OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. február 11.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
 

Szenczi Beáta

Szexualitás és párkapcsolat serdülőkorban

Egy vizsgálat eredményei

A serdülőkor az egyén személyiségfejlődésének egyik kiemelt fontosságú időszaka. Serdülőkorban az önállósulási vágy megerősödik, ennek hatására az egyén elkezd leválni a családról. Emellett a serdülőkor a biológiai érettség elérésének időszaka is, ennek köszönhetően a serdülő elkezd érdeklődni a szexualitás iránt. E két folyamat együttes hatására serdülőkorra tehető az az időszak is, amikor az egyén kialakítja első párkapcsolatait, illetve átéli első szexuális jellegű élményeit.

A ’80-as évek kedvelt kutatási témája volt a középiskolások szexuális felvilágosultságának kérdése. Számos pedagógus, kutató vállalkozott arra, hogy felderítse, hogy a sokat emlegetett „szexuális forradalmat” követően hogyan változott a fiatalok szexualitással kapcsolatos gondolkodásmódja, magatartása.

Ma a szexuális forradalom után egyfajta párkapcsolati forradalomnak lehetünk tanúi. A társadalomban olyan újfajta párkapcsolati és családformák jelennek meg, mint például a „szingliség” vagy a távkapcsolatok, de a hagyományos párkapcsolati, illetve családformák is átalakulóban vannak: a házasságkötés ideje egyre későbbi életkorra tehető, és általában együttélés előzi meg, az élettársi viszony a házasság intézményéhez hasonló elfogadottságot kap, gyakori a válás, a párok egyre kevesebb gyereket vállalnak, és így tovább.

1. Kutatásunk célja

Jelenlegi kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy információt gyűjtsünk és a korábbi kutatási eredmények fényében megvizsgáljuk, milyen mértékben változtak a hazai serdülők ismerkedési, párkapcsolati szokásai, szexualitással kapcsolatos vélekedései illetve szexuális viselkedése.

Kérdőívünk zárt, illetve nyílt végű kérdéseket is tartalmazott négy kérdéskör és ezek összefüggéseinek vizsgálatára: 1. a párkapcsolatokkal kapcsolatos gondolkodásmód, 2. a párkapcsolati viselkedés, 3. a szexualitással kapcsolatos gondolkodásmód, 4. a szexuális viselkedés. Minden kérdéskörhöz két-két kutatási kérdés kapcsolódott.

Megkérdeztük, hogy

  1. Milyen távra terveznek a serdülők jelenlegi párkapcsolataikban?
  2. Hogyan képzelik el jövőjüket párkapcsolati szempontból?
  3. Hol ismerkednek?
  4. Mikor alakítják ki első párkapcsolataikat?
  5. Honnan szerzik a szexualitással kapcsolatos információikat?
  6. Melyik életkort tartják megfelelőnek az aktív szexuális élet elkezdéséhez?
  7. Mikor válnak szexuálisan aktívvá?
  8. Mi motiválja őket a szexuális kapcsolat kialakítására?

A mérőeszköz a tanulók családi hátterére, nemére és életkorára vonatkozó kérdésekkel is kiegészült, ezek összefüggéseit mind a három fent említett kérdéskörrel vizsgáltuk. A kérdőívet egy kismintás felmérés keretében teszteltük, melyben négy iskola öt osztályának 13-14 éves és 17-18 éves tanulói (N=118) szerepeltek. A következőkben a próbamérés eredményeit mutatjuk be.

2. Eredmények

2.1 Párkapcsolati gondolkodásmód és párkapcsolati viselkedés

Az adatok alapján a serdülők már korai kapcsolataikban is hosszú távra – évekre vagy hónapokra – terveznek, ez az arány azonban meglepő módon a 17-18 évesek körében alacsonyabb, mint a 13-14 évesek körében. A megkérdezett hazai serdülők többsége házasságban szeretne majd élni, de sokan alakítanának ki élettársi viszonyt is. A manapság divatos „szingli” lét nem vonzó a hazai serdülőkorú fiatalok számára, mindössze 3%-uk képzeli el jövőjét egyedülállóként, alkalmi kapcsolatokkal. A párkapcsolati jövőképet illetően nem mutatható ki szignifikáns különbség a kétszülős és az egyszülős családok gyermekei között.

A hazai serdülőknek alig több mint a fele részesült felvilágosításban védőnő által, több mint harminc százalékuk pedig barátoktól szerez ilyen jellegű információt. A felvilágosítás általában már kora serdülőkorban megtörténik, az általános iskolások 82%-a számolt be arról, hogy részesült felvilágosításban felnőtt által. A szülők a vártnál kisebb szerepet vállalnak a serdülők tájékoztatásában, különösen igaz ez az apákra: míg a tanulók 31%-a számolt be arról, hogy édesanyja elbeszélgetett vele a szexualitásról, addig ugyanez az arány az apák esetén csupán 13% (1. ábra). A felvilágosítás új információforrásaiként jelentek meg továbbá a különböző tini magazinok és internetes fórumok.

1. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Kitől kaptál felvilágosítást?” kérdésre

1. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Kitől kaptál felvilágosítást?” kérdésre

A vizsgált tinédzserek többsége az iskolában, illetve az iskolai rendezvényeken szokott ismerkedni, 16%-uk azonban inkább diszkókban kezdeményez. A 13-14 évesek 72%-ának saját bevallásuk szerint párkapcsolata, ugyanez az arány a 17-18 évesek körében már 94%.

2.2 Szexualitással kapcsolatos gondolkodásmód és szexuális viselkedés

Az általános iskolások nagy része szerint a szexuális élet megkezdésére ideális életkor 15-16 év, míg a középiskolások többsége ugyanezt 17-18 éves korban határozzák meg (2. ábra).

2. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Hány éves kortól jó, ha valaki szexuális kapcsolatot létesít?” kérdésre

2. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Hány éves kortól jó, ha valaki szexuális kapcsolatot létesít?” kérdésre

Saját bevallásuk szerint a 17-18 évesek 46%-a létesített már szexuális kapcsolatot, míg ugyanez az arány a 13-14 évesek körében 12%. Elmondható tehát, hogy a fiatalok többsége középiskolás korban vagy csak ezután veszíti el a szüzességét. Az általános iskolás fiúk 21%-a, az azonos korú lányoknak mindössze 5%-a vallotta úgy, hogy létesített már szexuális kapcsolatot. A nemek közötti eltérés középiskolás korban is megmarad, saját bevallásuk szerint a fiúk 52%, a lányoknak pedig 39%-a élt már át nemi aktust. Az intim kapcsolat kialakítását szinte minden megkérdezett a kapcsolat érettségével magyarázta, és csupán néhányan vallották úgy, hogy hirtelen felindulásból vagy az újdonság ereje miatt döntöttek úgy, hogy szexuális kapcsolatot létesítenek.

3. Összegzés

Összességében véve tehát elmondható, hogy a mai serdülők bár korábban válnak szexuálisan aktívvá, gondolkodásmódjuk nem változott olyan ütemben, mint ahogyan az a külföldi adatok ismeretében várható lett volna. Többségük vágyik a hosszú távú, kizárólagos párkapcsolatra, és a későbbiekben házasságban vagy élettársi kapcsolatban szeretne élni. A vizsgált fiatalok már kora serdülőkorban kialakítják első párkapcsolataikat, a szexuális kapcsolatok létesítésének időszaka azonban csak későbbre tehető. Az intézményes keretek között történő felvilágosítás nem ér el minden serdülőhöz, többségük azonban részesül valamiféle felvilágosításban. A szülők csekély szerepvállalása ugyanakkor az iskola nagyobb fokú részvételét indokolná. A korai párkapcsolatok magas aránya a korai felvilágosítás szükségességére hívja fel a figyelmet.

--

Felhasznált irodalom

Kovács Eszter és Pikó Bettina: Középiskolások párkapcsolati preferenciái. Új Pedagógiai Szemle, 2008/6-7., 47-63.

Czeizel Endre: A csókok átka. Népszava. Budapest, 1989

Rosenthal, D. A. és Smith, A. M. A.: Adolescent Sexual Timetables. Journal of Youth and Adolescence, 26. 1997/5. 619-636.

deGraaf, H., Vanwesenbeeck, I., Meijer, S.,Woertman, L. és Meeus, W.: Sexual Trajectories during Adolescence: Relations to Demographic Characteristics and Sexual Risk. Archives of Sexual Behavior. [URL:] {http://www.springerlink.com/content/56j2tn1811021615/fulltext.pdf}, [2008. december 8-i megtekintés]

Wellings, K., Nanchahal, K., Macdowall, W., McManus, S., Erens, B., Mercer, C., Johnson, A., Copas, A., Korovessis, C. és Fenton, K.: Sexual Behaviour in Britain: early heterosexual experience. The Lancer, 2003/358. 9296. 1843-1850.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.06.22.
Betegségek, büntetés, gyógyszerezés: megdöbbent a javítóintézetekben járó ombudsman
Javítóintézeteket vizsgált a közelmúltban Székely László ombudsman és csapata. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézetét, valamint annak nagykanizsai telephelyét...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.06.22.
"Bízzák ezt a szülőkre" – a Billy Elliot nézői csak röhögnek a gyerekükre leső melegveszélyen
Nehogy már az Orbán-kormány szócsöveként működő lap akarja megmondani, mit nézhetünk meg a színházban a gyerekkel – egyhangúan így vélekedtek azok, akik aznap nézték meg Billy Elliot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.06.22.
Méltányosság az oktatásban – a tanulók felzárkóztatása még mindig nem megy
A megfelelő oktatás számos módon hozzájárul a társadalmi jóléthez. Amennyiben az iskolarendszer a méltányosság jegyében működik, a sikerrel felzárkóztatott hátrányos helyzetű tanul...
(Forrás: Hollin&Nuc)
--
2018.06.22.
Használatlanok maradnak az állami tankönyvek - videó
Az ATV Start vendége Miklós György, Szülői Hang Közösség.
(Forrás: atv.hu)
--
2018.06.22.
A kormány ódákat zeng a pedagógusok támogatásáról, de közben egy fillérrel sem emeli jövőre a fizetésüket
Amikor 2013-ban elindult az életpályamodell, ez tényleg így is volt, ám csupán egyetlen évig, mivel a 2014-es választások után változtattak a rendszeren. A 2015-ös költségvetésről szó...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.06.22.
Oktatási menekültek kora
Rohamivás. Jelenség, melynek során a fiatalok sportot űznek abból, ki tud a lehető legrövidebb idő alatt a legjobban beállni. A kamaszok egy része a beilleszkedést akarja könnyebbé tenni,...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.06.22.
23 pedagógus akarja otthagyni a gyerekverő igazgató iskoláját
A 24.hu-nak nyilatkozó tanárok és szülők is azt állították, hogy Putnoki több gyereket megütött, köztük egy kislányt, illetve hogy a bántalmazásokat minden esetben roma gyerekek szenvedt...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.06.21.
A gyerekek ötöde nem érti, amit olvas! – Mit tehetünk értük?
Melyek az alapvető gondok ma az olvasástanításban? Szakemberek véleményét gyűjtötte össze erről Both Gabi. Továbbá megismerkedhettek egy páratlan, olvasást segítő kampány részleteivel...
(Forrás: wmn.hu)
--
2018.06.21.
Olyan nincs, hogy mi cserben hagyunk egy gyereket. Amigos A Gyerekekért Alapítvány
Fábián Sára előbb orvos szeretett volna lenni, aztán újságíró, most pedig stratégiát és szervezést tanul Amszterdamban. De addig is, azért létrehozott egy alapítványt, ami ma már nyolcvan...
(Forrás: abcug.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--

[Blum Szilárd:] >Tudsz nézőpontot váltani? -Már hogyne tudnék? Rájöttem például, hogy egyetemista koromban én tulajdonképpen egy évig egy muszlim néger migránssal laktam együtt :)
Tudsz nézőpontot váltani? »

--

[Leiner Károly:] Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek