OFOE a Facebook-on
Betűméret
Archív

Az egyes pedagógus munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési követelmények

Kotv.
16. § (1) A közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében – a munkáltatótól függően – a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

(2) A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott
a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel;
b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.

(3) A pedagógus az óvodai nevelő munka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka keretében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

(4) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.

(5) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus foglalkoztatása – a 17. §-ban meghatározott feltételek szerint – pedagógus-munkakörben vagy szakvizsgázott pedagógus munkakörben történik. A 17. § (1)-(4) bekezdésben foglaltakat az óraadó tanár tekintetében is alkalmazni kell.

17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
a) óvodában óvodapedagógusi;
b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor), ha az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom, a testnevelés és sport tantárgyaihoz tanítói vagy tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a tantárgynak, megfelelő szakos tanári vagy a művelődési terület tantárgycsoportjának megfelelő képesítést nyújtó tanítói;
d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári;
e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak, megfelelő szakos egyetemi szintű tanári vagy készségtárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári;
f)
g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott;
h)
i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú;
j) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak, kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő, a b)-f) pontban felsorolt vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve nevelőtanár szakos;
k) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészeti szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú iskolai; művészeti szakközépiskolában – ha van a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű képzés – a tizenegyedik évfolyamtól egyetemi szintű tanári, illetve a művészeti területnek megfelelő egyetemi szintű;
l) a j) pontban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a foglalkozás tartalmi követelményeihez igazodó, a b)-j) pontban felsorolt;
m) iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító a b)-e), illetve j) pontban felsorolt tanítói, tanári és könyvtáros végzettség és szakképzettség.

(2) Idegen nyelv oktatására – minden iskolatípusban – alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus-munkakörben – a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva – az alkalmazható, aki
a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanítói oklevéllel rendelkezik,
b) az (1) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint az iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik,
c) az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátította az adott tantárgy kisebbségi oktatásához szükséges nyelvi ismereteket,
d) a Magyar Köztársaságban honosított, az (1) bekezdés szerinti pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tanítás nyelvének megfelelő oklevéllel rendelkezik.

(4) Iskolapszichológusként az alkalmazható, aki pedagógiai szakpszichológus végzettséggel és szakképzettséggel, vagy pszichológus és pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5) Azt, aki az (1)-(4) bekezdésben előírt felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben pedagógus-szakvizsgát (a továbbiakban: pedagógus-szakvizsga) tett, szakvizsgázott pedagógus-munkakörben kell foglalkoztatni.

(6) A pedagógus-szakvizsgára történő felkészülés
a) hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez,
b) hozzájárulhat a vezetői, a szakértői, a vizsgaelnöki, a vezetőtanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) tevékenységhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez, továbbá
c) az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújthat.

(7)

(8) A pedagógust, ha nem rendelkezik legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal vagy pedagógus-szakvizsgával, a munkáltató csak abban az esetben alkalmazhatja határozatlan időre, ha egy évre szóló munkaszerződés, közalkalmazotti kinevezés, óraadói megbízás keretében történő foglalkoztatás során meggyőződött szakmai alkalmasságáról.

(9) Pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai, iskolai gyakorlati képzésének vezetésére vagy pedagógusok továbbképzésére vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói), továbbá szaktanácsadói megbízást az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája, valamint a nevelő-oktató munkában eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van.

(10) A nem felsőoktatási intézmény által fenntartott óvodában vagy iskolában a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai gyakorlati foglalkozásával, pedagógiai gyakorlatával kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá a pedagógusok továbbképzésében a vezető tanár (gyakorlatvezető óvónő, tanító) részt vehet
a) a felsőoktatási intézmény és a nevelési-oktatási intézmény megállapodása;
b) a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás;
c) a nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött megállapodás alapján.

(11) A szaktanácsadói feladatok ellátásában a megbízóval kötött megállapodás alapján lehet részt venni.

30. § (10) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a képzési kötelezettség feladatait pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) konduktor vagy gyógypedagógus (terapeuta), illetve konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsődei gondozó láthatja el.

(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a fogyatékosságból eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség, szakképzettség és egyetemi, főiskolai szakirányú továbbképzés keretében szerzett – a tevékenység folytatására jogosító – szakképzettség,
b) ha a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmű és az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a fogyatékosságból eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.

(12) Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus-munkakört a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel töltik be, biztosítani kell, hogy a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor segítse a többi pedagógus munkáját.

122. § (10) Az e törvény 17. §-ának (8) bekezdésében meghatározott határidők számításánál a külföldi munkavégzés idejét figyelmen kívül kell hagyni.

127. § (1) a) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor
– a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;
– főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni a felsőfokú intézményként, illetve jogelődjeként alapított oktatási intézményben (például óvónőképző intézet, tanítóképző intézet, szaktanár képző) szerzett pedagógus szakképzettséget;
– pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói és a nevelőtanári szakképesítést tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet;
– egyetemi végzettségnek és szakképzettségnek kell elfogadni a Magyar Testnevelési Főiskola által az 1975. évi 16. törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kiadott testnevelőtanári szakképzettséget.
b) Az alkalmazáskor és e törvényben meghatározott feltételek esetén a vezetői megbízáskor főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni az óvónőképzőben, a tanítóképzőben, az állami zenekonzervatóriumban szerzett végzettséget.
c) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő főiskolai végzettségnek kell elfogadni a – képzésről rendelkező jogszabály szerint – felsőfokú végzettséget tanúsító műszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói oklevelet, bizonyítványt.
d) A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvány – az e törvényben meghatározottak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – felsőfokú szakképesítés.
e) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő középfokú szakképesítésnek kell elfogadni a c) pont hatálya alá nem tartozó, tanfolyami képzésben szerzett műszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítványt.

(2) Szakközépiskolában és szakiskolában gyakorlati képzésre – az elméletigényes szakmai képzés kivételével – középiskolai végzettséggel és szakirányú szakmai képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember, ha a feladatot felsőfokú szakképesítéssel rendelkező pedagógussal nem tudják ellátni.

(3) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozott időre alkalmazható
a) szakközépiskolában, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a szakiskolában a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak és a szakmai előkészítő ismeretek, valamint gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati ismeretek oktatására, továbbá minden iskolában a tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a képzés szakirányának megfelelő technikusi, szakközépiskolai szakképesítéssel, iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú szakképesítéssel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember;
b) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészetoktatási szakközépiskolában a gyakorlati és elméleti oktatáshoz középiskolai végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember.

(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés szakiskolában – az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével – alkalmazható határozatlan időre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik.

(5) Az artistaképzésben gyakorlati képzésre alkalmazható határozatlan időre az is, aki érettségivel és a művészi pályán szerzett legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt iskolai végzettség, képesítés pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés. A pedagógus besorolását az elismert, illetve a meglévő végzettségének, képesítésének megfelelően kell elvégezni.

(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) alkalmazható az is, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b)-e) és j) pontban felsorolt – az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú vagy középfokú könyvtárosi szakképzettséggel rendelkezik.

(8) Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.

(9) A (2)-(3) bekezdés alapján, határozott időre megállapodás azzal köthető, aki vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges – a 17. § (1) bekezdésben előírt –, a (3) bekezdésben meghatározott esetben a felsőfokú pedagógus szakképesítés megszerzését. Az alkalmazás legfeljebb a felsőfokú tanulmányok elvégzéséhez szükséges időre szólhat. A szerződés legfeljebb további két évre meghosszabbítható akkor, ha a pedagógus önhibáján kívül nem tudta tanulmányait befejezni.

(10) Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.

(11) Általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás megtartására, illetve kollégiumi nevelőtanárként alkalmazható, aki hittanár-nevelő szakos pedagógus végzettséggel rendelkezik.

128. § (1) Ha a pedagógus szakképesítése e törvényben meghatározott képesítésnek nem felel meg, és e törvénynek a hatálybalépésekor a pedagógusnak
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható;
b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több ideje van, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait a felsőfokú pedagógus-szakképesítést nyújtó oktatásban megkezdte.

(2) E törvény hatálybalépésétől számított öt évig alkalmazható a kollégiumban nevelőtanárként, aki hittudományi egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik. Foglalkoztatására a 127. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) a) 2006. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra, továbbá idegen nyelven történő nevelésre, oktatásra a megfelelő pedagógus végzettséggel és legalább középfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus, feltéve, hogy addig az időpontig megkezdi tanulmányait a megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzése céljából. A tanulmányok megkezdése nélkül is alkalmazható e határidő elteltét követően – legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a nyugdíjkorhatárt eléri – az a pedagógus, aki 2002. augusztus 31-ig betölti az ötvenedik életévét, feltéve, hogy legalább tíz év gyakorlattal rendelkezik az adott nyelv tanítása terén. E rendelkezéseket a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelv oktatására azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
aa) a pedagógusnak az adott nyelvből felsőfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell rendelkeznie, és tanulmányait 2003. szeptember 1-jéig kell megkezdenie,
ab) a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin, az ukrán nyelv oktatására a felsőoktatási tanulmányok megkezdése nélkül, korlátlan határideig alkalmazható az, aki az aa) pontban meghatározott feltételeknek megfelel,
ac) az e bekezdés a) pontjában foglaltak a német nemzetiségi oktatásban nem alkalmazhatók.
b) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban – az anyanyelv és irodalom tantárgy kivételével – az ötödik évfolyamtól kezdődően a tantárgyak anyanyelven történő oktatására pedagógus-munkakört tölthet be, és vezetői megbízást kaphat az is, aki rendelkezik az e törvény 17. §-ának (1) bekezdésében, illetve 30. §-ának (11) bekezdésében, 127. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában vagy (8) bekezdésében meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá felsőfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal.
c) A nemzeti, etnikai kisebbségi kollégiumi nevelésben pedagógus-munkakört tölthet be és vezetői megbízást kaphat az is, aki megfelel a b) pontban meghatározott feltételeknek.
d) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben
– pedagógus-munkakört tölthet be és vezetői megbízást kaphat az is, aki megfelel az e törvény 127. § (1) bekezdése a) pont, második gondolatjelében vagy b) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá felsőfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű okirattal rendelkezik,
– pedagógus-munkakört tölthet be az is, aki megfelel az első gondolatjelben meghatározott vagy e § (1) bekezdés a) pontjában, illetve (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és legalább középfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.
e) A nemzeti, etnikai kisebbségi szakképzésben gyakorlati ismeretek oktatására pedagógus-munkakört tölthet be az is, aki megfelel e törvény 127. §-ának (1) bekezdésének c)-e) pontjában vagy (2)-(4) bekezdésében meghatározott feltételeknek és legalább középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.
f) Az a)-e) pontban szabályozott nyelvvizsga bizonyítványt vagy azzal egyenértékű okiratot a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál a besorolásnál és a további szakképesítés után járó illetménynövekedés meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni.

(4) az óvónői szakközépiskolai szakon
a) a képzés e törvény hatálybalépését követő év szeptember 1-jétől óvodai és kollégiumi gyermekfelügyelői, pedagógiai asszisztensi, szabadidő szervezői szakra változik;
b) e törvény hatálybalépése előtt megkezdett tanulmányokat változatlan feltételekkel fejezheti be a tanuló, kérelmére azonban lehetővé kell tenni, hogy az érettségi-képesítő vizsga keretében gyógypedagógiai, továbbá közművelődési alapismeretekből levizsgázzon, és az új szaknak megfelelő végzettséget is megszerezze;
c) kiadott érettségi-képesítő bizonyítvánnyal – kivéve a 128. § (1) bekezdésének a) pontjában és (8) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő pedagógust – utoljára az 1997. évben lehet óvónői munkakörben alkalmazni a 127. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel;
d) kiadott érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkező, ha 1993. szeptember 1-jétől 1998. december 31-ig gyógypedagógia és közművelődési alapismeretekből vizsgát tesz, megszerzi a b) pontban meghatározott képesítést, a vizsgát az iskola az igényeknek megfelelően szervezi, a vizsgára való felkészülést az iskola kérésre konzultációs foglalkozások szervezésével segíti; e) szerzett szakképzettség az oktatás finanszírozása tekintetében nem számít első szakképzettségnek.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően pedagógus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható és alkalmazható
a) óvodapedagógusként, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal,
b) gép– és gyorsírás tantárgy oktatására, aki gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvánnyal,
c) szakmai gyakorlati képzésre, aki érettségi bizonyítvánnyal és tanfolyami képzésben szerzett műszaki oktatói vagy szakoktatói bizonyítvánnyal, illetve technikus tanári képesítést tanúsító bizonyítvánnyal,
d) gyógypedagógus-munkakörben, aki óvónői, tanítói, illetve tanári oklevéllel,
e) technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására, aki a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai, illetve felsőfokú szakoktatói vagy műszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel, f) kollégiumban, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,
g) szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyak, valamint a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon a szakmai előkészítő ismeretek oktatására, aki a képzés szakirányának megfelelő főiskolai szintű tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. A műszaki oktatói, szakoktatói munkakörben szerzett gyakorlatba be kell számítani a vállalati gyakorlati oktatásban szerzett gyakorlat idejét is. A szakmai gyakorlat idejének számításánál alkalmazni kell az e törvény 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.

(6) Ha a szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógus nem rendelkezik középiskolai végzettséggel, és e törvény hatálybalépésekor
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatár eléréséig legfeljebb öt évre van szüksége, a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható;
b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez öt évnél több, de tíz évnél kevesebb időre van szüksége, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható, ha legalább tíz év iskolai vagy vállalati gyakorlati oktató munkában szerzett gyakorlata van, a szükséges gyakorlat hiányában e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható, ha megszerezte a középiskolai végzettséget;
c) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több, de tizenöt évnél kevesebb időre van szüksége, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható, ha megszerezte a középiskolai végzettséget;
d) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél több időre van szüksége, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után a 127. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel lehet foglalkoztatni.

(7) Az e § alapján foglalkoztatott pedagógus (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésben felsorolt iskolai végzettsége, képesítése pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés és a pedagógus besorolását a meglévő iskolai végzettsége, illetve képesítése alapján kell elvégezni.

(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett – jogszabályban meghatározott – szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.

(9) A kötelező továbbképzésben való részvételt nem lehet megkövetelni attól, aki a 19. § (5) bekezdése hatálybalépésének napján az ötvenedik életévét betöltötte. A pedagógus-szakvizsga bevezetéséig a továbbképzésben való részvételi kötelezettség – jogszabályban meghatározottak szerint – áll be.

(10) Az előírt szakmai gyakorlat megléte esetén – megismételt pályázati eljárás alapján –
a) óvodavezető, illetve általános iskolai igazgató lehet az is, aki középfokú óvónőképzőben, óvónői, illetve középfokú tanítóképzőben szerzett tanítói végzettséggel rendelkezik,
b) alapfokú művészetoktatási intézményben igazgató lehet az is, aki zenekonzervatóriumban szerzett végzettséggel rendelkezik, feltéve, hogy a korábbi pályázati eljárásban nem jelentkezett olyan pályázó, aki rendelkezik megfelelő szakmai gyakorlattal, valamint az előírt felsőfokú iskolai végzettséggel.

(11) A diákparlamentet első ízben 1997-ben kell összehívni.

(12) A 127. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket – ha nemzetközi megállapodás másképp nem rendelkezik – a magyar nevelési-oktatási intézményekben kiállított iskolai végzettségek és szakképzettségek tekintetében lehet alkalmazni. Az e rendelkezések alapján honosított oklevéllel, bizonyítvánnyal rendelkezőt 2004. szeptember 1-jétől kezdődően – a (13) bekezdésben meghatározott kivétellel – akkor lehet pedagógus-munkakörben foglalkoztatni, ha tanulmányait a felsőfokú pedagógus-szakképesítést nyújtó oktatásban megkezdte.

(13) A (12) bekezdésben foglaltaktól eltérően tovább foglalkoztatható
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig az, akinek 1999. szeptember 1. napján a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra,
b) a honosított oklevélnek megfelelő pedagógus-munkakörben az, aki az adott pedagógus-munkakörben 1999. szeptember 1-jéig legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.

--

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2015.02.28.
Nem tréfa: áprilisig összekapkodnak egy hivatalt
Április elsejével Pécsen is oktatási központ indul. Nem tudni, hol, azt sem, hogy hányan dolgoznak majd ott és ki fogja vezetni, mégis lesz, mert egy 2011-es törvény miatt muszáj, és lejá...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2015.02.28.
Nagy Zoltán: Tolerancia az iskolában
A kutatások alapján megállapítható, hogy a tolerancia formáját és szintjét számos tényező befolyásolja, melyek szociológiai és pszichológiai tartalommal rendelkeznek. Éppen ezért a meghat...
(Forrás: tani-tani)
--
2015.02.28.
Osztatlan siker? – 4 érv az osztatlan tanárképzés ellen
Miért jobb a régi-új osztatlan tanárképzés, mint a 7 évet megélt osztott? Ezúttal jöjjenek a jelenlegi, osztatlan képzési rendszer ellen felhozható érvek.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2015.02.28.
Így segíthetünk az Igazgyöngyöknek
A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány önhibáján kívül súlyos bajba került, mert a bankbetétét kezelő bankot bedöntötte a Buda-Cash-botrány. Hogy tovább tudjon működni a „szoci...
(Forrás: hvg.hu)
--
2015.02.28.
Nincs jelentősebb változás az OKM átlageredményében
Az Országos kompetenciamérés minden évben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóit vizsgálja. Nagy előnye, hogy a munkaerőpiac és így az állampolgár számára is alapvetően fontos sz...
(Forrás: Edupress)
--
2015.02.28.
Fáradtnak, leterheltnek érzik magukat a pedagógusok
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) február 28-ig várja a tanárok válaszait az új életpályamodellel bevezetett munkarendről. Már több mint 11 ezren töltötték ki a kérdőívet, amelyből...
(Forrás: Edupress)
--
2015.02.28.
A Buda-Cash miatt a vésztartalék is odalett
Az Igazgyöngy számláját az egyik Buda-Cash-érdekeltség, az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. vezeti, most pénz nélkül maradtak. Hogy meddig, azt senki nem tudja.
(Forrás: Népszabadság)
--
2015.02.27.
Nem került be az egyetemre? Hibázhattak az e-felvételi portálnál
Az alapvető jogok biztosa szerint hiányos az elektronikus felvételi rendszer jogszabályi háttere – írta pénteki számában a Magyar Nemzet Székely László jelentésére hivatkozva.
(Forrás: hvg.hu)
--
2015.02.27.
Ne lepődjön meg, ha gyermeke erre kér engedélyt
Első alkalommal végez országos egészségkommunikációs felmérést az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) március 2. és május 6. között. A felmérés során tízezer felnőttet é...
(Forrás: hvg.hu)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT OFOE agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep osztálykirándulás pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  Peer Krisztina

Kedves Eszty!

Az óvónők azért kérik a nevelési tanácsadó (most már pedagógiai szakszolgálat)véleményét, mert ők nem kompetensek a gyermek képességeinek felmérésében, csak sejtésük van róla, és indokoltnak tartják. De nem azért, hogy a szülővel kiszúrjanak, hanem, hogy a gyermek időben, megfelelő segítséget, fejlesztést tudjon kapni.
Mitől tart? Miért nem szeretné a vizsgálatot? A vizsgálat azért szükséges, hogy a gyermeke-ha szükséges-időben (és ne túl későn) segítséget tudjon kapni. Az ő érdekét szolgálja. Ha nem írja alá a papírt, az az együttműködés hiányát jelzi, és amennyiben gyermekének valóban segítség, fejlesztés kell, akkor Ön ezzel őt veszélyezteti. De ez egy hosszas gyermekvédelmi intézkedés, családgondozók bevonásával - reméljük erre nem kerül sor. Hiszen Ön is a legjobbat szeretné gyermekének.
Szerintem az Ön beleegyezése nélkül nem vizsgálhatják meg, de azt javaslom, járuljon hozzá a gyermeke érdekében. Ezért gyermeket nem emelnek ki a családból, ettől ne tartson.
A vizsgálatról itt tud tájékozódni

Minden jót!
Peer Krisztina

--
  Eszty

Tisztelt osztályfőnök.
Köszönöm válaszát.
Az iskolába jobb a helyzet :)
De sajnos az oviba nem.
Valóba kéri az óvónő,a nevelési tanácsadó véleményét.De én nem akarom ezt a vizsgálatot.
Ha nem írom alá a papírt,hogy akarom a vizsgálatot,milyen problémákkal találhatom magam szembe?
Valóban engedélyem nélkül is felmérhetik?
Hallottam hogy ,akár a gyermeket ki is vehetik a családból,mert veszélyeztetem a gyermekem azzal hogy szeretném hogy iskolába menjen.(7)éves.
Ha mégis aláírom a vizsgálatot akkor milyen feladatokat kap a gyermek?
Előre is köszönöm válaszát.

--
  Peer Krisztina

Kedves Apa!
Teljesen egyet értek Önnel, ez egy felháborító és egyben szomorú történet.A pedagógusok ugyanakkor nem a segítségnyújtástól határolódnak el, hiszen azt mondják, hívnak orvost, mentőt, ami a segítségnyújtás egy formája. Azt gondolom, ennek az oka az lehet, hogy félnek az ismeretlentől. Egy epilepsziás nagyroham annak, aki ilyet nem sűrűn lát, ijesztő. Lehet, hogy a betegségről sem tudnak túl sok mindent. Talán érdemes lehet a félelmüket oldani és több információt átadni.
Ugyanakkor láthatóan a pedagógusok részéről elutasítani még mindig könnyebb, mint megtanulni, hogyan kell valakit stabil oldalfekvésbe fektetni.
Nagyon pontosan fogalmaz, amikor az emberi oldalukról beszél: egy pedagógusnak nem kötelező ezt megtennie, de egy embertől mindez elvárható. Még akkor is, ha történetesen pedagógus. Nagyon sajnálom. Üdvözlettel: Peer Krisztina

--
  Leiner Károly

Kedves Boglárka!
Most már világos, hogy gyermeke BTM-es tanuló, azaz Pedagógiai Szakszolgálat állapított meg nála tanulási nehézségeket. Ez "enyhébb" problémákra utal, mint a Szakértői Bizottságok által kiállított szakvélemények. Így gyermeke nem sajátos nevelési igényű. A probléma összetett:
1. A gyermeknek van érvényes szakvéleménye, tehát a benne foglaltakat, ajánlásokat, könnyítéseket (mint például írásbeli dolgozat helyett feleltetés, vagy hosszabb idő adása számonkérésnél) az iskolának figyelembe kell vennie. Nem köteles azonban elfogadni. Például: a gyermek tanulási nehézségei miatt fel van mentve idegennyelv tanulása alól. Ezt ne m veheti figyelembe az iskola, amennyiben a gyerek szakmát akar tanulni, hiszen ott az idegen nyelv külön modul, kötelező, nélküle nem lehet vizsgázni és semmi mással nem váltható ki.
2. Egyéni fejlesztés jár neki, amennyiben ezt a szakvélemény is tartalmazza
3. Ha igen, akkor fejlesztését vagy az iskolának vagy a Pedagógiai Szakszolgálatnak kell ellátnia
4. A szakvélemény sajnos nem befolyásolja a tankötelezettség határát, az 16 év mindenkinek - az iskola megfelelő indokkal (például igazolatlan hiányzások, fegyelmi problémák stb. valóban megszüntetheti a tanulói jogviszonyát.) A tankötelezettséget nem lehet meghosszabbítani, az mindenkinek 16. betöltött életév. Ön valószínűleg azzal az időhatárral keveri, amely arról szól, hogy egy sajátos nevelési igényű tanuló 23 éves koráig tanulhat.
5. 16 éves kor után már nem szükséges a kontroll-vizsgálat, ilyenkor a legutolsó kontroll eredménye marad érvényben

Az Ön helyzetében egy őszinte beszélgetést javasolnék gyermeke osztályfőnökével, hiszen feszültséget érzek a család és az iskola között. Azt gondolom, hogy elég lenne ezt tisztázni.
Üdvözlettel: Leiner Károly

--
  Leiner Károly

Kedves Boglárka!
Most már világos, hogy gyermeke BTM-es tanuló, azaz Pedagógiai Szakszolgálat állapított meg nála tanulási nehézségeket. Ez "enyhébb" problémákra utal, mint a Szakértői Bizottságok által kiállított szakvélemények. Így gyermeke nem sajátos nevelési igényű. A probléma összetett:
1. A gyermeknek van érvényes szakvéleménye, tehát a benne foglaltakat, ajánlásokat, könnyítéseket (mint például írásbeli dolgozat helyett feleltetés, vagy hosszabb idő adása számonkérésnél) az iskolának figyelembe kell vennie. Nem köteles azonban elfogadni. Például: a gyermek tanulási nehézségei miatt fel van mentve idegennyelv tanulása alól. Ezt ne m veheti figyelembe az iskola, amennyiben a gyerek szakmát akar tanulni, hiszen ott az idegen nyelv külön modul, kötelező, nélküle nem lehet vizsgázni és semmi mással nem váltható ki.
2. Egyéni fejlesztés jár neki, amennyiben ezt a szakvélemény is tartalmazza
3. Ha igen, akkor fejlesztését vagy az iskolának vagy a Pedagógiai Szakszolgálatnak kell ellátnia
4. A szakvélemény sajnos nem befolyásolja a tankötelezettség határát, az 16 év mindenkinek - az iskola megfelelő indokkal (például igazolatlan hiányzások, fegyelmi problémák stb. valóban megszüntetheti a tanulói jogviszonyát.) A tankötelezettséget nem lehet meghosszabbítani, az mindenkinek 16. betöltött életév. Ön valószínűleg azzal az időhatárral keveri, amely arról szól, hogy egy sajátos nevelési igényű tanuló 23 éves koráig tanulhat.
5. 16 éves kor után már nem szükséges a kontroll-vizsgálat, ilyenkor a legutolsó kontroll eredménye marad érvényben

Az Ön helyzetében egy őszinte beszélgetést javasolnék gyermeke osztályfőnökével, hiszen feszültséget érzek a család és az iskola között. Azt gondolom, hogy elég lenne ezt tisztázni.
Üdvözlettel: Leiner Károly

--
  Apa

Tisztelt Ofő!
Kislányom epilepsziás beteg. Roham esetén anális úton kell a görcsoldót beadni. A kislány osztályfőnöke és tanártársai elzárkóznak a görcsoldó beadása elől. Azt mondják, hogy ők nem orvosok. Ezt talán meg is érti az ember, de roham esetén a személyt stabil oldalfekvő helyzetbe kell azonnal helyezni, hogy a saját, a roham miatt létrejött váladékától ne fulladjon meg. A pedagógusok teljes mértékben elzárkóznak a segítség nyújtástól. Úgy nyilatkoztak, hogy ilyen esetben az orvost fogják értesíteni.
Mint aggódó szülő joggal elvárhatom e azt a pedagógustól, hogy azt a minimális, emberi segítséget megadja lányomnak a roham esetén (stabil oldalfekvéses helyzetbe helyezés) amíg a helyszínre érkezik 5-10-15 perc után az orvos, aki esetleg tud intézkedni és a megfelelő orvosi segítséget megadni. Hangsúlyozom, hogy a stabil oldalfekvéses helyzet nélkül esetleg komoly egészségi károsodást is szenvedhet a beteg.
Tisztelettel.
Apa

--
  Paulovkin Boglárka

Kedves Károly!
Köszönöm gyors válaszát. Ezt a szakvéleményt immár harmadszorra erősíti meg kontrollvizsgálaton a II. kerületi Pedagógiai Szakszolgálat. A legutóbbi, november végi kontrollra az van írva: "Tankerületi kontroll szakértői vélemény".
Ez nem pont az, amit Ön írt - vajon ez a hosszú nevű bizottság még felül kell hogy vizsgálja a PSZSZ véleményét? És ilyen bizottsági vizsgálatot vajon kezdeményezhet a szülő is, vagy csak az iskola...? Őszintén szólva, elég elveszettnek érzem magamat a közoktatás bugyraiban, én csak azt érzem, hogy a gyereket az iskola nem segíti, és azzal fenyegetőzik, hogy már nem tanköteles, tehát "kirakhatják". Miközben a gyerek nemcsak érettségizni szeretne, de még tovább is akar tanulni. Évvesztesként - őszi születésű - s mert ötosztályos gomnáziumba jár, pont a felénél tart az oktatásnak, még két és fél éve van az érettségiig. De állandó a huzavona a szakvéleményben javasolt könnyítések megadása körül; a tavalyi tanévben augusztól decemberig (!) húzták, hogy a szakvéleménnyel alátámasztott szülői kérelmemre reagáljanak a tanárok tájékoztatásával és a könnyítések megadásával; tavaly májusban lett volna esedékes a felülvizsgálat, azóta kértem az iskolát, hogy indítsa el, mert most már az iskola kérheti csak a felülvizsgálatot, a szülő nem, és így sikerült november végére összehozni a kontrollt. Mondanom sem kell, eközben a gyerek a írásképtelenségével hány egyest szedett be - tavaly "csak" kettesekkel megúszta rázósabb tárgyakat, idén háromból meg is buktatták félévkor. Hozzáteszem, hogy azt a tanárai sem vitatják, hogy jó képességű gyerekről van szó. - Szóval, a cél az érettségi, hova fordulhat ilyen esetben a szülő?
köszönettel,
Boglárka

--
  Leiner Károly

Kedves Boglárka!
Amennyiben a tanuló szakvéleményét valamelyik Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állította ki és nem változtatta meg a későbbi kontroll vizsgálatok alkalmával, akkor továbbra is sajátos nevelési igényű tanulónak számít.

--
  Paulovkin Boglárka

Tisztelt Osztályfőnök!
Kérdésem, hogy a szakvéleménnyel alátámasztott "tanulási nehézség az írás terén", amelynek "hátterében a tanuló dominancia problémája, fejletlen grafomotorikája és az írás elemeinek alacsony szintű elsajátítáas áll", az sajátos nevelési igénynek minősül?
Elmúlt 16 éves, és fontos lenne tudnom, meghosszabbíthatom-e a tankötelezettségét ezen az alapon vagy sem.

--
  Peer Krisztina

Kedves Eszter!
Kisfiával kapcsolatban azt javaslom, beszéljen az óvónőkkel, hiszen a gyógypedagógus (logopédus), pszichológus, az óvónők és a szülő közösen döntenek az iskolakezdésről. Esetleg fel tudja keresni az illetékes nevelési tanácsadó szakembereit a konkrét problémával, de így látatlanban ebben nem tudunk hatékonyan segíteni.
Ami a kislánya iskolai munkáját illeti, valóban, rettentően túlterheltek a gyerekek és az, hogy ő mennyire bírja a terhelést, sok mindentől függ: az idegrendszeri érettségétől, a temperamentumától, a képességeitől stb. Ezért szintén azt javaslom, beszéljen a tanítónővel, mesélje el neki a konkrét helyzeteket és kérjen segítséget tőle. Hiszen nélküle, egyedül nem fogja tudni megoldni a problémát. Továbbá azt is érdemes átgondolnia, hogy szükséges-e ennyit gyakorolni, dolgoznia a hétvégén. Azt semmiképpen sem javaslom, hogy sírásig fajuljon a dolog, mert az valóban sok negatív következménnyel jár. Mérlegelje, mi fontosabb: hogy a lecke elkészüljön vagy a gyermek egészsége. Nem ír arról, mikor kezdenek el tanulni (reggel, délután, este), de a szabad játékot semmiképpen nem spórolnám ki a hétvégéből, ha annak is tere van, talán a kötelező feladat is könnyebb lesz. Javaslom, Ön is próbálja elengedni az iskolai feladatokból jövő feszültséget és érezzék jól magukat a hétvégén. Fontos lenne ugyanis, hogy a stressz ne kapcsolódjon a tanuláshoz. Üdvözlettel: Peer Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[tanitoneni:] Harmadikos osztályomban négy sni-s gyerek van, közülük kettő értelmi fogyatékos. Van egy kis autistám és a negyedik tanulóm mozgássérült. Bár csak 27 gyerek van az osztályban, mégis teljesen tehetetlen vagyok. Persze, differenciáljak! És hogyan? Azonosak a tankönyveink és az […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[Leiner Károly:] Teljesen igazad van Hajni, egy normális országban ez nem történhetne meg. És valóban: nem csak pénzkérdés, de ha már bepakolunk egy osztályba 3-4 ilyen gyerkőcöt, akkor nem ártana, ha lenne pénz asszisztensre, eszközre, rengeteg fénymásolásra, stb. És persze kellene egy […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[Fekete Hajni:] Nincsenek fekete-fehér történetek. Természetesen nem lehet 25 fős osztályba 8 fogyatékost integrálni. De normális esetben nem is tesszük. (Tudom Karcsi, ez egy nemnormális ország)Mint ahogy nem lehetett volna évtizedeken át a vidéki Magyarország ezer általános iskolájában […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[Dr. Borján József:] Kedves Leiner Úr! Maximálisan egytértek Önnel. A XIX., XX. század nagy teljesítménye volt a sérölt emberek speciális gondozásának megszervezése. (Vakok intézete, hallássérültek intézete, mozgáskorlátozottak intézményei.)Ott speciálisan képzett szakemberek működtek. Láttam […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) 2. »

--

[S:] Mi normális ma az iskolákban? Semmi! Az sem, hogy nap mint nap bemegyünk. Nem kéne. És igen. Hetente mondanak fel tanár ismerőseim, mennek el végleg. Nem másik iskolába. Külföldre! Mert inkább mosogatnak háromszoros pénzért, mint küszködnek hiába. Varázsolni? Röhej!
Gondolatok az iskolából (iskoláról) »

--

[Z.:] "nem sérült az sem, aki mellett a tanteremben ott volt a cigány osztálytárs is" Elég egy hülye az osztályban, és garantált a sérülés, pont annál a másiknál, aki tehetséges, mert a tehetségesnek védettebb hely kell. Csak ezt meg te nem akarod észrevenni.
A szegregálódás folyamata »

--

[OFOE:] Támasz kell nekik, írja L. Ritók Nóra a Népszabadság mai (2015, 02. 25.) számában. Egy részlet az írásból: „Nem engedhetjük el a kezüket, kell segíteni útiköltséggel, ruhával, étellel, iskolaszerrel, mentorálással, hátha sikerül végigvinni az úton őket, a jó szakmáig, […]
A szegregálódás folyamata »

--

[csilla:] csak kell, hogy változzon!
A szegregálódás folyamata »

--

[tanbacsi:] Már rég nem tudunk varázsolni, ilyen hozott anyagból nehéz. Megkötött kézzel is nehéz. Lenézett, nem megbecsült hivatástudattal is nehéz. Kollégáim sorban mennek el a pályáról, inkább mosogatnak Ausztriában ötszörös bérért. És 8 óra munka után leteszik a lantot. […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) »

--

[Leiner Károly:] Igen Gyula, a düh a tehetetlenség következménye, azok a "satnya magoncok" ugyanis nem eleve annak születtek, hanem azzá lettek. És magamra is dühös vagyok, hogy nem tehetek többet értük. És Hajninak is igaza van: csak a munka marad. A legnagyobb siker, ha ezeket a rácsokat […]
Gondolatok az iskolából (iskoláról) »

--
OFOE (2001–2015) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek