OFOE a Facebook-on
Betűméret
2009. február 11.
» Hozzászólások (0)

Szenczi Beáta

Szexualitás és párkapcsolat serdülőkorban

Egy vizsgálat eredményei

A serdülőkor az egyén személyiségfejlődésének egyik kiemelt fontosságú időszaka. Serdülőkorban az önállósulási vágy megerősödik, ennek hatására az egyén elkezd leválni a családról. Emellett a serdülőkor a biológiai érettség elérésének időszaka is, ennek köszönhetően a serdülő elkezd érdeklődni a szexualitás iránt. E két folyamat együttes hatására serdülőkorra tehető az az időszak is, amikor az egyén kialakítja első párkapcsolatait, illetve átéli első szexuális jellegű élményeit.

A ’80-as évek kedvelt kutatási témája volt a középiskolások szexuális felvilágosultságának kérdése. Számos pedagógus, kutató vállalkozott arra, hogy felderítse, hogy a sokat emlegetett „szexuális forradalmat” követően hogyan változott a fiatalok szexualitással kapcsolatos gondolkodásmódja, magatartása.

Ma a szexuális forradalom után egyfajta párkapcsolati forradalomnak lehetünk tanúi. A társadalomban olyan újfajta párkapcsolati és családformák jelennek meg, mint például a „szingliség” vagy a távkapcsolatok, de a hagyományos párkapcsolati, illetve családformák is átalakulóban vannak: a házasságkötés ideje egyre későbbi életkorra tehető, és általában együttélés előzi meg, az élettársi viszony a házasság intézményéhez hasonló elfogadottságot kap, gyakori a válás, a párok egyre kevesebb gyereket vállalnak, és így tovább.

1. Kutatásunk célja

Jelenlegi kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy információt gyűjtsünk és a korábbi kutatási eredmények fényében megvizsgáljuk, milyen mértékben változtak a hazai serdülők ismerkedési, párkapcsolati szokásai, szexualitással kapcsolatos vélekedései illetve szexuális viselkedése.

Kérdőívünk zárt, illetve nyílt végű kérdéseket is tartalmazott négy kérdéskör és ezek összefüggéseinek vizsgálatára: 1. a párkapcsolatokkal kapcsolatos gondolkodásmód, 2. a párkapcsolati viselkedés, 3. a szexualitással kapcsolatos gondolkodásmód, 4. a szexuális viselkedés. Minden kérdéskörhöz két-két kutatási kérdés kapcsolódott.

Megkérdeztük, hogy

  1. Milyen távra terveznek a serdülők jelenlegi párkapcsolataikban?
  2. Hogyan képzelik el jövőjüket párkapcsolati szempontból?
  3. Hol ismerkednek?
  4. Mikor alakítják ki első párkapcsolataikat?
  5. Honnan szerzik a szexualitással kapcsolatos információikat?
  6. Melyik életkort tartják megfelelőnek az aktív szexuális élet elkezdéséhez?
  7. Mikor válnak szexuálisan aktívvá?
  8. Mi motiválja őket a szexuális kapcsolat kialakítására?

A mérőeszköz a tanulók családi hátterére, nemére és életkorára vonatkozó kérdésekkel is kiegészült, ezek összefüggéseit mind a három fent említett kérdéskörrel vizsgáltuk. A kérdőívet egy kismintás felmérés keretében teszteltük, melyben négy iskola öt osztályának 13-14 éves és 17-18 éves tanulói (N=118) szerepeltek. A következőkben a próbamérés eredményeit mutatjuk be.

2. Eredmények

2.1 Párkapcsolati gondolkodásmód és párkapcsolati viselkedés

Az adatok alapján a serdülők már korai kapcsolataikban is hosszú távra – évekre vagy hónapokra – terveznek, ez az arány azonban meglepő módon a 17-18 évesek körében alacsonyabb, mint a 13-14 évesek körében. A megkérdezett hazai serdülők többsége házasságban szeretne majd élni, de sokan alakítanának ki élettársi viszonyt is. A manapság divatos „szingli” lét nem vonzó a hazai serdülőkorú fiatalok számára, mindössze 3%-uk képzeli el jövőjét egyedülállóként, alkalmi kapcsolatokkal. A párkapcsolati jövőképet illetően nem mutatható ki szignifikáns különbség a kétszülős és az egyszülős családok gyermekei között.

A hazai serdülőknek alig több mint a fele részesült felvilágosításban védőnő által, több mint harminc százalékuk pedig barátoktól szerez ilyen jellegű információt. A felvilágosítás általában már kora serdülőkorban megtörténik, az általános iskolások 82%-a számolt be arról, hogy részesült felvilágosításban felnőtt által. A szülők a vártnál kisebb szerepet vállalnak a serdülők tájékoztatásában, különösen igaz ez az apákra: míg a tanulók 31%-a számolt be arról, hogy édesanyja elbeszélgetett vele a szexualitásról, addig ugyanez az arány az apák esetén csupán 13% (1. ábra). A felvilágosítás új információforrásaiként jelentek meg továbbá a különböző tini magazinok és internetes fórumok.

1. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Kitől kaptál felvilágosítást?” kérdésre

1. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Kitől kaptál felvilágosítást?” kérdésre

A vizsgált tinédzserek többsége az iskolában, illetve az iskolai rendezvényeken szokott ismerkedni, 16%-uk azonban inkább diszkókban kezdeményez. A 13-14 évesek 72%-ának saját bevallásuk szerint párkapcsolata, ugyanez az arány a 17-18 évesek körében már 94%.

2.2 Szexualitással kapcsolatos gondolkodásmód és szexuális viselkedés

Az általános iskolások nagy része szerint a szexuális élet megkezdésére ideális életkor 15-16 év, míg a középiskolások többsége ugyanezt 17-18 éves korban határozzák meg (2. ábra).

2. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Hány éves kortól jó, ha valaki szexuális kapcsolatot létesít?” kérdésre

2. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Hány éves kortól jó, ha valaki szexuális kapcsolatot létesít?” kérdésre

Saját bevallásuk szerint a 17-18 évesek 46%-a létesített már szexuális kapcsolatot, míg ugyanez az arány a 13-14 évesek körében 12%. Elmondható tehát, hogy a fiatalok többsége középiskolás korban vagy csak ezután veszíti el a szüzességét. Az általános iskolás fiúk 21%-a, az azonos korú lányoknak mindössze 5%-a vallotta úgy, hogy létesített már szexuális kapcsolatot. A nemek közötti eltérés középiskolás korban is megmarad, saját bevallásuk szerint a fiúk 52%, a lányoknak pedig 39%-a élt már át nemi aktust. Az intim kapcsolat kialakítását szinte minden megkérdezett a kapcsolat érettségével magyarázta, és csupán néhányan vallották úgy, hogy hirtelen felindulásból vagy az újdonság ereje miatt döntöttek úgy, hogy szexuális kapcsolatot létesítenek.

3. Összegzés

Összességében véve tehát elmondható, hogy a mai serdülők bár korábban válnak szexuálisan aktívvá, gondolkodásmódjuk nem változott olyan ütemben, mint ahogyan az a külföldi adatok ismeretében várható lett volna. Többségük vágyik a hosszú távú, kizárólagos párkapcsolatra, és a későbbiekben házasságban vagy élettársi kapcsolatban szeretne élni. A vizsgált fiatalok már kora serdülőkorban kialakítják első párkapcsolataikat, a szexuális kapcsolatok létesítésének időszaka azonban csak későbbre tehető. Az intézményes keretek között történő felvilágosítás nem ér el minden serdülőhöz, többségük azonban részesül valamiféle felvilágosításban. A szülők csekély szerepvállalása ugyanakkor az iskola nagyobb fokú részvételét indokolná. A korai párkapcsolatok magas aránya a korai felvilágosítás szükségességére hívja fel a figyelmet.

--

Felhasznált irodalom

Kovács Eszter és Pikó Bettina: Középiskolások párkapcsolati preferenciái. Új Pedagógiai Szemle, 2008/6-7., 47-63.

Czeizel Endre: A csókok átka. Népszava. Budapest, 1989

Rosenthal, D. A. és Smith, A. M. A.: Adolescent Sexual Timetables. Journal of Youth and Adolescence, 26. 1997/5. 619-636.

deGraaf, H., Vanwesenbeeck, I., Meijer, S.,Woertman, L. és Meeus, W.: Sexual Trajectories during Adolescence: Relations to Demographic Characteristics and Sexual Risk. Archives of Sexual Behavior. [URL:] {http://www.springerlink.com/content/56j2tn1811021615/fulltext.pdf}, [2008. december 8-i megtekintés]

Wellings, K., Nanchahal, K., Macdowall, W., McManus, S., Erens, B., Mercer, C., Johnson, A., Copas, A., Korovessis, C. és Fenton, K.: Sexual Behaviour in Britain: early heterosexual experience. The Lancer, 2003/358. 9296. 1843-1850.

Címkék: szexualitás  

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2015.01.29.
Újabb "nyugatimádós" részre bukkantak egy tankönyvben
A nyolcadikos irodalomkönyvben egy szövegrészlet a szomszédos országok és a köztünk élő kisebbségek megismerésére buzdít, de az ominózus részlettel több baj is van.
(Forrás: hvg.hu)
--
2015.01.29.
Norvég pénzek miatt nem kér a civilekből az Emmi háttérintézménye?
Váratlanul megszakította az együttműködést több szakmai szervezettel is az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő. Mindez nem sokkal...
(Forrás: hvg.hu)
--
2015.01.28.
Hülyék vagyunk, hogy eldobjuk a tehetségeinket - interjú Joan Freeman pszichológussal
„Évtizedeken át dolgoztam azon, hogy meggyőzzem az embereket, hogy a tehetséges gyerekek is gyerekek, mégpedig hétköznapi gyerekek különleges képességekkel, és ne ezeket a képességeket...
(Forrás: vs.hu)
--
2015.01.28.
A siket és a néma: kommunikáció a tolerancia jegyében
Mit tehet egy magyartanár annak érdekében, hogy diákjai toleránsabbak legyenek kisebbségi helyzetben lévőkkel? Tarthat osztályfőnöki órát ennek kapcsán, vagy tarthat a tolerancia jegyében...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2015.01.28.
Holokauszt-túlélőkkel beszélgetett 300 diák Budapesten
300 diák beszélgetett holokauszt-túlélőkkel és vett részt tárlatvezetésen a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. A programot záró megemlékezésen Haraszti György, a Holokauszt Dokument...
(Forrás: Inforádió)
--
2015.01.28.
Létre lehet hozni egy jól működő felsőoktatást
Palkovics László megfogalmazta: a felsőoktatás magasabb sebességi fokozatra kapcsol. Az államtitkár a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégia megszületését azzal indokolta...
(Forrás: Edupress)
--
2015.01.28.
Adatvédelem: gyermekeink vannak a legnehezebb helyzetben - interjú Péterfi Attilával
Elkészítettünk egy honlapunkról ingyenesen letölthető tájékoztató könyvet, melynek címe Kulcs a net világához, és én javasoltam a közoktatásért felelős miniszternek, illetve az államtitk...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2015.01.28.
„Egy közös út van roma és nem roma gyerekeknek”
Bár Balog Zoltán szavaiból arra lehet következtetni, hogy a nyíregyházi Huszár-telepi szegregáló iskola szeptembertől újra indíthat első osztályt, a felzárkóztatásért felelős államtitk...
(Forrás: Népszabadság)
--
2015.01.28.
Hangos a gépházzaj a duális képzésben
ár az új duális képzésre a felvételizőknek február 15-ig kell beadniuk jelentkezésüket, három héttel a jelentkezési határidő előtt elképesztő információhiánnyal találkoztunk. Arr...
(Forrás: hvg.hu)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep osztálykirándulás pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  Paulovkin Boglárka0

Tisztelt Osztályfőnök!
Kérdésem, hogy a szakvéleménnyel alátámasztott "tanulási nehézség az írás terén", amelynek "hátterében a tanuló dominancia problémája, fejletlen grafomotorikája és az írás elemeinek alacsony szintű elsajátítáas áll", az sajátos nevelési igénynek minősül?
Elmúlt 16 éves, és fontos lenne tudnom, meghosszabbíthatom-e a tankötelezettségét ezen az alapon vagy sem.

--
  Peer Krisztina0

Kedves Eszter!
Kisfiával kapcsolatban azt javaslom, beszéljen az óvónőkkel, hiszen a gyógypedagógus (logopédus), pszichológus, az óvónők és a szülő közösen döntenek az iskolakezdésről. Esetleg fel tudja keresni az illetékes nevelési tanácsadó szakembereit a konkrét problémával, de így látatlanban ebben nem tudunk hatékonyan segíteni.
Ami a kislánya iskolai munkáját illeti, valóban, rettentően túlterheltek a gyerekek és az, hogy ő mennyire bírja a terhelést, sok mindentől függ: az idegrendszeri érettségétől, a temperamentumától, a képességeitől stb. Ezért szintén azt javaslom, beszéljen a tanítónővel, mesélje el neki a konkrét helyzeteket és kérjen segítséget tőle. Hiszen nélküle, egyedül nem fogja tudni megoldni a problémát. Továbbá azt is érdemes átgondolnia, hogy szükséges-e ennyit gyakorolni, dolgoznia a hétvégén. Azt semmiképpen sem javaslom, hogy sírásig fajuljon a dolog, mert az valóban sok negatív következménnyel jár. Mérlegelje, mi fontosabb: hogy a lecke elkészüljön vagy a gyermek egészsége. Nem ír arról, mikor kezdenek el tanulni (reggel, délután, este), de a szabad játékot semmiképpen nem spórolnám ki a hétvégéből, ha annak is tere van, talán a kötelező feladat is könnyebb lesz. Javaslom, Ön is próbálja elengedni az iskolai feladatokból jövő feszültséget és érezzék jól magukat a hétvégén. Fontos lenne ugyanis, hogy a stressz ne kapcsolódjon a tanuláshoz. Üdvözlettel: Peer Krisztina

--
  Eszty0

Tisztelt Osztályfőnök
Nekem 2 kérdésem is lenne.
1.Nagycsoportos kisfiam augusztusban lesz 7 éves.Lehet nem engedik iskolába,az oka hogy nem tudja kimondani "r"betüt.Tavaly jártunk logopédushoz májusig.De ebben a tanévban javasolta a logopédus hogy csináltassuk meg a nyelvfelpattintást és akkor besorolja.Amikor megcsináltattuk,azt mondta most nincs hely majd besorol.Most ott tartunk hogy még mindig nem sorolta be és ő akar véleményt adni hogy a gyerek ne mennyjen iskolába?Hogy alkot véleményt amikor nem foglalkozik vele?Kisfiamnak felső fogsora nagyon rossz,ezt sem veszik figyelembe.Mit tehetek hogy engedjék iskolába?Feladatokat meg tudja oldani korának megfelelően az oviba.

Következő kérdésem pedig az lenne hogy 3.-kos kislányom egész napos iskolába jár és minden hétvégén és szünetben elvagyunk havazva házi feladattal.. Nem tudja magát kipihenni,amióta iskolába bekerült...Nálunk nincs hétvégi pihenő sokszor sírásig fajul a tanulás aminek nem látom értelmét.Tanárnő kipihenheti magát,a gyerek nem? Pl a mai hétre hétfő egy matek órán 2 felmérő,kedden szintén egy matek órán két felmérő.Tanuljuk mellette a 18 versszakos verset de már azt is "sírva" .Mit tehetnék hogy kevesebb legyen a lecke hétvégén?Ne legyen karikás a szeme napról napra?Még csak a 3.-kos,miért kell megutáltatni velük a tanulást? Még az is rossz szokása tanárunknak hogy feladja hogy pl írnak a szöveges feladatokból gyakoroljuk....utána meg az űrtartalomból írat.Válaszát előre is köszönöm.

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! Nem világos, hogy az iskola miért teszi ezt. Olyan különleges ez az intézmény, hogy nem tűri meg a gyengébb jegyeket? Ha semmi egyéb probléma nem volt a gyerekkel, mi sem értjük, hogy miért ez az ultimátum, mi indokolja az eltanácsolást Így akarják a gyereket nagyobb igyekezetre ösztönözni? A helyi iskolai szabályzat tartalmazza, hogy ebben az intézményben nem léteznek közepesnél rosszabb jegyek? A gyerek hogy érzi magát? Szeret ide járni, vagy szívesebben tanulna másutt? Az esetleges átvételt az érintett iskola vezetőjével kell egyeztetni. Ha rajtam állna, én először az adott helyzetet tisztáznám, és csak ezután próbálnák iskolát keresni.

--
  kertes

Tisztelt Ofő!
Eltanácsolás témájában szeretnék kérdezni. 10. osztályos gyermekem olyan helyzetbe került, hogy ha a tanév végén hármasnál rosszabb jegye lesz a bizonyítványában, másik intézményt javasol neki az iskolavezetőség. A félévi bizonyítványában az elégségeseket ki kell javítania. Fegyelmi ügye nincsen a gyerekemnek, kizárólag a tanulmányi eredménye miatt számíthatunk erre. Általános iskolában nem voltak ilyen jellegű problémáink, jeles tanuló volt, de most úgy tűnik, nagyon erős gimnáziumot választottunk. A tanév végéig betölti a 16. életévét a gyermekem, így aggódom, hogy sikerül-e neki másik iskolát találnunk, ill. fogadja-e őt nappali tagozaton egy másik középiskola. Eddig csak rémhíreket hallottam az ilyen szituációk megoldásáról, semmi jóval nem biztattak az ismerőseim (pedagógus is van közöttük). Milyen lehetőségekre számíthatunk ebben a helyzetben? Hová fordulhatnék, hogy tisztában legyek a tennivalókkal? A választ, a segítséget tisztelettel köszönöm.

--
  Varga Ili

Kedves Henci! Véleményem szerint sajnos nem illeti meg a pótlék. Legalábbis az alább idézett jogszabályi helyet én így értelmezem.
326/2013. Korm.rend. 16. §-a:
(7) Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.

--
  Henci

Tisztelt Ofő!
Középiskolában tanítok gyógypedagógusként. Főiskolai diplomával (TAP) rendelkezem. Érdeklődni szeretnék, hogy a gyógypedagógiai pótlékra jogosult vagyok-e vagy sem. Integrált oktatás folyik intézményünkben. Én csak olyan tanulókkal foglalkozom, akik szakértői bizottság által kiállított szakvéleménnyel rendelkeznek. Munkáltatóm szerint nem illet meg a gyógypedagógiai pótlék, mert az iskolánkba járó tanulók létszámának a 33%-át nem éri az SNI-s tanulók száma. Azonban a szakvéleménnyel rendelkező tanulóim közül 28 SNI-s gyerek van a 35-ből. Ez eléri a 33%-ot. A törvény nem írja ki konkrétan, hogy melyik tanulócsoporthoz kell viszonyítani a 33%-ot.
Válaszát előre is köszönöm!

--
  Juli

Kedves János! Valamennyiünk nevében nagyon szépen köszönöm a rólunk való megemlékezést, remélem, hogy a következőkben is hűséges olvasónk és kommentelőnk marad. Kellemes ünnepeket és boldog újévet (egy ideinél jobb világot) kívánunk Önnek és családjának.

--
  János

Kedves Juli és Mindenki, aki megosztotta ezen a honlapon (is) a gondolatait!

Köszönet a cikkekért, a kommentekért, az egész évi törődésért, a mindenre odafigyelésért! Jövőre, Mindenkivel ugyanitt, talán rajtunk is múlik majd, ha jobbá válik a Világ. Kellemes Ünnepeket, Boldog Új Évet Kívánok!

--
  Ofoe

Kedves Anna!

Szinte biztos, hogy nincs szükség műszaki egyetemre, "szakmai felsőfokú és pedagógus" végzettség elegendő. Ld. Kntv. "(15)382 Szakképző iskolában tanított szakmai elméleti tantárgy esetén, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő szakos hazai tanári képzés, az adott tantárgy tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az érettségin, szakmai vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, továbbá, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, az is, aki bármely szakos tanári szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának megfelelő szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik." Szerintünk ez azt jelenti, hogy egy technikusi végzettség a megfelelő szakos (biológia-kémia) közismereti tanári diplomával mindenképpen elegendő. Egyébként a jogszabály elején lévő: "a szakmai tárgynak megfelelő felsőfokú" - ez a környezetvédelem és vízügy szakterületnél simán jelentheti a kémia és a biológia (tanári) egyetemi diplomát.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Juli:] Kedves Hédi! Persze, gondolkodunk a folytatáson, hiszen rengeteg nyitott kérdés maradt. A folytatás formája még vita és gondolkodás tárgya. Nagyon köszönjük az érdeklődést és a vizsgálat során nyújtott segítséget.
Miért nem érti egymást szülő és pedagógus? »

--

[Tőkés Hédi:] Kedves Juli és Judit! Most tudtam alaposan végigolvasni a teljes tanulmányt. Legelőször is gratulálok: egy nagyon aktuális kérdést jártatok körbe igazán nagy alapossággal. Azt gondolom, a következtetéseitek nemcsak igazak, hanem még empatikusak is, amit én külön erénynek […]
Miért nem érti egymást szülő és pedagógus? »

--

[Juli:] Kedves Theodora! Valóban kétségbeejtő a társadalmi szolidaritás mélyrepülése.
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Theodora:] Nem tudom, de a mi osztályunkban természetes volt , hogy a szülők összedobták azoknak a gyerekeknek is az ajándékot, akiknek nem volt pénzük befizetni. Pont azért, hogy ne érezzék magukat kirekesztve, hiszen nem tehetnek róla, hogy nincs nekik. Az osztálykiránduláson őket is […]
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Juli:] Kedves Borján Kolléga! Valóban kommentelte ezt az írást, de nem itt, hanem a Fecebookon az ofő online és offline csoportban. Ott is van a tartalmas és érdekes bejegyzése, Nóra még reagált is rá. Innen nem töröltünk semmit.
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Admin:] Tisztelt Borján József! Hozzászólásait örömmel vesszük, biztosan nem töröltük, valószínűleg technikai hiba miatt nem ért el hozzánk.
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Dr. Borján József:] Itt volt egy hozzászólásom, de töröltetett. Kár!
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[Bagcsi:] Kedves Nóra! Örömmel olvasom mindig írásait,melyek nagy- nagy ajándékként hatnak számomra: gondolatai a natúr valóságot ragadják meg, ugyanakkor megkapja az olvasó a mese illúzióját is, mely a rideg, de Ön által már szerethető valóság. Felébreszti bennem a hétköznapok […]
Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? »

--

[takács:] Szóval, hát én már vitatkoztam, vagy legalábbis vitattam, amit olvastam és hallottam, azt a vitát pedig úgy képzelem, hogy elölről, hogy mondjuk ártatlan nézők egyik csokrát Attila bevezetőjével, aztán egy másik csokrát meg az én bevezetőmmel ültetnénk a vászon elé, aztán […]
OFOE Filmklub – Mi vagyunk a legjobbak! »

--

[Juli:] Gondoljátok, Géza, Attila, hogy szervezzünk egy ilyet? Mármint beszélgetést? Le lehetne hozni online, vagy ha a Szemle nyitott rá, akár ott is.
OFOE Filmklub – Mi vagyunk a legjobbak! »

--
OFOE (2001–2015) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek