Esélyegyenlőségi napló, 1. rész
A fejtetű problémája 1961-ben és 2009-ben
1961
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Egészségügyi Osztály vezetőjének levele tetvesség elleni védekezés tárgyában, 1961
(Részletek)
Nők fürdetésénél kizárólag női dolgozók (szülésznő, védőnő, körzeti ápolónő, női vöröskeresztes aktívák) segédkezhetnek. Hajnyírást, szőrtelenítést csak a vonatkozó utasításban meghatározott esetben, azaz kiütéses tífusz, annak alapos gyanúja és tetvesség együttes fennállása esetén szabad végezni. (...) Mivel a DDT-porozás személyi válogatás nélküli végrehajtása érthető ellenérzést váltott ki a telep lakói között, új célzott módszert vezettünk be, mely nem a cigánytelep lakóinak összességére, hanem csak a tetvesekre vonatkozik (...) Enyhébb fokú fejtetvesség esetén -- ha a ruhatetvesség teljes határozottsággal kizárható -- a tetvesség megszüntetését a DDT-por, illetve tetűirtó folyadék alkalmazásával kell megkísérelni, a gépi fertőtlenítést és a kötelező fürdetést mellőzni kell. (...) A rendőrség igénybevételét, amire a vonatkozó utasítás utal, kizárólag azokra a kivételes esetekre kell korlátozni, amikor tetves személyek tetvetlenítése másképpen meg nem oldható.
Felhívom főorvos kartársat, hogy a cigánytelepek fertőtlenítéséhez, fertőtlenítő gépkocsi kiküldése esetében a következőket biztosíttassa:
1. A rendőrség igénybevétele, reggel öt órától a munkálatok elvégzéséig.
2. Lehetőleg száraz fa biztosítása a gépek üzemeltetéséhez. Nagy telepnél (300-400 fô) 3q, kisebb telepnél 2q.
3. A nők fürdetésének levezetésére két nő biztosítása (szülésznő, betegápolónő, vöröskeresztes aktíva).
4. Megfelelő mennyiségű Ergó vagy Cupritoz beszerzése. Ha ez nincs, egy liter petróleum, egy liter étolaj, egy liter ecet.
5. Kettő-négy kilogram mosószappan a fürdetéshez.
6. A munkálatokat végzők kosztolásának, éjszakai szálláshelyének biztosítása hat fő részére.
7. Járásában beosztott egészségőrök, ellenőrök kirendelése.
2009
Vannak olyan kínos kérdések, amelyek különösen akadályozzák a cigánygyerekek egy részének beilleszkedését. Ilyen például a tetvesség. A mélyszegénységben élők között is akadnak persze olyanok, akik küzdeni próbálnak ellene petróleummal vagy növényvédő szerrel, a többség azonban feladja. Az otthonukban már minden és mindenki tetves, gyerekeik pedig az iskolában továbbadják az apró állatkákat. Nem csoda, hogy társaik kerülik őket, nem akarnak melléjük ülni, sőt a pedagógus is ösztönösen távolabb húzódik.
Előbb-utóbb persze elhangzik a „Te tetves cigány!” kijelentés, és olyan légkör alakul ki, amelyben lehetetlen elfogadásról, toleranciáról akár szót is ejteni. Állítólag minden intézményben van védőnő, aki heti rendszerességgel, sőt sűrűbben is ellenőrzi a gyerekek fejét. A mi vidékünkön még nem találkoztam ezzel a gyakorlattal.
Az érintettek annyira bizalmatlanok, hogy szinte képtelenség beszélni velük a témáról. Nekem végül sikerült. Igaz, hosszú ideig tartott, ameddig el tudtam jutni odáig, hogy az anyukák meghallgattak, és végül elfogadták, hogy tenni kell valamit az ügyben. Az apropót az adta, hogy egy többnapos kirándulás során kénytelenek voltunk csoportos tetűirtást végezni. A szándék tehát – ha nehezen is – de végre megvolt, hiányzott azonban a tetűirtó szer.
Először egy nagy gyógyszergyártó céghez fordultam segítségért, ott azonban az aktuálisan sikeres focicsapat támogatása mellett nem jutott forrás 5 liter Nittyforra. Egy ANTSZ-ben dolgozó ismerőstől értesültem arról, hogy oktatási intézmény vezetőjeként jogom van ingyenesen igényelni a szert.
Azonnal telefonáltam is az illetékes helyre, ahol megtudtam, hogy írásban, a családok pontos nevének és lakcímének megjelölésével kell a vonatkozó kérelmet benyújtanom. Ezt követően majd kiszállnak a helyszínre, és ellenőrzik, hogy igazat mondtam-e. Ha jogosnak bizonyul az igény, a helyszínre vonul egy férfi munkatárs és egy védőnő, akik a literszámra raktározott tetűirtó felhasználásával elvégzik a szükséges műveletet.
Hiába győzködtem az illetékeseket, hogy nem állatokról, hanem emberekről van itt szó. Némi iróniával megköszöntem, és nem kértem ezt a megoldást. Ha ugyanis az én kezdeményezésemre ilyen formában kerül sor a probléma elhárítására, végképp elvesztem az érintettek oly nehezen elnyert bizalmát.
Mivel tartottam attól, hogy az akció – minden kérésem és szándékom ellenére – automatikusan beindul, felhívtam az egyik védőnőt. Az ő szavai adják történetem slusszpoénját: „EZEKKEL (sic!) nem érdemes foglalkozni. Egyszerűen nem fogják fel, hogy a lakást is fertőtleníteni kell, ezért állandóan visszafertőződnek. Felesleges rájuk ennyi energiát pazarolni!”.
Valóban felesleges lenne? Nekem más a véleményem…
L. Ritók Nóra
Címkék: esélyegyenlőség
--
-- Linkek
-- » Kommentálom
Hozzászólások
hanger | 2009. november 4. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu egy gyógyszercég saját jólfelfogott érdekéből fizet a sportolóknak, akik ezért cserébe brand-építéssel fizetnek. viszont ha adnának tetűirtót ilyen esetben ingyen, akkor a saját piacukat csökkentenék. persze nem akkor vesztenek piacot, amikor azoknak adnak, akik amúgy sem vennének, hanem az összes többi családot vesztenék. semelyik gyógyszergyár sem karitatív szervezet. akkor tesznek csak jót, ha ezt a médiában brand-építésre tudják használni. ingyen adni romáknak tetűirtót, az nem olyan esemény, amit a médiában brand-építésre tud használni. ennél szemérmesebb a média is, és persze a fogyasztók is.
egyébként egyáltalán nem egyedi jelenség, hogy az érzelmekben, emberi kapcsolatban, figyelmességben gondolkodó emberek hatalmas falakba ütköznek amint hatóságokkal, vagy egyszerűen a saját feletteseikkel találkoznak. van társadalmunkban egy erős kontraszelektivitás abban, hogy kik kerülnek hatósághoz. markánsan felül vannak reprezentálva azok, akik pont ilyen emberi dolgokat nem értenek. ez eléggé közhelyes, ha végiggondoljuk a folyamatokat. nekik az előírásokat kell betartani. egy olyan ember, aki hajlandó, és tud is az előírások mögé nézni, az néha nem hajlandó azokat betartani. aki meg néha nem hajlandó betartani, annak kellemetlenségei vannak. vagy magától elmegy, vagy kirúgják. nyilván az lép hatóságoknál is előre a ranglétrán, akinek nincsenek kellemetlenségei. ki akarna olyanokat előléptetni, akikkel gond van? ennek eredményeként társadalmunk termeli ki magából azokat az embereket, azokat az intézményeket, amik utána embertelenné, betűrágóvá válnak, és zsarnokoskodnak. sajnos ez nem hazai jelenség. világszerte ilyesmi a hatóságok működése.
fejlett társadalmakban ilyenkor jönnek a civilszervezetek, akik segítenek a hatóságoknak nem elorrszarvúsodni. hazánkban ez még eléggé gyerekcipőben jár. és ezzel sajnos nem könnyű megküzdeni.
látva néha emberi sorsokat és hatóságok működését közelről, nem könnyű a hatóságokhoz fordulni. ez elég nagy baj. vonatkozik ez gyámügyi kérdésekre is. vagy iskolai erőszak, vagy kábítószer, vagy bármilyen más olyan esetben, amikor a törvények ráadásul még elő is írják, hogy a tanárnak kötelessége hatósághoz fordulni.
a hatóságoknak az a természete, hogy hatósággá próbálják formálni a "partnereiket". beszabályozzák, és kényszerítik. miközben a világ nem igen-nem-ekből áll. hanem ezerféle árnyalatú. a hatóság meg csak abból ért. igenekből és nemekből. és ha valami nem fér bele az igen-be vagy a nem-be akkor meg képesek és hoznak egy újabb szabályozást, ami még kellemetlenebb, mint minden addigi. ráadásul ellentmondásos, érthetetlen és hibás is az esetek jelentős százalékában. ez a hatóságok működésének természete. |
  Kommentek 
A tanácsadó határozatlan ideig szünetel. Új kérdésekre nem áll módunkban választ adni, de a korábbi válaszok természetesen továbbra is olvashatók.
|
|
A szerk.
FeketeVipera
zöldbéka
Iskolamesék »
Új hírek az Aulán »
Link küldése