OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. február 16.
» Hozzászólások (6)

Egy tanárnak bármit lehet…

Bizonyára mindenkinek voltak vagy vannak olyan tanárok az életében, akiket szeretett, és akiket nem. Néha az osztály véleménye megoszlik egy-egy tanárról, de van, amikor egytől egyig mindenki ugyanazt érzi. Ezt többnyire nem a tanításának minősége befolyásolja, hanem a gyerekekkel való bánásmódja. Egyes eseteknél elgondolkozom: vajon néhány egyén azért megy pedagógusnak, hogy olyan embereket alázzon meg egész életében, akiknek nem áll módjukban kifejteni a véleményüket? Talán igen, nem tudhatom. Szerencsére az én iskolámban csak egy-két ilyen tanárt van, de ez is éppen elég.

Rosszindulat

Tegyük fel, hogy fizikaóra van. A „kedves” tanár úr nem éppen közkedvelt, de talán ezen a napon nem lesz probléma. A középkorának utolsó éveiben lévő férfi megjelenésével azt sugallja, hogy kedves, jóindulatú személy. Mikor azonban elkezd kommunikálni, tekintetében látszik a megvetés. Mintha alacsonyabb rendűnek gondolna minket.

Az óra kezdetekor, mikor a házi hiányok jelentése van soron, a tanár még viccelődik, legtöbbször egy-egy diákot gúnyol, aki nem tudja már, hova süllyedjen szégyenében. Jön a felelés. Itt a gyerekek a többi órától eltérően nem azért nem szeretnének kimenni, mert nem akarnak egyest kapni, hanem azért, mert tudják, hogy a felelések gyakran megalázásba mennek át. Ma a padtársamat, egy kedves lányt választ ki a tanár.

„Kérlek, írd fel a táblára a házi feladatod megoldását” – mondja neki. A lány ki is megy a táblához. Felírja az adatokat, és elkezd számolni. Sajnos látom, hogy nem lesz ennek jó vége, ugyanis már az elején elrontja, de mit sem sejtve továbbhalad. A tanár nem szól, mi próbálunk kicsit súgni, de elcsendesít minket. Már érzem, hogy baj lesz. Nem is kell sokat várni, és az alázás kezdetét veszi. A tanár úr mosolyogva elkezd gonoszul viccelődni. Az a legrosszabb, hogy a gyerekek nevetnek rajta, nem veszik észre, hogy ez rátesz még egy lapáttal.

A lány nem tudja, mit tegyen, zavarban van, egyedül ő áll a teremben, ami elég zavaró tud lenni, ha az emberen legalább tíz másik nevet. A pedagógus tettetett jóindulattal megkérdezi tőle, hogy szeretne-e egy kis segítséget, majd mikor a lány igennel válaszol, hozzáteszi: „Szerintem segíts magadon!”. Ismét harsány nevetés zendül.

Én még csak nem is mosolygok, és másokon is látom, hogy már kezdik érezni a helyzet súlyosságát. Komor arcok, akik mind undorral tekintenek az elsőre kedvesnek tűnő, szemét alakra. Ha nem nevetne rajta senki, valószínűleg nem csinálná, de így nagyon humorosnak érzi magát.

Elgondolkozom rajta, hogy mit tennék, ha nem lenne a tanárom. De sajnos az. Folytatódik a felelet, a tanár már rég kijelentette, hogy egyest fog adni, de azért még kint tartja a táblánál a felelőt. A lány szemmel láthatóan szégyelli magát, és alig tud megszólalni. A tanár még utalgat rá, hogy mennyire butának tartja, majd végül elmondja, hogy már volt egy egyese (az is hasonlók miatt egyébként), és hogy meg fogja buktatni, aztán leülteti.

Én éppen elég mérges vagyok, úgyhogy nem nézek fel, nehogy még kiszúrja, mivel akkor potenciális célpont lennék, és kiprovokálna valami visszaszólást, amit intővel jutalmazhat (és megalázással). Oldalra tekintek inkább, ahol az imént felelő lány ül. Látom, hogy könnycseppek gyűlnek a szemében. A mögöttünk lévő fiútól kér egy zsebkendőt, aztán sírva kimegy a teremből.

Az utálat és a félelem különös keverékét érezve ránézek a tanárra, és egy sanda mosolyt vélek felfedezni az arcán. Elérte a célját. Mi volt az ok?

Nos, nem ítélkezhetem, mivel nem tudom, hogy a tanár úrnak mi lehet a baja. Lehet, hogy komoly oka van arra, hogy megalázzon egy-két érzékenyebb diákot? De az a gond, hogy nem ez volt az első eset . Ebben a félévben a harmadik lány volt, aki sírt miatta. És ő egyszer sem mutatott megbánást. A fiúknál másképp hat a megszégyenítés. Ők általában idegesek lesznek, és a végén visszaszólnak valamit, amire kapnak egy intőt. A lényeg, hogy a tanár mindig eléri a célját.

A legviccesebb az egészben, hogy még csak nem is tanít jól. Senki nem érti, amit magyaráz. Ennek ellenére képes azt megtenni, hogy az órának több mint a felét feletetéssel tölti abból az anyagból, amit senki sem ért, majd az óra második felében eldarál valamit, és felad egy házit, amit megint senki nem tud majd megoldani, és ő megint megalázhat valakit a táblánál.

Bokszzsákok vagyunk

Különösen zavaró, amikor egy tanárral kapcsolatban vegyes érzelmeim vannak. Jól tanít, néha jó fej, máskor pedig mindenkivel kiszúr, akivel tud. Én nem mondom, hogy alapból rosszindulatú az illető. Talán otthoni problémák vagy a tantestületi ülésen megbeszélt létszámleépítés lehet az oka. Esetleg csak simán rosszul érzi magát, bal lábbal kelt fel. Mindenkinél előfordul, hogy ingerültebb. De akkor sem tudom elfogadni, hogy az így felgyülemlett feszültséget rajtunk vezeti le. Egy-két tanár gyakorlatilag bokszzsáknak használ minket (átvitt értelemben).

Tegyük fel, hogy angolórán vagyok. A tanárnő bejön. Látszik rajta, hogy az előző osztállyal már meggyűlt a baja. Elkezdi az órát, ami házi hiányok jelentésével indul. A csoport fele felteszi a kezét, hogy nem csinált leckét.

„Ajjaj, mi lesz ebből!” – gondolom magamban. Szerencsére én ma írtam házit annak ellenére, hogy elég sok tanulnivaló volt más, fontosabbnak vélt órákra, úgyhogy nincs mitől félnem – a többiekkel ellentétben, akik nem tudtak vagy nem akartak időt szánni a feladatra. Így külső szemlélőjévé tudok válni a harcnak a diákok és a tanár között. Először a tanárnő mondja el a véleményét. Többek között az, hogy nincsenek céljaink, hogy milyen primitívek vagyunk, és hogy mindenki egyest kap, aki nem készült az órára.

A cél hiányának és a primitívségnek az említése már némi morgást vált ki a társaságból, az egyes azonban úgy hat, mintha olajat öntöttek volna a tűzre. Hirtelen szinte lázadás tör ki. Mindenki igazságtalannak látja, hogy nyíltan le lett primitívezve, és egyest kap azért, amiért máskor csak mínusz jár. A tanárnő heves szócsatákba bonyolódik egy-két diákkal, amelyek mindig intővel végződnek. Miután már a harmadik beírás is megtörtént, mindenki lenyugszik. A diákok belátják, hogy úgyis ők húzzák a rövidebbet, a tanár pedig valamelyest levezette a dühét. Az óra többi részét feszültség jellemzi.

Mikor véget ér az óra, a tanárnő ugyanolyan mérgesen vonul ki a teremből, mint ahogy bejött. Ez előrevetíti a következő, általa tanított osztály sorsát.

Ők megmondhatják, mi nem

A tanárok nyugodtan kimutathatják érzéseiket a tanulókkal kapcsolatban, és levezethetik rajtunk a feszültségüket? Igen, sajnos. Ha viszont egy diáknak van valami problémája, azt a tanárok nem veszik figyelembe. Elvárják, hogy minden sértést, megalázást vagy igazságtalanságot rendületlenül tűrjünk, amíg ők akár dühöngő őrültté is változhatnak. Már az is baj, ha elégedetlen arcot vágunk. Néhány órát már csak a középkorban elrettentésre használt nyilvános kivégzésekhez tudok hasonlítani.

Benjámin

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Antónió | 2009. március 13.
Nem vagyok sem tanár, sem diák… de véleményem van. Mondhatom?
Egyrészt nagyon egyetértek Benjáminnal. Élénken él emlékeimben amikor a tanár miután én jelentettem az óra elején azt a „humoros” megjegyzést tette, hogy – most már csukd be a szád mert kiesik a fogad. Az egész osztály nevetett. Nagy fogaim voltak, vannak is, de kis-kamaszként ez biztos feltűnőbb volt. Tudatában voltam ennek, de akkor úgy éreztem legszívesebben megütném… Persze nem tettem. Lenyeltem. A sebet azóta is hordozom.
Másrészről azt is el tudom képzelni, hogy a tanároknak sem könnyű. Mai világunk oly bugyuta mértékben harcol a jogokért, hogy elfelejtjük a világ alapvető törvényeit. A tanároknak sokkal kevesebb eszköze maradt, mint volt régen. Én még jártam olyan iskolába ahol ha rosszak voltunk nádpálcával kikaptunk. Sokszor mentünk haza hurkákkal a hátsónkon. Na EZ az ami miatt semmiféle sebet nem hordozok! Ezt mindenki elfogadta. Nem rúgták ki a tanárt, de még be sem perelték. A szülő a tanár pártját fogta, - nyilván megérdemelted fiam! Akkor még egyes fiúk meghasipacsizhatták Sz. Á.-t, vagy a szekrénybe zárhatták T. Cs.-t. És kikaphattak érte. (Nem pedig a híradóba kerültek!) De ma milyen eszközei vannak a Tanárnak? Mit tehet egy feleselő diákkal, akinek csak egy kis pofon kellene hogy helyrebillenjen? Kicsaphatja az iskolából? Az jobb? Vagy nem csinál semmit, csak lenyeli ezt is mint az ezt megelőző rengeteget, és végül amikor összegyűlt akkor valami gonoszkodó megjegyzéssel beletapos a gyermek lelkébe. És ez jobban fáj Benjáminnak vagy társainak! Sokkal jobban mintha a megfelelő időben körmöst kapott volna… szerintem…
rémálom | 2009. március 7.
"Így külső szemlélőjévé tudok válni a harcnak a diákok és a tanár között." Merthogy a lecke rendben van.

Tiszta szerencse, hogy vannak ilyen diákok. Mármint külső szemlélők.Különben hogyan is szerezhetnénk tudomást a sok rossz pedagógusról.

Jó lenne élőben hallgatni ezt a Benjámin fiút.
V. Attila | 2009. február 26.
Kedves tancsinéni!

Igaz, hogy "a munkavilágában ha nincs kedvem akkor is teljesíteni kell". Csak nem jó. Erre hivatkozni hiba. Erőszakrendszerben élünk, tehát nosza, vonjuk bele a diákokat is... Hiba.

"A diákok mindent sértésnek megalázásnak vesznek" - mondja. És Ön mit tesz éppen most? Nem ugyanazt?

Benjámin elég differenciáltan fogalmazott a nemfontosság kérdésében: "fontosabbnak VÉLT órák"-ról beszél. Ezt a fontosságot a haszonelv állapíttatja meg a diákkal. Ilyen világ van. Ilyen norma. A normán kell ezt számonkérni, nem a diákon. Mégis mihez igazodjon a tanuló? Az elvárt hasznossághoz vagy a tanár elvárásaihoz? Mindig ahhoz, aki éppen fenyegeti?

Álljunk már le ezzel, és kezdjük el az embert fontosnak tekinteni a tantárgy és az állami elvárások helyett. Úgy jobban beteljesül az utóbbi is, bármilyen furcsának tűnik.
tancsinéni | 2009. február 25.
Szegény diákok! Bizony tanulni nem könnyű. A diáknak annyi egyéb dolga van. Az a szörnyeteg tanár meg elvárná, hogy készüljenek az órára. Bizony hihetetlen igényesség a házifelaat megléte, no és a nem olyan fontos jező az egyes tantárgyaknál. A diák, akit eltartanak, bizony legalább tanuljon, és ha nem, akkor ne feleseljen. A munkavilágában ha nincs kedvem akkor is teljesíteni kell. Nem érdekes, ha a tanár egész éjjel nem aludt, mert a gyermekével, vagy valamelyik családtagjával gond volt, esetleg készült fél éjszaka a következő órára, amiért a diákság válasza, nem fontos tárgy, nem érdekel.
A diákok mindent sértésnek megalázásnak vesznek. Nem tartom helyesnek a diákok megalázását, de ha valaki hanyag, annak a közlése nem megalázás. Megalázás az igaztalan bántás.
egy ofő | 2009. február 16.
MÉrhetetlenül dühít,
ha egy tanár csak a megalázással tud operálni. Ráadásul pont most van
egy esetem nekem is, az osztályom nagyon nem jön ki az egyik tanárral,
és az órák botrányokba fulladnak, igh behívása, gyerek igazgatógoz
való kiküldése, ajtó eltorlaszolása és effélék. Az osztály harcot
indít, utolsó ofő órán elég sokat beszéltem velük, hogy legalább a
harcot adják fel, emrt nem jöhetnek ki győztesen, ugyanis ők az iskola
legzűrösebb osztálya amúgyis. És akkor elmondják nekem, hogy a
kolléganő miket mond nekik, meg ahogy kiviszi a tanáriból az infókat
és visszadobja sértően egyes gyerekekre. Én meg győzzek úgy
fogalmazni, hogy a kecske is jóllakjon de a képoszta se fogyjon el.
Nagyon dühítenek a megalázó tanárok, emrt élénken él emlékezetemben
valaha volt matektanráom, aki az egész órán feleletetett, már
zokogtam, és a szünetben még a szertárban folytatta. Elsős gimis
voltam.
Persze nem vagyok én szent, bizony nekem is kicsúszik időnként a
számon megalázó megjegyzés, sőt néha szándékosan élek vele, de az -
remélem - mindig olyankor, amikor a gyerek is sorozatosan megalázóan
beszél, viselkedik velem, és ezzel mérhetetlenül akadályozza, zavarja
a munkát. Még soha nem reklamált senki, úgyhogy bízom bene, hogy az
arányérzékemet nem hagytam el soha.
Kollektíve leprimitívezni egy osztályt, az nagyon primitív dolog. Ha
már egy tanár elveszti az eszözeit, mert biza van ilyen, egyre
többször van ilyen, a homo sapiens sapiens mivoltát soha nem
veszíthetné el.
Tanárként nagyon nehéz egy ilyen helyzetet kezelni, mert a gyereknek
egyértelműen igaza van, Ha viszont ezt így telibe közlöm, akkor az nem
segíti az indulatok kezelését, hanem újabbakat gerjeszthet. Dühös
vagyok ezekre a tanárokra, mert a többiek munkáját is nehézzé teszik.
És miattuk aztán a társadalom simán általánosíthat, hiszen nincs
ember, aki nem találkozott volna ezzel a típussal. Mi többiek meg
védekezhetünk aztán, ami eleve vesztes pozíció.
Márta | 2009. február 16. | hadnagym[kukac]gmail[pont]com
Kedves, nem is tudom kinek címezzem a mondanivalómat, mert a gondolatokat ugyan Benjámin levele ébresztette bennem, neki válaszolnék, de tulajdonképpen nem is inkább neki szól! Olvastam a Csatatér az iskola? Az iskola mint a tanárok és diákok közötti háború színtere című írást is és épp azon gondolkoztam, hogy lehetne erre értelmesen reagálni, sértések nélkül. Mert ami ott is olvasható, meg ebben az írásban is, sajnos mind igaz, és nem csak elvétve. És azt gondolom, hogy ezen sok pedagógusnak el kellene gondolkozni. Tudomásul kellene venni, hogy igaz a közhely: Nagyon változnak az idők, rohamosan változnak a gyerekek is, nem hogy évről évre, hanem szinte hónapról hónapra. De ami szerintem a legfontosabb, bár első hallásra abszurdnak tűnik, hogy NEKÜNK kell alkalmazkodnunk HOZZÁJUK, azért hogy végül elérjük, hogy ők alkalmazkodjanak hozzánk.
Engem legalábbis rettenetesen irritál az a fajta pedagógus, akiről már a folyosó végéről lerí, hogy ÉN vagyok a tanár (szinte már én vagyok az Isten), TE pedig csak egy kis senki diák. Így soha nem fogom megnyerni őket, soha nem leszek hiteles, örökké az ELLENSÉGET fogják látni bennem, nem pedig az ELLENFELET. Mert abban nem látok semmi rosszat, ha mint ellenfelek megküzdünk egymással, sőt erre szükség is van, de mint ellenségek, ebből csakis háború lesz. Márpedig egy háborúban a veszteség tragikus!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A másik pedig: lehet cikizni a diákot, sőt sokszor még partner is ebben, de ÉREZTETNI kell vele, hogy ez nem rosszindulatból van. Ugyanakkor bele kell férjen az is, hogy néha ő is cikizzen minket. Nem kell félni, nagyon jól tudják, mi az a határ ameddig elmehetnek, anélkül, hogy átmenne szemtelenségbe, neveletlenségbe vagy sértésbe. Ennek viszont alapfeltétele, hogy PARTNERKÉNT kezeljük őket.
Nem kell attól félni, hogy akkor nem fog tisztelni, sőt!!!!!!!!!!!!!!!!!! Szerintem sokkal jobban fog tisztelni, sokkal jobban el fogja fogadni, amit mondok, ha látja, hogy a tanár is emberből van, adott esetben ugyanúgy ballábbal kelt fel, vagy uram bocsá’ reggel ugyanolyan álmos, mint ő. Ne én állítsam magamat piedisztálra, mert láttunk már néhány szobordöntést!!!!

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.04.22.
Tanítanék Mozgalom: még nem tudjuk, merre tovább
A választások eredménye egy kis időre őket is megbénította, így most rendezniük kell soraikat, és ki kell találniuk, miként is tudnak tovább működni ebben az új helyzetben. "Jelenleg a...
(Forrás: Népszava)
--
2018.04.21.
Viselkedjen már normálisan az a fogyatékos gyerek!
Hiába van papírjuk a tanulási nehézséggel küzdő vagy éppen fogyatékkal élő gyerekeknek, sokszor csak a tanár jó indulatán múlik, hogy tényleg ad-e könnyítést a dolgozatnál vagy felel...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.04.21.
Buk(tat)ás
Azt mondják, a magyar iskolarendszer leggyengébben teljesítő területe a nyelvoktatás. Az egész EU-ban nálunk beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet – miközben az iskolában az előző rendszerben...
(Forrás: Népszava)
--
2018.04.21.
A kisdiák rendelte meg az iskolai menüt
A Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény kezdeményezése alapján a megyeszékhely általános iskoláinak tanulói javaslatot tehetnek kedvenc ételükre. Ezeket azután beépítik az adott havi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.04.21.
A legnagyobb amerikai egyetemeket is legyőzték az ELTE hallgatói Washingtonban
A budapesti egyetemisták a döntőben több mint 120 csapatot utasítottak maguk mögé, köztük olyan egyetemek válogatottjait, mint a Yale, a Berkeley, az NYU, a King's College, a UCL, valamint a...
(Forrás: Szeretlek Magyarország)
--
2018.04.21.
Zsidó iskola a Budai-hegyekben: itt nem tudod megvásárolni a helyedet (Interjú a Lauder Javne igazgatójával)
Ahogy pedig a diákok egyre közelebb kerülnek a pályaválasztáshoz, el kell érni, hogy valóban arra koncentrálhassanak. Azzal segítünk, ha egy ponton túl a továbbtanulást támogatjuk, a tö...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2018.04.21.
Új irány jön a gazdaságban Az átfogó javaslatcsomag már májusban napirendre kerülhet
Részletes, új és átfogó gazdaságstratégiai javaslatok kerülhetnek már májusi megalakulását követően az új kormány asztalára. A javaslatok kidolgozásában a Magyar Nemzeti Bank, valamint...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.04.21.
Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési...
(Forrás: Eduline)
--
2018.04.18.
Kötélmászás: mi a fenének erőltetik évtizedek óta?
Az történt, hogy mikor a Facebookon nyilvánosan felsóhajtottam – mit felsóhajtottam, dühöngtem egy sort a még mindig kötelező kötélmászás miatt –, az ismerőseim kommentözönben tudatt...
(Forrás: wmn.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
  Havasi Gabriella

Tisztelt OFOE!

Általános iskolában tanítok, mint tanító, osztályfőnök. A 20117/18. tanévben úgy alakult , hogy az osztályomból szeptember 2. felétől elment a napközis kollégám, és azóta sem sikerült betölteni az állását. Így 3-2 arányban egy kolléganőmmel végezzük el ezt a betöltetlen állást. Kérdésem, hogy ilyen esetben hogy , miként kell elszámolni a "helyettesítést"?
Mindketten letanítjuk a délelőtti óráinkat, minden osztályfőnöki munkát elvégzünk, és rögtön, szünet nélkül folytatjuk egy üres állást betöltve. szerintem ez egy másik munkakör betöltése, és ketten még a kezdő pedagógus bérét sem kapjuk meg. Az óradíjunk a legalapabb fizetésnek a heti 32 ed része.
Utólag kezdhetek-e ezzel a problémával valamit, vagy 35. év után kb 1000 ft az óradíjam?
Végül is két kérdés fogalmazódott meg. 1. az "üresállás" betöltése + munka mellett hogy számolandó el? "2. Hogy számolják az órabéremet?

Előre is köszönöm, és kíváncsian várom válaszukat.
Üdvözlettel Havasi Gabriella

--
  OFOE

Kedves Magdolna! Kérdésére részletes választ küldtünk az itt megadott freemailes címre. Ha esetleg nem kapja meg, kérjük, küldjön egy másik elérhetőséget erre a címre: osztalyfonokok@gmail.com
Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Magdolna, ez kemény munkajogi kérdés, és utána kell kérdeznünk. Egy kis türelmet kérünk, fogunk majd válaszolni. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc!
Azt javaslom, hogy forduljon az iskolavezetéshez, és ők vegyék fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Valóban lépni kell, komolyan venni ezeket a jelzéseket. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége nevében Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[H.M.:] Kedves Jázmin! Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[Anna:] Bár olyan eccerű lenne, hogy vasszigor, oszt' kész... Az egyén vagy csoport, amely a problémákat nem hajlandó tudomásul venni, hanem saját tudattalanjába száműzi, vagy a fegyelem válaszát adja rá, azaz elfojtja, s ez lényegileg ugyanaz, a robbanás felé halad. Lehet […]
Szegregáció »

--

[Szekszárdi Júlia:] Kedves KGY! Nem kétséges, hogy a szülők felelőssége óriási, de az Ön által ajánlott „vasszigorral” itt semmire sem mennénk. A szegregáció következményeiről lehet olvasni a bejegyzésben, és ugyanerről van szó a Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi […]
Szegregáció »

--

[KGY:] Kedves Nóra! Ön hatalmasat téved a felelősség magállapításában! A gyermekért elsősorban 95% a szülők a felelősek a társadalmi felelősség csak a maradék 5%-ban kérhető számon, miután a szülő teljesítette a tőle elvárható részt. Nevelni a családban lehet a többi gyenge […]
Szegregáció »

--

[Varga Zsolt:] Az állam társadalmi igényt elégít ki, lásd: https://www.es.hu/cikk/2018-03-09/rado-peter/2018-az-oktataspolitikai-remenytelenseg-eve.html
Szegregáció »

--

[Gyulai Sándor:] Gratulálok, Ibolya! Örömmel tölt el, hogy iskolánkban ilyen innovációk valósulhatnak meg. További sikereket kívánok: Gyulai Sándor, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium intézményvezetője
Digitális történetmesélés az oktatási nevelési folyamatban 3. - DST a történelem és társadalomismeret tanításában »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zoltán, nekem szerencsém van, mert gyógypedagógusként több tantárgyat is taníthatok, így magammal kell "egyezkednem". De: voltam tanító bácsi is - ott is könnyedén megoldható a feladat. Ahol nem, ott a kollégákkal kell összedolgozni. Nézzünk egy példát: […]
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Zoltán:] Gratulálok! Fogyatékosokkal ilyen teljesítményt elérni nem akármilyen pedagógiai munkáról árulkodik. De mindez hogyan fér bele a mai iskolába, a NAT-ba, a kerettantervekbe? Milyen órák keretében lehet ezeket a lépéseket, eszközöket alkalmazni?
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek