OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. január 22.
» Hozzászólások (2)

Szondi 300 apródja

„Azt hiszem, hogy a gyerekek számos okból elidegenednek az irodalomtól, amely csak egy tantárgy, ráadásul, egyre nehezebb tantárgy a számukra. A gyerekeknek nincs idejük. Mert elraboljuk tőlük. Holott az irodalomhoz, az élmény megéléséhez idő kell…” Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel Kalina Judit beszélgetett.

Jordán Tamás áll a drégelyi várrom lábánál, szaval, és szenvedélyesen instruál, vezényel több száz diákot – kicsiket és nagyokat –, akik a hegy lejtőjén megigézve figyelik szavait, és együtt ismétlik a vers sorait. Képernyőhöz ragaszt az élmény. Szondi 300 apródja mondja a költeményt kórusban? De ki az, akinek ez eszébe juthat?

Kalina Judit: Honnan ez a szenvedély? Hogyan jut eszébe valakinek, hogy egy várromhoz vigyen több száz gyereket verset mondani? – kérdezem Fűzfa Balázst, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét, irodalomtörténészt.

Fűzfa Balázs: A szenvedélyt örökölhettem, lévén, hogy édesapám volt általános iskolában a magyartanárom. Az élményközpontú irodalomtanítás lényegét vele éltem meg, tőle tanultam. Az ötlet pedig nem egyetlen szikra volt, hanem valószínűleg évek munkájának az összegződése.

Az első gondolat tavaly született, 2007 májusában, amikor diákjaimmal és erdélyi kollégámmal, Végh Balázzsal álltunk a koltói kastélynál (Petőfi Sándor és Szendrey Júlia itt töltötték mézesheteiket, s itt született Petőfi több jól ismert szerelmes verse. A szerk.), és eszünkbe jutott, hogy a Szeptember végén 2007-ben lesz 160 éves. Arra gondoltunk, hogy legyen itt ennek apropóján egy konferencia. Aztán arra is gondoltam, miért legyen egy, ha lehet tizenkettő… Ezek után leültem, és összeállítottam „a 12 legszebb magyar vers” listáját, amelyet először „pusztán” egy tudományos konferenciasorozat alapgondolatának szántunk.

K. J.: Nekem visszaköszön egy korábbi 10-es lista, a Korunké, amely vagy 100 költő, kritikus és irodalmár szavazata alapján állt össze. Igaz, hogy ott a kérdés csak a „legszebb huszadik századi” magyar versekre vonatkozott.

F. B.: Igen, vannak átfedések is. Azt gondolom, bárki állítana össze egy hasonló, tizenkettes listát, szerepelnének benne olyan versek, melyek mind a sajátom, mind a Korunk listáján megtalálhatóak lennének. Babits Mihály Esti kérdése, Pilinszky János Apokrifje vagy a Hajnali részegség és az Eszmélet ilyen.

K. J.: Azt mondta korábban, hogy húszéves álma valósult meg, amikor sikerült létrehozni a Pilinszky-konferenciát 2008. áprilisban. Ott nem kisebb dolog történt, mint hogy 1300 diák mondta el kórusban az Apokrifet. „Hangokból felépült egy katedrális” (Jordán Tamás), és úgy érzem, új műfaj született.

F. B.: Hátborzongató, katartikus élmény volt. Az első konferencia (Szeptember végén) után arra gondoltunk, hogy minden konferencia megnyitóján felkérünk egy művészt, szavalja el a verset. Jordán Tamás ekkor meglepő gondolattal állt elő. Töltsük meg a szombathelyi Weöres Sándor Színházat diákokkal, és mondják el ők, kórusban a verset. Melis László zeneszerzőt már korábban megihlette a vers. Jordán Tamás ezt a zeneművet ismerte, és ő vetette fel, hogy vajon hogyan hangozhat az, amikor 1300 torokból, szépen, egymást erősítve, egyszerre szólalnak meg egyazon sorok, mialatt Melis László zenéjét halljuk.

Leírhatatlan volt. Mintha egy zenekar játszott volna. Ezek a gyerekek az irodalom által egy pótolhatatlan, mással föl nem cserélhető élményhez jutottak. Ami reményeim szerint az érzelmeikben mélyen megmarad: hogy van értelme olvasni, van értelme irodalommal foglalkozni, sőt van értelme, akár közösségben is, olyan eszement dologgal komolyan törődni, mint Pilinszky János költészete. Ennek ellenére, amikor látták és hallották a költőtől saját hangján, saját előadásában az Apokrifet, 1300 gyerek síri csendben nézte őt a vásznon, amely szinte beszívta őket. Aztán meg odaszögezte a székhez...

K. J.: Miért tartja annyira fontosnak, hogy élménye legyen egy diáknak az irodalom? Hisz – Melis László szavaival élve – „a mai kissrácoknak Pilinszky egy UFO, egy azonosíthatatlan tárgy”…

F. B.: Ennek a konferenciának és nagy versmondásnak éppen ez volt az egyik fő célja. Az elmúlt tíz évben az irodalom a tantárgyi ranglistánkon az utolsó helyen állt. Ezt nem lehet, nem szabad elfogadni, ez ellen tenni kell. Gondolom naivan, hogy lehet is tenni.

K. J.: hogyan? Néhány ezer diák élményét hogyan lehet minden iskolapadhoz, minden gyerekhez elvinni? Továbbmegyek, hogyan lehet az irodalomtanárokat rávenni, hogy változtassanak eddigi, akár több évtizedes tanítási módszereiken, rítusaikon?

F. B.: Azt hiszem, hogy a gyerekek számos okból elidegenednek az irodalomtól, amely csak egy tantárgy, ráadásul, egyre nehezebb tantárgy a számukra. A gyerekeknek nincs idejük. Mert elraboljuk tőlük. Holott az irodalomhoz, az élmény megéléséhez idő kell…

Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy az önfelismerés tágas birodalmában első lépéseit megtevő gyereket azzal kellene gyötörnünk, amivel s amennyivel tesszük. Nem hagyunk neki időt önmagára. Abban sem vagyok biztos, hogy a magyar oktatási rendszernek és a tanárképzésnek szembe kellene mennie az újfajta szöveghordozók, szövegtípusok létével, a kreativitással, a vizuális kultúrával.

K. J.: Pedig sokan mondják, hogy a mai gyerekeket nem lehet rávenni az olvasásra.

F. B.: Nem vagyok biztos benne, hogy nem olvasnak. Viszont biztos vagyok abban, hogy mást és másképpen olvasnak, mint mi. Biztos vagyok abban is, hogy elébe kell mennünk a kulturális paradigmaváltásnak, és nem siránkoznunk és töprengenünk kell, hanem megteremtenünk az olvasás új lehetőségeit: ezért természetesen meg kell változtatnunk a tananyagot, és át kell írni a tankönyveinket.

K. J.: Átírja?

F. B.: Igyekszem. 2006-ban kaptam megbízást egy új tankönyvsorozat megírására a Krónika Nova Kiadótól. Ennek elsőként megjelent 12.-es kötete most kerül az iskolákba. Nagyon reménykedem benne, hogy sikerült igazi, élményközpontú tankönyvet írnom.

K. J.: Felvetéseit esetleg megfogalmazta a döntéshozók számára is?

F. B.: Hivatalosan, afféle „beadványként” nem fogalmaztam meg, de ez talán nem is az én dolgom. Úgy vélem azonban, „A 12 legszebb magyar vers”-projekt olyan eseménysorozat, amellyel megpróbáljuk visszacsempészni a közvélemény és diákok tudatába az irodalmat. Azt, hogy ez fontos dolog, mert egyszerűen élni segít. Nincs könnyű dolgunk, mert a világ másfelé tart, s közben az irodalom és annak tudománya is elsősorban önmagával és önmaga újraértelmezésével van elfoglalva. De ha úgy tetszik, ezt az új tankönyvsorozatot tekintsük egyfajta „beadványnak”, hisz ebben igyekeztem megmutatni, miképpen gondolkodom a korszerű irodalomtanításról.

K. J.: Esztergom lesz a következő nagy közös versmondás helyszíne, 2009. április 24-én.

F. B.: Igen, itt is mintegy 1000 középiskolás diákkal szeretnénk elmondani a konferencia nyitányaként Babits Mihály versét. Különös dolog, hogy egy ilyen esemény ereje nem pusztán az elmondott vers szövegszerűségében ragadható meg, hanem közösségi élményként is felfogható. Mint egy katedrálisban, csak ezt most, Jordán Tamás szavaival élve ismét, hangokból építjük. Ám most tényleg egy igazi katedrális szomszédságában. Szeretnénk kőnél is örökebb szavakkal az égre vésni az Esti kérdés halhatatlan szavait, s átélni újra és újra, hogy irodalom nélkül lehet élni, csak éppen nem érdemes.

(A beszélgetést Kalina Judit készítette.
A Gondolat-jel január 18-i adásában hangzott el Gócza Anita interjúja Fűzfa Balázzsal a szerzőnek a Krónika Nova Kiadónál megjelenő új irodalomtankönyveiről és az általa képviselt élményközpontú irodalomtanításról. Az adás meghallgatható itt.)

„A 12 legszebb magyar vers”-konferenciák és könyvek tervezett sorrendje

1. Petőfi Sándor: Szeptember végén (Koltó) – 2007. ősz
2. Pilinszky János: Apokrif (Szombathely–Bozsok–Velem) – 2008. tavasz
3. Arany János: Szondi két apródja (Szécsény–Drégelypalánk) – 2008. ősz
4. Babits Mihály: Esti kérdés (Esztergom) – 2009. tavasz
5. Radnóti Miklós: Levél a hitveshez (Pannonhalma–Abda) – 2009. ősz
6. Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség (Újvidék–Budapest) – 2010. tavasz
7. Nagy László: Ki viszi át a szerelmet? (Ajka–Iszkáz) – 2010. ősz
8. Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában (Érmindszent–Nagykároly) – 2011. tavasz
9. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (Egyházashetye–Nikla) – 2011. ősz
10. Vörösmarty Mihály: A vén cigány (Székesfehérvár) – 2012. tavasz
11. József Attila: Eszmélet (Budapest, vasúti pályaudvar) – 2012. ősz
12. Weöres Sándor: Valse triste (Csönge–Szombathely) – 2013. tavasz

Életrajzi adatok

Dr. Fűzfa Balázs
Irodalomtörténész, Ottlik-kutató. A Nyugat-magyarországi Egyetem (Szombathely) Irodalomtörténeti Tanszékének docense, a Savaria University Press kiadó igazgatója. „A 12 legszebb magyar vers” című konferencia- és könyvsorozat ötletgazdája és főszervezője.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Rirók Nóra | 2009. január 23.
Kedves Balázs! Nagyon jó újra hallani rólad. A többieknek mondom, hogy réges-régen, amikor a gyermekközpontúság, élményközpontúság először megjelent egy konferencián, nos akkor találkoztam először Balázzsal. Előadása, pedagógiai felfogása nagyon megfogott, sok gondolatát adaptáltam a vizuális nevelésre. Winkler Mártával -és gondolom még sokakkal együtt- nagy tisztelői vagyunk. Márta hívta fel a figyelmemet, hogy nézzem meg a TV-ban a riportban említett műsort.Örülök, hogy itt is olvashatok róla, és remélem, sokszor megosztja majd velünk a gondolatait. Mert a szemlélet a lényeg, és azt gondolom, az minden tárgyra átvihető, hogy sikeresebbek legyünk annak oktatásában.
gyuzsu | 2009. január 23. | gyuzsu[kukac]gmail[pont]com
Ezt nagyon-nagyon jó volt olvasni.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.14.
Volt már idén szülői értekezleten? Volt bármi értelme?
Az osztályfőnök ismerteti a fontos dátumokat, határidőket, beadandó pénzeket, általánosságban beszél az osztályról. A szülők közben aláírják a megfelelő papírokat. Tanév elején...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek