OFOE a Facebook-on
Betűméret
2009. február 11.
» Hozzászólások (0)

Szenczi Beáta

Szexualitás és párkapcsolat serdülőkorban

Egy vizsgálat eredményei

A serdülőkor az egyén személyiségfejlődésének egyik kiemelt fontosságú időszaka. Serdülőkorban az önállósulási vágy megerősödik, ennek hatására az egyén elkezd leválni a családról. Emellett a serdülőkor a biológiai érettség elérésének időszaka is, ennek köszönhetően a serdülő elkezd érdeklődni a szexualitás iránt. E két folyamat együttes hatására serdülőkorra tehető az az időszak is, amikor az egyén kialakítja első párkapcsolatait, illetve átéli első szexuális jellegű élményeit.

A ’80-as évek kedvelt kutatási témája volt a középiskolások szexuális felvilágosultságának kérdése. Számos pedagógus, kutató vállalkozott arra, hogy felderítse, hogy a sokat emlegetett „szexuális forradalmat” követően hogyan változott a fiatalok szexualitással kapcsolatos gondolkodásmódja, magatartása.

Ma a szexuális forradalom után egyfajta párkapcsolati forradalomnak lehetünk tanúi. A társadalomban olyan újfajta párkapcsolati és családformák jelennek meg, mint például a „szingliség” vagy a távkapcsolatok, de a hagyományos párkapcsolati, illetve családformák is átalakulóban vannak: a házasságkötés ideje egyre későbbi életkorra tehető, és általában együttélés előzi meg, az élettársi viszony a házasság intézményéhez hasonló elfogadottságot kap, gyakori a válás, a párok egyre kevesebb gyereket vállalnak, és így tovább.

1. Kutatásunk célja

Jelenlegi kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy információt gyűjtsünk és a korábbi kutatási eredmények fényében megvizsgáljuk, milyen mértékben változtak a hazai serdülők ismerkedési, párkapcsolati szokásai, szexualitással kapcsolatos vélekedései illetve szexuális viselkedése.

Kérdőívünk zárt, illetve nyílt végű kérdéseket is tartalmazott négy kérdéskör és ezek összefüggéseinek vizsgálatára: 1. a párkapcsolatokkal kapcsolatos gondolkodásmód, 2. a párkapcsolati viselkedés, 3. a szexualitással kapcsolatos gondolkodásmód, 4. a szexuális viselkedés. Minden kérdéskörhöz két-két kutatási kérdés kapcsolódott.

Megkérdeztük, hogy

  1. Milyen távra terveznek a serdülők jelenlegi párkapcsolataikban?
  2. Hogyan képzelik el jövőjüket párkapcsolati szempontból?
  3. Hol ismerkednek?
  4. Mikor alakítják ki első párkapcsolataikat?
  5. Honnan szerzik a szexualitással kapcsolatos információikat?
  6. Melyik életkort tartják megfelelőnek az aktív szexuális élet elkezdéséhez?
  7. Mikor válnak szexuálisan aktívvá?
  8. Mi motiválja őket a szexuális kapcsolat kialakítására?

A mérőeszköz a tanulók családi hátterére, nemére és életkorára vonatkozó kérdésekkel is kiegészült, ezek összefüggéseit mind a három fent említett kérdéskörrel vizsgáltuk. A kérdőívet egy kismintás felmérés keretében teszteltük, melyben négy iskola öt osztályának 13-14 éves és 17-18 éves tanulói (N=118) szerepeltek. A következőkben a próbamérés eredményeit mutatjuk be.

2. Eredmények

2.1 Párkapcsolati gondolkodásmód és párkapcsolati viselkedés

Az adatok alapján a serdülők már korai kapcsolataikban is hosszú távra – évekre vagy hónapokra – terveznek, ez az arány azonban meglepő módon a 17-18 évesek körében alacsonyabb, mint a 13-14 évesek körében. A megkérdezett hazai serdülők többsége házasságban szeretne majd élni, de sokan alakítanának ki élettársi viszonyt is. A manapság divatos „szingli” lét nem vonzó a hazai serdülőkorú fiatalok számára, mindössze 3%-uk képzeli el jövőjét egyedülállóként, alkalmi kapcsolatokkal. A párkapcsolati jövőképet illetően nem mutatható ki szignifikáns különbség a kétszülős és az egyszülős családok gyermekei között.

A hazai serdülőknek alig több mint a fele részesült felvilágosításban védőnő által, több mint harminc százalékuk pedig barátoktól szerez ilyen jellegű információt. A felvilágosítás általában már kora serdülőkorban megtörténik, az általános iskolások 82%-a számolt be arról, hogy részesült felvilágosításban felnőtt által. A szülők a vártnál kisebb szerepet vállalnak a serdülők tájékoztatásában, különösen igaz ez az apákra: míg a tanulók 31%-a számolt be arról, hogy édesanyja elbeszélgetett vele a szexualitásról, addig ugyanez az arány az apák esetén csupán 13% (1. ábra). A felvilágosítás új információforrásaiként jelentek meg továbbá a különböző tini magazinok és internetes fórumok.

1. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Kitől kaptál felvilágosítást?” kérdésre

1. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Kitől kaptál felvilágosítást?” kérdésre

A vizsgált tinédzserek többsége az iskolában, illetve az iskolai rendezvényeken szokott ismerkedni, 16%-uk azonban inkább diszkókban kezdeményez. A 13-14 évesek 72%-ának saját bevallásuk szerint párkapcsolata, ugyanez az arány a 17-18 évesek körében már 94%.

2.2 Szexualitással kapcsolatos gondolkodásmód és szexuális viselkedés

Az általános iskolások nagy része szerint a szexuális élet megkezdésére ideális életkor 15-16 év, míg a középiskolások többsége ugyanezt 17-18 éves korban határozzák meg (2. ábra).

2. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Hány éves kortól jó, ha valaki szexuális kapcsolatot létesít?” kérdésre

2. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Hány éves kortól jó, ha valaki szexuális kapcsolatot létesít?” kérdésre

Saját bevallásuk szerint a 17-18 évesek 46%-a létesített már szexuális kapcsolatot, míg ugyanez az arány a 13-14 évesek körében 12%. Elmondható tehát, hogy a fiatalok többsége középiskolás korban vagy csak ezután veszíti el a szüzességét. Az általános iskolás fiúk 21%-a, az azonos korú lányoknak mindössze 5%-a vallotta úgy, hogy létesített már szexuális kapcsolatot. A nemek közötti eltérés középiskolás korban is megmarad, saját bevallásuk szerint a fiúk 52%, a lányoknak pedig 39%-a élt már át nemi aktust. Az intim kapcsolat kialakítását szinte minden megkérdezett a kapcsolat érettségével magyarázta, és csupán néhányan vallották úgy, hogy hirtelen felindulásból vagy az újdonság ereje miatt döntöttek úgy, hogy szexuális kapcsolatot létesítenek.

3. Összegzés

Összességében véve tehát elmondható, hogy a mai serdülők bár korábban válnak szexuálisan aktívvá, gondolkodásmódjuk nem változott olyan ütemben, mint ahogyan az a külföldi adatok ismeretében várható lett volna. Többségük vágyik a hosszú távú, kizárólagos párkapcsolatra, és a későbbiekben házasságban vagy élettársi kapcsolatban szeretne élni. A vizsgált fiatalok már kora serdülőkorban kialakítják első párkapcsolataikat, a szexuális kapcsolatok létesítésének időszaka azonban csak későbbre tehető. Az intézményes keretek között történő felvilágosítás nem ér el minden serdülőhöz, többségük azonban részesül valamiféle felvilágosításban. A szülők csekély szerepvállalása ugyanakkor az iskola nagyobb fokú részvételét indokolná. A korai párkapcsolatok magas aránya a korai felvilágosítás szükségességére hívja fel a figyelmet.

--

Felhasznált irodalom

Kovács Eszter és Pikó Bettina: Középiskolások párkapcsolati preferenciái. Új Pedagógiai Szemle, 2008/6-7., 47-63.

Czeizel Endre: A csókok átka. Népszava. Budapest, 1989

Rosenthal, D. A. és Smith, A. M. A.: Adolescent Sexual Timetables. Journal of Youth and Adolescence, 26. 1997/5. 619-636.

deGraaf, H., Vanwesenbeeck, I., Meijer, S.,Woertman, L. és Meeus, W.: Sexual Trajectories during Adolescence: Relations to Demographic Characteristics and Sexual Risk. Archives of Sexual Behavior. [URL:] {http://www.springerlink.com/content/56j2tn1811021615/fulltext.pdf}, [2008. december 8-i megtekintés]

Wellings, K., Nanchahal, K., Macdowall, W., McManus, S., Erens, B., Mercer, C., Johnson, A., Copas, A., Korovessis, C. és Fenton, K.: Sexual Behaviour in Britain: early heterosexual experience. The Lancer, 2003/358. 9296. 1843-1850.

Címkék: szexualitás  

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2014.12.18.
Hepatitis-fertőzött diákot találtak egy pilisszentlászlói Waldorf-iskolában
Az intézet helyszíni járványügyi vizsgálatot végzett az iskolában, aminek során meghatározták a védőoltásban részesítendők körét, a diagnózist megerősítő vizsgálatot követően...
(Forrás: hvg.hu)
--
2014.12.18.
Államosítják a gólyatáborokat is a sorozatos botrányok után
A botrányok után – az Index pár napja írt a harmadik olyan esetről, amikor egy gólyatáborban erőszakoltak meg egy lányt – jövőre már nem külső cégek, hanem az egyetemek saját vállalkoz...
(Forrás: index)
--
2014.12.18.
Tényleg baja van az Emminek az aktuálpolitikai ZH-példákkal
Bár a minisztérium nem szólhat bele, hogy mi folyik az egyetemeken, az aktuálpolitika beemelése a felsőoktatásba sértheti a hallgatók értékrendjét – írta Rétvári Bence egy írásbeli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2014.12.18.
Fontos iskolai változások januártól!
A kormány feltett szándéka, hogy előbb az általános iskolában, 2016-tól pedig az óvodában és a bölcsődében is minden gyermek ingyenesen étkezzen, a szülőknek csak egy bizonyos jövedelmi...
(Forrás: Független Nemzet)
--
2014.12.18.
Bezárhat az alapítványi iskolák fele
Mégsem módosította a kormány az alapítványi iskolák költségvetési támogatására vonatkozó törvény előterjesztését – közölte az Origóval Horn György az Alapítványi és Magániskol...
(Forrás: Origo)
--
2014.12.18.
Elmarad a pedagógusok februári béremelése: Czunyiné szerint nem lesz "érdemi csökkenés"
Az államtitkár kiemelte, hogy a pedagógus-életpálya merőben új bérezési rendszert jelent, mint a korábbiakban, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint. Akkor a mindenkori...
(Forrás: Eduline)
--
2014.12.17.
A gyerek fontosabb, mint a nyelvtörvény
Kétnyelvű-e a gyerek, ha két nyelven ért, de csak az egyiken beszél? Lehet-e egynyelvűnek lenni a teremben, de kétnyelvűnek a folyosón? Helyes svédséggel hápog-e Donald kacsa a mesevideón...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2014.12.17.
Feljelentést tett a kormány az EU-s tanterempályázatok ügyében
Feljelentést tett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az úgynevezett Öveges program visszaélései miatt, értesült a VS.hu. A belső vizsgálat alapján ugyanis több súlyos szabálytalans...
(Forrás: vs.hu)
--
2014.12.17.
Századvég: támogatják a drogtesztet a magyarok
Ami pedig a drogtesztet illeti: a válaszadók 57 százaléka egyetértene azzal, ha önkéntesen, szülői kérés alapján, a fiatalkorúak esetében lehetővé tennék az iskolákban a drogtesztek...
(Forrás: Hír24.hu)
Címkefelhő    Összes címke »
IKT agresszió bizalom család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés egészség elfogadás előítéletek erkölcs erkölcsi nevelés eset esélyegyenlőség esélyek felelősség felnőttképzés fiatalok film generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom iskolakísérlet jelenismeret jog kamasz kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás közösség motiváció média módszerek oktatás oktatáspolitika osztály osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusetika pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szegénység szexualitás szép szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanár–diák kapcsolat tehetséggondozás tolerancia továbbképzés társadalom történelem virtuális kongresszus visszaemlékezés óraterv ünnep
Utolsó üzenetek:
  Ofoe

Kedves Anna!

Szinte biztos, hogy nincs szükség műszaki egyetemre, "szakmai felsőfokú és pedagógus" végzettség elegendő. Ld. Kntv. "(15)382 Szakképző iskolában tanított szakmai elméleti tantárgy esetén, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő szakos hazai tanári képzés, az adott tantárgy tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az érettségin, szakmai vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, továbbá, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, az is, aki bármely szakos tanári szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának megfelelő szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik." Szerintünk ez azt jelenti, hogy egy technikusi végzettség a megfelelő szakos (biológia-kémia) közismereti tanári diplomával mindenképpen elegendő. Egyébként a jogszabály elején lévő: "a szakmai tárgynak megfelelő felsőfokú" - ez a környezetvédelem és vízügy szakterületnél simán jelentheti a kémia és a biológia (tanári) egyetemi diplomát.

--
  Anna

Tisztelt Ofő!

Biológia-kémia szakos egyetemi végzettséggel dolgozom egy gimnáziumot és Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos szakközépiskolát magába foglaló intézményben már 17 éve. Közismereti és szakmai tárgyakat is tanítok. Tavaly köteleztek rá, h szerezzek mérnöki diplomát is, mert a tanári már nem elég a szakmai tárgyakból történő érettségiztetéshez/technikusi vizsgáztatáshoz. Jogos-e ez a kívánalmuk, vagy kiváltható-e az ún. "szakirányú végzettség" pl. egy nálunk is megszerezhető (középfokú) technikusi vizsga letételével?
Válaszát előre is köszönöm!

--
  Ofoe

Kedves Renáta! Ha gyógypedagógusként szeretne dolgozni, el kellene végeznie egy gyógypedagógiai alapképzést valamelyik felsőoktatási intézményben. Erről a felvi.hu portálon tud tájékozódni. A gyógypedagógiai asszisztensek számára létezik 7 hónapos OKJ képzés. Erről is a neten tud pontosan tájékozódni.

--
  Renáta

Kedves Ofő!
Pedagógus szakvizsgával rendelkezek,négyes államvizsgával, 1-4. osztályig taníthatok.
Érdeklődni szeretnék,hogy hová kellene mennem továbbképzésre,vagy hogyan lehetne gyógypedagógusnak tanulnom?

--
  Varga Ili

Kedves Zsolt! Íme a válasz a problémájára:

A szabadság kiadásáról a 2012. évi tv. (Mt) a következőket írja (csak a releváns részeket másoltam ide):

60. A szabadság kiadása

122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

(2)43 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Szerintem időarányosan 3 nappal a dolgozó rendelkezik.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve – megváltani nem lehet.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6)45 A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

A szabadságot kötelező kiadni, az nem "veszhet el"! Ha nem tudják szünetekben, szorgalmi időben kell kiadni.

--
  Zsolt

Tiszteletem!
2014.06.30-ig volt tanári munkaviszonyom, határozott szerződésem ekkor lejárt. Ekkor a megmaradt 22 nap szabadságomat pénzben fizették ki. Nyáron álláskereső voltam. 08.18-tól van megint tanári kinevezésem. Iskolámban kiszámolták, hogy évvégéig 17 nap szabadság jár + a 2 gyerekem után arányosan még 2 nap = 19 nap. Ebből lejön az őszi szünet 5nap, téli szünet 5nap, marad 7+2. Igazgatóm közölte ő rendelkezik 15 napommal csak akkor lesz szabadságom, ha majd ő mondja. Kérdezem, tényleg nem vehetem ki ezt a 9 napot az év hátralévő részében december 20 előtt mondjuk? Ha jól sejtem pénzben nem fizetik ki, átvinni nem lehet köv. évre, azaz elvész (kivéve a 2 nap a gyerekek után)? Vagy kivehetem ha az igazgató a feje tetejére áll is? Válaszát köszönöm

--
  Ofoe

Kedves Kérdezőnk! A konkrétabb válaszhoz azért több tényt kellene tudnunk. Miben áll a gyerek "mássága"? Mivel indokolják a tanárok azt, hogy a gyereket el kellene vinni az iskolából? Mielőtt bárkihez fordulna, tisztázni kellene először az osztályfőnökkel, majd ha ez nem működik, akkor az igazgatóval a kérdést. Indokolatlanul nem lehet elküldeni a gyereket, ez nyilvánvaló. Az indokokat meg kellene ismerni és tisztázni. Mielőtt a helyi tankerületnél esetleg az oktatási jogok biztosánál panasszal élne, meg kellene próbálni békésen rendezni az ügyet ott helyben az érintettekkel. Ha megkeres bennünket e-mailben, és felvilágosít a tényekről, mi is tudunk talán világosabb választ adni: osztalyfonokok@gmail.com

--
  xy

Tisztelt Cím!Van egy 13 éves gyermekem,aki más mind a többi.A gyerekek elfogadják,a tanárok nem,sőt el akarják,hogy vigyem az iskolából.Van hozzá joguk?Kihez fordulhatok segítségért,hogy ne tehessék meg?tisztelettel és köszönettel:xy

--
  János

Kedves Gábor!

Szíves figyelmébe ajánlom a Köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) alábbi paragrafusát:

42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.
(2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

Sok helyen nem veszik ezt magukra nézve kötelezőnek, pedig komoly következménnyel járhat a titoktartási kötelezettség megszegése. Teljesen igaza van Julinak, az etikai küszöbnek akkor is működnie kellene, ha a pedagógusnak szövegértési problémái lennének...

--
  OFOE

Kedves Gábor! Nem tartjuk szerencsésnek, ha az Ön fiáról más szülőkkel beszél a pedagógus, ez még abban az esetben is tapintatlanság, ha Ön jelen van. Azt tanácsoljuk, hogy próbálja a pedagógussal személyesen tisztázni a helyzetet, hátha sikerül helyre állítani a bizalmat. Erre vonatkozó jogszabályról nem tudunk, de a pedagógusetika íratlan szabályai megkívánják a diszkréciót.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[csilla:] Amikor egy közös út végén elengedsz az útra, egy gyermeket! a közös útban ott vagyunk, mint útjelzők, tapadás erősítők! frissítőt adók! szeretnénk a horizonton túl is látni őket, nyomkövetővel? nem: egy másik szereplővel, akiről szeretnénk, vagy amiről szeretnénk […]
Mi lesz veled, Kata? »

--

[Leiner Károly:] Ide írom, bár a neten is reagálhattam volna.Kicsit felmegy már bennem a pumpa, amikor a neten és itt is azt olvasom újra és újra, hogy egyedül a waldorfi pedagógia az üdvözítő, a csodálatos, az egyetlen megolás és Út. Azt gondolom, hogy minden nevelési-oktatási folyamat motorja […]
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[Dr. Borján József:] "Ehhez nagyon fontos lenne a pedagógusok közötti tudásmegosztás, a saját anyagok, tartalmak, tapasztalatok megosztása, mások számára elérhetővé tétele. " Ezzel a mondatával tökéletesen egyetértek. A másik hozzászólásomat még nem cenzúrázták?
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[Dr. Borján József:] A "Pedagógiai műhelyekben" mindenütt azt olvasom, hogy legyen nyílt és kreativ az oktatás. Ezzel szemben e műhelyek felszentelt alkotói csak a saját kreatívitásukat hirdetik ezerrel, semmit és senkit nem engednek szóhoz jutni ebben a taposásban. Ezért tartunk itt, ezért […]
Alma a fán – A tanulás jövője 3. »

--

[Juli:] Sokra tartom a Waldorf pedagógiát (saját unoka is jár oda), de azért nem gondolom, hogy az lenne az az egyedül üdvözítő megoldás, amihez mindenkinek el kell jutnia. Különböző utak léteznek a pedagógiában is. Ráadásul nem ártana valamennyi ún. alternatív pedagógiának […]
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[waldorf:] Okos, tisztességes, emberi. Talán egyszer eljut ő is a waldorf pedagógiához is.
Alma a fán – a tanulás jövője 8. »

--

[János:] Ilyen TANÁROK mellett próbálja meg valaki "hazavágni" az oktatást, nevelést... Nincs az a hasznavehetetlen törvény, ostoba hivatali vízfej... :) :) :)
MI – 3. (Egy ofő naplójából) »

--

[Juli:] Kedves Szigi! Azért ezek a két pedagógus, aki a gyerekeket kísérte, próbálta megvédeni őket a saját testével is, de a túlerővel szemben nem volt esélyük. Azért ne legyünk velük igazságtalanok. Az iskola pedagógusai nagy gondossággal és empatiával kezelték az esetet. Vajon […]
MI - 2. (Egy ofő naplójából) »

--

[Szigi:] Döbbenet, hogy ma ilyen megtörténhet. Még nagyobb döbbenet, hogy ilyen korán üresek az utcák, nincs aki segítsen ha kell. Ennél már csak tényleg az durvább, hogy akikre gyerekek vannak bízva, azok krízishelyzetben csak állnak és lesnek, mint lóalkatrész a hidegvízben.
MI - 2. (Egy ofő naplójából) »

--

[Nina:] Kedves cikk író! Nagyon szépen kérem ha lehet,vegye fel velem a kapcsolatot,rengeteg jó tanácsra lenne szükségem,és azt érzem,nagyon nagyon nagyon ért a gyerekekhez:)))))
MI - 1. (Egy ofő naplójából) »

--
OFOE (2001–2014) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek