OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. november 12.
» Hozzászólások (1)

Török Ildikó

Iskolai gyerek – otthoni gyerek

Miért is kellene különválasztani? Nem ugyanarról a gyerekről beszélünk? Nem. Nem mindig. Az iskolai gyerek viselkedése egészen más is lehet, mint az otthonié. Jobb vagy rosszabb, de más. Erről a kettősségről szól Török Ildikó írása. (Az írás szülőknek szóló változata a koloknet.hu-n olvasható.)

Otthon angyal, az iskolában ördög

Osztályfőnökként és tanárként is gyakran találkozom olyan gyerekekkel, akiknek az ellenőrzője már az első félévben betelt, sőt már néha a beragasztott pótlap is. A beírások változatosak:

  • gyermeke rendszeresen zavarja az órát,
  • állandó bohóckodásával akadályozza társai tanulását,
  • leánya többször minősíthetetlen hangon és stílusban beszélt a tanárával,
  • gyermeke fizikailag bántalmazta az osztálytársait,
  • veszélyeztette társai és önmaga testi épségét,
  • többszöri figyelmeztetés ellenére is hangoskodik, kiabál és rohangál a folyosón,
  • óra alatt telefonál/rágózik/levelezik, stb.

Aztán a fogadóórán vagy egyéb személyes találkozás során a szülők megdöbbenve és megrémülve bizonygatják a pedagógusoknak, hogy a gyerekkel semmi különösebb gond nincs. Otthon csendes, viszonylag rendes, jóérzésű, talán néha szemtelen, de hogy ilyen elvetemült lenne, azt nem hihetik el. És elkezdik felsorolni a gyerekek magyarázatait a megrovásokra:

  • Én csak válaszolok.
  • Olyan unalmasak az órák!
  • Ha tudnád, hogy kiabál velem az ofő…!
  • A Tamásék már hetek óta szórakoznak velem, most alaposan megkapták.
  • A hetedikesek felrúgták a labdát az öltöző tetejére, naná, hogy lehoztam.
  • Mindenki rohangált…
  • Nem csak én telefonáltam, de engem kaptak el / elfelejtettem kiköpni a rágót óra előtt / jellemző, hogy csak nálam veszi észre a levelet…

A szülőknek nagyon fájdalmas tudomásul venniük, hogy gond van a „neveltjükkel”, hiszen minden vele kapcsolatos probléma az ő lelkiismeret-furdalásukat növeli: talán szigorúbban kellett volna fogni, talán a válás miatt van, talán valamit elrontottak. Enyhíti az önvádat, ha külső okokat keresnek gyermekük viselkedésére. Nem bűnbakot akarnak találni, csupán mentő körülményeket, és néha valóban léteznek olyan események, előzmények, amelyek a hibát, szabályszegést, fegyelmi problémát más megvilágításba helyezik.

Előfordul persze, hogy a szülő az iskolai fogadóórán kénytelen szembesülni azzal, hogy gyermeke nem csupán az órákat zavarja, de durva is, ráadásul trágár módon beszél, és kizárólag azért nincs több beírása, mert állandóan letagadja az ellenőrzőjét.

A szülők – vérmérsékletüktől és előzetes tapasztalataiktól függően – különböző módon reagálnak az ilyen helyzetekre. Egyesek harcba szállnak szívükről szakasztott magzatukért, és próbálják megvédeni őt például azzal, hogy felsorolják az enyhítő körülményeket. Akadnak olyanok is, akik biztosítják a pedagógust, az osztályfőnököt, hogy otthon majd jól megrendszabályozzák az ebadta kölykét. Érzékenyebb anyukák zsebéből előkerülhet a zsebkendő…

Sok szülő szégyelli magát, hiszen saját nevelései kudarcát látja gyermeke viselkedésében, ráadásul tudja, hogy az érintett tud másképp, azaz normálisan is viselkedni, ezért felmerül bennük a gondolat, hogy esetleg az iskola vagy a társak vannak ilyen rossz hatással a gyerekre, és esetleg az iskolaváltás mellett döntenek.

Iskolában angyal, otthon ördög (ilyen is előfordul!)

Az iskolai „angyalok” csendes, visszahúzódó magatartásukkal, passzivitásukkal tűnnek ki a rendszerint erős egyéniségekkel vagy csak túlzottan hangos, erőszakos gyerekekkel teli osztályokban. Ők otthonról más mintát visznek, más értékeket, más viselkedést tartanak normálisnak. A pedagógusoknak is sokkal nehezebb őket megismerni, mivel általában kevésbé kommunikatívak. Egy ilyen mentalitású gyerek szüleinek kegyetlen érzés megtapasztalni, hogy az otthon cserfes, jó humorú, élénk kamasz gyermek egyetlen barátján kívül nem beszélget senkivel, és nem szívesen veszt részt az osztály életében. Általában nem értik, miért nem tud fiuk vagy lányuk az iskolában kibontakozni, miért nem talpraesettebb, miért nem képes tehetségét megmutatni. Hiába biztatják, támogatják, az iskolába belépve a gyerek megváltozik, visszahúzódik egy képzeletbeli csigaházba, ahonnan csak a tanítási nap végeztével merészkedik elő, lehetőleg minél messzebb az iskolától.

Mi lehet a viselkedési fordulat oka?

Feltételezhetően a közösség hatása: az osztály, a tanárok, a baráti-haveri társaságok, a klikkek normái és szankciói. A kamaszodással – mint valamennyien tudjuk – kezd meglazulni a szoros érzelmi kötelék, és a felnőttek tekintélye már nem ragyog olyan fényesen, mint kisgyermekkorban. Minden megváltozik: a szülők, a tanárok már nem mindenhatók, a kamaszszemek egyre inkább a hibáikat, hazugságaikat veszik észre, és egyre kevésbé akarnak a felnőttek szabályai szerint élni. Minél idősebb a gyerek, annál erősebben akar megfelelni a kortárscsoport elvárásainak, és annál inkább halványul a családban tanult szabályokhoz való alkalmazkodás igénye.

De más oka is lehet az otthonitól eltérő iskolai viselkedésnek. Hiszen a bohóckodó, tanároknak beszóló, népszerűséget hajhászó gyerekekről kiderülhet, hogy otthon kevesebb elismerést és több elmarasztalást kapnak, vagy a szülők olyan elfoglaltak, hogy alig marad idejük és energiájuk saját gyerekükre.

Az a kamasz fiú, aki otthon egyetlen csúnya szót sem ejt ki a száján, mert így nevelték, és így szokta meg, a suli kapuján kilépve olyan trágárságokat ereszt meg, hogy a kocsiból kiszálló édesanyja megdermed a rémülettől. Ez lenne az ő jól nevelt, illedelmes fia? Ez a közönséges és durva kölyök? Kinek akar egyáltalán megfelelni? Otthon nyilván a szüleinek, de a közösségben sokkal inkább haveroknak.

Mit lehet tenni?

Lehet-e egy kamasztól azt követelni, hogy mindig egyformán viselkedjen, az osztályban éppúgy, mint otthon? Persze, de akkor a szülőknek és a pedagógusoknak is példát kellene mutatniuk: a szabályokat mindig betartani, emberségesnek és megértőnek lenni, és minden megnyilvánulásukkal azt kifejezni, hogy az ő személyiségüket nem a körülmények alakítják, hanem „belülről” vezéreltek. Sajnos kevés ilyen felnőttet ismerünk.

Mit tehetnek a szülők, ha nem tudják elfogadni gyermekük angyalságát vagy ördögségét? Ha úgy érzik, hogy az iskola vagy az osztály vagy a barátok általuk nem elfogadható módon változtatják meg viselkedését? Vigyék át egy másik iskolába? Tiltsák el a barátoktól? Szerencsére a legtöbb esetben csak „túl kell élniük” ezeket az éveket, a kamaszkor végén a gyerekek többnyire lecsendesednek, megérnek, megszelídülnek, és viselkedésük egyre inkább elfogadható lesz a szülők és nyilván a pedagógusok számára is.

A pedagógus – ha tényleg segíteni szeretne – két dologra feltétlenül hívja fel az aggódó szülő figyelmét:

  1. Fontos éreztetnie a gyerekével, hogy ha az iskolai magatartását kifogásolja is, szeretetét semmiképpen sem veszítheti el.
  2. Egyértelműen és nagyon határozottan szabja meg, hogy milyen határok között tolerálja a kilengéseit.

Könnyebbnek tűnik, de valójában nehezebb dolgunk van az „angyalokkal”, hiszen ők otthon tudják csak valódi személyiségüket megmutatni. Lehet, hogy esetükben a pedagógusnak fel sem tűnik, hogy egyáltalán probléma van az adott gyerekkel. A szülő pedig nem ülhet be gyermeke mellé a padba, nem noszogathatja, hogy jelentkezzen, hogy barátkozzon, hogy vegyen részt az osztály életében, vagy hogy egyáltalán szólaljon már meg, ne üljön minden szünetben kukán a padban.

Bármennyire is fáj ez a szülőknek, el kell fogadniuk, hogy a közösségben elfoglalt helyét csak maga a gyerek szerezheti meg; neki kell tennie azért, hogy társai el- és befogadják. Az is előfordulhat, hogy a gyerek valamiért nem akar az adott közösségbe tartozni és annak értékrendjét magáévá tenni, ezért inkább kívülálló marad. Talán egy másik iskolában, egy másik életkorban fog igazán kibontakozni, ott lesz majd olyan, amilyennek otthon ismerik. A recept az előzőhöz hasonló: biztosítani őt a szülői szeretetről, és elfogadni – remélhetőleg csak ideiglenesen – azt a döntését, hogy ő kamaszként saját csigaházában érzi magát biztonságban.

A pedagógus és a szülő közötti együttműködés, a folyamatos információcsere segíthet a kettősség felismerésében, okai feltárásában, a felmerülő problémák eredményes kezelésében.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

M.P | 2012. április 27.
Valóban fontos ,hogy a szülő gyermeke necsak otthon legyen jó,hanem iskolatársai körében is!
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
--
2018.10.19.
Személyes motivációja lehetett a kercsi ámokfutó diáknak
A lőfegyverhez - egy Bekasz típusú, csőtáras vadászpuskához - amelyet a támadás előtt mintegy egy hónappal szerzett be, törvényesen jutott hozzá. A történtek miatt az orosz parlament als...
(Forrás: Infostart)
--
2018.10.19.
Ez vár a cukorbeteg diákokra az iskolában?
Elmondható, hogy a diabéteszes gyerekek óvodai és iskolai ellátásának szabályai, valamint a képzéshez szükséges jogszabályi feltételek adottak.- írja Rétvári Bence államtitkár, Mesterh...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.19.
Újra kinevezték a korábbi igazgatót, még a portás is felmondott a gimnáziumban
Viszonylag gyakori forgatókönyv, hogy egy iskola élére kineveznek egy arra alkalmatlannak tűnő embert, amire a korábban összeszokott és összezáró tanári kar felháborodik és tiltakozik,...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek