki rendelkezik az e törvény 17. §-ának (1) bekezdésében, illetve 30. §-ának (11) bekezdésében, 127. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában vagy (8) bekezdésében meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá felsőfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal.
c) A nemzeti, etnikai kisebbségi kollégiumi nevelésben pedagógus-munkakört tölthet be és vezetői megbízást kaphat az is, aki megfelel a b) pontban meghatározott feltételeknek.
d) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben
– pedagógus-munkakört tölthet be és vezetői megbízást kaphat az is, aki megfelel az e törvény 127. § (1) bekezdése a) pont, második gondolatjelében vagy b) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá felsőfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű okirattal rendelkezik,
– pedagógus-munkakört tölthet be az is, aki megfelel az első gondolatjelben meghatározott vagy e § (1) bekezdés a) pontjában, illetve (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és legalább középfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.
e) A nemzeti, etnikai kisebbségi szakképzésben gyakorlati ismeretek oktatására pedagógus-munkakört tölthet be az is, aki megfelel e törvény 127. §-ának (1) bekezdésének c)-e) pontjában vagy (2)-(4) bekezdésében meghatározott feltételeknek és legalább középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.
f) Az a)-e) pontban szabályozott nyelvvizsga bizonyítványt vagy azzal egyenértékű okiratot a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál a besorolásnál és a további szakképesítés után járó illetménynövekedés meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni.

(4) az óvónői szakközépiskolai szakon
a) a képzés e törvény hatálybalépését követő év szeptember 1-jétől óvodai és kollégiumi gyermekfelügyelői, pedagógiai asszisztensi, szabadidő szervezői szakra változik;
b) e törvény hatálybalépése előtt megkezdett tanulmányokat változatlan feltételekkel fejezheti be a tanuló, kérelmére azonban lehetővé kell tenni, hogy az érettségi-képesítő vizsga keretében gyógypedagógiai, továbbá közművelődési alapismeretekből levizsgázzon, és az új szaknak megfelelő végzettséget is megszerezze;
c) kiadott érettségi-képesítő bizonyítvánnyal – kivéve a 128. § (1) bekezdésének a) pontjában és (8) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő pedagógust – utoljára az 1997. évben lehet óvónői munkakörben alkalmazni a 127. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel;
d) kiadott érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkező, ha 1993. szeptember 1-jétől 1998. december 31-ig gyógypedagógia és közművelődési alapismeretekből vizsgát tesz, megszerzi a b) pontban meghatározott képesítést, a vizsgát az iskola az igényeknek megfelelően szervezi, a vizsgára való felkészülést az iskola kérésre konzultációs foglalkozások szervezésével segíti; e) szerzett szakképzettség az oktatás finanszírozása tekintetében nem számít első szakképzettségnek.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően pedagógus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható és alkalmazható
a) óvodapedagógusként, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal,
b) gép– és gyorsírás tantárgy oktatására, aki gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvánnyal,
c) szakmai gyakorlati képzésre, aki érettségi bizonyítvánnyal és tanfolyami képzésben szerzett műszaki oktatói vagy szakoktatói bizonyítvánnyal, illetve technikus tanári képesítést tanúsító bizonyítvánnyal,
d) gyógypedagógus-munkakörben, aki óvónői, tanítói, illetve tanári oklevéllel,
e) technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására, aki a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai, illetve felsőfokú szakoktatói vagy műszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel, f) kollégiumban, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,
g) szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyak, valamint a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon a szakmai előkészítő ismeretek oktatására, aki a képzés szakirányának megfelelő főiskolai szintű tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. A műszaki oktatói, szakoktatói munkakörben szerzett gyakorlatba be kell számítani a vállalati gyakorlati oktatásban szerzett gyakorlat idejét is. A szakmai gyakorlat idejének számításánál alkalmazni kell az e törvény 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.

(6) Ha a szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógus nem rendelkezik középiskolai végzettséggel, és e törvény hatálybalépésekor
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatár eléréséig legfeljebb öt évre van szüksége, a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható;
b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez öt évnél több, de tíz évnél kevesebb időre van szüksége, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható, ha legalább tíz év iskolai vagy vállalati gyakorlati oktató munkában szerzett gyakorlata van, a szükséges gyakorlat hiányában e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható, ha megszerezte a középiskolai végzettséget;
c) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több, de tizenöt évnél kevesebb időre van szüksége, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható, ha megszerezte a középiskolai végzettséget;
d) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél több időre van szüksége, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után a 127. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel lehet foglalkoztatni.

(7) Az e § alapján foglalkoztatott pedagógus (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésben felsorolt iskolai végzettsége, képesítése pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés és a pedagógus besorolását a meglévő iskolai végzettsége, illetve képesítése alapján kell elvégezni.

(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett – jogszabályban meghatározott – szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.

(9) A kötelező továbbképzésben való részvételt nem lehet megkövetelni attól, aki a 19. § (5) bekezdése hatálybalépésének napján az ötvenedik életévét betöltötte. A pedagógus-szakvizsga bevezetéséig a továbbképzésben való részvételi kötelezettség – jogszabályban meghatározottak szerint – áll be.

(10) Az előírt szakmai gyakorlat megléte esetén – megismételt pályázati eljárás alapján –
a) óvodavezető, illetve általános iskolai igazgató lehet az is, aki középfokú óvónőképzőben, óvónői, illetve középfokú tanítóképzőben szerzett tanítói végzettséggel rendelkezik,
b) alapfokú művészetoktatási intézményben igazgató lehet az is, aki zenekonzervatóriumban szerzett végzettséggel rendelkezik, feltéve, hogy a korábbi pályázati eljárásban nem jelentkezett olyan pályázó, aki rendelkezik megfelelő szakmai gyakorlattal, valamint az előírt felsőfokú iskolai végzettséggel.

(11) A diákparlamentet első ízben 1997-ben kell összehívni.

(12) A 127. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket – ha nemzetközi megállapodás másképp nem rendelkezik – a magyar nevelési-oktatási intézményekben kiállított iskolai végzettségek és szakképzettségek tekintetében lehet alkalmazni. Az e rendelkezések alapján honosított oklevéllel, bizonyítvánnyal rendelkezőt 2004. szeptember 1-jétől kezdődően – a (13) bekezdésben meghatározott kivétellel – akkor lehet pedagógus-munkakörben foglalkoztatni, ha tanulmányait a felsőfokú pedagógus-szakképesítést nyújtó oktatásban megkezdte.

(13) A (12) bekezdésben foglaltaktól eltérően tovább foglalkoztatható
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig az, akinek 1999. szeptember 1. napján a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra,
b) a honosított oklevélnek megfelelő pedagógus-munkakörben az, aki az adott pedagógus-munkakörben 1999. szeptember 1-jéig legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.

--

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2016.08.31.
Interjú Palkovics László államtitkárralb- videó
Élő adás az Indexen
(Forrás: Facebook)
--
2016.08.31.
A Civil Közoktatási Platform Indexhez eljuttatott, Palkovics Lászlónak címzett kérdései
Az Index felhívására a Civil Közoktatási Platform összeállított egy kérdéssort Palkovics államtitkár úrnak címezve. A kérdéssorozat célja, hogy a közvéleményt szembesítse az oktat...
(Forrás: Facebook)
--
2016.08.31.
Hajós András érvel a tanévnyitók ellen - videó
Diákok összefogásával idén először szervezik meg a DiákFesztet, ami eredetileg az első két tanítási napra szólt volna, szeptember 1-én és 2-án. A koncerteket egy jótékonysági gyű...
(Forrás: Eduline)
--
2016.08.31.
Versenyképes és értékalapú iskola a cél
Versenyképes és értékalapú iskola létrehozása a cél – emelte ki az emberi erőforrások minisztere augusztus 30-án Érden, a Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnáziumban tartott orsz...
(Forrás: Edupress)
--
2016.08.31.
Rétvári csupa jó hírrel nyitotta meg a tanévet
Idén szeptembertől ismét emelkedik a pedagógusok bére, a folyamat 2017-ben is folytatódik, ezzel kívánta a kormány kifejezni megbecsülését a pedagógusok iránt – emelte ki Rétvári Bence...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2016.08.31.
Gallóné szerint ez a tanév sem lesz zavartalan
A köznevelési kerekasztal "még kéjes gondolat sem volt", amikor 25 pontos követeléseikről már tárgyaltak a kormánnyal – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke...
(Forrás: Népszabadság)
--
2016.08.31.
Szabad gyakorlat
Ha az oktatás alulfinanszírozása megszűnne, akkor lehetne jelentősen továbblépni a gyerekek testnevelésében.Valódi létesítményfejlesztésre van szükség, koordinálni kell ezeket a fejleszt...
(Forrás: Népszabadság)
--
2016.08.31.
L. Ritók Nóra: Én is visszaadom....
"Sosem éreztem, hogy ezzel a kitüntetéssel valamiféle közösséghez tartoztam volna. Most viszont úgy érzem, van egy csoport a kitüntetettek között, akik egy elv szerint közösséget alkotnak...
(Forrás: Népszabadság)
--
2016.08.30.
L. Ritók Nóra: Segítő térkép
Amikor az alapítványnál elkezdtük ezt az egészet, eleinte a saját készleteinkből segítettünk. Ruhák, cipők, iskolaszerek, könyvek, játékok vándoroltak be az irodába, a tanári szekré...
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  Luda

Miért taníthat általáns iskolásokat egy olyan tanár, akit gyermekbántalmazásért elítéltek?
Erre a tanárra gondolok:
http://www.origo.hu/itthon/20140605-kozerdeku-munkara-iteltek-a-diakjat-bantalmazo-apatfalvi-tanart.html
Az új iskolájában ismerik a múltját? A gyerekek szülei tudnak erről?

--
  ax

Nagyon vigyázzon mindenki, aki él a nyugdíj előtti órakedvezmény lehetőségével. Bő félmilliót kell befizetnem utólag, mert automatikusan az évi egy-két zsűrizés, előadás kedvéért fenntartott vállalkozásom vált főållássá.. Balek vagyok, talán van más balek is a pályán, figyeljetek erre!

--
  OFOE

Kedves Helena! A magántanulói státuszt a Köznevelési Törvény 55.§-a szabályozza: „(1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.
(2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.(3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.”

Tehát az intézmény határozza meg a számonkérés idejét és módját. Javasoljuk, hogy a részletekről az érintett iskolában tájékozódjanak.

--
  Hajnal Helena

Tisztelt OFOE!

Magántanuló gyermeknek a készségtárgyakból is
(ének, technika, torna, rajz, ha ezekből nincs felmentve)
kell, hogy keletkezzen félévi, év végi osztályzata?

Ha igen, hogyan? Mit kell teljesítenie, tennie a gyermeknek?
Kérem, azt is írják meg, hogy hol, milyen törvényben van szabályozva ez.

Nagyon köszönöm.

--
  OFOE

Kedves Gergely! Figyelmébe ajánljuk a Digitális nemzedék konferenciák anyagát. 2012 óta már idén az 5. alkalommal fog sor kerülni a rendezvényre. A fiatalok szociális terével foglalkozott Ujhelyi Adrienn 2013-ban, a tanulmányát itt találja: http://digitalisnemzedek.hu/wp-content/uploads/2013/03/digitalisnemzedek-konferencia-2013.pdf. Ha kutatni szeretné a témát, érdemes a portál teljes anyagát átnézni, mert a konferenciakötetek mellett folyamatosan közzé tesszük a témához kapcsolódó egyéb tanulmányok linkjeit is. Eredményes munkát kívánunk!

--
  Kiss Gergely

Tisztelt OFOE! Pszichológus hallgatóként kutatási témámnak választottam a modern technikai eszközök hatását a fiatal felnőttek csoportjainak szociometriai szerkezetére. Arról szeretném kikérni a véleményüket, és tapasztalatukat, hogy ezek az eszközök és fórumok összébb húzzák ezeket a csoportokat, vagy sokkal inkább destabilizálják, mivel senki nincs rákényszerítve az osztályára. Akár a szünetekben is chatelhet a más csoportból való barátokkal. Válaszukat és véleményüket előre is köszönöm!

--
  Szekszárdi Júlia

Kedves "Morcos"! Azóta már túl vannak a felvételin, tehát jó, ha más tárgyakból is megalapozott tudással mennek a középiskolába. Továbbra is azt gondolom, hogy meg kellene próbálni tisztázni a dolgot a tanárnővek, mérlegelni, hogy valóban megviseli-e a gyerekeket, ami történt, vagy már túl vannak rajta. Ha a helyzet elmérgesedne, tehát kimondottan rontaná a gyerekek eredményét, közérzetét, akkor (esetleg az osztályfőnök közvetítésével) kellene a szülőknek beszélni az érintett tanárral. Ha annyira elviselhetetlen a helyzet, az igazgatóhoz, a fenntartóhoz, végső soron az ombudsmanhoz is lehet fordulni. Mivel nem ismerem a pontos körülményeket, ennél többet nem tudom tanácsolni.

--
  Morcos

Mielőtt beavatkozhattam volna a tanárnő már "rendezte" az osztállyal a kérdést. Mivel reklamálni mertek, innentől minden órán írnak. De nyilván nem akar rosszat azoknak a nyolcadikos gyerekeknek, akik most a felvételi környékén inkább a matematikára és a magyarra koncentrálnának, és amúgy is le vannak terhelve.

--
  OFOE

Kedves Eszty! Nagyon sajnáljuk, hogy így alakult az ügy. Úgy tűnik, a tanító teljesen elveszítette az Ön bizalmát, és a megismert tények alapján nem is alaptalanul. Ha végleg úgy döntött, hogy elviszi a gyerekét, akkor tegyen úgy, de akkor is javaslom, hogy próbálják tisztázni az ügyet a pedagógussal, ne maradjon ilyen keserűség Önben és a gyerekében. Lehet, hogy szerencsésebb lett volna, ha nem a szülőknek panaszkodik, hanem azonnal az érintett tanítóhoz fordul, hátha megelőzhető lett volna a dolog elmérgesedése. A helyzet Önök között annyira feszültté vált, hogy talán jobb, ha iskolát és környezetet váltanak. Mielőtt feljebb lépne (önkormányzat, klik) az iskola vezetőjével kellene beszélnie, hátha segít a probléma feldolgozásában. Az indulat (ha jogos is) rossz tanácsadó, a feljelentést meg csak a legvégső esetben javaslom.

--
  Eszty

Elkergethet?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[csilla:] Nagyon tetszik a sorozat, több szempontból is! Bár tudom ezt át kellett élni! köszönöm és hála azért, mert nyílvános és másoknak, kis gyermekeknek is megmutathatom! Több gondolatot is elindított bennem, amik nagyon nehezek!Még nekem is, de remélem az érintettektől fogok tudni […]
Remény az életre - 5. Az utolsó állomás »

--

[Tari Klaudia:] Mélyen megérintett a gyermeki kiszolgáltatottság, és az, ahogy a felnőttek kihasználják egy gyermek velük szembeni tehetetlenségét.
Remény az életre - 1. A kezdetek »

--

[Kustyán Csilla:] Ez még csak a kezdet. A további fejezetek is biztosan érdekesek lesznek sokak számára. Személy szerint nagyon várom a folytatást.
Remény az életre - 1. A kezdetek »

--

[énvagyok:] "Mindenkor figyelembe veszem tanítványaim képességeit, helyzetét, életkorát, fejlettségét (...) Tanítványaim között nemük, nemzetiségük, állampolgárságuk, világnézetük, képességeik és kulturális tradícióik szerint különbséget nem teszek..." Ebbe aztán […]
Tanári eskü »

--

[nemlennékofő:] http://elegemvan.blog.hu/2016/06/14/elegem_van_az_osztalykirandulasbol
Szükség van-e egyáltalán osztálykirándulásra? »

--

[Sz. Tóth Gyula:] Hír Szombathelyről, esküről. Itt: http://vaol.hu/hirek/most-hogy-diplomat-kaptok-a-kezetekbe-elkezditek-elni-azt-az-eletet-amiert-szulettetek-270-hallgato-vette-at-a-diplomajat-szombathelyen-1776711
Tanári eskü »

--

[OFOE:] A Losonc téri Általános Iskola KIP-es gyakorlatáról az Abcug.hu közölt a közelmúltban érdekes írást: Prókai Eszter: Másképp kell tanítani, akinek előző este elvitték az apját
Egy könyv és egy látogatás ürügyén a KIP-ről »

--

[Marcsi:] Kedves Mindenki! Véletlen kerültem az oldalra és én is csodálkozom, mert bizony nekünk is esküt kellett tenni a diplomaosztón sőt a szöveg is hasonló volt. 1989-ben végeztem a Szarvasi Óvónőképző Intézetben és komolyan vettem az eskütételt,s a mai napig betartom amire […]
Tanári eskü »

--

[Erzsébet Peifer:] Kedves Kocsis János! Önnek teljesen igaza van, amikor azt mondja, én csupán magamról beszélek, pedagógusként, nem a gyerekekkel való kapcsolataimról, rezdülésekről, stb. A kettő külön világ. Tudom, meghatóbb lenne arról írni, hogy honnan hova jutottunk, s hogy az mekkora […]
Gondolatok a (gyógy)pedagógiáról »

--

[Leiner Károly:] Ebben a gyönyörű írásban a pedagógus éppen azért kerül a középpontba, mert odahelyeződik a gyerekekért érzett vívódásai miatt. Ha nem elhivatott pedagógus "morgolódását" olvasnánk, akkor meg sem született volna ez az írás. Másrészről a nevelés-oktatás […]
Gondolatok a (gyógy)pedagógiáról »

--
OFOE (2001–2016) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek