OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. január 22.
» Hozzászólások (2)

Szondi 300 apródja

„Azt hiszem, hogy a gyerekek számos okból elidegenednek az irodalomtól, amely csak egy tantárgy, ráadásul, egyre nehezebb tantárgy a számukra. A gyerekeknek nincs idejük. Mert elraboljuk tőlük. Holott az irodalomhoz, az élmény megéléséhez idő kell…” Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel Kalina Judit beszélgetett.

Jordán Tamás áll a drégelyi várrom lábánál, szaval, és szenvedélyesen instruál, vezényel több száz diákot – kicsiket és nagyokat –, akik a hegy lejtőjén megigézve figyelik szavait, és együtt ismétlik a vers sorait. Képernyőhöz ragaszt az élmény. Szondi 300 apródja mondja a költeményt kórusban? De ki az, akinek ez eszébe juthat?

Kalina Judit: Honnan ez a szenvedély? Hogyan jut eszébe valakinek, hogy egy várromhoz vigyen több száz gyereket verset mondani? – kérdezem Fűzfa Balázst, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét, irodalomtörténészt.

Fűzfa Balázs: A szenvedélyt örökölhettem, lévén, hogy édesapám volt általános iskolában a magyartanárom. Az élményközpontú irodalomtanítás lényegét vele éltem meg, tőle tanultam. Az ötlet pedig nem egyetlen szikra volt, hanem valószínűleg évek munkájának az összegződése.

Az első gondolat tavaly született, 2007 májusában, amikor diákjaimmal és erdélyi kollégámmal, Végh Balázzsal álltunk a koltói kastélynál (Petőfi Sándor és Szendrey Júlia itt töltötték mézesheteiket, s itt született Petőfi több jól ismert szerelmes verse. A szerk.), és eszünkbe jutott, hogy a Szeptember végén 2007-ben lesz 160 éves. Arra gondoltunk, hogy legyen itt ennek apropóján egy konferencia. Aztán arra is gondoltam, miért legyen egy, ha lehet tizenkettő… Ezek után leültem, és összeállítottam „a 12 legszebb magyar vers” listáját, amelyet először „pusztán” egy tudományos konferenciasorozat alapgondolatának szántunk.

K. J.: Nekem visszaköszön egy korábbi 10-es lista, a Korunké, amely vagy 100 költő, kritikus és irodalmár szavazata alapján állt össze. Igaz, hogy ott a kérdés csak a „legszebb huszadik századi” magyar versekre vonatkozott.

F. B.: Igen, vannak átfedések is. Azt gondolom, bárki állítana össze egy hasonló, tizenkettes listát, szerepelnének benne olyan versek, melyek mind a sajátom, mind a Korunk listáján megtalálhatóak lennének. Babits Mihály Esti kérdése, Pilinszky János Apokrifje vagy a Hajnali részegség és az Eszmélet ilyen.

K. J.: Azt mondta korábban, hogy húszéves álma valósult meg, amikor sikerült létrehozni a Pilinszky-konferenciát 2008. áprilisban. Ott nem kisebb dolog történt, mint hogy 1300 diák mondta el kórusban az Apokrifet. „Hangokból felépült egy katedrális” (Jordán Tamás), és úgy érzem, új műfaj született.

F. B.: Hátborzongató, katartikus élmény volt. Az első konferencia (Szeptember végén) után arra gondoltunk, hogy minden konferencia megnyitóján felkérünk egy művészt, szavalja el a verset. Jordán Tamás ekkor meglepő gondolattal állt elő. Töltsük meg a szombathelyi Weöres Sándor Színházat diákokkal, és mondják el ők, kórusban a verset. Melis László zeneszerzőt már korábban megihlette a vers. Jordán Tamás ezt a zeneművet ismerte, és ő vetette fel, hogy vajon hogyan hangozhat az, amikor 1300 torokból, szépen, egymást erősítve, egyszerre szólalnak meg egyazon sorok, mialatt Melis László zenéjét halljuk.

Leírhatatlan volt. Mintha egy zenekar játszott volna. Ezek a gyerekek az irodalom által egy pótolhatatlan, mással föl nem cserélhető élményhez jutottak. Ami reményeim szerint az érzelmeikben mélyen megmarad: hogy van értelme olvasni, van értelme irodalommal foglalkozni, sőt van értelme, akár közösségben is, olyan eszement dologgal komolyan törődni, mint Pilinszky János költészete. Ennek ellenére, amikor látták és hallották a költőtől saját hangján, saját előadásában az Apokrifet, 1300 gyerek síri csendben nézte őt a vásznon, amely szinte beszívta őket. Aztán meg odaszögezte a székhez...

K. J.: Miért tartja annyira fontosnak, hogy élménye legyen egy diáknak az irodalom? Hisz – Melis László szavaival élve – „a mai kissrácoknak Pilinszky egy UFO, egy azonosíthatatlan tárgy”…

F. B.: Ennek a konferenciának és nagy versmondásnak éppen ez volt az egyik fő célja. Az elmúlt tíz évben az irodalom a tantárgyi ranglistánkon az utolsó helyen állt. Ezt nem lehet, nem szabad elfogadni, ez ellen tenni kell. Gondolom naivan, hogy lehet is tenni.

K. J.: hogyan? Néhány ezer diák élményét hogyan lehet minden iskolapadhoz, minden gyerekhez elvinni? Továbbmegyek, hogyan lehet az irodalomtanárokat rávenni, hogy változtassanak eddigi, akár több évtizedes tanítási módszereiken, rítusaikon?

F. B.: Azt hiszem, hogy a gyerekek számos okból elidegenednek az irodalomtól, amely csak egy tantárgy, ráadásul, egyre nehezebb tantárgy a számukra. A gyerekeknek nincs idejük. Mert elraboljuk tőlük. Holott az irodalomhoz, az élmény megéléséhez idő kell…

Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy az önfelismerés tágas birodalmában első lépéseit megtevő gyereket azzal kellene gyötörnünk, amivel s amennyivel tesszük. Nem hagyunk neki időt önmagára. Abban sem vagyok biztos, hogy a magyar oktatási rendszernek és a tanárképzésnek szembe kellene mennie az újfajta szöveghordozók, szövegtípusok létével, a kreativitással, a vizuális kultúrával.

K. J.: Pedig sokan mondják, hogy a mai gyerekeket nem lehet rávenni az olvasásra.

F. B.: Nem vagyok biztos benne, hogy nem olvasnak. Viszont biztos vagyok abban, hogy mást és másképpen olvasnak, mint mi. Biztos vagyok abban is, hogy elébe kell mennünk a kulturális paradigmaváltásnak, és nem siránkoznunk és töprengenünk kell, hanem megteremtenünk az olvasás új lehetőségeit: ezért természetesen meg kell változtatnunk a tananyagot, és át kell írni a tankönyveinket.

K. J.: Átírja?

F. B.: Igyekszem. 2006-ban kaptam megbízást egy új tankönyvsorozat megírására a Krónika Nova Kiadótól. Ennek elsőként megjelent 12.-es kötete most kerül az iskolákba. Nagyon reménykedem benne, hogy sikerült igazi, élményközpontú tankönyvet írnom.

K. J.: Felvetéseit esetleg megfogalmazta a döntéshozók számára is?

F. B.: Hivatalosan, afféle „beadványként” nem fogalmaztam meg, de ez talán nem is az én dolgom. Úgy vélem azonban, „A 12 legszebb magyar vers”-projekt olyan eseménysorozat, amellyel megpróbáljuk visszacsempészni a közvélemény és diákok tudatába az irodalmat. Azt, hogy ez fontos dolog, mert egyszerűen élni segít. Nincs könnyű dolgunk, mert a világ másfelé tart, s közben az irodalom és annak tudománya is elsősorban önmagával és önmaga újraértelmezésével van elfoglalva. De ha úgy tetszik, ezt az új tankönyvsorozatot tekintsük egyfajta „beadványnak”, hisz ebben igyekeztem megmutatni, miképpen gondolkodom a korszerű irodalomtanításról.

K. J.: Esztergom lesz a következő nagy közös versmondás helyszíne, 2009. április 24-én.

F. B.: Igen, itt is mintegy 1000 középiskolás diákkal szeretnénk elmondani a konferencia nyitányaként Babits Mihály versét. Különös dolog, hogy egy ilyen esemény ereje nem pusztán az elmondott vers szövegszerűségében ragadható meg, hanem közösségi élményként is felfogható. Mint egy katedrálisban, csak ezt most, Jordán Tamás szavaival élve ismét, hangokból építjük. Ám most tényleg egy igazi katedrális szomszédságában. Szeretnénk kőnél is örökebb szavakkal az égre vésni az Esti kérdés halhatatlan szavait, s átélni újra és újra, hogy irodalom nélkül lehet élni, csak éppen nem érdemes.

(A beszélgetést Kalina Judit készítette.
A Gondolat-jel január 18-i adásában hangzott el Gócza Anita interjúja Fűzfa Balázzsal a szerzőnek a Krónika Nova Kiadónál megjelenő új irodalomtankönyveiről és az általa képviselt élményközpontú irodalomtanításról. Az adás meghallgatható itt.)

„A 12 legszebb magyar vers”-konferenciák és könyvek tervezett sorrendje

1. Petőfi Sándor: Szeptember végén (Koltó) – 2007. ősz
2. Pilinszky János: Apokrif (Szombathely–Bozsok–Velem) – 2008. tavasz
3. Arany János: Szondi két apródja (Szécsény–Drégelypalánk) – 2008. ősz
4. Babits Mihály: Esti kérdés (Esztergom) – 2009. tavasz
5. Radnóti Miklós: Levél a hitveshez (Pannonhalma–Abda) – 2009. ősz
6. Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség (Újvidék–Budapest) – 2010. tavasz
7. Nagy László: Ki viszi át a szerelmet? (Ajka–Iszkáz) – 2010. ősz
8. Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában (Érmindszent–Nagykároly) – 2011. tavasz
9. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (Egyházashetye–Nikla) – 2011. ősz
10. Vörösmarty Mihály: A vén cigány (Székesfehérvár) – 2012. tavasz
11. József Attila: Eszmélet (Budapest, vasúti pályaudvar) – 2012. ősz
12. Weöres Sándor: Valse triste (Csönge–Szombathely) – 2013. tavasz

Életrajzi adatok

Dr. Fűzfa Balázs
Irodalomtörténész, Ottlik-kutató. A Nyugat-magyarországi Egyetem (Szombathely) Irodalomtörténeti Tanszékének docense, a Savaria University Press kiadó igazgatója. „A 12 legszebb magyar vers” című konferencia- és könyvsorozat ötletgazdája és főszervezője.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Rirók Nóra | 2009. január 23.
Kedves Balázs! Nagyon jó újra hallani rólad. A többieknek mondom, hogy réges-régen, amikor a gyermekközpontúság, élményközpontúság először megjelent egy konferencián, nos akkor találkoztam először Balázzsal. Előadása, pedagógiai felfogása nagyon megfogott, sok gondolatát adaptáltam a vizuális nevelésre. Winkler Mártával -és gondolom még sokakkal együtt- nagy tisztelői vagyunk. Márta hívta fel a figyelmemet, hogy nézzem meg a TV-ban a riportban említett műsort.Örülök, hogy itt is olvashatok róla, és remélem, sokszor megosztja majd velünk a gondolatait. Mert a szemlélet a lényeg, és azt gondolom, az minden tárgyra átvihető, hogy sikeresebbek legyünk annak oktatásában.
gyuzsu | 2009. január 23. | gyuzsu[kukac]gmail[pont]com
Ezt nagyon-nagyon jó volt olvasni.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek