OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. október 20.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

Szabó Ildikó

Megosztott társadalom, megosztott ünneplés

A nemzeti önmeghatározás nehézségei

A nemzeti ünnepeket menetrendszerűen kísérő megosztottságok hátterében a nemzeti önmeghatározás zavarait és a múlthoz való viszony ellentmondásait találjuk. Magyarországon minden rendszer- és kurzusváltás felerősítette a nemzeti önmeghatározás kényszerét. Így volt ez az 1989-es rendszerváltás után is.

Magyarországon máig nem alakult ki politikai konszenzuson alapuló és a közgondolkozásban is hasonlóan értelmezett nemzetfogalom. Az egymást váltó politikai kurzusok rendre „újratárgyalták” a nemzeti problematikát, és megpróbálták magukat legitimálni egy olyan nemzetkoncepcióval, amely különbözött elődjükétől. Hosszú távon azonban ezek egyike sem állta ki a történelem próbáját, és nem tudott a társadalmi önazonosság mindenki által elfogadott tényezőjévé válni. Ugyanakkor a sokszor egymásnak ellentmondó nemzetképek önállósult elemei a mindenkori intézményes politikai szocializáció (a közoktatás, a politikai szervezeti élet, a politikai közbeszéd, a politikai propaganda stb.) hatására beépültek a közgondolkozásba és túlélték a kurzusváltásokat.

A magyar társadalom a nemzeti identitást ért traumák után nem dolgozta fel az alapvető nemzeti kérdéseket. Az alapvető kérdésekre egyik politikai rendszer sem adott kielégítő választ. Így elmaradt a 20. század meghatározó eseményeinek feldolgozása (például Magyarország belépése az első világháborúba, a trianoni döntés háttere, a Horthy-korszak nemzeti kérdésekkel kapcsolatos kül- és belpolitikája; Magyarország belépése a második világháborúba, a magyar holokauszt; az 1956-os forradalom és az utána következő Kádár-korszak).

A közgondolkozás szintjén feldolgozatlan eseményekhez alig feldolgozott kollektív élmények (háborús események, munkaszolgálat, deportálások, munka- és haláltáborok, német és szovjet megszállás, hadifogság, kényszermunka, áttelepítés, kitelepítés, kuláküldözés, menekülések, lakosságcserék) és kevéssé tisztázott felelősségek kapcsolódnak. A nemzeti identitást veszteségek, emigrációs hullámok, kollektív sérelmek és frusztrációk terhelték. Az események, a részvétel, a kollektív élmények megítélésében máig nem alakultak ki olyan történelmi evidenciák, amelyek a köznapi történelmi tudat számára is megbízható kiinduló alapot tudnának nyújtani, és amelyek egyfajta alapját képeznék a nemzetről való gondolkozásnak.

A rendszerváltás után a közelmúlt feldolgozását megnehezítette, hogy a társadalom erőteljesen integrálódott a Kádár-rendszerbe. Az embereket sokáig megosztotta, hogy ki párttag és ki nem, hiszen a párttagság kétségtelenül kisebb nagyobb előnyökkel járt. A nyolcvanas évekre azonban a gyakorlati együttműködés és az érzelmi elhatárolódás szimbiózisának valamennyi változata már ugyanúgy előfordult a párttagok, mint a pártonkívüliek körében. Az emberek számon tartották ugyan, hogy ki párttag, de ennek egyre kisebb volt a jelentősége, ahogy ezt a reformkommunisták növekvő népszerűsége is mutatta, akik a közvélemény-kutatások szerint a rendszerváltás idején az ország legnépszerűbb politikusai voltak.

A kilencvenes évek elejének politikai diskurzusait a politikai, világnézeti és etnikai hovatartozások bonyolult szövedékével kapcsolatos csatározások kísérték. A múlt tematizációiból rendszerint a mindenkori mások eredendő bűnössége és a bűnösségüket a fejükre olvasók eredendő ártatlansága derült ki. A formálódó régi-új politikai osztályban és a politikai szereplők között a múlthoz való viszonyban sem volt egyetértés. Vita volt a megteremtendő demokratikus államrend lehetséges történelemfilozófiai alapjait illetően is: abban, hogy a pártok és képviselőik a magyar történelem folyamatából mit tekintettek az új rendszer előzményének; kiket akartak mértékadó elődjeikként megnevezni, és milyen politikai hagyományok folytatóiként kívánták magukat meghatározni.

A harmadik köztársaság jelképrendszere körüli viták jól mutatták a pártok közötti megosztottságot abban a tekintetben, hogy milyen címer fejezze ki az ország egységét. A vitákban a nemzet, államiság, nép, történelem és a közöttük lévő kapcsolat különböző értelmezései tárultak fel. A címerviták eredményeképpen az első szabadon választott parlament 1990. július 3-án az utoljára a Horthy-korszakban használt Szent Koronás kiscímert nyilvánította az ország állami címerének, nem a republikánus hagyományokat megtestesítő, Szent Korona nélküli Kossuth-címert. A legfőbb állami ünnep nem az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékező március 15-e, nem is az 1956-os forradalomra emlékező október 23-a lett, hanem az államalapító Szent Istvánra emlékező augusztus 20. A jelképeik meghatározásában egyértelműen a jobboldali, a királysághoz kötődő eszmék érvényesültek.

A nemzet újrafogalmazására az 1990-ben kormányt alakító Antall József vállalkozott az MDF élén. Ő a múlt nemzeti értékei közötti folytonosság helyreállítására és a nemzet mitológiai közösségként való megfogalmazására törekedett. 1990. október 23-án, ünnepi beszédében a következőket mondta az országgyűlésben:

„Azt hiszem, október 23-ára emlékezni azt jelenti, hogy nemzeti mitológiánk egy fejezetét, egy időszakát kell újra megfogalmaznunk. A népek történetének vannak mélyen elemzett, mélyen átélt, kegyetlen tanulságokat tartalmazó racionális konzekvenciái. De kell, hogy legyenek a mitológia tárgykörébe tartozó, mitológiaként őrzött, átélt eseményei. Ha nincsenek mitológiák, ha nincs mitológia, akkor nincs lelki közösség.”

A mitológiák vállalásával lesznek a történelem részesei azok, akik később születtek. 1956-ot a nemzeti lelkiség kifejezésének, egyben különleges moralitás forrásának tekintette, amely a Szent Istvánnal kezdődő nemzeti mitológia sorozatába illeszkedik. Ismerve az elmúlt időszak mély megosztottságát, mely többek között a múlthoz való viszonyban is kifejeződött, érdemes tovább idéznünk a beszéd 1956-tal kapcsolatos gondolatait:

„Akik (...) tudnak emlékezni a gyönyörű, a szép mellett arra, hogy az ellentétek mily csírái éltek akkor is közöttünk (...), azok valóban tudják azt, hogy (...) milyen ellentétek bölcsője lett volna gyönyörű forradalmunk és szabadságharcunk, ha nem veretik le. Mert a leveretés megóvja a mitológiát – bármily tragikus is. Nekünk most az a dolgunk, hogy a mitológia erejével és hitével, a múltbeli tanulságok racionális elemzésével érezzük jelenünkben azt, hogy a közöttünk feszülő ellentétek, a közöttünk meglévő indulatok ellenére alapvető kérdésekben egy nagy nemzeti egységnek kell érvényesülnie, és ez az ellentétek olyan feloldásaként kell, hogy jelentkezzék, amely nem érintheti parlamentarizmusunkat, nem érintheti többpártrendszerünket, nem érintheti azt a demokráciát, amiért együtt küzdöttünk. De kell, hogy meglegyen a technikája, meglegyen a metodikája, és meglegyen az erkölcse ennek az ellentétnek, ennek a versenynek, ennek a szembenállásnak, mert nem engedheti meg magának a nemzet, a nép és a legkevésbé a politikusok, hogy afféle törzsi háború dúljon ebben az országban, és törzsi háborúk erőtlenítsék el akaratunkat az új világ megteremtésében, egy valóságos, működő demokrácia és egy működőképes gazdaság megalkotásában.”

A rendszerváltás felszámolta azokat a barikádokat, amelyek a késő-kádári időkben az első és a második nyilvánosság között húzódtak. A szabad véleménynyilvánítás lehetőségei kiszélesedtek. A politikai diskurzusok szinte minden társadalmi csoporthoz eljutottak. Több olyan téma jelent meg bennük, amelyek a két világháború közötti nemzeti tematikát jellemezték (a határokon túli magyarok helyzete, a szomszéd népekhez és a magyarországi zsidósághoz való viszony, a nagyhatalmakhoz és általában a Nyugathoz való viszony). A nemzet politikai fogalma átrendeződött: az államnemzet és a kultúrnemzet fogalma kinyílt egymás irányában, és elemei egymással keveredtek. A nemzet már nem egyszerűen a magyar társadalom tagjainak összességét, hanem ennél tágabb kört: az állampolgári kötelékektől független magyar nemzeti közösséget jelentette. Immár teljes nyíltsággal fogalmazódott meg az országhatárokon átívelő magyar nemzet koncepciója.

A jobboldali pártok nemzeti tematikája összekapcsolódott egy erőteljes, a jelen dimenziójába vetített kommunistaellenességgel és a politikai jelenre vonatkoztatott múlt hangsúlyainak átrendezésével (az államalapítás, a két világháború közötti időszak, a politikai kontinuitás kérdései stb.). Elsősorban azok mutattak iránta fogékonyságot, akik az előző rendszerben vesztesnek érezték magukat és úgy látták, hogy helyzetük a rendszerváltás után sem változik alapvetően.

A baloldaliság–jobboldaliság értelmezésének nehézségei

A rendszerváltás után a politikai önmeghatározások sajátos problémája volt a baloldaliság–jobboldaliság dimenziójának használata. A pártállami időszakban a magyar társadalom nem tanulhatta meg, hogy pontosan mit is jelentenek ezek a fogalmak. Az MSZP 2002-ig nem tudta teljesen felvállalni a baloldaliságot, mert erre rávetült az utódpártiság árnyéka: az egész kommunista örökség baloldali volt. A baloldal–jobboldal a politikai szótár olyan fogalompárosa, amelyet sokan használnak, amelyet sokan vélnek érteni, de amelynek a jelentése a diskurzus szereplőitől függően változik. Az is kiderült, hogy a baloldaliság és a jobboldaliság az egyének és a pártok politikai önmeghatározásának egyik lehetséges, de nem kizárólagos dimenziója. A magyar társadalomnak nem voltak tapasztalatai sem a modern, a szociális gondoskodásra és a társadalmi egyenlőségre fókuszáló európai baloldaliságról, sem a második világháború után átalakult jobboldaliságról.

Ugyanakkor a „nemzeti” mentén könnyebbnek tűnt az eligazodás. A „nemzeti” – a Horthy-korszak identitáspolitikájának kulcsfogalma – sokak számára tűnt mindent megmagyarázó, mindenben eligazító fogalomnak. Ha „mi” vagyunk a „nemzetiek”, akkor „ők” a „nem nemzetiek”. Mi vagyunk a jók, ők a rosszak. A haza a mienk, ők itt idegenek.

A magukat nemzeti, keresztény, jobboldali jelzőkkel illető pártok a múlttal való szembenézésre és a jelen problémáinak kezelésére a nemzeti identitás rekonstrukciójának ideológiai programját kínálták. Politikai ellenfeleikkel szemben a „nemzeti kártyát” játszották ki. Az értelmezések szerint a „kozmopolita liberálisok” és az „internacionalista szocialisták” (a „liberálbolsevikok”) nem fordítanak kellő figyelmet a nemzeti sorskérdésekre, a határon túli magyarok problémáira, nem „népben-nemzetben” gondolkodnak, és nem törekednek a kultúra magyar hagyományainak és magyar arculatának megőrzésére; vezetőik pedig nem magyar érzelműek. A pártok közötti nemzeti törésvonal kialakulásának kedvezett, hogy Magyarországon nem alakultak ki a politikai konfliktusok kezelésének azok a hatékony technikái, amelyek Nyugat-Európában a második világháború után általánosakká váltak. Mivel a Kádár-rendszerrel a társadalom nagy része kollaborált, a múltbeli szerepek számonkérésében össze lehetett kapcsolni a politikai felelősséget és az „idegenséget”. Az „idegenek” fogalma egyaránt jelenthetett származást és magatartást. Voltak „külső” és „belső” „idegenek”. Hangosabb lett az antiszemitizmus és a cigányellenesség.

A politikailag megosztott társadalom az ünnepek megünneplésében sem tudott egyetérteni. Akik kétségbe vonják ellenfeleik magyarságát, az ünnepléshez való jogukat sem ismerik el. Az ünnepek körüli zavargások jelzik, hogy a mélyben súlyos identitászavarok húzódnak meg, amelyek elválaszthatatlanok a múlt feldolgozatlanságától, a jelenben való politikai igazodáshoz szükséges kompetenciák hiányosságaitól, a konszenzusképtelenségtől, a konfrontáción alapuló állampolgári kultúrától.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.11.17.
Tiltakozó nyilatkozat a középfokú oktatás átalakításával kapcsolatban
Pedagógushivatásukat gyakorló szakemberekként, sokan iskolás gyerekek szüleiként, és elsősorban tudatosan és felelősségteljesen gondolkozó állampolgárokként döbbenetünket és felháborod...
(Forrás: Hívatlanul.com)
--
2017.11.17.
Hiába költünk egyre többet az oktatásra, a magyar gyerekek mégis rosszabbul tanulnak
Egyre többet költünk oktatásra és a tanári pálya is vonzóbb lett, mégsem ezek az Európia Bizottság legfrissebb oktatási jelentésének legfontosabb megállapításai. A beszámoló szerint...
(Forrás: abcug)
--
2017.11.17.
Nagyüzem lesz a középiskolákban: 5800 szóbeli vizsgát tartanak öt nap alatt
A szóbelik az érettségi vizsgabizottságok előtt zajlanak. Ebben az időszakban 120 érettségi vizsgabizottságot működtető középiskolában, illetve kormányhivatalban 136 vizsgabizottság el...
(Forrás: Eduline)
--
2017.11.17.
Zaklatás az egyetemeken: még nem hallottak ilyenről, de van segítség
A kilenc felsőoktatási intézményből négy válaszolt megkeresésünkre, a Heti Válaszban pedig interjú jelent meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorával, bár ebben nincs pontos ...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.11.17.
Óráról hívták ki az idős tanárt, hogy kirúgják
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvédje, Nyitrai Károly arról mesélt a Népszavának, hogy az iskolákban hogyan bánnak a nyugdíjt elért kollégákkal. Volt olyan ügyfelem, akit...
(Forrás: Propeller)
--
2017.11.16.
"Komoly dolgozói szegénységgel" küzdenek a kezdő pedagógusok?
Ikotity István (LMP) szerint a pedagógus-életpálya bevezetése után is komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat. A közszféra legjobban bérezett dolgozóinak kell lenniük...
(Forrás: Eduline)
--
2017.11.15.
Radó Péter: A kutyát sem érdekli a tanterv
Ha a Magyarország is valódi jövőorientált oktatási rendszert szeretne kialakítani, akkor először helyre kell állítania olyan strukturális alapokat, mint például az iskolák autonómiája...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.11.15.
Itt a HVG felsőoktatási toplistája: ezek a legjobb hazai egyetemek, főiskolák
Megőrizte az első helyet a HVG felsőoktatási rangsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely mind az oktatói, mind a hallgatói kiválóság alapján összeállított alrangsorban vezet – ...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.11.15.
A rendőrök szerint a fideszes tanár nem nyúlta le a sulipénzt, csak hazavitte
A hvg.hu birtokába került a határozat, amiben ezt még meg is magyarázzák: a tanár azért vett ki folyamatosan pénzt az alapítvány számlájáról, hogy azt otthonában, egy „külön dobozban...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  Dr.Kocsisné H. Monika

Kedves Szakértők! Kikaptam az igazgatómtól. Egyelőre szóban! 5.es osztályt kaptam ősszel és egy beilleszkedési zavarral küzdő gyermek miatt elég sok gondom volt (előtte 2 évig volt magántanuló a szülő kérésére, aki most újra iskolába járatta volna inkább). Mivel szerettem volna segíteni, hogy a gyermekek könnyebben elfogadják a kérdéses gyermeket, meghívtam egy osztályfőnöki órára a gyermek édesanyját, aki jól szót is értett a gyerekekkel. Eredményesnek ítéltem az "akciót" Azért kaptam feddést az igazgatótól, mert ezt a vendég-anyukát előre nem jelentettem be az igazgatónak. Van erre vonatkozóan jogszabály, vagy ez csak egy íratlan törvény? Válaszukat előre is köszönöm! Moni,of.

--
  OFOE

Kedves Kálovics András! Az osztályfőnök anyagilag nem felelősségre vonható személy. Tehát ha nincs a megrongáltak között olyan tárgy, amiért aláírásával felelősséget vállalt, nem jogszerű ez a követelés. A kiskorú károkozásáért indokolt és bizonyított esetben a szülő tartozik anyagi felelősséggel.

--
  Kálovits András

Kedves Szakértők! Köszönöm válaszukat. Talán nem fogalmaztam elég egyértelműen. Mint osztályfőnök az osztályom konkrét osztálytermét illetően soha semmilyen leltárt nem írtam alá. Illetve olyan esetekre gondol az ominózus mondat a munkaköri leírásban, hogy ha az adott osztályba járó tanuló(k) okoz(nak) kárt (szándékos és/vagy figyelmetlenségből fakadó rongálás), de sem az illető tanuló nem hajlandó a kárt megtéríteni, illetve osztálypénzből sem lehetséges ez, akkor jönne az osztályfőnök mint anyagilag felelősségre vonható személy. Ennek jogszerűsége iránt érdeklődtem/érdeklődöm.

--
  OFOE

Kedves Kálovits András! Kérdés, hogy van-e az intézménynek leltározási szabályzata, ha van, az mit tartalmaz, és mit írt alá ezzel kapcsolatban a pedagógus (aláírt-e egyáltalán valamit). Így ez a mondat szerintem sem állja meg a helyét, és én se írnék alá ilyen munkaköri leírást. Az alá nem írás egyébként nem elegendő, mert enélkül is érvényes a munkaköri leírás, ezért azt javaslom, hogy a fentiekkel kapcsolatban mindenképpen érdeklődjön a kolléga, és az Mt. kártérítés, megőrzési felelősség és leltározásra vonatkozó rendelkezéseit is érdemes megnéznie.

--
  OFOE

Kedves Marika! Három ötletünk van, de ezek csak ötletek, tanácsok, javaslatok:
1. Mivel rengeteg óvónő hiányzik, egyre több ovi keres szakképzett munkaerőt, nyugodtan keressen olyan helyet, ahol felveszik délutánosnak (akár magán ovi, akár önkormányzati), ahonnan délután hamar elviszik a gyerekeket és csak kevesen maradnak. A munka, a felelősség, az erőnlét kevesebb. Pl. Waldorf ovi is jó, akiknek muszáj ma már délután is bent tartani egy-két gyereket, de bármi más is. Hátha kapnak rajta, hiszen hiány van, és vele meg lehet oldani egy csoportot így.
2. Nézze meg, hogy családi bölcsibe felveszik-e, (A családi napközi megszűnt, ezért ezt írtam). Ha ott kevés a gyerek, akkor az is talán bírható, vagy ott is kereshet csak délutános állást.
3. Hátha talál olyan ovit, bölcsit, ahol óvodatitkárnak felveszik. De ez azért sok munka, ha más is, és bizonyára meg kell tanulni a szakmát.
Szia és üdv, Anna

--
  Takács Zoltánné Marika

Tisztelt Szakértők! Nem tudom mit tegyek? 38 és fél éve dolgozom óvónőként ugyanazon a munkahelyen. Egy éve daganatos betegségben műtöttek, azóta táppénzen vagyok. Jelenleg az orvosi kontroll eredményeim jobbak lettek, visszamehetnék dolgozni,de úgy érzem nincs hozzá erőm és a hangom is sérült.Önök szerint milyen lehetőségeim vannak?Ezt a másfél évet hogyan lehet áthidalni?Az 1 év táppénzt már kihasználtam. És érdekelne, hogy a jubileumi jutalom jár-e a részemre?Előre is köszönöm válaszukat!

--
  Kálovits András

Kedves Szakértők! Érdeklődni szeretnék, vajon jogszerű-e, ha egy osztályfőnöki munkaköri leírásba bekerül az alábbi vagy egy ehhez igen hasonló megállapítás: "Anyagilag felelősségre vonható az osztálya osztálytermében (itt konkretizálva is az adott tanterem) keletkezett esetleges károkért." Próbáltam utánanézni, de erre vonatkozó, ezzel kapcsolatos jogszabályi előírást sem A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. paragrafusában (A pedagógus kötelességei és jogai), sem a 20/2012. EMMI-rendeletben, sem a 326/2013. Kormányrendeletben nem találtam + az adott intézmény iskolai alapdokumentumaiban sincs ezzel kapcsolatos megjegyzés. Kötelezhető vagyok-e ennek aláírására? Válaszukat előre is köszönöm.

--
  OFOE

A dajka munkakörhöz nem kell érettségi és semmilyen végzettség, de előnyben részesítik azt, akinek van vagy érettségije, vagy dajkaképző tanfolyama, netán mindkettő.
Az asszisztensi végzettséghez szükséges az érettségire épülő OKJ-s tanfolyam, amivel asszisztens lehet egy óvónő mellett egy-vagy több csoportba(ahogyan beosztják). De önállóan csoportot (a jelen jogszabályok szerint) ezzel a végzettséggel sem kaphat. 

--
  Borza Zsuzsanna

Kedves Szakértők!

Jelen pillanatban egy magánóvodaban dolgozok dajka pozicióban.Lehetőséget kaptam miszerint ha elvégzem a pedagógia asszisztens Okj-s tanfolyamot akkor a 3. Csoport már az enyém lehet.A kérdés az az lenne hogy el kell e végeznem ezt a képesítést vagy elég hozza a középiskolai érettségi bizonyitvány.Én olvastam azt is hogy elég az érettségi viszont azt is hogy kell az okj-s végzettség.Kérem segitsenek eligazodni.Köszönöm!!

--
  OFOE

Kedves Hajni!
Egy kiegészítő információ, hátha segít:
"Egészségfejlesztés tanár" google keresésre számos felsőfokú intézmény leírása elolvasható a szakról, a leírásokban a felhasználhatóságról is. Ezen belül külön kereshető: "egészségtan tanár állás" is. A törvény nem rendeli kötelező feltételként semmilyen állami munkakörhöz, viszont a leírásokban emlegetett intézmények közül többfélében érdemes érdeklődni, hogy ők valóban alkalmaznak-e ilyen végzettségű szakembereket.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek