OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. október 7.
» Hozzászólások (0)

Földes Petra

Digitális bennszülöttek

Csengőhangról ismerik meg egymást, mobilon interneteznek és interneten barátkoznak. Fejhallgatóval a fülükön szinte belezuhannak a monitorba, s órákat is képesek eltölteni mindenfajta tér- és időkoordinátán kívül. Ám ha gondunk akad a számítógéppel, hozzájuk bármikor fordulhatunk…

Beköszöntött a digitális bennszülöttek kora; felnőtt az első generáció, akik egyidősek a word wide webbel. Akik sosem láttak tárcsás telefont, ám ördöngösen elnavigálnak egy ismeretlen iPod billentyűzetén, s akiknek a zsebében ott lapul az mp3-lejátszó egy fél lemezbolt kínálatával… S azok a szülők, akik kincsként óvták a külföldről, kéz alatt, antikváriumból összegyűjtött LP-ket, akik remegve vártak egy-egy interurbán telefonhívást, s a gyors tájékozódáson kívül másra nemigen használják a webet, most nem véletlenül érzik magukat „digitális bevándorlóknak” a fiatalok kultúrájában.

A metafora

A „digitális bennszülöttek” és „digitális bevándorlók” fogalmát Marc Prensky használta először 2001-ben, aki cikkében arról beszélt, hogy az új info-kommunikációs lehetőségek hogyan változtatják meg a diákok iskolával kapcsolatos elvárásait. A metaforát: „digital natives” és „digital immigrants”, ő még szűkebb értelemben, a tanulók és a tanárok szerepének leírására használta, ám a kifejezés, komoly karriert befutva, ma már egész generációkat jelöl.

Ám ahogy két népcsoportot, két vallást vagy két kultúrtörténeti kort nem lehet összemérni egymással, ugyanúgy értelmetlen a kérdés, hogy jó vagy rossz kultúra-e a digitális bennszülötteké. Főként addig nem minősíthetjük, ameddig értetlenül szemléljük a fiatalok számunkra idegen világát.

Kultúrateremtés, kultúramegosztás

Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a weben kibontakozó virtuális világ az elidegenedés veszélyével fenyeget, s az internethasználat szociális idiótává teszi a net hatása alatt felnövekvő fiatalokat. Szerencsére azonban valami egészen más történt. A közösségi oldalak megjelenésével kialakuló szociális térben a fiatalok nemcsak kapcsolatokat ápolhatnak, de kreativitásukat és játékosságukat kiélve, maguk is részesévé válnak egy új kultúra születésének.

Kutatási adatok szerint az internetezők 17%-a töltött már fel saját videót közösségi fájlmegosztó oldalra; ezekre a videókra azután közösségi oldalakon hívják fel a figyelmet. Ilyen módon a fiatalok alkotásai úgy válnak saját szubkultúrájuk részévé, hogy arról a felnőttek nem is szereznek tudomást. Mindezt jelentősen segíti a hordozható digitális eszközök elterjedése: hiszen ma már akár egy jobb mobiltelefonnal bármikor, bárhol fotó, videó, hangfelvétel készíthető, amiből utána egy kis ügyességgel szórakoztató „kultúrtermék” lehet (sajnos a média botránykrónikájából a műfaj vadhajtásait is ismerhetjük).

A verbális megnyilatkozások sajátos új formája az internetes napló – blog – műfaja, aminek szintén sok fiatal hódolója akad: a 14–19 évesek 17%-ának saját blogja van, s szabadnapon minden negyedik-ötödik fiatal, 22%-uk tölti idejét blogok olvasásával.

„Always on”

Senki nem vitatja, hogy a tinédzserek elementáris szükséglete az együttlét; bizarrnak tűnik azonban az a mód, ahogyan az új info-kommunikációs lehetőségek közepette a fiatalok az együttlétet megvalósítják. Gyakran előfordul, hogy a gyermek kifejezetten rohan haza, hogy on-line lehessen, és pontosan azt a beszélgetést folytathassa a haverokkal, amit élőszóban az iskolában kezdett el.

Mitől ilyen vonzó az on-line csevely? Egyszerre több csatornán futhat; a gyermek több társasággal beszélgethet egyszerre, és párhuzamosan több tevékenységet is végezhet. Miközben zajlik a letöltés egy fájlmegosztó oldalról, készítheti a házi dolgozatot, amihez egy csevegőprogram segítségével az osztálytársaktól (vagy másoktól) ötleteket, de akár a program levelező csatornáján keresztül segédanyagokat vagy internetes linkeket is kaphat. Mindehhez persze megosztott figyelem kell, amiben a korszak gyermekei valószínűleg sokkal jobbak a szülők generációjánál. Ám ugyanez nem mondható el a figyelem mélységéről és időbeli terjedelméről…

Sajátos érzékelés, sajátos gondolkodás

Ma még nem tudjuk, hogy a kognitív (megismerő) funkciók vonatkozásában milyen eltéréseket okoz a fent leírt „always on” üzemmód, azonban gyanítható, hogy a digitális kultúrában szocializálódott gyermekek érzékelése és gondolkodása is másképp fejlődik, mint a lényegesen lassabb és „lineárisan működő” világban felnövekedett szülőké. Valószínű, hogy vizuális észlelésük gyorsabb és pontosabb, mint az idősebbeké. Képesek párhuzamosan több ingerre figyelni, viszont kevésbé képesek a tartós és egyirányú figyelemre. Hogy mindez pontosan hogyan működik, milyen következményekkel jár és milyen pedagógiai kihívásokat jelent, a jövőbeli kutatások témája kell, hogy legyen.

Sajátos értékek

A jövő kérdése az is, hogy a fiatalok csaknem láthatatlanul fejlődő, a cyber-térben létező kultúrája és szintén láthatatlan, földrajzi határokat nem ismerő szociális hálózata milyen hatással lesz az elkövetkező évtizedek hétköznapjaira. Jó lenne, ha a játékosság, a kreativitás, az internetes közösségekben jelen lévő szolidaritás minél inkább megjelenne a fizikai valóságban is.

(A cikk engedélyezett másodközlés, eredeti megjelenési helye: www.koloknet.hu.)

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.01.18.
Kásler Miklós: az óvoda az oktatás egyik legfontosabb eleme
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a magyar óvodák alapfeladata az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlesztés. A 2018. szeptember 1-jétő...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.18.
Véleménye van, de állásfoglalása nincs Nagy Blanka és a propagandasajtó ügyéről Péterfalvi Attilának
Bár a tanulmányi eredmény vitathatatlanul személyes adat, az elnök szerint a közügyek szabad vitatásába beletartozik a közszereplő megítélése. Annak a megítélése viszont, hogy ezek a...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.01.18.
„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat” -Interjú Csovcsics Erikával
Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Miniszteri biztossá nevezték ki a Klik vezérét
A nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Minderr...
(Forrás: Népszava)
--
2019.01.18.
Zsebből vennének tankönyvet a szülők, ha nem elég jó az állami
em csak a tanárok, a szülők is elégedetlenek az állami tankönyvek minőségével – hangzott el az RTL Híradóban. A Szülői Hang nevű szülői fórum legfrissebb felmérése arra jutott: tov...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon
Az Európa 2020 stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy a jövő évre 10 százalék alá nyomja azoknak a gyerekeknek az arányát, akik korán kiesnek az iskolarendszerből. (Az EU definíci...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.16.
Így védekezik egy tanár a földrajzkönyvbe rakott kormánypropaganda ellen
Kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az ábrát ezek ellenére is használja, igaz, nem pont arra, amire a kormányzat szánta. Az órán megbeszélik, melyik állítással értenek egyet a diákok....
(Forrás: index)
--
2019.01.16.
Nagy Blanka jogi lépéseket tesz a kormánypárti média ellen, miután azt írták, több tárgyból bukásra áll és sokat hiányzik
Jogi lépéseket tesz Nagy Blanka, a több kormányellenes tüntetésen felszólaló kiskunfélegyházi gimnazista, miután a Ripost nyomán több kormánypárti lap is azt írta róla, hogy három tá...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.01.16.
Idén is megrendezik a felvételizők hétvégéjét
Idén is megrendezi a Diákhitel Központ a felvételizők hétvégéjét. Január 19-én és 20-án az érdeklődő diákok, szülők és tanárok a www.felvetelizz.hu oldalon a felvételi eljárás...
(Forrás: Magyar Hírlap)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek