OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. január 26.
» Hozzászólások (0)

„Reformer a romhalmazon”

Az elmúlt évben az Élet és Irodalomban heves vitát gerjesztett Kőszeg Ferenc cikke, amelyben a szerző keményen bírálta Magyar Bálintot, aki szerinte az SZDSZ-nek létrehozója és egyben tönkretevője volt. Írására számos felháborodott reflexió és – ennél jóval kevesebb – véleményét megerősítő írás is érkezett.

Achs Károly mint pedagógus az oktatáspolitikus Magyar Bálintról közölte gondolatait a vita során. Az ő írására reagált Révész Sándor, a Népszabadság publicistája (akinek korábban kifejtett véleményét Achs vitatta), majd – mivel kollégánk a Köznevelést is bírálta – Szunyogh Szabolcs, a Köznevelés főszerkesztője. Achs válaszolt ugyan ezekre, s a két ellencikkel vitatkozó további írások is érkeztek a szerkesztőségbe, ezek azonban nem jelentek meg a lapban.

Az ÉS tehát a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. Mi azonban nem tekinthetjük annak, egyrészt azért, mert a vitathatatlanul válságban lévő oktatáspolitikáról, a pedagógusok ellehetetlenülő helyzetéről esik benne szó. Másrészt pedig azért, mert sértőnek tartjuk azt a módot, ahogyan kollégánk véleményét – a két megalázó hangvételű reflexiót követően – egyszerűen lesöpörték a színről. Ezért döntöttünk úgy, hogy a rendelkezésünkre álló, az Élet és Irodalomnál nyilván szűkebb körű nyilvánosság előtt adjuk közre álláspontunkat.

Ezt megelőzően felidézzük Achs ominózus cikkét, valamint Révész és Szunyogh válaszait.

Achs Károly: Reformer a romhalmazon. 2008. november 21.
(Részletek)

… A saját szakmám ismerőjeként van néhány mondatom Magyar oktatáspolitikusi teljesítményéről. Különösen úgy, hogy Révész Sándor Kőszeggel vitatkozva elveti a sulykot: „Kevés reform hatolt olyan mélyre, és jutott el olyan messzire, mint az, amelyet ő vitt a vállán. Magyar Bálintra az oktatásügy szemléletformáló, korszakalkotó reformereként emlékszik majd az utókor, s elhomályosul az a szerep, amelyet az SZDSZ elsorvasztásában játszott. Ha a jelen a rovására igazságtalan, akkor a jövő meg majd a javára lesz az.” (Öncél és közcél, ÉS, 2008/38., szept. 19.)

Révész azt teszi újságíróként, amit Magyar Bálint miniszterként. Úgy fogalmaz meg ítéletet, hogy csak kívülről szemlélve, tankönyvszerűen ismeri az általa bemutatott területet, talán még mindenféle ürüggyel el is hessegeti a terepről érkező jelentéseket, kiabálásokat, jajszavakat, a saját elképzeléseivel való konfrontációt elkerülendő becsukja a szemét a valóság előtt. Révésztől még kisebb hiba: ő egy szerkesztőségi szobában teszi ezt. Magyar Bálint viszont a terület minisztereként viselkedett így!

Nem Magyar Bálint személye, hanem az oktatásügy katasztrofális helyzete miatt nem tehetjük meg, hogy elengedjük a fülünk mellett az előbbi véleményt.

(...)

A magyar iskolaügy jószerivel halott. Némi életjelenséget mutat még, de ez ne tévesszen meg senkit. Az éppen végzett pedagógus messze elkerüli a pályát. Ha mégsem, két héten belül rászokik a nyugtatóra. (...) Az adminisztráció elviselhetetlen. A légkör elviselhetetlen. A kiszolgáltatottság elviselhetetlen. Tervezni nemhogy négy évre, de néhány hónapra sem lehet. Tanárfórumok, tanárblogok tanúsága szerint a letargia, a depresszió, a válság, a menekülési szándék országos méretű.

Ha így van (márpedig így van), akkor a romhalmaz tetején talán enyhe túlzás „korszakalkotó reformerként” emlegetni az elmúlt korszaknak a szakmára leginkább ránehezedő alakját.

(...)

Magyar Bálint nem szerette a szakmát. Én nem emlékszem egyetlen pozitív megnyilvánulására sem a tanártársadalommal kapcsolatban. Viszont lehivatalnokozott bennünket: „... az alaptanterv bevezetése (...) a hivatalnokival szemben valódi értelmiségi szerepet teremt a pedagógusoknak”. (Magyar Nemzet, 1997. október 17.) (...) Magyar képtelen volt meglépni a legfontosabbat: nyugalmat, derűt, kiegyensúlyozottságot, biztonságot létrehozni a Terepen. Képtelen volt kipréselni magából még a leginnovatívabb tanárok felé is ezt a két mondatot: „Látom, hogy jókat találtok ki, olyanokat, amelyek nekünk eszünkbe se jutnának, látjuk, hogy ezerrel dolgoztok a gyerekekért. Az lesz a legjobb, ha adok nektek feltételeket, lehetőséget, dolgozzatok saját belátásotok szerint, ti tudjátok legjobban, mire van szükség, bízom bennetek.”

(...) Nézzük meg a minisztérium lapját, a Köznevelést, mert rácsodálkozhatunk az oktatásirányításban lévő olyan mentalitásra, attitűdre, amely egy korszakalkotó reformer idejében nemigen nyilvánulhatna meg. A magyar pedagógustársadalom első számú lapja bizony nem éli fénykorát mostanában. Csak az egyik árulkodó jel a lap képanyaga. Meg kell számolni, minisztersége idején hány felvételen szerepelt Magyar Bálint, hányszorosa ez a szám az összes aktív tanár igazi iskolai pillanatban elkapott fényképének, hány helyen láttuk a boldogan mosolygó Magyar Bálintot boldogan mosolygó gyerekek között boldogan mosolyogni, természetesen úgy, hogy semmiféle harmóniaelcsúfító tanár ne rondítson be a képbe.

A teljes cikk: Reformer a romhalmazon.

Révész Sándor: Vita nincs! 2008. november 28.
(Részletek)

Aki nem tudja, hogy a liberalizmus nem párt, hanem világnézet, és se csalódni, se hinni nem lehet benne egy párttal kapcsolatos tapasztalatok alapján, komolytalan ember (lásd Achs Károly: Reformer a romhalmazon, ÉS, 2008/47., nov. 21.).

A különböző irányzatokon belüli és az irányzatok közötti vitákat általában nem érdemes keverni, de mindkettő fontos. A liberálisok és antiliberálisok közötti vitának is volna értelme, az oktatásüggyel kapcsolatban kivált, de vitatkozni csak azzal lehet, aki vitatkozni akar.

Achs nem akar. Csak ütni-vágni akar, ezzel az akarattal pedig nincs mit kezdeni. Fogalma sincs, mit tudok és honnan arról, amiről szó van, de mindenesetre megállapítja, hogy semmit. Ezt egyetlen kétségbevonhatatlan tény alapján jelenti ki az én esetemben éppúgy, mint Magyar Bálintéban, hogy ti. nem járunk és nem dolgozunk iskolába(n). Tök mindegy, mennyi tapasztalatot halmoztunk fel életünk során, mennyit tanultunk, olvastunk, kutattunk, hányféle iskolával kerültünk kapcsolatba diákként, szülőként, pedagógusok hozzátartozóiként, aki nem gyakorló tanár és/vagy a tapasztalatai Achs tanár úréval nem esnek egybe, életidegen űrlény, annak a véleménye hazája legfontosabb közszolgáltatásával kapcsolatban nem érvényes és nem számít.

Achs helyzetleírását mikroirrealistának nevezném. A mikroirrealisták a tapasztalati tanár és a tapasztalati valóság ellenségeként tekintenek azokra, akik a helyzet és a folyamatok objektív leírásához nem elégséges, de nélkülözhetetlen átfogóbb kutatásokra, adatokra támaszkodnak, és ezek alapján árnyalt, összetett és kevésbé végletes képet alkotnak.

(...) Valóban azt gondolom, hogy „kevés reform hatolt olyan mélyre, és jutott el olyan messzire, mint az, amelyet” Magyar Bálint „vitt a vállán”, de azt egyáltalán nem gondolom, hogy elég mélyre hatolt volna, és elég messzire jutott volna. Többek között azért nem, mert a tárca jelenlegi vezetése tényleg amorf és tohonya. Ebben legalább egyetértünk.

Achs a reformokról úgy akar vitatkozni, hogy nem akar. Ha akarna, nyilván mondana róluk érdemben is valamit, de nem mond. Egy büdös szót sem. (…) Lehet úgy vélni, hogy Magyar Bálint jót akart, de rosszul csinálta. Egy dolgot nem lehet: úgy vitatkozni Magyar Bálint reformjairól, hogy azok tartalmához egyáltalán nem viszonyulunk.

A teljes cikk: Vita nincs!

Szunyogh Szabolcs: Kedvetlenül és fáradtan. 2008. december 12.
(Részletek)

Ha a cikk (Achs Károly: Reformer a romhalmazon ÉS, 2008/47., nov. 21.) például a Magyar Nemzetben jelent volna meg, ahová alapvetően való, nem is reagálnék rá, de az ÉS mégiscsak egy színvonalas lap. Achs Károly némely írását már volt szerencsém visszaadni, mert éppen ilyen üres demagógia volt, mint ez, viszont egy – egyébként harciasan kormányellenes tanulmányáról – értékelő recenziót közöltünk, mert abban voltak érvek. Nem vagyunk nagyon gyávák, csak kicsit, amennyire egy függő lapnak muszáj, vagy talán annyira sem, de ezt döntsék el az olvasók, a Köznevelés számlájára kiutalt sértegetésekről alkosson véleményt az, aki olvassa a Köznevelést. Úgyhogy hát erről ennyit.

De Magyar Bálintról mondanék néhány szót. Azt hiszem, én vagyok az egyetlen újságíró, aki emelt hangon és hevesen vitatkozott vele, bár lehet, hogy ezt megtette más is. Bálinttal lehetett vitatkozni, mert nagyon normális miniszter volt. Úgy gondolom, hogy minden Klebelsberg óta regnáló oktatási miniszterről lesz a jövő nagy pedagógiai lexikonában egy lábjegyzet, de Magyar Bálintról legalább egy oldal fog szólni.

Miért? Azért, mert azokra a negatív jelenségekre (és még egy csomó másikra, amelyekről például a Köznevelésből tájékozódhattak az olvasók) éppen az a politika kínálta a gyógyszert, amivel először Fodor Gábor minisztersége idején, aztán Magyar Bálint másfél miniszteri periódusában az SZDSZ megpróbálkozott. Persze hogy ez az elméleti magasságokhoz képest megalkuvásnak látszik, hiszen valóság-paraméterei között megkísérelt liberalizmus volt (kisebbik koalíciós partner stb.), mint ahogy Kossuth Lajos se akkor állt elő a Duna-konföderáció tervével, amikor éppen kormányzott, de azért nem volt rossz kormányzó.

A teljes cikk: Kedvetlenül és fáradtan.

SZJ

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.17.
Megszólalt a genderszak-ügyben az ELTE: a döntés megkérdőjelezi a tanszabadságot
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara sajnálattal értesült arról, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot törölték a felsőoktatásban szerezhető képesíté...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.17.
Állami tankönyvek: fellebbezéssel reagál a kormány strasbourgi bíróság elmarasztalására
A kormány fellebbezni fog a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi elsőfokú, nem jogerős ítélete ellen, amely "nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopoliz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.17.
L. Ritók Nóra: Egy ország, két világ
Akinek az élete felfele ível, az a kedvezmények lehetőségeivel megtámogatva egyre jobban él. Akinek meg lefele megy a szekér, az egyre nagyobb tempóban rohan a teljes elszegényedés felé. Egy...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.17.
A magyar társadalom húsba vágó problémáival foglalkozott a szak, amit a kormány most egy tollvonással felszámolt
Hétfőn, a lakástakarékok váratlan felszámolásával és a hajléktalan emberek elleni fellépés megindításával egy napon derült ki Magyar Közlönyből az is, hogy a kormány tényleg megsz...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.10.16.
A 15-24 éves diákok fele dolgozik tanulás mellett
Minden második 15-24 éves diák dolgozik a tanulás mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint – közölte a szervezet eln...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.16.
Harc felsőoktatás ellen
Az uralkodó osztály nem csak elképzelhetetlen mértékű materiális javakat halmoz fel, hanem az oktatási és egyéb kulturális berendezkedések eszközeit is irányítja. Az oktatási rendszerekben...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.16.
Azt ígérik, marad az ingyenes oktatás a Corvinuson
A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartású...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.16.
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek ó...
(Forrás: abcug)
--
2018.10.16.
Az államtitkár szerint nem használhatatlan a KRÉTA, nem telik percekbe egyetlen jegy beírása
Védelmébe vette a KRÉTA-rendszert Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, szerinte a KRÉTA az állami, egyházi és magániskolák elvárásainak is képes megfelelni...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek